2013. október 17., csütörtök

Hiányszakmákba a lányokat

Az elmúlt húszegynéhány év Antallos, Orbános, MSZP-s tombolása meghozta a várva várt eredményt. Az ország egy újabb Trianon előtti állapotba került, egész korosztályok menekültek nyugatra, vagy más vidékekre a hazánkban tomboló politikai pestis elől. Ezek a generációk pedig egyre nagyobb hiányt jelentenek az ország lakosságát rabszolgaként dolgoztató kapitalista tőke számára. Elmehetünk-e szó nélkül amellett a jelenség mellett, hogy nyaranta diákok tízezrei szorulnak arra, hogy éhbérért dolgozzanak? Elmehetünk-e amellett szó nélkül, hogy a diákok csak a melódiák és a hasonló zsidóknak bevételt hozó, semmirevaló intézményeken keresztül vállalhatnak diákmunkát, ahol a bérükből megdöbbentő hasznot húznak le, hogy a zsidajaiknak legyen kényelmes munkahelye.
Most itt az újabb pofon. Ahogy az lenni szokott kapitalista vidékeken, az országban munkanélküliség van, de az iskolákban a lányokat akarják a hiányszakmákba (pl. esztergályos, hegesztő) betuszkolni. A pályaválasztási tanácsadók erre terelgetik a lányokat. Jól emlékszünk arra, mi volt a kommunista ideológia megjelenésekor az egyik ütőkártya: a gyerekek és a nők áldatlan körülmények között dolgoztatása. Most éled újra ez a folyamat. A kapitalista vérszívás újra kezdi a tombolási időszakát. Kizsigerelt diákok, lányok és asszonyok kifejezetten férfiaknak való nehéz fizikai munkába irányítása. Nemsokára újra láthatjuk majd a bányába menetelő gyerekeket, és a napi betevőért 12-14 órát dolgozó asszonyokat. Bocsánat, nem is nemsokára, ez már itt van a nyakunkon, és a kutyának sem tűnik fel, hogy a történelem ismétli önmagát.
A buta népek arra vannak ítélve, hogy újra és újra átéljék a történelem nyomorkorszakait, mert semmiből sem képesek tanulni. Újra és újra belesétálnak ugyanabba a csapdába. Egyszer már átéltünk egy Trianont, egyszer már eljátszotta a kapitalista zsidó velünk ezt a játékot. Minek kellene ahhoz történnie, hogy felfogja a magyar, hogy mi is zajlik itthon? Közép-európai népeink végóráikat élik. Nem csak mi. A szerbek, szlovákok, de még az osztrákok is. Itt Európa kellős közepén teljes erőből tombol a gonosz, ami szétporlasztja népeinket, és ez senkinek sem tűnik fel?
A történelem ismétli önmagát, mindazonáltal azt is ismételni fogja, ami ezek után történt. Csak a folyamatok jóval gyorsabbak, és sokkal hamarabb játszódnak le. Lesz ebből újabb világégés, újabb zakatoló vagonok. Mert Izidór sem tanul semmiből.
Kemény Gábor

Egymillióan éheznek Szerbiában

Mintegy egymillióan éheznek a 7,3 milliós Szerbiában - hívta fel a figyelmet szerdán a szerbiai közjavak védelméért kiálló szövetség.

A társadalmi szervezet adatai szerint ma már egyre többen értékesítik ékszerüzletekben és zálogházakban a családi értéktárgyaikat csak azért, hogy élelmiszert tudjanak vásárolni. Emellett a lakosságnak csupán 30 százaléka számára elérhető az átlagosnak nevezett fogyasztói kosár tartalma, amelynek értéke 60 ezer dinár (180 ezer forint).

Az alapvető élelmiszerek biztosítása terén kialakult gondok láttán egyre több kereskedelmi lánc teszi lehetővé Szerbiában, hogy a vásárlók ne azonnal, hanem akár egy évvel később fizessék ki a számlát, vagyis már a kenyeret és a tejet is meg lehet vásárolni hitelre - számolt be a közelmúltban erről a legújabb hitelezési formáról a belgrádi tömegtájékoztatás.

A Vecernje Novosti című szerbiai napilap minapi adatai szerint 2013-ban a tavalyihoz képest 10 százalékkal esett vissza a kiskereskedelmi forgalom. A vásárlóerő csökkenését a boltok azzal igyekeznek ellensúlyozni, hogy lehetővé teszik a késleltetett fizetést. Van olyan áruház, ahol 90 nap a türelmi idő, de olyan is, ahol 365 nap. Általában kamatmentes hitelről van szó, és nem szabják meg a vásárlás értékének sem a minimumát, sem a maximumát.

A legfrissebb összesítések szerint Szerbiában évente már 630 ezren igényelnek valamilyen szociális támogatást, ám nem minden esetben pénzügyi segítségről van szó. A belgrádi szociálpolitikai intézet adatai szerint a 7,3 milliós Szerbia lakosságának majdnem egytizede kapott valamilyen támogatást 2012-ben: 632 ezren fordultak segítségért a szociális központokhoz. Az esetek majdnem felében kértek anyagi támogatást, leggyakrabban az alapvető élelmiszerek megvásárlására. A hivatalos adatok szerint a szociális segélyt kérők között egyre több a munkaképes korú és a gyerek.

A szerbiai statisztikai hivatal adatai szerint a munkaképes lakosság mintegy 25 százaléka állástalan.
Híradó


Uniós tagjelölti jogállást javasol a bizottság Albániának

Albániának az uniós tagjelölti jogállás megadását, az elvben tagjelöltnek számító Macedóniának pedig a csatlakozási tárgyalások tényleges megkezdését javasolta az Európai Bizottság szerdán közzétett legfrissebb "bővítési csomagjában".
Híradó

Bulgária fallal védekezik a menekültáradat ellen
Bulgária harminc kilométer hosszú, három méter magas falat emel törökországi határánál a menekültek példátlan mértékű áradatának szabályozására – közölte szerdán egy bolgár tisztségviselő.
MNO

Kimondták: rákkeltő a szennyezett levegő

Első ízben rákkeltőnek minősítette a szennyezett levegőt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutatási ügynöksége.

A lyoni központú Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) szerint a világon 2010-ben 223 ezren haltak meg szennyezett levegő okozta tüdőrákban, és meggyőző bizonyítékok vannak arra is, hogy a légszennyezettség növeli a húgyhólyagrák kockázatát is.

Az IARC korábban csak a szennyezett levegő egyes összetevőit minősítette rákot okozónak, például a dízelmotorok füstjét.

"Az első számú, a passzív dohányzásnál is jelentősebb környezeti rákkeltő tényezőnek tartjuk a szennyezett levegőt" - jelentette ki Kurt Straif, az IARC illetékese.

Hír24

Kisvárosnyi rabszolga él Magyarországon

Újfajta összesítést készített a modern kori rabszolgaságról egy ausztrál alapítvány. Listájukra 162 ország került fel, az élmezőnyben európai állam is van.
Indiában van a legtöbb rabszolga (14 millió), de a lakossághoz képest Mauritániában élnek a legnagyobb arányban (százból négy ember rabszolga). A Global Slavery Index 2013 (globális rabszolgaság index) 162 országot állított sorba a rabszolgatartás elterjedtsége alapján.
Magyarország 34-38 ezer rabszolgával a lista az 54. helyén áll, a népességhez mért arányukat tekintve megelőzzük Mongóliát és Szaúd-Arábiát is.
A listát készítő ausztrál Walk Free Foundation ide sorolta az adósságuk fejében dolgozókat, a kényszerházasságban élőket, és az emberkereskedelem által érintett embereket. Az ő becslésük magasabb, int a más szervezetek által közreadott hasonló adatok. Szerintük világszerte 29,8 millió ember él rabszolgasorsban, ehhez képest a Munkaügyi Világszervezet 21 millió főre teszi a modern kori rabszolgák számát.
A lista élén India mögött Kína, Pakisztán, Nigéria és Etiópia áll. Itt él az összes rabszolga háromnegyede. A lakossághoz mért arányukat tekintve Mauritánia mellett Haiti, Pakisztán, India és Nepál az első öt helyezett, de hatodiknak becsúszott egy európai állam is: Moldova.
A napokban az EU is kiadott egy becslést az unió terültén elő rabszolgaként számáról. Eszerint a tagállamokban összesen 880 ezren élnek és dolgoznak rabszolgaként, közülük 270 ezren szexuális kizsákmányolás áldozatai.
(Origo)

