Hajrá, portugálok!

Portugália dolgozói nem hagyják magukat. Szombaton is tízezrek tüntettek a megszorítások ellen. Hajrá, portugálok!

FRANCIA KOMIKUS A ZSIDÓKAT KIFIGURÁZZA

FRANCIA KOMIKUS A ZSIDÓKAT KIFIGURÁZZA

_________________________________

Dieudonné jelenség

Mivel a 1968-as diákforradalmat az európai és az amerikai baloldal csinálta, valamint egy zsidó haladó értelmiségi csoport. Ezek hatalmas erőfeszítéseket fektettek be, hogy megtörjék a társadalom több részének az azonosságtudatát. A baloldal elfogadta ezt a sajátos megközelítést, mivel soha nem tudott megbirkózni a saját mulasztásaival, az embereknek a munkához való kötődésével. A zsidó értelmiség, amelyik vezette ezt a kampányt, rájött arra, hogy a töredezett és megosztott nemzetek sokkal kevésbé veszélyesek a zsidók számára. Mint tudjuk a zsidókat mindenütt fenyegeti az összefogásos hazafias nacionalizmus és jó okkal. Elvégre ők voltak többek között az elsődleges áldozatai egy ilyen ideológiának. A gyakorlatban az új baloldal már falak mögé vezetne bennünket, hogy megpróbáljanak szétválasztani minket végtelenül kicsi, jelentéktelen csoportokra. De aztán nagyjából a semmiből előlépett Dieudonné, egy fekete francia komikus, akinek sikerült újra egyesíteni a dolgozó népet: a bevándorló közösségeket, a feketéket, a muzulmánokat, az észak-afrikaiakat, valamint a fehér proletárokat és ezzel egy időben egy egyetemes üzenetet közvetített. Dieudonné arra emlékeztetett minket, amikor a baloldal állt az első helyen, mielőtt elfoglalták volna Marcuse-val az egyetemeket az ő Frankfurt-i Yeshiva cimborái. (A szerző szellemesen utal a németországi zsidó kommunisták, akiket még mindig tévesen „baloldalnak” emlegetnek, hogy ezek fanatikus zsidók voltak. Ugyanez volt nálunk is a 70-es, 80-as években, de aztán jött a rendszerváltás és átvedlettek cionista diktátorokká. A szerk.) Ez a francia előadóművész, aki napvilágra hozza, ösztönös betekintést enged a baloldal világába, az ellenzék és az elnyomók tetteire. Szimbolizálja a vélemény elsőbbségét a zsidó szenvedés, zsarnokság és a politikai korrektség ellenére. Dieudonné egy végzetes hős, a valódi szocialis gondolkodás szellemében, mint a párizsi kommün idején és mint ilyen, ő valóban nagy veszélyt jelent a hamis Új Baloldalnak és a francia zsidó szervezeteknek. A kóser Frankfurt-i végzősök látják a francia tömegek lendületét. És az emberek menetelnek az utcákon, a párizsiak azt kiabálják, hogy "a császáron nincs ruha" (magyarul: a király meztelen. A szerk.) Tény, hogy nem sok a rejtett vagy elfojtott kifejezés többé. A puszta igazság felfedi magát és minden valószínűség ellenére sikert arat. (presstv, részlet)

A szerző: Gilad Atzmon izraeli születésű brit jazz szaxofonos, politikai aktivista és író.

A SZENNYTÉVÉK AGYONHALLGATJÁK A FRANCIA KOMIKUST

Melyik nap az egyik szennytévé említette a komikust, hogy mekkora sikere van Franciaországban, többször büntették és most megint le akarják fogni. A YT-on is fönn van és nyíltan gúnyolja nemcsak a zsidókat, hanem a holokauszt üzletelőket is. Sajnos csak pár szót idéztek tőle, de az igen eredeti és szellemes meglátás volt, igen jó hasonlatokat használ a rövid és tömör kifejezéseiben. A képek a honlapjáról valók, amin megdöbbentő számunkra, hogy nyugati országokban hatalmas divat lett a „fordított tisztelgés”, mivel a német „Heil Hitler” köszöntésnél előrelendített kar volt, most ezek valahogy úgy csinálják mintha kitörne a kezük, hogy ne büntessék meg őket. A zsidó üldözők pofájába kéne már vágni, hogy ez a köszöntés nem Hitler találmánya volt, hanem a rómaiaké, amit Mussolini és Hitler élesztett újjá, majd Szálasit is így köszöntötték. Na ne mondja már meg nekünk senki, hogy milyen módon köszönjünk...Főleg ne a „belúdtalpazók”.

Kép:legfelül a komikus, a plakátján igen szellemesek a holoüzletelők és legalul az a focista, akit megbüntettek a kéztartás miatt....

http://amagyaroldal.hu/hirek/content/francia-komikus-zsid%C3%B3kat-kifigur%C3%A1zza

Közép-Európai rövid körkép

Magyarországon a napokban megint szökik a valuta-árfolyam. Az euró ára két évvel ezelőtti csúcson áll, ami annak idején is már csődközeli helyzetet vizionált. Az elmúlt egy hét folyamán érdekes módon rengeteg milliárdos felhalmozott magántőke illetve befektetés került kivonásra, tehát nem véletlen az árfolyam-ingadozás és nem véletlen, hogy a híradásokban az újabb kamu "stratégiai megállapodásokkal" akarják tető alá hozni a piaci pánikolt közhangulatot. A rezsiforradalmár és a lengyel "perec-trojka" húzásait nem nézi innentől fogva jó szemmel a nyugatlobbi. Eddig se, csak hagyták mi fog kisülni belőle, mert a taktika mindig az hogyha állóvíz van, hagyják az ötletelőket elszabadulni aztán, ha bejön akkor rátelepednek, ha nem (vagyis túl messzire menne a szemtelenségben), akkor kegyetlenül lemészárolják. Mostanra a - vigyázz magadra! - fenyegetés realizálódik és itt van kérem szépen az örökös szankció. Ez ennek a nagy EU-s mókuskeréknek a mozgatórúgója. Onnan nem lehetséges "függetlenedni" ahová a háttérérdek ezer szállal köt. Pláne a szabad piacgazdaság. Ezért hirdetjük mi - HUNGARISTÁK - egyetlen lehetséges megoldásként a mezőgazdasági úton történő önellátás országos szintre emelését, mert tudomásul kell venni, hogy Magyarország elsősorban földműves és gazdaország, amiből megfelelő tőkét lehet és kell is kovácsolni, azután lehet bármilyen önjárásról is beszélni majd. Ha tetszik ez a nehéz és "büdös" munka, ha nem! Persze a híradások egyik lehetséges magyarázata az eszkalálódó ukrán helyzet. Lengyelországban kamatdöntés következett be, mely érvagdaló helyzetbe hozta az ottani pénzrendszert. Egyébként ez volt az egyik oka a V4-es lengyel-magyar zártkörű megbeszélésnek, majd csak ezután hívták be a másik két díszvirág elnököt. Természetesen itt a szlovák és cseh elnökről van szó, itt már valóban az ukrán kérdés foglalkoztatta őket a rejtélyes amerikai szenátor (John McCain, - KÁIN - olvastunk már ilyen nevet valahol és az nem akart jót az emberiségnek) bevonásával vagy inkább úgy is mondhatnánk, hogy a cion-érdek parancsokban foganatosítandó cselekvési terv elsajátításáról állapodtak meg és mentek ki a belügyminiszteri mozgósításnak. Értitek az összefüggéseket?

Gölöncsér Miklós

KÜLFÖLDI HÍREK KÉPEKBEN

IZRAEL BELEŐRÜL, HOGY SZÍRIÁT NEM TUDTÁK BEFOLYÁSUK ALÁ VONNI

Izraelben őrjöngenek, hogy a szíriai események nem úgy alakulnak, ahogy ők eltervezték maguknak. A zsidóknak az volt a célja, hogy ott egy cionbérenc vezetés legyen, amin keresztül Iránnal lennének határosak és akkor könnyen végeznének Iránnal. De az oroszok beleköptek a levesükbe és Amerika is meghátrált. A második képen Izraelnek csak egy barátja van, a cionbérenc Harper kanadai elnök. A PressTV közölte, hogy Kanadában a repülőtereken olyan wifi kapcsolatot adnak, amivel a reptéren és környékén mindenkit le tudnak olvasni és hallgatni – mindezt Snowden árulta el. A palesztin gyerekek elleni terror látható. Nálunk elhallgatják az olyan híreket, hogy a Fehér Ház előtt az abortusz ellen tüntettek. Képzeljünk egy ilyen jelenetet nálunk, az országház előtt. Úgy tűnik nálunk folyhat a magzatgyilkosság. Amerika a képen láltható rakétákkal látta el a pici Ománt. A mobilkép több hónappal ezelőtti, egy CNN élő adásból, amit nálunk nem mutattak! Az amerikai külügyminiszter sajtótájékoztatóján mögötte véres kezekkel tüntettek a palesztinok és szírek mellett. Amerika Al Kaida terroristákat emleget állandóan, mint akik a képen is láthatók, de ezek olyan fizetett arab banditák, akiket a CIA és a Mossad képez ki bevetésekre. Amerikában Snowdent démonizálják, mintha Amerika összes bajáért ő felelne. Másik képen egy Snowdent támogató reklámbusz, ahol az amerikaik megköszönik tettét. Persze ezeket is nálunk elhallgatják. Az oroszok bemutatták legújabb S-500-as rakétájukat, amire Amerika szólni sem tud, hiszen ezeket az európai határaikra telepítették. A francia elnök robogóval ment megcsalni az élettársát. A francia gennyes politika további fejleménye, hogy a francia elnök már letolta az angol miniszterelnököt is, hogy szét akarja robbantani az EU-t. Irán és az oroszok kapcsolata olajozottan működik, végül egy afgán iskola a sivatagban. Amerika 13 évig harcolt a tálibok ellen és most ők veszik át a hatalmat, most lesz az elnökválasztás ott.

http://amagyaroldal.hu/hirek/content/k%C3%BClf%C3%B6ldi-h%C3%ADrek-k%C3%A9pekben-139

Negyedik típusú megtévesztések — A földönkívüliek leleplezése

Vajon az UFÓ észlelésekről és a földönkívüliekkel való találkozásokról szóló történetek csak néhány zavart ember képzelgései? Kaphatunk erre a kérdésre elfogadható választ?
Joe Jordan a világ egyik legnagyobb földönkívüli kutatással foglalkozó intézetének munkatársa és immár 20 éve foglalkozik a terület tanulmányozásával. A videóból kimerítő választ kaphatunk a kérdésre és azt is megtudhatjuk, hogy kik vagy mik ezek az úgynevezett földönkívüli lények.

“Vigyázzatok, hogy meg ne tévesszen valaki titeket!” – Máté 24:4

Az Alien Resistance weboldala: alienresistance.org
A videóban említett személyes beszámolók: alienresistance.org/ufo-alien-deception…
Guy Malone könyve: alienresistance.org…
http://idokjelei.hu/2014/02/negyedik-tipusu-megtevesztesek-a-foldonkivuliek-leleplezese/

A gyorséttermi ételek olyanok, mint a heroin

A gyorséttermi ételek a drogokhoz hasonló függőséget okoznak, ezt kutatásokkal is bebizonyították. Dr. Paul Kenny, a floridai Scripps Research Institute munkatársa a kísérletek befejeztével a következőképp nyilatkozott: „Elveszted az uralmat. Ez tipikus függőség.”

A tesztek alatt három csoportnyi egéren vizsgálták a gyorséttermi eledelek okozta káros hatásokat, amelyek az agyra gyakorolt befolyása felér az ajzószerek okozta „boldogsággal”. Az első adag egérnek egészséges táplálékot adtak, a másodiknak kevesebb mértékű egészségtelen élelmiszert, és az utolsó csoporthoz tartozó rágcsálóknak csak fast-food szerű ennivalót.

A végeredmény megdöbbentő volt: az első két csoportnál nem tapasztaltak különösebb változást, viszont az egészségtelenül étkezők agyában az a rész stimulálódott, amely a drogok fogyasztásánál, például a heroinnál jelentkezik. Ez, a függőség mellett boldogságot is okoz.

Így történt, hogy már öt nap után megszokták a gyorséttermi étkeztetést, és habár nem voltak éhesek, csupán a boldogságért fogyasztották.

Tehát ha huzamosabb ideig, rendszeresen fogyasztunk ilyenszerű étkeket - hamburgert hasábburgonyát, olcsó kolbászt, fánkot, előre legyártott szendvicseket, hot-dogot és még sorolhatnánk -, akkor pont olyan függővé válhatunk, mint a drogokkal élők, ami tudjuk hová vezethet. Ne hagyjuk, hogy gyermekeink úgy nézzenek ki, mint az illusztráción látható kisfiú!

(uh.ro nyomán - Kitartás.net)

A zemútt 8 + 4 év + még 12 év = -!

Az ellentábor bűneire koncentráló emlékeztető kampányra készül a Fidesz, illetve az ellenzéki Összefogás. A választók mozgósításában várhatóan fontos szerepet játszó témákat és az érveléshez használandó verbális fegyvereket vettük számba.

A következő kormányzati ciklusra vonatkozó ígéretek helyett várhatóan azok a témakörök uralják majd a 2014-es parlamenti választási kampányt, amelyeken keresztül a Fidesz, illetve a múlt hét végén az Összefogás nevű formációba tömörült balliberális tábor (MSZP, Együtt–PM, DK, Liberálisok) illusztrálni tudja a választóknak, miért hiteltelen, szószegő a másik oldal.
Rezsicsökkentés: Mivel a tömegek életét pillanatnyilag könnyítő intézkedéssorozat a párt tartós előnyére is magyarázatul szolgál, a korábbi és az idénre tervezett három további tarifacsökkentés reklámozása a kormányzati kampány legmeghatározóbb eleme. A Fidesz kommunikációs „csodafegyvere” egyszerű elven működik: a tarifáikat az energiahordozók árának csökkenése idején is folyamatosan emelő szolgáltatóktól csak „visszavesszük” az extraprofitot. Ellenzéki ellenérv: igazságtalan helyzetet teremt, hogy a gazdagabbak, „a medencéjüket fűtők” többet spórolnak. Az ésszerűtlenségig fokozott díjcsökkentések miatt a fejlesztések elmaradnak, ez az üzembiztonságot veszélyezteti. Differenciált tarifacsökkentésre lenne szükség.
Paks: Az atomerőmű bővítéséről kötött államközi szerződés mint előre nem tervezett kampánytéma váratlanul hullott az ellenzék ölébe. Könnyen kijátszható kártya, hogy a Fidesz korábban a „Keletről semmi jó nem jöhet” jegyében az orosz érdekszférától való függetlenséget tűzte zászlajára, nemcsak politikai, hanem gazdasági, energiaellátási értelemben is. A fordulat a Fidesz-szavazókat is meglepte, így a kormányzati kampányban nem csak az ellenzéket kell „leszerelni”. A Fidesz érvelése: az évtizedes politikai ellenérzéseket hiba kivetíteni a szakmai szempontból legjobb (orosz) ajánlatra. Magyarországnak továbbá geopolitikai érdeke, hogy minden nagyhatalomnak teret adjon valamilyen stratégiailag fontos ágazatban (USA: high-tech; Kína: logisztika; Németország: telekommunikáció, autóipar). Kormányon az MSZP is támogatta az orosz részvételt
Trafik- és földpályázatok: Az utóbbi négy év legjelentősebb botrányainak felidézése az ellenzéki kampányban elsősorban annak az illusztrálására szolgál majd, miként él vissza befolyásával a kormány. A „mutyi” és az új „oligarchák” hívószavakkal érzékletessé tett téma az ellenzék számára könnyen kommunikálható, ám mivel a nyertesek tömegeinek kormányzati kötődése, a strómanok helyzetbe hozása már többszörösen bizonyított, a téma mozgósító ereje megkopott (már a legújabb Ángyán-jelentésnek sem volt komoly utóélete). Kormányzati ellenérv: a dohánykereskedelem haszna a multik helyett magyar cégekhez, családokhoz kerül. Az árusítóhelyek megtizedelése – hasonlóan a füstöléstilalom szigorításához – népegészségügyi célokat szolgál. A földek új gazdáinak kiválasztása a magyar föld, a hazai áruk védelmének garanciája; felkészülés a termőföldpiac uniós megnyitására. Azt ugyanakkor a Fideszben is tudják, hogy ezek az ügyek „túlságosan mélyre mentek”, és nagyfokú kormánypárti elköteleződés kell ahhoz, hogy a kormányzati magyarázattal a választó azonosulni tudjon; ezért e területen várhatóan a „terelés” a kormányzati taktika.
Kivételező NAV: Az ellenzék szerint az adóhivatal kormányzati asszisztálás mellett ezermilliárdos áfacsalásokat nézett el. Az érvelést gyengíti, hogy konkrét cégek konkrét csalásait eddig nem tárták fel. A balliberális Összefogás nem csak nyerhet, veszíthet is a téma erőltetésén: a kiskapuk bezárására tett intézkedésekkel a kormány az adókikerülések terén régóta létező gyakorlat elleni fellépés pozitív szereplőjeként tüntetheti fel magát, kontraproduktívvá téve az MSZP által például a parlamentben kezdetben nem támogatott múltfeltárást.

Hol vannak az új munkahelyek? Az ellenzéki érvelés kulcseleme, hogy érdemi eredmények a foglalkoztatáspolitikában nem történtek, a versenyszféra helyett a közmunkások, valamint a külföldön munkát vállalók szépítik a statisztikát. A kormányzati kommunikáció a közmunkásokkal kapcsolatos kritikákra váddal válaszol: az ellenzék „újra segélyalapú társadalmat” építene. A kormányzati sikerpropaganda legfontosabb üzenete: 21 éves csúcson a foglalkoztatás, és a reálbérek is emelkedtek. A közmunkások kapcsán mindkét fél részéről óvatos megközelítésre lehet számítani: a téma túlzott reflektorfénybe állítása a „cigányozó” Jobbiknak kedvezhet.
A rasszista, antiszemita kártya: A Fidesz-kampány szerint a rasszista indítékú bűncselekmények 2010 óta visszaszorultak, a holokauszt-emlékévvel kapcsolatos megemlékezések pedig a megbékélést szolgálják. Ellenzéki kontra: hatalma megtartása érdekében a Fidesz folyamatosan gesztusokat tesz a radikálisoknak, „a Horthy-korszakot restauráló törekvések” bátorítása hiteltelenné teszi a kormány szavakban hirdetett elkötelezettségét. A rasszista kártya ellenzéki kijátszásának veszélye, hogy felerősítheti a zsidó szervezetekkel szembeni ellenérzéseket; ezt érzékelve az utóbbi napokban például a Mazsihisz már visszakozott attól a tervtől, hogy nem venne részt a holokauszt-emlékév rendezvényein.
Átpolitizált oktatás és kultúra: Az iskolák állami kézbe vétele, az intézményi, szakmai központosítás poroszos útra terelte és versenyképtelenné tette az oktatást, tartalmi kérdésekben a kormány ideológiai szempontokat preferál – hangzik az ellenzék érve. A nemzetközi viszonylatban is megmutatkozó teljesítményromlás (PISA-vizsgálat) a kormány szerint a liberális oktatáspolitika kudarcát mutatja, amikor a „gyeplőt a lovak közé dobták”. A Nemzeti alaptanterv ebben a megközelítésben csupán a „nemzeti tudásminimumot” garantálja, a tankönyvpiac egységesítése pedig a takarékosságot és az intézmények közötti átjárhatóságot szolgálja. A művészeti intézmények, díjak reformjára az egyensúly helyreállítása érdekében volt szükség, a „nemzeti elkötelezettségű” alkotók csak behozták évtizedes hátrányukat. A kötelező erkölcstan- vagy hitoktatás Összefogás által tervbe vett megszüntetésének gondolata az ellenzéki szavazók és bizonytalanok körében kedvező fogadtatásra találhat, amire a Fidesz-kampány várhatóan az erkölcsi-etikai tartópillérek nélkül felnövekvő ifjúság víziójával „válaszol”, ecsetelve annak minden káros társadalmi következményét (bűnözés, széteső családok).
Család- és népesedéspolitika: A kormányzati kommunikáció szerint hatalomra kerülve az ellenzék eltörölné azokat a 2010 óta bevezetett, gyermekvállalást segítő intézkedéseket (gyed extra, ismét 3 éves, munkavállalás mellett is igénybe vehető gyes), amelyek hosszabb távon megállíthatnák a kedvezőtlen demográfiai folyamatokat. Az ellenzék számára e téma kapcsán jelentős kihívás annak az elmagyarázása, miért jobb az anyának, ha nem esik ki több évre a munkaerőpiacról, miért eredményesebb az olyan népesedéspolitika (például Franciaországban), amely a munka és a család összeegyeztethetőségét inkább a rugalmas munkavállalással ösztönzi. Az ellenzéki érvelés szerint a kormány családpolitikája nem hatékony, kirekesztő bizonyos családtípusokkal (szegények, élettársi kapcsolatokban élők) szemben, és növeli a kisgyermekes szülők kiszolgáltatottságát a munkapiacon. Túlzott kormányzati optimizmusnak bizonyult, hogy „a kisbabáknak kedvük támad megszületni”.
Orbán vs. Gyurcsány: Az ellenfél vezetőinek démonizálása, hiteltelenítése mindkét tábor számára a legfontosabb kampánystratégia. A Fidesz az őszödi beszéd kiszivárogtatásával kapcsolatos rendőrségi és titkosszolgálati információk kampányidőszakra tervezett nyilvánosságra hozatalával készül a „hazudós baloldal igazi arcának” bemutatására. Ebben a fő támadási pont és hivatkozási alap Gyurcsány Ferenc. A közös baloldali miniszterelnök-jelölt, Mesterházy Attila csak az ő visszatérését készíti elő – sulykolja a Fidesz-üzenet. Az ellenzéknek e területen van a legkevesebb muníciója a visszavágásra, részéről így – a meggyőző és világos válasz helyett – a visszatámadás a legvalószínűbb taktika. A fő érv, hogy a Fideszre szabott választójogi szabályok kényszerítették ki az összefogást. Orbán leváltása pedig az ország érdeke, és minden más szempontot felülír. A programok összehangolása nem a kampány, hanem egy majdani kormányalakítás feladata. Az Orbánra, illetve Gyurcsányra kihegyezett karaktergyilkossági kísérletek hátulütője, hogy egysíkúvá, unalmassá teheti a pártok üzeneteit; a bizonytalanok megnyerésére pedig garantáltan alkalmatlan.
(HVG)

25 éve fiatalok voltunk. Ma öregek vagyunk.
25 éve szocializmus volt. Ma kapitalizmus van.
25 éve a Szovjetunió volt a szövetségesünk, ma Kínát szeretnénk szövetségesnek.
25 éve Szűrös és Pozsgai elvtársak az emelvényen Kádár mögött ültek.
Ma Szűrös és Pozsgai urak az emelvényen Orbán mögött ülnek.
25 éve Martonyi és Járai elvtárs jó MSZMP káder (miniszterhelyettes, stb.) volt. Ma Martonyi és Járai urak a Fidesznél jó káderek (miniszter, jegybank elnök, stb.).
25 éve Kövér Laci az MSZMP KB Politikai Tudományok Intézetének politikai munkatársa volt. Ma komcsi gyűlölő házelnök.
25 éve a politikusok kommunista naplopók voltak. Ma a politikusok jól fizetett naplopók.
(Orbán első tétele: Csak az én komcsim a jó komcsi.) 25 éve hangulatjelentést készített az MSZMP.
Ma Kubatov listát a FIDESZ.
25 éve volt május elsejei felvonulás.
Ma van márciusi, októberi tömeggyűlés az Astoriánál, a Kossuth téren.
25 éve Kádár a sakkozott.
Ma Orbán a focit támogatja százmilliárdokkal.
25 éve reform kommunisták voltak.
Ma fülkeforradalmárok vannak.
25 éve senki sem lehetett milliárdos, de mindenkinek szerény elfogadható élete, biztos jelene és kiszámítható jövője volt.
Ma bizonytalan a jelened, kiszámíthatatlan a jövőd. 25 éve az ország pénzét úgy osztották el a parlamentben, hogy jusson oktatásra, egészségügyre, a Te és a MI jólétünkre. Ma a gazdagok, a milliárdosok kapják az ország kenyerének javát. 25 éve megbecsülték a tisztességes munkát. Ma az ügyeskedőknek, a csalóknak áll a világ.
25 éve a gyárak, az üzemek, a bankok, minden-minden magyar volt. Ma az ipar, a kereskedelem, a szolgáltatások nagy része külföldiek kezében van. A Magyar gyárakat bezárták, vagy privatizálták, jellemzően a külföldi külföldi tőke számára. A legtöbb gyárat azért vették meg, hogy a konkurenciát felszámolják, így a hazai gyárak többségét szétzúzták, bezárták, dolgozóit az utcára tették.
25 évvel ezelőtt volt nemzeti ipar.
Ma multik vannak.
Volt Ganz Hajó gyár, Láng Gépgyár Tungsram, Rico, Pannónia Szőrme.
Ma bankok és bevásárlóközpontok vannak a Váci uton. 25 éve volt Magyar műszeripar, olyan nagyüzemekkel, mint a MOM, a Gamma. Volt önálló hadiparunk, olyan üzemekkel, mint a Diósgyőri Gépgyár, a Rába, a FÉG, a Danuvia.
Ma van fegyver a feketepiacon.
25 éve a Magyar ruházati iparnak olyan gyárai voltak, mint a Goldberger, a Panyova, a Május 1, a Vörös Október, a Zalaegerszeg, a Keltex.
Ma ruházati ipar nincs, de van kínai termék.
25 éve volt Magyar cipőipar. A martfűi termék nemzetközileg elismert volt.
Ma nem gyártunk Magyar cipőt.
25 éve a Magyar Ikarus évente 13 ezer autóbuszt gyártott, és a világ élvonalában volt a Szovjetuniótól, USA-ig Ma nincs, felszámolták, hogy helyébe a német, svéd és más használt buszok jöjjenek.
25 éve a Ganz-MÁVAG vonatokat gyártott a világ számos országának.
Ma kínai piac van a helyén.
25 éve Csepel Művek 60 ezer embernek adott munkát.
Ma kínai piac van a helyén.
25 éve Csepel Művek 60 ezer embernek adott munkát.
Ma kis kft-k vannak a helyén.
25 éve az ország vezetése a Magyar gazdaságot támogatta. Ma a multikat, a külföldi tőkét szolgálja ki.
25 éve az energiaszektor az állam kezében volt, nem kellett félni attól, hogy lekapcsolják a villanyt, vagy nem tudunk fűteni, mert nem tudjuk kifizetni.
Ma a privatizált energiaszektor egekig emelt árai miatt az emberek nem tudják kifizetni a rezsit: hiába a rezsicsökkentés-sok magyar családnál nincs mit csökkenteni, mert már kikapcsolták a szolgáltatást.
25 éve a mezőgazdaság egymillió embernek adott munkát.
Ma alig százezren dolgoznak ITT. 25 évvel ezelőtti mezőgazdasági termelésnek most csak egyharmadát termeljük. Ma alig százezren dolgoznak ITT.
25 éve olyan világhírű üzemek jelentették a magyar mezőgazdaságot, mint Bábolna, Mezőhegyes, Nádudvar.
Ma ez már a múlt.
25 évvel ezelőtt Magyarországon kilencmillió sertés tenyészett.
Mára ebből csak 4,1 millió maradt.
25 évvel ezelőtt nem tudtuk, hogy mi az a parlagfű.
Ma annyi a parlagon heverő, megműveletlen föld, hogy parlagfűből és allergiás betegekből nagyhatalom vagyunk.
25 évvel ezelőtt majdnem háromszor annyi húst ettünk, mint ma.
Nem csak azért, mert háromszor annyi tehén és disznó volt, mint ma. Ettünk, mert volt, mert jó volt, s főleg, mert tellett rá, bár ma azzal riogatnak, hogy ez egészségtelen.
Ma drága a hús, egyre kevesebb és egyre rosszabb minőségű külföldi húst eszünk. Fogyókúrázunk, mert nincs pénz kajára. Magyarországon félmillió gyermek éhezik.
25 éve napi 8 óra munkából elfogadhatóan meg lehetett élni. Ma-ha van munkád-sokszor 12-15 óra is kevés.
25 éve miénk volt Magyarország.
Ma a külföldiek szolgái vagyunk saját hazánkban. 25 éve 20 milliárd dollárral tartoztunk a világnak.
Ma 130 milliárddal tartozunk.
25 éve, gazdálkodtak a hitelekből.
Ma ellopják.
25 éve a kórházban az számított, hogy mi a bajod, mid fáj? Ma az számít, hogy mennyi pénzed van.
25 éve a beteg minden körülmények között kapott ellátást. 25 éve nem voltunk gazdagok, de sok mindent megengedhettünk magunknak: üdülést, éttermet, szórakozást.
25 éve az emberek többsége nyaralni ment. Gyári üdülőkbe. Ma a családok 79 százaléka nem megy nyaralni.
A gyári üdülőket privatizálták.
25 éve a nyugalomba vonulás tisztes nyugdíjat és megbecsülést jelentett.
25 éve nem voltak hajléktalanok, s a biztos megélhetés miatt senkit nem fenyegetett az a veszély, hogy az utcára kerül. Ma Magyarországon 150-200 ezer hajléktalan él, és csak bankhitel miatt 140 000 lakás van árverezés alatt.
A felmérések szerint magánemberek esetében gyakorta árvereznek a kifizetetlen villany-, gáz- és más rezsiszámlák következtében, de magas az illetéktartozások miatt elindított végrehajtások száma is. 25 éve a cigány is dolgozhatott, sőt dolgoznia kellett!
Ma szociális segélyért áll sorba, dolgozni meg már elfelejtett.
25 éve több mint tíz millióan voltunk.
Ma 10 millió alá süllyedt Magyarország lélekszáma. 25 éve a gyerekedre biztos jövő várt. Tanulhatott, munkát kapott, családot alapíthatott.
Ma nagyon sokak számára egy lehetőség marad: külföldre menni. 25 éve volt társadalmi ösztöndíj, és a diplomásokra munkahely várt.
Ma van diákhitel, amivel a jövő eladósodik. És várja a diplomásokat a munkanélküliség.
25 éve a pályakezdőket tárt karokkal várták a munkáltatók. Ma körülbelül 80 ezer pályakezdő fiatal indítja életét munkanélküliként.
25 éve csak vízummal utazhattunk a legtöbb EU-országba. Ma nem kell vízum, de csak az tud utazni, akinek pénze van. Neked van pénzed utazni?
25 évvel ezelőtt rend volt. Éjjel bátran sétálhattál.
Tudtad, hogy mi a jó és mi a rossz. A rendőr melletted állt, a rendőr mögött meg ott állt az állam.
Ma félsz éjjel kimenni az utcára, félted vagyonkádat. A rendőr
nem áll melletted, és a rendőrt se védi meg saját állama!!! 25 éve mindenki tartott a rendőrtől.
Ma rendőr tart a bűnözőktől.
25 éve akadtak korrupt politikusok, a hatalmukkal visszaélő állami emberek.
Ma Magyarország Európa legkorruptabb országai közé tartozik. 25 éve a munkatörvénykönyv a munkást, a dolgozót védte. Ma a munkaadót védi.
25 éve a szakszervezeteknek véleményezési jogaik voltak az érdekvédelemben, szociális kérdések eldöntésében. 25 éve kádári diktatúra volt és népi demokráciát adtak mindenkinek.
Ma polgári demokrácia van és orbáni diktatúra.
25 éve Aczél elvtárs osztotta a pénzt, a státuszt és az észt a kultúrában.
Ma Kerényi és Tarlós urak.
25 éve lehetett politikai viccet mesélni.
Ma még talán lehet!
25 éve a demokráciában élünk-meg is látszik!
Ma a diktatúra vár ránk.

MEGÉRTE? EZT AKARTAD? EZT AKAROD?

https://balrad.wordpress.com/2014/02/02/a-zemutt-8-4-ev-meg-12-ev/

Hová tűntek a gázmilliárdok?

Míg egy átlagos távhőfogyasztónak havonta 2-3 ezer forinttal maradt több a zsebében a számla csökkenése miatt, addig van, aki a rezsicsökkentésen ennek a milliószorosát, 2-3 milliárd forintot keres meg havonta. Kérdés, hogy mindezt törvényesen teheti-e. A szálak egészen Orbán Viktor miniszterelnök környezetéhez vezetnek.

Az Index hírportál tette közzé hétfőn, hogy offshore cégek bukkannak fel egy több százmilliárdos állami gázüzletben. A hírek szerint az állam által a távhőtermelőknek, illetve a közintézményeknek szánt – ausztriai betáplálású – olcsó gáz havonta is milliárdokban mérhető hasznát egy homályos – offshore (Kajmán- szigetek, Belize, Brit Virgin-szigetek, Ciprus, Svájc) – hátterű társaság, a MET Magyarország Energiakereskedő Zrt., illetve jogelődje (MET) fölözheti le. Teheti, mert az állami MVM Partner Zrt. (MVMP) az árelőny kihasználásának jogát több gázévre átengedte részére. A távhőfogyasztók, valamint a közpénzből fenntartott iskolák, óvodák, szociális intézmények energiaköltségei így sokkal magasabban maradtak, mintha az MVMP közvetlenül eladta volna részükre az olcsóbb földgázt.
Az, hogy az ügyleten az állami MVMP nem nyerészkedett, az jól látszik a cég beszámolóiból is: 114 milliárd forintos tetemes árbevétele ellenére mindössze 1,37 milliárd forintos adózás előtti eredményt ért el 2012-ben a földgáz-értékesítésen. Beindult viszont az üzlet az offshore tulajdonosi hátterű MET-nél, hiszen az MVMP már az olcsóbb gázt is a MET svájci leánycégén, a Mol Energy Trade International AG-n keresztül vásárolta Ausztriából, majd azt egy tükörszerződéssel (ugyanazon a napon, ugyanolyan mennyiségre és határidőkkel) továbbadta a MET-nek. Az MVMP „postás” szerepével kapcsolatos képet csak erősíti az a nyilvánosságra került engedményezési szerződés is, amely alapján a MET csak a minimális felárat fizette meg az MVMP részére, a földgázvásárlás költségeinek megtérítését „anya és leánya”, a MET és a svájci leánycég egymás között rendezte le. A cég beszámolója szerint a leánycégekkel együtt számolva 2011-ben még csak 82 millió euró (akkori árfolyamon kb. 22,4 milliárd forint) volt a konszolidált adózás előtti eredménye, ez 2012-ben 165 millió euróra (kb. 49 milliárd forint) ugrott. Magának az anyavállalatnak, MET-nek az adózás előtti eredménye 58 millió dollárról (akkori árfolyamon kb. 11,6 milliárd forint) 229 millió dollárra (51 milliárd forintra) ugrott. A tulajdonosok 245 millió dollár osztalékot (55 milliárd forint) vettek ki a cégből az év végén.
A botrány kirobbanása után kiderült, hogy a MET mögött részben a fehérvári labdarúgócsapat tulajdonosa, Garancsi István, Orbán Viktor miniszterelnök családi ismerőse, részben pedig az exwallisos Nagy György áll. A társaság másik két tulajdonosa, a Brit Virgin-szigetekre bejegyzett Small Valley Investments Ltd. és a svájci Deneb Algedi Invest AG mögött álló magánszemélyek neve még nem került nyilvánosságra.
A MET a hírekre reagáló közleményében lényegében elismerte, hogy jelentős mennyiségű gázt vásárolt az MVMP részére biztosított, elviekben célhoz kötött felhasználású olcsó gázból, amelyet ők gyakorlatilag már szabadon értékesíthettek tovább. A MET ugyancsak elismerte, hogy az MVMP-vel kötött ügyleteken nyereségre tettek szert, mivel „a cég alapfilozófiája, hogy veszteséges ügyleteket nem köt”. Bár „az MVMP-vel kötött szerződések komoly üzleti kockázatot jelentettek, melynek eredményeként a MET Csoport jelenleg veszteséget szenved el”. A MET közleménye szerint a „MET Csoport jelentős eredménynövekedése döntő részben nem az MVMP-tranzakcióból származik”, de azt nem állítják, hogy az MVMP-tranzakció nem járult hozzá az eredménynövekedéshez. Az MVM csoport az ügyről nem adott ki hivatalos közleményt, így arra sem reagált, hogy a MET szerint az MVMP nem lett volna képes kezelni „ilyen nagymértékű pozíciót”. Egyszerűbben fogalmazva, a MET szerint az állami cég alkalmatlan volt a rendeletben kijelölt feladat ellátására.
A Németh Lászlóné által vezetett Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) részéről kiadott szűkszavú közlemény szerint minden törvényesen, az MVMP belső szabályainak megfelelően, átlátható módon, az állami vagyont gyarapítva történt.
A minisztériumnak az ügylet törvényességére vonatkozó állításait ugyanakkor megkérdőjelezi, hogy a megegyezés ellentétesnek látszik a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (vagyontörvény) rendelkezéseivel. Az Orbán-kormány által előkészített, 2011 decemberében elfogadott és 2012. január 1-jétől alkalmazandó vagyontörvény értelmében nemzeti vagyon tulajdonjogát (pl.: az MVMP tulajdonában lévő pénzt, földgázt, vagyoni értékű jogot) csak természetes személy vagy átlátható szervezet részére lehet átruházni. Átlátható szervezetnek pedig az olyan gazdálkodó szervezet minősül, amelynek valamennyi, 25%-nál nagyobb részesedéssel rendelkező közvetlen vagy közvetett tulajdonosa esetében is teljesülnek az átláthatósági kritériumok. Ilyen feltétel különösen, hogy olyan államban kell adóilletőséggel rendelkeznie, amely az EU, az EGT vagy az OECD tagállamában van, vagy amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van.
A MET szerint „a MET Csoport tagjai a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény alapján átlátható szervezetnek minősülnek”. Ez ma már akár igaz is lehet, csakhogy amikor a botrányos szerződéseket 2012-ben aláírta az MVMP, a nyilvánosságra került adatok szerint még nem volt az. A MET-ben 2009 óta meglévő 50%-os közvetett részesedésétől ugyanis 2012. november 23-án vált meg egy karibi offshore cég, a Normeston Trading Ltd. (Belize), és azt ekkortól vette át – a Magyar Energia Hivatal 2012 júliusában meghozott 672/2012. számú határozatában Kajmán-szigeteki illetőségűként feltüntetett – RP Explorer Liquid Fund nevű társaság. Ez utóbbi cég 2013 januárjában Ciprusra költözött. 2013. január 21- én benyújtott kérelme alapján 2013. január 30-án regisztrálták a ciprusi cégnyilvántartásban.
Mindez tehát azt jelenti, hogy az MVMP 2012-ben úgy állt szerződéses kapcsolatban a MET-tel, és úgy vállalt 2013-ra és 2014-re kötelezettséget a Magyarország Energiakereskedő Zrt.-vel, hogy azt a törvény kifejezetten tiltotta számára, hiszen sem Belize, sem a Kajmán-szigetek nem EU-, nem EGT- és nem OECD-tagállam, valamint kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye sincs Magyarországnak velük.
Az továbbra is kérdéses, hogy a megismert tulajdonos személyének és kapcsolatainak lehetett-e köze ahhoz, hogy az MVMP a törvényi tilalmat figyelmen kívül hagyta, illetve azt egyetlen állami szereplő se vette észre. Ami biztos, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök környezetéhez is kötődő offshore cégtulajdonosok, így különösen Garancsi István, Nagy György és még két, egyelőre ismeretlen személy az elmúlt két és fél évben havonta kereshetett milliárdokat jogszerűtlen kormányzati segítséggel.
Hogy az ügyben pontosan kit és milyen felelősség terhel, mekkora kár érte a nemzeti vagyont, mennyivel lehetne alacsonyabb a távhő és a földgáz ára a MET közbeiktatása nélkül, és ki a rejtélyes másik két tulajdonos, még nem tudni.
(Vasárnapi hírek)

El lehet menni: jön az újabb kivándorlási hullám

Nem ért véget az egyre aggasztóbb kivándorlás, egy nemrégiben bemutatott kutatás szerint újabb százezrek tervezik, hogy külföldre költöznek. A kutatók úgy vélik, ez egy öngerjesztő folyamat, sokszor a kint lévők húzzák magukkal az itthoni rokonaikat, ismerőseiket. A magyarok lassan nem látnak más lehetőséget, egyre többen gondolják úgy, csakis Nyugaton boldogulhatnak. Megnéztük, mi van a számok mögött.

Magyar fiatalok Londonban Megromlott a családi élete? Úgy látja, rossz irányban megy Magyarország? Pocsék az anyagi helyzete, nélkülözik? Ha igen a válasz, akkor nagy valószínűséggel elgondolkodott már azon, hogy itt hagyja az országot. Mára ugyanis bevetté vált a nehéz helyzetbe került, rosszkedvű magyarok körében, hogy a kivándorlást választják, vagy legalább terveket szőnek arról, hogy Nyugatra mennek.
Az elmúlt években legalább 250-350 ezer ember hagyta el Magyarországot, de tavaly januárban a nagykövetségek becsléseire alapozva Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter már 500 ezerre tette a külföldön dolgozók számát.
Egy friss kutatás arra utal, a folyamat nem torpant meg. A Népességtudományi Kutatóintézet (NKI) legfrissebb – Migrációs tervek a magyarországi 18-40 évesek körében című – kutatása szerint az itthon maradtak közül is sokan fontolgatják a költözést. A fiatalok és a középkorúak több mint 32 százaléka gondolkodik rajta, 12 százalékuk komoly terveket szőtt, esetleg már böngészett álláshirdetéseket, utánanézett a lakhatási körülményeknek, a külföldön tartózkodás feltételeinek. Az álmodozók egynegyede egészen biztosnak, egyharmada nagyon valószínűnek tartja, hogy tervét meg is valósítja.
Nem politika – kiábrándultság, létbizonytalanság
Nem túl meglepőek a válaszok, amiket az okokról kérdezősködő kutatók kaptak. A tervezgetők nagy többségét a magas bérek, a jobb munkalehetőségek vonzzák külföldre, 40 százalékuk mondta azt: azért akar menni, mert itthon nem talál munkát. Mindössze 21 százalékuk panaszkodott magánéleti problémákra; politikai, ideológiai okokat pedig csak egy törpe kisebbség, a megkérdezettek 5 százaléka említett.
Árnyalatnyival más eredményt kaptak viszont, ha azt nézték meg, hogy kik közül kerülnek ki a legnagyobb arányban a költözést tervezők. Ez alapján az elváltak, az ország helyzete miatt panaszkodók, illetve a saját anyagi helyzetük romlását érzékelők, továbbá a munkanélküliek akarnak a leginkább menni, tehát azok a csoportok, akiknél a „továbblépés” kényszere – a jelenlegi élethelyzetükből adódóan – nagy. „Fontos hozzátenni, hogy az állandó lakhellyel rendelkező 18-40 éves magyar állampolgárok mintegy 8 százaléka 2012 és 2013 fordulóján becslésünk szerint már rövidebb-hosszabb ideje külföldön tartózkodott, tehát esélyük sem volt bekerülni a vizsgálatba” – figyelmeztet egy fontos tényezőre Gödri Irén, az intézet tudományos főmunkatársa.

Társadalmi csoportok, akik nagyobb arányban akarnak külföldre menni A kutatók szerint pusztán a tervek alapján nem lehetünk biztosak benne, hogy a közeljövőben újabb tömegek hagyják el Magyarországot, viszont a két adat – hányan mentek el és hányan tervezik még – együtt mégiscsak egy megváltozott trendre utal. Annak fényében, hogy már így is sokan élnek kint, figyelemre méltó, hogy az itthon lévő 18-40 éves magyarok közül is minden harmadik azt tervezi, hogy hosszabb-rövidebb időre külföldre költözik…
A fiatalok a legelszántabbak
Különösen a fiatalok, a tanulók tervezgetnek. Az NKI szerint a 18-24 éveseknek majdnem a fele, 47 százaléka szeretne külföldre költözni. Mint arról korábban a hvg.hu is beszámolt, egyre magasabb azon gimnazisták, egyetemisták száma is, akik már eleve külföldön szeretnének továbbtanulni, illetve a diploma átvétele után munkát vállalni. Az NKI vizsgálata részben alátámasztja ezt: felmérésük szerint a 18 év feletti tanulók 52 százalékában fordult meg, hogy külföldre mennek – ez igen magas arány.

Úgy tűnik, ez a trend évek óta változatlan. Hasonló eredményeket kapott ugyanis 2012-ben a kormány-közelinek tartott Nézőpont-csoport kutatóintézete. A Kutatópont ifjúságkutatása szerint a fiatalok több mint fele (52 százaléka) elhagyná Magyarországot akár tanulás, akár munka céljából. A 15-29 éves korosztály 15 százaléka akár fél évnél is hosszabb időt töltene kint, 34 százalékuk viszont csak idehaza tudja elképzelni az életét.
Gödri szerint az NKI azért koncentrált pont a 18-40 közötti korosztályra, mert a korábbi méréseikből már tudták, hogy 40 év felett a migrációt tervezők aránya jelentősen visszaesik. Viszont azok a legkiábrándultabbak, akik életkoruk szerint meg kellett volna már állapodniuk, családot kellett volna alapítaniuk: a 30 és 34 év közöttiek közel 8 százaléka azon gondolkodik, hogy végleg más országban telepedik le…

Az európai országokban bevándorlóként lévő magyarok 2012-ben

(HVG)

Kalandvágy? Kitántorgó embereink: aggasztóan nő az országot elhagyók száma

Ha még nem hallottuk volna eleget, most kezdhetünk még jobban aggódni – újabb kivándorlási hullám jöhet. Kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk – írta József Attila majd’ nyolcvan éve, s ha ennyien nem is távoznak, de hamarosan a külföldön boldogulást kereső magyarok száma meghaladhatja ezt az nagyságot. Friss kutatások szerint nem hogy nem csökken, de egyre nő azok száma, akik Magyarországon nem, hanem csakis külföldön tudják elképzelni az életüket.

