A Boston Consulting Group által
kiadott új tanulmány szerint a föld legvagyonosabb 1 százalékának
tulajdonában van a globális vagyon 39 százaléka. Ehhez képest a
legszegényebb 50% mindössze a javak 1 százalékát mondhatja magáénak. A
globális pénzrendszert eleve úgy alakították ki, hogy a vagyon felfelé
vándoroljon, miközben a gazdagok és szegények közötti szakadék egyre
gyorsabb ütemben szélesedik. A globális elit vagyona folyamatosan
gyarapszik, miközben a gazdasági nyomor egyre több embert érint a
világon.
Hogyan volt
képes az elit ilyen mértékű vagyont felhalmozni? Az egyik
legkézenfekvőbb módszer mások eladósítása. A teljes globális adósság
jelenleg 190.000 milliárd dollár, miközben az egész föld GDP-je csupán
70.000 milliárd dollár. Az adósságalapú pénzrendszer automatikusan a
globális elithez tereli a pénzt. Az általuk irányított megabankok és
cégek pedig minden értéket bekebeleznek, amit találnak: természeti
forrásokat, nyereséges vállalkozásokat, ingatlan vagyont, politikusokat,
stb. A pénz, a hatalom, a tulajdonjog és az irányítás egyre kevesebb
ember kezében összpontosul a hatalmi lánc csúcsán és ez egy igen
veszélyes tendencia az emberiség számára. Amikor túl nagy vagyon gyűlik
össze, túl kevés ember kezében az szinte minden esetben elnyomáshoz
vezet.
Mi történik, amikor minden vagyon az elit kezében lesz?
Mindenki más csupán hűbéres lesz a vaskézzel irányított rendszerben?
Mi
történik, ha ez a kevés ember úgy gondolja, hogy nincs szüksége több
milliárd hűbéresre? Vajon szigorú népességszabályozási intézkedéseket
vezetnek be, hogy megszabaduljanak a számukra felesleges
kenyérpusztítóktól? Kínában és néhány magas szinten központosított
társadalomban már így „működik” a rendszer.
Amikor
a gazdaság csupán egy maroknyi embernek kedvez, elindul a társadalmi
destabilizáció. Amikor az emberektől mindent elvesznek, könnyebben
kétségbeesnek. A kétségbeesett emberek pedig könnyebben elfogadnak
bármit, ami vagy aki valamiféle megoldást kínál. Jelenleg a teljes
globális instabilitás felé haladunk. A düh és a frusztráció pontosan
olyan ütemben erősödik, mint amilyenben a gazdagok és szegények közötti
szakadék szélesedik.
Vegyük figyelembe a számokat:
- A világ lakosságának 1%-a birtokolja a globális vagyon 39%-át.
- Egy tavaly nyáron kiadott jelentés szerint a globális elit hozzávetőleg 32.000 milliárd dollárral rendelkezik off-shore bankokban.
- A Credit Suisse által készített tanulmány szerint a világ lakosságának szegényebb kétharmada a globális vagyon mindössze 3,3%-ával rendelkezik.
- Az
Egyesült Nemzetek Egyetemének égisze alatt működő Nemzetközi Gazdasági
Fejlesztő és Kutatóintézet tanulmánya szerint a világ lakosságának
szegényebbik fele a globális vagyon 1%-ával rendelkezik.
- A becslések szerint a teljes afrikai kontinens a világ vagyonának csupán 1%-ával rendelkezik.
- Ma a földön egymilliárd ember fekszik le éhesen minden este.
- Nehéz elhinni, de jelenleg 3 milliárd ember él kevesebb, mint napi 2 dollárból (körülbelül 500 Ft).
A
világban a pénz egyenlő a hatalommal, ebből kifolyólag minél több pénz
jut a csúcson lévők zsebébe, annál nagyobb hatalomra tesznek szert.
A
„Ki irányítja a világot?” című írásban hosszan írtunk a világot
irányító maroknyi emberről. Ezeket az embereket kizárólag a hatalom
érdekli és ennek megszerzéséért igen hosszú ideje mesterkednek.
Reményeik szerint idővel sikerülhet felállítani egy globális hatalmi
rendszert, ami egész bolygónk felett uralkodna. Ezt a célt ma már nem is
igen titkolják, azonban sokan ennek ellenére sem hajlandóak elhinni,
hogy valóban ez történik.
A
gazdagok és szegények közötti szakadék az Egyesült Államokban is
szélesedik. Sajnos ennek eredményeként a középosztály fokozatosan
eltűnik, a szegények száma pedig növekszik.
Természetesen nincs mindenki rossz helyzetben. Egyes részvénytulajdonosok kifejezetten jól jártak az elmúlt hónapokban.
Kik ezek?
A gazdagok természetesen. Az Egyesült Államokban a magántulajdonban lévő részvények 60%-a a felső 5% tulajdonában van.
Az
előző recesszió során az amerikaiak 16.000 milliárd dollárnyi vagyont
veszítettek. Azóta ennek az összegnek körülbelül 45%-a „megkerült”,
leginkább az emelkedő részvényárfolyamoknak köszönhetően. A Washington Post a következőket írta:
16 ezermilliárd dollár
tűnt el az amerikaiak szeme elől, a zuhanó részvényáraknak és a
romokban heverő ingatlanpiacnak köszönhetően. Azóta ennek átlag 45
százalékát sikerült visszaszerezni, az infláció és a népességnövekedés
miatt szükséges korrekciót beleszámolva, áll a St. Louis Fed csütörtökön
kiadott jelentésében.
A
jelentésből az is kiderült, hogy a javulás leginkább az emelkedő
részvényáraknak köszönhető, ami elsősorban a gazdag családoknak
kedvezett. Ez azt jelenti, hogy az átlag háztartások számára a javulás
ennél is gyengébb volt.
„Az a következtetés, hogy a válság miatti pénzügyi károk helyreállítása nagyjából megtörtént, téves,” írja a jelentés.
Minden
jel szerint egyenesen haladunk a globális kormány hivatalos hatalomra
jutása felé, hadüzenet és teljes összeomlás nélkül is.
Forrás: The Economic Collapse
A gazdagok és szegények közötti szakadék a világ nyolcadik csodája
Az
alábbi cikk az ’Onion’ nevű amerikai szatirikus hírcsatorna oldalán
jelent meg. Az Onion valós és képzeletbeli eseményeket kommentál
szatirikus formában. Az itt olvasható cikk az utóbbi kategóriához
tartozik.
Keddi
sajtótájékoztatóján a Világörökség Bizottság hivatalosan is
bejelentette, hogy a „Gazdagok és szegények közötti szakadék” lett a
világ nyolcadik csodája, az „emberiség legkolosszálisabb és leghosszabb
ideig fennmaradt művének” nevezve bolygónk vagyonelosztását.
„Az
emberi faj epikus alkotásai közül egy sem ilyen megdöbbentő vagy
tiszteletet parancsoló,” magyarázta Henri Jean-Baptiste, a bizottság
elnöke. „Ez egy fantasztikus, legalább ezer esztendős jelenség, ami
csodálattal és alázattal tölt el.”
„Hála
a korokon át tartó odaadó gondoskodásnak, ez a hihetetlen méretű
relikvia maradéktalanul fennmaradt, félelemmel teli tiszteletet
parancsolva magának minden új generációtól,” tette hozzá Jean-Baptiste.
A
mérhetetlen gazdagság egész világon áthúzódó szakadéka sok millió
csodálót vonz magához évről évre. Az emberiségnek ez a kétséget kizáróan
leghatalmasabb sajátkezű alkotása a világ minden pontjáról kitűnően
látható, legyen az Kelet-Európa, Kína, Afrika, Brazília vagy az Egyesült
Államok.

A legnagyobb csoda
„A
világ eredeti hét csodája eltörpül mellette,” nyilatkozta Edwin
MacAlister, a bizottság egyik tagja, a Gazdagok és szegények közötti
szakadékról Mexikóvárosban készült fénykép előtt pózolva. „Az emberi
leleményesség csodája ez, ami elhomályosítja még a Kínai Nagyfalat, a
Gizai piramisokat, sőt talán még a Nagy Faji Szakadékot is.”
A
régészek szerint sok millió rabszolga és jobbágy egész életen át tartó
kemény munkájának köszönhetjük ezt a csodát. A leletek azt mutatják a
munkát több ezer évvel ezelőtt kezdték, amikor az első elit meggyőzte
alattvalóit, hogy a létesítmény az isteni akarat része. Ez a hit a mai
napig fennáll.
Bár a történészek tagadják az állítást, sok szakértő szerint a Gazdagok és szegények közötti szakadékot a zsidók építették.
„Sokszor
a könnyekig meghatódom megdöbbentő szélességét látva,” meséli Grace
Ngubane, 31 éves Johannesburgi lakos, aki a szakadék legszélesebb része
mentén él. „Ezek felfoghatatlan léptékek… nagyon kicsinek érzem magam.
Mondhatni jelentéktelennek.”
Az
évszázadok során sok ember próbálta átszelni a Gazdagok és szegények
közötti szakadékot, de a bizonyítékok azt mutatják, ez csak keveseknek
sikerült és sokan belehaltak a próbálkozásba.
A
szakadék elismerése, mint a világ nyolcadik csodája, pont 50 évvel az
után valósulhatott meg, hogy bizonyos mozgalmak a szakadék bezárását
kezdték követelni. Azonban néhány elszánt politikus és iparmágnás
fáradhatatlan tevékenységének köszönhetően, úgy 1980 körül hatalmas
munkálatok kezdődtek a szakadék megőrzése, sőt kiterjesztése érdekében.
„Lélegzetelállító!”
mondja Lloyd Blankfein, a Goldman Sachs elnök-vezérigazgatója, a
szakadék egyik főtámogatója. „Az elmúlt évek nehézségei után nincs
nagyobb öröm számunkra, mint látni, ahogy a szakadék napról napra
szélesedik. Természetesen vannak ellenzők, akik szerint fennáll a
veszély, hogy egy bizonyos szélesség után az egész szerkezet
összedőlhet, milliókat rántva magával a halálba, de én személy szerint
hajlandó vagyok vállalni ezt a kockázatot.”
„Azonkívül valami azt súgja, hogy nekem nem esne bajom,” tette hozzá.
http://idokjelei.hu/2011/01/a-gazdagok-es-szegenyek-kozotti-szakadek-a-vilag-nyolcadik-csodaja/