2014. május 26., hétfő

Bábel tornya és a pokol tornáca

Bábel tornya és a pokol tornácaKét érdekes, bár nem sorsdöntő választás is tartósan borzolhatja a kedélyeket. Ez egyik az ukrajnai, "nyugati mintára" előkészített választás, a másik az érdeklődés hiányában is megtartott Európa Parlamenti Választás, amin a részvételi arány már a 40%-ot is alig haladta meg. Az előbbiről tudható, hogy az illegitim, puccsista diktatúra próbálja eljátszani a törvényesség látszatát, belekapaszkodva az ukrán államiságba, de főként a NATO-ba, az utóbbiról meg, végéig nézve a "magyar kollekciót", kiderül, hogy nem Magyarországot képviselik és többnyire nem is magyarok a "jelöltek", talán az egyetlen, meghurcolt, hazaárulónak kikiáltott Kovács Béla kivételével. Mivel azzal kezdtem, hogy nem sorsdöntő választásokról van szó, meg is indokolom miért. Az EP választások érdektelenségével azért érdemes foglalkozni, mert a már várhatóan is alacsony részvételi arány okát ugyan a média minden képviselője boncolgatta, de a két legfontosabb okról mégsem írtak.


Az egyik az, ahogy próbálják legitimálni a "választást", az érdeklődés hiánya, vagyis az EU figyelembe nem vétele mellett is, ami a választási részvételben is megnyilatkozott. Az EU állampolgárainak túlnyomó része egy nagy rakás szerencsétlenségnek, kisebb része pedig tudatosan közreműködő árulónak tartja a "brüsszeli irányítást", akik csak azért szövetkeztek, hogy kifosszák a tagországokat, elsősorban a "periféria országokat", ami különben jól látszik az egykori és a mostani "belépési feltételeken". Európa leterhelése bevándorlókkal, pedig egyenesen a nemzetállamok létét fenyegeti.
Magyarországon és a kifosztott és a kirabolt Kelet-Európa jelentős részén még a 30% -ot sem érte a részvételi arány, de ezen már senki sem csodálkozik. Itthon gyakorlatilag felszámolták a mezőgazdaságot és a kapcsolódó feldolgozó ipart és a szintén kapcsolódó ipari termelést, legyen az gépgyártás, könnyűipar vagy a vegyipar. Ukrajnának is hasonló feltételeket szabtak a belépéshez.
Összegezve: Az EU 2004-óta semmilyen érdeket nem képviselt a cionista érdekeken kívül, amely kimerült a tagországok, még a látszólag nyereséget elkönyvelő kedvezményezettjei esetében is abban, hogy milliárdosaik megszedték magukat. Gyakorlatilag minden ország hihetetlenül sokat bukott, ami nem érvényes a bankkonzorciumokra és a multinacionális vállalatokra.
Európát eladták kilóra Brüsszelben és otthon is, minden tagországban.


Még mielőtt bárki is védené e bűnszövetkezetet, az EU állampolgárainak egyetlen előnye, a szabadabbá vált tagállamok közötti mozgásban merül ki. Magyarország bevallottan is potom 25 milliárd euró befizetést bukott el a befizetett 30 milliárdból, amit, láss csodát, pont az MNO közölt le. Magyarország leépített mezőgazdaságán és iparán kívül, nem beszélve az erkölcsi és jogi képviselet hiányáról, és az állampolgárok életszínvonal csökkenéséről, szinte mindent eladtak, átjátszottak idegen kézre. A határon kívüli magyarok kérdése 10 év alatt sem rendeződött, mert közben a népet a "válság" foglalkoztatta, vagyis a puszta léte, miközben deviza-hitel csalással, és a törvények, bíróságok manipulálásával is sanyargatják. Orbán tehetne ellene, de nem akar. Miért akarna? Az egészet rá lehet fogni az USA-ban tervszerűen létrehozott, Európa által pénzelt "ingatlan válságra", ha nem tudnánk, hogy ilyen "finanszírozási ügyletekbe" a legutolsónak tartott, írástudatlan gagyizó cigány se ment volna bele. Az EU pénzügyi irányításának az összes tevékenysége a markuk tartásában, és a lopásban merült ki, ahogy a tagállamok kormányainak is. Nem utolsó szempontként még azt is megszabják, hogy milyen értelmetlen, vagy saját berkeikbe tartozó beruházásokra költhetik a visszaosztott befizetés töredéket.


Mint minden éremnek, ennek a kérdésnek is legalább két oldala van, de valójában három. Az első legfontosabb, az érme éle, amin gurulni tud, "halad", vagyis a lakosság. Bár az érme hol erre, hol arra dülöngél, de még nem dőlt el. Az érme egy másik oldala az unió. Orbán büszke, hogy összes jelölt kazárját be tudta tolni az EP-be, ahogy Gyurcsány és Bajnai is. Csontként jutott az LMP-nek is hely, tehát igazolták "létjogosultságukat", ahogy a Jobbik is, egy olyan "parlamentben", aminek a "halálát kívánja".
Magyarország helyzetét vizsgálva sajnos elmondható, hogy a magyar embereknek nemcsak a szabaddá vált tagállamok közötti mozgás jelent előnyt, hanem az is, hogy az Európa uralmáért folytatott "küzdelemben" Brüsszel és Izrael folytat nem is annyira burkolt háborút. Sokan elfelejtették már Simon Perez kijelentést ("felvásároljuk Magyarországot"). A brüsszeli vezetés, bár ahogy lehetőségében áll, mindent ellop, keményen küzd a lopási lehetőségeinek megtartásáért a konkurens Izraellel szemben. 2001-ben maga Martonyi jelentette ki egy magánbeszélgetésen, hogy Európa logisztikai központja Magyarországon lesz (az épületek és lakóparkok elkészültek, a pesti és budai paloták üresen várják lakóikat). Ehhez azonban kevés, ha Izrael csak Magyarországot foglalja el, ami túlnyomó részt már megtörtént. A főbb közigazgatási pozíciókban, kazár-zsidók, vagy kazárok ülnek. A "kormány" ugyanez, ahogy a bíróságok, ügyészségek összetétele is, néhány csatlakozott bérenc, erősen megkérdőjelezhető magyarságú talán nem kazár kivételével.


Izraelnek egész Európa kell, tokkal, vonóstól. A Kaczinski kormánynak is (izraeli, orosz, EU, USA és NATO érdekeket sértett) többek közt ezért kellett meghalnia, és további két újságírónak is akik kiderítették a történteket. Izraelnek nem a lisszaboni EU kell. Brüsszel nélkül szeretné Európát. Brüsszel jelenleg is eladja a Goldman Sachs-nak (IMF, Világbank, EKB) a tagállamokat, cserébe ugyanazért a lehetőségért, amiért a "helytartó kormányok" is, vagyis a lopási lehetőségekért. Izrael nem akar Brüsszelnek adózni vagy osztozkodni, és itt meg kell jegyezni, hogy Izrael minimum 94%-a zsidó vallású kazár, ahogy Európa kormányaiban is a politikusok többsége. Ez nem csak "magyar betegség".
És itt kapcsolódik be a "játékba" Ukrajna, az összes eddigi történéssel. Csernobil és Fukhusima, valamint a telepített és a mozgó HAARP állomásokkal létrehozott földrengések megmutatták az atomerőművek sérülékenységét, ami sok esetben a bezárásukhoz vezetett. A keletkezett energiahiányt valamivel pótolni kell. A szabad-energia kutatásokat, fejlesztéseket 2013. elejétől az USA-ban "terrorcselekménynek" minősítették és törvényt hoztak a büntethetőségére. A világ egy jelentős részét rákényszerítették a fosszilis energiahordozók felhasználására, miközben állításuk szerint "évi 4 trillió dollár CO2 kvótáért globálisan felmelegszünk".


Mint írtam, az éremnek van egy harmadik oldala is, mert csak az egyik oldaláról és az éléről beszéltünk eddig. A Nyugat és Oroszország érdekei megegyeznek, és csak abban térnek el, hogy ki haraphat nagyobbat a tortából, amit jelenleg SDR-nek, és fosszilis energiahordozó piacnak hívnak. A közel-keleti osztozkodás ugyan nem zárult le teljesen, de a földközi-tengeri Lévi-medencét és gázkincseit már úgy-ahogy elosztották. Az ukrajnai helyzet tovább fog durvulni, és vele együtt az európai is, mert az EP választások is megmutatták, az európai, de főleg a legjobban kifosztott kelet-európai lakosságnak nincs szüksége az EU-ra és szavazatával csak a rá való igényt hitelesítené, ahogy a 24% körüli, "ilyen-olyan támogatottságú magyar kormánynak" csúfolt konglomerátum esetében is hasonló a helyzet.
De erre mondják, hogy "lesz még kutyára dér". Európát az USA és az EU már azzal sakkban tudja tartani, hogy lezárja az ukrajnai gázelosztót. A mindenhova betáboroztatott "NATO, European Gendarmerie Force", és a még hadrafogható tagországi alakulatokkal leverné a lázadásokat. Különösebben az sem zavarja az EU irányítást, hogy a Lisszaboni Szerződés érvénytelen, ahogy az Orbány-kormányt sem az, hogy alkottákolmányát népszavazás elé sem merte vinni.


