Nemes sóvári alma
November-decemberben
érik, de tavaszig eltartható, középnagy gyümölcse, tapintása zsíros.
Íze édes-savanykás, fűszeres, húsa fehér. Fája edzett, gyors növésű,
bőven termő. Hűvösebb helyeken nagybani termesztése igen kifizetődő.
Vad alanyon, középmagas törzsű fán terem legjobban.
'Nemes sóvári' alma (Malus domestica
''Nemes sóvári'') A 'Nemes sóvári' a Felső-Tisza-vidékről származó régi
magyar (téli) almafajta. Gyümölcse éretten hamvas. Egyéb nevei:
Tiszaháti sóvári, Stepoka sóvári. A 'Sóvári' fajtakör tagja, melybe a
hozzá hasonló, közelebbi vagy távolabbi rokonnak tekinthető fajták
tartoznak, így a 'Zöld sóvári', 'Daru sóvári', 'Beregi sóvári', 'Sóvári
nobil' és a 'Téli sóvári' fajták. Betegségekkel szemben igen
ellenálló, jól tárolható és szállítható nosztalgia-fajta. Elsősorban
hűvösebb, folyómenti területekre való. Gyümölcse középnagy méretű,
kerekded (hengeres) alakú; színe eleinte világoszöld, amely éretten
sárgás és kifehéredő alapszínen lilás, pirosas csíkozású lesz. Héja
nagyon szépen hamvassá válik. Húsa fehér, félkemény állagú, bőlevű. Íze
és illata kellemes, nagy értékű. Kocsánya rövid, levélnyele az
almafajták között a legrövidebb.
Érési ideje
szeptember végétől kezdődik és októberben is tart. Ekkor szedve
decembertől áprilisig tárolható ill. fogyasztható; - jól eltartható, de
hűtőházi tárolása nem gazdaságos. A szállítást is jól tűri. Koronája
nagyra nő. Inkább későn fordul termőre, de ezután nagyon bőven, bár
szakaszosan terem. Levelei viszonylag rövidek. Vesszői jellegzetesen
erősek, zömökek, színük sötét pirosas-barna, paraszemölcsökkel sűrűn
borítottak. Vadalanyra oltva, közepes törzsű fának célszerű nevelni,
törpefának nem alkalmas. A virágzás kezdete és a fővirágzás ideje
szerint egyaránt a középidejű csoportba sorolható.
Triploid, ezért porzófajtát igényel.
Jó porzófajtái a
'Cox narancs renet', 'Golden Delicious', 'Jonathan', 'Starking
Delicious' és a 'Téli arany parmen'. Betegségekkel szemben ellenálló
fajta, de a varasodásra kismértékű fogékonyságot mutathat.
Termőhely-igényét tekintve alkalmazkodóképes, de különösen árterekre
való, mivel a szárazságot megsínyli. Termesztésére ajánlott tájak
elsősorban a Dél-Dunántúl és a Tiszántúl, de hegyvidéki vízfolyások
mentén is jól termeszthető. Király Ildikó vizsgálatai szerint a 'Nemes
sóvári' az Angol Nemzeti Fajtagyűjteményben megtalálható 'Sóvári nobil'
fajtával - a korábbi elképzelésekkel szemben - nem tekinthető
azonosnak.
A Hernád Völgye H.H.K. ajánlásával
