I. rész: A nagyhatalmak szerepének áttekintése – …”A nagyhatalmak olyan katonai rombolóerővel rendelkeznek, mely egy atomháború esetén képes a Föld teljes elpusztítására. Ez még nem zárja ki egy atomháború lehetőségét, de csak legvégső eszközként, igen kis valószínűséggel következhet be. Azonban a hatalmi érdekellentétek óriásiak, ezért a háború -mint végső megoldás és a politika folytatása más eszközökkel- szükségszerű és elkerülhetetlen…”
II. rész: Háború a saját környezetünkben – …”A könnyebb megértés kedvéért egy saját környezetünkbe helyezett, feltételezett (és remélhetőleg soha meg nem valósuló) példával mutatjuk be a szírializálásnak elnevezett háborút. Képzeljük el azt, hogy hazánkba beszivárog egy pár száz fős, jól kiképzett és felfegyverzett, nagy harci tapasztalatokkal rendelkező, kitűnő információkkal és műholdas kapcsolattal bíró alakulat, melynek hazai segítői is vannak. Ezt az alakulatot erős hatalmak támogatják minden vonatkozásban…”
I. rész
A
nagyhatalmak olyan katonai rombolóerővel rendelkeznek, mely egy
atomháború esetén képes a Föld teljes elpusztítására. Ez még nem zárja
ki egy atomháború lehetőségét, de csak legvégső eszközként, igen kis
valószínűséggel következhet be. Azonban a hatalmi érdekellentétek
óriásiak, ezért a háború -mint végső megoldás és a politika folytatása
más eszközökkel- szükségszerű és elkerülhetetlen. Földünk javai és
kincsei korlátozottak, és mert senki nem képes a fogyasztói
önkorlátozásra, illetve a megegyezésre, ezért a növekvő népesség és az
igények arra sarkallják az erős államokat, hogy érdekszférájukat
kiterjesszék.
Ez
a terjeszkedés csak egy másik erős állam rovására történhet, és mert
ebben a kérdésben megegyezés kizárt, a háborúk okai adottak. A
nagyhatalmak adottságai igen eltérőek. Oroszország óriási területtel
rendelkezik, viszont a lakossága ehhez viszonyítva csekély. “Szabad
földterülettel” (civilizáció nélküli térségekkel), mint az emberiség
végső lehetőségének birtoklásával azonban olyan helyzetbe került, hogy
védenie kell ezt a térséget.
Kína
fejlődése olyan ütemű, melyre a politika világa nem tud válaszolni. Jól
képzett és szervezett, birodalmi gondolkodású, világviszonylatban
másfél milliárd kínai óriási kihívás minden nagyhatalom számára. Kínának
létkérdés az érdekszféráinak kiterjesztése, és ennek érdekében igen
erős és modern hadsereget hoz létre.
Az
USA olyan bajban van, melyre nehéz megoldást találnia. Tarthatatlan az
eddigi gyakorlata, mely különböző eszközökkel kiszipolyozta a világot,
így teremtve egy olyan rendszert és államot, melyben az életminőség
jobb, mint amilyent a saját munkája és lehetőségei alapján elérhetett
volna. Ezért az érdekszférák fenntartása és növelése számára is
létkérdés.
India
és Brazília ebbe a küzdelembe egy ideig még nem avatkozik be, mert a
belső gondjaik megoldása a fő kérdés számukra. A rivális nagyhatalmak
gyengítése olyan módon, hogy belső zavarokat előidézve okozzanak
nehézségeket egymásnak, nem vezetett célra. Oroszország nem gyengült meg
a kaukázusi háborúktól, és Kína sem az ujgur zavargásoktól. Sőt,
mindezt a hasznukra tudták fordítani. Volt okuk drasztikusan fellépni az
idegen behatások ellen, növelték a katonai erejüket, a társadalom
ellenőrzése nem váltott ki ellenkezéseket, és a sikeres leverése ezeknek
a bomlasztási szándékú műveleteknek emelte a politikai súlyukat.
Az
ellenségeskedések ezért áttevődtek az érdekszférákra. Egyrészt az
ellenséges államok gazdaságának fejlődését akadályozó, másrészt a
politikai kapcsolatok kiépítését ellehetetleníteni szándékozó okok
miatt. Az USA vonatkozásában tragikus következményekkel járhat az
érdekszférák elvesztése. A politikai és gazdasági hátrányok mellett az
amúgy is rendkívül megosztott társadalma az életminőség romlása miatt
belső forrongásokkal, zavarkeltésekkel és különféle tiltakozó
műveletekkel tovább növeli a gondokat. Hogy ez a folyamat ne
teljesedhessen ki, különös gonddal vigyáz a vezetés az érdekszférák
megtartására és a lehetséges növelésére.
Kínának
is létkérdés az érdekszféráinak megőrzése és kiterjesztése. A kínai
gazdaság nyersanyagszükséglete óriási, és a piac iránti igénye is.
Gazdaságilag behálózza az egész világot, és ennek biztosítékaként igen
nagy ütemben fejleszti a hadseregét. Már a csúcstechnológiában is az
élen jár (a világ legnagyobb kapacitású számítógépét mostanában helyezte
üzembe) és a társadalmi háttere is igen jó.
Oroszország
gazdasága a kiváló háttér (nyersanyag, energia, egységes társadalom)
miatt nagy lehetőségek előtt áll. Érdekszférákra elsősorban az exportja
miatt, különösen a fegyverek exportja miatt tart igényt, és ezért együtt
tud működni Kínával, amely inkább az energiahordozókra és más
nyersanyagokra, valamint a közszükségleti termékek exportpiacára
összpontosít. Másodlagos célja a ‘”bekerítés” megakadályozása és az
ellenfelének nehézségek okozása. Az USA nem tud együttműködni senkivel,
még az EU-val sem (csak Izraellel). Ezek tények és ezek egyben az
elkerülhetetlen háború kiváltó okai is.
