Tiszta
szívből, igaz szeretettek köszöntjük a magyar édesanyákat az Anyák
Napja alkalmából. Csak a magyarokat, és csak azokat, akik valóban
édesanyák. Csak azokat, akik sok áldozatot hozva felnevelik a következő
magyar nemzedéket.
Számuk
egyre csökken, ezért különleges tiszteletet érdemelnek. A
pénzhajhászás, a karrier, a természetellenes divatok a szép, fiatal
magyar lányokból a legalapvetőbb és legnemesebb női érzelmeket kiölik,
és egy szeretet nélküli, önző, semmiféle tiszteletet sem érdemlő emberré
alacsonyítják.
Hol
vannak az igaz magyar édesanyák (és édesapák) azon térségekből, ahol a
titkosított felmérések szerint 48 iskolából csak egyetlen egyben vannak
többségben a magyarok? Hová lettek a magyar édesanyák azokból a
településekből ahol kétszer annyian halnak meg, mint ahányan születnek?
Míg
a genetikailag selejt népség nőstényei elárasztják az országot
értéktelen selejtemberekkel, addig akik értékes, nagyon értékes
gyermekeket szülhetnének, kényelmi okokból nem tartják be az ősi
törvényt, nem adnak új életeket nemzetünknek. Esetleg egyet, egy
elkényeztetett, szociális érzék nélküli, kevésbé értékes magyart.
Rossz
életkörülményekre hivatkozva magyarázzák a szabotálásukat. De azért az
autót megveszik, és eljárnak oda, ahová csak a hülyék szoktak járni.
Ezért
azokat az édesanyákat, akik ebben a valóban nem kedvező
életkörülményekkel rendelkező világunkban vállalják a gyermekeket, és
sok gondoskodással, még több szeretettel a rossz környezetben is igaz
emberekké nevelik őket, teljes szívünkből szeretjük. Szeretjük, mint
gyermekeik, mint élettársaik, mint nemzettestvéreik. Most, ezen a napon
hódolattal meghajolunk előttük, és a világ legszebb csokrát nyújtjuk át
nekik, melyet szeretetből, ragaszkodásból, féltésből és elismerésből
kötöttünk.
Magyar Édesanyák! Sok boldogságot kívánunk!
Hídfő.net 