2014. január 11., szombat

A bank, a betét és a hitel forgatókönyve

A hazai- és külföldi bankrendszer a 2008-as válságot megelőzően jóval több hitelt helyezett ki, mint amennyi betétet gyűjtött. 2008-ban Magyarországon a hitel/betétmutató 160 százalék felett volt, azaz 60 százalékkal több hitel volt, mint betét. A bankok a fent említett mérlegalkalmazkodást a hitelek agresszív visszavételével és a betétek növelésével valósították meg, így mára ez a mutató 120 százalék alá csökkent. A folyamat még nem ért véget, ugyanakkor az út nagyobbik felét – az elemzők szerint - már megtette a bankszektor. A hitelezés újraindulásához azonban nem csak forrásra (azaz betétre) van szüksége a bankoknak, hanem tőkére is. E tekintetben számos bank nehézségekkel küszködik. A különbséget többnyire az anyabankok biztosították hazai leányvállalatoknak. A válság kitörésével ez a gyakorlat megszűnt, és általánossá vált az a banki politika, hogy minden országban a helyi hiteleket a helyi betétekkel kell finanszírozni. Hiába tartozik fokozatosan egyre kisebb összeggel a lakosság a bankoknak, egyre többet költ a meglévő hitelek törlesztésére – írja a Portfolio.hu. Mivel nem volt annyi betét, ami fedezetet nyújtott volna a további finanszírozásra, így azok jó része elmaradt, bedőlt. Minimálisra csökkent vagy inkább stagnált mind a kereskedelemben, mind a bankszektorban a pénzmozgás. Hiába szajkózzák rendületlenül a pozitív jelzőket, sem a világgazdaság sem a hazai termelés nem halad, sem a vásárlóérték nem nő.
Tavaly összesen 591 milliárd forintot áldozott a magyar lakosság banki devizahitel-törlesztésre, az árfolyamgát nélkül pedig 622 milliárd forintot költöttek volna. Ha sem végtörlesztés, sem árfolyamgát nem lett volna, akkor összesen 818 milliárd forint lett volna a teljes összeg a pénzügyi portál számításai szerint. Az extra profit elmaradt, na bumm… A devizahitelek kamata nem emelkedett tovább tavaly, sőt, kis mértékben csökkent (svájci frank hitelek esetében 6,37 százalékról 6,28 százalékra). A forint viszont soha nem volt olyan gyenge az év átlagában a frankhoz és az euróhoz képest, mint 2013-ban. Ezzel a legkönnyebb kimagyarázni a sajtot a szánkból, vagy mert az állam rossz gazda, hogy köznépi bölcseleteknél ragadjunk. Megjegyezzük, hogy ez az állami berendezkedés tényleg rossz gazda, de nem a bank-oligarcha szempontjából (mert ott össze-összekacsingatnak a jól felfogott érdekek, még ha más a tálalás is), hanem nemzetünk és vagyonunk elsüllyesztésében játszott szerepéért! Ezért meg úgyis felelnek! Ha nem előttünk, akkor majd az Ítélet napján elszámolnak a Magasságos előtt, de szó szerint!
Gölöncsér Miklós

GELENCSÉR FERENC::Románia hatvan év alatt hatszor árulta el szövetségeseit Átlagban minden tíz évben

George Jonas, kanadai író szerint, ha lehet az egyes nemzetek erényeiről beszélni, úgymint a németek lelkiismeretes munka etikájáról, akkor lehet azok jellembeli hibáiról is beszélni. Jonas, negatív példaként, a világ összes államai közül, Romániának a szövetségesei iránti megbízhatatlan magatartását említi.
1. Románia a Balkán háborúk idején elárulta elsődleges szövetségesét Bulgáriát, és ezért jutalmul háromezer négyzetmérföld területet szerzett meg a maga számára volt szövetségesétől, Bulgáriától.
2. Semmibe vette az Osztrák Magyar Monarchiával kötött semlegességi szerződést, és amikor úgy ítélte meg, hogy a Szövetséges hatalmaknak nagyobb esélye van a győzelemhez, titkos szerződést kötött az Antant hatalmakkal, és 1916 - ban megtámadta Magyarországot.
3. Megszegte az Antant hatalmakkal kötött szövetséget és békét kötött a Központi hatalmakkal (Bukarestben)
4. Megszegte a bukaresti békét és a Monarchia összeomlása után megtámadta Magyarországot.
5. Elárulta a Szövetséges hatalmakat, és Hitler oldalára állt, amikor annak csillaga felmenőben volt. Ezért, 1940 - ben visszaadta Èszak Erdélyt Magyarországnak.
6. Amikor Hitler vesztésre állt, Románia elárulta a Tengely hatalmakat, átállt a Szövetségesekhez és ezért jutalmul ismét megkapta Erdélyt. Jonas szerint, Romániának ez a kétszínűsége páratlan az országok történetében.
(George Jonas: "Beethoven's Mask" ("Beethoven álarca") c. könyve 2005 - ben jelent meg. Key Porter Books ISBN 1-55263-710-7)
Kaslik Péter, cambridge, Ontario, Kanada


http://magyarnemzetikormany.com/pi-klub/news.php?readmore=6324

A vég kezdete? ; avagy Ilyen az, amikor az önkéntes megváltó begurul?

Szintet váltottunk! A legújabb kori magyarországi történések emblematikus pontjához érkeztünk! Eddig még senki nem merte venni magának bátorságot, hogy nagy nyilvánosság előtt regnáló politikus, no, pláne miniszterelnök megölésére való felbujtással fenyegetőzzön. Most ez is megtörtént.

A máskor mindenre azonnal rárepülő főáramú médiában azonban erről egy árva szó nem sok, annyit sem hallunk. Valószínűleg most döntik el a további ügymenetet az ügyeletes think-tankekben. A pórnép egyszerű gyermeke nem is érti, hogy egy ilyen nagy horderejű bejelentés, hogy a rossebbe nem von maga után a híradókban látható, Kásler házához kiszáguldó TEK-es kommandókról szóló tudósításokat. 2014. január 10-én péntek éjszaka, mint annak idején a 2010-es választások éjszakáján, amikor már képtelenség volt fennmaradni, kivárni az eredményt, az ország békésen nyugovóra tér, mintha mi sem történ volna. Na, talán majd a holnap reggeli rendkívüli hírekben mutatják az éjszakai rajtaütés képeit. Vagy nem…

A tévedésbe ejtett és tévedésben tartott istenadta népnek épp elég elfoglaltságot jelent, hogy megszerezze a mindennapi betevőt, mit érdekli a butapesti konzumidiótát, hogy valami messziről gyütt embernél, aki amúgy is azt mond, amit akar, végképp elszakadt a cérna.

Mindenesetre furcsa, hogy a Hír Televízión ilyenkor szokásos bevörösödő képernyő a negyedóránként ismétlődő RENDKÍVÜLI HÍREK főcímmel csak nem akar megjelenni. Na, mindegy.

A Magyarországon minden és annak ellenkezője is elképzelhető című általános létbizonytalansági modellnek köszönhetően, mely viszonylagosság tekintetében talán még Einstein általános relativitás-elméletét is leküldi megalázóba, valamint az „ez is benne van a pakliban” című minden eshetőségre való felkészülés jegyében lehet, hogy korántsem állunk messze az igazságtól, amikor nem lepődünk majd meg, ha Árpád barátunkról is kiderül – persze már csak jóval a választások után – őt is küldték valakik, valahonnan.

A félreértések elkerülése végett, hangsúlyozni szeretném, egyszerű, kalandvágyból itt maradt tájékozódó kedvű adófizető állampolgárként – akit az érdemi infóktól gondosan elzárnak, és távol tartanak, illetve azokkal kapcsolatban alaposan manipulálnak, nem tudhatom, hogy így van-e, de az elmúlt évtizedek tapasztalata azt mondatja velem, még ez is megtörténhet, tényleg benne lehet a pakliban!

Nemrég kezdtem hozzá Drábik János „A nagy összeesküvés” – Kié legyen a XXI. század című legújabb könyvének elolvasásához. A kötetben több más mellett az amerikai Sandy Hook elemi iskolában 2012. december 14-én történt mészárlásról is szó van. Az előkerült adatok, információk és rendőrségi rádióforgalmazás egy figyelemreméltó, egyúttal döbbenetes munkahipotézist tár az olvasó elé. Az egészben a legszörnyűbb az, hogyan hajt végre egy államhatalom terrorcselekményt a saját lakossága ellen, a „cél szentesíti az eszközt” alapon attól sem riadva vissza, hogyha kell, még saját hivatalos szerveit (lásd rendőrség) félrevezesse, manipulálja.

Ne legyenek kétségeink afelől, hogy a gyarmattartó ezen a vidéken is hasonló módszerekkel dolgozik, ráadásul, mi még sokkal rosszabb helyzetben vagyunk, hiszen – ahogyan mondani szokás – a megfelelő alkatrész rosszabbik felén tartózkodunk.

Megfigyelhető egyfajta mélységi (tartalmi) és egyfajta időrendi metódus. Kicsit olyan ez, mint régen az államszocializmus idején az áremelések. Igyekeztek mindig kis lépésekben emelni az árakat, így könnyebben hozzá tudták szoktatni a népet az élet drágulásához. Itt is valami hasonló folyamat figyelhető meg. Kényes témákról csak bizonyos idő elteltével lehet beszélni, akkor sem egyszerre az összes részletről. Legjobb példa a devizahitelesek esete. Általában már csak akkor kap – irányítottan, természetesen – nagyobb nyilvánosságot az adott téma, amikor már érdemben nem nagyon lehet orvosolni a bajt, avagy, ha megpróbálják, csak részmegoldásokat kínálnak. És mindig beültetik a saját emberüket, kommunikációban, nyilvánosságban elnyomva azt, aki – hogy úgy mondjam – kikaparta a gesztenyét. Lásd a Csizmadia úr által vezetett Civil Összefogás Fórum. Mesterei az élre állásnak.

Következő békemenet várható időpontja: 2014. március 15.

Legutóbb a Szakasits-dédunoka Schiffer András gondolatait idéztem a bukott rendszerváltás bukott politikusairól. Darab idővel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna erről a témáról beszélni. Vona Gábor ugyan szóba hozta már korábban is, ha jól emlékszem tavaly a március 15-i beszédében, no, de hát ő ugye nem számít, hiszen róla és a Jobbikról tudjuk, ők nem képezik részét a demokratikus erőknek. Legalábbis amikor az ún. demokratikus ellenzéket említik, abba csak a magukat baloldalinak nevező pártok férnek bele.

Visszatérve a jelenleg regnáló kormányfő agyonlövettetését kilátásba helyező Kásler Árpádra, az ő tevékenységében is megfigyelhető egyfajta időrendiség. Talán mindannyian jobban jártunk volna, talán Árpád barátunk járt volna a legjobban, ha megszívleli a régi és bölcs közmondásunkat, mely szerint: „suszter, maradj a kaptafánál!” De nem maradt. No, mármost kétségkívül a sajátos színösszetételű (vörös-fekete) korona sziluettet ábrázoló és sokakban déja vu – „ezt mintha már láttam volna valahol” – érzést keltő zászlóval többeknél ellenérzést válthatott ki, de ez még elment – ahogy mifelénk mondani szokás – sok szódával. Az utolsó vacsora parafrázis azonban úgy tűnik végleg betette a kaput, de hogy Árpád barátunk ezúttal erőteljesen elrúgta a pöttyöst, az egyszer biztos. A legnagyobb baj az egésszel, hogy ezzel egyúttal a devizahitelesek ügyének képviseletét is sok ember szemében lejáratta, hiteltelenné tette.

De legalábbis a külső szemlélő számára egyre furcsábbak ezek a cselekvések. Holott a motiváció tökéletesen érthető, egyúttal önmagáért beszél és jelzésértékű is! Gondoljunk bele!

Mert miről is van szó? Adva van egy jogkövető magatartást tanúsító állampolgár, aki azt tapasztalja, hogy egyszer csak elfogy a lába alól a talaj. Mármint olyan értelemben, hogy nincs a kezében eszköz, amellyel kiállhatna az igazáért, nincs kihez fordulnia! Itt tehát nem arról van szó, hogy a bíróság nem nekem adott igazat, ezért fogom magam és megyek a következő szintre, majd egyszercsak elfogytak a szintek, hanem arról, hogy maga az egész rendszer nem hajlandó tudomást venni rólam és a problémámról! Ez óriási különbség! Azaz maga a rendszer csődölt be, nem működik. Mert bizonyos kényes tárgykörökben nem (akarják) működtetni!

Hogyan várható el jogkövető magatartás egy adófizető állampolgártól, amikor azzal szembesül, hogy senkihez sem fordulhat a problémájával? Ugyanis az összes hivatalos szerv azonnal hárít! EZ NEM HOZZÁM TARTOZIK! És nem azért hárítja el magától a hozzá forduló állampolgárt, mert nem rendelkezik a probléma megoldásához szükséges kellő tudással, szakmai vagy tárgyi ismerettel, hanem azért, mert nem akar segíteni, vagy megtiltották neki. Magasabb helyről leszóltak, hogy ez nem az ő hatásköre.