Az EU felbomlása esetén a tagállamokat, de elsősorban Magyarországot azonnal, "hivatalosan is megszállja" az izraeli kazár-zsidó idetelepülni szándékozó népesség, ahogy Lengyelországban, Ukrajnában is előkészítették a terepet. Idehaza a Gyurcsány-Bajnai-Orbán triumvirátus mindet megtett ezért. A "beözönlést" mindössze az akadályozza meg, hogy a Közel-Keleten még nem durrantották el a végzetes "petárdát", és ezt addig nem is teheti meg Izrael, amíg az EU áll. A startpisztoly amúgy is a Bilderberg legfelsőbb irányításának a kezében van. Az EU végvonaglása látványos lesz, bevetve a betelepített 70 millió, főleg muszlim bevándorlót, a II. Világháborúban "kiirtott zsidókat", az 50 millió négert, a romákat és az egyéb nemzeti ellentéteket is...
A kiprovokáltan létrehozandó európai energiaválsághoz és az eredményeként létrejövő polgárháborúkhoz Ukrajna a kulcs, egy maximálisan nyugat-hű pojácával az ország maradékának az "élén". Amikor rabló, tolvaj oligarchákban látja a nép a "megmentőt", ne csodálkozzon, ha elveszik. Az EU iránti érdektelenséget pedig nem illik félremagyarázni! Az EU úgy szar ahogy van, de őszig várni fognak, akkor küldik Európára a pokol zsoldosait. Addigra teljesen elmérgesítik a helyzetet Ukrajnában, majd "megkoronázva" a tervezetet, elzárják a gázt, mondván Ukrajna visszaköveteli az orosz lakta, ENSZ rendelet alapján is törvényesen, népszavazással levált területeket...

/Tulok/

Donyeck új kormánya katonai közigazgatást vezet be

A Donyecki Népi Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa statáriumot rendelt el az ország területén. A Legfelsőbb Tanács elnöke az Itar-Tass hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy ennek fő célja az ország területének megtisztítása az ukrán katonáktól. Az elnök kommentálta az újonnan megválasztott ukrán államfő bejelentését is.
Pjetro Porosenko nemrég jelentette be, hogy első hivatalos útját a Donbasz régióba intézi, - a Legfelsőbb Tanács elnöke azonban kinyilvánította, hogy az ukrán államfő nemkívánatos személy a DNK területén.
Hídfő.net | Denisz PusilinDenisz Pusilin, a Legfelsőbb Tanács elnöke
Pusilin elmondta, az ország lakossága semelyik elnökjelöltet nem támogatta, és Porosenko sem léphet be a térségbe, mert nem ítélte el a kijevi hatóságok által elkövetett tömeggyilkosságokat, valamint semelyikük nem ítélte el az Odesszában történteket sem, ahol közel száz embert égettek el élve. A donyecki kormány hivatalos állásfoglalása, hogy bármilyen tárgyalás a kijevi hatóságokkal csak közvetítőn keresztül lehetséges, a kijevi kormány és államfő számára pedig tiltott a belépés a DNK területére.
A Legfelsőbb Tanács katonai közigazgatást vezet be, melyet mindaddig fenntartanak, amíg az utolsó ukrán katonát is el nem távolítják a térségből, valamint az új fegyveres struktúrák megszilárdítják az ország területi egységét és felállítják a határellenőrzést Ukrajna felé.

Az európai ipar alapjait rendíthetik meg a szankciók

Az Európai Bizottság hétfői jelentése szerint Európa nagy mértékben függ a Kínából és Oroszországból importált ritka nyersanyagoktól, melyek az európai gazdaság alapjainak fenntartásához szükségesek. A számítások szerint az Európai Unióban mintegy 30 millió munkahely függ közvetlenül a ritka földfémek hozzáférhetőségétől, melyet a tagállamok csak nagyon kis mértékben tudnak előállítani, beszerzésük túlnyomó részt a két keleti országból történik. A jelentés hozzáadja, hogy Kína megközelítőleg monopolhelyzetben van a ritka földfém készletek tekintetében.
Stratégiailag fontos, ritka nyersanyagok - nincs alternatíva
Az Európai Bizottság által megnevezett ritka természeti kincsek az antimon, berillium, kobalt, fluorit, gallium, germánium, indium, magnézium, természetes grafit, nióbium, platina, volfrám, valamint a könnyű és nehéz ritka földfémek. Ehhez a listához tavaly újabb nyersanyagfajtákat adtak; krómium, kokszolható szén és magnezit.
A fenti nyersanyagokból Kína biztosítja az európai gazdaság szükségleteinek 49%-át. Már csak emiatt is, nincs semmiféle gazdasági realitása annak, hogy az Európai Unió Washington politikai utasításait kövesse és Moszkva ellen komolyabb szankciókat léptessen életbe. A szankciók hatására Kína az orosz gazdaság felé fordul, és az európai gazdaság működésének alapjai a konfliktus súlyosbodása esetén beszerezhetetlenné válhatnak. Oroszország az EU palládium-igényének 46%-át biztosítja. A palládiumot jelenleg lehetetlen helyettesíteni, és az autóipar egyik alapja. Egy másik, alternatív palládium-forrás Dél-Afrika lenne, de ott 2012 óta általános a politikai instabilitás, ami jelentős biztonsági kockázatot jelentene az európai ipar alapjaira nézve, különösen az elektronikai eszközök, a gyógyszergyártás és a vegyészet terén.

http://www.hidfo.net/2014/05/26/az-europai-ipar-alapjait-rendithetik-meg-szankciok

Száz éve nem volt ilyen ítéletidő Kínában (videó)

Legalább 26 halottja van a dél-kínai heves esőzéseknek, áradásoknak és tíz embert eltűntként tartanak nyílván.
Száz évente egy olyan felhőszakadás fordul elő a térségben, mint amilyen Kanton, Csaocsing és Csingjuan városát sújtotta a napokban. A hirtelen lezúduló csapadék miatt megáradtak a folyók, házak dőltek romba és sárlavinák pusztítottak. Liling, Hunan tartományokban több mint 15 ezer embert kellett evakuálni az és csaknem másfél millió épület dőlt össze. Az extrém időjárás Kujcsou, Hunan és Csianghszi tartományt is érintette. Utóbbiban, Pinghsziang városban az áradások ötezer embert zártak el a külvilágtól.
http://koponyeg.hu/hireso/820-szaz-eve-nem-volt-ilyen-iteletido-kinaban-video-

Száz éve nem volt ilyen ítéletidő Kínában (videó)

Legalább 26 halottja van a dél-kínai heves esőzéseknek, áradásoknak és tíz embert eltűntként tartanak nyílván.
Száz évente egy olyan felhőszakadás fordul elő a térségben, mint amilyen Kanton, Csaocsing és Csingjuan városát sújtotta a napokban. A hirtelen lezúduló csapadék miatt megáradtak a folyók, házak dőltek romba és sárlavinák pusztítottak. Liling, Hunan tartományokban több mint 15 ezer embert kellett evakuálni az és csaknem másfél millió épület dőlt össze. Az extrém időjárás Kujcsou, Hunan és Csianghszi tartományt is érintette. Utóbbiban, Pinghsziang városban az áradások ötezer embert zártak el a külvilágtól.


http://koponyeg.hu/hireso/820-szaz-eve-nem-volt-ilyen-iteletido-kinaban-video-

Legalább 26 halottja van a dél-kínai heves esőzéseknek, áradásoknak és tíz embert eltűntként tartanak nyílván.

Száz évente egy olyan felhőszakadás fordul elő a térségben, mint amilyen Kanton, Csaocsing és Csingjuan városát sújtotta a napokban. A hirtelen lezúduló csapadék miatt megáradtak a folyók, házak dőltek romba és sárlavinák pusztítottak. Liling, Hunan tartományokban több mint 15 ezer embert kellett evakuálni az és csaknem másfél millió épület dőlt össze. Az extrém időjárás Kujcsou, Hunan és Csianghszi tartományt is érintette. Utóbbiban, Pinghsziang városban az áradások ötezer embert zártak el a külvilágtól.

http://koponyeg.hu/hireso/820-szaz-eve-nem-volt-ilyen-iteletido-kinaban-video-

Volt NDK-s deszantosok készülnek Donbasszba-segiteni!

