The New York Times
A New York-i napilap beszámolója szerint a közgazdászok többsége
indokoltnak tartja a példátlan mértékű állami beavatkozást, amellyel az
amerikai kormány a pénzügyi összeomlást akarja megakadályozni. Abban
viszont nincs egyetértés, hogy milyen feltételekkel és pontosan milyen
feltételekhez kell kötni a pénüzgyminiszter által a bajba került
bankoknak felajánlott 700 milliárd dollár folyósítását.
Henry Paulson pénzügyminiszter a kongresszus elé terjesztett tervei
szerint az állam megvásárolja a csőd szélére jutott bankok jelenleg
behajthatatlan kintlévőségeit, elsősorban a rossz kölcsönöket,
amelyeket a hitelfelvevők nem tudnak törleszteni. A kormány abban
bízik, hogy a pénzügyi helyzet normalizálódása után a megvett
kintlévőségek értékesítéséből jelentős összegek folyhatnak majd vissza
a költségvetésbe.
Azt kevesen vitatják, hogy a rendkívüli, a két világháború közötti
gazdasági válság óta nem látott krízis megfékezéséhez állami
beavatkozásra van szükség a teljes pénzügyi összeomlás megakadályozása
érdekében. Sokan viszont kifogásolják, hogy miközben a
törlesztőrészleteket fizetni nem tudó adósok feje fölül eladják a
házat, a tízmilliós fizetéseket zsebre tevő bankvezérek felelőtlen
üzletpolitikájának árát az adófizetők dollárjaiból fizetik. Ha már az
adófizetőknek kell állnia a 700 milliárd dolláros cechet, legalább
kapjanak is valamit a pénzükért - idézi a lap Dean Bakert, a
washingtoni Center for Economic and Policy Research gazdaságkutató
igazgatóját. Baker szerint a kormánynak a rossz hitelek megvásárlásáért
cserébe tulajdonrészt kellene követelnie a bankokban.
Közgazdászok arra is figyelmeztetnek, hogy a kormány minden bizonnyal
aránytalanul magas összeget kínál majd a bankok kintlévőségeiért. A
rossz kölcsönök miatt bajba került hitelintézetek ugyanis csak akkor
úszhatják meg a csődöt, ha az állam a piaci árnál magasabb árat kínál a
behajthatatlan kölcsönökért. A hitelszerződések állami átvétele így
tulajdonképpen a bankoknak nyújtott állami támogatásnak tekintendő, nem
pedig megtérülő befektetésnek. Így az adófizetők, és nem a bankárok és
a bankok részvényesei viselik majd a felelőtlen üzletpolitika
következményeit.
http://www.nytimes.com/2008/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése