Még a trágya is adózik

Mintegy százezer cégnek kell élelmiszerhatósági díjat bevallania májusban egy tavaly őszi salátatörvény nyomán. Úgy elrejtették a vonatkozó részt, hogy vélhetően még a könyvelők jelentős része sem talált rá.

Rémült fórumozásba kezdett a napokban sok könyvelő, miután elterjedt egy adószakértői közösségben, az aktafórumon, hogy élelmiszeres ügyfeleiknek egy titokzatos, vadonatúj állami terhet, az élelmiszerbiztonsági felügyeleti díjat kell idén fizetniük. Kedden ki is adott erről egy közleményt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih): a díjat lényegében mindenkinek fizetnie kell, akinek bármi köze van az élelmiszerhez: a sarki kisközértesnek, az állatorvosnak, a szántóföldre trágyát szállító fuvarosnak, a kórházi menzák üzemeltetőjének. És hát persze így végső soron valószínűleg a vevőknek is.

Nem kis összeg: minden cég élelmiszerhez kapcsolódó tavalyi nettó árbevételének egy ezreléke. Gyakorlatilag pont úgy működik, mint a pénzügyi tranzakciós illeték, csak éppen az élelmiszerféleségek után: egyesével kis tétel, amely azonban halmozódik, akárhányszor kezet cserél egy adott termék, s ha sok láncszemen megy át, akkor a lánc végén a termék árából már egész sok (akár 1 százalék) megy majd az államnak. Egészen pontosan a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kofferébe, mivel a díj - a törvény szövege szerint - a hivatal működésének finanszírozását szolgálja.

(A Nébih-et onnan ismerhetjük, hogy különböző élelmiszerbiztonsági és -minőségi razziákat és vizsgálatokat tart a kereskedőknél és a gyártóknál. Kiadtak közleményt például a húsvéti sonkáról, a piacokon árult magyar eper származását vitatták, álőstermelőkről adtak ki közleményt, s azt is vizsgálták, tartalmaznak-e a magyar élelmiszerek génmódosított összetevőket. A szervezet korábbi neve Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal volt.)

Hogy néz ki ez a gyakorlatban?

A díj hízik, mint a kisgömböc. Nézzük meg például a kosárba kerülő 10 dkg sertéspárizsi felügyeleti díjtartalmát. Amikor nekünk eladja az üzlet, befizeti utána a díjat. Amikor kiszállítja az üzletbe a fuvarozó a nagykertől, rákerül a díj. Amikor megveszi a nagykertől, rákerül a díj. Amikor a nagyker elviszi a feldolgozótól rákerül a díj, amikor megveszi a feldolgozótól, rákerül a díj. Amikor a feldolgozó elhozza a húst a vágóhídról, rákerül a díj, és a megvételért is kifizeti az ezreléket. Amikor a húst elhozzák a disznótartótól, a szállításra rákerül a díj. A disznótartásnál is számtalan jogcímen beszedik a díjat: az állatorvosi kezelésért kifizeti az állatorvos, a takarmányért a takarmányszállító, -kereskedő és -termesztő, a növényvédelmis a takarmányhoz felhasznált növényvédőszerek gyártása, szállítása, értékesítése után de még a trágya el- és odaszállításához kapcsolódó bevételek után is ki kell fizetni a díjat. A törvényből ugyanis azt lehet kiolvasni: ahány elemből áll a lánc, valójában annyiszor „adózik” a termelés, szállítás és adásvétel után az élelmiszer.

Az új díj adott esetben meg is drágíthatja az élelmiszereket. Ugyan egyesével mindenki keveset fizet, és ezért elképzelhető, hogy „benyeli” a költségnövekedést, ám ha halmozódik, akkor továbbterhelheti a díjat a következő láncszemre. A lánc végén pedig nem áll más, mint a vevő.

Ha csak a főbb tételeket nézzük, és összeadjuk a megtermelt élelmiszer értékét (1700 milliárd forint) a vendéglátás bevételeit (700 milliárd), az exportált (1600 milliárd) és behozott (1400 milliárd) és belföldön értékesített élelmiszerek (1900 milliárd) értékét, az derül ki: 7-8 milliárd forintnál biztosan többet kell a magyar élelmiszerlánc mintegy százezer cégének és ki tudja hány egyéni vállalkozójának kifizetnie.

Megnéztük a Nébih idei költségvetését is, ám ebben nem szerepel külön soron ezen a néven a díj. Talán a "felügyeleti jellegű tevékenység díja" alá sorolták be. Ám ezen a soron "csak" 152 millió forint szerepel várt bevételként.

