Hiába a kiváló növekedési szám, a belföldi szereplők ebből semmit sem éreznek. Sőt, tovább csökkent a felhasználásuk. A
körülményekhez képest igen erős negyedévet produkált a magyar gazdaság
az év első három hónapjában. A KSH pár hete közölte előzetes adatait,
ami minden várakozást felülmúlt. Számos elemző és főleg laikus
csodálkozott rá az európai viszonylatban is kimagasló negyedéves
összevetésben 0,7 százalékos bővülést mutató magyar eredményre.
A
statisztikai hivatal ma reggel megerősítette a korábban közölt
számokat, és részletes adatsorokat is mellékelt hozzájuk. Ezekből pedig
feketén-fehéren kiderül, hogy a gazdaság által megtermelt
többletteljesítmény teljesen egészében külföldre, illetve a készletekbe
“vándorolt”. Sőt, nem csak a többlet, hanem még annál is több, hiszen a
belföldiek GDP-felhasználása még tovább csökkent.
Készletre és külföldre termeltünk
A
háztartások fogyasztása a kiigazított adatok szerint (szezonálisan és
naptárhatással, vagyis karácsonyt, vagy a rövidebb februári hónapot
kiszűrve) 0,1 százalékkal tovább zsugorodott. De ha figyelembe vesszük a
kormányzat által a lakosságnak nyújtott természetbeni juttatásokat
(például gyógyszertámogatások, közlekedési ártámogatások, stb.) akkor a
visszaesés 0,4 százalékos egy negyedév alatt. És ugyanilyen mértékben
csökkent a közösségi fogyasztás is (pl. rendfenntartás,
igazságszolgáltatás, stb.), ami végülis azt eredményezte a nonprofit
szektor visszaeső támogatásával párhuzamosan, hogy a teljes hazai
fogyasztás egy negyedév alatt 0,6 százalékkal esett vissza.
Ezzel pedig szöges ellentétben áll a teljes GDP 0,7 százalékos
bővülése. A készletek ugyanis a tavalyi beszakadás után jelentős
mértékben nőttek. Olyannyira, hogy nem csak a fogyasztás visszaesését,
de a beruházások 1,4 százalékos zsugorodását is teljesen kompenzálni
tudták, sőt a készletnövekedésnek köszönhetően a teljes hazai szektorra
egy 0,2 százalékpontos növekedést tudott kimutatni a KSH. Ehhez jött még
hozzá a külföld, vagyis a nettó export bővülése, ami végülis kiadta a
0,7 százalékos növekedést.
Évezredes mélyponton a beruházás – Matolcsy magyarázata sántít
A
beruházások szintje az első három hónapban ugyanis – 2005-ös átlagáron
és a KSH szezonális kiigazító programjának lefuttatása után – 939,2
milliárd forintot tett ki. Ilyen alacsony értékű beruházási volumenre
ebben az évezredben még nem volt példa. 1999 második negyedévétől
ugyanis kivétel nélkül magasabb számot tudtunk felmutatni. Éppen ezért sántít Matolcsy Györgynek az a múlt heti kijelentése,
miszerint az idei első negyedéves beruházási visszaesés csak a tavalyi
magas bázisnak köszönhető (kecskeméti Mercedes-gyár). A beruházások
ugyanis folyamatosan esnek vissza, és érték el az idei első negyedévben
ezt az évezredes mélypontot.
Mezőgazdaság nélkül a recesszióban dagonyáznánk Ha
a GDP felhasználása után megnézzük, hogy a 0,7 százalékos negyedéves
GDP-növekedést milyen nemzetgazdasági ágak produkálták, akkor szintén
nagyon egyoldalú képet kapnánk. Ha ugyanis nem lenne mezőgazdaság, akkor
továbbra is recesszióban dagonyáznánk, hiszen az agrárium egy negyedév
alatt 27,6 százalékkal nőtt. Ezen a területen, különösen negyedéves
összevetésben nem ritka a kiugró érték, de ilyen mértékű elmozdulásra
2008 eleje óta nem volt példa. Ezt pedig igen komoly segítséget
jelenetett a pozitív adat elérésében.
Az
ipar ugyanis 2,5, ebből a feldolgozóipar 1,4 százalékkal esett tovább
(nem tudott tehát korrigálni a tavalyi utolsó negyedéves beszakadást
követően). A szolgáltatások háromhavi visszaesése összesen 0,1
százalékos volt. Ezen belül a legnagyobb mértékben a “Szakmai,
tudományos, műszaki tevékenység, adminisztratív és szolgáltatást
támogató tevékenység” esett vissza 2,4 százalékkal, de az “Információ,
kommunikáció” területen tevékenykedő cégek sem lehetnek boldogak a 0,3
százalékos zsugorodással.
Ahhoz,
hogy a 0,7 százalékos növekedést a magyar gazdaság végülis teljesíteni
tudta, a mezőgazdaság mellett az építőipar 1,5 százalékos bővülésére is
szükség volt.
Összességében tehát elmondhatjuk, bár igen pozitív az első negyedéves
GDP 0,7 százalékos növekedése, az azt meghatározó tényezők nagyon
egyoldalúak. A mezőgazdaság nélkül ugyanis tovább zsugorodott volna a
gazdaság, a beruházások szintje pedig még a korábbinál is tragikusabb.
Ráadásul a várakozásokkal ellentétben az ipar sem tudott még fordulatot
venni és a belső fogyasztás továbbra is hanyatlik. Ennek
ellenére a következő időszakban, legkésőbb a második félévre, egy
szélesebb bázisra épülő teljesítménynövekedésre számíthatunk. Az ipar
remélhetőleg a termelésbe álló autóipari beruházásoknak köszönhetően
(például Audi-gyár idén június) pozitív irányba mozdulhat el, de a
kiskereskedelem áprilisi megindulása is bizakodásra adhat okot. Ráadásul
az éves átlagos növekedést 0,5 százalékponttal az a KSH-felülvizsgálat
is segíti, amelyről legutóbb írtunk. (Magyar GDP: a matek csodája 0,5
százalék pluszt jelent)
(mfor.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése