2012. január 31., kedd

Isten halkan szól az embernek, ami részben magyarázza, hogy miért nehéz őt meghallanunk, amikor beszél. Ez olyan, mintha telefonálnánk, miközben a ház dübörög a televízió, a sztereó magnó és a házban beszélgető emberek zajától. Hogy megértsük a hívást, arra kell kérnünk barátainkat, hogy csöndesedjenek el, és halkítsák le a magnót meg a televíziót. Isten szavának meghallása érdekében el kell távolítanunk a zavaró hangokat, azokat a bűnöket, amelyek süketté tesznek Isten szavának meghallására.

Milyen célokat szolgál a jegybank deviza tartaléka

Soha nem látott összegben áll rendelkezésre devizatartalék az ország jegybankjában a Magyar Nemzeti Bankban.A közel negyven milliárd euró hazánk éves nemzeti termékének (GDP) jó negyven százaléka,egyenlő a központi régíó,a fővárost is beleértve éves előállított értékével.Ez az irdatlan pénztömeg közel likvid,azonnal készpénzzé tehető  formában,de alacsony hozammal áll a bank mérlegében.A jegybank a tartalékokból a legmagasabb bonitású országok (AAA) adósságleveleit vásárolja,illetve hasonló megítélésű bankoknál képez betéteket.Tartalékként az euró és a dollár jön számításban.Az euró hivatalos kamata 1%,míg a Federal Reserve szinte 0% szinten tartja a kamatot.Így a tartalékok hozama sem lehet több,mint éves fél százalék,bár erről a kimutatások soha nem kerülnek be a közgazdasági diskurzusba.Ha  a tőke átlagos elvárt megtérülését vesszük alapul a deviza tartalékok tartása jelentős nemzetgazdasági áldozattal jár.(Ne felejtsűk el a Horn kormány az energia ipar befektetőinek éves 8%-os megtérülést garantált,amit itt is vehetünk nyugodtan zsinormértéknek) A devizatartalékok tartása a jelenlegi mértékben az adott számokat figyelembe véve mintegy három milliárd euró(900 milliárd forint) hozadéktól fosztja meg az országot.Ez a nemzeti jövedelmünknek mintegy három százaléka.Ebből kitelne a főváros  és azon felül minden százezret meghaladó lakosságú nagyvárosunk éves költségvetése.A jegybanki tartalékba kerülő devizákat ugyanis a magyar gazdaság és a társadalom termeli ki hatalmas áldozatokkal.Az exportőrök az importhoz már nem szükséges devizát eladják,ami végső soron forintkibocsátás ellenében kerül a jegybankba.Az állam,a cégek és a háztartások által devizákban felvett hitelek is a jegybankba kerülnek,hiszen a hitelfelvevőknek forintra van szükségük,ezért pénzt váltanak.Ők a deviza hitelért 8-10,vagy magasabb százalékot fizetnek,amíg ugyanaz a pénz a jegybankban csak fél százalékot hoz.A kamaton túl a hitelfelvevőket az árfolyamromlás is terheli.A devizakészletek magas költségeit a hazai gazdaság és a háztartások viselik,míg a csekély hozam a jegybank könyveiben landol.Az áldozatért  cserében a társadalom képviselői által a jegybankkal szemben elvárásokat fogalmaz meg.Ezeket rögzítik a törvényhozók a jegybankról szóló törvényben.Mindenek elött elvárják,hogy őrködjön a forint külső és belső értékének stabilitásán,ne engedje azt inflálódni és árfolyamát romlani.Elvárják azt is,hogy a jegybank támogassa a kormány gazdaság politikáját is.Ez is csak stabil forinttal lehetséges.A jegybankkal szembeni elvárás tehát röviden a stabil forint.A romló forint ugyanis sérti a hazai szereplők,a cégek és a háztartások érdekeit,csak a többnyire külföldi tulajdonú exportőr cégeknek kedvez.A jegybank akkor látná el a törvényben is megfogalmazott feladatát,ha akcióba lépne,amikor külső tényezők,mint a spekulánsok haszonszerzés céljából a forint rontásába kezdenek.A spekulánst az különbözteti meg a hazai gazdaság többi szereplőjétől,hogy deviza adásvételi műveleteit kizárólag azért végzi,hogy azokon hasznot csináljon.Műveleteinek a gazdaság természetes folyamataihoz nincs köze.Miközben műveleteivel magának hasznot hajt a hazai gazdaság és a társadalom szereplőinek kárt okoz.Nos ezekben az esetekben kellene a jegybanknak fellépnie és a tartalékokat igénybe véve a spekuláció kártevéseit elhárítani.A közelmúlt  több ízben is szolgált példákkal a spekuláció kártevéseit illetően,amikor a jegybank nem végezte a rábízott feladatot.Megtámadták a forintot és rövid időn belül  mintegy 15%-kkal rontották az árfolyamát.A kártétel nyilvánvaló,azonnal emelkedő üzemanyag árak és az infláció meglódulása.Minden belföldi szereplő kárára.Ha a jegybank 300 forint alatti euró árfolyamon  eurót ad el néhány száz millió euró értékben megállíthatta volna a romlást és vissza téríthette volna az árfolyamot a természetes szintjére.Ráadásul hasznot is ért volna el,hiszen készleteit korábban 260-280 forintos árfolyamon képezte.A magyar államkötvények piacát is megtámadták (megshortolták),azzal a nyilvánvaló céllal,hogy magasabb kamatfizetést csikarjanak ki az államkasszából,aminek terhét a hazai adófizetők viselik.A célok között szerepelt az is,hogy a jegybank tovább emelje a hivatalos kamatot,ami meg is valósult azóta.Mondani is felesleges,hogy ez is tetemes hazai károkkal járt és jár ma is.A jegybanknak lehetősége volt,hogy devizakészletei ellenében jól bevásároljon a megemelt hozamú hazai papírokból.Tekintettel arra,hogy több ezer milliárd kereskedelmi banki betéttel is rendelkezik,azok terhére pedig forint kötvényeket vehetett volna.Az akciók a jegybank mérlegében tetemes nyereséggel jártak volna,egyben elhárították volna a forintra irányuló nyomást.Ne felejtsük el,hogy a forintra irányuló növekvő nyomást megállítandó került sor arra a döntésre,hogy újra meg kell nyitni a tárgyalást hitelfelvételről az IMF-el.Ez is elkerülhető lett volna,ha a jegybank végzi a törvényben meghatározott dolgát,de nem végezte.De mire kell a jegybanknak akkor az irdatlan deviza tartalék?A választ a hazánkban működő ugyancsak tetemes külföldi érdekeltségekben kereshetjük.A jegybank már 2003-ban is példát adott arról,hogy miként kell a spekulatív tőkéket előzékenyen kiszolgálni,amikor azok erősödő forintra spekulálva szembe mentek a hazai kormányzatnak éppen a forintot gyengítő szándékával.A jegybank ma is ilyen fejjel gondolkozik,amikor a hazaiak teherviselése mellett óriási devizakészleteket képez arra az esetre,ha a hazánkban működő külföldi tőke a készletek igénybevételére szorul.Ennek fényében talán érthető az is,hogy miért szeretnének eltekinteni a jegybanki vezetők hagyományos eskütételétől is az EU vezetői.Ők velünk szemben  a „ piac” érdekeit védik.Nincs másról szó,mint hogy elérkezettnek látják az időt,hogy  a magyar jegybankot is idő elött hívatalosan is a „piac” szereplői közé sorolják és mentesítsék a magyar törvények által rárótt kötelezettségitől,miközben ennek költségeit  továbbra is ránk zúdítják.Nekünk úgy kellene viselni az euró zóna kötöttségeit,hogy annak előnyei,mint az alacsony kamat nem járnak.Erre azonban az idő még nem jött el és az euró zóna burjánzó válsága miatt lehet,hogy soha nem is jön el.Amig a forint a fizető eszköz maradjunk az jegybank hazai felelőssége mellett,és ezt kérjük is számon a bank vezetőitől.

Mi állhat a megnövekedett kínai aranyvásárlások mögött?

A Hongkongi statisztikai hivatal januári jelentése szerint Kína 102.779 kilogramm aranyat importált Hongkongból novemberben, ami jelentős emelkedés az októberi 86.299 kilogrammhoz képest.  Peking nem hozza nyilvánosságra a saját aranykereskedelmével kapcsolatos adatokat, így a Hongkongi adatok szolgáltatják a legmegbízhatóbb alapot Kína aranyimportjának felmérésére.
Az elemzők szerint 2011-ben Kína 490 tonna aranyat vásárolt, ami a 2010-es 245 tonnás becslés kétszerese. „Ez a hihetetlen mértékű emelkedés az aranyimportban nagyon megmozgatja az emberek fantáziáját,” mondja Ross Norman, a londoni Sharps Pixley arany befektetési cégtől.
Ki veszi meg ezt a temérdek aranyat Kínában?
A kínai jegybank, a People’s Bank of China célozgatott rá, hogy vásárol aranyat. „Egyetlen eszköz sincs biztonságban,” nyilatkozta Zhang Jianhua, a bank igazgatója a múlt hónap végén. „A kockázat ellen az egyetlen védekezés a kemény valuta, ami az arany.” Zhang azt is hozzátette, hogy a legjobb stratégia akkor vásárolni, amikor a piac lent van. Ahogy az várható volt, a nyilatkozatból az elemzők rögtön arra a következtetésre jutottak, hogy a világ ötödik legtöbb arannyal rendelkező országa még többet akar.
Ez a következtetés azonban némiképp sántít. Először is a kínai kormány ritkán tesz bármit mások előnyére és saját kárára, jelen esetben azáltal, hogy világgá kürtöli rövidtávú befektetési stratégiáját.
Másodszor a kínai jegybank vásárlóereje igen gyenge mostanában. Kína valutatartalékai 20,6 milliárd dollárral estek 2011 negyedik negyedévében a harmadik negyedévhez képest. 1998 óta általában az első negyedéves kiáramlás nem volt jelentős, de a tendencia mindenképpen aggasztó. November és december hónapokban a tartalékok hihetetlen mértékben, összesen 92,7 milliárd dollárral csökkentek.
Harmadszor pedig, a mérleg szempontjából fizetésképtelen kínai jegybank számára egy ilyen aranyvásárlás rendkívül kockázatos lépés lenne. A kínai központi banknak bevételt generáló eszközökre van szüksége, hogy teljesíteni tudja a valutavásárlások miatti adósságaiból származó kötelezettségeit, és az aranyvásárlás ezt csak nehezítené. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a bank soha nem vásárol aranyat, bizonyára megteszi időnként, de mindenképpen mértékkel, hiszen az aranyból nem tud a nagyon is szükséges bevételre szert tenni.
A kínai központi bankot leszámítva az ország többi intézményi befektetője igen elenyésző igényt támaszt aranybefektetésekre. Természetesen vannak ipari felhasználók, de az ő igényeiket a hazai termelés bőven kielégíti. Ne felejtsük el, hogy jelenleg Kína a világ legnagyobb aranytermelője. Ebből következik, hogy a Kína által külföldről importált aranyat főként magánszemélyek vásárolják.
Miért vásárolnak magánemberek ennyi aranyat? Az egyszerű válasz, hogy az igény csupán szezonális jellegű, ahogyan azt Jeff Wright, a Global Hunter Securities-től gondolja. A kínaiak gyakran adnak aranyból készült ajándékokat a kínai újév alkalmából. Ez a szezon egy hete kezdődött. A július óta tapasztalható nagymértékű emelkedést az aranybehozatalban azonban nem lehet az ajándékozással magyarázni. November volt az ötödik olyan hónap, amely során Kína rekordmennyiségű aranyat importált Hongkongból.
A legkézenfekvőbb magyarázat, hogy a kínaiak az infláció elleni fedezetként vásárolják az aranyat, ahogyan azt a Financial Times is feltételezi. Ugyanakkor érdemes megjegyezi, hogy az aranyeladások rendkívüli emelkedésével szemben az infláció emelkedése megállt, legalábbis egy időre. Ebből az következik, hogy léteznie kell még egy oknak. Erre a legésszerűbb magyarázat, hogy a kínaiak tőke kimenekítés helyett mentik aranyba pénzüket.
Bár a hivatalos adatok alapján úgy tűnt, hogy a kínai gazdaság csupán szeptember hónapban ingadozott, az országban hónapok óta pesszimista hangulat uralkodik. Végtére is van olyan mennyiségű kísértet város, amit már a kínai lakosság is észrevesz.
„A Kínában élő kínaiak kezdik elveszíteni hitüket a kínai növekedés meséjében, amit annyiszor hallottak az elmúlt évek során,” írja Joseph Sternberg, a Wall Street Journal ázsiai kiadásában. A tőkekimenekítéssel kapcsolatos számok csak hozzávetőlegesek, de a rendelkezésre álló adatok alapján úgy tűnik a tavalyi év harmadik negyedévében 34 milliárd, a negyedik negyedévben pedig 100 milliárd dollár távozott ilyen módon az országból.
Nem minden kínai tudja kimenekíteni pénzét az országból, így a következő legjobb választás az aranyvásárlás, ami megvéd a zuhanó ingatlanárakkal, gyengülő tőzsdei árfolyamokkal és a mindenki által várt inflációval szemben.
A tőkekimenekítés és nagymértékű aranybefektetések legnegatívabb hatása, hogy a maradék likviditástól is megfosztják a kínai gazdaságot, pont, amikor arra a legnagyobb szükség lenne. Peking csupán addig képes folytatni bűvész trükkjeit, amíg a szigorú tőkeszabályozások képesek az országban tartani a pénzt. Ha egyszer átszakad a gát, bármi lehetséges. Az aranyvásárlás természetesen egyben készpénzkivitelt is jelent.
Nem minden kínai eszköz omlott össze, de a pánik legfőbb előjelének számító nagymértékű aranyvásárlás, arra enged következtetni, hogy ez bármikor megtörténhet. Nem meglepő, hogy a kínai állampolgárok aranyvásárlási láza megijeszti a pekingi technokratákat. A múlt hónap végén, kettő kivételével az ország valamennyi aranybörzéjét bezárták


Forrás: Forbes


Merkel Kínába megy lázítani 

Angela Merkel Kínába utazik lázítani, hogy eljárjon az olajembargó ügyében. Ugyanis Kína nemhogy visszautasította az Egyesült Államok és az Európai Unió által elfogadott behozatali tilalmat, hanem a szokásos mennyiséget meghaladó olajat rendelt az irániaktól. Merkel most arról akarja meggyőzni a kínai vezetést, hogy csökkentse az iráni olaj felvásárlásának mértékét, vagy ha nem is csökkenti, legalább a szokásosnál ne vegyenek többet. Ilyen az, mikor valaki nem számol előre a következményekkel, és jól pofára esik. Ha most Merkel meg akarja győzni a kínaiakat, azért az Európai Uniónak nagy árat kell majd fizetnie.
Ugyanis az unió saját magát taszította kiszolgáltatott helyzetbe az olajembargóval. Az üzemanyagárak nőnek és nőni fognak, mert csak drágább forrásból tudják fedezni az európai gazdaság olajéhségét, és a kialakult helyzet arra ösztönözte a kínai államot, hogy növelje stratégiai olajtartalékait. Hogy abból Európát fogják-e megsarcolni, vagy csak az irániakat segítik ki, azt majd az eladási árak határozzák meg. Ha bármit is el kar érni a kínaiaknál, többet kell ajánlania, mint amit Kína nyerhet az Európai Unió kiszolgáltatott helyzetén. Merkel csütörtökön indul előre eltervezett kínai útjára, amit szinte kizárólag ennek a témának a megtárgyalására szán.
Kína a világ második legnagyobb olajfelhasználója, és nem fog beleegyezni semmibe, ami fenyegetheti az olajforrásainak biztonságát. Hogy Merkel mit akar ajánlani, az kérdéses - logikus lenne alternatív technológiákat ajánlani, ami csökkenti a kínai gazdaság olajéhségét, de mindez nevetséges lenne egy olyan gazdasággal a háta mögött, ami olaj nélkül egyszerűen megszűnik működni.
Molnár István

Kudrin: az euró 16 hónapon belül értékét veszti

Az eurózóna felbomlása előtti pillanatokban az uniós vezetőség még mindig abban a hamis illúzióban van, hogy a gazdasági gondok az erősebb központosítással és kivárással majd maguktól megoldódnak. Miközben foggal-körömmel ragaszkodnak a jelenlegi rendszerhez, és a központosítás is annak fenntartását szolgálja, ez a rossz helyzetértékelés fogja a vesztüket okozni. Az Európai Bizottság még mindig abban reménykedik, hogy majd 2013-ra a gazdaság növekedési pályára áll (addigra 1,5%-os növekedést várnak), és azt gondolják, hogy a makrogazdasági mutatók javulásával majd biztos jobb lesz.
Az orosz gazdasági és fejlesztési miniszter Elvira Nabiulina arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai államok már nem kerülhetnek ki a válságból pusztán az államadósságok rendezésével, mert az Európai Uniónak olyan, fizikai jellegű válsággal kell szembenéznie, amik köszönőviszonyban nincsenek az egyszerű makrogazdasági mutatókkal. Arról van szó ugyanis, hogy az európai termékek minősége odáig romlott, hogy teljes egészében elveszítik versenyképességüket a világkereskedelemben, és ha a pénzügyi helyzetet irányítás alatt is tartják, az exportbevételek fokozatosan csökkennének a következő években.
Magyarul értéktelen, eladhatatlan kacatokat gyártunk, miközben a világ más gazdasági térségeinek termelése minőségileg fokozatosan javul. Ide vezetett a munka egyszerű pénzszerzési tevékenységgé leminősítése, a fogyasztás fokozása miatt beépített elévülés, és a felelőtlen világmegváltási téboly. Ugyanis mikor egy európai ország csatlakozik az Európai Unióhoz, az ország vezetésének olyan feltételeket szabnak, ami célzottan ellehetetleníti az unióból való kilépést, mivel az ország termelését olyan mértékre csökkentik, hogy az lehetetlenné teszi az önállósodást, a hazai termelést (egy-két központi országot kivéve). Arra azonban nem gondoltak, hogy egy gazdaságilag gyenge lábakon álló szövetségi rendszer maga is gyenge lesz. A jelenlegi gazdasági helyzet igazolja a legjobban, hogy az Európai Uniót az Egyesült Államok felvásárló piacának tervezték, nem arra, hogy önálló lábakon álljon.
Nem csak a rendszerre más alternatívát mutató európai szervezetek nézik szánakozva az Európai Unió vergődését, hanem orosz szakértői körökben is közmegvetés tárgya lett az eurózóna. Nabiulina azt is kiemelte, hogy a pénzügyi válságot már nem lehet megoldani határozottabb pénzügyi szabályzással, mert a jelenlegi pénzügyi válság a gazdasági válság előtti növekedési modellel van kapcsolatban (ez alatt a fentieket kell érteni).
Alexei Kudrin korábbi orosz pénzügyminiszter szerint a következő 16 hónapban az euró lehanyatlik és a haszonlesők várakozásaival ellentétben nem kell készülni nagy áringadozásokra, az euró csak fokozatosan elértéktelenedik és teljesen háttérbe szorul. Kudrin 90%-ra becsüli annak valószínűségét, hogy ennyi idő alatt 2 vagy 3 tagállam elhagyja az eurózónát. Kudrin szerint 2012-ben a világgazdasági növekedés alul fogja múlni a legalacsonyabb elvárásokat is, de a valós problémát nem a makrogazdasági mutatók jelentik, azok majd akkor jelennek meg, mikor elkezd érződni a gazdaság zsugorodásának hatása és egyre több alapvető hétköznapi szükséglet ára emelkedik meg drasztikusan.
Molnár István


2012-ben az euró megszűnik létezni, az EU-ban pedig drasztikusan visszaesik az áruk és nyersanyagok iránti kereslet, ami nagyszabású recessziót vált ki. A DAE (Deloitte-Access Economics), ausztráliai tanácsadó társaság szakértői szerint "az európai hatóságok egyelőre nem reagálnak kellőképpen ezekre a kihívásokra", bár a kihívás és az öszeomlás szavak nem ekvivalensek. A nyomorult bankok, miközben leállították a hitelezést, extraprofitot "takarítanak be", mert a jólvégzett csalás, fosztogatás után "ez jár nekik", mint ragyásképű némbernek a "Loreál vakolat"!

Az "eurogeddon" fogalma 2011 végén alakult ki, amikor az euró-övezetben megsűrűsödtek a Goldmansachs, Izrael, és az EKB támogatású IMF és Világbank által genererált válságproblémák. Az uniós vezetők egyik csúcstalálkozót rendezték a másik után, az EKB új elnöke, Mario Draghi csaknem hetente újabb nyilatkozatokkal lépett a nyilvánosság elé, szövegíróit csapágyasra hajtva, a hitelminősítő ügynökségek pedig sorra leminősítették az euróövezeti tagországok gazdaságait. Egy nagyszabású recesszió már-már elkerülhetetlennek látszik, de megvalósulásához nagyon sok adót, szociális jutattatást kellett elsikkasztani. A pénzügyi bloggerek "eurógeddonról" írtak. Nem csoda, hogy ez a hangzatos meghatározás egyből bekerült a szóhasználatba, bár bizonyos szintű palgizálás gyanuja is felmerült.

A DAE előrejelzése szerint „a rendszer egyelőre feltételesen tartja az egyensúlyt és működik, amennyiben egyensúlynak lehet nevezni a szakadékban való zuhanást, és működésnek az akaratlan sebességgyűjtést. Azonban a káosz akár hirtelen is bekövetkezhet, és nagyon nehéz kiszámítani azt a tényezőt, amelyik előidézi a becsapódást. Azonkívül rámutatnak, hogy az euró jövője el fog dőlni az év végéig. Megjegyzendő, hogy ilyen előrejelzések 2011-ben is elhangzottak, méghozzá a legtekintélyesebb pénzügyi szakemberektől, de 2011.11.11. is volt annyira egyedi dátum, mint az armageddon előre jelzett idei időpontja, vagy a 2012.12.12.
A DAE közgazdászai rámutatnak, hogy az összeomlás elkerülése végett az euróövezeti hatóságoknak csökkenteni kell az államadósságot és radikálisan emelni a pénzügyi rendtartás szigorát. Az államadósság csökkentése, mint tudjuk, egy olyan lyukas zsák, aminek az alján tölcsér van. Az adóbevételek a nemzeti pénzintézetekből, az EKB-hoz vándorolnak, és utána eltűnnek valakiknek a zsebében, miközben az infláció ellensúlyozza a befizetéseket. Azonban ez a megközelítés máris bizonyítja korlátozottságát, illetve az ilyen ügymenetet elrendelők korlátoltságát.
Először is, a legtöbb adósság kapcsolódik egymáshoz - ennek több mint 50%-át az európai országok korrupt kormányai halmozták fel, ami ugyanott csapódik le, mint a másik fele. Ezen a többi részen megosztoztak a bankok, a politikusok egyéb begyűjtő csatornái, kiszolgálóik, és a megbízóik. Másodszor, jelenleg nem az adósságprobléma a legnagyobb gond, hanem a gazdasági növekedés alacsony, mi több, negatív üteme, ami elméleti síkon a "központi rendeleti keretből" táplálkozik, mivel már 2010. év elején elrendelték a most fellendíteni, és megmenteni szándékozott gazdaságok leépítését. Gondolom a "központi rendeleti keret" meghatározás ismeretlen fogalom még sokaknak, mivel most találtam ki. Azt jelenti, hogy külön "rendeleti keretből" lehet elővadászni a hivatkozásokat, ürügyeket, félrevezetési módszereket (remélhetőleg nem kamatoztathatóan). Ezt az "alapot" az EKB külföldi "segítséggel" hozta össze, mert "ez a műsor nem jött volna létre", ha bankárkasztnak "nem jut az eszébe".
Az alacsony önköltség ne tévesszen meg senkit! Nagyon sokba kerül ez majdnem mindenkinek, mert szédületes "árat kell érte fizetnünk", érte is meg miatta is, meg miattuk is!
Ha folytatják a mostani politikát, vagyis a tagországok csakis a költségvetési hiánnyal foglalkoznak, akkor ez adósságspirált eredményez: az állami kiadások csökkentése a növekedés tempóját is csökkenti, illetve a csökkenés tempóját növeli, addig, amíg az országok nem esnek recesszióba, a lakosság meg kétségbe. Az USA ennek az ellenkezőjét választotta és bizonyos sikert ért el ezen a téren. A gazdasági elmzők egyik ámulatból a másikba esve találgatják, hogy miként lehet gazdasági produktum növekedése nélkül gazdasági növekedést és javulást elérni, bár alighanem ennek is megvan a módja, és technikája! Ha csak a növekedést ehetné meg a Bilderberg, nem kellene harcolni ellenük.

Az európai adósságválság körül kibontakozott legutóbbi események az „eurógeddon” forgatókönyve híveinek kedveznek. Brüsszel és a hitelezők nem képesek megállapodásra jutni Athénnal a régi kötvényeknek újabb állami kötvényekre cseréjéről, amelyeknek hosszabb lesz a lejárati idejük. Mindezt német adó és költségvetési itéletvégrehajtóval biztosítanák, hogy el ne csessze az üzletet vagy üzekedést valami hiányosan kiképzett tisztosz. Az uniós vezetők azon döntése, hogy csatlakoznak az Iránnal szembeni olajembargóhoz, keresztül húzhatja a gazdaság újjáépítésére vonatkozó terveket, amit eszük ágában sincs megvalósítani, de az "elemzőknek" ezt kell mondaniuk.

Tulok

 

A londoni közgazdász szerint összeomlás várható

 

Az Irán elleni gazdasági kényszerítő intézkedésekkel kapcsolatban az iráni média egyre inkább próbálja felhívni a figyelmet arra, hogy a nyugati országok az iránellenes propagandával csak saját belső gondjaikról akarják elterelni a figyelmet. A Press TV interjút készített Shabbir Razvi londoni közgazdásszal, aki kifejtette, hogy a nyugati társadalmakban uralkodó állapotok már rég átlépték azt a szintet, hogy a gazdasági gondok kezelhetőek lennének. Hangsúlyozta: az Európai Uniónak teljes rendszerváltásra lenne szüksége ahhoz, hogy elkerülje az adósságválság okozta összeomlást és a közeljövőben jelentkező egyre összetettebb problémákat.
"A kapitalizmus válságát nem lehet a kapitalista szellemiség alapján értelmezni. Látni kell, hogy a kapitalista rendszer egyre mélyebbre süllyed, mert korrupt. Korrupttá tette a politikusokat is, ami korrupttá tette a teljes társadalmat. A legnagyobb bankok vezetőié a végső szó, és a görög példa nagyon jól mutatja, nekik ideális ez a közeg ahhoz, hogy a zavarosban halásszanak." Mahmud Ahmadinedzsád - aki maga is rendszeresen felhívja a figyelmet a nyugati propaganda hátterére - Teheránban az Iszlám Ébredés konferencián kijelentette, hogy a nyugati kapitalista rendszer nemsokára megtapasztalja a teljes gazdasági összeomlást, és ez saját bűneinek egyenes következménye lesz.
"A kapitalizmussal az a legnagyobb probléma, hogy önzésen alapul. A leggazdagabbak egyre önzőbbé és önzőbbé válnak, hogy egyre több nyereségre tegyenek szert, egyre magasabb fizetést kapjanak. Őket követi a láncban a politikai elit, és végül a teljes társadalom."
Eljutottunk oda, hogy a világban egyre meghatározóbb politikai erők kezdik felismerni a vészhelyzetet, de a valós kiváltó okokat - több különböző tényező miatt - még mindig nem veszik figyelembe. Nem a kapitalista rendszer teszi az embert önzővé. A kapitalizmus pusztán egy gazdasági rendszer, az önző emberek gazdasági rendszere, és nem tudott volna kibontakozni megfelelő befogadó közeg nélkül. Az egyre fokozódó önzés és birtoklási vágy a nemzetek szellemi örökségei elpusztításának következménye, és az egyre fokozódó materializmusé. A kapitalizmus a hitetlen ember rendszere, és végső soron a hitetlen ember az, aki a nyugati társadalmakat elborító önzésért és kizsákmányolásért felelős, mert az ilyen ember a teljes társadalmat kiszolgáltatottá teszi az idegen gyarmatosító törekvéseknek.
Molnár István