Hiénák, és a döglődő ukrán préda

Jelenlegi állapotok szerint novemberben Kijev társulási megállapodást ír alá az Európai Unióval, és az EU szabadkereskedelmi övezetéhez történő csatlakozással Ukrajna megpecsételi saját sorsát. Az ukrán politika mára már tisztában kellene legyen azzal, mit várhat Brüsszeltől, tisztában kellene legyen a veszéllyel, amit a nyugat jelent Ukrajna területi egységére nézve. A Kígyó-sziget esete precedens értékű, és előrevetíti, ahogy a nyugat darabokra tépi majd Ukrajnát a csatlakozást követően.
A Fekete-tenger térségében található Kígyó-sziget egy Románia és Ukrajna közt kibontakozott területi vita forrása volt, melynek végén a Nemzetközi Bíróság Románia javára "ítélkezett". Ez az ügy azonban csak egy a sok közül, Ukrajnával szemben szinte valamennyi szomszédos országnak van (vagy lehetne) területi követelése. Azt már az Európai Unió korábbi gyakorlatából tudni lehet, hogy csatlakozás után nem az új tagállam jár jól, az országok prédaként lépnek be, amin a nyugati elkötelezettségüket már bizonyított tagállamok osztozhatnak. Ha figyelembe vesszük azt, hogy mik lennének Ukrajna természetes határai, és azon felül Ukrajna területének nagy részét szinte ajándékba kapta, egyértelműen látható, hogy Kijev esetében nem csak a gazdaság újrafelosztása fog lezajlani. Brüsszel pedig kihasználja a vonakodóan csatlakozó államban rejlő lehetőségeket, és háttéralkuk során területeket ígér azoknak, akik Ukrajnánál nagyságrendekkel lelkesebben erőltetik az európai integrációt.
A Kígyó-sziget ügyét követően a nyugat már készenlétben tartja a következő bomlasztási lehetőséget. A préda belépése után megkapják a koncot azok, akik a csatlakozási feltételeknek jobban és hamarabb megfeleltek, vagy a nyugati tömbnek már nagyobb szolgálatot tettek. Ennek megfelelően Kijev európai integrációjának erőltetése óta Ankara is egyre hangosabb, ahogy egyre közeledik a lehetőség, hogy befolyását a Krím-félszigetre kiterjeszthesse.
Viktor Janukovics ukrán elnök Törökországban tett látogatása után Erdogan elnök találkozót szervezett a krími tatár vezető Mejlis M.Dzhemilevvel. Törökország javasolta, hogy tartsanak négyoldalú találkozót a krími tatárok kérdésének rendezésére, melyen Törökország, Ukrajna, és a Krími Autonóm Köztársaság vezetői vennének részt. A javaslatot az ukrán vezető nem tudta nem visszautasítani, mivel Kijevre egyre nagyobb nyomás nehezedik a nemzetiségek helyzete kapcsán. A tatár-kérdés különösen égető probléma Kijev számára, mivel Törökország nem titkolja, szabadkereskedelmi övezetet akarna létrehozni Ukrajnával, amit a tatár területek felvásárlására használna fel. Ankara ki akarja terjeszteni befolyási övezetét Ukrajna egy részére, és az ország európai uniós csatlakozása erre nemsokára lehetőséget ad.
Az említett négyoldalú találkozót 2014. januárjában tartják majd, amikor a török külügyminiszter Ahmet Davutoglu Kijevbe érkezik az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) tagországok találkozójára. Az ENSZ és az EBESZ szakértői csoportjai vizsgálják, hogy Kijev "helyrehozta-e már a krími tatárok ellen elkövetett történelmi igazságtalanságokat". Tudhatjuk, hogy ez mit jelent, mert ez egy szokványos eljárás a nyugati imperializmusban. Ha Ukrajna csatlakozik az Európai Unióhoz, és a nyugati zsidó tőke gyarmatosítja az országot, a szakértők bejelentik majd, hogy Kijev nagy előrelépéseket tett a történelmi sérelmek orvosolására. Ebben