Megdöbbentek még a könyvelők is

Hogy ebből mennyit terhelnek majd a vevőkre áremelés formájában, azt még nem lehet tudni, ám a fórumozó könyvelők – jellemzően kisvállalkozó – ügyfelei már most kétségbe vannak esve. A kereskedők azért, mert nekik ez már eleve a második ezred, hisz fizetik a kereskedők különadóját. Ráadásul az ő árbevételük a nyereségükhöz képest szinte mindig nagyon magas, mivel az áru teljes értékét is bevételként számolják el – más kérdés, hogy annak zömét rögtön ki is fizetik annak, akitől ők vették.

Sokkal többen vannak azonban a könyvelők aggodalmai szerint azok, akik nem is tudnak róla, hogy be kell fizetniük a Nébih-nek az új díjat. Az erre vonatkozó szabályozás ugyanis tavaly év végén jelent meg az egyik költségvetési salátatörvényben, és sokan észre sem vették. „Én becsületesen át szoktam nézni az adókra és járulékokra vonatkozó jogszabályokat, de ezen a hatósági díjon gondolkodás nélkül átlapoztam, mert fogalmam sem volt róla, hogy egy ennyire adószerű dologról volt szó” – magyarázta lapunknak egy adószakértő.

Még a könyvelők sem biztosak benne, hogyan kell értelmezni a Nébih honlapjára kedden felkerült jogszabályrészletet. Úgy volt, hogy áprilisban részletesebben szabályozza majd a díj kivetésének és számításának módját a Vidékfejlesztési Minisztérium egy rendelettel, de ennek egyelőre híre-hamva sincs. Májusban azonban már be kell vallani az élelmiszerhez kapcsolódó bevételeket, amihez össze is kell bogarászni a számlákból és a bevallást is el kell készíteni a könyvelőknek.

A káosz elkerülése érdekében a hivatal beüzemelt egy a díjra szakosodott ügyfélszolgálati telefonszámot és e-mail címet, ám a könyvelők szerint egyelőre ott sem tudnak mit mondani.

Az „élelmiszeradó” részletei

Annyit lehet tudni: egyéni vállalkozóknak és cégeknek is fizetni kell. Mindenkinek be kell vallani május 31-ig, aki érintett, még akkor is, ha nullás bevallást ad be. Ha ezer forintnál kisebb díjat vall be, akkor lemond róla a hivatal. Nem kell fizetni a 8 milliós árbevételnél kevesebbet elérő őstermelőknek és a kistermelőknek.

Két egyenlő részletben lehet befizetni: július 31-ig az elsőt, 2013. január 31-ig pedig a másodikat. A késést adóként büntetik és adóként hajtják be – rendelkezik a törvény.

Ezenkívül a Nébih tájékoztatójából az is kiderül, hogy a díjalapból levonható a jövedéki adó, illetve a népegészségügyi termékadó összege, ha már befizette a cég.

A kis üzleteket üzemeltető mikrovállalkozások számára lehetséges az egyszerűsített bevallás, amely szerint a százalékos díj helyett egy évi 20 ezer forintos átalánydíjat kell csak befizetni. (Ez egy évi 20 millió forint feletti forgalmat bonyolító üzletnek éri csak meg.)

Hasonló kedvezmény van a 10 főnél többet foglalkoztató kisvállalkozásokra is, ám az ő átalánydíjuk 700 ezer forint, ami 700 milliós árbevétel fölött éri csak meg.

hir24.hu

A CISPA a vártnál is rosszabb és soron kívül elfogadták

Előzmények: A Kiber Információ Megosztási és Védelmi törvény, angolul Cyber Intelligence Sharing and Protection Act, azaz röviden CISPA még 2011 decemberében született, ám egészen mostanáig pihentették az amerikai honatyák. Most azonban, hogy a SOPA, a PIPA és legutóbb az ACTA miatti tiltakozó akciók soha nem tapasztalt méreteket öltöttek az egész világon, gyorsan elővették a régi törvényt és belepakoltak mindent, amit a korábbi három törvénnyel el akartak érni.

Akárcsak korábban a SOPA, a CISPA is arra ösztönzi majd a cégeket, hogy megosszák egymással és az amerikai kormánnyal a kiberfenyegetéssel kapcsolatos információikat. Civil szabadságjogi mozgalmak szerint a republikánus Mike Rogers által benyújtott jogszabály véget vetne az adatvédelemnek az interneten, mivel lehetővé tenné a cégeknek, hogy mindenféle következmény nélkül felhasználói adatokat cseréljelnek a kormánnyal és egymással.