Mit tehet ilyenkor egy állampolgár azonkívül, hogy első felindulásában önkéntelenül is felteszi magának a kérdést: Tulajdonképpen akkó’ mi a rossebér’ is fizetem én az adót?

Amikor konstatálod, hogy az összes rendelkezésre álló jogi eszközt kivették a kezedből, majd amikor visszaadták már nem azt kaptad vissza, mint ami az elején még meg volt, ráadásul ezt meg nem hajlandó alkalmazni senki, akkor nem marad más, mint az egyéb, a jog rendszerén kívül eső megoldások. Ezek közös ismérve, hogy általában erőszakos úton szereznek érvényt – mondjuk úgy – a vélt igazságnak. Szélsőséges esetekben, ahogy a Kásler Árpád leveléhez odabiggyesztett videóból láthattuk, az ügy megfelelő társadalomlélektani lezárása érdekében emberáldozat alkalmazásától sem riadnak vissza.

Az emberek nap mint nap számtalan helyen eszmét cserélnek, vitatkoznak, gondolatokat és véleményeket ütköztetnek arról, hova jutottunk és mit lehetnek, mit kellene tenni. Általában ez utóbbi pont az, ahol megakad a beszélgetés, hiszen a kelleténél jóval többen jövünk rá arra, hogy tulajdonképpen kifogytunk a józanész által igénybe vehetőnek tartott, elsősorban jogi alapokon működő eszközökből, illetve azok használatát egyszerűen betiltották.

Többször leírtam már e helyt is, de mások is elmondták, gyakorlatilag egy végzős joghallgató szintjén rendezni lehetne például a devizahitelesek ügyét, hiszen a ma hatályos törvényeink és jogszabályaink is tökéletesen beazonosítják, és egyúttal szankcionálják is azt, ami itt tömeges méretekben állami tudomásul vétel mellett devizahitelezés címszóval történt.

Régebben a kis hazánkban dúló sajátos vagyonszerzési metódusok – elsősorban a lakosság utolsó megmaradt ingatlan vagyonának, a lakásvagyonnak a megszerzésére – láttán terjedt el itt a déli végeken egy azóta általánossá vált vélekedés, mely szerint az első fejbe lőtt politikust még kimagyarázzák valahogy, de amikor a másodikat meg a harmadikat találják meg majd golyóval a kobakjában, hát azt már nem lesz olyan egyszerű beadni a jónépnek.

Visszatérve még egy gondolat erejéig Kásler Árpádra. Az idő előre halad tával furcsamód egyre kontraproduktívabbá vált a tevékenysége. Mintha eltávolodni látszana devizahitelesektől. A megállapodás a többi devizahiteleseket képviselő szervezettel csak nem akart létrejönni, ha pedig a titkos ügynök változatot nézem a „benne van a pakliban” üzemmenetbe még az is belefér, hogy esetleg leszóltak neki: „köszönjük kolléga, ennyi elég lesz, innentől átvesszük” és már fel is tűnt a képernyőn Csizmadia úr.

Még egyszer mondom, nem tudom, hogy így van-e, szelektált és manipulált, olykor csak utólag, jókora késésekkel kiderülő információkkal agyonbombázott egyszerű állampolgárként csak találgatni tudok, maximum, sejtéseink lehetnek. Ezért van nagy jelentősége a nemrég bemutatott Jelenszky filmnek. Ahogy a film címe is mondja: Az igazság soha nem késő. Ahhoz, hogy jobban megértsük, mi bírhat rá egy embert arra, hogy egy másik ember – nem is akárki, hanem a kormányfő – agyonlövetésére hívja fel embertársai figyelmét, idézzük fel a film egyik legfontosabb momentumát. Az egyébként szintén történelmi jelentőségű, hogy a köztelevízióban bemutatásra kerülhetett. Jöjjön akkor az idézet, az első rész 49. perc környékén látható:

„Semmilyen erkölcsi elvet nem hoztunk létre, a hasznosság alapján az extrapoláció és az analógia alapján szekuláris erkölcsöt hoztunk létre. A mindig részleges és szubjektív igazságosságnál a tárgyi és formális elvekre támaszkodó jogbiztonság előbbre való.

(részlet az Alkotmánybíróság 11/1992. (III.5.) határozatából”)

Legalább ennyire fontosak és egyúttal jelzésértékűek azok a gondolatok, amiket Tóth Zoltán József jogász, jogtörténész és politológus, egyetemi oktató, a második Orbán-kormány Honvédelmi Minisztériumának egykori helyettes államtitkára fűzött mindehhez.

„Az alapja ennek az új rendnek, a 89–90 után kialakult jogállamiságnak az, amikor szintén az Alkotmánybíróság kifejezte, hogy nem egy értéktartalmú, hanem egy neutrális, semleges rendet akar, ahol az igazságot nemhogy alkalmazzák, nem is ismerik el, hogy ilyen van.

Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy az igazság nem létezik. Na, most, ha az igazság nem létezik, akkor nem egy semleges helyzet jön létre, hanem egy igazságtalan állapot. Erre alapozva aztán a Legfelsőbb Bíróság hozott egy olyan elvi határozatot, hogy Magyarországon a bíróságok nem igazságot, hanem jogot szolgáltatnak.

Mi van a joggal, ha nincs tükre, mértéke? Ha nincs értékmérője? Akkor a jog, az relatív. Ez azt jelenti, hogy akár az emberi jogok bírósági értelmezése, alkotmánybírósági értelmezése változhat. Ami ma ilyen, holnap olyan, de a személyes ügyek legfelsőbb bírósági megítélése is relatívvá válhat ugyanazon ügyekben. Na, most ezt más néven jogi zsarnokságnak hívják. Egy rabló állam jön létre, ahol az oligarchia azon trükközik, hogy hogyan tudja és milyen eszközökkel elhitetni a tömeggel, hogy ő tulajdonképpen a javát szolgálja, akkor, amikor a java, a jó nincs is meghatározva, sőt tagadva van. Mind a jogelvekben, mind a hétköznapok gyakorlatában.”

Úgy tűnik ebben a „jog” rendszerben a gondolkodó, kérdéseket feltenni tudó és merő állampolgár hibaszázalékként jelenik meg. Amikor pedig felismeri a rendszer visszásságait és azt, hogy ezeken a kereteken belül képtelen tenni ellene, akkor általában elszabadul a pokol. A jelek szerint Árpád barátunk a jó szándékkal kikövezett út végére ért, ott áll a kapuban és neki kezdett az erőteljes dörömbölésnek.

No, de hát mi mást is várhatnánk, amikor a legmagasztosabbnak szánt testület is kufárlelkületről tesz tanúbizonyságot, amikor deklarálja az áras népekre oly jellemző haszonelvűséget? A hasznosság az alapja mindennek, írják határozatukban, az a fontosabb. Az mindennél fontosabb! Az a legfontosabb! Mammon világában mi más lenne, ha nem ez?

Aztán van olyan, hogy részleges igazság, meg részleges erkölcs! Kendtek értik ezt? Mer’ én biza nem! Az ugyebár köztudott – éljünk e szép ország bármely vidékén is –, olyan nincs, hogy a menyecske csak egy kicsinység van mögcsinyáva a legény átal, ugyi! Az vagy mög van csinyáva, vagy nincs! Más variáció egyszerűen nem létezik!

Utoljára kommunistáknál láthattunk FEGYVERBE! FEGYVERBE! címmel rendezett, először csak tipográfia, majd később valódi vérgőzös ámokfutást. A következményeket a mai napig nyögjük.

A harag rossz tanácsadó, a nyílt színen hagyott fegyver a darab végéig pedig legalább egyszer egész biztosan elsül. De mi nem lehetünk olyanok, mint ők, mert ha olyanná válunk, mint ők, akkor mi is a rendszer részeivé, az ördögi gépezet apró fogaskerekeivé válunk és onnan már bizonyosan nincs menekvés, végleg a Mátrix rabjaivá válunk. Már a 24. óra után vagyunk, de még most is, még mindig van remény!

Árpád, bocsáss meg nekik, mert nem tudják (csak azt hiszik, hogy tudják), mit cselekszenek!

Mindig van másik út!

Isten áldja Magyarországot!

1 öntudatos pécsi polgár
http://internetfigyelo.wordpress.com/2014/01/11/a-veg-kezdete-avagy-ilyen-az-amikor-az-onkentes-megvalto-begurul/#more-29694

Brüsszel katonai akcióra készül

Közös katonai akciót indít az Európai Unió a Közép-afrikai Köztársaságban az ország biztonságának helyreállítására, miután Michel Djotodia államfő lemondása nyomán tartani lehet attól, hogy az országban tomboló vallási erőszak tömegvérengzésekhez vezet. A Külügyminisztérium nem tud a Közép-afrikai Köztársaságban tartózkodó magyar állampolgárról – mondta Kaleta Gábor, a tárca sajtófőosztályának vezetője.
Az unió 28 tagállamának nagykövetei szombatra virradó éjjel elvi beleegyezésüket adták ahhoz, hogy rövid időn belül több száz katonát vezényeljenek az országba a helyszínen lévő 1600 fős francia és 4000 fős afrikai békefenntartó erők támogatására – közölte Catherine Ashtonnak, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének egy szóvivője.
A diplomata szerint a tervezett beavatkozásról a jövő héten folytatódnak az egyeztetések, s a végső döntés a külügyminiszterek január 20-i brüsszeli tanácskozásán születhet meg. Az Európából küldött katonák a tervek szerint rendfenntartó feladatokat teljesítenének a Közép-afrikai Köztársaság fővárosában, a menekültek és segélymunkások biztonságára vigyáznának, és esetleg a repülőtér őrizetét biztosítanák. A beavatkozást, amely korlátozott idejű lenne, az ENSZ jóváhagyásával hajtanák végre.
Tekintettel a keresztények és muzulmánok közötti felekezeti erőszak súlyosbodására “az EU tagállamai nem akarják (…) tétlenül szemlélni az eseményeket. Senki sem akar egy újabb Ruandát” – magyarázta egy uniós diplomata az AFP hírügynökségnek.
Becslések szerint az elmúlt hónapban több mint ezer ember halt meg a Közép-afrikai Köztársaságban dúló felekezeti erőszak miatt, és egymillió ember vált menekültté, köztük a főváros, Bangui lakosságának fele.

A francia hadsereg pénteken páncélozott harcjárműveket vezényelt az elnöki palota közelébe Banguiban, miután az átmeneti államfő lemondásának hírére ezrek ünnepeltek a főváros utcáin. Michel Djotodia elnök és Nicolas Tiangaye kormányfő lemondását pénteken jelentették be a csádi fővárosban, a Közép-afrikai Államok Gazdasági Közösségének csúcstalálkozója után. A nemzetközi közösség azért szorgalmazta távozásukat, mert Djotodia nem tudott véget vetni az országban tomboló vallási erőszaknak.
A muzulmán vallású elnök tavaly márciusban került hatalomra, amikor a keresztény Francois Bozizé államfő hatalmát megdöntötte a Séléka muszlim lázadó szövetség. Az egykori francia gyarmaton december 5-én véres összetűzések törtek ki a Séléka fegyveresei és az ellenük fellázadt keresztény harcosok között.

A Külügyminisztérium nem tud a Közép-afrikai Köztársaságban tartózkodó magyar állampolgárról – mondta Kaleta Gábor, a tárca sajtófőosztályának vezetője szombaton.
Azzal kapcsolatban, hogy közös katonai akciót indít az Európai Unió a Közép-afrikai Köztársaságban az ország biztonságának helyreállítására, Kaleta Gábor kiemelte: a végső döntés a beavatkozásról az uniós tagállamok külügyminisztereinek január 20-i tanácskozásán születhet meg.
Magyarország tavaly óta aktívan részt vesz az afrikai országgal kapcsolatos tárgyalásokon – emlékeztetett. Hozzátette: a beavatkozással kapcsolatos magyar álláspontot a jövőben meghozandó végleges uniós döntés függvényében alakítják ki.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szombaton bejelentette, hogy megkezdi 33 ezer külföldi evakuálását az országból. Az első három légi járatot, 800 csádi menekülővel még szombaton elindítják – közölték. A bangui repülőtér mellett felállított táborban jelenleg 2500 csádi várakozik, hogy elhagyhassa az országot.
Az IOM közlése szerint Nigéria, Mali, Szudán és a Kongói Demokratikus Köztársaság kormányától is kaptak felkérést állampolgáraik kimenekítésére. Banguiban afrikai államok mintegy 60 ezer állampolgára fordult segítségért az ottani nagykövetségekhez, s közülük “mintegy 27 ezret már kimenekítettek kormányaik” – áll az IOM közleményében.

(Magyar Hírlap)


Közép-Afrika nem éppen Európa közeli ország. Viszont valaminél fogva igen fontos Brüsszelnek, ha már haderőt is küld oda-RENDET TEREMTENI! Nem tán a RENDTEREMTÉS technikáját kivánja elsajátitani az uniós haderő?-amelynek mindezidáig Európában NEM KELLETT MÉG helytállnia! Nem tán SZERETNÉ GYAKOROLTATNI AZ EU a rendteremtést?-számitva arra, hogy valamikor a NEM IS TÁVOLI JÖVŐBEN Európában is szükség lehet a Közép-Afrikában megszerzett rendteremtő tapasztalatok alkalmazására!
Talán ÉPPEN MAGYARORSZÁGON?!

Zsák és a foltja!

A kormány a csődeljárásról és a felszámolásról szóló törvény alapján stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a Gotthárd-Therm Fürdő és Idegenforgalmi Szolgáltató Kft.-t és a WEST UNION INVEST Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t – a kormányrendeletek a pénteki Magyar Közlönyben jelentek meg.
A WEST UNION INVEST Kft. székhelye a Budai Várban lévő Úri utcában található. A 2004-ben alapított cég jegyzett tőkéje 577 millió forint, a cégjegyzésre pedig Princz Gábor jogosult.
A Gotthárd-Therm Fürdő és Idegenforgalmi Szolgáltató Kft. székhelye – a cégbejegyzési adatok szerint – Szentgotthárdon van. Jegyzett tőkéje a legutolsó, 2013. januári adat szerint szerint 140,2 millió forint. A társaság tulajdonosa a 2012. június 29-i bejegyzés alapján Szentgotthárd Város Önkormányzata.
A céginformációban a legutolsó, 2011. december végi adatok szerint 343,72 millió forint nettó árbevétel mellett 230,58 millió forint vesztesége volt a társaságnak. A WEST UNION INVEST ellen számos végrehajtási eljárás indult. A társaság 2012. végi mérlegében 377,9 millió forint nettó árbevétel mellett 247,32 millió forint veszteség szerepel. A tulajdonosa az Unioninvest Befektetési Zrt.
Az Unioninvest Zrt. 2005 őszén alakult, a jegyzett tőkéje azóta 200 millió forint. Ennek a társaságnak a cégjegyzésére is Princz Gábor jogosult. A cég tulajdonosa a Rufinus B Kft. Az Unioninvest a céginformációban fellelhető mérlegek szerint az utóbbi években nem folytatott gazdasági tevékenységet.
(MTI)


Bal-Rad komm : Bizony-bizony! Aki “arra” a Princz Gáborra gondol-jól gondolja! A művész lelkületű, malacképű egykori Postabank-hiénáról van szó, aki minden hazaáruló politikai maffiával KIVÁLÓ kapcsolatokat ápolt. (És hát a jelek szerint ma is ápol!)
Akit 2008 elején az akkori Fővárosi Ítélőtábla hanyag kezelés vétsége miatt pénzbüntetésre ítélt, akinek a jogerőssé vált ítélet értelmében 3,6 millió forint pénzbüntetést kell fizetnie. Ez ellen az ügyész súlyosításért, a védők viszont felmentésért fellebbeztek, így került a Legfelsőbb Bíróságra az ügy, amelyben első fokon, a Fővárosi Bíróságon még felmentő rendelkezés született.

A Legfelsőbb Bíróság mind a négy vádlott esetében helybenhagyta a korábbi ítéletet. A másik három vádlottra másfél-másfél millió forint pénzbüntetést szabott ki korábban a táblabíróság.
A bírság összege kevesebb, mint a volt Postabank-vezér egykori havi fizetésének fele, és mindössze tízezred része annak a kárnak, amit elvileg és gyakorlatilag is okozott.
Nos hát, most ennek a fokozottan veszélyes kártevőnek az irányitása alatt működő bűnszervezetet nyilvánitotta stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté a döbrögista horda! Zsák a foltjával!

A lányom azért halt meg, mert hétvége volt

Kalla Tünde vagyok Jászberényből, és igen megvan a véleményem az egészségügyről.2013 09 hó 01-én a lányom az orvosok miatt halt meg.
Átküldöm mi is történt vele. Szörnyű a lányomnak azért kellett meghalnia, mert hétvége volt.
Ma senki élete nem számít egy 20 éves élete sem.
Ha szeretnék átküldöm a véreredményét is a gyerekemnek.
TERMÉSZETESEN feljelentettük az orvosokat, de kitudja igazat adnak e nekünk, mert az orvos az orvost védi.

Szörnyű 2013 08hó 31-én 14:30 perc vérvétel után is azt mondta a doktornő nekünk: SEMMI SEM INDOKOLJA A TOVÁBBI LÉPÉS. A z a érdekes, hogy már szombaton reggel 07:30-kor már látniuk kellett a véreredményből, hogy vérmérgezése van a gyerekemnek. Sajnos Hantavírust szedet valahol össze, és szegény gyerekem azért halt meg mert nem kezelték időben.
Fénykép amit küldtem róla 2013 08-30-án készült. Jászberényben a kórházban.
sajnálom (2).jpg
Az a doki aki haza küldte a gyereket aki nem vett tőle vért délelőtt. Ezen a képen jól lehet látni milyen beteg a gyerekem, de sajnos mi semmiről sem tudtunk, hogy nagyon beteg. Igen szerettem volna nyilvánosság elé hozni mi is történt a gyerekemmel, de érdekes senkit sem érdekli, hogy miért halt meg a gyerekem.
Üdv: Kalla Tünde

Ez elment vadászni. Az a pici állampolgár mind kifizette

Január 11-e van, de az év Lázár János-díjas mondata máris elhangzott. Erős évkezdés, nem kétséges. Akár ugorhatnánk is 2015-re, ezt a teljesítményt úgysem lehet felülmúlni, bár egyesek szerint lesznek még erőteljes próbálkozások idén.
Állami alkalmazottak, állami autókkal, állami cég által biztosított üzemanyagot használva, munkaidőben, állami pénzen szórakoztak – írták a miniszterelnöknek elküldött levelükben az egyik állami gazdaság erdészeti dolgozói. Ebben ingyenes hajtóvadászatokról, mulatozásokról, esztelen tivornyákról és pazarlásokról számoltak be, amelynek összege eléri a 70 millió forintot számításaik szerint. Látva a plebejus kormány lebírhatatlan vonzalmát a grófi és egyéb főúri hagyományok harmonikus egyesítése iránt, a levélben foglaltakat nem tekintenénk teljesen életszerűtlennek.
– Megkaptuk a levelet, azonban nem lett iktatva. Névtelen, arctalan bejelentésekkel nem foglalkozunk. Ha valaki névvel is vállalja az állításait, akkor természetesen mindig kivizsgáljuk a leírtakat – nyilatkozta erre a Miniszterelnökség Lázár János-díjas munkatársa.
Annak a kormánynak a részéről, amely bemutatkozásképpen és a miheztartás végett demonstratívan kirúgta az állásukból azokat a szakértőket, akik merészeltek a repülőtér elnevezésénél más szósorrendet javasolni.
Azok kedvéért, akik esetleg nem értették a célzást, megszüntették az indoklási kötelezettséget az elbocsátásoknál.
A fenti nyilatkozat két héttel azután hangozott el, hogy a bejelentését névvel és dokumentumokkal vállaló adóellenőrrel szemben vádat emeltek egy kedélyes házkutatás kíséretében. Ha valaki névvel is vállalja az állításait, akkor természetesen mindig kivizsgáljuk az illetőt.
Ha valaki még nem hallott volna róla, a Lázár János-díjjal azokat a kormányzati megnyilvánulásokat szokás jutalmazni, amelyek hallatán az ember a legközelebb kerül a megtébolyuláshoz, ilyenkor hirtelen elbizonytalanodik a szavak jelentésében, az agya felforr, a feje sípoló kuktává változik, a tehetetlen düh majdnem szétveti, végül mindent elsöprő vágyat érez arra, hogy az első keze ügyébe kerülő gránitszilárdságú tárggyal letörölje az arcukról az önelégült vigyort. Aztán visszaül a fotelbe, felidézi az államfő szép gondolatait a hazaszeretetről, lehűl magába zártan, mint a tűzről levett leves, átvált valamelyik sportcsatornára, ahol még nyerhet, a fejében a sípolás is lassan elcsendesedik.

