Amerikában ősztől kötelező lesz minden új autóba fekete dobozt
beépíteni, ami segíthet megérteni a balesetek okait, és nem mellékesen
aranybánya a hatóságoknak vagy a biztosítóknak. Európában személyiségi
jogok miatt egyelőre fakultatív az adatrögzítő, a jövő év végétől
viszont megjelenik minden kocsiban a helymeghatározós segélyhívó
rendszer, amely azonnal mentőt küld, ha baj történik.
Alig nagyobb egy cigarettásdoboznál a fekete doboz. Európában főleg
flottaüzemeltetők használják, az Egyesült Államokban ősztől kötelező
lesz
Forrás: AXA Winterthur / Sven Germann
Miután a szenátus és a képviselőház is megszavazta a MAP21 törvényt,
az Egyesült Államokban a 2015-ös modellévtől minden új személyautóba
kötelező beépíteni a fekete dobozt.
Mivel ott a modellév nem egyelő a gyártási évvel, hanem előző ősszel
megkezdődik, így már az idén szeptember 1-jével szériatartozék lesz az
eseményadat-rögzítő (EDR). Ugyanakkor Amerikában az eladott autók közel
90 százalékában már most megtalálható a fekete doboz, amely balesetnél
olyan adatokat rögzít visszamenőleg, mint a gázpedál állása, a fékezés,
a kormányszög, az autóra ható gyorsulási erők, sőt még az is
kiolvasható belőle, hogy be volt-e kötve a biztonsági öv, vagy égett-e
a lámpa.
Egy apró betűs sor a használati utasításban
Amikor egy karambol részleteit kell rekonstruálni – mint a légi
közlekedés több évtizedes gyakorlata is bizonyítja –, a nyomrögzítés
mellett aranyat ér a telemetriai adatok kiolvasása. A General Motors
már a kilencvenes évektől elkezdte az autóiba építeni a fekete
dobozokat, amelyek a légzsákok kinyílásakor öt másodperc adatait
visszamenőleg eltárolták.
Idővel más amerikai gyártók is átvették a gyakorlatot, de általában
csak a használati utasításból szembesültek a tulajok azzal, hogy
autójukba EDR van beépítve. Mára az Egyesült Államok egységesítette a
szabványokat, de előtte meghatározta a jogi kereteket is, amelyek a
2015-ös kötelező bevezetésnél változatlanok maradnak: az adatok felett
az autó tulajdonosa rendelkezik, de bírósági végzésre kötelező kiadnia
perhez vagy nyomozáshoz.

Az autók helyzetétől a vezetési stílusig rengeteg információt
továbbítanak a biztosítók adatrögzítői. Javuló statisztikát emlegetnek
a társaságok, de eleve inkább az óvatos sofőrök építtetik be az
eszközt, hogy spóroljanak a tarifán
Forrás: AXA Winterthur
A
Snowden-ügy kirobbanása
óta nagyobb gyanakvás övezi a megfigyeléseket, ennek veszélye azonban
önmagában a fekete dobozok bevezetésével még nem kritikus: elsősorban a
balesetek elemzéshez tudják felhasználni az adatokat a rendőrök,
igazságügyi szakértők és biztosítók. Aggodalomra inkább az amerikai
kormány következő lépése adhat okot, hiszen a tervek szerint 2016-tól
egymással is
kommunikálniuk kell az
autóknak, ami hasznos ugyan a baleset-megelőzésben, de a megfigyeléshez
is tálcán kínálja fel a lehetőséget, hiszen pontosan nyomon lehet majd
követni, hogy merre járt egy jármű.
Európában éppen a személyiségi jogok kérdése miatt késik a fekete
dobozok és a kommunikáló rendszerek bevezetése. Egyelőre a nagy
autógyártók is ódzkodnak az adatrögzítéstől, a legnagyobb autóklub, a
német ADAC pedig minden fórumon tiltakozik a behálózás ellen. Szerintük
önmagában az EDR kevés információt ad a balesetek körülményeinek
tisztázásához, csak az útszakaszt és az autók utasterét figyelő
kamerákkal együtt lenne értelme, hiszen ezekből látszanának fontos
egyéb körülmények (záróvonal átlépése, piroson áthajtás, többi jármű
helyzete, vezető aktivitása). A felvételek kötelezővé tétele viszont
végleg sárba tiporná az autósok jogait, úgyhogy ellenzik a kötelező
bevezetést.

