280 millió egy újabb szennyre

Felháborító, hogy amíg egyre többen kapcsolódnak be a Megtisztulás éjszakája kapcsán a szennytől, mocsoktól való megszabadulásra a tűz segítségével, addig a másik oldalon "gyártják" azokat. Régen örültünk, ha egy-egy új magyar film megjelent, mely feldolgozta a kötelező olvasmányokat is. De hol vannak már a szép magyar irodalmi művek, történelmi regények? A régi színészeink? Az erkölcs?

Már nem csak buzifelvonulás, de buzi filmünk is lesz, ráadásul állami támogatással. A Magyar Nemzeti Filmalap ugyanis gyártási támogatást ítélt meg a Coming Out című film elkészítésére, melynek főszereplője Csányi Sándor lesz. Nem mást, mint Magyarország leghíresebb buziját fogja játszani. Na már erről is híresek leszünk.

"A szexualitását teljes mértékben felvállalja és küzd a köcsögök jogaiért ebben a közegben" - nyilatkozta a rendező. Várhatóan áprilisban kezdik forgatni, addig is további szereplőket várnak. Ja, és még nem említettük az összeget, mert nekünk (az államnak) ez közel 280 milliót ér. Megosztásban persze, mert 150 millió alaptámogatásról és 130 millió többlettámogatásról döntöttek.

Lelki szemeim előtt látom, ahogy a filmbemutatóra a vörös szőnyegen majd a buzik sorfala közt jelennek meg a szereplők. A filmvásznon talán 18-as karika is lesz.

Vásárhelyi Virág

Veszteséges a lourdes-i kegyhely működése

A La Croix beszámolója szerint az egyházmegyei könyvelés bejelentette, hogy a lourdes-i kegyhely a 2011-es évet egymillió eurós deficittel zárta, és egyben adományozásra kérte fel a kegyhely sorsát szívükön viselő híveket.

Annál is inkább, mivel a pénzügyi jelentés szerint a 2012-es év sem ígérkezik jobbnak. Lourdes gazdasági helyzetéről a La Croix-nak Thierry Castillo, Tarbes és Lourdes egyházmegye gazdasági vezetője beszélt, aki 2010. szeptember 1-je óta a kegyhely közvetlen pénzügyi felelőse is.

A 2011-es hiány okai több tényezőre vezethetők vissza. Csökkent a zarándokok által a helyszínen hagyott adományok összege: a perselyekbe bedobott pénzek 3%-os, a gyertyákra és fogadalmi felajánlásokra szánt összegek pedig 3,5%-os visszaesést mutatnak – mondta el Thierry Castillo. A könyvelő szerint az adományok csökkenése elsősorban a szervezett zarándoklatok keretében érkező hívek számának 5%-os csökkenésével magyarázható.

„A deficit másik lényeges oka, hogy nagyon kevés végrendeleti hagyatékot kaptunk: 2010-hez képest a különbség 1,2 millió euró. Ehhez járulnak még hozzá az általunk végzett kereskedelmi tevékenységek negatív mutatói” – folytatta Castillo. A kegyhely ugyan előállít és értékesít különböző termékeket, gazdasági szempontból elsősorban mégis azoktól az esetleges bevételektől függ, amiket a hagyatékok és az adományok jelentenek.

A 2011-et megelőző éveket Lourdes szerény, a költségvetés 1-3%-át kitevő többlettel zárta. A 2008-as év a jelenések 150. évfordulója miatt kiemelkedően sikeres volt, de a kegyhely a hagyatékok és az adományok viszonylag magas összegeinek köszönhetően 2009-ben is nyereséges időszakot hagyott maga mögött.

„Az adományok mértéke 2010-től kezdett érezhetően csökkenni, de ezt a hiányt akkor még néhány jelentős összegű hagyaték kompenzálta, így ezt az évet 400.000 eurós többlettel zártuk – mondta el a gazdasági felelős. – Majd következett 2011. a maga egymillió eurós hiányával. Mára kénytelenek vagyunk szembenézni vele, hogy a kegyhely kiadásai nem állnak arányban azokkal a bevételekkel, amiket garantálni tudunk.”