A Techdirt.com a következőket írja a legújabb fejleményekről:

Egészen tegnapelőtt (április 26) délutánig úgy volt, hogy a CISPA törvényjavaslatot tegnap (április 27-én) bocsátják szavazásra az Egyesült Államokban, azonban az utolsó pillanatban a szavazást előrehozták és a képviselőház 248/168 arányban elfogadta. Sajnos ez még nem a legrosszabb hír.

A szavazást megelőzően lehetőség volt a törvényjavaslat módosítására, amelyek közül több a törvénnyel együtt elfogadásra került. Ezek között néhány igazán lesújtó kiegészítéssel (lásd az alábbi angol nyelvű pdf dokumentum 6-os mellékletét) azzal kapcsolatban, hogy mit tehet a kormány a megosztott információkkal. Hihetetlen módon a módosítást „a kormány hatalmának korlátozásaként” említik, pedig ennek pont az ellenkezőjét jelenti, kiegészítve azokat a célokat, amelyek esetén a megosztott információt a kormány felhasználhatja. Az is megdöbbentő, hogy a módosítást szinte abszolút többséggel fogadta el a ház. A képviselőház által immár megszavazott CISPA sokkal rosszabb, mint az egészen két nappal ezelőttig tárgyalt változat.

A korábbi változat szerint a CISPA a megszerzett információk „kiberbiztonsági” vagy „nemzetvédelmi” célokra történő felhasználását tette lehetővé a kormány számára. Ezeket a célokat a ház által elfogadott változat sem nem korlátozta, sem nem törölte, hanem további két területtel bővítte: a kiberbiztonsági bűntettek nyomozása és bűnvádi eljárása során és gyermekvédelmi céllal is felhasználhatók. A meghatározás szerint kiberbiztonsági bűntettnek tekintendő minden olyan cselekmény, ami egy hálózat feltörésével, akadályoztatásával vagy leállásával vagy a CFAA (Számítógépes csalás elleni törvény) megszegésével jár.

Ez lényegében azt jelenti, hogy a CISPA már nem csupán egy kiberbiztonsági törvény. A kormány felhatalmazást kapott, hogy a CISPA értelmében gyűjtött információt amerikai állampolgárok elleni nyomozásra használja, teljes mentességet élvezve a felelősségre vonás alól, illetve nem szükséges betartania az adatvédelmi törvényeket, amennyiben kijelentik, hogy a vizsgált személy „kiberbiztonsági bűntettet” követett el. Ezzel azt mondja ki, hogy az amerikai alkotmány Negyedik módosítása (kiegészítése) a világhálón nem érvényes. Emellett az összegyűjtött adatokkal azt csinálnak amit akarnak, amennyiben kijelentik, hogy valakinek a testi épsége veszélyben volt, illetve, hogy az ügyben egy gyerek valamilyen módon veszélyeztetve van, és ismét kihangsúlyoznánk, mindezt úgy, hogy semmilyen törvényt nem kell betartaniuk, ami más esetben korlátot szabna a kormány hatalmának.

Érdekes módon ezt ők valami érthetetlen okból a CISPA korlátozásának nevezik, pedig ennek az ellenkezője történt. Ez tényleg nagyon rossz hír.

Valóban volt néhány hasznos módosítás is, például, hogy egy hálózat vagy oldal felhasználási feltételeinek megszegése már nem számít jogosulatlan hálózathasználatnak, de a negatív változtatások tükrében ezek nem számítanak. A dolgok jelen állása szerint a CISPA egy fenntarthatatlan törvényjavaslat (a szenátus még nem fogadta el és Obama elnök aláírása is szükséges törvénybe iktatásához), ami átírja (és tulajdonképpen eltörli) az összes adatvédelmi törvényt, amennyiben az adott ügy bármilyen módon kapcsolatban van a számítástechnikával. Ahelyett, hogy rossz szándékú külföldi személyek ellen védene, ahogyan azt szerzői állították róla, a CISPA direkt támadás az amerikai nép szabadsága ellen.

Időkjelei: Vajon mennyi idő kell, hogy a törvény Magyarországra is elérjen? Igaz, nálunk nincs rá olyan nagy „szükség”, hiszen hazánk már aláírta az ACTA törvényt, ami csupán az Országgyűlés ratifikálására vár.

http://idokjelei.hu/2012/04/a-cispa-a-vartnal-is-rosszabb-es-soron-kivul-elfogadtak/