Németországban-kiváltképpen a volt NDK-területén-egyre növekszik az undor a kijevi puccsista hatalommal szemben, és nő a rokonszenv Donbassz függetlenségi harca iránt.
deszantnyik
Berlinben a Treptow parkban rendezett volt keletnémet deszantosok találkoztak. Összejöttek vagy négyszázan. Csináltak egy kis felvonulást, amit a rendőrség nem nézett jó szemmel, mert olyan dalokat és indulókat énekeltek és játszottak, hogy…
Nem libsi füleknek valókat. De végülis nem avatkoztak be.
A lényeg az, hogy az egykori Speciális Erők tagjai elszánták magukat arra, hogy ha szükséges, tevőlegesen is a helyszinen hajlandóak segiteni Donbassznak! Nem zsoldosokként!-ÖNKÉNTESKKÉNT!
És hogy “el ne macskásodjanak”-egykoron szerzett tudásukat újra gyakorolgatják klubjaikban.
(Forrás: http://rusvesna.su)

Az Egyesült Királyság nem kér az EU-ból

Az EP-választások kifejezetten érdekes eredménnyel zárultak az Egyesült Királyságban. A legtöbb Európa Parlamenti mandátumot, szám szerint 23 darabot az UKIP (Egyesült Királyság - Függetlenségi Párt) nevű politikai formáció szerezte meg a lehetséges 73 darabból. Ezzel az eredménnyel (szavazatok 27,5%-a) megelőzte a két hagyományos váltópártot, a konzervatívokat és a munkáspártot is. Ezzel a legtöbb szavazatot és az EP-választás első helyét az Európai Uniót mint politikai szövetséget kategorikusan elutasító párt szerezte meg. Nigel Farage az UKIP vezetője szerint közel 40 évvel ezelőtt, amikor az EU-ba való belépésről szavaztak az Egyesült Királyság alattvalói, akkor a kérdés még egy közös piacra vonatkozott. Azóta az emberek megkérdezése nélkül, gyakorlatilag egy olyan politikai uniót hoztak létre Brüsszelben, ahol példának okáért az Egyesült Királyság törvényeinek 75%-a születik. Londonban csak átírják és megszavazzák őket. Tehát külföldről kormányozzák a szigetországot (is). Ergo sürgősen vissza kell szerezni a politikai és gazdasági függetlenséget UKIP szerint.
Hídfő.net | UKIP plakát"Ki irányítja ténylegesen Westminstert? Törvényeink 75%-a Brüsszelben készül el."
Farage égető problémának nevezte az EU-n belüli szabad "munkaerő" áramlást is, mely különösen a szigetországot sújtja. Legfőképp Bulgária és Románia azok az országok, ahonnan lényegében nem munkaerő érkezik, hanem a szociális hálón élősködők sokasága. Az UKIP szerint vissza kell állítani a határellenőrzést és nem a mennyiségi, hanem a minőségi munkaerőt kell beengedni az országba. Olyan munkavállalókat várnak, akik legalább 5 évig képesek magukról és utódaikról gondoskodni. Oldják meg munkabérükből a lakbér fizetését, legyen privát egészségbiztosításuk és saját maguk által finanszírozott oktatásuk. Tehát öt évig tegyenek bele a közös kasszába, mielőtt kivennének belőle. Valljuk be, jogos elvárás.
"Nincsenek határok - Nincsen ellenőrzés. Az EU megnyitotta határainkat - Hetente 4000 bevándorlónak."
A politikai status quo-t felrúgó UKIP az energiapolitika terén azt vallja, hogy radikálisan csökkenteni kell az energiaárakat, hiszen a termelés költségének 40%-át ez a tétel teszi ki, ami általában több, mint a kifizetendő munkabérek összege. Jelenleg az Egyesült Királyság a megújuló energiaforrásokat felhasználó erőművek kiépítésére és hosszú távú használatára kezdett el berendezkedni. Ezek pedig többnyire szélturbinák formájában jelennek meg, melyek érdekes módon az ország milliárdosainak földjein és tulajdonában vannak. Ráadásul az energiaárakba beépítették ezek kiépítési költségeit is, a megbízhatatlanságuk okán pedig ez az energia drágának is bizonyul. Tehát a szegények fizetnek a gazdagoknak, hogy azok még gazdagabbak lehessenek. Olcsó energiát pedig atomerőművek építésével és működtetésével, energiahordozók szükséges importjával lehet biztosítani. Ez természetesen megszüntetné a "környezetvédő milliárdosok" egyeduralmát.
Hídfő.net | Nigel FarageNigel Farage
Nigel Farage kijelentette, hogy nem szabad olyan szervezetekben részt vennie az Egyesült Királyságnak, melyek katonai beavatkozásai csak káoszt és évekig tartó szenvedést okoznak - például Líbiában és Afganisztánban. Bírálta az EU részvételét az ukrán válság kirobbantásának előidézésében is.
A politikai korrektség helyett a mindennapi emberek nyelvén beszélő angol politikus szerint ezeket a problémákat legegyszerűbben az EU-ból való kilépéssel lehet orvosolni. A választók az UKIP-re való szavazással az EU-ról is véleményt mondtak.

http://www.hidfo.net/2014/05/26/az-egyesult-kiralysag-nem-ker-az-eu-bol

Az ukrán össz lakosság alig több, mint 20 százaléka támogatta Porosenko elnökké választását.

Az ukrán elnökválasztást is május 25-én tartották, mint az európai parlamenti választásokat.
Ám, mintha valami balsors árnyéka vetülne ki mindkét demokratikusnak álcázott választási cirkuszra. – Bizony az alacsony részvételi arány sok mindent elárul a regnáló kormányzatok népszerűségéről ezekben az országokban.
Mert a választásokon való részvétel az Európai Unióban, – mindössze 43.09%, – ezen belül Magyarországon a 30 százalékot sem érte el; 28.92 % volt. – Ukrajnában pedig az előzetes eredmények szerint, az ukránok mindössze; 40,32 százaléka ment el szavazni.
Nos, az ukrán elnökválasztást Petro Porosenko, a dúsgazdag csokoládé gyáros nagytőkés “nyerte”, akinek bizony nem sok köze van az egyre szegényedő ukrán néphez. És itt most nem is a fosztogató felső tízezerben elfoglalt helyére gondolunk.
Hanem nagyon is földhöz ragadtan, még mindig a makacs számokra. Mert Porosenko még a többség szavazatait sem bírja igazán, – mert hiába a fellengzős bejelentés Kijev részéről, hogy minimum a szavazatok 50 százalékát, de 55 százalékát biztosan megszerezte, – szerintünk viszont az a nagy kérdés, hogy ez a szám, ugyan minek is az 55 százaléka?
Mert, mint fent említettük, az előzetes eredmények szerint, az ukránok mindössze; 40,32 százaléka ment el szavazni. És a legnagyobb részt Nyugat-Ukrajnában. – Nos, nem kell matematikai zseninek lenni ahhoz, hogy az ember a 40 százalék felét, – (vagyis a 40 százalék 55 százalékát, -ennyien szavaztak ugyanis Porosenkóra), – kiszámolja a teljes ukrajnai lakosság viszonylatában. Ez bizony csak az össz lakosságnak alig több, mint a 20 százaléka.
Ők ezt nevezik ‘igazi legitimitásnak’. Szép. – Ezt még tán a Fidesz sem tudná felül űberelni, – még a kétharmados egyharmadával sem.
Ettől függetlenül Porosenko a tervek szerint minimum 5 évig fog kormányozni, az Ukrán Alkotmánybíróság döntésének értelmében.
Azonban nem biztos, hogy ő ennek annyira örülni fog. Mert úgy néz ki, hogy őt választották ki arra, – hogy a klasszikusan pejoratív szóhasználattal élve: “Elvigye a balhét”. – Mert ez az elnöksége nagy valószínűséggel a teljes vagyonába fog kerülni, mely már a megválasztása napján is elkezdett olvadni.
Emlékeztetőül megjegyezzük, hogy: Porosenko vásárolta meg a “Bonbonetti” nevű “magyar” édesipari céget, amely gyártja a “Tibi” csokoládét is!
Ám, mint az imént mondtuk ez a hatalmas és mesés vagyon már most olvadozni kezdett. Mert szét kell azt bizony osztogatni. – No nem a szegény és nélkülöző ukrán népnek, – hanem a politikus havereknek, a lobbystáknak, az ilyen-olyan szolgálatokat tévő hivatalnokoknak, – no és annak a zsoldos seregnek, melynek felállítását már meg is kezdte az ukrán elnök.
Mert napi 1000 Hrivnyát (kb. 18.000 HUF) fizet mindazoknak zsoldosoknak, akik bevonulnak a seregébe, és hajlandók a kelet-ukrajnai fiatal népköztársaságok ellen harcolni. – Ez a pénz az egyszerű ukránoknak persze mesés összeg, – ám ennek a megkeresésébe simán bele is lehet halni. Mert olyan harcosok ellen fogja küldeni őket a főnökük, akik a saját földjüket, otthonaikat, családjukat védik.
A Népi miliciák önkéntesei
A Népi milíciák önkéntesei, akik a saját földjüket, otthonaikat, családjukat védik
Olyanok ellen, akik az idegen betolakodókkal szemben nem ismernek irgalmat és ezt nagyon jól is teszik. – Mert, aki pénzért, egy rohadt burzsuj parancsának engedelmeskedve olyan hazafiakra támad, akik az otthonaikat védelmezik, – az nem is érdemel kegyelmet senkitől sem.
Hiába fekteti tehát zsoldosokba pénzét a kapitalista ukrán elnök. Egyszerűen nem fogja bírni anyagilag. Mert azon donbasszi milíciák ellen küldi zsoldosait, akik, – mint már említettük, a saját földjükért, otthonaikért, családjukért harcolnak, – s kemény küzdelemmel kellene elvenni tőlük minden darab földet, házat utcát. – Ez az, ami a hódítóknak nem fog sikerülni.
A népi milíciákkal szemben, egy korlátozott hatékonyságú hadjárathoz Porosenko úrnak egy minimum 5 ezer fős zsoldos seregre lenne szüksége, melynek a személyenkénti napi 1000 hrivnyás zsoldja min. fél évig, meghaladná magyar pénzben a 16 milliárd forintot. És a katonái ekkor még se kiképezve, se felszerelve, se felfegyverezve nincsenek.
De ő is, mint minden burzsuj megtanulja előbb-utóbb; a háború nemcsak pénzkérdés.
Így lehet tehát belebukni a választásokba azzal, hogy valaki túlnyeri önmagát. – S ez persze nemcsak Ukrajnára érvényes…
Ez is elválik hamarosan.
Szabad Riport
Adatok forrásai: Választas-2014.info, Európai Parlament, Euronews, Oroszország Hangja, Bal-Rad. – Fotók: RIA Novosztyi, CNN

