2012. február 3., péntek

Irán háborúra készül

2012 márciusától Irán közel két és félszeresére növeli védelmi kiadásait. Ezt Mahmud Ahmadinezsád államfő jelentette be. A szakértők szerint a nyugati országok és Izrael Irán elleni katonai akciója mind reálisabbá válik, és ennek a következményei a régió és a világ számára kiszámíthatatlanok.
Az Egyesült Államok és Izrael kész erőt alkalmazni Iránnal szemben – jelentette ki Szergej Druzsilovzskij, a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Egyeteme (MGIMO) professzora.
- A katonai konfliktus elképzelhető. Ha nem lett volna korábban Afganisztán, Irak, Líbia, akkor lehetne kételkedni. De most az Egyesült Államok érzi, hogy már kidolgozta egy blitzkrieg, egy villámháború katonai aspektusait. A probléma az, hogy Iránban nincs „ötödik hadoszlop”, mint ahogyan volt Irakban és Afganisztánban. Ha vannak emberek, akik képesek Amerikával együtt megdönteni a rendszert, akkor a célzott bombázások nem jelentenek gondot. De most csak a gondolat van meg, hogy meg kell dönteni a rendszert, amellyel torkig van Amerika, és egészében véve a Nyugat.
Időközben az izraeli hírszerzés vezetői közölték, hogy Irán állítólag rendelkezik dúsított uránnal négy bomba készítéséhez, és az iszlám köztársaság nukleáris programjának békés jellege csak blöff. Az ilyen információs kiszivárogtatások arra valók, hogy Iránról megrajzolják az ellenségképet, és igazolható legyen a katonai akció – állítja Vlagyimir Szotnyikov, a Kelet-kutató Intézet szakértője.
- A helyzet robbanásveszélyes. Nagy a valószínűsége annak, hogy Izrael vagy az Egyesült Államok katonai akciót indít Irán ellen. De ez csak valószínűség, miután megkezdődik a választási küzdelem aktív szakasza. Obama elnök nem kockáztatja meg, hogy újabb konfliktusba bonyolódjon, miközben még nincs lezárva a konfliktus Irakban és Afganisztánban. Irán Izrael számára jelenti a fő veszélyt. Izraelben kialakulhat az a vélemény, hogy a problémát erővel kell rendezni. Az Irán elleni kemény szankciók ugyanakkor befolyással vannak az iráni gazdaságra. Ha egyes forrófejűek nem hallgatnak Oroszország, Kína és a világközösség más felelős tagjainak figyelmeztetésére, és úgy döntenek, hogy katonai beavatkozással kell megoldani a kérdést, akkor a következmények súlyosak lesznek. Nem csupán egy újabb regionális konfliktus robbanna ki. Humanitárius katasztrófa lenne ez, mégpedig az egész Közel-Kelet viszonylatában. Ez pedig a nemzetközi stabilitásra jelentene veszélyt.
Kiszámíthatatlanok a gazdasági következmények is, miután élesen felszöknének az olajárak. Nemcsak a perzsa államra jelentene csapást az, hogy az Európai Unió letiltotta országaiba az iráni kőolaj szállítását, hanem magára az EU-ra is.
ruvr.ru

Nyugaton rettegnek - Iránnak fel kell készülnie a belső bomlasztásra

 

