…”A végrehajtó válaszra se méltatta ügyfelét, mi több, adott esetben még az ombudsmant sem…”
Ombudsman: rendezni kell a bírósági végrehajtás ügyét
- Az SzRTI megjegyzése az ezzel kapcsolatos népi reakciókról, – a cikk alján olvasható -
MTI/HVG: -
“Szabó Máté ombudsman szerint ötletelés helyett átfogó, rendszerszintű
újraszabályozásra van szükség a bírósági végrehajtás területén. Sok száz
panaszos kifogásolja például a díjszámítást, az ügyfélfogadást vagy az
eljárások eredménytelenségét, ugyanakkor a végrehajtói szférában a havi
átlagos jövedelem hozzávetőleg 450 ezer forint – hangzott el az alapvető
jogok biztosának projektzáró szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten.
Szabó
Máté szerint a szabályozás legfőbb problémája, hogy a bírósági
végrehajtók egyfelől állami funkciókat, közhatalmi jogosítványokat és
kényszert gyakorolnak, másfelől a piacról élnek, nyereségorientáltak, és a kétféle érdekeltségi, felelősségi kör elhatárolása nem megfelelő.
Vannak
országok, ahol állami végrehajtói rendszer van, és van, ahol
nyereségérdekelt, piaci alapon működő. Magyarországon viszont egy
“öszvér rendszer” van, amely bizonyos pontokon tisztázatlan, és nincs
szabad ügyfél-, illetve szolgáltatóválasztás. Továbbá a végrehajtást
kezdeményező nem láthatja előre, hogy mennyire lehet sikeres az eljárás,
érdemes-e egyáltalán megelőlegezni annak esetenként tetemes költségeit –
fejtette ki az ombudsman. Szerinte mindenki elégedetlen: a hitelező sokallja a díjakat, és sérelmezi, hogy nem jut a pénzéhez.
Az
állami feladatokat ellátó végrehajtó egyúttal vállalkozó is – folytatta
-, akinek a piacról kell fenntartania magát, az adós pedig panaszkodik a
maga esetenként végletes kiszolgáltatottsága miatt.
Szabó Máté hangsúlyozta: nem szabad általában démonizálni a végrehajtót,
és igaz az is, hogy a jelenlegi kormány igyekszik segítséget nyújtani a
bajbajutottaknak, de mintha nem lenne átgondolt, kidolgozott az
adósmentő program, a szabályozási problémák pedig válság idején
különösen megnehezíthetik a bajbajutottak helyzetét.
A
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) keddi közleményére,
amely szerint az ombudsman által felvetett szabályozási problémák
javarészt már megoldódtak vagy folyamatban van a megoldásuk, Szabó Máté
úgy reagált: a tárca jobbára tervekről, folyamatban lévő
ügyekről beszél, holott a felvetett problémák között van olyan is,
amelynek a megoldását két éve szorgalmazza az ombudsmani hivatal.
A végrehajtással kapcsolatos ombudsmani projektet lezáró sajtótájékoztatón Szabó Máté megjegyezte: az
érintett köztestületek, alkotmányos intézmények és szakmai szervezetek
képviselőinek részvételével folytatott nem nyilvános műhelyvitán olyan
polarizált, emocionális vita alakult ki, amilyenre ebben hatéves
ombudsmani periódusban még nem volt példa. A műhelyvitán részt vett a
Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara, a KIM, a Magyar Ügyvédi Kamara, a
Kúria és a Magyar Bankszövetség képviselője.
A
sajtótájékoztatón elhangzott: a műhelyvita részvevői nem sok kérdésben
értettek egyet, az egyik ilyen az volt, hogy hiányzik az egységes
bírósági gyakorlat. Ennek oka pedig az lehet, hogy a jelenlegi szabályok
szerint a Kúria csak nagyon szűk körben vizsgálhatja felül az alsóbb
fokú bíróságok végrehajtási ügyekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatát.
Dezső Adrienn, az ombudsmani hivatal munkatársa újságírói kérdésre válaszolva elmondta: vannak, akik sokallják
a végrehajtói bevételeket, amelyek a díjból, a behajtási jutalékból és a
költségekből tevődnek össze. A díjat a szabályozás sávosan határozza
meg, ötmillió forintos behajtási értékig 10 százalék. A legnagyobb
probléma azonban az, hogy például a készkiadás – például utazási,
szállásköltség – számítása követhetetlen, ami lehetőséget adhat a nyereségorientált szemlélet mértéktelen érvényesítésére.