A hiány kezelését célzó intézkedésekkel kapcsolatban a könyvelő elmondta, hogy nem vesznek fel új alkalmazottakat a nyugdíjba vonulók helyére: „2013-ban ezzel nyolc alkalmazott bérét takarítjuk meg.” Másik személyügyi változtatás, hogy hússzal kevesebb szezonális munkaerőt foglalkoztatnak majd. Április elejével, a „zarándokszezon” beindulásával ugyanis az állandó alkalmazottak mellett a kegyhely minden évben alkalmaz szezonális munkaerőt is, akik száma a döntés értelmében 2013-ban 140 helyett már csak 120 lesz. Leépítést és elbocsájtásokat azonban semmiképpen sem szeretnének eszközölni.

További intézkedések gyanánt a kegyhely megpróbál évi 150-200.000 eurót lefaragni a működési költségeiből, illetve igyekszik emelni bevételeit. „Határozottabban kívánjuk kommunikálni az adományozók és a zarándokok felé, hogy az ő felajánlásaik képezik Lourdes elsődleges bevételi forrását (a költségvetés 76%-át) – folytatja Thierry Castillo. – A püspökünkkel, Nicolas Brouwet-val azt a célt tűztük ki, hogy 2015-re helyreálltjuk a gazdasági egyensúlyt.”

„Tisztában vagyunk vele, hogy nagy bizalmat kell vetnünk a jövőbe, ha a pénzügyi egyensúly helyreállítását az emelkedő bevételektől reméljük, ez a bizalom azonban nem alaptalan.” Az októberi árvízkárokat követően az emberek külön kérés nélkül, maguktól siettek a kegyhely megsegítésére: „Rengetegen kerestek meg minket e-mailben, telefonon a világ minden tájáról, és adományokat ajánlottak fel a károk enyhítésére. (...) Ez életmentő volt, hiszen saját erőnkből még a biztosítási összeggel együtt sem tudtuk volna finanszírozni a kétmillió euróra rúgó helyreállítási munkálatokat. (...) Ezúton is szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki akár önkéntes munkával, akár anyagi eszközökkel hozzájárult a károk enyhítéséhez.”

La Croix/Magyar Kurír

A vallásüldözés öt szakasza

A társadalmi élet elismert intézményét nem lehet egyik napról a másikra lejáratni és meggyűlöltetni. Érdemes tudatosítanunk e folyamat jellemző fázisait.

1. Sztereotípiák kialakítása

A célcsoport egyes tagjainak valamely jellemzőjét kiválasztják és az egész közösségre általánosítják. Vagyis töredéknyi mintavétel alapján alakítanak ki leegyszerűsített, általános képet a célcsoportról.

Az elmúlt évtizedek során kialakított sztereotípiák szerint a bibliás keresztények ostobák, tudományellenesek, képmutatók, önteltek. A katolikusokra különösen „jellemző” a szexualitásellenesség és a neurotikus bűntudat. A Katolikus Egyház nőellenes, ókonzervatív, diktatórikus, a klérus elfojtja nemiségét,  homoszexuális vagy pedofil. Összességében a keresztények lehangoltak, unalmasak, elmaradottak; a babonás múltban megrekedt, nevetséges vagy éppen tragikus társaság, akik képtelenek levetni a hit béklyóit. Ha nem is mindenki teszi ugyanannyira magáévá ezeket az általánosításokat, e motívumok vissza-visszatérnek. A sztereotípiák nyomán kialakuló légkör képezi a következő fázis alapját.

2. A célcsoport rágalmazása 

A sztereotipizálás egyre intenzívebbé válik, majd a célcsoportot bűnökkel kezdik vádolni.

A katolikusokat és a keresztényeket, akik nem állnak be a korszellem diktálta sorba, szűk látókörűnek, intoleránsnak, gyűlölködőnek, bigottnak, igazságtalannak, az emberi méltóságra és szabadságra veszélyesnek, homofóbnak, reakciósnak, rosszindulatúnak bélyegzik. Ebben a beállításban az egész egyháztörténelem alig több, mint zsarnokság és elnyomás: keresztes háborúk, inkvizíció, tudományellenesség, Galilei-per. Ugyan ki törődik azzal, hogy az Egyház egyetemeket, kórházakat alapított, pártfogolta a művészeteket és az evangélium hirdetésével rendet és civilizációt teremtett a Római Birodalom hanyatlásának barbár korszakában? A sztereotipizálás minderről hallani sem akar, vagy ha mégis, bármi másnak hajlandó tulajdonítani, csak az Egyháznak és a hitnek nem. Mindez jogosnak tűnő felháborodást kelt a hívőkkel szemben, és elfogadhatóvá teszi a katolikus- és keresztényellenes viselkedést.  

