"...hogyan
próbálja a hatalom maga alá gyűrni (az egyénen keresztül) a
társadalmat. Az alábbiak nem szó szerinti idézetek, hanem Chomsky
egy-egy tételének kicsit zanzásított verziói.
1.)
Az emberek agyát és figyelmét le kell foglalni másod- és harmadrangú
problémákkal. Ennek érdekében figyelmüket el kell vonni a valós és
súlyos szociális gondokról, mégpedig olyan hírekkel, amelyek társadalmi
jelentősége kicsi ugyan, de érzelmileg erősen megérintik őket.
Támaszkodjunk a bulvársajtóra, amely hű szolgánk lesz.
2.)
A népnek úgy kell tekintenie politikai vezetőire, mint a nemzet
meg-mentőire. Ennek érdekében (elsősorban a média segítségével) hamis
riasztások és nemlétező fenyegetések tömkelegét kell rájuk zúdítani,
amelyek miatt aggódni, később szorongani kezd. Ha a szorongás elérte a
kritikus szintet, lépj közbe és oldd meg a (máskülönben nemlétező,
illetve általad gerjesztett) problémákat. Hálásak lesznek, s önmaguk
fogják kérni szabadságjogaik csorbítását.
3.)
A nemzetnek mindig készen kell lennie arra, hogy valami rosszabb
következik. Ennek sulykolása érdekében használd fel a „fehér"
propagandát (vagyis nyíltan a kormány irányítása alatt álló médiumokat),
a „szürkét" (azokat a sajtótermékeket, amelyek csak részben állnak
kormánybefolyás alatt), s a „feketét" (amelyekről senki sem gondolná,
hogy valójában a hatalom szolgálatában állnak). Ezeknek karöltve azon
kell munkálkodniuk, hogy egy olyan kormány képét vetítsék a lakosság
szeme elé, amely min-den erejével azon munkálkodik, hogy a jövő egét
beárnyékoló sötét fellegek legalább egy részét elhessentse a nemzet feje
felől. A kemény, meg-szorító intézkedéseket fokozatosan kell bevezetni,
mert így az emberek hozzászoknak a rosszhoz, sőt: örülnek, hogy még
mindig nem a legrosszabb következett be.
4.)
A nemzetet meg kell győzni, hogy minden rossz, ami aktuálisan történik,
az kizárólag azért van, hogy a szebb jövőt biztosítsuk számára. Vagy ha
nem a számára, akkor a gyermekei számára. Az emberek reménytelenül
idealisták és hiszékenyek: évszázadokon keresztül hajlandók benyelni és
elfogadni ezt az érvet („majd a következő generációknak sokkal jobb
lesz, nekünk ezért kell áldozatokat hoznunk").
5.)
Az embereket le kell szoktatni a gondolkodásról, s arról, hogy a
történésekben felfedezzék az ok-okozati kapcsolatokat. Ennek érdekében a
politikai vezetőknek egyszerűen kell megfogalmazniuk üzeneteiket,
már-már infantilis módon, minimális szókinccsel, rövid mondatokban. A
hallgatóság ily módon megszokja a felületességet, naív lesz és hajlamos
az információs beetetések elfogadására.
6.)
Minden adandó alkalommal az emberek érzelmeire kell hatni, nem a
racionális gondolkodásukra. Bátorítani kell mindenféle emocionális
megnyilvánulást, mert az érzelmeket sokkal könnyebb manipulálni, mint a
rációt.
7.)
Az embereket a lehető legnagyobb tudatlanságban és műveletlenségben
kell tartani, mert így nem lesznek motiváltak magasabb ideálok és
össze-tettebb tervek megvalósításában. Butítsd le az oktatásügyet, tedd
korrupttá és hozd a működésképtelenség küszöbére. Egy ilyen
iskolarendszer a köz-vélemény manipulálásának ideális eszköze.
8.)
A népet el kell zárni az objektív, korrekt és teljes
tájékozódás/tájékoztatás minden forrásától. Ennek érdekében pénzügyileg
támogatni kell azokat a médiumokat, amelyek butítják és
félretájékoztatják az embereket, s gazdaságilag el kell lehetetleníteni
azokat, amelyek ennek ellenkezőjét próbálják elérni.
9.)
A nyájszellem erősítése prioritás! Az egyénben fel kell ébreszteni a
szégyen- és tehetetlenség-érzetet, s választható (pontosabban
választandó!) alternatívaként ezzel szembe kell állítani az igazodási,
csatlakozási kény-szert. Az egyéniségeket nélkülöző nyájat mindig
könnyebb irányítani, ellenőrizni és befolyásolni.
10.)
Mindent meg kell tenni az egyének megismerése érdekében. Ezt el-érendő
belső (és titkos) nyilvántartásokat kell felfektetni az egyén különféle
(ízlésbeli, politikai, ideológiai, viselkedési) preferenciáiról,
opcióiról, egyszóval teljes pszichológiájáról. Törekedni kell arra, hogy
jobban megismerjük az egyént, mint ahogy ő ismeri önmagát. Fel kell
használni a társadalomtudományok (szociológia, lélektan, csoportképzés
pszichológiája, stb.) legújabb vívmányait céljaink elérése érdekében, de
ezeket a lépéseket a legnagyobb titokban kell tartani."