Lenyűgöző felfedezés a rák valódi okáról: meggyógyulhat a beteg, ha megérti betegsége okát.
Dr. Hamer a 70-es években a müncheni onkológiai klinikavezető
orvosa volt, ahol többi kollégájával együtt a daganatos betegeket a
hagyományos módon kezelte, mely többé-kevésbé eredményesnek bizonyult.
1978-ban dr. Hamer élete radikálisan megváltozott, mikor tudomást
szerzett 19 éves fia haláláról (meglőtték). Nem sokkal fia halála után
felesége is távozott az élők sorából. És mindezen szörnyű eseményeket
tetézte a felfedezése, miszerint heredaganata van.
Orvosként a betegek sorában találta magát, kezelnie kellett volna
saját magát is a rák ellen a hagyományos módszerekkel, melyek
sikertelensége szembetűnő volt. Bár úgy tűnik ijesztő, de az alábbi
módszer segítette az orvost legyőzni a rákot.
Mivel soha nem volt semmilyen súlyosabb betegsége, arra gondolt, fia tragédiájával lehet összefüggésben a betegsége.
A fia halála és saját rákos megbetegedése arra ösztönözte dr.
Hamert, hogy betegei családi életét kezdje el vizsgálni. Azt vette
észre, hogy mindegyik betege, a daganatos elváltozás megjelenése előtt,
valamilyen súlyos traumán esett át. Egyértelmű volt az elme és a
betegség kapcsolata. Már sok tanulmány foglalkozott addig azzal, hogy
egyes betegségek súlyos stressz hatására könnyebben kialakulnak.
Minden szerv kivetülése megtalálható az agyban, éppen ezért úgy
döntött, hogy megvizsgálja betegei tomográfiáit összehasonlítva a
betegség kórelőzményével.
Felfedezte, hogy minden betegség, nemcsak a rák az agy egy bizonyos
területének felügyelete alatt áll és összefüggésbe hozható valamilyen
előzetes pszichikai traumával.
Pontosabban, egy bizonyos koncentrikus vibrációt fedezett fel az agy
adott területein, melyek azonos daganatos elváltozásoknál tökéletesen
azonos helyen jönnek létre.
Más szóval, minden rákos megbetegedésnek megvolt az adott területe az agyban, mely nem működött többé jól.
Ezzel a felfedezéssel megalapozta az Új Medicinát (ezek után
sarlatánnak titulálták és elvesztette praktizálási jogát, hogy a
hatalmas gyógyszercégek, melyek rák elleni szereket gyártanak, ne
menjenek csődbe).
1997-ben letartóztatták illegális konzultáció miatt, mert nem volt
praktizálási joga, azonban a bíró azt vette észre, hogy dr. Hamer 6500
végstádiumú betege közül 6000 még mindig életben van, amely arány pont
az ellentettje a hagyományos kezelés esetén.
Az új medicina a rák vas szabályából indul ki
Vas szabály: mindegyik rák, illetve súlyos betegség egy bizonyos
konfliktushoz vagy emocionális sokkhoz vezethető vissza (DHS – Dirk
Hamer szindróma, fia után elnevezve), mely először az egyént mentálisan
betegíti meg, mikor agyi elváltozások alakulnak ki, majd szervi
manifesztációi lesznek.
Ehhez a szabályhoz tartozik még két alapvető következtetés:
- az érzelmi sokk különböző típusai az agy különböző területein
okoznak elváltozásokat. Az a zóna, melyben megjelennek ezek a körkörös
elváltozások meghatározzák a szervet, melyet érinteni fog.
- minél hosszabb ideig fennáll a konfliktus, annál súlyosabb elváltozást okoz a szerv szintjén.
Ezeket a következtetéseket dr. Hamer állat, majd emberkísérletekkel
bizonyította. Az állatok esetében is kialakul valamilyen betegség a
súlyos érzelmi sokk hatására.
A betegségek eredete az agyban található
Dr. Hamer megállapította, hogy „minden betegséget egy érzelmi sokk okoz (DHS), mely az egyént felkészületlenül éri”.
Pszichológiailag: a DHS egy személyes esemény, saját
élettapasztalataink által meghatározva és befolyásolva,
kiszolgáltatottságunk, személyes felfogásunk, értékeink és személyes
meggyőződésünk által. Mindezek mellett a DHS nem csak egy érzelmi
konfliktus, hanem biológiai is, melyet személyes fejlődésünk tükrében
kell vizsgálni.
Az állatok esetében biológiai sokkot okoz a fészek vagy terület
hirtelen elvesztése, fiókák, kölykök elvesztése, nem várt fenyegetés,
éhezés vagy halálos fenyegetés.
Egy férfi esetében konfliktuális sokkot jelent a „terület
elvesztése”, mely az otthon vagy munkahely elvesztése által nyilvánul
meg. A nők esetében aggodalom valamely családtag iránt, előre nem
látott válás, sürgős kórházi ellátás válthat ki ilyen eseményt.
Gyerekeknél a szülő, az anya visszatérése a munkába illetve egy válás
súlyos érzelmi sokkot okozhat.
Több ezer tomográfia vizsgálatával dr. Hamer rájött, hogy egy DHS az
agy egy specifikus, jól meghatározott területét érinti, mely körkörös
elváltozásként jelenik meg a felvételen (1989-ben a Siemens igazolta,
hogy nem technikai hiba okozza a köröket).
A történés után az agysejtek továbbítják a sokk impulzusait a
megfelelő szerv fele, ami jellegzetes elváltozással reagál erre. Ennek
az az oka, hogy agyunk úgy fejlődött, hogy azonnal reagálni tudjon a
hirtelen fellépő konfliktusokra és veszélyekre.
Míg a kisagyunk és a mandulamag területe az alapvető dolgokra van
programozva, mint légzés, táplálkozás és fajfenntartás, addig a nagyagy
bonyolultabb funkciók ellátására képes, mint területi, szétválasztási,
identitásbeli konfliktusok illetve önértékelés, önbizalom és önbecsülés.
Dr. Hamer kutatásai szoros összefüggésben állnak az egyedfejlődéssel
vagy embriológiával, mert attól függetlenül, hogy egy szerv miként
válaszol a konfliktusra (daganatképződéssel, szöveti elváltozással vagy
funkció zavarral), mindezt a csíraréteg, melyből a szerv és agyszövet
alakul ki, határozza meg.
A GNM (Ortogenetikai tumor rendszer) azt mutatja, hogy az
endodermális ősagy vagy a mesodermális ősagy által szabályozott
szervekben, mint tüdő, máj, vastagbél, prosztata, méh, bőr és
függelékei, mellhártya, hashártya, szívburok, emlőmirigyek azonnal
sejtburjánzás alakul ki, mihelyt a megfelelő konfliktus létrejön az agy
adott területén. Ezen szervek daganatai a konfliktus aktív fázisa alatt
is proliferálnak, vagyis burjánzanak (DHS miatt).
Példák:
Tüdőrák
A tüdőrák kialakulásához egy
„halálfélelem” típusú konfliktust kötnek, mivel a halál pánik
megbénítja a tüdőt. A sokkal egyidőben a tüdőszövet alveoláris sejtjei
elkezdenek burjánzani és daganatos elváltozást hoznak létre.
A
hagyományos véleménnyel ellentétben a sejtburjánzás nem ok nélkül
történik, ugyanis ez által megnő a tüdő kapacitása így nő a túlélés
esélye.
Dr. Hamer vizsgálatai alapján minden egyes betegnél megfigyelhető
volt az agy adott területén a körkörös elváltozás. Minden betegnél a
kórelőzményben szerepelt halálfélelem, melyet a daganat biztos
diagnózisa váltott ki, a daganatot pedig egy a halálos ítélettől való
félelem okozta.