Kivégzik az eurót - az EKB megkezdi a pénznyomást


Az eurózóna halálán van - ez már nem kérdés. Számunkra már régóta nem, de lassan a fősodor is elkezd ráeszmélni. Hogy ezt nem a helyzetértékelés javításával, hanem eszeveszett kapkodással teszik, abból egyenesen következik, hogy az Európai Központi Bank fogja megadni a kegyelemdöfést az eurózónának - és a sors iróniája, hogy magának az eurónak is. Nem tudnak elvonatkoztatni a rendszer kereteitől, tankönyvi megoldásokban gondolkoznak, és olyan megoldásokban, amihez nem kell semmi újat elgondolni - mert arra képtelenek.
A jelenlegi pénzügyi rendszer sajátja, hogy sokkal nagyobb arányú a virtuális jegyzett tőke, mint a forgalomban lévő készpénz. A befektetők és a lakosság bizalmának elvesztésével az európai bankrendszert az összeomlás fenyegeti. Nem olyan dolog ez, ami megindul az úton, és előre jelezhető, mikor következik be. A helyzet fokozódásával akármikor akárhol előfordulhat, hogy egy széles nyilvánosságot kapott esemény miatt egy bank hirtelen készpénztartalék nélkül marad. Ha ez megtörténik, az a teljes bizalmatlanság hullámát indítja el - mindenki rohan, hogy kivegye a pénzét - és a bankok sorban készpénz nélkül maradnak.
Az EKB által megvásárolt állampapírok értéke már meghaladja az európai GDP 30%-át, ami azt jelenti, hogy nem csak az eladósodott országok függenek az EKB-tól, hanem az EKB helyzete is az eladósodott országok gazdasági teljesítményétől függ. Mivel az eladósodott országok a forrásaikat nem gazdaságélénkítésre, hanem adósságtörlesztésre fordítják, ezért a gazdaság minden eladósodott országban zsugorodik. Magyarán mondva, az EKB maga alatt vágja a fát.
Mit tesz az EKB egy ilyen helyzetben? Nekiáll pénzt nyomni. Azok a bankok, melyek veszélyeztetve érzik magukat, az EKB-hoz fordulhatnak pénzért. Az EKB eszeveszett pénznyomásba kezd, de mivel tudja ezt fedezni? Semmivel. Azoknak az országoknak a törlesztő részleteiből, ahol az EKB nagyarányú államkötvény vásárlásba kezdett. Ezek az államok, hogy fizetni tudják az adósságot, a lakosságot kénytelenek sarcolni, mert valós termelésük az nincs. Újabb és újabb megszorítások, költségcsökkentések. A bankoknál alapkamat-növelés. A lakossági tőke kevés ahhoz, hogy a gazdaság növekedésnek induljon, hogy önerőből vállalatok jöjjenek létre (élelmiszerre, számlákra sincs elég pénz), a kamatok meg túl magasok ahhoz, hogy a vállalkozások beinduljanak. Azt mondják, "recesszióba süllyed az eurózóna". De mit is jelent ez? Pontosan a fentieket. Nem jönnek létre új vállalkozások - ami van, az meg eladósodik és tönkremegy. A tönkrement vállalkozások mind-mind a munkanélküliséget növelik, ami csak gerjeszti a folyamatot. Az EKB ezzel saját helyzetét teszi instabillá, mert olyan forrásoktól teszi függővé magát, amik nem tudnak önerőből megállni. Honnan lesz ehhez fedezet? Onnan, hogy az Európai Unió tagállamai befizetik. Igen, Magyarország is. Megszorítások, kiadáscsökkentések árán - mert félnek a bankrendszer bedőlésétől. Az EKB adja meg a kegyelemdöfést az eurózónának, és nyugodtan kijelenthetjük: a félelem az, ami most megássa az eurrózóna sírját.
Így a bankrendszer teherbírása megnő. Átmenetileg. De a lakosság megint mit fog megérezni belőle? Növekvő munkanélküliség, csődbe ment vállalatok, fizethetetlen törlesztőrészletek, növekvő élelmiszerárak, fizethetetlen közüzemi számlák. Újabb és újabb hitelek - mert ne higgyük, hogy a bankok megtartják a kapott pénzt a saját biztonságuk érdekében. Újabb nyereségeket akarnak majd, és a pénz hitel formájában a lakossághoz vándorol.
Az EKB döntése hosszú távon olyan mértékben megnöveli a bankok (és saját) kitettségét, hogy az idő előrehaladtával egy pillanatnyi pánik, és a bankrendszer ugyanabban a helyzetben van, mint amit most annyira el akartak kerülni - csak ezerszeresére felnagyítva, és sokkal gyorsabban.
Lehet megreformálni a kapitalizmust, de minek. Ideje lenne végre felfogni: tankönyvi módszerekkel nincs menekvés! Az eurózóna fel fog bomlani! És nyugodtan kijelenthetjük, az orruk előtt van a megoldás, amivel megmenthetnék, de ahhoz se elég akaraterejük, se elég bátorságuk nincsen. Egy olyan megoldás, amit csakis egy olyan helyzetben lehet meglépni, amiben már nincs vesztenivaló. Magyarország nemsokára egy ilyen helyzetbe kerülhet, és ezt az EKB pénznyomása csak elősegíti, annak ellenére hogy késleltetni akarja.
Végvári Ákos