az esetben Ankara megkapja az odavetett koncot, és kiterjeszti gazdasági-politikai befolyását az említett területre. Ha Ukrajna nem lép be, hamarosan emberi jogi aktivisták lepik el az utcákat, a Nyugat elítéli a krími tatárok agresszív elnyomását, elítéli az ukrán kormányt, és támogatja a krími tatárok függetlenedési törekvéseit. Ukrajna pedig elveszített egy újabb területet - de nem lehetnek illúziói az ukrán vezetésnek, mert ahogy a Kígyó-sziget ügye is nyomásgyakorlás része volt, a krími tatárok után is jön majd újabb ügy, és Brüsszel addig zsarolja az ukrán vezetést, amíg le nem omlanak a határok. Vagy így, vagy úgy.
Az Európai Unió vezetőit, de még az emberi jogi aktivistáikat sem érdekli a krími tatárok helyzete, sőt, egyáltalán semmilyen nemzetiség helyzete nem érdekli őket. Az viszont igen, hogy Kijev lehetőleg minél több régiója fölött elveszítse az ellenőrzést. Ugyanígy törekszenek arra is, hogy a kormány lehetőleg hitelességét veszítse a nép szemében. Az EU vezető politikusai már nemegyszer egyértelművé tették, az EU-ukrán kapcsolatok már nem csak attól függenek, hogy Kijev végrehajtja-e a reformokat, hanem egyrészt attól, hogy Kijev hajlandó-e látványos engedményeket tenni az LMBT-nek nevezett aberrált kisebbség felé, másrészt pedig a krími tatárok helyzetétől. Egy olyan konzervatív országban, mint Ukrajna, pedig a társadalomellenes elemek támogatása aláássa a kormány legitimitását, ami így egyre inkább Brüsszeltől válik függővé. A legitimitásvesztés és az önállósuló tartományok mellett pedig Ankara egyre látványosabban és nagyvonalúbban támogatja a krími tatárok helyzetével foglalkozó emberi jogi szervezeteket.
Erdogan az elsők közt jelentette be; Ankara üdvözli Ukrajna európai uniós csatlakozással kapcsolatos terveit. Az elnök tanácsadója pedig azt találta mondani, hogy az Európai Unió olyan szakaszába lép, ami lehetővé teszi, hogy a törökök visszatérjenek saját politikai hagyományaikhoz. Ez a bizonyos politikai hagyomány azt jelenti, hogy Törökországnak vissza kell szereznie természetes vezetői szerepét a Közel-Keleten, Észak-Afrikában, Közép-Ázsiában és a Krím-félszigeten. Ez a török külpolitika új doktrínája - és hogy mindez mit jelent Kijev számára?
Ezen a ponton érthető, hogy Ukrajnában az emberi jogi csoportoknak egyre több muzulmán aktivistája van. Egy újonnan alakult emberi jogi csoport, a Muzulmán Liga kifejezetten a krími muzulmán nők vallási alapú hátrányos megkülönböztetésével foglalkozik (a muzulmán fejkendő viselésének tiltása, stb.) és nyilvánvalóvá tették; nincs párbeszéd, nincs kompromisszum. Ez pedig a szeparatizmus előszele, aminek anyagi támogatottsága egyelőre azon múlik, hogy Kijev beadja-e a derekát Brüsszelnek.
A török külpolitika számára egy európai Ukrajna jóval könnyebb préda, mint egy eurázsiai Ukrajna, ami politikailag, gazdaságilag, katonailag is másik hatalmi tömbhöz tartozna. Így, hogy Kijev egyre inkább beadja a derekát Brüsszelnek, egy újabb ország példáján is végignézhetjük, amint az atlanti hiénák sorban vetik rá magukat a védekezésképtelenné reformált áldozatra. Nem mondhatjuk, hogy Kijev a szabadpiac áldozatává válik - inkább azt mondhatjuk, hogy Kijev a szabadpiac keretein belül válik az atlantizmus és a térségi hatalmi terjeszkedés áldozatává. Brüsszel elveszi, amire igényt tart - a többi pedig az etnikai, vallási, ideológiai, egyéb választóvonalak mentén fog eldőlni.
Molnár István

A magyar huszár-Hadik András megsarcolja Berlint

1757. október 16-án érkezett meg Berlin falai alá Hadik András gróf, Mária Terézia magyar királynő (ur. 1740-1780) egyik legtehetségesebb tábornoka, aki ezen a napon rövid küzdelemben elfoglalta, majd később megsarcolta a porosz fővárost. Hadik Berlin megtámadásával a hétéves háború legmerészebb manőverét hajtotta végre, mely komoly szégyent jelentett a porosz hadsereg, de maga Nagy Frigyes király (ur. 1740-1786) számára is.

Mária Terézia képtelen volt beletörődni Szilézia 1748-as elvesztésébe, ezért nyolc esztendővel az aacheni béke megkötése hadat üzent Poroszországnak, hogy revánsot vegyen az osztrák örökösödési háborúban elszenvedett kudarcért. A Habsburg esélyek jónak mutatkoztak, ugyanis a királynő oldalán hamarosan Oroszország, Svédország és Franciaország is hadba lépett; ennek ellenére kezdetben Frigyes irányította a harctéri eseményeket, aki 1756 őszén elfoglalta Szászországot, majd a következő év tavaszán betört Csehországba is. A hadiszerencse végül a Kolín mellett vívott ütközettel fordult meg, itt ugyanis Daun tábornok jelentős győzelmet aratott Nagy Frigyes felett. A porosz király hamarosan visszavonult Sziléziába,.ezzel egy időben pedig – az osztrákokkal együtt – az oroszok, majd később a franciák is támadásba lendültek. Bár 1757 során három hadsereg is Frigyes megsemmisítésére tört, a szövetségesek legfényesebb sikere ebben az évben egy magyar tábornok, Hadik András nevéhez fűződött.

Hadik – akinek katonai zsenijét az mutatja meg leginkább, hogy az osztrák örökösödési háború alatt alezredesi rangból tábornoki pozícióig emelkedett – 1757 szeptemberében, Lotharingiai Károly Sándor fővezér megbízásából fogott hozzá a híres berlini portya megtervezéséhez, mely elsősorban azért valósulhatott meg, mert II. Frigyes főerői a fővárostól messze, Szilézia mélyén küzdöttek az osztrákokkal. Az akcióhoz mindössze egy 5100 fős hadtest, és néhány ágyú állt Hadik rendelkezésére, ám nem sokkal azelőtt, hogy a Berlin ellen induló sereg – október 11-én – elhagyta a Brandenburg határán fekvő Elsterwerdát, a csapat vezére arra kényszerült, hogy Kleefeld tábornokot maga mögött hagyja egy 1500 fős utóvéddel.

A hadvezér az ötnapos felvonulás során rendkívüli taktikai érzékről tett tanúbizonyságot: manővereivel hosszú ideig el tudta rejteni valódi szándékát – tehát Berlin megsarcolását –, közben Buchholzban elpusztította II. Frigyes egyik legfontosabb fegyvergyárát, egyúttal pedig végigsarcolt számos brandenburgi városkát. Október 15-én a magyar tábornok már Berlin előterében járt, ezért seregét két részre osztotta. Újházy ezredest Beeskownál átküldte a Spree túlpartjára, majd a főváros Potsdam felé nyíló kapuja ellen indította, ő maga pedig – álcázásképpen – a folyó bal partján húzódó erdőségekben nyomult észak felé.

A hadművelet zsenialitása ellenére Hadik seregét ugyancsak szorította az idő, október 12-e után ugyanis Nagy Frigyes értesült a merész manőverről, és Dessaui Móric herceg vezetésével jelentős erőket mozgósított a betörő csapatok elfogására. Berlinben 14-én szereztek először tudomást a huszárok közeli mozgolódásáról, de Rochow altábornagy, az – egyébiránt igencsak gyenge – várőrség parancsnoka egyszerűen képtelenségnek tartotta, hogy ütőképes császári haderő elmerészkedjen a fővárosig. A berliniek csak október 16-án reggel győződhettek meg a hírek valódiságáról, ekkor ugyanis egy kiküldött kisebb porosz seregtest beleütközött a magyar huszárok kötelékébe.

A délelőtt során  Újházy és Hadik erői két oldalról is megközelítették a főváros roppant falait, a magyar tábornok pedig hamarosan követséget küldött a városba, mely 300 000 tallér hadisarc azonnali kifizetését követelte. Miután a városi tanács és Rochow altábornagy kitérő választ adott, Hadik előhozatta ostromágyúit, betörte Berlin kapuját, majd a kibontakozó küzdelemben megadásra kényszerítette a főváros rosszul felszerelt őrségét. A királyi család és a katonaság nagy része a délután során Spandauba menekült, Rochow pedig szinte esdekelve kérte a magyar tábornokot a város megkímélésére.

Hadik végül – a háborús helyzethez képest – könyörületesnek bizonyult a polgárokkal szemben, seregének ugyanis újfent megtiltotta Berlin felprédálását, ezzel együtt azonban 500 000 tallérra emelte a hadisarc összegét, és további 100 000 aranyat követelt katonái számára. Miután Dessaui Móric erői október 15-én már az Elbán is átkeltek, a magyar tábornoknak nem volt ideje megvárni, míg a teljes összeget kifizetik neki, ám másnap hajnalig – mindössze 8 óra alatt – a polgárok így is közel 235 000 tallért gyűjtöttek össze. Ez idő alatt Hadik számos egyéb ajándékot is kicsikart a várostól, lovak és ellátmány mellett például egy tucat, Berlin címerével hímzett kesztyűt is kért Mária Terézia számára, bár a rossz nyelvek szerint a poroszok végül 24 balkezes darabot küldtek az említett ruhadarabból.

