„Mikor az emberek 
elhalnak a félelem miatt és azoknak várása miatt, amik e föld 
kerekségére következnek: mert az egek erősségei megrendülnek.” – Lukács 
21:26
 
 
Terrorizmus,
 káosz, félelem a jövő miatt. Barack Obama, de még inkább a globalizáció
 és a félelemkeltés korában, a világ alapvető változásokon megy 
keresztül. 
Ezzel 
nyilván a legtöbb ember tisztában van. Amit azonban csak kevesen látnak,
 hogy ezek a változások az emberek tízmillióit sodorják az őrületbe vagy
 a depresszió és önpusztítás mélységeibe.
 
Vegyük figyelembe az alábbi tényeket:
 
- Az öngyilkosság vált az elsőszámú
 sérülésből származó halálozási okká az Egyesült Államokban, megelőzve 
az autóbalesetek okozta haláleseteket is. Ami ennél is aggasztóbb, hogy a
 tavalyi év során több amerikai katona vetett véget önkezűleg az életének, mint ahányan harc közben estek el.
 
- Az USA munkavállalóinak egyharmada szenved krónikus stressztől. A 18-33 évesek igen nagy százaléka aludni sem tud miatta illetve depresszióban vagy pánikbetegségben szenved.
 
- Az amerikai járványügyi hivatal (CDC) adatai szerint minden ötödik
 középiskolásnál diagnosztizáltak figyelemhiányos hiperaktivitás-zavart 
(ADHD), New Yorkban pedig minden ötödik 6-12 közötti gyerek szenved 
ettől vagy más hasonló betegségtől, mint például pánikbetegségtől, 
depressziótól vagy bipoláris zavartól.
 
- Több tanulmány is 
kimutatta, hogy a stressz több súlyos betegség kiváltója lehet. A 
krónikus stressz például kulcsfontosságú szerepet tölt be a rák 
kialakulásában, ami a második legfőbb halálozási ok az Egyesült 
Államokban (a világon pedig a hetedik) és a szívbetegségek 
kialakulásánál is fontos tényező.
 
- A 12 év feletti amerikaiak 11 
százaléka szed valamilyen antidepresszánst, amelyek köztudottan 
megváltoztatják az ember hangulatát, olyannyira, hogy a gyógyszerügyi 
hatóság „öngyilkossági” figyelmeztetésével kerülnek forgalomba. A nőket különösen nagy arányban érinti a depresszió. A 40-50 év közötti amerikai nők 23 százaléka szed antidepresszánst.
 
- Ehhez adjuk hozzá azt a sok tízmillió embert, aki valamilyen pszichiátriai gyógyszert szed. A példa kedvéért 6,4 millió
 4-17 év közötti gyerek szed orvosi utasításra Ritalint vagy hasonló 
pszicho-stimulánst az Egyesült Államokban. Ne feledkezzünk meg a 
lakosság 28%-át képviselő alkoholistákról sem, ami további 60 millió embert jelent, vagy a 22 millió emberről, akik ilyen-olyan gyakorisággal használnak kábítószert. Ezek tudatában egy igazi begyógyszerezett ország tárul a szemünk elé.
 
  
 
 
Az óceán túlpartján sem sokkal jobb a helyzet.
 
Egy komoly 2011-es tanulmány
 szerint az európaiak 38 százaléka, 165 millió ember, szenved valamilyen
 mentális vagy neurológiai betegségben, mint amilyen a depresszió, a 
pánikbetegség, az álmatlanság vagy a demencia: 
 
Az
 Európai Neuropszichofarmakológiai Kollégium kutatásának eredményei 
szerint a leggyakoribb zavarok a következők: 69 millió embert érint 
valamilyen szorongás (ide tartoznak például a különféle fóbiák vagy a 
pánikbetegség), 29 millió ember szenved álmatlanságban, 30 millió 
depresszióban. 20 millió embernek van olyan lelki hátterű betegsége, 
amely testi tünetek formájában jelentkezik (ezek a szomatoform tünetek, 
régi nevükön pszichoszomatikus betegségek). 17 millió ember pedig 
alkohol- vagy drogfüggőségben szenved. A fiatalok 5 százaléka 
hiperaktivitással vagy valamilyen figyelemkoncentrációs zavarral küzd, a
 85 év feletti idősek csaknem harmada pedig az időskori elbutulással, 
azaz demenciával.
 
Mi
 történik? Miért nem képes a modern orvostudomány megoldást találni 
ezekre az igen súlyos problémákra? Miért nem képes az emberiség által 
felhalmozott hihetetlen mértékű tudás boldoggá tenni az embereket? Miért
 van az, hogy a boldogság helyett az emberek egyre több stresszt 
tapasztalnak, ami növekvő lelki nyomorhoz, tragédiához és halálhoz 
vezet?
Tényleg nincs megoldás?
 
A
 stressz, a nehézségek, a csalódások vagy balesetek az élet 
elkerülhetetlen részei. Egy egészséges társadalomban azonban, ahol a 
család egysége erős, ahol az erkölcsi értékek alapvetően szilárdak, az 
egyén sokkal kevesebb stresszt tapasztal, mint mondjuk egy perverz 
társadalomban. A mai világban, ahol a család egysége egyre gyakrabban 
esik szét, ahol a sérült kultúra kigúnyolja a hagyományos értékeket, 
ahol káosz uralkodik a gazdaságban, a monetáris rendszer pedig 
szétesőben, és ahol demagógok és szociopaták irányítják az országot (és a
 világot), az élet nehézségei megsokszorozódnak, az igazi megoldásokat 
pedig hamis ígéretekkel vagy gyógyszerekkel próbálják helyettesíteni.
 
Így
 történt, hogy Amerika, amely egykor a világ reménysége volt, egy 
lehangolt, dühös nemzetté vált, ami jó úton halad a hagyományos 
értékektől és szabadpiaci kapitalizmustól a szocializmus felé. Ez már 
önmagában is feszültséget szül, mert azzal elég sokan tisztában vannak, 
hogy a szocializmus végül a szabadság és jólét elvesztését hozza.
 
Emellett
 ott vannak a gazdasági nehézségek. A szüntelenül folyó kilakoltatások, 
csődök, stagnálás, munkanélküliség, elszegényedés, emelkedő árak és az 
államcsőd, most már az állampolgárokat sújtó „kiadáscsökkentésekkel” 
megtetézve.  Fontos megérteni, hogy a kormány intézkedései nemcsak 
szándékosak, hanem egyenesen stratégiai fontosságúak a hatalom számára. 
Az elit által kívánt radikális változásokat nem lehetne véghezvinni 
miközben a lakosság nyugodtan éli világát, boldogan, elégedetten, 
hálásan Isten áldásaiért. Arra van szükség, hogy az emberek feszültek és
 elégedetlenek legyenek.
 
Elegendő
 elolvasni Saul Alinsky hírhedt „A radikálisok 12 szabálya” című írását,
 hogy megértsük: a radikális változásokhoz fontos, hogy a népet 
folyamatos nyomás és feszültség alatt tartsák, és életben tartsák 
sérelmeiket. Egyszóval mindig legyenek dühösek.
 
Természetesen
 a hagyományos értékek elleni támadás középpontjában Isten elutasítása 
áll (elsősorban a társadalmi elit által), ami a társadalom 
dezintegrációjához vezetett és kinyitotta Pandora szelencéjét.
 
Sajnos
 a pszichológia kevés esetben tud igazi megoldást nyújtani az 
embereknek, hiszen a szekuláris, mechanikus folyamatokon alapuló 
kultúrából eredt, ami szerint minden mentális, érzelmi és lelki probléma
 genetikai vagy élettani eredetű. A bűn, mint olyan nem létezik. Nincs 
lélek és nincs erkölcs. Az egészséges vagy „jó” személyiség, a megértés,
 a megbánás és megbocsátás – az igazi gyógyuláshoz elengedhetetlen 
feltételek – fel sem merülnek. Csak kérünk egy receptet.
 
A kiút
 
Ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni, három alapvető területre kell összpontosítani a gyógyuláshoz, amelyek:
 
1)
       Az igazán egészséges étrend. Számos tanulmány bizonyítja, hogy a 
helytelen ételek vagy a túl sok étel fogyasztása komoly problémákhoz 
vezetnek. Kerüljük az egészségtelen, magas cukortartalmú, agyonkezelt, 
vegyszerezett, tartósított, mesterségesen ízesített, édesített ételeket.
 Ezek testünk és elménk számára is egészségtelenek. Dr. Lee Hieb nagyon 
találóan fogalmazta meg a követendő szabályt: „Ha a dédanyám nem ismerné
 fel, hogy egy ételről van szó, nem eszem meg.”
 
2)
       A rendszeres testmozgás. A testmozgás a testi egészségen kívül 
számos egyéb jótékony hatással bír, többek között csökkenti a stresszt.
 
3)
       A rendszeres nyugalom és elmélkedés, az Istennel imában töltött 
idő elengedhetetlen ahhoz, hogy megszabaduljunk mindattól, ami szívünkbe
 férkőzött és nem oda való. Adjuk át problémáinkat, frusztrációinkat 
Istennek. Ma már egyre több orvos is tisztában van azzal, hogy a düh és a
 keserűség számos mentális és egyéb betegség kiváltója.
 
Fontos
 megjegyezni, hogy nem a stressz tesz beteggé, hanem az a mód, ahogyan a
 stresszt kezeljük, illetve nem kezeljük. Amikor a problémák türelemmel 
és hittel találják szemben magukat, a szokásos felgyülemlő düh és 
frusztráció helyett, egy csodálatos dolgot tapasztalhatunk: a stressz, 
ahelyett, hogy megbetegítene vagy hátráltatna, igazából erősebbé tesz és
 végül igazi, kipróbált békét, olyan békét eredményez, ami a legnagyobb 
viharban is kitart.
 
Maradj nyugodt!
 
A
 stressz, ami tulajdonképpen a bibliai „megpróbáltatás” vagy 
„szorongattatás” kifejezések modern megfelelője, a hit megpróbálója. Az 
élet fontos része, ami által tanulunk, és jó esetben növekszünk.
 
Jézus
 nemcsak megváltást hozott nekünk, de azt is megmutatta, hogyan kezeljük
 a stresszt, amikor a kereszthez szegezve Isten bocsánatát kérte 
kínzóinak. Jézuson keresztül a bűneink bocsánatot nyertek, most már csak
 azt kell megtanulnunk, hogyan éljünk a jelenben. Hittel, türelemmel, 
kitartással.
 
„A ti hiteteknek megpróbáltatása kitartást szerez.” – Jakab 1:3