A jelenség nem új keletű, a ’90-es évek eleje óta folyamatosan hagyják el az országot honfitársaink, ám 2007-től egyre nő a számuk, 2011 óta pedig kifejezetten felgyorsult a folyamat. Ráadásul úgy tűnik, a kivándorlás öngerjesztő: vagyis a már kint élők „húzzák” maguk után idehaza maradt rokonaikat, barátaikat, ismerőseiket is. A KSH Népességtudományi Kutatóintézete január végén tette közzé legújabb kutatását, amelyben azt vizsgálták, kik, mikor, hova és miért tervezik a költözést. Kimondható: a Magyarországon tartózkodó 18–40 éves népesség 12 százaléka tervezi, hogy elhagyja hazáját. Persze nem elég álmodozni, a külföldre vágyakozók ötöde már végleges döntést hozott, egynegyedük „egészen biztosnak”, harmaduk pedig „valószínűnek” tartja, hogy valóban elmegy, ráadásul nem is a távoli jövőben, hanem még az idén (25 százalék), vagy egy-két éven belül biztosan (44 százalék).
Az sem mindegy, kik azok, akik gondolkodnak a távozáson. Aggasztó adat, hogy a tanulók (de 18 év felettiek) több mint fele tervezi, hogy elhagyja az országot, ráadásul a diplomások, a szakmunkások, az idegen nyelveket beszélők közt is kiemelkedően magas azoknak a száma, akik migrációt fontolgatnak. Az okok nem igazán meglepőek, de beszédesek: a magasabb külföldi bérezés, a könnyebb elhelyezkedés áll szemben az idehaza tapasztalható munkanélküliséggel és rossz keresetekkel, sokan családi okok miatt, például házastársuk költözése, esetleg épp válás miatt döntenek a lakhelyváltás mellett, de azok is könnyebben választják a kivándorlást, akiknek nincs családjuk, nőtlenek vagy hajadonok. Megint másokat a barátaik csábítanak külföldre. Politikai, ideológiai okok miatt valamivel több mint 5 százalék váltana hazát.
A legtöbben még mindig (sorrendben) Németország, az Egyesült Királyság és Ausztria felé veszik az irányt, ám az utóbbi években kifejezetten vonzó célponttá vált Hollandia is.
„Sok angol nem lelné Magyarországot a térképen. És ez a mi szerencsénk…”
„Többen kérdezték már, hogy roma vagyok- e” – meséli Florina. A fehér bőrű, kék szemű lány öt éve él Londonban. Egy Kolozsvár melletti településről érkezett, anyai ágon magyar származású. Egyaránt vallja magát magyarnak és románnak, a magyart enyhe akcentussal, de hibátlanul beszéli, akárcsak az angolt. Florina végzős pszichológiahallgatóként szorong az előtte álló állásinterjúk tömkelegétől: „Remélem, hogy a szaktudásom és nem a román útlevelem dönt majd!”
Nagy-Britanniában ugyanis több kellemetlenséget is tartogatott az évkezdet: az északi áradások mellett a britek egy Kelet-Európa felől fenyegető bevándorlóhullámtól is tarthattak. Január elsején járt le a korlátozás, amely eddig a románok és bolgárok munkavállalási jogait szabályozta az Egyesült Királyságban. E két országból évi ötvenezer bevándorlóval számolnak; tömegeket motivál az otthoninál ötször magasabb brit minimálbér, és a Spanyolországba kivándorolt egymillió román közül is sokan dönthetnek úgy, hogy a zimankós brit időjárást választják a jobb kereset reményében. A kormány szigorúbb biztonsági szabályokkal és a szociális juttatások korlátozásával készül a fogadásukra.
A beözönlő balkániak rémképét a Daily Mail színezte a leghatásosabbra: a szenzációhajhász angol sajtótermék „értesülései” szerint hónapokra elfogytak a repülőjegyek Bukarestből Londonba. Pedig ezen állítást már az említett légitársaság honlapján tett keresés is megcáfolhatta. Szintén a Daily Mail „adta hírül”, hogy a tömeget már a reptéren közvetítők várták, akik a szociális juttatásokat igénylő nyomtatványok kitöltéséhez kínáltak segítséget. A populista retorika nem csupán az álhíreket szirénázó bulvárlapok eszköze; a brit jobboldalon is felkapott a „segélyturizmus” fogalma, amely a szociális rendszert csapoló élősködőkként látja az emigránsokat. A hírportálokon kommentelők összeomlásról keseregnek, egyaránt hibáztatva a munkáspárt ballépéseit és a kormányon lévő konzervatívok politikáját. Habár az ellenzők tábora bővül, azoké sem elhanyagolható, akiknek továbbra sincs fenntartása a multikultival szemben. A CreAM (Emigrációkutató- és Elemzőközpont) jelentése alapján nincs is ok az aggodalomra: az emigránsok kisebb eséllyel folyamodtak állami segélyekért, mint a britek, míg az európai gazdasági övezetből érkezők általánosságban többet adóztak, mint kerestek nagy-britanniai munkavállalóként. A munkanélküliek száma alacsonyabb, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma kétszer magasabb a bevándorlók körében.
Londonról úgy tartják, már a második legnagyobb magyar város. A korlátozások tehát a százezres nagyságrendben itt élő magyarokat is érintik. Hogyan befolyásolja mindez a magyarok esélyeit a munkaerőpiacon? Kézenfekvő, hogy már az újonnan érkezők száma is matematikai esélyromláshoz vezet, hiszen így is rendkívüli túljelentkezéssel kell számolni bizonyos szektorokban. A diplomához kötött állásajánlatokra átlagosan nyolcvanöten jelentkeznek; az elbírálásban fontos szempont, hogy a jelentkező hol és milyen minősítéssel diplomázott, így hátrányba kerülhetünk az otthon szerzett, nemzetközileg elismert végzettségünkkel is. Egy friss diplomás átlagosan egy év után talál munkát. Jobb eséllyel indul, aki az informatikai szektorban és a komoly munkaerőhiánnyal küzdő egészségügyben próbálna szerencsét. A helyzet a vendéglátóiparban sem reménytelen: az angolok a legritkább esetben állnak futárnak vagy pizzasütőnek. Ami a kelet-európaiak versengését illeti, az újonnan bevezetett törvények némelyike hasznunkra is válhat. Azon vállalkozóknak például, akik minimálbér alatt foglalkoztatnak EU-s állampolgárokat, mostantól akár húszezer fontos (hétmillió forintos) bírsággal is számolniuk kell. „Korábban rengeteg panaszkodtak, hogy egyik-másik nemzetiség tagjai minimálbér alatt vállalnak munkát, így szorítva ki a többieket. Remélhetőleg ennek a gyakorlatnak vége lesz” – mondja Florina. Szerinte mindenképp lépéselőnyben van az, aki konkrét tervvel érkezik. „Körülöttem többen kifogytak a félretett pénzből, mire munkához jutottak volna. Megéri felmérni a munkaerőpiacot, akár előre releváns szakmát szerezni vagy tanfolyamot elvégezni. Azt visszatetszőnek tartom, ha valaki a legelemibb angoltudást sem sajátítja el, személy szerint nem sokat remélnék egy erős középfok nélkül.”
A lány korábban egy közvetítőcég által vett ki szobát. Tizenhárman laktak a kertvárosi házban, mindannyian magyarok. Közös életünk nem volt zökkenőmentes; két fürdőszobán osztoztak, közös konyhán, apró hátsó udvaron. Este a konyhai kisegítők dorbézoltak, nappal a takarítók lármázták fel az éjszakai műszakot. Kollégiumi konfliktusok robbantak ki, a megevett müzlitől az eltűnt zokniig. „Mi, frissen érettségizettek jól szórakoztunk, lakótársaink zöme azonban rég harmincas-negyvenes éveit taposta. Munka nemigen akadt, ha mégis, nem tudtuk egymás sikerét ünnepelni. Hamar felütötte a fejét az áskálódás, később a nyílt ellenségeskedés. A magyaroknál nem fejlődött ki olyan közösség, nincs olyan nemzetiségi összetartás, mint a többi kisebbség esetében.” Florina szerint nem segítjük, támogatjuk egymást, ez pedig fontosabb hátráltató tényező, mint a többiekkel való versengés.
Kulcskérdés az is, hogy látnak bennünket az angolok? Vajon egy kalap alá vesznek-e román, bolgár és egyéb kelet-európai társainkkal? „Aggaszt, mennyire démonizálja a brit sajtó a románokat – szinte csak bűncselekményekkel összefüggésben ábrázolja őket. A magyarokról ugyanakkor nem olvastam hasonlókat” – mondja Florina. „Szép nők, furcsa nyelv, szocializmus” – összegzi William, mi jut eszébe Magyarországról. És Kelet-Európáról, úgy általában? „Arról is csak a sztereotípiák. Fogalmam sincs, mi a különbség a szlovák, ukrán vagy magyar kultúra között. Kelet-Európa innen elég egységes masszának tűnik” – von vállat angol csoporttársam, pedig nemzetközi kapcsolatokat hallgat. „A lengyeleket mindenki megjegyezte magának, mivel rengetegen letelepedtek már itt. A románoktól szerintem a hozzájuk kapcsolódó negatív asszociációk miatt tartunk. Róluk ugyanis a cigányság jut az eszünkbe, már csak szemantikai okokból is: a „romanian” és a „roma” szó hasonlósága folytán rengetegen mossák össze a két népcsoportot, a cigányok pedig itt is beilleszkedni képtelen népségként élnek a köztudatban. De a magyarok? Hozzájuk nem kötünk semmit. Garantálom, hogy az angolok többsége a térképen sem tudná bejelölni Magyarországot. És ez nektek tiszta szerencse…”
Mindezt James, egy londoni étterem menedzsere is alátámasztja. Arról faggattam, befolyásolja-e a nemzetiség, mikor alkalmazottakat keres. Már csak azért is, mert a legtöbb cégnél előírás a különböző háttérből érkezők egyenlő arányban történő foglalkoztatása, szigorúan büntetik a diszkrimináció bármely formáját. James szerint a „fair play” fontos erény a britek számára. „Nálam a teherbírás, a szorgalom a döntő szempont. Tapasztalatom szerint a bevándorlók ebben lekörözik a briteket, akiknek gyakran derogál a kétkezi munka” – mondja diplomatikusan, majd hozzáteszi: „A magyarokkal szemben nincsenek általános előítéletek, talán, mert eddig még fel sem tűntek a radaron.”
(Vasárnapi hírek)