Donyeckben a repülőtérnél és környékén rendkivül heves összecsapások kezdődtek az önvédelmi erők és a betolakodó latorhordák között.

dore
A megszállók legalább két helikoptert vesztettek már az első pillanatokban. Ebből kiindulva legkevesbb ötven zsoldos kellett hogy fűbe harapjon.
A repülőtér fölött at ukrán légierő harci gépei is megjelentek, de a harcokba nem tudtak beavatkozni a tudósitás leadásáig.
A repülőtér irányitótornyát viszont találat érte, mint ahogyan egy nem messze lévő benzinkút is felrobbant.


http://balrad.wordpress.com/2014/05/26/heves-harc-donyeckben-a-repuloternel/

Ipari létesítményeket rongál meg a kijevi haderő


Megtámadta az ukrán hadsereg Donyeck területén a Tocsmas gyárat, ami a legkülönbözőbb iparágak számára állít elő gépeket. Gáz centrifugáktól kezdve a fegyvergyártásig minden iparágban érintett az üzem. A létesítményre három helikopter nyitott tüzet, a támadás során egy ember életét vesztette, de a gépek a beszámolók szerint nem az embereket vették célba, hanem a gyár berendezéseit akarták rongálni.
Hídfő.net | Tocsmas gyár Donyeck
A dél-keleti régiók a korábbi Ukrajna ipari központjai, melyek elvesztésével Nyugat-Ukrajna gyakorlatilag ipar nélkül marad. Az atlantisták nagyon jól tudják, hogy Ukrajna nyugati régiói azért fejlettebbek, mert a kormányok a nyugati fél fejlesztésére költötték a keleti ipari régiók által termelt javakat. A keleti régiók függetlenedésével az új országok ipara virágozni fog, az életminőség javul, miközben a nyugati régiókban látványosan fog romlani az életminőség.
Hitelekből nem lehet egy országot felvirágoztatni, és Kijev kezében nem összpontosul valós ipari termelés. A kijevi hatóságok ezért meg akarják semmisíteni a leszakadó területek iparának minél nagyobb részét, mielőtt stabilizálódnak a független államok.

http://www.hidfo.net/2014/05/26/ipari-letesitmenyeket-rongal-meg-kijevi-hadero


A NATO bohóca nyerte az ukrán elnökválasztást

Pjetro Porosenko, az Udar (Ütés) párt által jelölt oligarcha nyerte meg az ukrán elnökválasztásokat. Megválasztásával egy nyugati báb került az ország élére, aki tovább folytatja a NATO expanzióját. Porosenko már a győzelem kinyilvánítása előtt megkezdte az ünneplést és nyilatkozott az újságíróknak arról, mihez fog kezdeni beiktatása után; első útja a Donbasz régióba vezet majd. Egyelőre nem tudni, hogyan, mivel a Donbasz régió független országgá nyilvánította magát, ahol értelemszerűen nem volt elnökválasztás. Luganszk és Donyeck is bojkottálta a választást, mivel elutasítják a nyugati bábkormányt, ami puccsal jutott hatalomra, így az általa kiírt elnökválasztás is illegitim.
Porosenko annak ellenére is megköszönte a részvételt a dél-keleti megyék szavazóinak, hogy ott szinte senki nem vett részt a választáson (Donyeckben 12,09% volt a részvételi arány, szemben a kijevi 60,65%-al). A győzelmi ünnepségen bejelentette, hogy első útja a Donbasz régióba vezet, de egyelőre nem tudni, mi célból megy oda, és hogyan fog ez megvalósulni. Ha Porosenko Donyeckbe akar menni, arról a hadseregnek kell gondoskodnia, - kivéve, ha elismeri különálló országnak a független területet és tárgyalni megy.
Porosenko láthatóan a NATO bohócaként lett pozícióba téve, választási csalás útján. Megválasztását követően ugyanis a krími választóknak is megköszönte a szavazatokat. A Krím-félsziget azonban Oroszország része, mostanra ott a hrivnyát sem használják, a rubel a hivatalos fizetőeszköz, Krím lakosai orosz állampolgárok, a határokat pedig az orosz határőrség védi. Miért és milyen alapon szavaznának Oroszország állampolgárai az ukrán elnökválasztáson?
Hídfő.net | Pjetro Porosenko
Porosenko tehát a NATO bohóca, az orosz médiában már most karikatúrák ezrei terjednek a nyugat bábjaként pozícióba tett csokigyárosról (Porosenko üzleti érdekeltségei miatt). Eközben a nyugati média nyíltan hazudik, máris Putyin bábjának állítja be a megválasztott elnököt. Így újra szembesíteni kell az embereket a tényekkel.
Az egyik ilyen tény, hogy Porosenko a győzelmet követően azonnal kinyilvánította, hogy az atlantista puccs által hatalomra juttatott Jacenyuk maradhat a kormányfő. Vagyis az ukrán elnökválasztásnak semmilyen más célja nem volt, mint demokratikus úton hitelesíteni a puccsot, hogy az illegitim kormány valamilyen szinten elfogadhatóvá váljon a diplomáciában. Porosenko tehát bejelentette, hogy a kormány tevékenységén semmit nem akar változtatni. Ez a "kormány" úgy jutott hatalomra, hogy a legitim ukrán államfő, Viktor Janukovics hosszas időhúzást követően elutasította az Európai Unióval a társulási szerződés aláírását. Emiatt Janukovicsot azonnal eltávolították a hatalomból, most pedig tettek a helyére egy csokigyárost, aki látszólag legitim államfőként a nyugatról pénzelt politikusokat legitim kormánynak ismeri el.
Másik tény, hogy Porosenkonak két gazdasági főtanácsadója lesz; egyik Mihail Szaakashvili, aki korábban az atlantisták bábjaként volt grúz államfő, - másik pedig Kakha Dendukidze korábbi grúz miniszter lesz. Vitalij Klicsko, az Udar párt vezetőjének elmondása szerint Ukrajna számára Grúzia a példa. Csakhogy Szaakashvili egyetlen eredménye volt, hogy 2008-ban katonai összecsapást provokált ki Oroszországgal, amit azonnal el is veszített. Ha ez a példa Ukrajna számára, akkor az is tény, hogy az ukrán elnök a NATO bohóca. Ez egy színjáték, - a NATO megvetette a lábát Nyugat-Ukrajnában, és a terjeszkedést most megpróbálják konszolidálni azzal, hogy adnak a demokratikus látszatra, és megválasztatják a saját embereiket. Lehet-e Putyin bábjának nevezni egy olyan személyt, aki főtanácsadójának nevezi meg a Putyin ellen háborút kezdeményező, bukott politikust?


http://www.hidfo.net/2014/05/26/nato-bohoca-nyerte-az-ukran-elnokvalasztast

Orgyilkos mészárlás Luhanszk mellett

A kijevi zsidrákhorda zsoldosai tegnap este a Luhansz-régióbeli Novojdar faluban vérengeztek egy kicsit.
Újoroszország kormányának belügyi szóvivője tájékoztatása szerint május 25-én kora este (18 óra 47 perckor) a Novojdar falu területén átvezető úton a kijevi junta páncélos menetoszlopa haladt Luhansz irányába.

Az út mellett lévő kávézóhoz érve az egyik páncélosról maszkos, feketeruhás fegyveresek ugráltak le, és minden előzetes figyelmeztetés vagy felszólitás nélkül tüzet nyitottak a kávézó teraszán üldögélő fegyvertelen civilekre.
Az orgyilkos támadásnak négy halottja, és négy súlyos sérültje van.
(Szveta B-R)

18. Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum

Az üzleti fórumot a híres / hírhedt EU és USA szankciók ellenére is megtartották. A fórum színvonalát jelzi, hogy 146 külföldi nagyvállalat, 450 orosz cég, és 62 ország vett részt a fórumon eddig. Összesen 269 milliárd rubel (~1900 milliárd forint) értékben kötöttek üzletet a résztvevő cégek a mai napig. A EU számára a legaggasztóbb azonban az volt, hogy Kína jelezte, a befektetőik és az innovációs cégeik készen állnak azonnal átvenni a nyugat-európai cégek helyét Oroszországban, amennyiben azok a kivonulás melett döntenek.
Hídfő.net | Nagyvállalatok vezetői a 18. Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági FórumonNagyvállalatok vezetői a 18. Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon, 2014. 05. 24.
Reiner Hartmann, az Európai Gazdasági Társaságok Szövetségének elnöke kifejezetten aggaszótank találta a kínaiak ilyen irányú bejelentését, és sajtónyilatkozatban reagált: "Való igaz, hogy összesen 57 kínai vállalat jelezte érdeklődését az olyan nyugati nagyvállalatok helyére mint a Siemens, Alstrom, BAYER és Volkswagen. Azonban az EU-s cégek és Oroszország közötti bizalom erős alapokon nyugszik, így nem kell tartanunk ettől a váltástól."
Hídfő.net | Putyin beszél az orosz bankrendszer megtisztításának fontosságáról.Putyin beszél az orosz bankrendszer megtisztításának fontosságáról. 18. Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum, 2014. 05. 24.
Hartmann úr aggodalma nem alaptalan, egyetlen szerencséjük, hogy a nyugati vállalatok még időben jelezték, hogy kitartanak Oroszország mellett. Így nem kell menniük az országból, annak ellenére, hogy az uniós politikusok még mindig ragaszkodnak az USA-val való kokettáláshoz szankciók ügyében. Szerencsére az orosz politika nagyon is tisztában van azzal, hogy a politikusok színháza nem összekeverendő a gazdasági vezetők lépéseivel. Úgyis a gazdaság mozgásához fognak igazodni a vezető politikusok, mint Merkel, és Hollande is, - nem is nagyon tehetnek mást, ha meg akarják őrizni a jelenlegi pozíciókukat. A felvevőpiac pedig Oroszországban erős, ezért mind a németek, mind a franciák építeni szeretnének rá.
Ezt Hartmann is elmagyarázta egy interjúban, a fórum ideje alatt. Szerinte "Lássuk be. A politikusok általában négy évente cserélődnek. Ők ebben a négy év távlatban gondolkoznak, nem is akarnak többen. De mi, a befektetők, mi maradunk sokáig." Hartmann szerint nehéz helyzetbe lettek hozva az EU-s nagyvállalatok, mert választaniuk kell, hogy a saját kormányukat támogassák, vagy nem. "Ezért úgy döntöttük, mi, a nagyvállalatok képviselői, hogy az üzlettel foglalkozunk, nem a politikával." Röviden ez annyit jelent, hogy az uniós döntéshozók a nagyvállalatok vezetői szerint finoman szólva se kompetensek a gazdasági döntésekben mostantól, ezért teljesen mindegy, hogy mit mondanak ilyen szempontból.
Nagy Kálmán

Ilyen szinten dolgoznak ellened!

A Rendszer Védelmében - egy szabadkőműves rendőr levele 1992-ből.
http://www.youtube.com/watch?v=y6k2L49756k
Balázs morning show 2014. május 26.
http://www.youtube.com/watch?v=DpnHVY4_3-I

Senkit nem érdekelt Brüsszel parlamentje - Érkeznek az első magyarázatok

28%-os részvételi arány, 12 fideszes mandátum, 3 jobbikos képviselő. A többinek be kellett jutnia, ezért bejutott, de ennek vélhetően semmi köze a valós támogatottsághoz. Lemondott az MSZP elnöke, miután mindkét választáson eljátszotta a neki szánt balek szerepet.
Mesterházy Attila, az MSZP balekja mondott hasznos dolgokat. Amellett, hogy visszavonul, azt is bejelentette, hogy a tegnapi nap nem volt a demokrácia ünnepe. A következő napok vélhetően azzal telnek majd, hogy a liberális média szakértőkkel alátámasztva megmagyarázza, miért volt ennyire alacsony a részvételi arány, - azoknak, akik pontosan tudják, miért nem mentek el, vagyis a magyar választók 72%-ának. Lássuk az első magyarázatokat!
A HVG szerint a választóknak pontosan úgy jó, ahogy van. Se túl szoros függés az EU-tól, se túl nagy elkötelezettség. Mivel a választóknak pontosan úgy jó, ahogy van, ezért szavaztak ennyire kevesen, - és ezért nem mentek el még kevesebben. A csavaros logikai bukfenc után egy újabb következik, amikor kijelentik, hogy más országokban, ahol euró is van, 13-19% volt a részvételi arány. Ezek szerint az embereknek ott már annyira jó, hogy nem is akarnak többet szavazni. Majd meg is érkezik a következő magyarázat, miszerint két hónapos időtávon belül nem lehet a választókat kétszer is aktivizálni. Az emberek elmentek már szavazni egyszer, miért mennének el még egyszer? Legközelebb majd 4 év múlva, és ezzel meg is van magyarázva az alacsony részvételi arány. A HVG hirtelen felindulásból bedobott magyarázatán felül már azt fejtegette, hogy aki elment szavazni, az miért ment el. A kérdésnek ez a vonatkozása nem is túl érdekes, mert a választók 28%-a nem ad demokratikus legitimitást az Európai Parlamentnek, akkor sem, ha a törvények szerint nincs minimum részvételi arány. Ha egyedül Orbán Viktor megy el szavazni, és a Fidesz 100%-ot kap, az demokrácia? Pontosan olyan demokráciánk van, mint Kijevben, csak szebb a körítés.
Akárhogy is számolják, nem elég egy demokráciához
A szakértői felszólalások előtt a média azt mondja, mindenkinek úgy jó, ahogy van, emiatt nem akarnak az emberek szavazni. Odáig még nem jutottak el, hogy kijelentsék; az emberek azért nem mennek el szavazni, mert elfogadják Brüsszel abszolút fennhatóságát, - de ki fogják jelenteni. Meg fogják mondani, hogy az emberek azért nem szavaznak, mert nem is akarnak képviselőt küldeni az Európai Parlamentbe, nem akarnak beleszólni a nagy európai ország ügyeibe. Brüsszel dönt, és mindenkinek úgy jó, ahogy van!
Aki ezeket írta, az láthatóan a jól megfizetett adminisztráción kívül még nem nagyon találkozott választópolgárral. Az emberek azért nem mennek szavazni, mert nagyon jól tudják, teljesen mindegy, szavaznak-e vagy nem. Ha szavaznak is, egyeseknek előre meg van írva, hány százalékot kell kapniuk. Gyurcsány megmondta, hogy két mandátum kell a DK-nak, - megkapta. Attól még senki nem gondolja komolyan, hogy a DK támogatottsága 10%-ra nőtt. Az LMP mindig megkapja azt a bűvös 5%-ot, hogy még éppen átlépjék a küszöböt. Most is megkapták, hogy bent legyen az emberük az Európai Parlamentben, - mindez nem változtat rajta, hogy a küszöb átlépése már az országgyűlési választásokon se volt hihető. 25 év után eljutottunk oda, hogy az emberek nem hiszik el. Ez hatalmas előrelépés.
A történelem során "valamiért" a demokrácia soha nem élt meg évszázadokat. Az ókortól kezdve a jelenkorig a demokrácia mindig csak egy átmeneti időszak volt, ami ilyen vagy olyan úton diktatúrába hajlott. Az emberek most se hiszik el, hogy demokrácia van, - mert a gyakorlat azt mutatja, hogy nincs. Orbánnak alig több mint 2 millió szavazattal van kétharmada a törvényhozásban. Az Európai Parlamentbe küldött magyar képviselőket nem támogatják tömegek. A Fidesz küldötteit a választásra jogosultak 14,41%-a támogatja. A Jobbik küldöttségét 4,11% támogatja. Az MSZP-nek alig több mint 3%-a van, a DK pedig a választók 2,79%-ának támogatásával fogja építeni az Európai Egyesült Államokat.
Félreértés ne essék - nem azért nincs demokrácia, mert az emberek nem szavaznak. Azért nem szavaznak, mert mindenki látja, hogy nincs demokrácia. Akárkire is adnak le szavazatot, nem az fog történni, mint amire voksoltak. Akire a szavazatot leadják, az nem azt fogja csinálni, mint amit ígért. Mégis miért mennének el szavazni, ha látják, hogy ez így van? Valaki lassabban tanul, valaki gyorsabban, - de végül mindenki megtanulja, hogy szavazni fölösleges. Emellett mindig is lesz egy olyan kör, akinek nem fölösleges szavazni, mert közvetlen anyagi előnye származik belőle. Ezért is nincs minimum részvételi arány. Az ő néhány százalékuk valahogy mindig ki fog tenni egy demokráciányit.
Fenyvesi Áron

Új-Oroszország hadserege elindult az első bevetésre

A frissen alakult Új-Oroszország (Novorosszija) hivatalos hadseregének első akciója a donyecki régió határellenőrzését átengedni nem akaró ukrán határőrséggel szembeni fellépés volt. A képek és a videó az akció indulása előtt készültek. Sok emberen lehet látni, hogy valamikor hivatalos katona volt, és a fegyvert meg a régi egyenruháját gyakorlatilag csak kivette a szekrényből.
Hídfő.net | Egy kis víz és fénykép a családról az útra.Egy kis víz és fénykép a családról az útra.
Hídfő.net | Rokonok búcsúznak a frontra induló katonáktól.
Hídfő.net | Egy jobban felszerelt osztag.

Oroszország világhatalmi pozíciójának visszaállítása a végéhez közeledik - a Nyugat főpróbája elbukott

Vlagyimir Putyin a 18. Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon fejtette ki, hogy "Annak érdekében, hogy az USA LNG [Liquefied Natural Gas - cseppfolyósított földgáz] üzlete beinduljon, ki kell építeni az ehhez szükséges infrastruktúrát mind Európában, mind az Egyesült Államokban. Ez mind pénzben is, időben is nagy befektetés." Felhívta továbbá a figyelmet, hogy "Az ázsiai piacon a földgáz ára épp most emelkedett az 1.6-szorosára. Szerintem egyértelmű, hogy ha az amerikai LNG-vel foglalkozó cégek arra a piacra fókuszálnának, több profitra tehetnének szert."
Hídfő.net | LNG töltésére képes kikötő, Texas, USALNG töltésére képes kikötő, Texas, USA.
Az orosz elnök ezzel arra célzott, hogy ha az amerikai vállalatok továbbra is az európai piacot erőltetik az Államok kormányának parancsára, le fognak maradni a Nagy Ázsiai Gázüzletről. Az amerikai LNG-vel foglalkozó cégek viszont nem nagyon tehetnek mást, az Egyesült Államok kormánya ugyanis függetleníteni akarja az EU-t az orosz gáztól, hogy szélesítse a szakadékot a két tömb között. Miért kell szakadék a két tömb közé?
Látható, hogy Obama népszerűségébe került az eddigi Oroszország elleni gazdasági fellépések sorozata, arról nem is beszélve, hogy csak a NASA hozzávetőlegesen 350 millió dollárt bukott. Obama és a mögötte álló pénzügyi hatalmi tömb Oroszország elleni bosszúhadjárata a visszájára sült el. Putyinnak végre volt oka kidobni az országból az olyan nemkívánatos gazdasági szereplőket, akik nem csináltak mást, csak kiépítették Oroszországban is a világméretű pénzügyi monitorozó rendszerüket.
A külső pénzügyi szereplők ilyen irányú megszabadulásával Oroszország végre képes volt a saját fizetési rendszerére átállni, ezzel elejét vette a pénzügyi kémkedésnek, és ami a legfontosabb: egy potenciális pénzügyi lezárása Oroszországnak az USA / EU utasításra mostantól csak az országhatáron kívülre működik, az országban a Sberbank PRO-100 rendszere miatt az Oroszországon belüli pénzmozgás digitálisan nem áll le nyugati parancsra ezentúl. Az új orosz Nemzeti Fizetési Rendszer azonban itt nem áll meg. Tárgyalások már folynak, hogy az Eurázsiai régió is átáll erre a rendszerre, kezdve elsőnek az Oroszországgal szembeni kereskedelmi kifizetések ezen rendszeren keresztül történő rendezésére.
Hídfő.net | Vlagyimir Putyin és Hszi Jinping Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Jinping kínai elnök - Putyin a történelmi, 400 milliárdos gázüzlettel tette fel a pontot a nyugati hatalmi tömb térdre kényszerítésére.
Amennyiben az orosz rendszert adaptálja a Kínai fél is, onnantól Oroszországot sarokba szorítani gazdaságilag nagyon nehéz lesz - ennek a főpróbának a bukását nézhették végig a kedves olvasók az elmúlt 3 hónapban, a neve ukrán krízis volt. Oroszországot nem sikerült karanténba zárni se pénzügyileg, se gazdaságilag. A nyugat gyengeségei és érdekérvényesítő képességének romlása viszont nagyon jól kijött, ebből az orosz vezetők és elemzők sokat tanultak, mindezt az Államok kárára.
Félreértés ne essék. A Nyugat gond nélkül feláll ebből a térdelő pozícióból. Még.
Nagy Kálmán