A császári erők összesen mintegy 24 órát töltöttek a Spree-parti város falain belül, október 17-én este, néhány órával a Seydlitz tábornok vezette porosz huszárezred érkezése előtt azonban kénytelenek voltak angolosan távozni. Hadik csapatai ötnapos erőltetett menetben aztán épségben elérték a Habsburg főerőket, tehát a páratlanul merész akciót fényes siker koronázta; a hadművelet során a portyázó sereg összesen 100 embert veszített, közben pedig – 400 porosz fogoly mellett – komoly pénzösszeget és 6 porosz lobogót is zsákmányolt. Hadik sikeres vállalkozásáért utóbb megkapta a Mária Terézia-rend nagykeresztjét, a hétéves háború végén pedig grófi címmel és – Futak környékén – hatalmas birtokokkal honorálták bátorságát.

Bár Hadik András katonai tankönyvekbe kívánkozó hadjárata érdemben nem befolyásolta a háború menetét, a szokatlanul pimasz manőver mégis éktelen dühöt és szégyenérzetet váltott ki II. Frigyesből, hiszen ilyen megaláztatást korábban még soha nem kellett elszenvednie. A poroszok 1757 végén a Rossbach és Leuthen mellett aratott győzelmekkel valamelyest ápolták sértett önérzetüket, 1763-ban pedig – némi szerencsének is köszönhetően – Szilézia megtartásával fejezték be a háborút, a nevezetes berlini portya azonban kitörölhetetlen fiaskó maradt a német hadtörténetben, ami miatt mi magyarok – Hadik zsenialitása és huszárjainak vitézsége folytán – kétszeresen is büszkék lehetünk.



Történelmünk sok ilyen és ehhez hasonló cselekedettel bővelkedik, ideje lenne, hogy mindenki megismerje ezeket a történeteket. A 1970-80-as évek hazai filmgyártása tudott honnan meríteni. A magyar huszár a magyar katona szellemiség megtestesítője, méltán lehetünk rájuk büszkék. Szomorú tény, hogy sokszor kerültek idegen szolgálatba, de a hamisítatlan magyar virtust mindig és mindenhol megmutatták!

Támadják a zsidókat Németországban

A Jerusalem Post című angol nyelvű zsidó internetes világlap tegnapi cikke szerint elképesztő antiszemitizmus uralkodik Németországban.

Mint írják, 2008 és 2012 között több, mint 80 támadás ért különböző zsinagógákat.

A második legtöbb támadás, szám szerint 13 Észak-Rajna Vesztfáliában, Németország egyik legsűrűbben lakott területén történt.

A cikk írói kiemelik: a támadások bizony összefüggésbe hozhatóak az izraeli-palesztin konfliktussal. A lapnak nyilatkozva több szakértő is kiemeli: az Izrael államot támadó magatartás napjainkban egyre többször csap át közvetlenül az antiszemitizmusba, ennek pedig az Európában élő zsidó közösségek "isszák meg a levét".

A Simon Wiesenthal Központ nemzetközi kapcsolatokért felelős részlegvezetője, Shimon Samuels a Jerusalem Postnak Párizsból nyilatkozva hangsúlyozta: a német kormány mindent megtesz a holokauszt emlékezetéért, azonban kevesebbet tud elérni az antiszemitizmus elleni harc területén.

A lapnak nyilatkozók kiemelik: az antiszemitizmus elképesztő ütemű terjedéséért nem csupán a hazai neonáci németek a felelősek, hanem a muszlim vallású bevándorlók is, akik a zsidókban ellenséget látnak Izrael Palesztina-politikájáért.

Érdekes módon ezekről a támadásokról alig-alig lehet hallani a sajtóban. Bezzeg, amikor tavaly nyáron Budapesten állítólagosan szóbelileg inzultálták Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbit, akkor soha nem látott elítélési verseny indult.

Egymásnak adták a kilincset a politikusok, közéleti személyiségek, nagykövetek, végül Áder János is személyesen látogatta meg a főrabbit. H.Á.


alfahir.hu