Az új háborúk alapképlete: szírializálás

Háború és Béke

I. rész: A nagyhatalmak szerepének áttekintése – …”A nagyhatalmak olyan katonai rombolóerővel rendelkeznek, mely egy atomháború esetén képes a Föld teljes elpusztítására. Ez még nem zárja ki egy atomháború lehetőségét, de csak legvégső eszközként, igen kis valószínűséggel következhet be. Azonban a hatalmi érdekellentétek óriásiak, ezért a háború -mint végső megoldás és a politika folytatása más eszközökkel- szükségszerű és elkerülhetetlen…”

II. rész: Háború a saját környezetünkben – …”A könnyebb megértés kedvéért egy saját környezetünkbe helyezett, feltételezett (és remélhetőleg soha meg nem valósuló) példával mutatjuk be a szírializálásnak elnevezett háborút. Képzeljük el azt, hogy hazánkba beszivárog egy pár száz fős, jól kiképzett és felfegyverzett, nagy harci tapasztalatokkal rendelkező, kitűnő információkkal és műholdas kapcsolattal bíró alakulat, melynek hazai segítői is vannak. Ezt az alakulatot erős hatalmak támogatják minden vonatkozásban…”

I. rész

A nagyhatalmak olyan katonai rombolóerővel rendelkeznek, mely egy atomháború esetén képes a Föld teljes elpusztítására. Ez még nem zárja ki egy atomháború lehetőségét, de csak legvégső eszközként, igen kis valószínűséggel következhet be. Azonban a hatalmi érdekellentétek óriásiak, ezért a háború -mint végső megoldás és a politika folytatása más eszközökkel- szükségszerű és elkerülhetetlen. Földünk javai és kincsei korlátozottak, és mert senki nem képes a fogyasztói önkorlátozásra, illetve a megegyezésre, ezért a növekvő népesség és az igények arra sarkallják az erős államokat, hogy érdekszférájukat kiterjesszék.

Ez a terjeszkedés csak egy másik erős állam rovására történhet, és mert ebben a kérdésben megegyezés kizárt, a háborúk okai adottak. A nagyhatalmak adottságai igen eltérőek. Oroszország óriási területtel rendelkezik, viszont a lakossága ehhez viszonyítva csekély. “Szabad földterülettel” (civilizáció nélküli térségekkel), mint az emberiség végső lehetőségének birtoklásával azonban olyan helyzetbe került, hogy védenie kell ezt a térséget.

Kína fejlődése olyan ütemű, melyre a politika világa nem tud válaszolni. Jól képzett és szervezett, birodalmi gondolkodású, világviszonylatban másfél milliárd kínai óriási kihívás minden nagyhatalom számára. Kínának létkérdés az érdekszféráinak kiterjesztése, és ennek érdekében igen erős és modern hadsereget hoz létre.

Az USA olyan bajban van, melyre nehéz megoldást találnia. Tarthatatlan az eddigi gyakorlata, mely különböző eszközökkel kiszipolyozta a világot, így teremtve egy olyan rendszert és államot, melyben az életminőség jobb, mint amilyent a saját munkája és lehetőségei alapján elérhetett volna. Ezért az érdekszférák fenntartása és növelése számára is létkérdés.

India és Brazília ebbe a küzdelembe egy ideig még nem avatkozik be, mert a belső gondjaik megoldása a fő kérdés számukra. A rivális nagyhatalmak gyengítése olyan módon, hogy belső zavarokat előidézve okozzanak nehézségeket egymásnak, nem vezetett célra. Oroszország nem gyengült meg a kaukázusi háborúktól, és Kína sem az ujgur zavargásoktól. Sőt, mindezt a hasznukra tudták fordítani. Volt okuk drasztikusan fellépni az idegen behatások ellen, növelték a katonai erejüket, a társadalom ellenőrzése nem váltott ki ellenkezéseket, és a sikeres leverése ezeknek a bomlasztási szándékú műveleteknek emelte a politikai súlyukat.

Az ellenségeskedések ezért áttevődtek az érdekszférákra. Egyrészt az ellenséges államok gazdaságának fejlődését akadályozó, másrészt a politikai kapcsolatok kiépítését ellehetetleníteni szándékozó okok miatt. Az USA vonatkozásában tragikus következményekkel járhat az érdekszférák elvesztése. A politikai és gazdasági hátrányok mellett az amúgy is rendkívül megosztott társadalma az életminőség romlása miatt belső forrongásokkal, zavarkeltésekkel és különféle tiltakozó műveletekkel tovább növeli a gondokat. Hogy ez a folyamat ne teljesedhessen ki, különös gonddal vigyáz a vezetés az érdekszférák megtartására és a lehetséges növelésére.

Kínának is létkérdés az érdekszféráinak megőrzése és kiterjesztése. A kínai gazdaság nyersanyagszükséglete óriási, és a piac iránti igénye is. Gazdaságilag behálózza az egész világot, és ennek biztosítékaként igen nagy ütemben fejleszti a hadseregét. Már a csúcstechnológiában is az élen jár (a világ legnagyobb kapacitású számítógépét mostanában helyezte üzembe) és a társadalmi háttere is igen jó.

Oroszország gazdasága a kiváló háttér (nyersanyag, energia, egységes társadalom) miatt nagy lehetőségek előtt áll. Érdekszférákra elsősorban az exportja miatt, különösen a fegyverek exportja miatt tart igényt, és ezért együtt tud működni Kínával, amely inkább az energiahordozókra és más nyersanyagokra, valamint a közszükségleti termékek exportpiacára összpontosít. Másodlagos célja a ‘”bekerítés” megakadályozása és az ellenfelének nehézségek okozása. Az USA nem tud együttműködni senkivel, még az EU-val sem (csak Izraellel). Ezek tények és ezek egyben az elkerülhetetlen háború kiváltó okai is.

A háborúra utaló jelek közül kiemelkedőek a következők: minden nagyhatalom ellenőrzése alá vonta az összes külföldi érdekeltségű szerveződést. Minden szintre kiterjesztették az információgyűjtést. Különleges katonai egységeket hoznak létre és igyekeznek az érdekszféráikban fegyveres csoportokat szervezni. A belső ellenzéket drasztikus módszerekkel kezelik, és nyilvántartják. A katonai szövetségeket erősítik, modernizálják, a katonai propaganda elsődlegességet kap.

A következő háborúk főpróbája most Szíriában történik. Az atlantiak előnyben vannak, mert ezt a fajta háborút ők dolgozták ki, és kezdték el. A rivális nagyhatalmak most keresik erre a megfelelő válaszok lehetőségeit. Olyan ez a szíriai háború, mint az egykori spanyolországi.

II. rész

Budapest, – vadászterület. – Veszélyes zóna! – Elképzelt szimbolikus grafika, – a háborúról, mely saját környezetünkbe jöhet…

…”A hagyományos háborúnak is megvannak a törvényei, de a szírializált háborúk semmiféle törvényességgel, szabályokkal nem rendelkeznek. Egyetlen céljuk a tömegmészárlás…”

Ahhoz, hogy a szírializálásnak, mint a háború egyik új megjelenési formájának a lényegét megérthessük, egy feltételezett helyzetet ismertetünk, mivel a távoli országokban történteket egy hazánkban élő átlagember nehezen képzelheti el, mert nincsenek megfelelő információi. Ezért a könnyebb megértés kedvéért egy saját környezetünkbe helyezett, feltételezett (és remélhetőleg soha meg nem valósuló) példával mutatjuk be a szírializálásnak elnevezett háborút.

Képzeljük el azt, hogy hazánkba beszivárog egy pár száz fős, jól kiképzett és felfegyverzett, nagy harci tapasztalatokkal rendelkező, kitűnő információkkal és műholdas kapcsolattal bíró alakulat, melynek hazai segítői is vannak. Ezt az alakulatot erős hatalmak támogatják minden vonatkozásban. Civil ruhában, a kijelölt célterületek közelében 8-10 fős egységekre osztódva megkezdik a környezet felderítését. Ha az egész alakulat 300 fő, akkor ez 30-35 önállóan operáló, de központilag irányított harccsoportot jelent.

A támogató nagyhatalmak politikai és propaganda szinten előkészítik az akciót, és ennek érdekében világméretű lejárató kampányt kezdenek hazánk ellen. Mozgósítják a belső szövetségeseiket (az ötödik hadoszlopot), és tüntetéseket, civil jellegű összetűzéseket szerveznek, melyeket igyekeznek eldurvítani. Ezeknek a tervezett műveleteknek a pszichológiai előkészítés a célja.

Mikor a helyzetet megfelelőnek találják, parancsot adnak a művelet megkezdésére. A harccsoportok brutális támadásokat intéznek az infrastruktúra, a katonailag fontos pontok, és a lakosság ellen (merényletek). Lerobbantott távvezetékek, gázvezetékek, vízművek, hidak, felüljárók, vasúti létesítmények, a sok halott és sebesült megbénítja az országot. Az akciók utáni felszívódás helyett minden művelet színhelyén támadólag lépnek fel, és válogatás nélkül lőnek mindenkire. A számtalan helyre kihelyezett robbanószerkezetek igen megnehezítik a hatásos ellenlépéseket. A törvényszerűen kialakuló káoszban lehetőség nyílik a tömeges beszivárgásra, melynek érdekében a támogató nagyhatalmak igen komoly pénzügyi támogatást adnak (fejenként napi 1.000 dollár zsold). A kialakuló pánik, és félelem az alapvető élelmiszerek és víz hiányától tömeges törvénytelenségekbe torkollik, némely kritikus helyeken akár súlyos összecsapásokat is eredményezhet. A fosztogatás és az erőszak elterjed, mely nagy tömegek meneküléséhez vezet. A beszivárgókból újabb és újabb harccsoportok alakulnak, melyek felfegyverzése és információval történő ellátása a támogató nagyhatalmak feladata. A közlekedésében megbénított, az energiaszolgáltatás terén lenullázott, az élelmezés vonatkozásában ellátatlanná vált országunkban megtörtént a szírializálás.

A hazug ellenséges propaganda (a felforgatók által irányított média közvetítésével) a világ felé átírta a történéseket, jogos polgárháborúról beszél és a védekező hatalmi rendszabályokat elviselhetetlen terrorként vetíti a közvélemény elé. Itt véget is érne a történet és az ország függetlensége, ha egy ellenérdekű külső erő nem állna a hatalom (a kormány) mellé.

A jövőben világszerte számolni kell az ilyen szírializálási műveletekkel, valószínű, hogy ez lesz a közeljövő háborúinak a stílusa. Rendkívül veszélyes és ördögi játék ez, és ha a nagyhatalmak egyöntetűen nem utasítják el, nagyobb veszélyt jelent a világra nézve, mint bármi más. Mert a hagyományos háborúnak is megvannak a törvényei, de a szírializált háborúk semmiféle törvényességgel, szabályokkal nem rendelkeznek. Egyetlen célja a tömegmészárlás.

Kassai Ferenc