Oroszország - Haderő: Stabilitás és fejlődés

Oroszország stabil helyzetben van. Közeledése Kína felé várható, amely az exportja irányán is változtathat az EU hátrányára és Kína javára...
Az orosz katonai kiadások elemzése számos okból nehéz, de röviden úgy összegezhető, hogy a szovjet időkből megörökölt szigorú nemzetbiztonsági szabályozások miatti. (Lásd: Russian Military Expenditure: Data, Analysis, and Issues by Julian Cooper, 2013. szeptember 64 oldalas tanulmányát, melyből a 10. pont alatti összefoglalás is bőven elégséges. Elérhető itt: http://www.foi.se/Documents/foir_3688.pdf ) 
Az Orosz Védelmi Minisztérium 2013 nyarán adta ki a 2013-2020 közötti fejlesztési programjának részleteit (http://mil.ru/mod_activity_plan/doc.htm). Ennek értelmében a hivatásos állomány a 2013-as 241.000-ről 2017-től eléri majd a 425.000-et. A teljes haderő fegyverrendszereinek megújulása 2013-ban 19%-os, míg 2020-ra 70-100%-ot fog elérni. Tételesen nézve a megújulás 2020-ra az alábbiak szerint alakul: tengeralattjárók 71%-a, hadihajók 71%-a, repülőgépek 71%-a, helikopterek 85%-a, szárazföldi rakéta rendszerek 100%-a, tüzérségi eszközök 79%-a, páncélozott harcjárművek (tankokkal együtt) 82%-a, gépjárműpark 72%-a. A teljes dokumentumot átnézve egyértelművé válik, hogy az orosz haderő minden részletében jelentősen és drasztikus mértékben megújul, még pedig rövid időn belül, beleértve ebbe nem csak a fegyverrendszereket, hanem az infrastruktúrát, szociális juttatásokat (szolgálati lakások stb.), gyakorlati/harcászati órák számát (pilótáktól kezdve a harckocsizókig bezárólag). És persze a védelmi doktrínát, stratégiát és az ezek mentén a gyakorlatban megvalósuló „taktikai” cselekvéseket, azaz a geopolitikai válaszokat és külpolitikai lépéseket. Vagyis mindent. Oroszország váltott, aminek oka van. Egy szóval, minden megújul 2020-ra, 70-100%-ig, legvalószínűbb, hogy a megújulás 80-85%-os lesz a jelenlegi trend szerint. Ez persze változhat lefelé, de akár jelentősebben felfelé is. A nagy kérdés az, hogy miért? A válasz pedig – éppen a részletek miatt – rendkívül egyszerű. Oroszország 2020-ra fel akar készülni, mégpedig egy olyan helyzetre, ahol a haderő lojalitása és kitartása a lehető legoptimalizáltabb (szociális rész!) és a haderő a legütőképesebb, mind védelmi, mind megelőző csapásmérés tekintetében. Ez két esetben lehet a cél: elhúzódó háborút akarnak, vagy olyan helyzettel számolnak, ahol a feszültség és/vagy konfliktus erőssége és időbeli alakulása hosszú távú vagy annak vége és kimenetele nem belátható. 
Oroszország nem kíván támadó háborút kezdeményezni. Abszolút alapvető kérdés: cui prodest, azaz kinek az érdeke? Miért és ki ellen akarna Oroszország támadni? A kérdés költői. (Egyébként pedig a doktrínája és fegyverrendszerei alapvetően védelemre valók, természetesen rendelkeznek támadó potenciállal is. Ez az USA esetében pont nem mondható el.) Marad a másik verzió: védekezés, mégpedig nagyon megváltozott körülmények között. Az, hogy az USA-NATO-EU hogyan csipegeti le az orosz baráti államokat és „(előváros)államokat” mindenki számára érzékelhető. Hogy ez mennyire veszélyezteti az orosz védelmi képességeket, azt már kevesen értik. Egyébként nagyon, így az ukrán helyzet is intő jel, Ukrajna – ütközőzónaként – az egyik alapvető védelmi „bástya” az oroszok számára, ahogy Fehéroroszország és Irán is. De még mindig nyitott a kérdés, hogy miért? Erre nehéz röviden választ adni, de a közelgő energiaválság meglehetősen pontos választ ad, még pedig az egyetlen lehetséges választ. Feltéve, hogy nem komplett „pszichopata” a nyugati világ, amely bár mutatja ennek jeleit és minden normális és tisztán látó ember számára nyilvánvalóan visszataszító, ám azért azt ne higgyük, hogy őrültek által vezetett. A nyugati lépéseknek is megvan az oka, amely szintén a közelgő energiaválsággal támasztható alá a legpontosabban. Oroszország 2020-ig 700 milliárd dollár értékben fejleszti haderejét, jelentős prioritást adva a hadászati rakéta erőknek, ennek keretén belül és több más nukleáris fegyver mellett – az amerikai rakétavédelmi programra adott válaszként – egy új ICBM is hadrendbe lesz állítva, a Sarmat. (Az oroszok jelenleg a hidegháborús időket is megszégyenítő dezinformálásba kezdtek, így ezekről a fejlesztésekről alig lehet megbízható adatokhoz jutni.) A Sarmat ICBM 2018-2020 között kerül rendszeresítésre, és teljesítménye „nem marad el, az előd típusétól”. Érdekes kijelentés ez, mert az RS-20V (SS-18M6 Satan) 10 darab 800 kt töltetet hordoz, de képes lenne ennél többre is, valamint hordozhat akár 1 darab 20 megatonnás töltetet is. (A korábbi 20-40 darab húsz megatonnás RS-20-ast 2009-ben vonták ki a szolgálatból, de a töltetei minden bizonnyal raktáron vannak és lesznek.) 2018-ra az ICBM-ek és SLBM-ek 80%-a megújul, azaz új típusok alkotják majd az orosz arzenált. A 100%-os megújulást 2021-re tervezik. Ha – és a feltételes mód nagyon is inog – érvényben marad az Új START egyezmény, akkor 2018-ra Oroszország 1.550 töltettel és 700 hordozó eszközzel (ICBM, SLBM, bombázók) fog rendelkezni; plusz 100 tartalékkal, amelyről szeretnek megfeledkezni a szaksajtóban is. De az Új START egyezmény addigra nagy eséllyel megszűnik, amivel a korlátozások alól is mentesül Oroszország és az Egyesült Államok. 
Oroszország számos új hadászati nukleáris fegyverrendszer fejlesztésébe kezdett, elsődleges prioritást adva ezeknek a fejlesztéseknek. Az új hordozó eszközök között lesz új hadászati rakétahordozó tengeralattjáró (SSBN) osztály, hozzá való új hadászati rakétával (SLBM), új önjáró (gépjárműre és vasútra telepített) hadászati rakéta (ICBM), valamint tervben van egy új silóba telepíthető ICBM típus is (Sarmat). Oroszország a hadászati bombázók számára új nukleáris töltetű cirkálórakétát (ALCM) fejleszt, és tervben van egy új hadászati bombázó kifejlesztése (ahogy az amerikaiaknál is); bár ez utóbbi megvalósulása igencsak kérdéses, mindkét nagyhatalom esetében. Egyes szakértők szerint az orosz program oka, hogy a hagyományos katonai erőegyensúly felborult az USA javára és erre válaszul fejleszti Oroszország a nukleáris kapacitását. Ez alapvetően egy hibás megközelítési mód, lévén Oroszország nem folytat „demokrácia exportot”, szemben az USA-val, azaz nem kell versenyeznie, hogy kinek van ebben vagy abban a térségben nagyobb konvencionális ereje a hagyományos katonai erőegyensúly terén. Oroszország védelmi doktrínát követ, Amerika alapvetően támadót (már ha az érdekei úgy kívánják, hogy támadjon; amúgy meg katona földrajzilag nem igazán támadható hagyományos értelemben.) Más szakértők azt hangsúlyozzák, hogy ezek a fejlesztések zátonyra futtatják a nemzetközi egyezményeket a nukleáris lefegyverzésről. Ez utóbbi azért nevetséges, mert azt az Egyesült Államok már rég megkezdte, nevezetesen az egyezmények felmondását (1972-es ABM) és kijátszását (BWC) és az azon irányú provokációkat (rakétavédelmi program), amelyekre az orosz reakció tűnik majd az egyezmények megszűnését kiváltó oknak. A szakértők már ott tévednek, pontosabban ferdítenek, lévén ezek publikus anyagok, hogy az egyensúly számos területen soha nem is állt fenn. A két fél haditengerészete között mindig is aránytalanság volt. Nem véletlen, hogy az orosz haditengerészeti erők és légierő mindig is nukleáris csapásban gondolkodott, hiszen máshogy nem tud megállítani egy esetleges amerikai támadást. Nem véletlen, hogy a szovjet doktrína azért szólt arról, hogy harckocsik ezrei rohanják le Európát, mert az amerikaiak taktikai atombombákkal fognak válaszolni. Oszt mégsem jöttek azok a csúnya szovjet tankok miriádjai, mivel nem is akartak, és csak akkor jöttek volna, ha NATO agresszió készült volna a Szovjetunió ellen. Csak hát a Szovjetunió halott és most sikk róla csupa ördögit állítani. Nem a politikai rendszerére utalok, csak arra, hogy hány agressziót követett el a Szovjetunió és hányat az USA 1945-1991 között; s most hagyjuk a szokásos 1956-os vagy csehszlovák eseményeket, mert azok sem azok voltak, aminek ma a széles néptömegek hiszik. 
Putyin már 2012-ben bejelentette, hogy az orosz stratégiai rakéta erők 400 új rakétát kapnak tíz éven belül, lényegében lecserélve az összes jelenlegi típust. Mára több új rakéta már gyártásban és hadrendben van. Így például a Topol-M (RT-2UTTKh / SS-27 Sickle-B), amely nagyméretű tehergépkocsira van telepítve, s így a mozgékonysága miatt rendkívül nehéz célpont. (A két fél egy csapásmérés esetén elsőként a másik fél csapásmérő egységeit lőné.) Az eredeti Topol ICBM megfelelve a START-II egyezménynek, amely tiltotta volna a több töltetes szárazföldi rakétákat, egy robbanófejes volt. Miután az USA felmondta az ABM egyezményt (~atomrakéta elhárító rakéta egyezmény), és erre válaszul az oroszok a START-2-őt, sor került a silóba telepített MIRV rendszerű (több töltetes) Topol-M kifejlesztésére 2006-ban, majd most az önjáró változatra. Az RS-24 Yars ICBM a régi egytöltetes silókba telepített Topol-M-eket váltja fel 2011-től, de gyártásban és hadrendben van a Yars önjáró változata is. A Yars szintén MIRV rendszerű 4-6 töltettel. 2014-re hadrendbe áll az új Borey osztályú (Project 955) hadászati rakétahordozó tengeralattjáró (SSBN) első példánya, a Jurij Dolgarukij, majd a második példánya. Fegyvere az új 6 robbanófejes RSM-56 Bulava SLBM. A 4. Borey egység után, már a Project 955A tervnek megfelelően gyártják a többi példányt, amelyek 2020-ra állnak hadrendbe. Összesen 8 hadászati rakétahordozó tengeralattjáró 6 éven belül… ez még hidegháborús mércével mérve is jelentős és ijesztő fegyverkezés. Ráadásul az oroszoknak sikerült a fejlesztési programmal úgy összezavarnia a nyugati világot, hogy se a típusok terén, de a mennyiségek terén sincs megbízható információ. Amire már rég nem volt példa. Ez egyébként nagyon intő jel. Így például zavarosak az információk a Yars-M és a Rubezh típusokkal kapcsolatban. A Rubezh a többi ICBM típusnál kisebb, lényegesen kisebb hordozó gépjárműre van telepítve és szakértők szerint képes „kijátszani” az amerikai rakétavédelmi rendszert. Valószínűleg AMaRV (Advanced Maneuvering Reentry Vehicle = Fejlett manőverező visszatérő egység) rendszert hordoz. Az RS-26 Rubezh esetében egyébként felbomlik az 1987-ben megkötött INF egyezmény, a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverekről, hiszen hatótávolsága legfeljebb 5000 kilométer lehet a méreteiből adódóan. A Rubezh valószínűleg vasútra is telepítve lesz, amire utoljára a hidegháborúban került sor. Vasúton ugyanis gyorsabban mozgatható, egy nap alatt 800-1000 kilométerre is mozgatható, s így védettebb. Ezen kívül az oroszok tervezik a nagyméretű RS-20V /R-36M2/ (SS-18M6 Satan) ICBM-ek leváltását egy új típussal, a Sarmat-al. Jelenleg 40 darab Sátán van hadrendben, mindegyik 10 darab 800 kilótonnás töltetet hordoz, de raktáron vannak még a 20 megatonnás töltetek is, minimum 20-40 darab. A tervek szerint erre is sor kerül 2020-ig. A stratégiabombázók átfegyverzése az új Kh-101-es nukleáris cirkáló rakétával zajlik. 2020 utánra tervezik az új bombázó (PAK DA) hadrendbe állítását, amely leváltaná a mostani 63 darab Tu-95 és 13 Tu-160 típusokat. Ha az oroszoknak sikerült mindenkit összezavarniuk – szovjet időket is megszégyenítően – a hadászati rakéták terén, akkor a taktikai rakéták esetében teljes káoszról beszélhetünk. De blöffről biztosan nem. 2018-ra 120 új Iskander indító lesz hadrendben, de ezek már indítónként 2 rakétával. Ez összesen 240 Iskander rakéta, s bár elsődlegesen nem nukleáris töltetű, de felszerelhető 50kt hatóerejű töltettel is, vagy nagyobbal. Finn jelentések szerint az Iskander beléphet a középhatótávú fegyverek kategóriájába (500km-5500km), lévén hatótávolsága eléri a 700 kilométert. /Az 50kt termonukleáris töltet Teller-Ulam típusú és légköri robbantás esetén igen alacsony a fallout-ja, nagyon durván fogalmazva majdem olyan, mint egy neutron töltet, azaz szennyezése alacsony/. Egyes szakértők szerint az új orosz doktrína az, hogy helyi konfliktus esetében kis hatóerejű atomfegyvert vet be, hogy azzal megállítsa a konfliktus kiszélesedését. És erre jó esély lenne, tekintettel az orosz arzenálra. Ez lényegében egy „na most odaba**tam egy nagyot, s innentől mindenki kussol” elv, ami – talán – hatásos lehet. 2009 szeptemberében a közös orosz-fehérorosz „Zapad” hadgyakorlaton sor került egy Varsó elleni nukleáris csapás szimulálására is. Az alacsony hatóerejű töltetek (általános tendencia mindegyik nagyhatalomnál) és a fenti doktrína (az amerikaiaknál is erősödik ennek az esélye) keveréke drasztikusan növeli az esélyét egy közeljövőbeli kisebb nukleáris összecsapásnak, amely könnyen eszkalálódhat egy széleskörű nukleáris háborúvá.
Oroszország hadászati rakéta erői (RVSN) 2020-2021-ben
Elsődleges cél a mobilitás növelése, azaz az új ICBM típusok (Topol-M és Yars) nem csak silóba telepített kivitelben lesznek, hanem önjáró változatban is (tehergépjármű és vasúti), amellyel a megsemmisíthetőségük is rendkívül megnehezül az amerikaiak számára. A felderíthetőségük is rendkívül nehéz. Bár a silók kialakítása ellenáll egy nukleáris csapásnak, amennyiben azok nem 100 méteren belül robbannak fel, a mai precízebb találati pontosság miatt egy közvetlen találatnak már nem tud ellenállni. (Silókat felszíni robbantással támadjál, melynek nagy a fallout-ja, azaz a sugárszennyezése.) Továbbá a Topol-M típus még egy robbanófejes, amely „könnyebben” elfogható rakétavédelmi rendszerrel, mint a több robbanófejes Yars. 2020-ra 200 Yars váltja a Topol-M-eket és ezeket az ICBM-eket új rakétavédelmi egységek fogják védeni. 70 Topol-M még hadrendben lesz (ezek a 2009-2011 között gyártottak). A meglévő R-36M2/RS-20V (SS-18M6 Satan) ICBM-ek közül 20 hadrendben lesz 2020-ig, esetleg néhány évvel tovább. 
 
2020-ra az orosz haderő és azon belül a hadászati rakéta erők jelentős része teljesen megújul és jelentősen erősödik a potenciálja, ütőképessége. Doktrína: védekezés, megelőző csapás képessége és azon eszközök védelmének maximalizálása. Hogy megvárja-e, míg rátámadnak, vagy megelőző csapást mér, nem kalkulálható. Célpontok száma: ~1.200 /EU nagyvárosok (455), USA (290), Kanada (50); a katonai célpontok és a városok száma átfedi egymást, Minuteman-III silók (400)/. Nyilván nem minden város tényleges célpont, így a célpontok száma legfeljebb 1.200, de inkább annak fele. Hadászati ICBM-ek és SLBM-ek, valamint azok tölteteinek száma: 460, illetve ~2.000 töltet, összesen 860-1.030 megatonna hatóerővel. 
Hírfigyelő Szolgálat -

Afganisztán nem kér Obamából

Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke meglepetésszerű látogatást tett az afganisztáni Bagramban található katonai támaszponton, szóvivőjén keresztül pedig kifejezte abbéli reményét, hogy "Örülne, ha találkozni tudna az afgán elnökkel is". Nyersfodításban ez annyit tesz, hogy Afganisztán elnöke, Hamid Karzai ugorjon, de jó gyorsan, mert itt a főnök. Nyilván ezt Karzai elnök is így értékelte, mert egy sajtótájékoztatón fogalmaza meg választát, miszerint "Az afgán kormány bármikor kész fogadni az Egyesült Államok elnökét az afgán elnöki palotában, de nem történhet úgy találkozó, hogy az Egyesült Államok elnöke odarendeli az afgán elnököt egy katonai bázisra."
Erős szavak. Csak nem történt valami?
Hídfő.net | Hamid Karzai a május 20-21 között zajlott Orosz Kínai csúcsonHamid Karzai afgán elnök, Putyin jobbján, a május 20-21 között zajlott Orosz-Kínai Csúcson. Az üzenet egyértelmű.


Barack Obama előre be nem jelentett látogatást tett Afganisztánban, az amerikai hadsereg bagrami bázisán. Érkezését követően meghívta Hamid Karzai afgán elnököt, aki azonban nem volt hajlandó Obamával találkozni. Karzai sértésnek vette a meghívást és bejelentette, a kormány készen áll fogadni az amerikai elnököt az elnöki palotában, - abban az esetben, ha előre bejelentkezik. Az amerikai katona létesítménybe azonban nem volt hajlandó látogatást tenni.
Hídfő.net | Hamid Karzai
Obama az utóbbi években nem meri előre bejelenteni Afganisztánban tett látogatásait. Ez már nem az első alkalom, hogy meglepetés szerűen érkezik, és csak az amerikai katonai létesítményeket látogatja végig. Az amerikai elnök közutálatnak örvend az USA által megszállt országban, feltehetőleg mostanra lehetetlen biztosítani, hogy ne gyilkolják meg az elnököt, ha előre bejelentett látogatást tesz nyilvános helyen. Obama az afgán kormányban sem bízhat. A hatalmi struktúra szintén veszélyt jelent az amerikai elnökre, aki így Afganisztánban tett látogatása alkalmából csak "a tengerészgyalogosokat látogatja meg", és csak kivételes esetben meri elhagyni az amerikai létesítményeket.


http://www.hidfo.net/2014/05/26/afganisztan-nem-ker-obamabol