Tizenegy ember meghalt az
alkotmányról szóló egyiptomi népszavazás első napján. A hatóságok
szerint a voksolók közül ketten természetes halált haltak, kilencen
azonban a BBC szerint a Muszlim Testvériség hívei és a rendőrség közötti
összecsapások áldozataivá váltak.
A
80 milliós ország 53 millió választójának arról kell döntenie, hogy
elfogadja-e az új alkotmányt vagy sem. Az alkotmány betiltaná a vallási
pártokat, és meglehetősen nagy függetlenséget biztosítana az ország
vezetésében eddig is nagy szerepet játszó hadseregnek. A következő nyolc
évre például a hadsereg jelölhetné a védelmi minisztert. Az iszlám
ugyan államvallás maradna, ám vallási, földrajzi és nemi alapon nem
lehetne pártot szervezni.
Fotó: Virginie Nguyen Hoang / AFP
A
Muszlim Testvériség – amelynek soraiból került ki a 2011-es
elnökválasztások nyomán Mohamed Morszi államfő, akit azonban a hadsereg
tavaly elmozdított posztjáról – ennélfogva ellenzi az új alkotmányt.
Híveit ezért egyenesen a voksolás bojkottjára szólította fel. A
szervezet szerint a legitim elnök továbbra is Morszi, és érvényesnek
tartják a Hoszni Mubarak 30 éves uralmát elsöprő arab tavasz után hozott
– 2012 decemberében azonban felfüggesztett – alkotmányt is.
A
betiltott – és az új alkotmány esetén nem is újraszervezhető – Muszlim
Testvériség szerint a bojkott sikeres, míg a világi, baloldali politikai
erők, valamint a muszlim vallási pártok előretörésétől aggódó, az
ország 10-15 százalékát kitevő keresztények szerint a valódi siker a
választás megtartása volt. Úgy vélik többen vettek rajta részt, mint az
elmúlt három év bármelyik szavazásán.
Az urnákat magyar idő szerint szerda este nyolckor zárják le Egyiptomban. Eredmények szombatra várhatók.
Több, mint alkotmány
A
voksolás tétje nagy: az alkotmány elfogadása után következne az új
elnökválasztás, majd a parlamenti választás. (A korábban megválasztott
parlamentben a Muszlim Testvériség politikai szárnya és radikálisabb
iszlám pártok kerültek többségbe, ám a törvényhozást feloszlatták.)
Fotó: Mahmoud Khaled / AFP
Az
alkotmány megszavazása fontos legitimációs érve lehet a hatalmat
magához vevő hadseregnek és az elnöki hatalomra pályázó Abdel Fatah
al-Sziszinek. Egyelőre úgy tűnik, a vezérkari főnököt támogatja a
társadalom többsége, azt remélve tőle, hogy képes lehet a gazdasági
bizonytalanság felszámolására, az erőszak visszaszorítására és a
politikai helyzet stabilizálására.
Ez
azonban egyelőre nem valósult meg: BBC szerint egy összecsapásban négy
embert lelőttek a felső-egyiptomi Szohagban, hármat egy Kairó melletti
tüntetésen, egyet szintén a főváros közelében, egy tüntetőt pedig Kairó
déli részén.
A biztonsági előkészületek is nagyok: az országban 200 ezer katonát és 160 ezer rendőrt állítottak készenlétbe a választás idejére.
Index
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése