Kijevben testet öltött egy csöppnyi "Európa"

A kijevi rendőrség tegnapi közleménye szerint egyre több olyan bejelentést kapnak, amiben arra érkezik panasz, hogy a tüntetők miatt lehetetlen békében áthaladni a nagyobb tereken, mert provokatív csoportok rendszeresen zaklatják az ott áthaladókat.

Több mint egy hónapja táboroztak le a tüntetők a Függetlenség téren és környékén, ahol barikádokat és sátrakat emeltek. Azóta a közrend jelentősen romlott a területen. Bár a tüntetők nagy része megvezetett, békés állampolgár, megtelepedtek a tömegben olyan elemek is, akik kiváló megélhetési lehetőséget találtak az ott kialakuló káoszban. A bejelentések szerint lassan már lehetetlen áthaladni a téren anélkül, hogy valaki zaklatásnak vagy lopási kísérleteknek legyen kitéve. Csak a tegnapi nap folyamán 17 bűncselekményt regisztráltak a téren, ezek mindegyikét az állandó jelleggel ott táborozó tüntetők valamelyike követte el.

Szilveszter éjjel a főtéren - a szemetet azóta sem tudták felszedni, a másnaposak is ott maradtak

Az EU-párti tüntetők által elfoglalt Függetlenség téren részeg kötekedéseken kívül több nyilvánosan elkövetett rablást is regisztráltak. Ezek közös vonása, hogy a tüntetők többnyire egyáltalán nem segítenek az áldozatoknak, ehelyett félrenéznek és az elkövető könnyedén felszívódik a tömegben. Valódi illusztrációja ez az Európai Unióban uralkodó mentalitásnak. Kijevben kialakult egy pont, ahol meg lehet tapasztalni, milyen európai uniós állampolgárnak lenni.

Reméljük, miután mindezt megtapasztalták a hangzatos ígéretekkel megvezetett tüntetők, levonják a megfelelő következtetéseket, és a rendőrség is felszámolja ezt a fertőző gócot, ami mágnesként kezdte vonzani a "megélhetési bűnözőket".

http://www.hidfo.net/2014/01/02/kijevben-testet-oltott-egy-csoppnyi-europa

Megerőszakoltak egy tüntetőt az EU-pártiak sátrában

Kijevben több mint egy hónapja táboroztak le a tüntetők a Függetlenség téren, ahol sátrakat állítottak fel és azóta a területen a közrend felbomlott. A rendőrség sorozatos bejelentéseket kap, miszerint a téren már áthaladni sem lehet anélkül, hogy az ott már-már életvitelszerűen tartózkodó alkoholisták és megélhetési bűnözők ne kössenek bele vagy ne próbálják meg kirabolni az embert. Napi szinten 15-20 rablást és egyéb bűncselekményt jelentenek a főtérről vagy környékéről.

A kijevi rendőrség most nyomozást folytat egy nemi erőszak ügyében, ami szintén a főtéren történt. A rendőrségi közlemény szerint az áldozat egy 31 éves nő, aki az ország európai uniós csatlakozását támogató tüntetésen akart részt venni. Ott többen megragadták és egy közeli sátorba hurcolták, ahol megerőszakolták, majd az elkövetők mind eltűntek a tömegben.

Viktor Janukovics elnök decembr 23-án aláírta a törvényt, ami minden, az európai uniós tüntetéseken korábban letartóztatott felforgatót felment az őt ért vádak alól, valamint moratóriumot hirdetett az újabb esetekre. Az emberi jogi szervezetek politikai leszámolást kiáltanak minden, a téren történő letartóztatásért. Ez a zavarkeltőket csak felbátorította, a területen kaotikus helyzetek alakultak ki, a bűnözők jelenléte állandósult a Függetlenség téren.

AZONNALI ELSZÁMOLTATÁST KÖVETELÜNK

Csütörtökön délután a Lánchíd Rádióban egy betelefonáló férfi elég jól felhívta a figyelmet a ma esti filmre, de az biztos, hogy még ezt a filmet is az összes tévéadó agyonhallgatja. Amolyan "szamizdat"-nak próbálják elkönyvelni. Figyeljük csak meg, hogy semmilyen utóhatása nem lesz a két adás filmjének és nem lesznek erről műsorok és viták. Próbálják majd elnyalni az egész témát, mint ahogy a NAV-os Horváth András följelentését is, amibe már teljesen belezavarodott a Fidesz. Hiszen ő már 2011-ben két fideszvezérnek is elküldte írásban a téma lényegét és a két vezér azóta is hallgat és az összes "közmédiában" a süketet játsszák.... Majd meglátjuk, hogy ki nevet a végén... Még két nagyon fontos adalék ehhez a témához. Fülsüketítő a Jobbik hallgatása erről, ami a Fidesz kistestvérét illeti. És az agyonreklámozott Kurucinfo is mélyen hallgat a NAV-os ügyről és arról, hogy a "radikális" Jobbik miért hallgat az egészről.... Ha a Jobbik nemzeti párt lenne - mint ahogy nem az -, akkor minden fontos nemzeti ügy mellé oda kéne állniuk és hallatni hangjukat. Ezzel szemben a Fidesz kistestvérei a homokba dugják a fejüket, mert így akarnak megfelelni a parlamenti zsinagógának. Mese nincs. Majd tavasszal meglátjuk, hogy ezért a jócselekedeteikért mennyi szavazat fog leesni nekik.

Az igazság soha nem késő

A film középpontjában a Zétényi-Takács féle igazságtételi törvény áll. Az Országgyűlés 1991. november 4-én nagy többséggel fogadta el "az 1944. december 21. és 1990. május 2. között elkövetett, és politikai okból nem üldözött súlyos bűncselekmények üldözhetőségéről" szóló törvényt. Göncz Árpád a megszavazott törvényt előzetes normakontrollra átadta az alkotmánybíróságnak. A bírói döntés alapján az igazságtételi törvény soha nem lépett hatályba.

"Ez a filmem is, mint az előzőek csaknem mindegyike, párhuzamos szerkesztésű. A törvényjavaslat történetét, parlamenti vitáját a magyar televízióban őrzött archív felvételek segítségével tudtam követhetővé tenni. Emellett 2012-ben a történet legfontosabb szereplőivel készítettem interjút, Zétényi Zsolttal, a törvény megalkotójával és beterjesztőjével, Kónya Imrével, az MDF-frakcióvezetőjével, valamint Zlinszky Jánossal, akkori alkotmánybíróval. A történet akkori két fontos szereplője kitért a megszólalás elől: Balsai István, igazságügyi miniszter és Sólyom László, Alkotmánybírósági elnök. A harmadik szálon olyan történészeket és jogtörténészeket kértem fel, akik az igazságtételhez tartozó történelmi események - II. világháború, szovjet megszállás, az ötvenes évek terrorja, az 1956-s forradalom és megtorlás - szakértői. Negyedik szála a filmnek két olyan hiteles személy vallomása, aki egyben hőse és áldozata is az 1956-os forradalomnak és a kádári megtorlásnak. Az ötödik szála a filmnek egy olyan történeti áttekintés, amely az igazságtételt a magyar nemzet évszázadokon átívelő történelmi folyamatába helyezi." (Jelenczki István) (porthu)

http://amagyaroldal.hu/hirek/content/azonnali-elsz%C3%A1moltat%C3%A1st-k%C3%B6vetel%C3%BCnk

Szándékos vagy véletlen az NSA hozzáférést biztosító hátsó ajtó az iPhone mobilokban?

A Spielgel említésre méltó cikkének megjelenését követően, amelyben ismerteti az NSA „hátsó ajtós behatoló módszereinek” 50 oldalas kézikönyvét, a december 30-án tartott 30. Chaos Kommunikációs Konferencián Jacob Applebaum prezentálta a résztvevőknek legújabb felfedezését.

Részletesen bemutatta miként „poloskázza be” és hallgatja le az NSA az iPhone mobilokat. A művelethez a Dropout Jeep nevű szoftvert használják, amit Applebaum a következőképpen jellemzett:

„A Dropout Jeep az Apple iPhone-hoz készült, moduláris működési alkalmazásokat használó szoftver, ami konkrét SIGINT funkcionalitást biztosít. A funkcionalitás része, hogy segítségével távolról lehet fájlokat a céleszközre feltölteni illetve arról letölteni. Ezek közé tartozik a szöveges üzenetek, a névjegyek, a hangüzenetek letöltése, a helymeghatározás, a hang és kamera felvételek, illetve a mikrofon és kamerák aktiválása, az átjátszó tornyok helyzete és számos egyéb funkció. Az irányítás átvétele és az adatok megszerzése történhet SMS üzeneten vagy GPRS adatkapcsolaton keresztül is. A készülékbe telepített alkalmazással történő kommunikáció titkos és titkosított.”

Az alábbi ábrán látható a módszer vizuális bemutatása, amelynek főbb pontjai a következők:

• NSA ROC kezelő
• konkrét modul feltöltése
• adatkérés küldése
• az iPhone fogadja a kérést
• megszerzi a kért SIGINT adatokat
• titkosítja és továbbítja az adatokat
• Következő kérés az előzőek szerint

A felfedezést bemutató Jacob Applebaum nyíltan feltette a kérdést az Apple-nek: egyszerűen a „vacak” szoftver teszi lehetővé az amerikai nemzetbiztonságnak, hogy ezt az adatvédelmi hátsó ajtót kihasználva megszállja mobiltelefonjaikat, vagy az Apple titokban együttműködik az NSA-val és a nemzetbiztonság a cég beleegyezésével teszi ezt, elárulva ezzel saját ügyfeleit.”

A fenti információk megjelenése után mindössze egy nappal a WSJ arról adott hírt, hogy az Apple szerint a „szoftver vacak” és a cég soha nem működött együtt a nemzetbiztonsági hivatallal.

Apple says it never worked with NSA to create 'backdoor' in products. http://t.co/hNaBnT26jX
— WSJ Breaking News (@WSJbreakingnews) December 31, 2013

„Az Apple azt mondja, soha sem működött együtt az NSA-val egy hátsó ajtó létrehozására.” – áll a WSJ Twitter üzenetében.

Valószínűleg a történetnek ezzel még nincs vége, főleg ha figyelembe vesszük az Apple burkolt beismerését azzal kapcsolatban, hogy a cég szoftverei valóban tartalmaznak „hátsó ajtókat”, függetlenül attól, hogy azok létezése szándékos vagy sem.

Ironikus fejlemény lenne, ha a világ által már tulajdonképpen eltemetett Blackberry egy olyan termékkel térne vissza a piacra, ami nem biztosít hozzáférést az NSA-nak a felhasználók adataihoz (és ez tényleg igaz lenne). Mivel a cég eddigi próbálkozásai nem jártak sikerrel, mi hátrány származhat abból, ha Nagytestvérnek visszavágva próbálna egy kis pénzt keresni, ezúttal akár egy jó ügy érdekében.

Forrás: zerohedge.com
http://idokjelei.hu/2014/01/szandekos-vagy-veletlen-az-nsa-hozzaferest-biztosito-hatso-ajto-az-iphone-mobilokban/

Vereségre és tavaszi zavargásra készül a látszatbaloldal

Négy hónappal a választások előtt, - egy valamirevaló demokráciában ilyenkor már zajlania kellene a pártoskodás alapvetését jelentő lejáratási kampányoknak, botránypolitizálásnak, negatív hangulatkeltésnek. Ehhez képest a hazai politikai élet továbbra is be van ragadva a megszokott posványba.

Az egypárti ötpárt látszólag nagyon jól elvegetál a mai felállással, feltehetőleg a választások utánra is ezt akarják konzerválni: kormányban a Fidesz, a kérdés csak az, hogy a Jobbikkal koalícióban, vagy önmagában. Aki tud a sorok közt olvasni, láthatja, a külpolitikai helyzet alapján fog eldőlni a választás kimenetele. Hazánk egyelőre a nyugati tömb szerves része, előre le vannak osztva a lapok, a pártok esetében a politikai teljesítmény mára semmit nem számít.

Mára az ellenzéknek nevezett fedőszervek se nagyon próbálják ezt titokban tartani. A Fideszt leszámítva valamennyi atlantista párt láthatóan ellenzéki pozícióra készül. Részben azért, mert le vannak osztva a lapok, részben azért, mert az egyéni terveket szövögető ellenzéki szereplők is belátták, hogy ebben az országban őket senki nem fogja újra kormányra tenni. Nincs az a pénz, ami a kampányba pumpálva enyhíthetné a hosszú évek pusztításával kiépített közutálatot és megvetést. Az emberek azt a politikai tömörülést fogadják el, ami közrendet, közerkölcsöt, munkahelyeket ígér. Az emberi méltóság, szolidaritás, és hasonló jelszavak egy olyan szűk társadalmi réteget mozgatnak meg, amivel még jó néhány évtizedig nem lehet bejutni a parlamentbe. Vitatkozni ugyan lehet ezekkel az állításokkal, de tény, hogy miután tartósan 2%-on maradt a támogatottsága, Bajnai Gordon is közrendről kezdett beszélni. A megkerülhetetlen problémák mellett szándékosan elnézni politikai öngyilkosság, emiatt a mai demokratikus ellenzéknek nincsenek esélyei a kormány "leváltására".

Láthatóan erre nem is készülnek. Vannak viszont olyan történések, amik elárulják az ellenzék valós céljait. A magukat baloldalinak nevező újkapitalisták tömörülései a választási törvény módosítása óta több alkalommal is megfenyegették a kormányt; tavasszal nemzetközi megfigyelőket fognak behívni, mert kétséges a választás eredményeinek tisztasága. Ezzel a "baloldal" gyakorlatilag elismerte a vereséget. Nyilvánvalóan semmilyen gondot nem jelentene számukra egy-egy visszaélés, ha a szavazgatás végén ők kerülnének ki győztesen. Mivel azonban nagyon jól tudják, hogy semmi esélyük - sőt, talán még a parlamentből is kiszorulnak -, már előre szervezik a nemzetközi megfigyelőket a választásokra. Vagyis a "baloldalnak" ilyen mértékű elutasítottság mellett eszében sincs kampányra költeni a pénzt, ehelyett már előre megszervezik a választások utánra a kormány legitimitásának megkérdőjelezését.

Mivel minden közvélemény-kutatás többé-kevésbé ugyanarra az eredményre vezet (túlnyomó Fidesz-többség), marad ez az egy lehetőség: elveszteni a választásokat, majd azonnal támadásba lendülni és nemzetközi megfigyelőkre hivatkozva megkérdőjelezni a választások hitelességét, a kormány legitimitását. A hatóságok jobban tennék, ha már most nyomon követnék a felforgatásra készülők pénzmozgásait, ugyanis a korábbi évek gyakorlatával ellentétben a "baloldal" látványosan keveset költ az emberek megszólítására. Ki tudja, hogy azok a bizonyos pénzzel tömött aktatáskák kihez vándorolnak, akik majd "véletlenül", "nem várt meghívásra" választási megfigyelőként fognak megjelenni Magyarországon. Aztán a választási megfigyelők jelentéseire hivatkozva napokon belül ezrek szívhatják a füves cigit a Kossuth-téren, mindannyian Együtt, HaHá-sok, zöldmappások, hivatkozván a hatalom általi elnyomásra, két nap múltán rendőri brutalitásra.

Különös módja ez az érdeklődés újbóli felkorbácsolásának, de - egyelőre - demokrácia van, akinek pénze van, megteheti, és meg is fogja tenni.

Molnár István

JABIL, a kormány stratégiai partnere - ígéretes 2014-es Borsodi körkép

Pont a Karácsony felfokozott forgatagában tömeges elbocsátást jelentett be a kormány egyik kiemelt munkahelyteremtő stratégiai partnere, a tiszaújvárosi JABIL Circuit vállalatcsoport. Belső információink szerint közel 700 embert bocsátottak el az ünnepi időszak alatt! Éppen annyit, amennyi ember foglalkoztatására 2011-ben támogatást igényeltek (6milliárd forintot) és kaptak is. Csakhogy a támogatás határideje lejárt, így jobb híján szélnek eresztik a dolgozókat. Pedig a kormány úgy állapodott meg az amerikai cégcsoporttal, hogy a pályázat lejárta után is a cég megtartja munkavállalóit. Mint megtudtuk, mivel folyamatosan csökken az üzem megrendelési rátája, így várhatóak lesznek további leépítések is. A kormány jól választott még a bekerülés idején, a statisztikák javítására! Mára viszont kifulladni látszik a Munkahely-teremtési ütemterv! Vajon, akkor szerződés-szegés jogcímén nem kellene visszakövetelnie az államnak a "befektetett" 6milliárd forintot? Ez nem minősül kötelezettség-szegésnek?

Az alsózsolcai telepükön szintén elengedtek 1300! embert január 1.-vel! Itt a szebb napokon még 8000 fő teljesített "munkaszolgálatot"! Mára alig 3000 dolgozója van a részlegnek, hozzáteszem a mai gyártástechnológiai elvárásokhoz képest elavult gépsorokkal. Tehát volt legalább minimális fejlesztés? Nem volt! Gyarapodás? Hogy is ne! Akkor...mi lesz, gyerekek?

Meddig feszegessük...?
Gölöncsér Miklós

A bűn és hazugság uniója

Vén Európánk uniós ragálytól fuldoklik, szenved és kínlódik. A haszonlesés szabadkőműves mesterei vájják bele bűzös karmaikat a nemzetek testébe, hogy a kiserkent vért azonnal elszívják herpesszel teli szájukkal. Ők élet és halál urai. Nemzeteket emelnek fel az égig vagy sűllyesztenek el a föld alá. Aki kétségbe meri vonni a "jószándékukat" és "emberszeretetüket", annak nyomban kijár a terrorista megnevezés. Néhány szerencsétlen országtól kizsarolt pénzzel tömik be a nyugati jóléthez szokott népek pofáját. Nekünk, magyaroknak is beígérték, hogy az átlag európai bérezéshez lesz igazítva a hazai fizetés is. Ez is elmaradt többek között, vagyis pontosítva a pénzünk annyit sem ér mint néhány évvel ezelőtt. Egy autógyárban ugyanazt az autót rakják össze Magyarországon vagy Németországban, ez az autó a világ számos pontján ugyanazért az összegért kerül értékesítésre, mégis a magyar dolgozó töredékét keresi a német béreknek, ugyanazzal a munkával. Azért szipolyozzák ki a magyar dolgozót, mert így több jut a kapitalizmus emlőin nevelt nyugati népeknek. A magyar amúgy is bírja, mindent elvisel. Erről szól a bűn és hazugság uniója. Egyiknek viszonylagos jólét, a másiknak gyötrelem és halál. Az Uniót működtetőknek pedig a Kánaán. A tákolmányok, amiket csak a pénzközpontú fajtajelleg és a fekete mágián alapuló rítusok tartanak össze, magukba omlanak. Összeomlásuk pedig a népek szabadságának első hajnali fényei. A népiszocialista irány, aminek a magyar munkás az első számú képviselője, legfontosabb feladatának tartja a munka becsületét visszaállítani. Azokat a vérszívókat pedig, akik most még az Unió haszonélvezői, méltóképpen megjutalmazni a magyar nép megnyomorításáért.

Dunai István

Újabb listán került hátra Magyarország – megdöbbentő számok a kórházakból

A daganatos betegségek diagnózisában és kezelésében jelentős fejlődés következett be az elmúlt években Európában, ugyanakkor érdemlegesek az ország-csoportok közötti különbségek: legjobban az északi országok teljesítenek, a kelet-európai országok mutatói viszont a legkedvezőtlenebbek.

Az OECD októberi jelentése szerint a tagországok közül nálunk a legnagyobb a rák halálozási aránya. Magyarországon évente mintegy 70 ezer új daganatos megbetegedést diagnosztizálnak, ami a lakossághoz viszonyított legnagyobb megbetegedési gyakoriság. Az időben elérhető diagnosztika kulcsfontosságú, ezt az InfoRádió Aréna című műsorában Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet (OOI) főigazgatója is megerősítette amikor arról beszélt, hogy az időben diagnosztizált rákbetegség nagyon jó eséllyel gyógyítható. Kásler Miklós úgy látja, nem ment át a köztudatba az, hogy a daganat előrehaladottsági foka a legfontosabb prognosztikai faktor a rákok gyógyításában. Az OOI főigazgatója azt is elmondta, egy általános vizsgálatnál nem nagyon derülnek ki a rák paraméterei, mert minden egyes szervi lokalizációnak más a diagnosztikája. A daganatokat leginkább célzott vizsgálatokkal lehet kimutatni.
Magyarországon azonban a diagnosztizáláshoz szükséges infrastruktúra elmarad a más OECD tagországokétól, miután egymillió lakosra 14-szer kevesebb a PET-CT vizsgálati lehetőség, mint Dániában, illetve 15-ször kevesebb CT és MRI vizsgálati lehetőség, mint Japánban – összegezte az adatokat egy a közelmúltban piacra lépő, diagnosztikai kapacitásokat kínáló egészségpiaci szereplő…
(napi.hu )

Rohanunk a forradalomba? Rohanunk a forradalomba!

A 2008-ban kezdődött pénzügyi válság kezelésére alkalmazott megszorítások olyan politikai realitássá alakultak át, ami az elmúlt hat évtizedben felépített társadalmi szolidaritását és emberi jogi védelemben tett előrelépéseket veszélyezteti az Európa Tanácsban résztvevő tagállamokban – olvasható a szervezet emberi jogi biztosának, Nils Muiznieks jelentésében, amelyet decemberben hoztak nyilvánosságra. Ebben Magyarország megemlítése sem marad el.

A 2008-ban kezdődött pénzügyi válság kezelésére alkalmazott megszorítások olyan politikai realitássá alakultak át, ami az elmúlt hat évtizedben felépített társadalmi szolidaritását és emberi jogi védelemben tett előrelépéseket veszélyezteti az Európa Tanácsban résztvevő tagállamokban – olvasható a szervezet emberi jogi biztosának, Nils Muiznieks jelentésében, amelyet decemberben hoztak nyilvánosságra. Ebben Magyarország megemlítése sem marad el. A válságra adott kormányzati intézkedések eredeti célja az lett volna, hogy az eddig nem látott monetáris és fiskális intézkedések sorozatával úgy élénkítsék a gazdaságot elkerülve egy súlyos globális depressziót, hogy közben a szociális védelmet is garantálják. A jelentés azonban arra mutat rá, hogy 2010-től több kormány a megszorító intézkedésekre mint sürgős intézkedésekre tekintett, gyakran megkerülve a társadalmi részvétel csatornáit, valamint az elfogadott demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerét. Sőt, az európai és a gazdasági kormányzás nemzetközi szervezetei is központi szerepet adtak a megszorítások kikényszerítésének.
A kiadáscsökkentések többsége – amelyek főleg a közkiadások csökkentését, regresszív adóemeléseket, a munkavállalók védelmének megnyírbálását és a nyugdíjreformok visszafogását jelentette – csak súlyosbította a gazdasági válság egyik komoly velejárója, a rekordszintű munkanélküliség következményeit. Ez pedig az emberi jogok széles spektrumát is érintette, a tisztességes munkához való jogtól kezdve a megfelelő életszínvonal és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés jogát, a szólásszabadságot és szabad véleménynyilvánítás jogát, valamint az átláthatóságot és elszámoltathatóságot is.
A megszorítások végrehajtásakor több európai kormány megfeledkezett az emberi jogi kötelezettségeiről, különösen a legsérülékenyebb réteg szociális és gazdasági jogait illetően, hogy biztosítani kell az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést és az egyenlő bánásmódhoz való jogot – derül ki Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogok biztosa jelentéséből, ami azt is hozzáteszi: a szegénység – beleértve a gyermekek nélkülözését – egyre súlyosabb, és ennek vélhetően hosszú távú hatása lesz.
Az emberi jogok árán nem
A biztos a jelentésben felhívja a figyelmet: mint ahogy az a nemzetközi emberi jogi törvényekben ez megfogalmazott, a polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogok még a gazdasági válságok idején sem áldozhatóak fel, sőt, ezek szükséges részei a fenntartható és befogadó fellendülésnek. Az Európa-szerte látott megszorítóintézkedések azonban az emberi jogok fő területeit ássák alá.
A jelentés rámutat, az állami szociális kiadások voltak a fő célpontjai a költségcsökkentéseknek több európai országban. Ezek vagy bértömegcsökkentésen, vagy bérbefagyasztáson keresztül történtek meg – különösen az oktatásban, egészségügyben és a közszféra más ágazataiban -, illetve a szociális védőhálók “racionalizálásában”, az üzemanyagokra, mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre adott támogatások csökkentésében vagy teljes megszüntetésében, számos szociális ellátáshoz való hozzáférés szigorításában, valamint az oktatási és egészségügyi rendszerek költségvetésének visszavágásában nyilvánultak meg.
Újabb csoportok a hajléktalanok között
Ezek az úgynevezett programországokra (amelyek pénzügyi mentőövre szorultak) különösen igazak: 2007 óta a vizsgált 21 országból 15-ben növekedett a hajléktalanság, amelynek fő katalizátora Görögországban, Írországban, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban a válság volt. A jelentés szerint a hajléktalanok körében újabb csoportok jelentek meg, amelyek között a nőket, bevándorlókat, fiatalokat, és családokat említi a dokumentum.
A jelentés nehezményezi, hogy sok kormány gyorsan hajtotta végre a megszorításokat, és a pénzügyi, gazdasági vészhelyzetre hivatkozva megkerülte az előzetes egyeztetés tradicionális csatornáit és a társadalmi párbeszédeket. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa által készített jelentés szerint a súlyos megszorító intézkedések és az érintettekkel gyakran elmulasztott konzultáció provkálta ki a széleskörű tüntetéseket Spanyolországban, Portugáliában és Görögörszágban, amelyekkel szemben keményen felléptek a hatóságok. Ezek azonban megrengethetik a demokratikus rendszerekbe vetett hitet is – figyelmeztet a jelentés.
Magyarország és az igazságszolgáltatás
Magyarország – név szerint említve – a dokumentumban az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés jogának veszélyeztetése kapcsán jelenik meg. Ez a jog a biztos szerint – Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Észtország, Litvánia és Lettország mellett – Magyarországon 2008 és 2010 között az igazságszolgáltatási rendszer hozzáférhetőségének és kapacitásának gyengítése terén jelentkezett – az igazságszolgáltatási rendszer költségvetését az általános költségvetési szigorításokkal együtt kurtították meg. Emellett néhány országban emelkedtek az eljárási illetékek is. Itt a dokumentum Észtországot emeli ki, ahol az eljárási díjak polgári és bizonyos közigazgatási jogi eljárások esetében 2-5-szörösére ugrottak 2009-ben. Németországban, Írországban és az Egyesült Királyságban viszont 2011-12-ben a jogsegélyben történt jelentős szigorítás, sokkal szűkebb körű ügyre korlátozva ezek igénybevételét.
Csorbult az élelemhez és ivóvízhez való hozzáférés joga is
Az élelemhez való hozzáférés joga is sérült, amikor a kormányzatok által bevezetett megszorítások során a döntéshozók úgy korlátozták a támogatásokat, hogy nem biztosították az alapvető élelmiszerek minimum mértékéhez való hozzáférést. Többeknek a megszorítások eredményeként az ivóvízhez való hozzáférés jogának korlátozásával is szembesülnie kellett. Utóbbira példaként azt említi, hogy Írországban a trojka néven emlegetett EU/ECB/IMF által adott pénzügyi segítség egyik feltételeként helyi vízhasználati díjat vezettek be.
Az oktatáshoz való hozzáférés joga is sok helyen sérült, főleg az oktatás költségvetési keretének megnyírbálása miatt. A jelentés megemlíti, hogy a trojka a pénzügyi mentőöv feltételeként szabta például Görögországnak, hogy az egészségügyre fordított költségvetési keret nem haladhatja meg a GDP 6 százalékát, amelynek hosszú távon kihathat a társadalom egészségügyi állapotára. Lettországban pedig az egészségügyben végrehajtott költségcsökkentések a rendszer rendelkezésre állását illetve az ahhoz való hozzáférést ásta alá.
Az Európa Tanács szerint a megszorításokat a médiaszabadság is megszenvedte: mind a magán, mind az állami médiában elbocsátások voltak,visszavágták a fizetéseket és külső tudósítói bázisokat szüntettek meg – itt különösen a görög állami média, az ERT bezárását emeli ki a jelentés. Ez ugyanis nemcsak a média sokszínűségét csökkenti, de a demokrácia egyik alappillérének működését is veszélyezteti azzal hogy korlátozza a média szükséges tájékoztató szerepének ellátását és “őrzőkutya” szerepük betöltését, megkurtítva ezzel a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jogot.
Ajánlások
Az emberi jogi biztos úgy látja, hogy szükséges az európai szociális modell emberi méltóságra, a nemzedékek közötti szolidaritásra és a mindenki számára biztosított igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre alapozott megerősítése. A biztos az Európa Tanács tagállamai számára ennek érdekében 12 pontban fogalmazta meg ajánlásait:
Intézményesítsék az átláthatóságot, a társadalmi részvételt és az elszámoltathatóságot a gazdaságpolitikai ciklusokon átívelően.     Végezzék el a szociális és gazdaságpolitikai intézkedések emberi jogokra és egyenlőségre gyakorolt hatásainak rendszerszintű hatásvizsgálatát.     Támogassák egyenlőséget, a diszkrimináció és rasszizmus ellen pedig lépjenek fel.     Biztosítsák a szociális védelmet minden szinten – a kormányoknak fenn kell tartaniuk a társadalombiztosítási garanciákat az alapvető jövedelemhez és egészségügyi ellátáshoz, az alapvető termékekhez és szolgáltatásokhoz való általános hozzáférés biztosításának érdekében.     Garantálják a tisztességes munkához való jogot.     Az emberi jogok figyelembevételével szabályozzák a pénzügyi szektort. (Átlátható szabályozásokat kell bevezetni az olyan elszámoltathatósági mechanizmusok biztosítása érdekében, amelyek a káros gyakorlatokat büntetik és lehetővé teszik az elkövetők bíróság előtti felelősségre vonását. A jelentés ennek kapcsán megjegyzi: létfontosságú közpénzeket nem lenne szabad rövid távú, felelőtlen gyakorlatokat folytató pénzügyi intézmények megmentésére használni.)     A kormányok az európai és nemzetközi szervezetek pénzügyi mentőprogramjának keretében meghozott döntéseiket az emberi jogok szem előtt tartásával hajtsák végre.     Vonják be és támogassák az aktív civil társadalmat. A kormányoknak tiszteletben kell tartaniuk a civil szervezetek kritikus szerepét a megszorításokkal kapcsolatban, illetve a véleménynyilvánítási, gyülekezési és egyesülési jogok tekintetében.     Biztosítani kell az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést mindenki számára.     Azok a tagállamok, amelyek még nem tették, ratifikálják az európai és nemzetköz emberi jogi eszközöket a gazdasági és szociális jogok terén.     Az államigazgatás minden szintjén, a mindennapi munkába integrálni kellene az emberi jogokon alapuló megközelítést.     A tagállamoknak meg kellene erősíteniük a nemzeti emberi jogi struktúrákat a gazdasági válságra adott válaszok keretében – ez főleg az ombudsmanok, nemzeti emberi jogi biztosok és esélyegyenlőségi szervek megerősítését és hatékonyabbá tételét jelenti.
 
Az Európa Tanács (ET) (Council of Europe – CE) az Európai Uniótól független nemzetközi szervezet (szemben az Európai Tanáccsal, ami az Európai Unió állam- és kormányfőinek, valamint a Bizottság elnökének döntéshozói testülete), amelyet 10 nyugat-európai ország (Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Norvégia, Olaszország és Svédország) hozott létre 1949. május 5-én Londonban. Az Európa Tanács (székhelye Strasbourg, Franciaország) a tagállamai közötti politikai, szociális, jogi és kulturális együttműködés megszilárdítására és az emberi értékek védelmére törekszik Európában.
(napi.hu)


Bal-Rad komm:  “…a szegénység – beleértve a gyermekek nélkülözését – egyre súlyosabb, és ennek vélhetően hosszú távú hatása lesz.”-állapitja meg a jelentés.
Márpedig ez az álmoskönyvek szerint sok jót nem jelent a bajok okozóira nézvést. Sarkitva a dolgot, úgy is fogalmazhattak volna a jelentés összeállitói, hogy Európa rohan a forradalomba!
Persze nem minden európai ország, viszont a volt szocialista országok többsége-a PIGS kategóriásokkal kiegészitve-rohan.
A leglátványosabb romlást mindenképpen Magyarország jegyzi. A 2008-as válság hazánkban csak felszinre hozta a rendszerváltás valódi “eredményét”!
Tanulságait még egyenlőre a magyar társadalom többsége nem vonta le-következményeit, hosszútávú hatásait viszont még kevesebben fogták fel! Az elkövetkező egy-másfél év mindenképpen a tömeges kijózanodás és felismerés időszaka lesz! Keserves időszak vár ránk-magyarokra!

2012-es kimutatás! Azóta csak romlott a helyzet Magyarországon-pedig már akkor is durva volt!

Orosz-szaúdi háború

Mikor kezdődik? Valójában már el is kezdődött. A szaúdi herceg nyíltan hadat üzent Moszkvának, mikor egyértelművé tette Putyinnak augusztusban, hogy amennyiben tovább támogatja Asszadot, úgy aktivizálni fogják a csecsen terroristákat. Mivel az elmúlt héten megtörténtek a beígért terrorista merényletek, immár kijelenthető, hogy Szaúd- Arábia háborúban áll Oroszországgal.

Mi lesz Moszkva válasza a Tel-Aviv második pincsijeként talpat nyaló szaúdi vezetés számára? A korábbi könnyelmű kijelentésnek is nevezhető fenyegetésből véres valóság lett, és ezek után hiába telefonálgatna Moszkvába Bandar herceg, hogy semmi köze hozzá, ez aligha lenne hihető. Az események alátámasztották a fenyegetést, vagyis ténnyé vált.

Annak ellenére, hogy tökéletesen tisztában van a gondolkodó ember a cionista háttérrel, kérdés, hogy Putyin foglalkozni fog-e Szaúd-Arábiával - előveszi-e ezt a beteg agyú pedofil népséget (szaúdi uralkodócsalád és pereputtya), vagy figyelmen kívül hagyja. Eddig Moszkva figyelmen kívül hagyta a Perzsa-öböl menti monarchikus államok emberellenes viselkedését. Nem lépett Katar nyakára, mikor nyíltan megtámadta egy diplomatáját, és akkor sem lépett fel, amikor Szaúd-Arábia megszállta Bahreint, hogy elejét vegye egy hatalmat megdöntő síita népfelkelésnek. A beavatkozásnak halottjai is voltak. Érdekes módon a Nyugat nem kiabált ENSZ beavatkozásért és Moszkva sem. Megváltozhat ez a politikai hozzáállás? Ezt a kérdést egyre gyakrabban teszik fel a keleti sajtóban.

A kérdésekre a válsz az, hogy igen várható egy jelentős irányváltás ezekkel a monarchikus országokkal szemben. Sőt, jelentős átrendeződésre számítunk a közel-kelet északi régióiban. Pár nappal ezelőtt a szíriai légierő libanoni területen bombázott. A felvételek alapján nagy erejű bombákat használtak. A libanoni légvédelem megpróbált válaszolni, de sikertelenül. Emögött már Moszkva újabb támogatása áll, és mindez nem történhetett volna, ha a Kreml és a Hezbollah között nincs megállapodás. A Hezbollah ugyanis politikailag meggyengült az elmúlt időszakban, és amiatt, hogy kiképzett haderejét átvezényelte a szíriai háborúba, fizikailag is gyengült. Libanonban is van egy Nyugat-talpnyaló politikai réteg, amely ezzel erősödött, és amely összejátszik a Szíriában harcoló terroristákkal (és Izraellel is). Ezzel a légi támadással kezdetét vette Libanon területén is a tisztogatás, és az atlantistákkal kokettáló politikai erők eltörlése. A Hezbollah rövid időn belül vissza fogja szerezni politikai és hatalmi befolyást Libanon területén. Ezek után kérdéses lesz Katar és Szaúd-Arábia sorsa is.

http://www.hidfo.net/2014/01/02/orosz-szaudi-haboru