
A
karate eredete megfelelő dokumentumok hiányában igen homályos. Azt az
elképzelést, mely szerint a karate Indiából ered, a legtöbb keletkutató
elfogadja. Egy buddhista pap, Bodidharma (kínai nevén Daruma)
megalapította különleges buddhista szektáját, melyet zennek nevezett el.
Kínába tervezett utazást misszionáriusként. Megszokott volt, hogy ezek a
vándorló papok képesek voltak arra, hogy útjaik során vadállatokkal és
banditákkal eredményesen megküzdjenek.
A Karate története
Időszámításunk
után 500 körül Bodidharma megérkezett a kínai Chein-K'ang városába, Wu
császár udvarába, ahol örömmel fogadták. Időnként elhagyta az udvart,
északra, Henan tartományba ment, egy elszigetelt Shaolin templomba, hogy
a zent tanítsa a szerzeteseknek. Ezzel egy időben a shorin kempot is
oktatta, mert úgy gondolta, hogy a szellem kitisztulásához
elengedhetetlen a megfelelően edzett test. Feljegyzések vannak kínai
harcmodorokról az időszámításunk előtti 3. évezredből is, de azért
tartjuk Bodidharmát a kínai kempo megalapítójának, mert a jóga és a zen
meditációs gyakorlatait is ötvözte, ezen keresztül olyan tökéletes
rendszert dolgozott ki, amelyet ma is ismerünk.
A zen tehát elválaszthatatlanul összefügg a karatéval, és a karate mesterek arra törekednek, hogy jobban elmélyüljenek általa.
Az
idők folyamán a shorin kempo legfőbb felismeréseit a különböző papok
érték el. Ugyancsak pap, Chiao Yuan, miután különböző vadállatok harci
technikáit tanulmányozta - így a tigrisét, leopárdét, kígyóét és a
daruét, valamint a mitológiai sárkányét -, rendszerezte ezek technikáit.
Az állatoktól átvett elemek ma is megtalálhatók a karate
repertoárjában. A papság és az orvostudomány közötti szoros kapcsolat
Kínában nemcsak abban nyilvánult meg, hogy életfontosságú pontokat
fedeztek fel a testen, amelyeket akupunkturásan kezeltek, hanem olyan
pontokat is, amelyek támadása a leghatékonyabb eredményt adja. Később ez
a harci technika tovább terjedt északra Mongóliába, keletre Koreába és
délkeletre Okinawá-ra. Végül elérte Japánt is, ahol a Ka-makura kor után
(i. sz. 1 200) rendkí-vül népszerűvé vált. Főként a harcosok kasztja, a
szamurájok fogadták nagy örömmel a különböző harci formákat és a zen
filozófiát. A zen-buddhizmus erkölcsi tanítása és misztikuma megfelelt
fogékonyságuknak, de az igazi vonzerő az volt számukra, hogy a nagy
önfegyelem hatására kiváló álló- és tűrőképességre tehettek szert, és
nagyszerű harcosokká válhattak. Kifejlődött bennük az a pszichikai
képesség, hogy mind a maguk, mind az ellenfeleik képességeit, belső
énjét megismerjék.
1400-ban
és 1609-ben is megtörtént, hogy Okinawa szigetén a japán megszállók
betiltották a fegyverviselést a lakosság számára. Ennek hatására a
templomokhoz tartozó iskolákban zárt körökben oktatni kezdték a fegyver
nélküli harcot, az okinawa-te (okinawai kéz) technikáit, hogy a lakosság
megvédhesse magát.
A
japán megszállók gyakran találtak halott katonákat. Ennek okát először
nem értették, s ezért ezt a technikát csendes halálnak nevezték el.
1901-ben
aztán megtört a titkosság, és már nyíltan tanították ezt a technikát.
Gichin Funakoshi, maga is katona lévén, Okinawán elsajátította ezt a
harcmodort, majd 1916-ban visszatért Japánba, ahol képességei szerint
rendszerezte azt. Első bemutatóját 1920-ban Tokióban tartotta meg. Ez az
időpont a modern karate kezdetét jelenti. Első iskoláját shoto-kannak
nevezte, s innen a stílus neve.
Funakoshi
mester hosszú élete alatt rendszerezte a karate filozófiáját,
etikettjét, alaptechnikáit és formagyakorlatait. A küzdelmet elítélte, s
emiatt a shotokan-iskola követői nem is rendeztek versenyeket.
Tanítványai még a mester életében elkezdték és halálát követően
továbbfejlesztették a karatét, így alakultak ki a mai legismertebb
irányzatok: a shito ryu, wado ryu, goju ryu, majd később teljesen új
reformként a kyokushinkai.
A
világon ma számtalan karateirányzat létezik, amelyek különböző
eredetűek. Valamennyinek vannak erényei és talán hibái is. Mindenesetre
igen rövid idő alatt meghódították a világot, és az emberek nagy számban
űzik. Ma a karate és annak irányzatai a világon sok tízmillió embernek
nyújtanak kikapcsolódást, testedzést, gyakran még ennél is többet.
A karate magyarországi története
A
múltra visszatekintve, a karate magyarországi története 1972 -ben
kezdődött, amikor a TF Judo-szakosztályának edzésére "betévedt "
Mészáros Attila, Svédországban élő, akkor 2 danos kyokushin karate
mester, aki egyeztetve Dr. Galla Ferenccel, a TF akkori küzdősport
tanszék vezetőjével, egy színvonalas bemutatót tartva, elkápráztatta a
jelenlévőket. Különösen két érdeklődő volt, akik fogékonyabbak voltak a
karate mozgásanyagára, Furkó Kálmán és Adámy István személyében, akik
dr. Galla mester támogatásával és gyakorlási lehetőség biztosításával,
valamint Mészáros Attila mester iránymutatásai alapján elkezdték akkor a
gyakorlásokat, immár az új sportág, a karate rendszerében.
A Kyokushin Karate magyarországi alapjai
Az
évente hazalátogató mester tovább koordinálva, segítve és rendszeresen
vizsgáztatva őket, sikerült lerakni a hazai kyokushin karate alapjait,
mely azóta is meghatározó stílusa a magyar karaténak.
Ezt
követően már kellő tudással és tapasztalattal rendelkezve megalakultak
az első kyokushin edzőtermek is, először Adámy István révén Budapesten,
majd Furkó Kálmán vezetésével Szolnokon.
Vele
szinte párhuzamosan 1973-ben a shotokan karate is megjelent hazánkban,
az akkoriban Belgiumban élő mester, Antal János révén, aki szintén a
TF-en jelentkezett Galla mesternél, majd végül Budapesten indította meg
kezdeti tevékenységét, ahol aztán Kecskés Sándor munkásságának
köszönhetően alakult meg az első shotokan karate klub, MUTEX színeiben.
Ebben
a karate hőskorában előfordult, hogy többször együtt edzettek a
különböző stílusok akkori gyakorlói, vezetői is, ahol későbbi nagy
legendák is találkoztak az akkori edzőtermekben.. mint pl Polyák József,
aki külföldről hazatérve próbálta a karatét és a harci művészeteket
elterjeszteni, vagy Bujtor István, Papp László, Popper György is, akik
azóta ismert emberek lettek saját területükön.
A
kezdeti lépéseket követően gomba módra szaporodtak az edzőtermek, és
lassan nálunk is kialakultak a világban is jellemző és meghatározó
stílusok, mint pl shito-ryu, goju-ryu, wado-ryu, stb.
1980-tól
a judoszövetség égisze alatt, mint karate szakbizottság
tevékenykedtünk, majd ezt követően 1984-től a Karate-Kickbox-Taekwon-do
és más harci művészetek szövetségeként működtünk tovább.
1989-ben
megalakult a Magyarországi Harci Művészetek Össz-Szövetsége, amely
összefogta a Mo-n működő karate és harcművészeti szervezeteket, és
állami jogosítványokat is kapott működéséhez.
1994-től
az új Sporttörvény adta lehetőségek miatt a karate különvált a harci
művészetek szövetségétől, és az olimpiai irányt kitűzve ezt követően
Magyar Karate Szakszövetség néven folytatta működését a mai időszakig,
először Popper György, majd Dr. Mészáros János vezetésével.
A
Magyar Karate Szakszövetség jelenleg mintegy 500 klubban közel 50.000
igazolt és szabadidő sportolóként nyilvántartott tagsággal rendelkezik. A
rendszeres edzések és próbatételek következtében hozzájárulnak olyan , a
társadalom számára hasznos pozitív személyiség jegyek fejlesztéséhez,
mint fegyelem, tisztelet, kitartás, szorgalom akaraterő, mások
megbecsülése, az idősebbek, és a gyengébbek tisztelete és segítése,
amelyek hiányoznak most a társadalomban, és a fiatalok nevelésében.
Ezeket az értékeket szeretnénk közvetíteni az eseményeinken és a
médiában.
Az
eltelt időszakban számos nagyszabású hazai és nemzetközi versenynek és
eseménynek voltunk házigazdái a közönség és a média kiemelt
népszerűségével, valamint versenyzőink számtalan Európa-bajnoki és
világbajnoki helyezéseket értek el a különböző hazai és nemzetközi
porondon egyaránt.
A
hazai karate-stílusok vezető mesterei között számos nemzetközi szinten
is elismert mester és sportszakember található, akiket rendszeresen
hívnak hazai és nemzetközi kurzusok vezetésére is.
A
szövetség a World Karate Federation (WKF) alanyi jogán működő olimpiai
karate szakága, a WKF szabályrendszerű küzdelemben, az elmúlt években
Európa és a Világ élmezőnyébe verekedte be magát számos EB, és VB érmet
szerezve, amelyek közül kiemelkedik S. Kovács Ádám teljesítménye, aki az
elmúlt időszak legjobb teljesítményét szerezte meg a nem olimpiai
sportágak világjátékán. A fiatalabb versenyzők között kiemelkedik
Tadassy Martial, Szegedi Döme, Metzger Szandra valamint az új generáció
versenyzőinek teljesítménye, akik letették a névjegyüket a nemzetközi
színtéren is.
Az
eredményesség tekintetében az ippon-shobu és a knock-down szakág
versenyzői is jeleskedtek az elmúlt időszakban, számos nemzetközi, EB,
-VB,- Világkupa dobogós helyezést szervezve hazánknak.