A helyszínelők adatai és a tanúvallomások mellett perdöntő bizonyítékokat adhatnak egy-egy balesetnél a fekete dobozok
Forrás: MTI/Mihádák Zoltán
Belső kamerás felvételek a bíróságon
Bizonyos mértékig persze most is figyelik az európai vezetőket, sok
tagállamban építenek be a rendőrautókba és mentőkbe fekete dobozokat,
és a flottaüzemeltetők is előszeretettel figyelik nyomkövetőkkel a
sofőrjeiket. A nyolcnál több utast szállító buszok és a 3,5 tonna
feletti teherautók csak tachográffal indulhatnak útnak, ami
dokumentálja a sebességet és a vezető pihenőidejét. Ezek azonban csak a
hivatásos sofőröket érintik. Érthető is az óvatosság, miután tizenkét
éve a svéd SVT rádió riportjából botrány kerekedett: szerintük a Saab
tudtuk nélkül megfigyelte a 9-3 és a 9-5 modellek tulajdonosait. Mint
kiderült, a fekete dobozokat a
szép emlékű gyár kizárólag
kutatási céljaira használta, még egy autótolvaj üldözési ügye után sem
adta ki a rendőrségnek. Csak akkor került ki az EDR elemzésre
Trollhättenbe, ha a balesetes autó tulaja beleegyezett.
Még ha a kötelező fekete dobozoktól ódzkodnak is az EU-s
döntéshozók, azt semmi sem tiltja, hogy egy sofőr saját magáról
adatokat szolgáltasson. Ezen felbuzdulva egyes biztosítók telematikai
csomagokat kínálnak ügyfeleiknek, ami azt jelenti, hogy GSM-kapcsolatú
eseményrögzítőt építenek be az autójukba, ami nemcsak balesetnél, hanem
napi használatnál is folyamatosan adatokat közvetít. Aki óvatosan
vezet, komoly kedvezményt kap a biztosítási díjból, és egy applikáción
keresztül maga is elemezheti teljesítményét. Ilyen tarifát már 2008 óta
kínál az AXA Winthertour Svájcban, de a spanyol Generali képviselete és
idéntől a német Sparkasse is átvette a gyakorlatot.

Egyre népszerűbbek a gyakran GPS-szel kombinált belső kamerák,
egyedül Dél-Koreában 2,2 millió darabot adtak el belőlük az elmúlt
években
Forrás: Flickr / Paul Townsend
Sokan csak
az orosz országúti csetepatékat ismerik,
de a világ más részein is népszerűek az univerzális fedélzeti
videokamerák. A legegyszerűbbeket nálunk már 15-20 ezer forinttól meg
lehet vásárolni, a profi darabok 60-90 ezer forintba kerülnek. Ezek már
HD-minőséget tudnak 170 fokos látószögű kamerával, sőt G-szenzorral és
GPS-vevővel igazi fekete dobozzá válnak. A felvétel elindulhat a
gyújtás ráadásakor, gombnyomásra vagy hirtelen erőhatástól, ilyenkor a
folyamatosan törlődő adatok közül a baleset előtti 10-20 másodperc
marad meg. Csak az SD-kártyán lévő eredeti adatokat fogadják el teljes
értékű bizonyítékként a bíróságok, de vitatott esetekben ezek az
eszközök több millió forint sorsáról is dönthetnek. Aki spórolni akar,
az okostelefonjára is telepíthet fekete doboz alkalmazást (például
Daily Roads), de a telepített kamerákhoz képest ezeket macerásabb
használni.
Minden európai autó ki tudja hívni a mentőket
Míg adatrögzítés terén az EU nem követi az Egyesült Államok
gyakorlatát, egy másik fejlesztéssel világelső lehet. Miután május 8-án
az Európa Parlament is áldását adta arra, hogy bevezessék az
automatikus
segélyhívó rendszert,
amelyet 2015 októberétől kötelező lesz beépíteni minden új autóba. Az
eCall a légzsákok kinyílásából felismeri, ha baleset történik, és az
egységes 112 hívószámon riaszt. GPS-koordináták alapján a központban
térképen jelenik meg a baleset helyszíne, így a legközelebb lévő
mentőegységek indulhatnak útnak, az adatokból még azt is megtudják a
tűzoltók, hogy benzines vagy dízel-e a bajba jutott autó. Ha nem veszti
eszméletét a sofőr, megpróbál vele telefonon kapcsolatba lépni a
központ, de egy S. O. S. gombbal manuálisan is kérhető segítség,
gázolásnál vagy rosszullétnél.

Több autógyártó régóta kínál automata segélyhívót, de tavaly az
európai autók alig 0,7 százalékába volt beépítve a piros S. O. S.
gombról felismerhető rendszer
Forrás: Citroen
Egyelőre az eCall pontos árát nem ismerjük, nagyszériás gyártás
esetén azonban a fő beszállítók (Continental, Magneti Marelli, Peiker)
100 euró alatti árat is reálisnak tartanak a vezérlőegységből, GSM- és
GPS-modulból, illetve antennából álló rendszerekért. A hálózat
telepítését és tesztelését már Magyarországon is megkezdte a Best Way
Traffic, és a cég azzal számol, hogy a több percen át húzódó
hagyományos telefonos riasztások idejét fél percre csökkentheti, bár az
újautó-piac szerény volumene miatt idő kell az elterjedéséhez – hacsak
nem jelennek meg utólag beépíthető szettek.
Az Európai Bizottság mindenesetre azzal számol, hogy pár év
felfutási idő után Európa útjain legalább évi 2500 ember életét
megmenti a rendszer, a továbbfejlesztett változatotok pedig annyi
információt továbbítanak majd, hogy a kiérkező mentők előre tudni
fogják a sérültek nevét és kórtörténetét. Nem árt tudni ugyanakkor,
hogy a műholdas segélyhívó rendszereket és a szintén telemetriai
adatokkal dolgozó fekete dobozokat csak egy hajszál választja el
egymástól – egyes biztosítótársaságok és autógyárak (General Motors
Onboard) például máris kirukkoltak kettő az egyben készülékekkel. Csak
éppen a legveszélyeztetettebb közlekedőkről feledkeztek meg a
döntéshozók: a motorosokról.
Origó