2012. szeptember 1., szombat

NAM csúcstalálkozó és a cionista harag

NAM csúcstalálkozó és a cionista harag2012. szeptember 1. Annak ellenére, hogy a Nyugat-tudatosan figyelmen kívül hagyta az El Nem Kötelezettek Mozgalmának csúcstalálkozóját Teheránban, ​tagadhatatlan tény, hogy a csúcstalálkozó óriási haragot váltott ki Washingtonban és Izraelben, és hogy a civilizációk közötti párbeszéd megvalósítása, a globális béke még mindig egy hatékony eszköz.
Pontosan egy nappal NAM - Non Aligned Movement csúcstalálkozó megkezdése előtt Izraelben Netanjahu tipikusan és cinikusan kijelentette, hogy a több mint 120 képviselet csúcstalálkozója "folt az emberiségen". Netanjahu dühének oka nagyon is érthető.
A 16. NAM csúcs, amely hivatalosan is véget ért pénteken Teheránban, már elfogadott egy állásfoglalást, több mint 700 szempontot figyelembe véve. A végső állásfoglalás, amelyet Mahmúd Ahmenidezsád iráni elnök olvasott fel, bejelentve, hogy Irán atomenergia programjának támogatását, elutasította az Egyesült Államok. Egyoldalú szankciókat alkalmaz az Iszlám Köztársasággal szembeni. Ahmenidezsád több erőfeszítést kért a palesztin üggyel kapcsolatban. Vessenek véget a faji megkülönböztetésnek a világon. A NAM csúcstalálkozó megérintett számos kényes kérdést, amit a Nyugat hibásan vagy alulértékelt, mint például Irán békés célú nukleáris programját, a palesztin kérdést és a jogosulatlan amerikai drone támadásokat, melyek eddig sok polgári áldozatot követeltek Pakisztánban, Afganisztánban, Szomáliában és Jemenben.

A jelenlévők lehetőséget kaptak, hogy ismertessék aggályaikat, amelyekkel torkig vannak saját országukban, mondta a pakisztáni külügyminiszter Hina Rabbani Khar. Az ország az illegális drone támadások miatt felszólította Washingtont, hogy azonnal vessen véget a gyilkológépei pakisztáni bevetésének.
"Látható, hogy Pakisztán álláspontja világos, ma és a múltban is. A mi álláspontunk az, hogy ez kontraproduktív. Ez jogellenes. Ez törvénytelen, ezért leállítjuk. Ezt a pakisztáni Parlament jelentette ki" mondta Rabbani Khar szerdán.

A csúcstalálkozó központjában Khamenei ajatollah az iszlám forradalom vezetője a "csúcstalálkozó magjához" intézett beszédében , egyértelműen megerősítette az Iszlám Köztársaság hivatalos álláspontját kulcsfontosságú kérdésekben, mint például a nukleáris fegyverek, és világossá tette, hogy Irán soha nem törekedik nukleáris fegyverek építésére. Erre a szörnyű útra sosem teszi a lábát, és hogy a beszerzésük, és a termelésük az ilyen fegyvereknek, megbocsáthatatlan bűn. Washington paradox politikájának mély elemzése figyelmet érdemel. Ami "a keserű iróniája korunknak," mondta Khamenei ajatollah, "a tény, hogy az amerikai kormány a legnagyobb és legveszélyesebb atomfegyverekkel, és más tömegpusztító fegyverek arzenáljával rendelkezik, és az egyetlen olyan ország, ahol azok bűnös alkalmazása megengedett, de a lobogóját a non-proliferáció ellen emeli fel. Ez rendszer azonos a cionista hódítókéhoz, felszerelve nukleáris fegyverekkel, és így komoly fenyegetést hoznak létre a kényes területeken".
(Non-proliferáció: Az egyik legnagyobb veszélyt a nemzetközi békére és biztonságra a tömegpusztító - nukleáris-radiológiai, vegyi és biológiai - fegyverek, valamint az előállításukhoz és célba juttatásukhoz szükséges eszközök és technológiák elterjedése jelenti. Fennáll a veszély, hogy terrorista csoportok vagy a terrorizmust támogató államok is hozzájutnak e fegyverekhez és anyagokhoz. Ezt a folyamatot idegen szóval proliferációnak nevezik.)

Tény, hogy Washington és Tel Aviv kezére játszik az ördög, akik igyekeznek elkülöníteni a nemzeteket és gyarmatosították országaikat a "Global Enemies" (globális ellenségek) "szerzői jogán".

Abban a tekintetben a NAM csúcstalálkozónak fontos szerepe van, hogy átalakítsa az amerikai kormány destruktív szerepét, és a többi uralkodó hatásköreit, azok pusztító szerepét, a vezetése alatti NAM Államokban. Ahhoz, hogy mérsékelje a csúcstalálkozó fontosságát, a nyugati média elhomályosította az igazságot, és elkerülhetetlen, hogy számoljon a különböző módon feltárt tényekkel és szándékokkal. A nyugati média-áramszünete megfelel az ájulásnak az igazságtól és a hittől. Így világos, hogy miért tesz globális erőfeszítéseket a béke és a harmónia szakadékba -és kudarcba döntéséért. Ahhoz, hogy lazítani lehessen a maffia markának szorításán, Ezzatollah Zarghami javasolta fő iráni műsorszolgáltatást (IRIB) alternatív médiának. A kezdeményezés ajánlott, de valójában nem tekinthető hatékony eszköznek, hogy kompenzálja a cionista média vak elfogultságát.

Mély meggyőződéssel, lehet mondani, hogy, sajnos, néhány ember szabotázsakciókkal akadályozza meg az erőfeszítéseket egy egységes globális béke vezetés kialakításában. A jövőben elsőbbséget kell kapnia a NAM csúcstalálkozón megfogalmazott hatékony módszereknek a harchoz, hogy megoldja a globális válság problémáit és nemzetközi konszenzust érjen el. Hogy csökkentsék a politikai befolyását Washingtonnak és az önkényes, diktatórikus vezetését háttérbe szorítsák. Itt az ideje, hogy az Egyesült Államok abbahagyja a "játékait". Első lépésként, a NAM tagok törekednek, hogy megszabaduljanak az ENSZ Biztonsági Tanácsának szolgai fogságból, akiket az Egyesült Államok és szövetségesei képviselnek.

Egy új világrend van kialakulóban, de ez nem a bankármaffia új világrendje. Ebben az új világrendben, az imperializmus megfogyatkozik, és az ötlet is, hogy a folyamatosan növekvő katonai kiadások zászlaja alatt a terrorizmus elleni küzdelem, és a demokrácia címén diktál, terrorizál, kifoszt és pusztít.
Ezek az ötletek még nagyon messze vannak a valóságtól, de kivitelezésük nem lehetetlen. Megvalósíthatók, köszönhetően a közös erőfeszítéseknek az összes országban. Pontosan ez az, ami az USA vezette Nyugatot félelemmel tölti el, és amire a világnak szüksége van. Az Egyesült Nemzetek Szervezete, a gonosz és megakadályozza, hogy előmozdítsák a világ számára helyes dolgok véghezvitelét.

(Az ENSZ jelenleg 193 tagországot foglal magába, ebből 120 már nyíltan fellép ellene, és az USA-Izrael-Nagy Britannia-Franciaország rablók ellen. Nem elegen tudják, hogy az ENSZ megbízatása megszűnik, ha Németország (nem a BRD, vagy NSZK) békét köt az USA-val a II. Világháború lezárásaként. Ezért nincs Németország, csak BRD, egy 10.000 euró alaptőkével bejegyzett cég, aminek most Merkel az ügyvezetője. A szabad Németország megalakulása, brit és amerikai katonai jelenlét nélkül, az ENSZ felbomlását, és egy békés, a "Ne árts" alapvetésén nyugvó világszervezet létrehozását tenné lehetővé.)
 

Teheránban több mint 100 ország vezetői döntenek a Nyugat vereségéről

Idén Irán látja el a vendéglátó szerepet a El Nem Kötelezettek Mozgalma csúcstalálkozóján, ami így a korábbi találkozókhoz képest lényegesen korábban a figyelem középpontjába került. Az önmagukat hivatalosan egyik nagy hatalmi blokk mellett sem elkötelezettként nyilvántartó nemzetek augusztus 26-tól 31-ig Teheránban tartják 16-ik csúcstalálkozójukat. A rendezvény témakörei a világban jelenleg zajló geopolitikai átrendeződés köré csoportosulnak.

Ez egyben a legtöbb kérdést felvető rendezvénynek is látszik, annál fogva, hogy egy olyan ország szolgál a találkozó helyeként, ami a fejlettnek mondott nyugati gazdaságokkal szemben jelenleg vívja ki térségi nagyhatalmi pozícióját (gazdasági téren is). Ha a találkozó sikerrel zárul, az több téren is paradigmaváltással járhat, de mindenféleképpen súlyos kijelentéseket fog maga után vonni olyan országoktól, mint például Észak-Korea, Azerbajdzsán és Irán, melyek jelenleg a nemzetközi diplomácia terén válaszút előtt állnak, és miközben saját függetlenségért minden eszközzel fellépnek, az erő felmutatása mellett igyekszenek is pozitív képet felmutatni a nagyhatalmak számára, beilleszkedni és helyet szorítani maguknak a jelenlegi nagyhatalmak közé.

Az ENSZ főtitkára, Ban Ki Moon is részt vesz az eseményen, ami találgatásokat vont magával annak kapcsán, hogy a találkozók során az iráni atomprogram ügyében is paktum születhet, miközben az Irán elleni szankciókat támogató államok újra erőre kaptak. India, mint a El Nem Kötelezettek Mozgalmának szellemi atyja, szintén felszólal ebben a kérdésben.

A El Nem Kötelezettek Mozgalmához (a későbbiekben NAM - Non Aligned Movement) 120 harmadik világ béli ország tartozik, melyek a nemzetközi szervezeten keresztül együtt a fejlődő országok gazdasági és kulturális érdekképviseletét látják el. A NAM létrejötte 29 ázsiai és afrikai ország 1955-ös találkozójához köthető, melyek közös nevezőt állapítottak meg a gyarmatosítási folyamattal és a Nyugat befolyásával kapcsolatban. Az 1961-es találkozó meghatározta a NAM tagság feltételeit. Ez az egyezmény kimondta, hogy csak az az ország válhat tagállammá, amelynek a nyugati országokkal szemben semmiféle szövetségi viszonya nem áll fenn, és a nagyhatalmakkal semmilyen védelmi egyezményekben nem vesz részt. A NAM ezen az úton akarta biztosítani, hogy tagállamai a hidegháborús felek eszközeivé váljanak, és egyben elkülönítette magát mind a nyugati, mind pedig a szovjet blokktól. A NAM tagállamok első csúcstalálkozója 1961-ben az akkori Jugoszláviában (Belgrádban) Tito indítványozására lett megszervezve, a találkozón 25 állam képviseltette magát, légkörét az Egyesült Államok és a Szovjetunió közti konfliktus határozta meg.

A NAM kinyilvánítottan az imperializmus ellen küzdő államok jogait védi és egyfajta független bíróság szerepét tölti be. A mozgalom egyben a világgazdasági rend átrendezése mellett is elkötelezett. A Szovjetunió összeomlását követően a NAM politikáját a globalizáció jelensége, az eladósodás, a gazdasági gyarmatosítás és a nemzetközi szervezett bűnözés elleni fellépés határozta meg. Mivel a NAM tagállamok nagy része egyben ENSZ tagállam is, az ENSZ belelát a NAM működésének egy részébe, viszont a NAM tagállamoknak több ENSZ határozat is köszönhető, ami a tagállamok közös érdekképviselete nélkül egyébként nem született volna meg.

Ennek köszönhetően az ENSZ a találkozót megelőzően a következő nyilatkozatot adta ki:

1.) Elítéli a megszálló izraeli erők palesztin lakosság elleni támadásait a palesztin városokban, különösen a Jenin menekülttáborban
2.) Elítéli, hogy a megszálló erő, Izrael nem hajlandó együttműködni a közgyűlés tényfeltáró csoportjával a Jenin menekülttáborban az ENSZ Biztonsági Tanácsának
3.) Hangsúlyozza a Közel-Kelet térsége valamennyi népének biztonságának és jólétének fontosságát, és elítéli a tömeges halálesetekkel járó erőszak, terror alkalmazását a palesztin és izraeli civilek ellen
4.) Követeli az ENSZ BT 1402 (2002) határozatának azonnali megvalósítását
5.) Követeli a 2001 december 5-én Genfben kiadott deklaráció azonnali megvalósítását nemzeti, regionális és nemzetközi szinten is
6.) Utasítja a főtitkárt a Jenin és más palesztin települések területén történtekről az átfogó jelentés elkészítésére minden elérhető forrás és információ bevonásával
7.) Követeli, hogy a megszálló hatalom Izrael hagyjon fel az ENSZ humanitárius tevékenységének akadályozásával a megszállás alatt tartott területeken, különös tekintettel a Vörös Kereszt és az ENSZ újjáépítésért és munkahelyteremtésért felelős bizottságára, illetve hogy Izrael tartsa tiszteletben a szabad mozgás és tartózkodás jogát, biztosítsa a humanitárius ellátmányokhoz való szabad hozzáférést
8.) Felszólít az azonnal szükséges ellátás és alapvető szolgáltatások biztosítására, a jelenlegi humanitárius helyzet megoldásában és az újjáépítésben való segédkezésre, beleértve a palesztin hivatalok épületeinek újjáépítését is
9.) Mindkét felet felszólította a krízis megoldására tett törekvéseinek megduplázására, és a tárgyalások újrakezdésére minden témakör kapcsán, beleértve a független palesztin állam megalapítását is
10.) A tizedik különleges pont meghatározását elnapolja és felhatalmazza a közgyűlés elnökét, hogy a tagállamok kérésére újabb gyűlést hívjon össze kifejezetten e kérdéskör megvitatására

Ez a cionista rendszerben is komoly aggodalmakat váltott ki - a hét folyamán Izrael figyelmeztette Ban Ki-moon-t, az ENSZ főtitkárát és más vezetőket, hogy ne essenek az iráni propaganda csapdájába, mikor az El Nem Kötelezettek Mozgalmának csúcstalálkozóján részt vesznek. „Nincsenek kétségeink affelől, hogy az iráni állam ezt a találkozót propaganda célokra és politikájának legitimálására fogja felhasználni” (Yigal Palmor, a külügyminisztérium szóvivője) „Felszólítunk minden odalátogatót, hogy vigyázzanak az ilyen manipulációkkal, és ne essenek ebbe a csapdába” Martin Nesirky, az ENSZ szóvivője külön bejelentést tett, hogy a főtitkár Izrael (és az USA) tiltakozása ellenére is személyesen tesz látogatást a csúcstalálkozón, és személyes megbeszélést tart Mahmud Ahmadinedzsád iráni elnökkel. Ezt hallván az USA ENSZ nagykövete, Susan Rice szintén felszólította az ENSZ főtitkárt a távol maradásra.