http://balrad.wordpress.com/2014/01/11/ez-elment-vadaszni-az-a-pici-allampolgar-mind-kifizette/

Mennyit ér a közmunkások élete?

Munkavégzés közben gázoltak halálra két közmunkából élő nőt. Gyászoló családjuk szeretné tudni, vannak-e egyáltalán jogaik.
A tragédia Bucsa határában történt január harmadikán délelőtt. Mivel a gázoló falubeli volt, a rendőrök a baleset napján és éjszakáján folyamatosan járőröztek Bucsán. Attól tartottak, hogy az áldozatok családtagjai megtámadják a gázoló szüleit. Nincs bennük bosszúvágy – mondták el a gyászoló Valecz család tagjai M. Kiss Csabának – csak emberségre vágynak, és tudni szeretnék, milyen jogai vannak egy közmunkásnak. Az eljáró hatóságoktól ugyanis hányaveti, embertelen és megalázó bánásmódot kellett elszenvedniük, ráadásul közölték velük: a közmunkásoknak nem jár biztosítás.
http://www.hir24.hu/belfold/2014/01/10/hanyaveti-embertelen-es-megalazo-banasmod/~~fokusz

Mindent kifizettek, mégis utcára kerülhetnek

Ha az jogszerű, hogy az építési vállalkozó eltüntette a jelzálog tárgyát, akkor az is jogszerű, ha a lakók téglánként eltüntetik a kifizetett lakásukat, ha bírósági ítélettel kilakoltatják őket belőle?
Már kerülgetik a házat a...
Már kerülgetik a házat az árverésre spekuláló gyanús idegenek
Többek között ezt kérdezi a Szegedi Ítélőtáblához címzett fellebbezéskiegészítésben kilenc (ma még) lakástulajdonos és az őket képviselő hat ügyvéd. Mint arról korábban beszámoltunk, Szegeden és Makón olyan lakástulajdonosok feje fölül készül elárvereztetni a lakást a Raiffeisen Bank, akik kifizették az ingatlan vételárát, de az építési vállalkozó a pénz nagy részét nem továbbította a hitelező banknak.
Tavaly szeptemberben már született egy jogerős ítélet a Szegedi Ítélőtáblán: a szerint a Szeged, Korondi utca 7. szám alatt épült társasház lakói közül többnek elárverezik a lakását. Április 30-áig, a kilakoltatási moratórium lejártáig lakhatnak csak benne – utána azonban mehetnek a híd alá. Ugyanaz a bírói tanács tárgyalja január 16-án az ügyét a többi tulajdonosnak is, akiknek egy része Szegeden, a Bakay Nándor u. 17. szám alatt, más részük Makón, a Bajza u. 33. alatt épült társasházban vásárolt magának lakást. Egyikük már a Korondi utcaiak ítélőtáblai tárgyalásán is föltette a bevezetőben említett kérdést a bírói tanács elnökének, aki akkor azt válaszolta: a konkrét (makói) ügyet még nem ismeri, de ha megismerte, választ fog adni a kérdésre. A kilakoltatástól fenyegetett lakók korábban feljelentést tettek a rendőrségen, illetve a Csongrád Megyei Nyomozó Ügyészségen. Azzal érveltek, hogy őket megtévesztették. Igaz ugyan, hogy aláírták a vállalkozó jogi képviselői által szövegezett adásvételi szerződést, amelyben az szerepel, hogy az ingatlan „a Raiffeisen Bank Zrt. projektfinanszírozási hitelét kivéve” teher- és igénymentes. Egy másik pontban az áll, hogy a Raiffeisen Bank hitele rangsor tekintetében megelőzi az ő adásvételi szerződéssel keletkezett tulajdonjogukat.
A vételárat nem a banknak, hanem a vállalkozónak kellett befizetni. A vevők úgy érzik, ha nem félrevezetni akarták volna őket, akkor az aláírás előtt egyértelműen elmagyarázzák: ez azt jelenti, hogy ha a vállalkozó valamiért nem továbbítja a vételárat a projektcégnek hitelt nyújtó banknak, akkor a lakásuk a banké lesz, ők pedig hajléktalanná válnak. Ha ez tudatosul bennük, sohasem írták volna alá a szerződést. Azzal a logikus magyarázattal altatták el a gyanakvásukat, hogy amint kifizetik a saját lakásuk árát, az ő ingatlanukról leveszik a bank jelzálogjogát. Az érintett társasházakban ingatlant szerzett néhány tulajdonos lakásáról le is vették a jelzálogot – de nincs rá magyarázat, hogy miért éppen azokéról vették le, akikéről levették, és mi alapján maradt rajta ugyanolyan helyzetben lévő más emberekén, akik így jogerős bírósági ítélettel mehetnek az utcára.
Utólag sok kívülálló – például internetes kommentelő – gúnyos megjegyzéseket tett a pórul járt emberekre, akik egész életük megtakarítását adták az új lakásokért. Azt írták több helyen: megérdemlik, hogy elveszítsék a lakásukat, mert aláírták a szerződést a fenti kitételekkel. Csakhogy az építési vállalkozó a szerződésekben azt is szavatolta, hogy a dátum szerint megadott határidőig az ingatlanokat a vevő javára tehermentesíti. Ezt azonban a vevők többsége esetében nem teljesítette. Több vevő saját ügyvédet is vitt a szerződés aláírására: ez a kitétel a megbízott jogászokat is megnyugtatta. Egyik ügyvéd utólag azt mondta nekem: egy adásvételi szerződés megkötéséhez szükség van minimális bizalomra is; anélkül semmilyen szerződést nem lehetne aláírni.