Az Európai Unió újabb Irán ellenes "szankció-csomagot" fog elfogadni áprilisban, ami magába foglalja a távközlési berendezések értékesítésének betiltását, olyan eszközökét, amelyeket "fel lehet használni kémkedésre az ellenzéki aktivisták ellen". Ezen kívül bővítik azon iráni hivatalos személyek listáját, akiknek megtiltják a belépést az Európai Unió területére és befagyasztják számlájukat az európai bankokban.
Az újabb intézkedéscsomag alattomos módon gazdasági kényszerítő eszközként van bemutatva, ami arra késztetné Iránt, hogy hagyjon fel atomprogramjával - de ez egyszerűen hazugság. Nyilván sokaknak feltűnt, hogy a nyugati országok Irán ellenes propagandája egy ponton elakadt. Tervbe volt véve az ország lerohanása, a nukleáris létesítmények megsemmisítése - és el is jutottak addig a pontig, hogy a tömegpusztító fegyver ürügyével legitimálják az ország elleni NATO-beavatkozást.
Aztán mintha megakadt volna a gépezet - és nem csak amerikai részről érzékelhető a határozatlanság, hanem mindkét oldalon. A nyugatiak lassan kezdenek tisztában lenni az iráni katonai potenciállal, valamint azzal, hogy az ő lehetőségeikkel a fontosabb föld alatti létesítményeket gyakorlatilag érintetlenül hagynák. Több olyan információ is birtokukba jutott, ami letisztázta, hogy az Irán elleni támadás sokkal nagyobb kockázatokat rejt magban, mint azt korábban gondolták - és az összeütközés kimenetele korántsem biztos. Az iráni fél is mintha megtorpant volna - azt mondták, nem engedik be az amerikai hajókat a perzsa-öbölbe - de beengedték. Azt mondták, azonnal lezárják a Hormuzi-szorost, ha az EU elfogadja az olajembargót - de nem zárták le. Egy ilyen lépéssel ugyanis nem csak a nyugati félnek okoznának kárt, hanem az amerikaiak oldalán avatkozhatna be több olyan arab állam is, ami egyébként semleges maradt volna, de érdekelt az olajkereskedelem biztonságában és így a Hormuzi-szoros nyitva tartásában. A helyzet pattanásig feszült, de mindkét oldal vonakodik megtenni az első lépést.
Az Európai Unió újabb intézkedései is erre utalnak. Ugyanis szó nincs arról, hogy a kommunikációs berendezések beszállításának tilalma hatalmas károkat okoznak Iránnak és így bármilyen kényszerítő erővel bírna. Sokkal inkább arról van szó, hogy a nyugati államok a katonai beavatkozás előtt utolsó lehetőségként megpróbálkoznak egy kívülről vezérelt iráni rendszerváltással. Utolsó esélyként fokozzák az iráni ellenzék támogatását, felfűtvén azt esetleg egy polgárháborús állapotig. A nyugati média pedig úgy kommunikálná a kialakult helyzetet, hogy "a szankcióknak köszönhetően Iránban nem tudják már annyira elfojtani az ellenzéket". A perzsa államnak jelen helyzetben sokkal inkább kell foglalkoznia a belső stabilitással, mint a külső, katonai fenyegetettséggel!
Fenyvesi Áron


Kegyelemért könyörögnek - "Adjatok még olajat..."


Nasszer Szudani, az iráni Energiaügyi Bizottság elnökhelyettese elmondta, nemrég négy európai állam küldöttei érkeztek az országba, és arra kérték Teheránt, hogy "vizsgálja felül" az Európa felé irányuló olajexport beszüntetését. "Franciaország, Görögország, Németország és Olaszország követei kétségbeesetten be akartak jutni a parlamentbe, hogy felszólaljanak az olajexport beszüntetés törvényjavaslata ellen"
Az iráni nemzetgyűlés január 28-án véglegesítette a tervezetet, ami szerint azonnal leállítják az olajszállítást a legtöbb EU tagállamba. Az agresszív, Irán ellenes propaganda ellenére az európai szabadkőműves vezetők úgy gondolták, hogy 2012 július 1. után nem vesznek olajat Irántól, és addig majd lesz idejük szép kényelmesen újabb beszállítókat találni, a perzsa állam meg majd tétlenül nézi.
Korábban Khamenei ajatollah kijelentette, hogy az Irán elleni olajembargó célja, hogy visszaszorítsa Irán gazdasági befolyását a dél-európai államokban - amit a fenti eset csak alátámaszt. Persze, szóban és papíron makrogazdasági mutatók formájában nagyon jól hangzott, hogy nem vesznek többet iráni olajat, de most, hogy élessé válik a helyzet és rádöbbentek, hogy a másik fél komolyan veszi a kijelentéseiket, már visszacsinálnák az egészet. Ez is jól mutatja, hogy a cionista vezetők hülyegyerek módjára szórakoznak a politikában - és mennyire meglepődnek, ha egyszer valaki komolyan gondolja, amit mond. A zsidó mindig hazudik. Minden zsidó és mindig. Így aztán nem is érthetik azt, aki a szavainak megfelelően cselekszik.
Fenyvesi Áron

Oroszország is készül a háborúra

Oroszország ideiglenesen felfüggeszti a régebbi atom tengeralattjárók kivonását
Oroszország ideiglenesen lemond a harmadik generációs stratégiai tengeralattjárók kivonásáról. Üzemeltetési idejüket 35 évre hosszabbították - közölte Dmitrij Rogozin, a kormány alelnöke. A döntést azzal indokolják, hogy ezek a hajók ugyan már kiszolgálták a megszabott időt, de jó állapotban vannak, és a felújítást követően tovább üzemeltethetők. Az így megtakarított költségvetési eszközöket a katonai-műszaki szféra perspektivikus projektjeinek finanszírozására fordítják.
Beindul az orosz tengeralattjáró gyártás
"2013-tól a gyártási kapacitás már lehetővé teszi számunkra évente hat atom-tengeralattjáró és egy repülőgép-hordozó anyahajó gyártását" - mondta Dimitrij Rogozin egy szerdán tartott sajtótájékoztatón. A sorozatgyártás 2013-ban kezdődik. Az orosz gyártási kapacitás ezzel túllépte a szovjet korszak lehetőségeit - akkor éves szinten öt tengeralattjárót tudtak legyártani. Rogozin kiemelte, hogy a múltban a gyártókapacitás anyagi ráfordítás és a kellő mértékű szakképzett munkaerő híján csökkent, de ezt a közeljövőben nagyban ellensúlyozni fogják.
A jövőben a Borej osztályú negyedik generációs atom-tengeralattjárók fogják felváltani a Delta IV és Tájfun osztályú ballisztikus rakéta hordozó gyártmányokat, és az orosz tengeralattjáró flotta ezzel egységesítve lesz.
A "Jurij Dolgorukij" (1996) jelentette a sorozat első gyártmányát, de a gyártás szünetelt az anyagi források csökkentése miatt. 2007-ben a folyamat újra elkezdődött - gyakorlatilag ez az első orosz stratégiai rakétahordozó tengeralattjáró a szovjet korszak óta, így egyben mérföldkőnek is tekinthető az orosz flotta vonatkozásában. Jelenleg két Borej osztályú tengeralattjáró, az "Alexandr Nyevszkij" és a "Vlagyimir Monomak" van gyártás alatt.
A Borej osztályú tengeralattjáró a haditengerészetnél rendszeresített Bulava ballisztikus rakétákat hordozza, a Jurij Dolgorukijnak 16 ilyen rakéta tárolására van kapacitása, de az újabb fejlesztések 20-ra növelik a tárolókapacitást. A Bulava rakéták hatósugara 8000 kilométer. A negyedik generációs tengeralattjárók jóval nehezebben észlelhetőek a hanglokátorok számára, mint elődeik.
Molnár István



Oroszország igényt tart arra, hogy a világ egyik új gazdasági központjává váljon, jelentette ki Vlagyimir Putyin miniszterelnök az "Oroszország-2012" befektetési fórumon, amelyre Moszkvába jöttek vezető orosz és külföldi szakértők.
A kormányfő szerint ez a cél elérhető nemcsak új technológiák és innovációk meghonosítása révén, elősegítheti ezt az üzleti kultúrának és az oktatási rendszernek megváltoztatása is. „Az elkövetkező évtizedek nagy kihívások, kockázatok és transzformációk korszaka lesz. Ennek eredményeképpen elkerülhetetlenül megjelennek új gazdasági központok a világon, és biztos vagyok benne, hogy egyikük Oroszország lesz," mondta a miniszterelnök.
- Nyilvánvaló, hogy más lesz a világ. Ha történelmi kategóriákkal megmérjük a történteket, akkor úgy tűnik, hogy végéhez közeledik az az öt évszázados korszak, amikor néhány ország dominált a politikában, a gazdaságban és a pénzügyekben. A globális növekedés fő központjai a feltételes történelmi Nyugat határain kívülre helyeződnek át. Kialakult egy illúzió, mely szerint lehet gazdagodni és fogyasztani, nem gondolva a hatékonyságra és a versenyképességre, hogy fejlődés nélkül is lesz növekedés, hogy lehet adósságból élni. Tulajdonképpen, így is volt.
Vlagyimir Putyin úgy véli, hogy fennáll a soron következő globális recesszió kockázata, egy új modell megjelenése viszont sok időt igényel. Véleménye szerint a helyzet fejlődésének két lehetséges változata létezik: az első esetben kardinális megoldások nélkül csak kiéleződnek a problémák – mind nemzeti, mind pedig nemzetközi szinten. Pozitív forgatókönyv esetén lemondanak a „buborékok gazdaságáról”, és visszatérnek a reális politikához, amely nem derivatívákat, hanem munkahelyeket hoz létre. A miniszterelnök megjegyezte, hogy Oroszországnak saját nemzeti problémáit kell megoldania globális transzformáció kontextusában, figyelembe véve, hogy a gazdasági válság tartóssá vált a világon. De az országnak megvan történelmi esélye: gyökeres modernizálás céljából fel kell használnia természetes előnyeit. Világszerte Oroszországot piacgazdasággal rendelkező államnak tekintik.
Vlagyimir Putyin emlékeztetett rá, hogy ma komoly lépéseket tesznek a gazdasági modell változtatása érdekében. Tervben van több millió új munkahely létrehozása a nem olajipari ágazatokban. Realizálják a korrupcióellenes intézkedések csomagját. A közeljövőben bevezetünk egy biztost, aki minden vállalkozó – nemcsak külföldi befektetők – érdekeinek védelmével foglakozik majd. Orosz vállalati jogszabályokat összhangba kell hozni vezető európai országok törvénykönyvével.
Február 3-án az "Oroszország - 2012" fórum folytatja munkáját.
ruvr.ru