3. A célcsoport társadalmi szerepének marginalizálása

Miután kialakult a (téves) közfelfogás, hogy az Egyház és a hit rossz, sőt veszélyezteti az emberi méltóságot és a szabadságot, a következő fázisban igyekeznek kiszorítani az Egyházat a közéletből.

A szekularizált társadalom többségének nem kell a hit. A templom falai közt megtűrik a vallási tevékenységet, a közéletben azonban nem. Egyre kevésbé tolerálják, ha valaki nyilvánosan megemlíti Isten nevét, imádkozik, vagy bármilyen politikai kérdéssel összefüggésbe hozza a hitét. Eltüntetik a betlehemet, a karácsonyfát. Jézus nevét ki sem szabad ejteni. Homoszexuális aktivisták osztogathatnak óvszert a középiskolák előtt, a keresztényeknek azonban jobb, ha távol tartják magukat: Bibliának, keresztény szórólapoknak nincs helyük az iskolákban, hiszen Egyház és állam szétválasztása, ugyebár...
  
4. A célcsoport kriminalizálása

Ebben a fázisban mind több jogi eljárás indul az Egyház és keresztények ellen.

Az Egyesült Államokban számos esetben próbálnak katolikus kórházakat jogi úton az abortusz népszerűsítésére vagy abortív fogamzásgátlók alkalmazására kényszeríteni. A Katolikus Karitász több szervezetének tevékenységét betiltották, amiért egynemű pároknak nem adtak örökbe gyermeket. Több szövetségi államban jogi következményekkel járt, hogy valamely végzős diák búcsúbeszédében Isten vagy Jézus nevét említette. Noha a hit kriminalizálására irányuló törekvéseket a bíróság sok esetben elutasítja, az ilyen eljárások egyre gyakoribbak. Mindez a vallásszabadság gyors eróziójának kezdetét jelzi.   

5. A célcsoport nyílt üldözése

Ha a meglévő tendencia folytatódik, meglehet, hogy a keresztényeknek, elsősorban az egyházi vezetőknek hamarosan pénz- és börtönbüntetéseket kell elszenvedniük.

Kanadában és egyes európai országokban már vannak példák arra, hogy katolikus egyházi személyeket letartóztattak és gyűlölet-bűncselekménnyel vádoltak azért, mert a homoszexuális tevékenységgel kapcsolatos egyházi tanításról prédikáltak. Az Egyesült Államokban erősebben védik a szólásszabadságot, de a fenti példákból látható, hogy a vallásszabadság gyorsan erodálódik. Számos egyházmegye igen sok időt kénytelen bíróságokon tölteni alapvető vallásszabadsága védelmében. A távlat: megpróbáltatások, perek, bírságok, börtön.

Valószínűtlen? Riogatás? Nos, egyes nyugati országokban az első négy fázis már megvalósult. Szeretnénk optimisták maradni, de úgy tűnik, a helyzet érik. Mindenki maga ítélje meg.

Forrás: Msgr. Charles Pope/Washingtoni Főegyházmegye
Magyar Kurír (mk)

Irán valóban testvérnépünk

A JEHUDÁK MÉGIS MAGUKAT ERŐLTETIK RÁNK

PEDIG ŐK NEMCSAK IDEGENEK, HANEM ELLENSÉGEINK IS

Háromezer iráni diák tanul nálunk és a magyar-iráni genetika 80 %-ban megegyezik. Érdekes, hogy a buzgómócsing hírlevélküldők és netes oldalak, valahogy az ilyen témákat nem küldözgetik a netes címekre, csak a buzizsidó anyagokat. Egyelőre nálunk csak a jászok perzsa-iráni közös múltját fogadják el hivatalosan. A műsorban egy rakás azonos szót idéznek, ami mindkét nyelvben azonos. Az egészből az derül ki, hogyha valaki Iránban pár magyar mondatot mondana, akkor valamit biztos fölfognának belőle. Közben Orbán kormánya kétmarékkal szórja a milliárdokat az MTA jehuda tudósainak, hogy ellenséges aknamunkájukat tovább folytassák ellenünk. Eddig még egyetlen MTA elnök sem söpörte ki a marxista-kommunista gyökerű „tudósokat”. Az iráni nagykövet sok minden közös dolgot megfigyelt a magyarok és irániak között amiket föl is sorolt. Kép: a perzsa tévéből egy perzsa fej, ami kisértetiesen egy magyar huszárra hasonlít

http://amagyaroldal.hu/hirek/content/ir%C3%A1n-val%C3%B3ban-testv%C3%A9rn%C3%A9p%C3%BCnk