Oroszország, Szíria egyik legközelebbi szövetségese távolodik a szíriai rezsimtől: beszüntették a fegyverszállítmányokat, hadihajóik pedig elhagyták az oroszok által használt tartuszi kikötőt.
A DEBKAfile biztonságpolitikai portál katonai forrásai szerint az orosz távolodásnak az lehet az oka, hogy nem akarnak konfliktusba kerülni a világ többi részével az USA, az EU és egyes arab országok összehangolt támadása esetén. Az orosz hírszerzés úgy tűnik ráébredt arra, hogy a közbeavatkozásra a közeljövőben sor kerülhet, és emiatt Moszkva minél előbb távolságot kíván teremteni.
A portál forrásai szerint a drasztikus lépésekre Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetlen parancsára kerülhetett sor – az orosz hadsereg és haditengerészet egyes magas rangú tagjainak véleménye ellenére. Ez adhat magyarázatot az elmúlt napok ellentmondásos nyilatkozataira az orosz katonák és haditengerészek Szíriából való visszavonásával kapcsolatban.
Múlt hét szerdán Viktor Csirkov, az orosz tengerészet altengernagya úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a szíriai összecsapások elérik Tartusz kikötőjét, akkor Moszkva hozhat olyan döntést, hogy lehúzzák a rolót a bázison. Hangsúlyozta, hogy egy ilyen döntést Putyin elnök jóváhagyásával hozna csak meg Oroszország. Ő volt az első, aki hivatalosan felvetette a kivonulás lehetőségét.
Egy héttel később, kedden Nyikolaj Makarov, az orosz vezérkari főnök tagadta, hogy bármi is változott volna az orosz hadsereg Szíriában tartózkodó állományának létszámában, vagy hogy bármilyen terv is érvényben lenne a tartuszi tengerészeti bázis kiürítésére. „Úgy vélem túl korai következtetéseket levonni a Szíriai helyzettel kapcsolatban. Senki sem szalad el innen” – nyilatkozta Makarov. Amikor egy orosz újságíró ragaszkodott ahhoz, hogy a tábornok nyilatkozzon Oroszország terveiről, Makarov megkérdezte: „miért aggódnak annyira Szíria miatt?”
A DEBKAfile forrásai szerint az oroszok több kulcsfontosságú lépést is meghoztak Szíriával kapcsolatban az elmúlt két hétben:
1. Töröltek egy nagyszabású haditengerészeti gyakorlatot (Kaukázus 2012 névvel), amelyre eredetileg augusztus közepén került volna sor a Földközi-tenger keleti részén, a Szíriával szemközti területen.
2. Több hadihajó – amelyek az Északi-, Balti- és Fekete-tengerről érkeztek – és Szíria közelében állomásoztak, visszatértek bázisukra.
3. Asszad, szíriai elnököt értesítették, hogy Moszkva, a hírszerzési információk, logisztikai és egybé tanácsadás nyújtásának kivételével, felfüggeszti az országnak szánt katonai támogatást.
4. Bár Moszkva nem jelentette be, hogy befagyasztja a fegyverszállítmányokat (beleértve a szíriai hadsereg által használt fegyverekhez szükséges alkatrészeket), a hivatalos információk szerint Oroszország “nem tervez a közeljövőben nagyobb fegyverszállítmányt.”
5. Mindössze egy orosz hadihajó maradt Tartuszban – amely szintén parancsot kapott arra, hogy szeptemberben hagyja el a kikötőt és térjen vissza a Fekete-tengerre. A hajó és a legénység összecsomagolt és készen áll arra, hogy bármelyik pillanatban elhagyja a válság sújtotta ország felségvizeit.
Forrás: Debka.comIrán csapást mér az Egyesült Államokra, ha az lerohanja Szíriát
Augusztus végén Barack Obama amerikai elnök nyilvánosan bejelentette, hogy ha az Asszád-rendszer vegyi fegyvereket használ a „felkelők” ellen, az Egyesült Államok katonai beavatkozást indít Szíria ellen. Figyelembe véve a nyugati külpolitika milyenségét, ezzel gyakorlatilag azt jelentette ki, hogy a CIA már intézi a vegyi fegyverek bevetését az országban (vagy a kormány általi bevetésükre utaló nyomokat), hogy arra hivatkozva legitimálni tudják Szíria lerohanását.
Azt követően még a nyugati híroldalak is elég hamar cikkezni kezdtek arról a megállapodásról, amit Szíria és Irán már 2006-ban megkötött. A Reuters több, kétoldalú katonai szerződésről is írt, de részleteket nem említettek – abban azonban közös megegyezés van, hogy ha az Egyesült Államok hivatalosan is katonai beavatkozást indít Szíria ellen, az iráni haderő hivatalosan is támogatni fogja Szíriát. Korábban a nyugati média nem különösebben hozta előtérbe a két ország kölcsönös védelmi egyezményeit, bár ez magyarázható akár azzal is, hogy Szíria megtámadása mint napirendi pont korábban nem szerepelt a nyugati média hasábjain, így sokan talán elgondolkodtak volna, miért kötött a két ország védelmi egyezményt.
Alig néhány napja nyilvánosságot kapott a hír, hogy Obama bejelentésére válaszul iráni hírportálokon megjelent a külügyminisztérium egy állásfoglalása, miszerint ha az Egyesült Államok katonai beavatkozást indít Szíria ellen, Irán védelmezően fel fog lépni az Asszád-rendszer oldalán. Ezeket a bejelentéseket a nyugati média szerint később a kormány utasítására eltávolították.
Ez akár hitelteleníthetné magát a hírt, tekintettel arra, hogy amit a nyugati média odaképzel valahova, az nem feltétlen van (volt) ott – azonban figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy korábban volt már hasonló jellegű eset: iráni, kormányközeli honlapok bejelentették, hogy az iráni haderő több különleges alakulata is jelen van Szíriában, majd szintén „az államvezetés utasítására” ezeket a híreket eltüntették, és az iráni vezetés nem erősítette meg ezeket a híreket. Majd alig több mint egy hónappal később (májusban) az iráni vezetés bejelentette, hogy az Iráni Forradalmi Gárda elit alakulatai jelen vannak Szíriában.
Az újonnan eltüntetett hír szerint azonban nem csak védelmi egyezményről van szó, hanem a két ország katonai megállapodásai egy olyan egyezményt is tartalmaznak, hogy nyílt beavatkozás esetén megtorlásként az Egyesült Államok területén fognak csapást mérni. Lehet szó kiszivárgott információkról, de akár az információs hadviselés egy formájáról is – mindenesetre az egyértelmű, hogy Irán fel fog lépni a síiták védelmében, ha az amerikai invázió megkezdődik.
Molnár István
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése