2013. december 24., kedd

Karácsony szenteste


Elnémul a világ, hamar sötétedik,
az eresz, nem csepeg, jégcsap meredezik.
A napfény élesebb, de meleget nem ad,
cipőd jégen kopog, talpára, hó tapad.

Fogy alattad az út, lépdelsz csak tétován,
Nem tudhatod merre, miért haladsz tovább.
Láthatatlan kéz, mely rajzolja vonalát,
hosszan mutat karként, jelezve az irányt.

Iránytűd lett balsors, Fatális, végzeted?
Szemed hiába lát, semmibe nézeget?
Talán felfognád, de az agyad lusta – rest?
Mire tennéd, tompán, bicsaklik a test!

Kapaszkodnak ujjaid, kezed görcsbe ráng!
Ha még is elvágódnál többé fel nem állsz!
Lelked, tested foglya, kalitkába szorult.
Bolond világ véled, fejére állt, borult.

Meg maradt még a remény, s az hogy létezel!
Földre hullhatsz, mert jársz, ám sosem vétkezel!
Éhesen csodára vársz, s ha nem találnál.
Nem vennéd a másét, inkább éhen halnál.

Karácsony Szent estéjén, csend, béke honol.
Talán beteljesül vágyad, most, leomol!
Frissen vakító hóra, festve fényeit,
a jövőben rád találnak, szebb éveid.

Szobádban fenyő ontja, finom illatát.
Csengő cseng, angyal dalolja, lágy dallamát.
Kellemes meleg lakodban, ülsz hajnalig,
még a Krisztusi ünnep, hozzád érkezik.
http://www.youtube.com/playlist?list=PLbvxv4bfzJFxBszhhJNPESv2hAZO7jYqA


http://szepkaracsony.hu/index.php?page=karacsony&k=5


http://filmdroid.blog.hu/2011/12/24/top_10_karacsonyi_filmek

Gyorshír: Végelláthatatlan tömeg

A végét nem lehet látni annak a tömegnek, akiknek a krisnások osztanak ételt a Blaha Lujza térnél Budapesten. Körülbelül 2000 ember áll sorba, de csak 1500 adag étel van. Nagyon sok a a gyerekes család. Van olyan anyuka, aki reggel fél hat óta ott áll két gyermekével, mert ennyit tudnak enni egész nap. Akinek jut karszalag az kaphat ételt, akinek nem, abba belegondolni sem merünk. A rendet a rendőrség biztosítja. Ez is jól mutatja, hogy a helyzet több, mint elkeserítő.
32 tonna élelmiszer, 6000 adag meleg ételt osztanak karácsonykor a Blaha Lujza téren: különleges karácsonyi élelmiszercsomagokkal, friss meleg ebéddel, játékokkal és ruhaosztással segítik a nélkülözőket a Krisna-hívők. Ezek a képek 2013 december 23-án készültek. Budapesten, a Blaha Lujza téren!
fm.13.12.24. - ételosztás a Blaha Lujza téren - ételosztás, karácsony, rászorulók, étkeztetés, szociális étkeztetés
Ungvári Bertalan

Választás - 2014. Szavazzunk-e, és ha igen, kire?

A 2014-es választás eredménye ha nem is sorsdöntő, de nagyon meghatározó lesz a magyarság jövőjére nézve. Nem csak a választás végeredményét tekintve, hanem a választás, mint össznépi állásfoglalás vonatkozásában is. Különösen két kérdésben, úgymint a szavazatukat leadók számát, valamint a munkás magyarok érdekeit képviselő megválasztottak számát illetően.
A jelenlegi országgyűlést alkotó pártok tevékenységét nem szabad külön-külön értékelni, mert lényegében egy pártot képviselnek, különböző elnevezésekkel. Ez az "egypárti öt párt" a kapitalista-liberális eszmeiség (ha ezt még eszmeiségnek nevezhetjük) képviselője, és a pártok lényegében a frakciók elnevezései. Legnyilvánvalóbb bizonyíték erre az, hogy ezek a pártok kivétel nélkül a polgári/kispolgári rétegre építkeznek, a munkás magyarságról -mint társadalmi osztályról- tudomást sem vesznek, érdekeiket nem képviselik. Nincs a földműveseknek (kisgazdáknak), nincs az ipari munkásságnak, egyáltalán a dolgozó, az értékeket teremtő magyarságnak parlamenti képviselete. Ennek az egypárti öt pártnak van demokrata, hazafiaskodó, szabadelvű, kereszténydemokrata, polgári szocialista pártformátumú frakciója, de munkásérdekképviseleti nincs. Népképviseletről hangztos szövegeket hallunk tőlül, csak épp a nép hiányzik a képviselők mögül.
A munkás magyarok nem is tekintik sajátjuknak ezt a politikai felállást, és ezért nem is mennek el szavazni. A részvételi arány ezért olyan rossz annak ellenére, hogy mindenki valamiféle változást akar. Egy valóban jóléti államban ha alacsony a részvételi arány, azt azzal lehet magyarázni, hogy mindenki meg van elégedve a vezetéssel, minek ezt álladóan bizonygatni. Viszont ahol óriási az elégedetlenek száma és mégis alacsony a szavazáson résztvevőké, annak csak egyetlen oka lehet: nincs kire szavazni, nincs olyan párt, mely ennek a rétegnek/osztálynak az érdekeit képviselné.
Nem igaz az az állítása a hatalmi szereplőknek, hogy nincs ilyesmire igény. Az sem igaz, hogy egyetlen tömörülés sem alakult ennek az igénynek a kielégítésére. Mert van ilyen igény, és van ilyen párt is.
A munkás magyarság valóban munkás és magyar. Tehát számukra a munka, mint értékteremtő (értékközvetítő-értékmegőrző) tevékenység egyben minősítő tényező is. Nem fognak szavazni olyanokra, akik értelmes, a közösség számára hasznos munkát soha az életükben nem végeztek, akik megvetik a munkásembereket, akik szélhámossággal, a közösség megkárosításával, hazaárulásnak is beillő tevékenységekkel és gátlástalan hazudozással kapaszkodtak fel azokban a zavaros időkben, amikor ezt meg lehetett csinálni. Ma már nyilvánvaló az is, hogy ez a hatalmi képlet -az egypárti öt párt- alattomos taktikával, a másik démonizálásával vette rá a szavazóit a "kisebb rossz" elfogadására. Valóban van nagyon rossz és kevésbé rossz képlet, de jó nincs - látszólag. Pedig van!
A munkás magyarság valóban magyar, rendelkezik népi-nemzeti öntudattal, mely a munkásöntudatból, és a közösség kultúramegőrző lényegéből ered. Nem jelszavakra alapozott, nemzeti színekre festett, melldöngető öntudat ez, hanem csendes, de határozott alapállás. Politikai irányzatoktól függetlenül képes ez az öntudat meghatározni azt, hogy mi szolgálja a magyarság érdekeit és mi nem.
Társadalmunk szétforgácsoltsága ellenére vannak olyan közös nevezők, melyek mentén egységesíthető a magyarság. Nem csak természeti csapások, árvizek, sportsikerek képesek erre, hanem a társadalmi igazság érvényesülésének az igénye is. Ahogy nő az igazságtalanság, ahogy gazdagodnak a rablott vagyonok birtokosai és ezzel párhuzamosan szegényedik az ország népe, ahogy idegenek válnak hazánk sorsának irányítóivá, úgy növekszik az össznépi igény a magyar érdekek védelmére, ezt képviselő politikai erő megjelenésére.


A közvélekedés szerint az ideológiák ideje lejárt, a jobb, illetve a baloldal -mint ideológiák mentén működő politikai képlet-, elveszítette jelentőségét. Ez így is van, ha a hagyományos, idejétmúlt ideológiák szerepét vizsgáljuk csak.
Baloldali tömörülések
A baloldal vezető ideológiája a kommunizmus közel 200 éves múltjával és 100 éves reformálásával képtelen érdemleges válaszokat megfogalmazni a mai világunk kihívásaira. Dogmává merevített tételek, melyek némelyike eleve, az akkori kor vonatkozásaiban sem volt igaz, ami pedig az volt, azon már túllépett az idő. Az alaptételekkel (vezérelvekkel) vannak gondok, ezért további ideológiai reformokat végrehajtani, és az azokat vállaló kommunizmusokat így megjavítani nem is lehet.
Különös vonulata volt a baloldali eszmevilág reformációjának a nemzeti szocializmus. Magyarországon az első nemzetiszocialista pártot 1908-ban a 48-as pártból kivált ferencvárosi mesterlegények alapították. Több mint 100 éve.

Az idők folyamán ebből a baloldalról indult ideológiából először jobboldali, majd szélsőjobboldali lett anélkül, hogy alaptételeiben sokat változott volna. A kommunista alapideológiájú, de a zsidóság befolyása alatt álló tömörülések változtatták azzá azzal, hogy amíg oda zsidók tömörültek az internacionalizmus elveit magukévá téve, a nemzetiszocializmusok nemzeti elkötelezettsége, és a zsidóság céljaival ellentétes irányzata miatt a zsidóság úgy határolódott el, úgy döntött, hogy a kezdetekben baloldali alapideológiájú nemzetiszocializmusokat szélsőjobboldalivá minősítette. Ettől a nemzetiszocializmus még nem lett szélsőjobboldali alapideológiájú, de zsidóellenes igen.
Ezt a különös állapotot mindenki igyekezett a saját érdekeinek megfelelően hasznosítani. A nyilvánvaló különbözőség kihangsúlyozása okán a nemzetiszocializmus fasizmus, a kommunizmus cionbolsevizmus lett - a másik irányzat terminológiájában.
Minden magyarországi párt baloldalinak nevezhető tömörülés, és erősen kötődik valamelyik irányzathoz. Lényeges különbözőségük nem ideológiai, hanem erkölcsi. A nagyon erkölcstelen, hazugokból és csalókból álló pártok és a kevésbé hazugokból és csalókból állók között csak a teljesítményükben van eltérés, erkölcsileg egy alapon állnak. Ezért nevezhető minden párt és mozgalom baloldalinak Magyarországon, beleértve a keresztény, a nemzeti és a népi jelzővel rendelkezőket is. Ezért nevezzük "egypárti öt pártnak" az országgyűlés pártjait. Nemzetiszocialista jellegű pártok nincsenek, ezért nem tudjuk azt meghatározni, hogy a mai körülmények között mivé váltak volna.
Jobboldali tömörülések
Valódi, tradicionális jobboldalinak, különösen szélsőjobboldalinak nevezhető tömörülések Európában nincsenek. Kisebb csoportjaik minden országban megtalálhatóak, de politikai szerepet nem játszanak. Az idealista alapú, a szellemi értékek elsődlegességét mindenek fölé helyező eszmeiségű és életérzésű, életvitelű közösségeket nevezzük jobboldalinak, ezekhez az alapértékekhez különösképp kötődőeket szélsőjobboldaliaknak. Ez az eszmerendszer hit alapú és a lovagkorral együtt véget ért, háttérbe vonult. Mint örök értékek letétményese ma a tradicíonalitás és az erkölcs síkján igyekszik újjáépíteni a lovagkor értékrendjét a modern világ lehetőségei közepette. Szimbóluma a sárkánnyal harcoló lovag.
Ilyen eszmeiségű és politikai szerepet is vállaló közösség nincs - de lesz. Mivel örök értékeket képvisel, eljön újra az idő, amikor totális hatalmi helyzetbe fog kerülni. Reményt sugároz az a tény, hogy Oroszországnak újra ez a lovagi szimbólum a címerjelképe. A sárkánnyal harcoló lovag Oroszországban jól összeegyeztethető a vörös csillaggal, katonai parádékon egymás mellett lobognak az András-keresztes és a vörös csillagos zászlók.
Viszont vannak olyan közösségek, sőt még párt is, melyek ha lassan is, de fokozatosan haladnak a lovagi eszmeiségű ideológia, a jövő ideológiája felé. A lovagi jelszavak: "emeld fel az elesettet és alázd meg a kevélyt" elvét zászlójukra tűző szervezetek, vagy a "becsület és hűség" elvei szerint működők mind -attól függetlenül, hogy eredetileg a letűnt világ melyik ideológiai irányzatát követték- jobboldaliak, vagy szélsőjobboldaliak, vagy azzá nemesednek. De a nők tisztelete, az igazság melletti minden körülmények közötti kiállás és a halálig tartó hűség is jobboldal által vállalt értékek, szemben a reálpolitika és az érvényesülési vágy jellemtelenségével, mely a legrosszabb baloldal sajátja.
Ebből a rövid eszmefuttatásból levonhatjuk azt a következtetést, hogy nincsenek sem jobboldali, sem baloldali értékek. Örök emberi értékek vannak, és hogy azokból ki mennyit vállal, az minősíti jobb, vagy baloldalivá.
A 2014-es választásról kialakított véleményünk a fentiek ismerete nélkül nem lenne érthető. Megvizsgáljuk a pártok és személyek elkötelezettségét, és új besorolást készítünk az általuk képviselt értékrend, vagy értéktelenségek halmaza alapján.
Kassai Ferenc

Több forrás is megerősíti, hogy 2014 a forradalom éve lesz Nyugaton

A 2014-es év fogja jelezni az alapvető változás kezdetét a bolygó irányításában, a Pentagon, a Japán Császári család és a P2 szabadkőműves páholy forrásai szerint. A NATO és más európai csoportok ígérik, hogy elindítanak egy 15 milliárd dolláros projektet a Fülöp-szigetek megsegítésére, és megmutatják, hogy az európaiak alapvetően megváltoztatják a nemzetközi működési módjukat, a P2 páholy szerint. Egy nyilvánosságra hozatali lavina indul meg a vállalati tömegmédiákban a hosszú ideje tabunak számító témákban, mint 911, a Lockerbie-i merénylet, a Kennedy gyilkosság, stb., jelezve, hogy valamiféle igazság és megbékélési folyamat veszi kezdetét. Újra elmondták, hogy megkezdődik az összeesküvés tömeges letartóztatása az Egyesült Államokban. Ezúttal Jacob Lew pénzügyminisztert nevezték meg, akit letartóztattak, mert nem volt hajlandó aláírni az új pénzügyi rendszert, Pentagon és egy CIA forrás szerint. A google képkereső azt mutatja, hogy utoljára 3 nappal ezelőtt jelent meg a nyilvánosság előtt. Azonban mind magam, és többek közt Christopher Story többször is elmondtuk, hogy néhány magasrangú összeesküvő a letartóztatás után jelent meg a nyilvánosság számára, a következő napokban, ahogy írtunk a letartóztatásról. Ez ugyanaz a régi trükk lehet megint. Ugyanezen források azt mondják, hogy Barack Obama elnök nem fog visszatérni Hawaii üdüléséről ebben az évben. Ugyanakkor tavaly is ezt mondták, mégis hazatért. Ennek ellenére egyre nyilvánvalóbb, hogy az összeesküvés uralma több fronton egyre gyorsuló ütemben omlik össze nyugaton. Az Egyesült Államokban egyre nagyobb lépések történnek intézményi szinten, hogy elkezdjenek igazságot tenni 911 ügyében. Például amikor a Kongresszus tagjai elkezdenek kérdéseket feltenni róla a törvényhozásban, akkor azt mutatják, hogy tudják, biztonságos a témáról beszélni most már a nyilvánosság előtt is. A lépés, hogy a szaúdiakat tartják felelősnek, széles nyilvánosságot kap, és egy előfutára a Bush / náci / cionista frakció megbuktatásának. Az igazság a Kennedy gyilkosságról szintén most kerül napvilágra, ami ugyanennek az irányvonalnak a része. A gyilkossággal kapcsolatos lezárt dokumentumok nyilvánosságra hozása hamarosan esedékes, Kennedy lányához, Caroline Kennedy amerikai japán nagykövethez közeli forrás szerint. A lezárt iratok szinte mindegyike a CIA birtokában van, különösen a náci / Bush frakció műveleti igazgatóságánál. Szintén lépés történik a CIA titkos iráni kapcsolat nyilvánosságra hozatalának elindítására, az MI5 szerint. Az egyik legterhelőbb dolog, ami előkerült a múlt héten, az 1988-as Lockerbie-i merényletet érintette, amikor bomba robbant egy utasszállító gépen Skócia felett, megölve 243 embert. A hivatalos történet az, hogy Líbia tette, de most kiderült, hogy azért végezték el a műveletet, hogy eltüntessék az iráni / Bush / náci kábítószer kapcsolatot, MI5 források szerint. Először is nézzük meg nagyobb összefüggésben, hogy mi volt ez a kapcsolat. Az iráni forradalom, amely leváltotta az iráni sahot Khomeini Ayatollahhal együtt, egy összeesküvés által vezényelt művelet volt azzal a céllal, hogy magukhoz ragadják a perzsa birodalmi aranyellátást (az aranyat Thaiföldre evakuálták), a sah egyik unokatestvére szerint. Később idősebb George Bush lett Ronald Reagan megválasztott elnök alelnöke, nagyrészt az "októberi meglepetés" miatt; a Carter elnök által indított szabadítási kísérlet szabotálásával, amikor az amerikai nagykövetség tisztviselőit túszul ejtették Teheránban. Ezt a műveletet a Bush ügynök Oszama Bin Laden (másnéven Tom Osman) irányította, és lakája, Mahmud Ahmadinezsád. A kísérlet az ügynökségi és kormány fehér kalaposok részéről, hogy szembeszálljanak a Bush frakcióval az Irán / Kontra meghallgatások során, végül a Reagan elnökség kudarcával végződött a Bush frakció eltávolításában. Ennek egyik oka volt a Lockerbie-i merénylet, mely megölte az amerikai katonai hírszerzés és a CIA tisztjeit, akik rajta voltak a járaton, hogy visszatérve jelentést tegyenek a frankfurti (Bush / náci) CIA ágról, mely drogokat szállított a Bekaa-völgyből az irániaknak. A repülőgépet felrobbantották, nehogy jelentést tegyenek a Pentagonnak. Továbbá megtörtént, hogy a Qods, az iráni Bekaa-völgy különleges erők parancsnoka lett az iráni védelmi miniszter néhány évvel ezelőtt. Mindez azért kerül nyilvánosságra most, mert Busht és frakcióját magas szinten már legyőzték, és a nácik letartóztatása gyors ütemben halad. Az olyan események, mint Lockerbie, fontosak a Pentagon számára, mivel ezek hazaárulást jelentenek. Ezért halljuk CIA és Pentagon forrásokból, hogy senkinek sincs hangulata egy kényes béke- és megbékélési folyamathoz. Ne feledjük, hogy ez a náci frakció volt felelős több tízmillió ember meggyilkolásáért a Második Világháború vége óta. Azt is tervezték, hogy megölik az emberiség 90 százalékát betegségekkel, nukleáris háborúkkal és éheztetéssel, hogy elindítsák 1000 éves negyedik birodalmukat. Mostanra elveszítették a Pentagonban és az ügynökségeknél lévő fegyveres erők feletti irányítást. Pentagon források például most azt mondják, hogy találtak egy náci laboratórium hálózatot néhány volt szovjet köztársaságban, melyek biológiai harci anyagokat állítottak elő és terjesztettek ezen tervek részeként. Ezeket a laboratóriumokat mostanra leállították. Egyetértés van abban, hogy ezeket az embereket meg kell leckéztetni, hogy a jövő generációi sohase felejtsék el, és annak érdekében, hogy megbizonyosodjanak, hogy ilyen szörnyű személyek soha többé ne emelkedhessenek fel az emberiség hatalmi struktúrájában. Mivel azonban december 25-én belépünk a Szoláris Újévbe, meg kell emlékeznünk az ősi hagyományról, hogy ne csak kitisztítsuk a rothadó dolgokat, hanem adjunk életet az újnak. Ebben a szellemben szeretnénk azt sugallni, hogy itt az ideje, hogy felülvizsgáljunk és megújítsunk számos ősi hagyományt. Kezdjük például a Karácsonnyal. A Katolikus Egyház és más Kersztény csoportok mára elismerik, hogy nem tudják, Krisztus mikor született, és hogy a Karácsony valójában a Szoláris Újév ünnepe, ami megszámlálhatatlan évezred óta az volt. Például olyan helyeket, mint Stonehenge Angliában, és az Ise Kegyhely Japánban, a Szoláris Újév megünneplésére hozták létre, sok ezer évvel Jézus Krisztus és a Kereszténység kezdete előtt. Ezért volna értelme átváltani december 25-ről január 1-re, amikor a Nap újra elkezd Délre mozogni az északi féltekén. Krisztus megszületésének ünnepét át lehetne tenni tavaszra, mely a legvalószínűbb születési időpont. Ezt összhangba lehetne állítani a Holdújévvel, és ezzel harmóniába kerülnének a nyugati ünnepek a kínai és a muszlim Holdújév ünnepekkel.

Mindenesetre Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Újévet.

Benjamin Fulford
http://ujvilagtudat.blogspot.hu/2013/12/tobb-forras-is-megerositi-hogy-2014.html#.UsF17dLuLg4

A Piros Cégér 9-10 : A KOMMUNISTA LIDÉRC KIKEL


Mint látható, ez a kényes téma minduntalan feltűnik valamilyen formában a politikai palettát színesítendőn. Tehát újra és újra le kell, kötelességünk lerántani a leplet erről a porosnak vélt démoni (szürke)hályogról! Pont itt van a kutya elásva mivel a személyisége démoni, ezért nem is porosodott be, nem is száradt be, mint padláson kinyuvadt macskatetem, csak megcsontosodott és unos-untalan számtalan formában próbál napjainkban is a köztudatban manifesztálódni! Aki hóna alatt huszonegy napig egy tojást melenget, abból nem csibe, hanem lidérc kel ki: így tartja egy ősi magyar babona. (Tamási Áron "Jégtörő Mátyás" című regényének ez a témája.) Így nevelték ki az illuminátusok által uralt szabadkőművesek a francia forradalom bikása után az újabb, százszorta olyan borzalmas világpusztító erőt, a marxi kommunizmust, hogy ezzel ledöntessék a régi rend összes maradványait, és helyet készítsenek a maguk új világrendje számára.
Ezt az erőt finanszírozták és nyergelték meg a Rothschildok vezetésével a Pénz urai, akik híven követve a frankfurti bankárok 1773-ban lefektetett elveit, készen álltak, hogy a szabadkőművesség mezébe öltözve, annak világrendje képében saját világuralmukat valósítsák meg.
Az illuminátusokat ugyan még 1785-ben betiltotta a bajor király, mikor Weishaupt ingolstadti egyetemi katedrájáról is elmozdította, Franciaországban pedig a forradalom véres hullámzásai során teljesen hitelüket vesztették, titkos társaságok formájában mégis mindkét országban tovább éltek, és az 1800-as évek elején ismét felszínre bukkantak. Weishaupt maga is fejedelmi patrónusra talált a gothai herceg udvarában, ahol udvari tanácsosi rangra emelkedett, és mikor 1830-ban 82 éves korában meghalt, a különböző neveken működő illuminátus szervezetek már egész Európában megalapozták volt magukat.
Karl Marx és Fiedrich Engels is ilyen illuminátus társaságok tagjai voltak, és ott szerzett kapcsolataik révén kerültek egy kölni zsidó egyetemi tanár, Moses Hess befolyása alá. Hess utópista szocialista eszméket vallott, és ezeket olyan hévvel terjesztette, hogy "kommunista rabbi" néven is emlegették. 1842-ben Marx és Engels felkeresték Hesst, és ez teljesen megnyerte őket a világkommunizmus ügyének. Ezt követően mindketten az Igaz Emberek Ligája fedőnév alatt működő illuminátus társaság keretében tevékenykedtek, és ez 1847-ben megbízta őket egy közös elveiket összefoglaló kiáltvány megszerkesztésével, melyet Communist Manifesto (Kommunista Manifesztum) néven egy évvel később Londonban ki is adtak. Az ebben összegezett forradalmi elvek és elképzelések tulajdonképpen már évekkel Marx és Engels nyilvános fellépése előtt széles körben közkézen forogtak, és a két szerző szerepe mindössze ezek összegezése és formába öntése volt. A Kommunista Kiáltvány 1872-es német kiadásának előszavában Marx és Engels maguk is nyíltan megírják a kiáltvány és ezzel a modern kommunista mozgalom megszületésének hátterét:
"A Kommunista Liga (korábban Igaz Emberek Ligája)... mely természetesen csak titkos szervezet lehetett... bízta meg alulírottakat (ti. Marxot és Engelst) az 1847 novemberében Londonban megtartott nagygyűlésen, hogy nyilvános kiadás céljából vázolja fel a párt részletes ideológiai és gyakorlati programját. Ezek voltak a jelen Kiáltvány előzményei, melynek kéziratát Londonba kellett küldeni, hogy néhány héttel a februári (párizsi) forradalom előtt nyomdába kerülhessen." (Idézi Robertson, Pat "The New World Order" c. könyvében, magyar kiadás "Az Új Világrend" címmel, Budapest, 1993, 81. oldal. Az 1848-as magyar szabadságharcot azonban nem lehet a szabadkőműves fogantatású forradalmak közé sorolni. A magyarság több évtizedes függetlenségi küzdelmének voltak bizonyos szabadkőműves vonatkozásai is a Martinovics-féle összeesküvés révén, de nem ezek voltak a döntő erők.)
Az illuminátus társaságok és a kommunista forradalmak közötti szoros kapcsolatot éles-szemű keresztény megfigyelők is észrevették. Így az angol Henry Manning bíboros 1885-ben megírta, hogy az 1864-ben létrejött Kommunista Internacionálé nem Karl Marx műve volt, hanem "titkos politikai társaságoké, melyek 1789-től napjainkig egyre jobban tökéletesítik felállásukat, és... sikerült közös nevezőre jutniuk az egymás közötti szövetség és együttműködés terén. 1848-ra elég erősek voltak már ahhoz, hogy Európa szinte minden fővárosát megrémisszék egy szimultán felkeléssorozat által." (Lásd Robertson, i.m. 81. oldal.)