Mind a rendőrségi, mind az ügyészségi feljelentésre az a válasz érkezett, hogy bűncselekmény elkövetése nem állapítható meg, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény. A rendőrségi nyomozást megszüntető határozat ellen az elkeseredett lakók panaszt nyújtottak be a Csongrád Megyei Főügyészséghez. Tavaly november végén azonban onnan is elutasították őket azzal, hogy nem állnak meg a csalás tényállási elemei, mert nem tévesztették meg a vevőket. A megtévesztést az ügyészség szerint kétséget kizáróan cáfolja az, hogy a vevők aláírták az adásvételi szerződést. A nyomozó hatóság szerint az sem bizonyít bűncselekményt, hogy a kivitelező szerződésben vállalta, hogy tehermentesíti az ingatlanokat, de nem tette meg.
A feljelentők azzal érveltek: „a kivitelező a fizetőképessége és a fizetési szándéka tekintetében tévedésbe ejtette őket”. Az ügyészség viszont nem talált kétséget kizáró bizonyítékot arra, hogy a szerződés aláírásakor a kivitelezőnek szándékában állt megtéveszteni a vevőket – márpedig csak így valósult volna meg bűncselekmény. A vevők szerint a kivitelező képviselője sorozatban adott ki készfizető kezességvállalási nyilatkozatokat, holott tudnia kellett, hogy nincs miből teljesítenie, amit az aláírásával vállal. Az ügyészség szerint ez sem számít. Csak az számítana, ha be lehetne bizonyítani, hogy az adásvételi szerződést eleve azzal a szándékkal írták, hogy becsapják a vevőket.
Ugyanígy nem számít az ügyészségnek, hogy Miklán András makói lakásvásárló kötött a kivitelezővel egy közjegyzői okiratba foglalt jelzálogszerződést, amelyben a kivitelező cég ügyvezetője 15 millió forintos árukészletet adott biztosítékba a vevőnek a lakása biztosítékaként. Ez az árukészlet eltűnt. Miklán András szerint az ügyvezetőnek tudnia kellett erről – vagyis eltüntette a jelzálog tárgyát. Az ügyészség szerint ennek nincs büntetőjogi jelentősége, mert a jelzálogszerződést az adásvételi szerződés után kötötték.
Ezért kérik a vevők az Ítélőtáblától, hogy foglaljon állást: szabad-e eltüntetni a jelzálog tárgyát? Ha a kivitelezőnek szabad volt, akkor szabad kell, hogy legyen nekik is. Akár úgy is, hogy elbontják és széthordják a lakásaik építőanyagát, amelyeken rajta van a Raiffeisen Bank több százmilliós keretjelzálogjoga.
Beadványukban a vevők, tiszteletteljes hangon, számos más kérdésben is kérik az Ítélőtábla állásfoglalását. Abban például, hogy történt-e szerződésszegés, amikor a bank a saját hitelszerződéseiben előírt minimális négyzetméterár töredékéért engedett értékesíteni lakásokat? Hogyan is folyhatott volna be a teljes hitelösszeg, ha fél áron is adták a lakásokat? A bank bizonyos esetekben a leszállított áron is törölte a keretjelzálogot, ha valamiért úgy látta jónak – tehát tudomása volt róla, és hozzájárult, hogy áron alul értékesítsenek lakásokat –, miközben másokat, akik a teljes vételárat kifizették, az utcára akar tenni. Abban is állásfoglalást kérnek a vevők, hogy jogsértő és szerződésszegő-e, hogy a bank a vevők által a vételárra befizetett pénzt a vállalkozó késedelmi kamataira könyvelje el. Jogosult-e a Raiffeisen Bank az árverezéssel eltulajdonítani még azokat az összegeket is, amelyekből – a bank tudtával és jóváhagyásával – a lakástulajdonosok fejezték be a szerkezetkész állapotban átvett lakást?
Több százmillió forint eltűnt, de azt nem keresi senki. Az eddigi ítéletek, nyomozást megszüntető határozatok kivétel nélkül csak azokat az embereket sújtották, akik minden törvényt betartottak, és a szerződéseik szerint tisztességesen kifizették a lakásuk árát. Ezeket a lassan otthontalanná váló családokat, idős, beteg embereket, gyerekeket tisztelné meg a Szegedi Ítélőtábla, ha konkrétan állást foglalna a közös beadványukban feltett kérdésekről.
A kilakoltatás által fenyegetett egyik lakó arról számolt be: csak akkor maradhatnának a lakásukban, ha még egyszer kifizetnék a lakásuk teljes árát, miközben már kerülgetik a házukat az árverésre spekuláló gyanús idegenek.
(NOL)

Bal-Rad komm : A “magyar” JOGSZOLGÁLTATÁS egyik újabb gyöngyszeme ez a történet. A jogi csűrcsavarból csak a lakók kerülhetnek ki vesztesen-pedig kifizettek mindent. A “vállalkozó” pedig árkon-bokron túl van a pénzzel!
“…már kerülgetik a házukat az árverésre spekuláló gyanús idegenek…”
-Javasoljuk a lakóknak, hogy fogadják barátsággal ezeket az alakokat! Szerezzék meg az adataikat-és továbbitsák hozzánk!
Ha például valamely olvasónk rendelkezik az Üzeleti Ajánlatok.hu hirdetési portálon “PASS-Tagsággal”-máris megtudhatná az alábbi hirdetést feladó hiéna elérhetőségét. (Szivesen várnánk!) Amúgy van ennek a hiénának kinálati hirdetése is!
Üzleti Ajánlatok.hu

Főoldal > Keres > Üzleti szolgáltatás > Befektetés, beruházás > Bank által visszavett ill árverezés alatt álló ingatlan érdekelne

Bank által visszavett ill árverezés alatt álló ingatlan érdekelne

Feladva: 2014.01.04.
Lejár: 2014.07.03.

Részletes leírás

Bank által visszavett ill árverezés alatt álló ingatlan érdekelne, természetesen jóval piaci ár alatti.
Kérem csak komoly emberek hívjanak.

Kapcsolati adatok

A Free tagok a kereslet feladójának kapcsolati adataihoz még 14 óra 51 percig nem férnek hozzá. Szeretné az adatokat azonnal megkapni? Váltson Pass tagságra!

„Itt vannak a szürke marháim, vigyék a pályázati nyertesek!”

