2012. augusztus 27., hétfő

RFID chipbeültetés minden amerikainak? – Tények és tévhitek

„Azt is teszi [a hamis próféta] mindenkivel, kicsinyekkel és nagyokkal, gazdagokkal és szegényekkel, szabadokkal és szolgákkal, hogy az ő jobb kezökre vagy a homlokukra bélyeget tegyenek; És hogy senki se vehessen, se el ne adhasson semmit, hanem csak a kin a fenevad bélyege van, vagy neve, vagy nevének száma. Itt van a bölcseség. A kinek értelme van, számlálja meg a fenevad számát; mert emberi szám: és annak száma hatszázhatvanhat.” – Jelenések 13:16-18
Talán már egyre kevesebb ember számára hihetetlen, hogy a világ globalista irányítói chipet akarnak ültetni minden emberbe. A technológia előnyeit ecsetelő kampányok és propaganda egyre erősebb, a technológia pedig szinte teljesen készen áll az új gazdasági rendszer megvalósításához. Az antikrisztus csak akkor lesz képes az egész globális kereskedelmet és pénzforgalmat a hatalma alá vonni, ha megvalósul az egységes elektronikus bank és pénzrendszer a világon. Most még nem tartunk itt, de az események szédítő sebességgel haladnak ebbe az irányba. – Joseph Candel

Amikor először hallottam az alább részletezett hírről, gondolkodás nélkül félresöpörtem, mint újabb internetes rémhírt és nem is foglalkoztam a kérdéssel.
Sok emailt kapunk a témában, de elég sokról kiderül, hogy bár jó szándékkal továbbították őket, a tartalmuk nem egyéb szenzációhajhász pletykánál.
Így gondoltam akkor is, amikor arról kaptam hírt, hogy az új amerikai egészségügyi törvény előírja, hogy minden amerikai állampolgárba microchipet akarnak ültetni, ami nemcsak a viselő személyes adatait, de bankszámla információit is tartalmazni fogja, sőt az illető nyomon követésére is alkalmas.
A szóban forgó üzenet a következőket tartalmazta:
A törvény 1004. oldalán az olvasható, hogy a (chip bevezetésének határideje) „a törvény elfogadásától számított 36 hónap”.
Az új törvény értelmében 2013. március 23-tól minden állampolgár köteles lesz a személyes adatait tartalmazó RFID chipet hordani a bőre alatt, amit egyúttal személyes bankszámlájával is összekapcsolnak, valamint nyomon követhetővé teszi viselőjét.
A II-es típusú beültethető eszköz „a betegek azonosítására és egészségügyi adatainak rögzítésére szolgáló beültethető rádiófrekvenciás jeladó rendszer”. A II-es típusú eszköz célja, hogy adatokat gyűjtsön a betegekről. Ilyen információk például a „követelésekre, kérdőívekre valamint standard elemzési fájlokra vonatkozó adatok. A rendszer lehetővé teszi az egészségügyi és az egészségügyi miniszter által jónak látott egyéb adatok gyűjtését és elemzését, különböző adatkörnyezetekből.”
Utánanézve számos blogot találtam, amelyiken a fenti idézet olvasható, természetesen a fővonalas médiában semmi, ami persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy az információ téves. Mindenesetre első nekifutásra nem találtam megbízható megerősítést.
Bár a tévhiteket „leleplező” weboldalak, mint például a FactCheck.org vagy a Snopes.com, váltig hirdetik semlegességüket, úgy tűnik, azért általában erősen a liberálisok felé húznak és inkább a konzervatívok által terjesztett híreket szeretik megcáfolni.
A Snopes.com-on természetesen megtalálható a fenti hír cáfolata, amit így „hamis” címkével látták el, ugyanakkor érdekes módon a benne foglalt részleteket szinte teljes egészében helytállónak találták a szerkesztők.
A Snopes gúnyos hangnemben ír a hírről, mint tipikus „fenevad bélyege hisztériáról”, még egy bibliai idézettel is színesítve mondandójukat, ami szerint „nincs új a nap alatt”, és arra a végkövetkeztetésre jutottak, hogy „a hír, mint már oly sokszor korábban, ezúttal is téves”.
Ezzel tulajdonképpen azt állítják, hogy az információnak semmi köze a valósághoz, ami, ahogy mindjárt kiderül, enyhe túlzás.
Az igazság az, hogy a hírben citált részek és oldalszámok nem az Obama nevével fémjelzet törvény végleges verziójából származnak, azonban a korábbi változatokban az idézett formában benne voltak!
Maga a tény, hogy törvénybe akarták foglalni az állampolgárok egészségügyi okból történő kötelező chipbeültetését, már önmagában döbbenetes. Az, hogy végül a törvényt eredeti formájában nem fogadták el, csupán annyit jelent, hogy az intézkedést egyelőre félretették. Egyesek azt mondhatják, hogy a kérdést soha többé nem fogják elővenni, ez a feltételezés azonban ellentmond minden eddigi tapasztalatnak.
A Snopes cikkből kiderül, hogy a hír minden egyes része igaz, azzal a kivétellel, hogy a chipbeültetés egyelőre nem kötelező.
Más szóval az új egészségügyi törvény csupán felajánlja, nem pedig előírja a chipbeültetést. Aki nem akarja, nem kell, hogy chipet viseljen a bőre alatt. Erre alapozta a Snopes a „hamis” címkét és ez alapján mondhatjuk, hogy az Egyesült Államokban, az új egészségügyi törvény hatálya alatt a chipbeültetés nem kötelező.
Egyelőre. 


A Nyugat egyoldalú szankciói Irán ellen illegitimek

Egy politikai elemező szerint illegitimek az egyoldalú szankciók, melyeket a Nyugat kiszabott az Iráni Iszlám Köztársaság ellen. A Press TV riportja.
„Ezek a szankciók először is már ott illegitimek, amikor az iráni betegek különleges igényeit tekintjük, amit épp az ön programja fedett le, vagy az iráni utazókat tekintve a civil gépeken, amik a szükséges pótalkatrészeket kell nélkülözzék a Nyugati kormányok szankciói miatt. Mindezek az Amerika és Európa általi egyoldalú szankciók legitimitásának hiányát mutatják” mondta Kaveh Afrasiabi a pénteken adott interjújában a Press TV-nek.
Irán egészségügyi intézményei és szövetségei figyelmeztettek a Nyugat szankcióinak katasztrofális következményeire, mely a krónikus és életveszélyes betegségek ellen küzdő betegek egészségét sújthatja.
Az iráni orvostudományi intézmények állítják, hogy a közelmúltbéli illegális és egyoldalú szankciók az USA és Európa által az iráni kereskedelmi és a banki ágazat ellen szinte lehetetlenné tették számukra, hogy megszerezzék a betegek számára nélkülözhetetlen gyógyszereket.
”Az amerikai kongresszus épp a múlt héten fogadta el ezeket az új törvényeket, amik további szankciókra szólítanak fel, és Amerika szankcionálja a nem amerikai cégeket, és természetesen az orvostudományi cégek is e szankciók hatálya alá esnek.” Magyarázta Afrasaiabi.
Az elemző továbbá megjegyezte, hogy a nemzetközi közösség egyre jobban tudatára ébred az Irán elleni szankciók illegitimitására: „remélhetőleg ez tükröződni fog a nemzetközi összejövetelen, ami Teheránban lesz megtartva a jövő héten.”
„Tudjátok, hogy e szankciók célja az, hogy Amerika és néhány nyugati kormány nyomást gyakoroljon az iráni kormányra, és hogy elvegyék a nukleáris jogait, valamint megállítsák atomprogramját ... ez eddig visszaütött és elveszteni látszik a legitimálást a nemzetközi porondon, sőt mi több, minél több elégedetlen hang hallható még az Egyesült Államokban is” foglalta össze Afrasiabi.
PressTv


Húsz ok Irán meg nem támadására


Nemrégiben több hírben is részletezték az iráni nukleáris képességekről és célokról alkotott eltérő amerikai és izraeli értékeléseket. Bár úgy tűnhet, hogy az USA nem osztja azt a látszólagos izraeli vágyat, hogy katonailag beavatkozzon Irán ellen, ugyanakkor Obama elnök mindent megtett, hogy megakadályozza az irániakat egy nukleáris fegyver kifejlesztésében. Irán elleni erőfeszítései felülmúlták elődeiét is, és kétség nem fér ahhoz, hogy az ő irányítása nyomán érte Iránt a legtöbb kár. Obama elnök Irán ellen példa nélküli, drákói szankciók bevezetésére mozgósította a világot. Már hatalomrajutásának első hónapjaiban titokban utasította a folyamatosan alkalmazott kiberfegyverkezés kiterjesztését Irán ellen, és közben gyakran fenyegetőzött katonai erő bevetésével is.

Bár úgy gondolom, hogy bármely ország számára idiotizmus volna háborúzni Iránnal, nem zárható ki a lehetősége. Álljon itt 20 ok arra, hogy miért is rossz ötlet egy katonai támadás Irán ellen.:

Először is, Irán a muzulmán világ vezető országa lett a nukleáris leszerelés hirdetésében, és vallásilag elkötelezte magát a tömegpusztító fegyverek ellen. Az Iráni Lefgelsőbb Vezető egy Vallási Dekrétumot avagy Fatvát bocsátott ki, ami megtiltja bárminemű tömegpusztító fegyverek termelését és felhalmozását.

Másodszor: a NAÜ az elmúlt évtized során több mint 4000 vizsgálati órát követően, gyakran és folyamatosan hangoztatta, hogy nincs bizonyíték az elterelésre vagy nukleáris fegyver építésére utaló tevékenységre az iráni nukleáris tevékenységek közt.

Harmadszor: Az USA Nemzeti Hírszerzési Becslése (U.S. NIE) fenntartotta azt az álláspontot, hogy Iránnak nincsenek nukleáris fegyverei, és nem hozott olyan döntést, hogy építsen, nincs a nukleáris fegyver birtokába jutás kapujában. A nemzetközi közösség szintén elfogadta ezt a következtetést.

Negyedszer: Ha az USA megtámadná Iránt, akkor ez visszájára fordítaná a nukleáris felfegyverkezés elleni erőfeszítéseket, és meggyengítené az Atomsorompó Egyezményt (Non-Proliferation Treaty). Mivel az Egyesült Államok ennek az egyezmények tagja, több mint 5000 nukleáris robbanófejjel, a nukleáris fenyegetés ürügyét használva egy nem atomhatalom állam ellen, mint például Irán, rendkívül meggyengítené a hitelességét az Atomsorompó Egyezmények.

Ötödször: Amennyiben Izrael egyoldalúan lépne támadásba, úgy az Atomsorompó Egyezményt illetően még katasztrofálisabbak volnának az eredmények, mivel Izrael nem tagja az egyezmények, és így egy atomhatalom támadna meg egy nem atomhatalom egyezmény tagot. Ennek eredményeként az izraeli támadás az egyezményt irrelevánssá tenné, és a nukleáris felfegyverzés elleni erőfeszítések hitelessége szertefoszlana.

Hatodszor: egy támadás feltehetően nem semmisítené meg teljesen az iráni atomprogramot, és nagyobb késedelmet sem szenvedne miatta.

Hetedszer: Irán kilépne az Atomsorompó Egyezményből, felfüggesztené a tárgyalást a nemzetközi tárgyalópartnerekkel, kihajítaná a felügyelőket minden nukleáris intézményéből, és álcázná nukleáris programját.

Nyolcadszor: Egy izraeli vagy amerikai csapás újabb évtizedekre oltaná ki a reményt egy Washington és Teherán közötti újbóli közeledésre.

Kilencedszer: Kétségtelen, hogy bármilyen csapás esetén az összes politikai irányzatot képviselő iráni egy emberként a zászló mögé állna, hogy megvédje a hazáját, annak egységét, identitását, jogait és hogy a biztonsági fenyegetéseknek elejét vegye.

Tizedszer: Obama elnök azon erőfeszítései, hogy javítsa a kapcsolatokat a muzulmán világgal az Egyesült Államok legfontosabb külpolitikai céljai. Ezt hangsúlyozta a 2009. június 4-i Kairói beszéde, amely egy új kezdetre hívta az USA-t és a muzulmánokat, Bármely Irán elleni csapás újraélesztené az Amerika-ellenességet az iszlám világban, sőt, a világ más pontjain is.

Tizenegyedszer: Az USA költségvetésére amúgy is nagy terhet rónak az iraki és afganisztáni háborúk. Az USA továbbra is a gazdasági összeomlás pereméről visszakapaszkodóban van, egy harmadik háború elindítása valószerűtlen.

Tizenkettedszer: A stratégiai fontosságú Hormuzi-szoroson zajló olajszállítás biztonsága veszélybe kerülne, és az olajárak 200-300 dollárig is emelkedhetnének hordónként.

Tizenharmadszor: Amerika helyzete a közel-keleten már így is több irányból pattanásig feszült. Számos „Amerika párti” arab országban, mint Egyiptom, Tunézia, Jemen, Libanon, a politikai berendezkedés távolodik az USA-tól. Egy Irán elleni támadás esetén ez felgyorsulhatna, és Teherán befolyását növelhetné a térségben.

Tizennegyedszer: Iránnak messzire ér a keze és nagy befolyása van a Közel-Keleten, amit használna is a katonai csapások esetén. Az iráni hadsereg mind saját eszközeivel, mind ezekkel az eszközökkel élne, hogy a konfliktust gyorsan elterjessze mind a régióban, mind azon túl.

Tizenötödször: Irán az iraki és afganisztáni helyzetet sokkal bonyolultabbá tenné, miközben az amerikai erők elszórtak és kivonás alatt állnak vagy arra törekednek a térségben.

Tizenhatodszor: Izrael biztonsága az USA számára alapvető fontosságú. Egy izraeli támadás súlyos következményekkel járna mindkét országra nézve: a háborúban részvétel miatti belpolitikai nyomás veszélyeztetné Jeruzsálem és Washington kapcsolatát. Ez a súrlódás akár fel is bonthatná Izrael mindkét párt általi támogatását, a belpolitikai helyzetet tovább bonyolítva, és Izrael biztonságát aláásva ezzel.

Tizenhetedszer: Izrael így is elszigetelt. Egy Irán elleni háború tovább rontana a helyzeten, még feszültebbé tenné mind azt amerikai mind az izraeli kapcsolatokat a térségben. Tizennyolcadszor: Amennyiben Izrael mégis egyoldalú katonai lépéseket tenne, az USA-t akkor is cinkosnak tekintenék a támadásban, és erőforrásai, támaszpontjai, személyzete a térségben szintén Iráni válaszcsapások célpontjai lennének.

Tizenkilencedszer: Egy izraeli vagy amerikai támadás drámaian elmélyítené a diplomáciai szakadékot az USA és Oroszország, Kína és az el nem kötelezettek mozgalmának tagjai közt, sőt, talán az európai és regionális szövetségesek között is a széthúzást támogatná, az iraki háborúra emlékeztető módon.

Huszadszor: A diplomáciai megoldás lehetősége továbbra is adott, de a Nyugat és Izrael nagyobb fokú rugalmassága és realisztikusabb hozzáállása szükséges ehhez. Irán készen áll a nagyfokú együttműködésre, hogy egy igazságos megállapodás születhessen. Ebben a NAÜ-vel való további együttműködés, és az urán dúsítás 5%-ban maximalizálása is benne foglaltatik, hogy a továbbiakban is biztosítsák a nemzetközi közösséget arról, hogy Irán nem épít atombombát.

Cserébe Irán az Atomsorompó Egyezmény szerinti legitim urándúsítási jogainak elismerését várja, ahogyan az más tagállamoknak is kijár, valamint a szankciók fokozatos eltörlését. Ez megfelelő lenne, hogy az USA és más nagyhatalmak is kölcsönösen megaláztatástól mentes megállapodásra juthassanak, és hogy korlátozzák Izraelt és másokat a folyamat kisiklatásában.

Hossein Mousavian

Forrás: Reuters

Karl Menninger, a híres pszichiáter egyszer előadást tartott a szellemi egészségről, és válaszolt a hallgatók által föltett kérdésekre. Valaki ezt kérdezte: 'Mit tanácsolna annak az embernek, aki úgy érzi, hogy idegösszeroppanás előtt áll,' A legtöbben arra számítottak, hogy Menninger majd pszichiáterhez küldi azt az embert, de legnagyobb meglepetésükre ezt válaszolta: 'Tegye rendbe a házát, menjen át a síneken, keressen meg valakit, aki nagy szükségben van és segítsen annak az embernek.'