2008. szeptember 23., kedd

Ki állja a 700 milliárd dolláros cechet?


The New York Times
A New York-i napilap beszámolója szerint a közgazdászok többsége indokoltnak tartja a példátlan mértékű állami beavatkozást, amellyel az amerikai kormány a pénzügyi összeomlást akarja megakadályozni. Abban viszont nincs egyetértés, hogy milyen feltételekkel és pontosan milyen feltételekhez kell kötni a pénüzgyminiszter által a bajba került bankoknak felajánlott 700 milliárd dollár folyósítását.
Henry Paulson pénzügyminiszter a kongresszus elé terjesztett tervei szerint az állam megvásárolja a csőd szélére jutott bankok jelenleg behajthatatlan kintlévőségeit, elsősorban a rossz kölcsönöket, amelyeket a hitelfelvevők nem tudnak törleszteni. A kormány abban bízik, hogy a pénzügyi helyzet normalizálódása után a megvett kintlévőségek értékesítéséből jelentős összegek folyhatnak majd vissza a költségvetésbe.
Azt kevesen vitatják, hogy a rendkívüli, a két világháború közötti gazdasági válság óta nem látott krízis megfékezéséhez állami beavatkozásra van szükség a teljes pénzügyi összeomlás megakadályozása érdekében. Sokan viszont kifogásolják, hogy miközben a törlesztőrészleteket fizetni nem tudó adósok feje fölül eladják a házat, a tízmilliós fizetéseket zsebre tevő bankvezérek felelőtlen üzletpolitikájának árát az adófizetők dollárjaiból fizetik. Ha már az adófizetőknek kell állnia a 700 milliárd dolláros cechet, legalább kapjanak is valamit a pénzükért - idézi a lap Dean Bakert, a washingtoni Center for Economic and Policy Research gazdaságkutató igazgatóját. Baker szerint a kormánynak a rossz hitelek megvásárlásáért cserébe tulajdonrészt kellene követelnie a bankokban.
Közgazdászok arra is figyelmeztetnek, hogy a kormány minden bizonnyal aránytalanul magas összeget kínál majd a bankok kintlévőségeiért. A rossz kölcsönök miatt bajba került hitelintézetek ugyanis csak akkor úszhatják meg a csődöt, ha az állam a piaci árnál magasabb árat kínál a behajthatatlan kölcsönökért. A hitelszerződések állami átvétele így tulajdonképpen a bankoknak nyújtott állami támogatásnak tekintendő, nem pedig megtérülő befektetésnek. Így az adófizetők, és nem a bankárok és a bankok részvényesei viselik majd a felelőtlen üzletpolitika következményeit.

http://www.nytimes.com/2008/09/23/business/23skeptics.html?_r=2&pagewanted=1&ref=todayspaper