Itt van háromszázötven szürke marhám, de nincs hozzá elég legelőm; fölajánlom a pályázati nyerteseknek, vigyék az állatokat, nekik úgysem hiszem, hogy van – mutatja Szencz József az állatállományát Gyótapusztán. Menetelés a vágóhídra, Legelő nélkül maradt 350 szürke marha, szürke marha, Balaton-felvidéki Nemzeti Park, földbérlet-hasznosítás, megpályázott birtoktest, pályakezdő pályázatnyertes, mangalicadisznó, Bitay Márton, Ángyán József
A marcali gazdálkodó öt somogyszentpáli birtoktestre pályázott (gyepre, legelőre) a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területeire kiírt földbérlet-hasznosítás során, de egyet sem nyert el. – Az állt a kiírásban, hogy az őshonos állat tartása előnyt jelent – állítja a gazda. – Nos, nekem akad belőle háromszázötven, mégsem nyertem egy centi földet sem. Kíváncsi volnék, hogy akik nyertek, azok mivel tudtak lekörözni? Hiszen állattartó gazdálkodó sem igen van ma már a környéken, hármat ismerek a térségben, de őshonost ők sem tartanak, a falvakban sincsenek már állatok, sokan ajánlják föl úgy a területeiket, hogy csak legeltessek rajta, mert legalább nem kell kaszálni.
Szencz József még 1996-ban vágott a gazdálkodásba, „szürke marhákat azért kezdtem tartani, mert nagyon kedvelem a fajtát, a szüleimnek is volt, és akkoriban úgy gondoltam, hogy meg lehet élni a tenyésztésükből”. Mára az állatállománya rohamosan fölszaporodott (évente akár százzal is nő a számuk), a legelőterületek azonban nem tartották ezzel a lépést, e közben piaca sincs a szürke marhának, vagyis nem, vagy csak igen nehezen lehet értékesíteni – ezért lett volna fontos, hogy legelőhöz jusson a nemzeti parkos földek haszonbérleti pályázatán.
– Nagyon szeretnek kint, szabadon lenni, szerencsére jó még az idő ehhez – mutat az állataira. – Amennyi területünk van, az két hónapnyi takarmányra elég, a betakarított szénához még húsz vagon répaszeletet kellett vennünk nemrég. Valamikor a gróf is tartott állatokat Gyótán, aztán nagyon elvadultak ezek a gyepek, és a szürke marha éppen arra jó, hogy ezeket a rossz minőségű legelőket „rendbe tegye”. Gyenge, nyolc aranykoronás területek ezek, egy marhát három hektár tudna eltartani, vagyis kellene vagy ezer hektár a mostani állományomhoz. Az öt megpályázott birtoktest is még csak háromszázat adott volna ki, így a meglévőkkel együtt se lenne meg az ezer hektár fele sem.
Nyolcvan darabos növendékszaporulat, kiváló, fiatal állatok, továbbtartásra alkalmas, első osztályú alapanyag – bök már a családi gazdaságban egy újabb szürkemarha-csoportosulásra. – Ezeket nagyon tudnám ajánlani egy pályakezdő pályázatnyertesnek, hosszú távra biztosítva lenne velük az állatállománya – mondja a gyótai gazda látszólag szenvtelenül, de aztán hozzáteszi: kis, családi gazdaságuk az őshonos állatokkal szerinte tipikusan az a forma, amelyre „elméletileg” az állami földbérlet-pályázatot kitalálták. Bár az iparban is dolgozott, parasztgyereknek mondja magát Szencz József, a szüleitől tanulta a gazdálkodást és most, hogy már nyugdíjas, a fia venné, vehetné át tőle a gazdaságot: harmadéves a keszthelyi agráregyetemen.
– Ennek a családi gazdaságnak minden téglájához valamilyen emlék köt, magam terveztem, alakítottam, egyetlen fillér támogatás nélkül, önerőből – mondta. – Van százötven mangalicadisznóm, birkák, lovak, szamarak. De ha kijön a tavasz, mi lesz a marhákkal, azt nem tudom. Vágóhídra hajtjuk őket, ha nem kell a pályázatnyerteseknek. Hirdetjük értékesítésre élve, levágva, de nincsen kereslet. Pedig hiába is akarnánk, nem tudjuk drágábban adni, mint amennyi a tescós argentin marha ára. Ha volna piaca, volna ára is, de így, hogy vidéken az emberek a farhátat kényszerülnek megvenni… Hol érdekli őket, hogy a szürke marha minőségi biohús?
A földbérlet-pályázat volt az utolsó remény? – kérdem Szencz Józseftől. – Egyszerű ez: nekem állataim vannak, a nyerteseknek meg legelőjük, vigyék hát – feleli és megjegyzi, hogy a környék sok száz hektárja van holland kézen, de ez meg már egy másik történet…
Négy fiatal gazda 123 hektárja
Kérdéseket küldtünk a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz, de csütörtökig nem kaptunk válaszokat. Nemrég ünnepélyesen kötöttek szerződést a Balaton-felvidéki Nemzeti Park somogyi, zalai és veszprémi, főleg gyepterületeit pályázati úton bérletbe kapó gazdákkal. Bitay Márton államtitkár akkor azt mondta: most, a második körben is csak helyben lakó, mezőgazdasággal foglalkozó és állattartást vállaló pályázó nyert, közülük négy fiatal gazda, akik 123 hektárt kaptak a meghirdetett 1500 hektárból. A második körben – tette hozzá – a tíz nemzeti parknál összesen 140 ezer hektárt hirdettek meg, s természetes személyek nyerik a területek kétharmadát.
Szakmai bizottság helyett ügyvédek „értékeltek”, darabonként nettó 50-60 ezerért
Szakmai bizottság helyett külsős ügyvédek töltötték ki az értékelési lapokat, darabonként nettó 50-60 ezer forintért – írja a földpályázatokról a Népszabadság. E szerint három-négy ügyvédi iroda között volt felosztva a 19 megye, Somogyot Baranyával és Tolnával együtt bízták egy olyan ügyvédre, akihez Bács-Kiskun, Békés és Csongrád is tartozott. „Az ügyvéd az értékelési lapokat maga töltötte ki, semmiféle szakmai bizottság nem láthatta, így nem is véleményezhette azokat” – idéz a lap a Fővárosi Főügyészség határozatából a Bükki Nemzeti Park földbérlet-pályázati eljárásával kapcsolatban. Ez volt a legelső földbérlet-pályázat, s – olvasható Ángyán József legújabb, ötödik földjelentésében – elsőre mintaszerűen bonyolították le, ám váratlanul, a beadási határidő napján visszavonták, a nemzeti park igazgatóját leváltották (ugyanekkor Ángyán államtitkárt minisztériumi szinten „levették” a földpályázatokról) és új eljárást írtak ki, melyen már teljesen mások nyertek, mint akik először földhöz jutottak volna. Például egy fideszes képviselő cége, mely immár nemcsak Ángyán, hanem a Nemzeti Nyomozó Iroda friss gyanúsítása szerint is közokirat-hamisítást követhetett el, amikor fiktív székhellyel pályázott.
(sonline )