Egy évvel korábban XIII. Leó pápa a szabadkőművességgel foglalkozó Humanum Genus című hosszú enciklikájában még világosabban fogalmazta meg a szabadkőművesség és a kommunizmus közti szoros kapcsolatot:
"(Az állami rend és a fennálló társadalmi és politikai intézmények) teljes megváltoztatását gondosan készítik elő a kommunisták és szocialisták számos szervezetei, sőt ez a nyíltan megvallott céljuk; a szabadkőművesség nem csupán nem ellenzi terveiket, de a legnagyobb pártfogással tekint rájuk, mivel azok vezérlő elvei azonosak az övékével." (Más magasrangú katolikus személyiségek és püspöki karok hasonló nyilatkozatait illetően lásd De Poncins, Vicomte Léon: "Freemasonry and the Vatican", saját kiadás, 1968, 151-154. oldal.)
A számos egybefonódó szálból 1848-ban világforradalmi méretekre lépő kommunista mozgalom elindításához és fejlesztéséhez természetesen igen sok és egyre több pénz kellett, melyet az 1800-as évektől fogva a Rothschildok és a közvetlen üzleti köreikhez tartozó, ez időben szinte kizárólag zsidó szabadkőművesekből álló bankárok szolgáltattak. Az sem volt véletlen, hogy a kommunista és egyéb szocialista mozgalmak vezetői és szellemi irányítói egészen a 2. világháborút követő évtizedekig szintén túlnyomó részben zsidók voltak, akikkel a bankárok már származásuknál és szellemi hátterüknél fogva is könnyebben meg tudták értetni magukat, mint a nem zsidó forradalmárokkal. A mindenható Pénz urai tehát etnikai alapon osztogatták kegyeiket, és ennek megfelelően alakultak az egyes országok kommunista szervezetei is. Rothschild Nátán még 1836-ban meghalt (állítólag fivérei mérgezték meg, mivel apja végakaratát megszegve, üzleti érdekből felvette az anglikán vallást és megkeresztelkedett), de fia, Lionel, tovább vezette a londoni bankházat, és az apja társadalmi elképzelését folytatva, 1858-ban a City of London (London üzleti központja) egyik képviselőjévé választtatta magát az angol alsóházban. Az ő fia, Nathaniel pedig már baronet ranggal választtatta meg magát ugyancsak képviselővé, majd 1885-ben, mint az első zsidó lord, a Lordok Házának is tagja lett.
Hasonló társadalmi és politikai sikereket ért el Rothschild Károly ugyancsak Károly nevű fia, aki a gyermektelen Amschel halála után a frankfurti anyaház feje lett, és összeköttetései révén a porosz Herrenhaus (felsőház) életfogytiglani tagságát is elnyerte. Más frankfurti zsidó bankárcsaládok még ennél is magasabb körökbe törtek be: Theobald von Bethmann-Hollweg, Moritz Bethmann frankfurti pénzember és az egyik Rothschild-lány fia, a századfordulón a német birodalom befolyásos politikusa, majd Bülow után kancellárja lett, és mint ilyen, jelentős szerepe volt az 1. világháború kirobbantásában. Az ugyancsak frankfurti bankárfiú, Ernst Cassel pedig Angliába emigrált, és lovagi rangot nyerve , a későbbi VII. Eduárd angol királynak már wales-i herceg korában személyes bankárja és bizalmas pénzügyi tanácsadója lett, leányát pedig sikeresen összeházasította a királyi család egyik rokonával, Lord Maountbattennel, Fülöp edingburghi herceg, II. Erzsébet királynő férjének nagybátyjával. A felnövekvő kommunista lidérc szabadkőműves istápolóinak tehát Európa legmagasabb uralkodó köreiben is voltak fontos hadállásai, olyan hercegek, sőt királyok személyében, akik nem is sejtették, hogy maguk és egész házuk kiirtására felesküdt kígyókat melengetnek keblükön. Mikor erre rádöbbentek, akkor már a legtöbbjük számára késő volt. Miközben a kommunista mozgalom erősödését és terjedését nagy gonddal ápolgatták és egyre növekvő ráfordításokkal támogatták, a szabadkőműves bankárok Európa hagyományos alappilléreit, az egyházakat - elsősorban a rómait -, és a monarchiákat is szorosan aláaknázták a francia forradalom liberális eszméinek terjesztésével. Nagy erővel hirdették a "korszelem" megvalósításának szükségességét, minek érdekében kezükbe kaparintották a legfontosabb hírközlő szerveket, az angol Reuters, a francia Havas és a német Wolf hírügynökségeket és a napisajtó nagy részét (lásd például hazánkban az Est-lapokat és általában az egész ún. körúti sajtót). Ezek után elvégezték a nagy tömegek megtévesztéséhez szükséges agymosást. Európa parlamentjeibe beépített képviselőiken keresztül ők süllyesztették le az emberiség legősibb és egyik legszentebb intézményét, a házasságot, polgári jogi és egyre könnyebben felbontható szerződéssé, a családi viszonyokat tartásdíjfizetési kötelezettségekké, az egyházakat privát társadalmi szervezetekké, az uralkodókat hatalom nélküli bábokká, az iskolákat és egyetemeket erkölcsi alapjaiktól megfosztott, szakbarbárgyártó üzemekké, a politikai intézményeket erőszakszervezetek tülekedő helyévé. Az egykor keresztény Európa, a Respublica Christiana, így vált tömegemberek tenyészistállójává, mely már a 19. század végén technikai civilizációba fulladt, pusztulásra ítélt emberi és szellemi romhalmaz súlyos jeleit mutatta. Erre az alapjaiban megrendített európai társadalomra szabadították rá a bankárok századunk első éveiben a bolsevista világforradalmat, miközben továbbra is fondorlatosan halmozták a kommunisták ősellenségének vélt tőkét, és terjesztették annak általuk irányított csápjait az egész földkerekségen. Így történt ez Európának az ipari forradalom által későn