Mellrák
A mellrákot az anya-gyermek
típusú illetve a partner-konfliktussal hozták összefüggésbe. Ez a fajta
összetűzés mindig az agy tejtermeléséért felelős részén okoz
elváltozást. Az anya-gyerek konfliktus létrejön, ha az anya túl sokat
aggodalmaskodik gyereke iránt, vagy azt súlyos betegség miatt kórházba
szállítják. Ezen idő alatt a tejtermelő sejtek kezdenek el burjánzani
tumort hozva létre. Ennek oka, hogy nagy mennyiségű tejet tudjon az
anya termelni, amivel segítheti gyereke gyógyulását.
Mi történik az újagy által vezérelt szervekkel?
Míg az ősagy a sokk aktív fázisa alatt okoz daganatos elváltozást,
addig az új agykéreg ellenkezőleg. Ezen területben létrejött
elváltozások degenerációval járnak a megfelelő szervek szintjén
(petefészek, herék, csontok, nyirokcsomók, a bőr, méhnyak-nyálkahártya,
hörgők, koszorúér).
A petefészkek vagy herék nekrózisa, osteoporosis, csontrák,
gyomorfekély csak akkor alakul ki, ha egy személy érzelmi stressz
helyzetben található, ami a sokk-konfliktus helyzethez hasonló.
Vegyük a mell tejcsatornáit példának. Ezek sokkal később fejlődnek
ki, mint maga a mellszövet, mert az agy egy magasabb szintje irányítja
fejlődését. Az a konfliktus, ami e szerv elváltozását okozza nem más,
mint egy elválasztásos konfliktus, mikor a gyereket vagy a párját
elválasztják az illető nőtől. Az állatvilágban akkor alakul ki ilyen
betegség, mikor az anya kölyke elveszik vagy megölik. Természetes
reflexként a tejcsatornák kifekélyesednek. Ennek oka, hogy nőjön a
tejcsatornák átmérője, ami könnyebbé teszi azok ürülését.
Megbetegedés fázisa (konfliktus) és gyógyulás fázisa (posztkonfliktus)
Ahogy minden konfliktusra van megoldás úgy a betegségekre is van – állítja dr. Hamer.
Az első fázisban, az aktív konfliktus ideje alatt, az egész
szervezet azzal van elfoglalva, hogy szembenézzen az adott helyzettel.
Ez fizikai szinten a sejtek elváltozásával, az autonóm vegetatív
idegrendszer túlzott ingerlésével jár.
Átlépve a stressz-fázisba az elme teljesen el van foglalva a
konfliktus tartalmával. Az alvászavar, étvágy hiánya jellegzetes
tünetek lehetnek.
Az aktív fázist hideg fázisnak is hívják, mert a stressz ideje alatt
az erek összehúzódnak és hideg végtagok, hideg verejtékezés figyelhető
meg. Az egész jelenség intenzitása a sokk intenzitásától függ. Ha egy
egyén túl hosszú ideig van ebben az állapotban, halálos
következményekkel járhat.
Dr. Hamer bebizonyította, hogy a szervezet magába a rákba nem képes
belehalni. A szervezet elpusztulhat a tumor által okozott
szövődményekbe, egy életfontosságú szerv leállása miatt, de magába a
rákos sejtekbe nem.
Ha valaki meghal az aktív fázis ideje alatt,
akkor azt általában a hatalmas energia veszteség, súlyvesztés,
alvászavar, mentális és szellemi kimerülés okozza.
A legtöbb alkalommal a legnagyobb problémát a negatív diagnózis vagy
prognózis érzelmi pusztító hatása jelenti („még hat hónapja van
hátra”). A beteget és hozzátartozóit a kétségbeesésbe kergetik az ehhez
hasonló kijelentésekkel, melynek egyenes következménye lesz a beteg
általános állapotának romlása, amire a hagyományos kezelés nem hat,
csak súlyosbítja azt, majd bekövetkezik a halál.
Amennyiben a beteg nem kapott semmilyen kezelést (kemoterápia vagy
sugárterápia), akkor a GNM-nek a sikeressége eléri a 95-98%-ot, ami
egyszerűen lenyűgöző. Mindezen statisztikai eredményeket hivatalos
szervek közöltek dr. Hamer adatai alapján.
Dr. Ulrich Abel epidemiológus és biostatisztikus véleménye szerint
elkeserítő az eredménytelensége a kemoterápiáknak. Semmilyen
statisztikai bizonyíték nincs arra, hogy a végstádiumú betegek
esetében, kiket már műteni sem lehet, bármennyivel meghosszabbítaná
azok életét. A rosszindulatú daganatos elváltozások kemoterápiája,
mikor már műtét nem lehetséges, ami a daganatok 80%-át teszi ki,
tudományos kátyú.
A test önmagát gyógyítja
A konfliktus rendezése a biológiai program második fázisát jelenti.
A javító mechanizmusokat a vegetatív idegrendszer segíti. A lábadozás
fázisában visszajön az étvágy, azonban valószínű a gyengeség oly
mértékű jelenléte, hogy a betege alig képes lábra állni. A pihenés és a
megfelelő tápanyag bevitel elengedhetetlen a felépüléshez. A második
fázist meleg fázisnak is nevezik, az erek kitágulnak és a végtagok újra
melegek lesznek.
A konfliktus egyidejű rendezésével a szervekben változás figyelhető
meg, leáll a sejtburjánzás és a sejtelhalás illetve elkezdődnek a
specifikus javítási folyamatok.
A gyógyulás egyéb tünetei lehetnek: túlérzékenység, viszketés,
görcsök és gyulladás. Betegségek, melyek a gyógyulási fázisban
jelenhetnek meg: különböző bőrproblémák, aranyér, gégegyulladás,
hörgőgyulladás, ízületi gyulladás, érelmeszesedés, a vese és a
húgyhólyag rendellenességei, bizonyos májbetegségek és fertőzések.
A GNM szerint is kétféle daganatot különítenek el, azonban nem az
alapján, hogy az rossz- vagy jóindulatú. Vannak tumorok, melyek a
konfliktus aktív fázisában (tüdő, vastagbél, máj, méh, prosztata
daganatok, stb.) mások a gyógyulási fázisban jelennek meg.
A gyógyulás alapelvei:
Először is a beteg a maga ura. Ura betegségének, nem kell bízzon semmilyen más gyógymódba, csak a saját szervezetében.
A betegnek dolgoznia kell, hogy megértse betegségének okát.
A beteg együtt kell működjön az orvossal, hogy kidolgozhassanak egy
olyan programot, ami által a konfliktus megoldódik mentálisan és
gyakorlati szinten is.
Megjegyzés:
Dr. Hamer bármely érzelmi konfliktus empirikus megoldására teszi a
hangsúlyt, azonban hatásos lehet még a pszichoterápia, hipno – illetve
regressziós terápia.
A ráktól vagy haláltól való félelem más konfliktusokat szülhet, a
meglévők mellé. Fontos, hogy a beteg teljesen elutasítsa az ehhez
hasonló gondolatokat a gyógyulás érdekében.
Egy egészséges ember, aki jól táplált, rendszeresen pihen és mozog,
sokkal könnyebben tud szembe nézni az ehhez hasonló konfliktusokkal,
illetve kevesebb éri őt.
Az anyagi biztonságban levő embereknek sokkal kisebb az esélye, hogy
megbetegedjenek, ellentétben a rossz anyagi körülmények közt élőkkel.
A terhes nők daganatos elváltozásai nyomtalanul gyógyulnak a
terhesség harmadik hónapjától kezdődően, mivel a terhesség prioritást
élvez, állítja dr. Hamer.
Tudás Fája