Az amerikai csapatok megszállták az olajfinomítókat Líbiában

Líbiáról hallgatnak a hírek a Kadhafi halála körüli hollywoodi produkció óta. Fiát, Islam al Kadhafit letartóztatták. Először arról szóltak a hírek, hogy megsebesült, és belehalhat a sérülésébe.
Islam al Kadhafi, aki apja politikai örököse volt, egyszerűen eltűnt. Később helyi forrásaink jelentették, hogy a Kadhafi-párti erők visszafoglalták Bani Walid városát, a Kadhafi-kormány egyik erődítményét, ami korábban az Átmeneti Nemzeti Tanács keze alá került. Később arról szóltak a hírek, hogy az ÁNT visszafoglalta a várost, de ezeknek a híreknek, akárcsak a nyugati média többi tartalmának, nem sok hitele van.
Emlékeztetnénk, hogy az ÁNT győzelmeiről szóló hírek közül soha egyik sem bizonyult igaznak, mindről kiderült, hogy egyszerű hazugság.
A venezuelai hírügynökség jelentette, hogy az Egyesült Államok Líbia teljes megszállására készül, 12000 tengerészgyalogost küldtek az országba, ami csak a megszállás első fázisa.
Az Asharq Alawsat arab napilap információi szerint az amerikai csapatok már megérkeztek Bregába a "stabilitás" és "biztonság" ürügyén. A Press TV értesülései szerint az amerikai csapatok a főbb olajkutak és a stratégiailag fontos, az olajszállítást biztosító kikötők védelmére rendezkedtek be.
Brega az egyik legfontosabb kikötőváros, ahol a térség öt olajfinomítója közül a legnagyobb kapacitású található.
Ezek az információk természetesen nem jutnak el a médiába. Volt két-három vonatkozása a líbiai háborúnak, amiről nem lehet hallani részleteket, és még csak meg sem említették.
Tény, hogy a NATO líbiai civilek ellen elkövetett háborús bűneiről a számos emberjogi szervezet által felállított vádak közül még egyet sem vizsgáltak ki.
Az ÁNT korábban kinevezte miniszterelnöknek Abdel-Rahim al-Kibet. Ez a gyanús személy korábban amerikai egyetemeken tanított, és az Egyesült Arab Emírségek egy olajérdekeltségének vezetője volt, mielőtt 2011 közepén csatlakozott az ÁNT-hez. Mindezek mellett több kutatását is az USA Energiaügyi hivatala támogatta.
A holtjáték Líbiában egyre feltűnőbb. A nyugati hatalmak csak megerősíteni tudják azt, amit Tripoli bukása után sokan megjósoltak, vagyis hogy az ország, ami Afrika legélhetőbb országa volt, egy a 19-20. századból már ismert stílusú nyílt gyarmatosítás áldozatává vált.
Van még egy vonatkozás: névlegesen visszatérni látszik a Sharia, amit a nyugatiak most arra használnak fel, hogy részlegesen korlátozzák a lakosság mozgását. A Kadhafi korszakban a nők szabadon utazhattak az országban, most ha egy nő a lakhelyétől távoli helyre akar utazni, ahhoz szüksége van az apa, a férj, vagy egy fiútestvér engedélyére.
A Líbiában működő média most teljes egészében az úgynevezett "demokratikus erők" (az országban garázdálkodó terroristák) kénye-kedve szerint működik. Őket nem különösebben érdekli, valójában mi történik az országban.
Persze ha valami kicsúszik az irányítás alól, - és a totális csőd államában minden ki fog - az imperialista hatalom egyszerűen katonai erőket küld az országba, hogy "biztosítsa a stabilitást". A líbiaiak továbbra is a víz, az áram és az élelmiszer hiányától szenvednek. Soha senki sincs biztonságban. "A rabszolgaság szabadság."
Lisa Karpova - Pravda.Ru