A legmagasabb rangú delegáltak közt van az egyiptomi elnök Mohamed Murszi, a kubai vezető Raul Castro, és India miniszterelnöke Manmohan Singh. Ez még nagyobb felháborodást váltott ki a nyugati országokban, főleg az után, hogy Hamenei ajatollah a csúcstalálkozót megelőző héten rákos daganatnak nevezte Izraelt.

Egy az Oslo Times-nak adott interjúban az iráni nagykövet már a találkozót megelőzően bejelentette, tisztában vannak vele, hogy az iráni atomprogram kapcsán tárgyalásokat folytató „5+1 országok” közül többek politikai okoknál fogva nem vesznek részt a találkozón – és ha a tárgyalások nem az elvárásnak megfelelően alakulnak, akkor számítani lehet arra, hogy a tárgyalásoknak vége szakad, és a Nyugat szerepe nyilvánvalóvá válik.

Az El Nem Kötelezettek Mozgalmának jelenlegi találkozója azért is kiemelkedően fontos, mert először kerül megrendezésre úgy, a világ egyetlen nagyhatalma sem áll ki mellette támogatóan, így a szervezet egy különálló nagyhatalmi blokk formálódásának tekinthető.

A héten megjelent a Washington Postnak egy száma, ami már nyíltan felszólítja Ban Ki-moont, hogy ne vegyen részt Teheránban a konferencián, mivel Iránnak ez a konferencia kiváló lehetőséget ad, hogy a nyugati szankciókkal szemben nemzetközi ellenállást indítson be. A Haaretz cikkeiben Izrael elsődleges félelmei jelennek meg, mikor arról írnak, hogy a rendezvény elsősorban a palesztin állam nemzetközi támogatásáról fog szólni, és különösen amiatt aggódik, hogy ebben az ENSZ főtitkár is részt vesz. A Haaretz cikkeinek megjelenését követően a Washington Post ezt a találkozót „az USA, az ENSZ és az ENSZ BT-vel szembeni ellenállás fesztiváljának” nevezte. A Haaretz szerint „azzal, hogy Ban kezet ráz Ahmadinedzsáddal, átlépte a végső határt, mert legitimizálja az iráni elnök Izrael-ellenes és antiszemita propagandáját”.

Nem csak az ENSZ főtitkár látogatása váltott ki hasonló reakciókat, az indiai miniszterelnök, Manmohan Singh Teheránban tett látogatását ugyanígy fogadták a nyugati államok. De ez nem is az első alkalom, hogy a szövetség hitelességét egy tagállam politikájára hivatkozva kérdőjelezték meg, a 14.-ik találkozót követően (2006-ban) a kubai kormányra hivatkozva történtek hasonló esetek.

Irán 30 vezetőt lát vendégül, köztük India, Egyiptom és Kuba vezetőit, ami egyben azt is bizonyítja, hogy a Nyugat törekvése Irán nemzetközi elszigetelésére sikertelenül zárult. Az iráni külügyminiszter, Ali Akbar Szalehi azt nyilatkozta, „több mint 100 ország jelezte részvételi szándékát, közülük 30 ország képviselteti magát a legmagasabb szinten. Irán történetében ez az eddigi legnagyobb volumenű nemzetközi politikai rendezvény.” Ebben a két napban ugyanis Irán bizonyítja, hogy helyen van a nemzetközi politikában annak ellenére is, hogy a nyugati országok mindent megtesznek Irán nemzetközi politikából való kizárásáért. Ugyanis összesen hétezren jelennek meg a rendezvényen, beleértve a politikai, vallási vezetőket és a média embereit (ami nem utolsó sorban az ország turisztikai ágazatának is 50 millió dollár közvetlen bevételt jelent). Az iráni média pedig bátran kijelenti (mert kijelentheti), hogy ezek alapján a nyugatiak törekvései a rengeteg befektetett pénz és energia ellenére is sikertelenek voltak.

A NAM konferenciának ugyanis egyik központi témája, hogy a NAM tagállamok együttesen fellépnek az ellen, hogy a cionisták és az Egyesült Államok beavatkozzon a szír belpolitikába és kényszerített rendszerváltást idézzen elő katonai erővel. Ugyanis 2008 októberében a szír hatóságok lényegében helyreállították a rendet az országban. Azt követően kezdtek a nyugati államok és az arab szövetségesek teljes erőbedobással dolgozni az ország káoszba borításán, azóta több szír nagyváros helyén csak romhalmazok állnak. Az iráni külügyminisztérium szóvivője szerint a találkozón döntés fog születni ebben az ügyben, és általánosságban a tagállamok hasonló jellegű problémáinak megsemmisítéséről. A nemzetközi terrorizmus elleni közös fellépésről - ez talán egy újabb katonai szövetségi rendszer kialakulását jelenti, de a végső közleményekből majd egyértelműen látszódni fog, miről van szó. Ez beleillik az El Nem Kötelezettek Mozgalmának profiljába is, ami az 1979-es határozat óta a tagállamok önrendelkezésének, függetlenségének, területi egységének és biztonságának szavatolása.

A következő találkozó három év múlva Venezuelában kerül megrendezésre, és ez a két esemény együtt nemzetközileg egy sokkal nagyobb fordulópontot jelent: hogy újra létrejön a kétpólusú világ, még a világháború kirobbanása előtt. Ebben a viszonylatban pedig az ENSZ-szel szemben az El Nem Kötelezettek Mozgalma jelenti az alternatívát, és mint alternatíva, kiutat jelent minden államnak, ami a hanyatló Nyugatnak hátat fordítana. Az El Nem Kötelezettek Mozgalma egy olyan, nemzetközi, nemzetek feletti fórum szerepét fogja betölteni, ami a cionizmus és a Nyugat világméretű vereségét követően azt a szerepkört töltheti be, amit mindig is az ENSZ-nek kellett volna, de a cionizmus megjelenése miatt már az alapításkor eltorzult, és így feladatát ellátni nem tudta.

Molnár István

Khamenei ajatollah beszéde a Nem Elkötelezettek Mozgalma csúcstalálkozóján Teheránban

Minden dicséret Allahé, a Két Világ uráé, legyen béke és áldás a legnagyobb és legmegbízhatóbb Küldöttnek és tiszta utódának, a választott társainak, minden prófétának és mennyei küldöttnek.
Üdvözöllek benneteket tiszteletreméltó vendégek, a Nem-Elkötelezett Mozgalmat képviselő vezetőket és küldötteket, és minden résztvevőjét ennek a nagyszerű nemzetközi csúcstalálkozónak.
Azért gyűltünk össze, hogy Isten vezetésével és segítésével folytassunk egy mozgalmat, és fellendítsük a világ jelenlegi lehetőségei és igényei szerint. A mozgalom majdnem hat évtizeddel ezelőtt lett alapítva köszönhetően a kevés felelősségteljes és elkötelezett politikai vezető intelligenciájának és bátorságának, akik tisztában voltak koruk lehetőségével és viszonyaival.
Vendégeink különféle földrajzi helyekről gyűltek össze; emberek különféle nemzetekből, fajokból különféle ideológiákkal, kulturális és történelmi jellegzetességekkel, de csak ahogy Ahmad Sukamo, ennek a mozgalomnak az egyik alapítója mondta a híres Bandung Konferencián 1955-ben, a Nem Elkötelezettek Mozgalmának a megalapításának az alapja nem földrajzi, faji vagy vallási egység, hanem inkább a szükség egysége. Abban az időben a Nem-Elkötelezett Mozgalom abban a szükségben volt, hogy megvédelmezze tagjait az autokrata, arrogáns és telhetetlen hálózatokkal szemben és ma, amikor ez a hegemóniának ez az eszköze továbbra is fejlődik és terjed, ez az igény továbbra is fennáll.
Rá kell mutatnom egy másik igazságra. Az Iszlám arra tanít bennünket hogy dacára a faji, nyelvi és kulturális különbözőségeknek, az emberi lények tudnak ugyanolyan természeten osztozni, amelyet tisztaságnak, igazságosságnak, jóakaratnak, könyörületnek és együttműködésnek hívnak. Ez az az univerzális emberi természet ami – ha óvatosan elkerüljük a félrevezető szándékokat – megőrzi az emberi lényt az egyistenhitben és az Isten transzcendens lényegének megértésében.
Ez a ragyogó igazság olyan erejű hogy olyan társadalmak alapjait tudja megformálni, amelyek szabadok és büszkék és ugyanakkor a fejlődés és az igazságosság haszonélvezői. Ki tudja terjeszteni a szellemi világosságot az emberiség minden anyagi és világias igyekezetére és létre tud hozni egy földi paradicsomot az emberek számára mintegy előképét a következő világ paradicsomának, amely a mennyei vallásokban meg lett ígérve. És ez az az általános és univerzális igazság amely megformálhatja a testvéri együttműködést azok között a nemzetek között, amelyek nem hasonlók a külső felépítésükben, történeti hátterükben és földrajzi helyük szerint.
Bármikor amikor nemzetközi együttműködés hasonló alapokon nyugszik, a kormányzatok kapcsolatot fognak létesíteni egymással nem a félelmek és a fenyegetés miatt, vagy a kapzsiság és egyoldalú érdekek alapján, vagy hitszegő és megvásárolható egyének közbenjárására, de a hatékony és a megosztott érdekek és még inkább az emberiség érdekei alapján. Ezen a módon a kormányzatok tehermentesíthetik felébresztett lelkiismeretüket és könnyen a helyére tehetik az emberek lelkületét. Ez az értékközpontú rend a teljes ellentéte a hegemónia-központú rendnek, amelyet az egyeduralomra törő nyugati államok tartottak fenn, propagáltak és vezettek napjaink domináns és agresszív amerikai kormányzat uralma által..
Kedves vendégek, ma az elmúlt közel hat évtized után, a Nem Elkötelezett Mozgalom fő értékei elevenek és biztosak maradtak; értékek mint a gyarmatosítás-ellenesség, politikai, gazdasági és kulturális függetlenség, el nem kötelezettség bármilyen politikai tömbhöz, fejlesztve a szolidaritást és az együttműködést a tagállamok közt. Napjaink valósága alatta maradt ennek az értékrendnek, de a közös akarat és a széleskörű erőfeszítések megváltoztathatják ezt a jelenlegi valóságot és elérheti ezt az értékrendet, mert bár tele van kihívásokkal, de ígéretes és kifizetődő.
Jelenleg szemtanúi vagyunk a hidegháború és az azt követő egyoldalúsítás politikáinak. Megtanulva a leckét ebből a történelmi tanulságból a világ egy új nemzetközi rend felé halad, és a Nem Elkötelezettek Mozgalma egy új szerepet játszhat ebben. Ez az új rend minden nemzet részvételén és egyenlő jogaikon alapulhat. És mint ennek a mozgalomnak a tagjai, a mi összetartásunk nyilvánvalóan szükséges ebben a korban hogy megalapítsuk ezt az új rendet.
Szerencsére a nemzetközi folyamatok fejleményei egy többoldalúan összetett rendszert ígérnek amelyben a hagyományos hatalmi tömbök helyettesítve lesznek különféle eredetű gazdaságokból, társadalmakból és politikai berendezkedésű országok, kultúrák és civilizációk csoportjaival. Azok a lélegzetelállító események amelyeknek a szemtanúi vagyunk az utóbbi három évtizedben, tisztán megmutatják, hogy az új hatalmak felemelkedése egybeesett a hagyományos hatalmak hanyatlásával.
A hatalomnak ez a fokozatos átcsoportosulása biztosít a nem elkötelezett országok számára egy lehetőséget hogy egy jelentős és méltó szerepet játsszanak a világ színpadán és előkészítsék a szerepet egy igazságos és valóban részvételi világvezetés számára. Dacolva a különféle kilátásokkal és politikai irányokkal, mi, ennek a mozgalomnak a tagállamai megtartottuk összetartozásunkat és kötődésünket hosszú időszakon keresztül a megosztott értékrendszerek keretein belül és ez nem egy egyszerű és kis eredmény. Ez a kapcsolat előkészítheti a terepet hogy elérjünk egy igaz és emberséges világrendet.
A jelenlegi globális feltételek biztosítják a Nem Elkötelezett Mozgalom számára a lehetőséget ami talán sosem jön el ismét. A meglátásunk szerint a világ vezérlőterme nem lehet néhány nyugati állam diktatórikus felügyelete alatt. Lehetséges megalapítani és megerősíteni egy részvételi rendszert amely a nemzetközi ügyeket rendezi; egy rendszert ami globális és demokratikus. Ez az amire minden országnak szüksége van és amit közvetlenül és közvetve megsértett a határok átlépésének eredményeképp néhány zsarnoki és egyeduralomra törő állam.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának egy logikátlan, igazságtalan és teljességgel antidemokratikus felépítése és mechanizmusa van. Ez a diktatúra egy felháborító formája, ami ódivatú és elavult. Ezzel az igazságtalan és helytelenül működő rendszerrel Amerika és társai a zsarnokságaikat nemes eszmének álcázták és a világ nyakába varrták. Az emberi jogok nevében védik a nyugati érdekeket. Katonailag beavatkoznak más országokban a demokrácia nevében. A terrorizmus-ellenes harc nevében támadnak védtelen falusi embereket fegyverekkel és bombákkal. Az ő nézőpontjaik szerint az emberiség első-, másod- és harmadosztályú polgárokra van osztva. Az emberéletet olcsónak tartják Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában és értékesnek Amerikában és Nyugat-Európában. Amerika és Európa biztonsága fontos a számukra, míg a világ többi részének biztonsága lényegtelen.
A kínzás és az orgyilkosság engedélyezhető és teljesen semmibe vehető bűn ha Amerika, a cionisták és a bábjaik hajtják azokat végre. Nem jelent problémát a lelkiismeretük számára, hogy titkos börtöneik vannak különféle helyeken több kontinensen, amelyekben a védtelen foglyokat, akiknek nincs törvényes képviselete, nem volt bírósági tárgyalása, rettenetes és utálatos módon tartanak fogva. A jó és a rossz teljesen egyoldalúan és az ő fogalmaik szerint van meghatározva. Az érdekeiket a nemzetközi jog nevében varrják a világ nyakába. A nemzetközi közösség nevében varrják a világ nyakába a törvénytelen és önkényes követeléseiket. A nyilvános és szervezett médiahálózatuk amely a hazugságaikat igazságnak álcázza, hamisságukat igaznak, elnyomásukat mint erőfeszítéseket az igazság képviseletére. Ezzel együtt hazugságnak állítanak be minden igaz álláspontot ami leleplezné csalárdságukat, és minden jogos követelést gazságnak bélyegeznek.
Barátaim, ez a hibás és ártalmas állapot nem tartható fenn tovább. Mindenki belefáradt ebbe a hibás nemzetközi rendszerbe. Amerika mozgalmainak 99%-a ellene van a hatalom és a vagyon amerikai központosításának és Nyugat-Európa népeinek terjedő tiltakozásai a kormányaik gazdasági politikája ellen megmutatják hogy az emberek folyamatosan egyre jobban elvesztik türelmüket ebben az ügyben. Szükséges orvosolni ezt az ésszerűtlen helyzetet. Biztos, ésszerű és széleskörű kapcsolatok a Nem Elkötelezettek Mozgalmának tagállamai közt fontos szerepet játszhatnak abban hogy jogorvoslatot találjunk.
Tisztelt hallgatóim, a nemzetközi béke és biztonság a ma világának kritikus ügyei között vannak és a tömegpusztítás katasztrófákat létrehozni képes fegyvereinek a felszámolása sürgősen szükséges és univerzális igény. A ma világában a biztonság egy közös igény ahol nincs helye hátrányos megkülönböztetésnek. Akik felhalmoznak emberellenes tömegpusztító fegyvereket a fegyvertáraikban nincs joguk magukat a világbiztonság zászlóvivőinek beállítani. Kétségtelen, hogy ez a számukra sem hoz semmit a biztonsággal kapcsolatban. A legszerencsétlenebb dolog, hogy azt látjuk hogy azok az államok, amelyek a legnagyobb nukleáris arzenállal rendelkeznek, nem rendelkeznek komoly és hiteles késztetéssel hogy eltávolítsák ezeket a halálos fegyvereket a hadviselés lehetőségei közül, és még mindig úgy ítélik meg, hogy az ilyen fegyverek olyanok mint egy eszköz arra, hogy eltüntessék a fenyegetettséget és alapvetően fontosak hogy meghatározzák a politikai és nemzetközi pozícióikat. Ezt a koncepciót szükséges hogy teljesen elvessük és elítéljük.
A nukleáris fegyverek nemcsak hogy nem erősítik a biztonságot, sem meg nem erősítik a politikai hatalmat, hanem inkább egy fenyegetést jelentenek mind a biztonságra mind a politikai hatalomra. Az események amelyek megtörténtek 1990-es években megmutatták hogy ilyen fegyverek birtoklása nem tudott megőrizni egy olyan rendszert, mint a Szovjetunió. És ma azt látjuk hogy bizonyos országok amelyek halálos bizonytalanságok hullámainak vannak kitéve elvetik hogy birtokoljanak atombombákat.
Az Iráni Iszlám Köztársaság úgy ítéli meg hogy a nukleáris, vegyi és hasonló fegyverek használata egy nagy és megbocsáthatatlan bűn. Mi javasoltuk a nukleáris fegyverektől mentes Közép-Kelet gondolatát és el vagyunk kötelezve mellette. Ez nem azt jelenti hogy lemondunk az atomenergia békés használatának és a nukleáris tüzelőanyag előállításának jogáról. A nemzetközi jogok alapján a nukleáris energia békés használata minden állam joga. Mindenkinek képesnek kellene lennie arra hogy alkalmazza ezt a hatékony energiaforrást különféle létfontosságú használatra az országuk és a népük hasznára, anélkül hogy másokon múlna ennek a jognak a gyakorlása. Néhány nyugati állam, amelyek maguk is birtokolnak nukleáris fegyvereket, és bűnösek ebben az illegális cselekedetben, ki akarják sajátítani a nukleáris fűtőelemek gyártását. Álságos lépések vannak folyamatban hogy biztosítsák az örök monopóliumot a nukleáris tüzelőanyag gyártása és eladása felett középen ugyan nemzetközi címkét hordozva, de valójában néhány nyugati állam irányítása alatt.
Korunknak egy keserű iróniája, hogy az Egyesült Államok kormányzata, amelyik a legnagyobb és leghalálosabb készletekkel rendelkezik nukleáris és más tömegpusztító fegyverekből és az egyetlen állam amelyik bűnös a használatában, buzgón hordozza a nukleáris fegyverek elterjedésével való szembenállás zászlaját. Az Egyesült Államok és nyugati szövetségeseik felfegyverezték a megszálló cionista rezsimet nukleáris fegyverekkel, így egy nagy fenyegetést hozva létre ebben az érzékeny térségben. De azért ugyanez az álnok társaság nem tűri a független államok békés célokra nukleáris energiát használjanak, és még szembeszáll minden erejével, a gyógyászati és más békés, humánus célokra való nukleáris tüzelőanyag-gyártással. A kifogásuk a nukleáris fegyverek előállításának félelme. Az Iráni Iszlám Köztársaság esetében ők maguk is tudják hogy hazudnak, de a hazugságok azzal a fajta politikával vannak szentesítve, amelyik teljesen mentes a lelkiség legkisebb nyomától is. Aki nukleáris fenyegetést hoz létre a huszonegyedik században, és nem szégyenkezik emiatt, fog-e szégyenkezni a hazugság miatt?
Hangsúlyozom, az Iszlám Köztársaság soha nem törekedett atomfegyver előállítására, és soha nem fogja feladni a nép jogát az atomenergia békés célokra való felhasználásához. A mi mottónk: „Atomenergia mindenkinek, atomfegyverek senkinek.” Mi ragaszkodunk e két feltételhez, és tudjuk, hogy a Nyugat monopóliumának megtörése az atomenergia hasznosítása terén minden, az Atomsorompó Szerződéshez tartozó független nemzet érdeke, beleértve az El Nem Kötelezettek Mozgalmát is.
Az Iszlám Köztársaság sikeres tapasztalatai a megfélemlítésre és kényszerítésre alapozó Amerikával (és szövetségeseivel) szemben ahhoz a szilárd meggyőződéshez vezettek, hogy egy egységes nemzet határozott fellépéssel felül tud emelkedni minden viszályon, ellenségeskedésen, és a dicsőség útján haladhat saját célja felé. Az elmúlt húsz év során az országunk által elért átfogó fejlődés mindenki számára tény, ezt hivatalos nemzetközi megfigyelők is igazolták. Mindez történt szankciók, gazdasági nyomás, az Amerikához és a cionizmushoz köthető propagandakampány alatt. A szankciók, melyek azzal a céllal születtek, hogy megbénítsanak minket, nem csak hogy nem bénítottak meg, de határozottabbá tették lépéseinket, eltökéltségünket növelték, és erősítették a meglátásainkba, valamint nemzetünk veleszületett képességeibe vetett bizalmat, miközben kihívásainkat végig isteni segítség kísérte.
Tisztelt vendégek, szükségesnek tartom beszélni egy nagyon fontos kérdésről, mely azon kívül, hogy térségünkhöz kapcsolódik, jóval mélyebb következményei vannak, s így a globális politikára több évtizedig hatást gyakorolt. Ez a kérdéskör Palesztina gyötrelmes helyzete. Az 1940-es évek elején Anglia gyámsága alatt a nyugati államok elvettek saját népétől egy tiszta történelemmel és identitással bíró országot, Palesztinát, fegyverek, gyilkosságok és megtévesztés útján, majd egy olyan csoportnak adták, mely többségében Európából érkező bevándorlókból állt. Ez az elbitorlás, mely a kezdetektől fogva a területen lévő nagyvárosokban, falvakban élő emberek lemészárlásával, otthonaikból való kitelepítésével, a határos országokba való tömeges áttelepítésével járt, több mint hat évtizeden át folytatódott, ugyanezen bűncselekményekkel, nap mint nap. Ez az emberi közösség egyik legjelentősebb problémája.
A bitorló cionista rezsim politikai és katonai vezetői ebben az időszakban semmilyen bűncselekménytől nem riadtak vissza: embereket öltek, megsemmisítették az otthonaikat, földjeiket, letartóztattak és megkínoztak nőket és gyermekeket, hogy megalázzák és inzultálják a nemzetet, hogy a cionista rendszer gyomrának menekülttáboraiba zárják, hogy ezeket a menekülttáborokat újra és újra megtámadják Palesztinában és a szomszédos államokban, ahol milliók élnek száműzetésben, hogy így e nemzetet végleg megsemmisítsék. Sabra és Shatila, Qana és Deir Yasin az elnyomott palesztin nép vérével már nyomot hagytak térségünk történelmében.
Még most is, 65 év után ugyanezeket a bűncselekményeket követik el a megszállt palesztin területeken a megvadult cionista farkasok. Bűnt bűnre halmoznak, és újabb válságot teremtenek a térségben. Alig telik el nap azon fiatalok meggyilkolásának, sebesüléseinek, letartóztatásainak híre nélkül, akik saját hazájukat s becsületüket védték, és tiltakoztak a gazdaságaik, házaik önkénes kisajátítása, lerombolása miatt. Az a cionista rendszer, amely merényleteket, gyilkosságokat követ el, kisajátítja az arab területeket, állami szinten műveli a terrorizmust, és szervezi azt térségi, illetve globális szinten, az a cionista rendszer nevezi terroristának a saját jogaiért küzdő palesztin népet, olyan embereket, akik kiállnak saját jogikért. És a cionizmushoz tartozó média, a nyugati média nagy része megismétli ezt a nagy hazugságot, alapvető etikai értékeket és újságírói elveket sért, a politikai vezetők, akik azt állítják, hogy az emberi jogokért küzdenek, pedig csukott szemmel mennek el e bűncselekmények mellett, és támogatják ezt a bűnös rendszert.
A mi álláspontunk, hogy Palesztina teljes területe a palesztinoké, továbbra is megszállás alatt van, és ez az elviselhetetlen igazságtalanság hatalmas veszélyt jelent a globális békére és biztonságra. A nyugatiak minden, a palesztin helyzetet „megoldó” javaslata teljességgel rossz és hatástalan, és a jövőben is az marad. Mi felajánlottunk egy teljességgel igazságos és demokratikus megoldást. Minden palesztin, beleértve Palesztina jelenlegi állampolgárait és azokat is, akiket az elvándorlásra kényszerítettek, de megőrizték identitásukat, a muszlimok, keresztények és zsidók vegyenek részt egy átfogó népszavazáson, és válasszák meg az országuk politikai rendszerét, és minden palesztin, aki az elmúlt években száműzetésben élt, térjen vissza az anyaföldre, vegyen részt ezen a népszavazáson, vegyen részt az alkotmányozásban, és írjanak ki új választásokat. Akkor a béke helyreállhat.
Most szeretnék egy jóindulatú tanácsot adni az amerikai politikusoknak, akik mindig is kiálltak a cionista rezsim támogatása mellett. Eddig ez a rendszer rengeteg problémát okozott nektek is. Gyűlöletteljes képet alkotott rólatok a térség népei számára, és úgy mutatott fel benneteket, mint a megszálló zsarnokok bűnsegédjei. Emiatt a helyzet miatt az amerikai kormány által viselt anyagi és morális terhek mértéke megdöbbentő méreteket öltött, és ha ez így folytatódik, ennek ára a jövőben még drágább lesz. Gondolkodjatok el az Iszlám Köztársaság által felajánlott népszavazáson, és hozzátok meg a bátor döntést, mentsétek magatokat ebből a lehetetlen helyzetből. Kétségtelen, hogy a térség népei és a világ valamennyi szabadgondolkodója üdvözölnék ezt a döntést.
Tisztelt vendégek, most szeretnék visszatérni a kezdeti ponthoz. A globális viszonyok érzékenyek és a világ most egy döntő történelmi pillanatot él meg. Vitathatatlan, hogy egy új rendnek kell megszületnie. Az El Nem Kötelezettek Mozgalma, amely a Föld országainak közel kétharmadát tömöríti, a jövőben vezető szerepet tölthet be. Ezen konferencia megtartása Teheránban is egy sorsdöntő esemény, amivel számolni kell. Ez a mozgalom, erőforrásaink és lehetőségeink egyesítésével betölti azt a történelmi feladatot, hogy helyreállítsa a világot a bizonytalanság, a háború és a hegemónia korszakából. Ez a cél csak széleskörű együttműködéssel érhető el, melyet mi együtt tudunk megtenni. Van köztünk több gazdag ország, s vannak olyanok, melyek nagy nemzetközi befolyással bírnak. Teljességgel elképzelhető, hogy megoldást találunk a problémákra a gazdaság és média terén történő együttműködés útján, és tapasztalataink megosztását követően ez a folyamat egyre jobban haladhat.
Meg kell erősíteni eltökéltségünket, elkötelezettnek kell maradnunk céljaink mellett. Nem rettenhetünk meg a félelemkeltő hatalmaktól, mikor fenyegetnek minket, és nem lehetünk boldogok, mikor ránk mosolyognak. Isten segítségével, és a teremtés törvényeivel mint segítséggel számolhatunk. Meg kell tanulnunk a leckéket abból, ami két évtizeddel ezelőtt a kommunista táborban történt, és tanulnunk kell a „nyugati liberális demokrácia” csődjéből, melynek jelei Európa és Amerika utcáin a mindennapok során jól láthatóak. És végül, figyelembe kell vennünk az iszlám ébredést a térségben, a diktatúrák bukását Észak-Afrikában, melyek mind egytől egyig Amerikától függtek és a cionista rendszer kiszolgálói voltak – ezeket figyelembe kell vennünk, mint egy nagy lehetőséget. Segíthetünk javítani az El Nem Kötelezettek Mozgalmának politikai hatékonyságát - globális szintű kormányzás formájában. Előkészíthetünk egy történelmi dokumentumot, ami majd segít megváltoztatni ezt a kormányzatot. Tervezhetünk hatékonyabb gazdasági együttműködésben és meghatározhatjuk saját kulturális kapcsolataink paradigmáit magunk közt. Kétségtelen, hogy egy aktív és motivált adminisztráció nagy segítség lenne ennek a szervezetnek, hogy céljait elérhesse.
2012. 08. 30. - Teherán
Iráni Iszlám Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége






LEVETTÉK AZ "IRÁN MEGTÁMADÁSA" CÍMŰ HAZUG LEMEZT
Az elnemkötelezett országok teheráni találkozójáról változatlanul hallgatnak a hazai hírekben. A zárónyilatkozat azzal zárult, több mint száz ország egyetértésével, hogy eltökélt szándékuk, hogy a fennálló cionista világrendet megváltoztassák. A PressTV idézte az amerikai TIME magazint amiben Izrael elsírta a legnagyobb bánatát. Most tessék figyelni, mert ezt a hazai hírekben nem mondják be. Tehát az idei közös amerikai-izraeli hadgyakorlatot Amerika föltünően lecsökkentette. Képen egy Patriot rakétát lőnek ki a 2003-as közös gyakorlaton. Az eredetileg beigért 5 ezer amerikai katona helyett csak 1500-at igértek, de inkább csak 1200 lesz. Hadihajókat sem küld Amerika a Perzsa-öbölbe. Egy magas rangú zsidó vezető kijelentette, hogy Amerika nem bízik Izraelben. Ennyit a cionbanda kapcsolatairól, amiből kitünik, hogy ez a kapcsolat "csökkentett" üzemmódra van állítva és Amerika csak morzsákat osztogat a zsidóknak pénzből és hadi eszközökből. Jó két éve még Izrael abban reménykedett, hogy megkapják a legújabb amerikai vadászgépeket (F-35), de valószínű, hogy ebből semmit sem kapnak, mivel ezek a gépek igen drágák és a zsidók nem tudnák és nem is akarnák kifizetni. A cikkben erről ugyan nincs szó, de ide tartozik. A tét elég nagy az amerikai elnökválasztáson, ugyanis az amerikai elnök világpolitikai vezető tényező és Amerika nem bolondult meg, hogy Izrael örült hóbortjait figyelembe vegye. Úgy tűnik, hogy Izraelnek beadtak valami nyugtató injekciót. Az ellenzéki elnökjelölt Romney egy nevetséges pojáca és hiába igér meg mindent Izraelnek, ez semmit sem jelent, mert az amerikai politikát nem Izraelben döntik el, hanem az amerikai 6 milliós zsidólobbiban. Egy szó mint száz Izrael leértékelődött, még Amerika szemében is. Izrael azért dühöng, mert tudják, hogy Obamát nem tudják zsarolni és ugráltatni. A teheráni csúcson a három nagyhatalom elnöke: Irán, Egyiptom és India. Az iráni elnök kijelentette, hogy a Közel-Keleten a palesztínok sorsa és helyzete a legfontosabb kérdés. Az iráni vezérkari főnök üzent Amerikának, mivel a jenkik befagyasztották az iráni pénzeket és vagyont, ami az Államokban van. Azt üzente a Nagy Sátán országának, hogy az ellopott vagyonukat idővel vissza fogják venni.

http://amagyaroldal.hu/hirek/content/leg%C3%BAjabb-ir%C3%A1ni-h%C3%ADrek

Ha háború tör ki Irán és Izrael között, akkor én biztosan szeretném meghallgatni a másik felet is és nem csak azt ismerni, amit az egyoldalú nemzetközi cionista média elénk tár. Alaposan feltételezhető, hogy egy ilyen háborúban Izrael egyik leghathatósabb fegyvere a média lesz, melyben megpróbálja a hazugságokkal elvakított országokat Irán ellen hangolni és hadba küldeni. Egy ilyen háború kitörése esetén legfontosabb az emberek igazságos tájékoztatása és a hazugsággyárak leleplezése.
Ha lesz arra lehetőség, hogy a várhatóan ránk zúduló cionmédiával szemben információkat szerezzünk a másik oldalról is, akkor szerintem kötelességünk az egyoldalú, részrehajló média ellenpólusaként a másik fél véleményének a közreadása, amely létfontosságú lehet az igazság érvényre juttatásában és abban, hogy ne asszisztáljunk egy hatalmas ősi múlttal rendelkező nemzet erőszakos, anyagi érdekeken és ördögi valláson alapuló, cionisták általi kipusztításához.

Izrael dühöng a teheráni találkozó sikere láttán

 


A világ országainak kétharmadát tömörítő El Nem Kötelezettek Mozgalmának idei, Teheránban tartott csúcstalálkozója – túlzás nélkül kijelenthetjük – olyan eredményekkel zárult, ami a nyugati világ és az ENSZ sorsát is megpecsételi. Az El Nem Kötelezettek Mozgalma, mely mindvégig kizárólag a nyugati országokkal katonai együttműködésben nem lévő, védelmi egyezmény alatt nem álló országok laza szövetségeként működött, Khamenei ajatollah kezdeményezésére - a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzésén felül - a közeljövőben kidolgozza azokat az adminisztratív alapokat, melyek később egy katonai szövetségi rendszer alapját is képezik.
Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök a találkozót követően kifejezetten dühösnek volt nevezhető, bár nem elsősorban a találkozó eredményei okán, hanem a találkozón részt vevő tagállamok képviselőinek magas száma miatt. Netanyahu magából kikelve állapította meg, hogy „120 tagállam képviselői hallgatták Irán vezetőjének Izrael-ellenes szólamait, és ennek hallatán egyikük sem hagyta el a helyszínt […] ez azt mutatja, hogy a helyzet egyre veszélyesebbé válik”, majd felszólította a nyugati államok vezetőit, hogy szabjanak végső határvonalat az iráni atomprogram elé.
Miközben Izrael már a kezdetektől fogva nem enged be nemzetközi megfigyelőket az országba az izraeli atomprogram ellenőrzésére, rendszeresen felrója Iránnak, hogy a nemzetközi megfigyelőket – akiket egyébként Irán beenged az országba és a nukleáris létesítményekbe – nem engedi be a szigorúan titkos [iráni] katonai létesítményekbe is. Miközben Benjamin Netanyahu – mióta megszavaztatta magának a különleges jogosultságokat – közvetlenül parancsot adhat több száz atomrakéta kilövésére, Izrael és a zsidó nép mára sikeresen annyi ellenséget szerzett magának, hogy ahhoz ezernyi atomrakéta sem lenne elég.
Eközben Iránnak csak egyetlen ellensége van, és ahhoz, hogy ezt az ellenségét eltörölje a Föld színéről, egyetlen atomrakéta is elég lenne. Ennek ellenére, az ajatollah utasításának megfelelően Izrael nem atomrakétával lesz eltörölve a Föld színéről. Tehát Netanyahu félelme az iráni atomprogramtól alaptalan.
Fenyvesi Áron

Az oroszok kivonulnak Szíriából?

Oroszország, Szíria egyik legközelebbi szövetségese távolodik a szíriai rezsimtől: beszüntették a fegyverszállítmányokat, hadihajóik pedig elhagyták az oroszok által használt tartuszi kikötőt.

A DEBKAfile biztonságpolitikai portál katonai forrásai szerint az orosz távolodásnak az lehet az oka, hogy nem akarnak konfliktusba kerülni a világ többi részével  az USA, az EU és egyes arab országok összehangolt támadása esetén. Az orosz hírszerzés úgy tűnik ráébredt arra, hogy a közbeavatkozásra a közeljövőben sor kerülhet, és emiatt Moszkva minél előbb távolságot kíván teremteni.
A portál forrásai szerint a drasztikus lépésekre Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetlen parancsára kerülhetett sor – az orosz hadsereg és haditengerészet egyes magas rangú tagjainak véleménye ellenére. Ez adhat magyarázatot az elmúlt napok ellentmondásos nyilatkozataira az orosz katonák és haditengerészek Szíriából való visszavonásával kapcsolatban.
Múlt hét szerdán Viktor Csirkov, az orosz tengerészet altengernagya úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a szíriai összecsapások elérik Tartusz kikötőjét, akkor Moszkva hozhat olyan döntést, hogy lehúzzák a rolót a bázison. Hangsúlyozta, hogy egy ilyen döntést Putyin elnök jóváhagyásával hozna csak meg Oroszország. Ő volt az első, aki hivatalosan felvetette a kivonulás lehetőségét.
Egy héttel később, kedden Nyikolaj Makarov, az orosz vezérkari főnök tagadta, hogy bármi is változott volna az orosz hadsereg Szíriában tartózkodó állományának létszámában, vagy hogy bármilyen terv is érvényben lenne a tartuszi tengerészeti bázis kiürítésére. „Úgy vélem túl korai következtetéseket levonni a Szíriai helyzettel kapcsolatban. Senki sem szalad el innen” – nyilatkozta Makarov. Amikor egy orosz újságíró ragaszkodott ahhoz, hogy a tábornok nyilatkozzon Oroszország terveiről, Makarov megkérdezte: „miért aggódnak annyira Szíria miatt?”
A DEBKAfile forrásai szerint az oroszok több kulcsfontosságú lépést is meghoztak Szíriával kapcsolatban az elmúlt két hétben:
1. Töröltek egy nagyszabású haditengerészeti gyakorlatot (Kaukázus 2012 névvel), amelyre eredetileg augusztus közepén került volna sor a Földközi-tenger keleti részén, a Szíriával szemközti területen.
2. Több hadihajó – amelyek az Északi-, Balti- és Fekete-tengerről érkeztek – és Szíria közelében állomásoztak, visszatértek bázisukra.
3. Asszad, szíriai elnököt értesítették, hogy Moszkva, a hírszerzési információk, logisztikai és egybé tanácsadás nyújtásának kivételével, felfüggeszti az országnak szánt katonai támogatást.
4. Bár Moszkva nem jelentette be, hogy befagyasztja a fegyverszállítmányokat (beleértve a szíriai hadsereg által használt fegyverekhez szükséges alkatrészeket), a hivatalos információk szerint Oroszország “nem tervez a közeljövőben nagyobb fegyverszállítmányt.”
5. Mindössze egy orosz hadihajó maradt Tartuszban – amely szintén parancsot kapott arra, hogy szeptemberben hagyja el a kikötőt és térjen vissza a Fekete-tengerre. A hajó és a legénység összecsomagolt és készen áll arra, hogy bármelyik pillanatban elhagyja a válság sújtotta ország felségvizeit.
 Forrás: Debka.com

Irán csapást mér az Egyesült Államokra, ha az lerohanja Szíriát


Augusztus végén Barack Obama amerikai elnök nyilvánosan bejelentette, hogy ha az Asszád-rendszer vegyi fegyvereket használ a „felkelők” ellen, az Egyesült Államok katonai beavatkozást indít Szíria ellen. Figyelembe véve a nyugati külpolitika milyenségét, ezzel gyakorlatilag azt jelentette ki, hogy a CIA már intézi a vegyi fegyverek bevetését az országban (vagy a kormány általi bevetésükre utaló nyomokat), hogy arra hivatkozva legitimálni tudják Szíria lerohanását.
Azt követően még a nyugati híroldalak is elég hamar cikkezni kezdtek arról a megállapodásról, amit Szíria és Irán már 2006-ban megkötött. A Reuters több, kétoldalú katonai szerződésről is írt, de részleteket nem említettek – abban azonban közös megegyezés van, hogy ha az Egyesült Államok hivatalosan is katonai beavatkozást indít Szíria ellen, az iráni haderő hivatalosan is támogatni fogja Szíriát. Korábban a nyugati média nem különösebben hozta előtérbe a két ország kölcsönös védelmi egyezményeit, bár ez magyarázható akár azzal is, hogy Szíria megtámadása mint napirendi pont korábban nem szerepelt a nyugati média hasábjain, így sokan talán elgondolkodtak volna, miért kötött a két ország védelmi egyezményt.
Alig néhány napja nyilvánosságot kapott a hír, hogy Obama bejelentésére válaszul iráni hírportálokon megjelent a külügyminisztérium egy állásfoglalása, miszerint ha az Egyesült Államok katonai beavatkozást indít Szíria ellen, Irán védelmezően fel fog lépni az Asszád-rendszer oldalán. Ezeket a bejelentéseket a nyugati média szerint később a kormány utasítására eltávolították.
Ez akár hitelteleníthetné magát a hírt, tekintettel arra, hogy amit a nyugati média odaképzel valahova, az nem feltétlen van (volt) ott – azonban figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy korábban volt már hasonló jellegű eset: iráni, kormányközeli honlapok bejelentették, hogy az iráni haderő több különleges alakulata is jelen van Szíriában, majd szintén „az államvezetés utasítására” ezeket a híreket eltüntették, és az iráni vezetés nem erősítette meg ezeket a híreket. Majd alig több mint egy hónappal később (májusban) az iráni vezetés bejelentette, hogy az Iráni Forradalmi Gárda elit alakulatai jelen vannak Szíriában.
Az újonnan eltüntetett hír szerint azonban nem csak védelmi egyezményről van szó, hanem a két ország katonai megállapodásai egy olyan egyezményt is tartalmaznak, hogy nyílt beavatkozás esetén megtorlásként az Egyesült Államok területén fognak csapást mérni. Lehet szó kiszivárgott információkról, de akár az információs hadviselés egy formájáról is – mindenesetre az egyértelmű, hogy Irán fel fog lépni a síiták védelmében, ha az amerikai invázió megkezdődik.
Molnár István