Ezen
a téren szabályozási probléma az is, hogy nincs időbeli korlátja a
végrehajtás során befolyt összeg végrehajtói számlán tartásának és ez idő alatt a kamatok szedésének,
amit a végrehajtók azzal indokolnak, hogy többek között ezzel tudják
finanszírozni veszteséges, de állami, közhatalmi funkciójuk miatt
kötelező végrehajtási ügyleteiket – mondta. Hozzátette: a bírósági végrehajtók számára tabukérdés a díj mértéke.
A
sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a nem nyilvános műhelybeszélgetésen
az egyik szakember gyors fejszámolás után hozzávetőleg 450 ezer forintra
taksálta a végrehajtási szférában dolgozók – nem csupán a bírósági
végrehajtók – havi átlagkeresetét.
A
június végén hatályba lépő új, végrehajtókra vonatkozó miniszteri
rendelet kapcsán Dezső Adrienn elmondta: igaz ugyan, hogy csökkenti a
hiteladósok végrehajtási költségeit, ám a díjszabási tábla felülvizsgálata például elmaradt.
Juhász Zoltán, az ombudsmani hivatal munkatársa arról beszélt, hogy a végrehajtás területén számos ponton hiányoznak
a garanciális részletszabályok, például a kapcsolattartás,
ügyfélfogadás, panaszkezelés vagy akár csak egy végrehajtói iroda
minimumfeltételeit illetően, miközben egy pénzintézeti fiók vagy egy
ügyvédi iroda esetében ezt szigorú szabályok rögzítik.
A sajtótájékoztatón elhangzott: évente összesen mintegy félmillió végrehajtás zajlik az országban,
arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy mekkora része tekinthető
sikeresnek, a becslések 40 és 60 százalék között szóródnak.
Az ombudsmani hivatalhoz több száz panasz érkezett végrehajtási ügyekben:
az adósok a végrehajtási cselekményeket, a díjszámítást, az
ügyfélfogadást, a kapcsolattartást, a panaszkezelést és az ingatlan
értékbecslésével kapcsolatos problémákat vetették fel, ezek közül az
utóbbi bírósági hatáskörbe tartozik. A végrehajtást kérő
hitelezők ugyanakkor az eljárások sikertelensége miatt panaszkodnak, és
előfordult az is, hogy a végrehajtó válaszra se méltatta ügyfelét, mi
több, adott esetben még az ombudsmant sem – mondták el a hivatal szakemberei a sajtótájékoztatón.” -
A Szabad Riport megjegyzése:
…”A
végrehajtó válaszra se méltatta ügyfelét, mi több, adott esetben még az
ombudsmant sem…” – Nahát ennyit ér az ombudsman. Itt ugrál,
fölöslegesen, a jogbiztonság látszatát keltve.
De
persze vannak mások is, akik szintén rendezni kívánják a bírósági
végrehajtás ügyét. Főleg a szakadék szélén tántorgó, kilakoltatások
előtt álló adósok azok, akik az ombudsmantól némileg eltérően, mintegy a
maguk módján, – de kétség kívül sokkal hatásosabban oldanák meg a
végrehajtások problémáit
A
Facebookon olvasható népi reakciókban; – a szívlapáton keresztül, a
baseball ütőn át, a kapáig-kaszáig, – minden ősi és modern népi
kézifegyver megtalálható. Mint a megoldások fontos elemei.
És
a folyamatosan gyorsuló kilakoltatások hatására, már akadnak olyanok
is, akik még drasztikusabb (hatásosabb?) – megoldásokon gondolkodnak. –
Melyek szereplői; Mr. Molotov, Mr. Magnum, vagy Herr Dinamit.
Amelyekkel
sajátos módon ugyan, de kétség kívül meg lehet oldani a végrehajtás és
kilakoltatás problémáját, éspedig végleg. Mégpedig úgy, – hogy abba
ezentúl nemcsak az adós, hanem a kifosztói is belepusztulnak.
Ennyit az egyre gyakoribb és egyre dühösebb, elkeseredettebb népi reakciókról, – a végrehajtások megoldásait illetőleg.
Végezetül egy, a fenti sajtótájékoztatón elhangzott érdekes megjegyzésre hívjuk fel a figyelmet:
“Szabó
Máté megjegyezte: az érintett köztestületek, alkotmányos intézmények és
szakmai szervezetek képviselőinek részvételével folytatott nem
nyilvános műhelyvitán olyan polarizált, emocionális vita alakult ki,
amilyenre ebben hatéves ombudsmani periódusban még nem volt példa. A
műhelyvitán részt vett a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara, a KIM, a
Magyar Ügyvédi Kamara, a Kúria és a Magyar Bankszövetség képviselője.”
Vagyis
jól összevesztek. Már egymásra tologatják a felelősséget. Lehet
tisztában vannak a fent említett népi reakciókkal, – a kifosztott
emberek bosszúvágyával – és érzik már a vesztüket?…
SzRTI