A
háborúra utaló jelek közül kiemelkedőek a következők: minden
nagyhatalom ellenőrzése alá vonta az összes külföldi érdekeltségű
szerveződést. Minden szintre kiterjesztették az információgyűjtést.
Különleges katonai egységeket hoznak létre és igyekeznek az
érdekszféráikban fegyveres csoportokat szervezni. A belső ellenzéket
drasztikus módszerekkel kezelik, és nyilvántartják. A katonai
szövetségeket erősítik, modernizálják, a katonai propaganda
elsődlegességet kap.
A
következő háborúk főpróbája most Szíriában történik. Az atlantiak
előnyben vannak, mert ezt a fajta háborút ők dolgozták ki, és kezdték
el. A rivális nagyhatalmak most keresik erre a megfelelő válaszok
lehetőségeit. Olyan ez a szíriai háború, mint az egykori spanyolországi.
II. rész

Budapest, – vadászterület. – Veszélyes zóna! – Elképzelt szimbolikus grafika, – a háborúról, mely saját környezetünkbe jöhet…
…”A hagyományos háborúnak is megvannak a törvényei, de a szírializált háborúk semmiféle törvényességgel, szabályokkal nem rendelkeznek. Egyetlen céljuk a tömegmészárlás…”
Ahhoz,
hogy a szírializálásnak, mint a háború egyik új megjelenési formájának a
lényegét megérthessük, egy feltételezett helyzetet ismertetünk, mivel a
távoli országokban történteket egy hazánkban élő átlagember nehezen
képzelheti el, mert nincsenek megfelelő információi. Ezért a könnyebb
megértés kedvéért egy saját környezetünkbe helyezett, feltételezett (és
remélhetőleg soha meg nem valósuló) példával mutatjuk be a
szírializálásnak elnevezett háborút.
Képzeljük
el azt, hogy hazánkba beszivárog egy pár száz fős, jól kiképzett és
felfegyverzett, nagy harci tapasztalatokkal rendelkező, kitűnő
információkkal és műholdas kapcsolattal bíró alakulat, melynek hazai
segítői is vannak. Ezt az alakulatot erős hatalmak támogatják minden
vonatkozásban. Civil ruhában, a kijelölt célterületek közelében 8-10 fős
egységekre osztódva megkezdik a környezet felderítését. Ha az egész
alakulat 300 fő, akkor ez 30-35 önállóan operáló, de központilag
irányított harccsoportot jelent.
A
támogató nagyhatalmak politikai és propaganda szinten előkészítik az
akciót, és ennek érdekében világméretű lejárató kampányt kezdenek hazánk
ellen. Mozgósítják a belső szövetségeseiket (az ötödik hadoszlopot), és
tüntetéseket, civil jellegű összetűzéseket szerveznek, melyeket
igyekeznek eldurvítani. Ezeknek a tervezett műveleteknek a pszichológiai
előkészítés a célja.
Mikor
a helyzetet megfelelőnek találják, parancsot adnak a művelet
megkezdésére. A harccsoportok brutális támadásokat intéznek az
infrastruktúra, a katonailag fontos pontok, és a lakosság ellen
(merényletek). Lerobbantott távvezetékek, gázvezetékek, vízművek, hidak,
felüljárók, vasúti létesítmények, a sok halott és sebesült megbénítja
az országot. Az akciók utáni felszívódás helyett minden művelet
színhelyén támadólag lépnek fel, és válogatás nélkül lőnek mindenkire. A
számtalan helyre kihelyezett robbanószerkezetek igen megnehezítik a
hatásos ellenlépéseket. A törvényszerűen kialakuló káoszban lehetőség
nyílik a tömeges beszivárgásra, melynek érdekében a támogató
nagyhatalmak igen komoly pénzügyi támogatást adnak (fejenként napi 1.000
dollár zsold). A kialakuló pánik, és félelem az alapvető élelmiszerek
és víz hiányától tömeges törvénytelenségekbe torkollik, némely kritikus
helyeken akár súlyos összecsapásokat is eredményezhet. A fosztogatás és
az erőszak elterjed, mely nagy tömegek meneküléséhez vezet. A
beszivárgókból újabb és újabb harccsoportok alakulnak, melyek
felfegyverzése és információval történő ellátása a támogató nagyhatalmak
feladata. A közlekedésében megbénított, az energiaszolgáltatás terén
lenullázott, az élelmezés vonatkozásában ellátatlanná vált országunkban
megtörtént a szírializálás.
A
hazug ellenséges propaganda (a felforgatók által irányított média
közvetítésével) a világ felé átírta a történéseket, jogos
polgárháborúról beszél és a védekező hatalmi rendszabályokat
elviselhetetlen terrorként vetíti a közvélemény elé. Itt véget is érne a
történet és az ország függetlensége, ha egy ellenérdekű külső erő nem
állna a hatalom (a kormány) mellé.
A
jövőben világszerte számolni kell az ilyen szírializálási műveletekkel,
valószínű, hogy ez lesz a közeljövő háborúinak a stílusa. Rendkívül
veszélyes és ördögi játék ez, és ha a nagyhatalmak egyöntetűen nem
utasítják el, nagyobb veszélyt jelent a világra nézve, mint bármi más.
Mert a hagyományos háborúnak is megvannak a törvényei, de a szírializált
háborúk semmiféle törvényességgel, szabályokkal nem rendelkeznek.
Egyetlen célja a tömegmészárlás.
Kassai Ferenc