Melyik a legjobb recept torokfájásra?

Bizony télen gyakran előfordul, hogy reggelente kellemetlen torokkaparással ébredünk, nehezünkre esik a beszéd, sőt a nyelés is. Rosszabb esetben teljesen elmehet a hangunk, szinte megszólalni sem bírunk.

A torok- és garatgyulladás tüneteinek enyhítésére nagyanyáink számos házi praktikát ismertek, melyhez az alapanyagot a környezetükben lévő gyógynövényekből nyerték. A régi módszerek természetesen csak a tünetek megjelenésének kezdetétől alkalmazva hozhatnak eredményt.

Ha a panaszok lázzal vagy gyulladással súlyosbodnak, mindenképp orvoshoz kell fordulnunk!

Torokfájás és köhögés elleni, ősi bevált módszer a a bizarrul hangzó hagymás tej.
A tej nyugtató, a hagyma pedig baktériumölő hatóanyagokat tartalmaz, emellett gazdag C-vitamin forrás is. Ha ihatóvá akarjuk tenni e toroköblítőt, lehet, hogy érdemes fűszerezni...

Hagymás tej mézzel, kakukkfűvel és szegfűszeggel

Hozzávalók:
3 nagy fej hagyma
1 db szegfűszeg
1 teáskanál méz
1 db kakukkfűág
víz
fél csésze tej

A hagymát héjastul apróra vágjuk, majd szegfűszeggel, cukorral, kakukkfűvel, kevés vízzel egy fazékban alaposan elkeverjük. Az egészet kb. 2 órán át lassú tűzön főzzük, közben időnként kevés vizet öntünk hozzá. A masszát egy szűrőn átnyomjuk, a tejet pedig felforrósítjuk. A hagymalevet a tejjel azonos arányban kell összekeverni, majd jöhet a kúra. Ha a csodafőzetből naponta háromszor fogyasztunk, állítólag megszűnhetnek a panaszaink.

Megrendítő ételpazarlás

Az évente előállított élelmiszereknek mintegy fele végzi hulladékként az egész világon. Ez a mennyiség körülbelül kétmilliárd tonna gyümölcsöt, kenyeret és zöldséget jelent a nem megfelelő betakarítási gyakorlat, a rossz tárolás és a fogyasztók pazarlása miatt.

Erre a megállapításra jutott jelentésében az Institution of Mechanical Engineers, amely egy brit mérnököket magába foglaló intézmény. Kifejtik, hogy manapság körülbelül 4 milliárd tonna élelmiszert termel az emberiség, de ebből 1,2-2 milliárd tonna sosem kerül fogyasztásra.

Elpazarolnak emiatt rengeteg energiát, amibe a termelés, tárolás, szállítás kerül, valamint kb. 550 milliárd köbméter vizet is, ami 2050-re drámai vízhiányt fog eredményezni.

Dr. Tim Fox, az Institution of Mechanical Engineers vezetője nyilatkozatában kifejtette, megdöbbentő, hogy az egész világon mennyi az elpocsékolt és kárba vesző élelmiszer. Ezt a rengeteg ételt fel lehetne használni az éhezők és a világ növekvő népességének táplálására, ehelyett viszont a szeméttelepeken végzik. Pedig a probléma könnyen orvosolható lenne néhány új intézkedéssel, például ami a rossz tárolásra és szállításra vonatkozik. A rothadó élelmiszerek metánkibocsátása is jelentős.

A szupermarketek is rengeteg élelmiszert dobnak ki, elég, ha például egy ötös csomagolásban árult csokoládé zacskója kiszakad, már nem lehet eladni, hiába érintetlenek az egyenként csomagolt szeletek... Angliában és Amerikában léteznek is olyan csoportok, akik ezeket az ép élelmiszereket kukázzák ki és fogyasztják, illetve lefényképezik, mi mindent dobnak ki az áruházláncok. Ezek a szupermarketek csakis tökéletes árut hajlandóak átvenni, a szép piros paradicsom már kidobásra kerül, és akcióikkal is arra ösztönzik a hozzájuk betérőket, hogy túlköltekezzenek.

Fox szerint a mérnökök, kormányok és segélyszervezetek összefogására lenne szükség, hogy sokkal hatékonyabb termelési, szállítási és tárolási eljárások kifejlesztésével lényegesen lecsökkentsék az élelmiszerpazarlást, de az emberek gondolkodásmódjának változtatásához is, mert például egy átlag amerikai havonta kb. 9 kilogramm ételt dob a szemétbe.

Havasi Csenge