elért, de annál rohamosabban növekvő ifjú gazdasági óriásában, a cári Oroszországban is, melyet a bankárok már jóelőre kiszemeltek eszközül a régi, évezredes világrend elsöpréséhez, hogy helyében az új világrendet megteremthessék. Ezt a Nagy Péter és Nagy Katalin felvilágosult abszolutizmusa és nyugati stílű reformjai után ismét keleti stílű és kevésbé felvilágosult abszolutizmusba roskadt, hatalmas birodalmat akkor kezdte megérinteni a francia forradalom utószele, amikor Napoleon bukása után Párizs 1814-ben orosz csapatok megszállása alá került, és az ezeket vezénylő fiatal arisztokrata tisztek a liberális eszméket megismerték és magukévá tették. Hazájukba diadalittasan visszatérve, ezek a liberális reformokban gondolkodó fiatal arisztokraták alapítottak két titkos orosz szabadkőműves páholyt, melyek tagjai rangjánál és közéleti pozícióinál fogva, döntő befolyással voltak az orosz reformmozgalomra. Ezek a szabadkőműves páholyok - melyek természetes szoros kapcsolatokat tartottak fent a nyugat-európai páholyokkal - istápolták és részesítették jelentős anyagi támogatásban a föld alatt szervezkedő reformereket, akik egyre radikálisabb elképzelésekkel léptek fel. A kezdetben népi, jobbágyfelszabadító célzattal tevékenykedő narodnyikokat idővel kiszorították a szocialisták, akik már a 19. század derekán kezdtek megismerkedni Marx és Engels műveivel, és rohamosan növekvő számú nagyipari munkásság forradalmi erővé való szervezésére törekedtek. A cári kormányzat rendőri szervei sokáig nem szenteltek különösebb figyelmet ezeknek a mozgolódásoknak. 1872-ben teljesen legálisan jelenhetett meg Oroszországban "A tőke" első kötetének orosz fordítása, amely az egész világon az első fordítása volt Marx e legfontosabb művének. Ezt követően az akkor még zsenge orosz munkásmozgalom egyre inkább a birodalom számos vidékén elburjánzó marxista körök irányítása alá került, melyek vezetői és fő ideológusai többnyire zsidók voltak. Ezek nyergelték meg a sorsuk jobbítására éhező alsóbb orosz néposztályok elégedetlenségét, és azt szólamaikkal és hamis ígéreteikkel uraik és a fennálló politikai és társadalmi rendszer elleni lobogó gyűlöletté táplálva hajszolták őket az egész cári birodalomra kiterjedő forradalom felé. 1883-1884 telén Szentpétervárott létrejött az immár kifejezetten marxista elvekkel fellépő Orosz Szociáldemokrata Párt, mely később a Kommunista Párt nevet vette fel. Ebben kezdte el politikai pályáját egy fiatal félzsidó forradalmár, Vlagyimir Iljics Uljanov, aki az általa felvett Lenin vezetéknéven minden idők legvérengzőbb rabszolgabirodalmának megalapítójává vált.
Lenin már 1887-ben, 17 éves ifjúként elkezdte forradalmi tevékenységét a kazáni diákok megmozdulásában való részvételével, amiért a cári hatóságok letartóztatták és Szibériába száműzték. Onnan kiszabadulva, még nagyobb hévvel vetette magát a cári rendszer elleni küzdelembe, és ennek során a marxista elmélet is jelentősen átdolgozta. Ismételt száműzetés és börtönbüntetések után, Lenin kénytelen volt emigrációba vonulni, és onnan terjesztette szélsőséges nézeteit. Végül az 1904 elején kitört japán-orosz háború lehetőséget nyújtott számára, hogy eszméit a gyakorlatban is megvalósítsa. A japánok támadása, melyet jelentős mértékben az akkor már az Egyesült Államokban lábukat megvetett Rothschild-szövetségesek - a később részletesebben említendő John Pierpont Morgan, Jacob Schiff és mások - finanszíroztak, felkészületlenül érte az orosz haderőket, és ezek mind a szárazföldön, mind a tengeren súlyos vereségeket szenvedtek. A cári Oroszország kelet-ázsiai uralma megingott, és az egész birodalomban kiéleződtek a politikai és társadalmi ellentétek. A légkör alkalmasnak mutatkozott a szocialisták szemében, hogy 1905 januárjában általános forradalmat kezdeményezzenek. Hosszan tartóés egyre nagyobb méretű sztrájkok és tüntetések után a haditengerészetben és a hadseregben is zendülések ütötték fel a fejüket, melyek 1905 decemberében széleskörű fegyveres felkelésbe torkollottak. Az anyagi hátteret mindehhez szabadkőműves vonzatú szervezetek és pénzemberek biztosították, többek közt az angol Fabian Society és Joseph Fels amerikai szappanmágnás. Több mint valószínű, hogy ezek csak frontemberek voltak a Rothschild érdekeltségek számára.
Lenin csupán 1905 novemberében tért vissza illegálisan Oroszországba, hogy a forradalom végső aktusát irányítsa. A cári kormányzat azonban addigra már kifogta a szelet a forradalom vitorláiból. 1905 augusztusában a cár kiáltványt bocsátott ki demokratikus reformok bevezetéséről az Állami Duma (parlament) létrehozásáról, a hónap végén pedig az orosz-japán békeszerződést is aláírták. Az év decemberében a fegyveres felkelést mindenütt véresen leverték. Lenin ismét emigrációba kényszerült számos fegyvertársával és a párton belüli nagy ellenlábasával, az ugyancsak zsidó származású Leon Trockijjal együtt, mások pedig ezrével börtönbe vagy Szibériába kerültek. A bankárok első nagy kísérlete egy világuralmi bázis kiépítésére csúfosan megbukott, bolsevista segédcsapataik pedig talonba kerültek. Az Újvilágban azonban ezekkel az eseményekkel egyidejűleg már javában folytak a bankárok előkészületei végső döfésre szánt hatalmi fegyverük, az amerikai dollár kézre kerítésére.

Endrey Antal

Ruandai méreteket öltehet a brutális népirtás Szudánban

A dél-szudáni fővárosban ezrével mészárolják le a nuereket a Guardian megrázó riportja szerint, a túlélők közül is mindenki elvesztett valakit. A riport alapján az etnikai tisztogatás ruandai méreteket ölthet, néhány nap alatt több tízezer ember halhatott meg - írja az Origo. Az ENSZ főtitkára ötezerrel növelni akarja az országban lévő ENSZ-erők létszámát.
Egy héttel ezelőtt fegyveresek tartóztatták le Simont, egy húsz éves diákot, aki a dél-szudáni fővárosban él. Feltettek neki egy kérdést, amely élet-halál fontosságúvá vált az elmúlt hét napban Dél-Szudánban: incholdi – azaz ’mi a neved’ dinka nyelven, amely az elnök és a legnagyobb etnikum nyelve. Azok, akik Simonhoz hasonlóan nem tudnak válaszolni a kérdésre, azt kockáztatják, hogy nuerként azonosítják őket, akik a fegyveres ellenzéket vezetik a világ legújabb polgárháborújában.
Simont elvitték egy rendőrőrsre, ahol számos holttest mellett kellett elhaladnia, amíg eljutott a cellájáig, ahol nuerekkel volt összezárva. „Összeszámoltuk – 252-en voltunk összesen” – emlékezett vissza. Egyszer csak fegyvercsövek jelentek meg a szoba ablakainál, és elkezdték lőni őket. A mészárlás még két napig folytatódott. A katonák alkalmanként visszajöttek, és ha még láttak élő embert, akkor lőttek. Simon egyike volt annak a 12 embernek, akik túlélték a mészárlást a hullák alá rejtőzve.
Simon az egyik ENSZ által fenntartott táborban meséli ezt a Guardian újságírójának, Daniel Howdennek, az első nyugati újságírónak, aki bejutott a hirtelen kirobbant polgárháború által sújtott Dél-Szudánba (a Guardian cikkét itt olvashatja). „Borzasztó volt, mert a túlélésért a hullák alá kellett bújnom, és két nap után nagyon büdösek kezdtek lenni” – mondta Simon, akinek több lőtt sebe is van a hasán és a lábán. Az ENSZ bázisa a fővárosban élő nuerek mentsvára. Hét nap alatt logisztikai központból nyomorúságos menedékhellyé vált, ahová több mint 10 ezren menekültek. A 2011-ben függetlenné vált Dél-Szudánban az etnikai feszültségek azóta éleződtek ki, hogy a dinka Salva Kiir államfő júliusban menesztette nuer alelnökét, Riek Machart. A kormány Machart tette felelőssé a bő hete kirobbant erőszakért, amely az elnöki gárda nuer és dinka tagjainak konfliktusával kezdődött.
Ezrével ölik őket
„Itt mindenki elvesztett valakit a múlt héten” – mondta a Guardiannek egy másik menekült, aki törött ujjával gesztikulál, amely akkor tört el, amikor az őt megölni próbáló dinkát fegyverezte le. „Láttuk, ahogy lányainkat, testvéreinket, anyáinkat megölik, egyszerűen csak azért, mert nuerek” – folytatta a férfi. Az újságíró szerint az etnikai tisztogatást már az egész országban lehet érezni.
Több ezer civil halt meg eddig, ha nem több tízezer, százezrek menekültek kisebb falvakba – írja a Guardian. Hivatalosan eddig 500 halott van, de ez a szám teljesen hiteltelen, már hat napja, mindössze egy dzsubai kórházban volt ennyi halott. Egy veterán segélyszervezetes szerint a valós szám tízezrekben mérhető.
A Guardian újságírója egy olyan nuerrel is találkozott, aki az elnöki gárdában volt katona, egészen szombatig. Állítása szerint róla nem lehetett egyértelműen tudni, hogy nuer, mert nincsenek tradicionális minták az arcán. Látta, hogy az elnöki gárda hogyan számolt le civil nuerekkel mindenhol a városban. „Megkötözték azokat, akik nem katonák, és lelőtték őket. A saját szememmel láttam, ugyanazt az egyenruhát viseltem” – mondta a korábbi katona, aki szerint fiatal dinkáknak osztogatnak fegyvereket, egyenruhát sok helyen a főváros környékén. Ő azért menekült el, mert féltette az életét, és elborzasztotta a mészárlás. „Nagy kamionokat látott”, amelyek tele voltak holttestekkel, egy részüket buldózerekkel ásott sírokba tették, másokat pedig a Nílusba dobták.
A ENSZ-nél összezsúfolódott nuerek közül többen azt mondták, hogy biztosak abban, hogy az ENSZ békefenntartói maradnak, és megvédik őket, annak ellenére, hogy a külföldieket folyamatosan evakuálják Dzsubából. Nem is mindenki érzi magát biztonságban a táborban. „Láttuk már a történelemben, hogy az ENSZ magára hagyja az embereket, korábban Ruandában. Az embereiket feltették a helikopterre, az embereket meg otthagyták meghalni” – mondta egy 51 éves férfi.
Erősítene az ENSZ
Eközben az ENSZ főtitkára ötezerrel növelni akarja a Dél-Szudánban lévő ENSZ-erők létszámát - közölték hétfőn diplomáciai források New Yorkban.
Ban Ki Mun előzőleg kijelentette: garantálni akarja, hogy az ENSZ-misszió (UNMISS) képes legyen ellátni a feladatát, a civil lakosság védelmét, de a számokról nem beszélt.
A világszervezetnek jelenleg 6800 katonája és 700 rendőre van az országban, ahol egy puccskísérlet nyomán összecsapások törtek ki a múlt héten, és már mintegy ezren életüket vesztették. Ban Ki Mun kéréséről valószínűleg kedden hoz határozatot a Biztonsági Tanács.
Eddig 45 ezren menekültek az ENSZ táboraiba az etnikai hátterű gyilkosságok elől. Ban Ki Mun figyelmeztetett, hogy az öldöklésért felelősek nem kerülhetik el a büntetést.
A főtitkár közölte, hogy telefonon beszélt Salva Kiir dél-szudáni elnökkel, és az ellenzék vezetőivel együtt azt kérte tőle, hogy üljenek le tárgyalni a válság megoldásáról.
A szomszédos országoktól - Szudánt is beleértve - azt várja, hogy "legyenek konstruktívak", nehogy további következményeik legyenek a térségben a dél-szudáni fejleményeknek - mondta.

ATV-Origo-MTI

A villamos energia és a gáz ára folyamatosan csökken a világpiacon

A földgázt nyáron a Gazprom 30 százalékkal olcsóbban adja. Ekkor a tározókat feltöltötték a multik, de a fogyasztói árba "elfelejtették" beépíteni. A mindenkori kormányok ezt is eltűrték. Nemrégiben 20 százalékkal csökkentette a gázárat a Gazprom. Ez most begyűrűzött a fogyasztói árba, igaz jó nagy rezsiharcnak álcázva.



Az Orbán-kormány nemrégiben lemondott energiaügyi helyettes államtitkára, Holoda Attila egy riportban elmondta, hogy már korábban elindult a villamos energia piacon egy elég erőteljes árcsökkenés, azért, mert a magyar rendszerek is összekapcsolásra kerültek külföldi rendszerekkel, amelyek lehetővé teszik, hogy villamos energia kereskedők olcsóbban szerezhessenek be energiát, mint két-három évvel ezelőtt. Még tavaly augusztushoz képest is jelentős árcsökkenés zajlott le - mutatott rá. Van ebben trükk, be lehet ezt állítani úgy, mintha a jelenlegi kormány intézkedéseinek lenne köszönhető a rezsicsökkentés és lehet mondani, hogy elkaptuk a szolgáltatók grabancát. A villamos energia ára akkor is csökkent volna, ha Magyarországon piaci körülmények között került volna értékesítésre.
Orbán Viktor a Fidesz választmányi ülésén kiadta a verdiktet: a választásokig a rezsiharcot kell nyomatni. Rájöttek, hogy az MSZP-nek milyen jól bejött annak idején Lendvai Ildikó rikácsolása, hogy Nem lesz gázáremelés. Aztán csak az lett. A választópolgárok a választási ígéreteket eddig még soha nem kérték számon. A Fidesz 2010-es választási ígéretei mind elmaradtak. A legfájóbb, hogy nem lett se elszámoltatás, se felelősségre vonás, a gazdasági válságon felül jócskán nagy az erkölcsi válság, mert egyik kormányzati mutyitól a másikig tántorgunk.
Jó sok reklámkiadás ellenében hirdetik tovább a rezsiharcot, mert ha sokszor mondom sánta vagy, elkezdesz sántítani.
Jobb lenne, ha elkezdenének végre IGAZAT MONDANI!
A rezsiharcnak egyébként már van kormánybiztosa, apparátusa, és január 1-jétől minden megyeszékhelyen is lesznek kihelyezett rezsiharcosok, okozva felesleges milliárdos kiadást az adófizetőknek.
Forrás: SVPSZ/Facebook - sokkaljobb
Emlékeztető: "A mostani kormányzó-pártokat semmilyen pénzügyi visszaéléssel nem lehet hírbe hozni" - jelentette ki a miniszterelnök 2013. november 4-én az országgyűlésben, az azonnali kérdések és válaszok órájában. (hirado.hu). Viccelni tetszik?