Egyre több helyen vezetik be az ingatlanadót

Egyre több önkormányzat veti ki az ingatlanadót. Legtöbb helyen eddig ezt inkább a vállalkozásokra terhelték, most kiróják a lakáscélú ingatlanokra is. Ahol korábban is volt kommunális adó címen hozzájárulás, ott is emelkedhet. Máshol telekadót, építményadót vetnek ki. A hátralékkal rendelkezők száma persze egyre nő. Arra is sor kerülhet, hogy az IMF feltételként szabja az ingatlanadó központi bevezetését.
Az önkormányzatok pedig előbb-utóbb kénytelenek lesznek élni a számukra biztosított sarclehetőségekkel, a támogatásaik apadásával párhuzamosan. Így a bevezetett, de az önkormányzatok által még ki nem vetett ebadó is életbe fog lépni – elvégre pont az önkormányzatok kieséseinek csökkentéséért hozták meg. Munka nincs, a fizetések jó esetben stagnálnak, a nyugdíjak csökkennek, az árak nőnek, újabb és újabb adók jönnek. Lassan már minden hétre esik egy áremelkedés, megvonás, sarc.
Bánfalvi Béla


A rendőröket már a fizetetlen munkára készítenék

 

Több helyről megerősített, első kézből származó információ szerint borsodi rendőrkapitányságokon olyan nyilatkozatot akartak aláíratni az állománnyal, miszerint akkor is felveszik a szolgálatot három hónapig, ha az állam már nem tudja biztosítani a fizetésüket! Ahonnan információt kaptunk, ott a rendőrök megtagadták a nyilatkozat aláírását. Nyilván az ország más kapitányságain is megtörtént ez.
A fentiek száz százalékosan igazolják azokat a meglátásokat, melyeket az országban várhatóan erre az évre datálható összeomlásról előrevetítettünk. Szorgalmazzuk a rendőröknek, hogy véletlenül se írjanak alá ilyen jellegű nyilatkozatokat! Miután tönkretették a magyar rendőr jövőképét, jogok nélkül küldik őket utcára, a társadalom előtt elvették a becsületüket, végül megvonták a nyugdíjukat, letartóztatták vezetőjüket, az állam elvárná, hogy a bedőlt rendszer romjain ők tartsanak rendet – fizetetlenül. Nyilván nem a lakosságot, hanem az államot védve – ahogy az eddig is történt. Eddig és ne tovább!
A rendszer összeomlásával várhatóan nagy szükség lesz a rendfenntartásra – a valódi rendtartásra, a nép érdekében. A bűnözés, erőszak el fog szabadulni (még inkább…), de biztosak lehetünk benne, hogy az etnikai konfliktus is. Szükség lesz a rendfenntartásra, a rendet fenntartókra. Az önkéntesekre – de ténylegesen a rendőrökre is! Szakmai tapasztalatukra, hozzáértésükre és hivatástudatukra égető szükség lesz – mind az összeomlás alatt, mind az utána kiépülő új rendszerben. Mondhat bárki bármit, saját szavaikkal élve: ha rajtuk múlna, nem két hét, de két nap alatt rend lenne ebben az országban!
Nyilván sokuknak esze ágában sem lesz felvenni a szolgálatot az adott helyzetben, még akkor sem ha többszörösét fizetnék érte. Az elhivatottak, a hazafiak, a tettre készek (szakszervezeti tagságtól függetlenül) viszont a helyükön lesznek. Nem ott, ahová az állam, hanem ahová a szükség parancsolja őket. Mert a hivatásuk a rend! Ehhez nem kell sem papír, sem parancs. Az áruló államvezetés oldja meg maga a problémáit, a rendőrökre a nemzetnek lesz szüksége.
Legalább már ott is tudja mindenki, mire kell készülni. A felelős parancsnokok nem árt, ha nyitva tartják a szemüket, keresik a rendpárti erőket, és a módjait annak, hogy adott helyzetben helyt tudjanak állni. Családjaikért, népükért, nemzetükért – a rendért! És egy új, becsületes jövőért, ahol a rendért kiálló rendőr, mint rendvédelmi munkás, a munkás társadalom teljes megbecsülését és tisztelet kapja – mert nem csupán az állam, de a társadalom biztonságának alappillérei!
Bánfalvi Béla

Vörös fénnyel jelölik meg a bűntettre készülő gyanúsítottakat

Az Associated Press arról adott hírt, hogy a New Jersey-i East Orange városában mostantól egy új orwelli technológia segítségével próbálják visszaszorítani a bűnözést a rendvédelmi szervek, aminek lényege, hogy a gyanúsítottakat vörös fénnyel jelölik meg, mielőtt azok bármilyen bűntényt elkövettek volna, amennyiben viselkedésükből a rendőrük úgy gondolják fennáll egy bűntény elkövetésének esélye. A spotlámpákat a már meglévő utcai lámpákra és egyéb közterületi szerkezetekre szerelik fel.
A rendőrök folyamatosan nyomon követik a város több száz térfigyelő kamerájából beérkező képanyagot és ezek segítségével fogják vörös fénnyel megjelölni a feltételezésük szerint bűntettre, például utcai rablásra készülő egyéneket. A lámpa egy egész háztömbnyi távolságból is képes erős vörös fényt vetíteni a gyanúsítottra.
„Londonban beszélő kamerák vannak, nekünk piros spotlámpával ellátott kameráink lesznek. Ezt hivatalosan fényalapú intervenciós rendszernek nevezik,” mondja William Robinson, East Orange rendőrfőnöke. „Azt üzenjük a bűnözőknek, hogy figyeljük őket. A rendőrség mindent rögzít és intézkedik.”
Amint azt Robinson is mondja, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és még néhány ország egy ideje alkalmaz már ilyen és ehhez hasonló bűnmegelőzési módszereket. Az angliai beszélő kamerák rárivallnak az „antiszociális” viselkedést mutató vétkesekre, az amerikai nemzetbiztonsági hivatal pedig „Intellistreet” nevű okos utcalámpákat szereltet fel, amelyek a közvilágítás mellett, az állampolgárok megfigyelésére, párbeszédek rögzítésére és a kormány által kiadott vészfelhívások megjelenítésére is alkalmasak.
Az „elkövetés előtti” (pre-crime) spotlámpák alkalmazása természetesen még messze van a filmekben látott igazi megelőző gyanúsítástól, de ez csupán egy a sok új államilag támogatott orwelli módszer közül ebben a magas bűnözési statisztikáiról ismert városban. Egyre több olyan város van ahol lassan mindenki „elkövetés előtti” gyanúsítottnak számít, amíg nem képes bizonyítani ártatlanságát.
Az Amerikai Polgárjogi Unió (ACLU) szóvivője aggodalmasnak nevezte a politikai csoportokkal és aktivistákkal szemben kialakuló megfigyelési és kémkedési hangulatot. Számos napvilágra került dokumentumból például kiderült, hogy az amerikai nemzetbiztonsági hivatal a hazájukba visszatérő veteránokat vagy a két fő amerikai párttól eltérő pártokat támogató egyéneket, illetve számos más csoport támogatóit nemcsak „szélsőséges elemként” tart számon, de a rendfenntartó erők és terrorelhárító egységek adatbázisaiba is bekerültek.

 Forrás: Infowars.com

2012. január 30., hétfő

Több mint 500 tüntetőt tartóztattak le Oaklandben

Oaklandben (USA) rohamrendőrök könnygázzal vertek szét egy újabb kapitalizmusellenes tüntetést, és több mint 500 tüntetőt letartóztattak.
A tüntetők vasárnap megpróbáltak benyomulni a Henry Kaiser Concention Center épületébe, de a rendőrök megakadályozták, ennek eredményeként tegnap 300 fő letartóztatására került sor. Később a tüntetők a városházához vonultak és megpróbálták azt "elfoglalni", ott további 200 embert tartóztattak le.
Hogy pontosan hány embert vittek be, azt nem lehet tudni, de a helyi rendőrök eddig példátlan számú letartóztatásról beszélnek. A hirtelen fellépésre azért került sor, mert az eddigi gyakorlattal szemben az "Occupy Oakland" tüntetés létszámban nem apadt, hanem folyamatosan egyre nagyobbra duzzadt a tömeg, és több kormányzati épületet is megrohantak.
A tömegben erős rendőrellenes hangulat uralkodott el, többen egyszerűen nekitámadtak a környéken tartózkodó rendőröknek. A tüntetők közül megkérdezettek többségében elítélik a rendőröket, amiért nem állnak a zavargók mellé, és a jelenlegi hatalmat védik. Többen azzal fenyegetőztek, hogy később rendőrőrsökhöz vonulnak, illetve a kikötő forgalmának blokkolását is tervezik.
Az oaklandi tüntetés jelszavai alapján az Occupy Wall Street tömegmozgalom folytatása, a bankok uralma, a korrupció ellen tüntetnek, de főbb hangadóik nemhogy a probléma gyökereit nem ismerik fel, de a jelenlegi rendszer leváltására valós, működő rendszerideával sem rendelkeznek. A tüntetések többnyire a rendőrök provokálásába torkollnak, az eddigi megmozdulások során összesen 6319 tüntetőt tartóztattak le a hatóságok.
Molnár István

Hétre nőtt az idei bankcsődök száma az USA-ban, miután a múlt heti három után ezen a héten újabb négy hitelintézetet zárattak be a hatóságok, mégpedig kettőt Tennessee, egyet-egyet pedig Minnesota és Florida államban.
Floridában a First Guaranty Bank & Trust ment csődbe. A bank a szeptember 30-ai adatok alapján 377,9 millió dollárnyi eszköz- és 349,5 milliónyi betétállománnyal rendelkezett. Utóbbit a CenterState Bank veszi át - közölte a betétbiztosító (FDIC), melynek 82 millió dollárjába kerül a bankcsőd.
Tennessee államban egyrészt a Tennessee Commerce Bank ment csődbe, melynek 1,19 milliárd dollárnyi eszköze és 1,16 milliárdnyi betétállománya volt. Utóbbit a Republic Bank & Trust veszi át - közölte az FDIC, melynek 416,8 millió dollárral kell helytállnia.
Ugyanebben az államban zárta be kapuit a BankEast, melynek 268,8 milliós betétállománya és 10 fiókból álló hálózata a U.S. Bancorp egyik egységéhez kerül. A bank 272,6 milliós eszközállománnyal rendelkezett szeptemberben, a betétbiztosítónak a csőd 75,6 millió dollárba kerül.
Minnesotában a Patriot Bank Minnesota ment csődbe a maga 111,3 milliós dolláros eszköz- és 108,3 milliós betétállományával. A betéteket és az eszközök nagy részét átveszi a First Resource Bank, az FDIC-nek így is várhatóan 32,6 millió dollárba fog kerülni az eljárás.
forrás: portfolio

Terroristák felrobbantottak egy szíriai gázvezetéket

A szíriai állami televízió jelentése szerint egy fegyveres terrorista csoport felrobbantotta a libanoni határ közelében fekvő Homs tartományon áthaladó gázvezetéket. Sebesültekről és halálos áldozatokról nincs információ.
Ez már a sokadik támadás az USA és Izrael által támogatott terrorista csoportok részéről. Korábban a civil lakosság ellen irányultak az orvtámadások, melyekkel a rendszer destabilitását kívánták elérni, majd rendfenetartó és katonai célpontokat támadtak a terroristák. Mivel a korábbi támadások láthatólag nem vezettek eredményre, így most valószínűleg gazdasági oldalról kívánnak csapást mérni Assad rendszerére. Szíria elnöke, Bashar al-Assad, korábban kijelentette, hogy kérlelhetetlen háborút fog folytatni országa függetlenségéért.
Kína és Oroszország vétó jogukkal élve október 4-én megakadályozták az ENSZ Biztonsági Tanácsának azt a határozattervezetét, amelyben olyan szankciók meghozatalát helyezték kilátásba a szíriai hatóságok ellenzékkel szembeni fellépésének folytatása esetére, amely nem zárja ki a katonai beavatkozást és a ”líbiai forgatókönyv” megismétlését Szíriában. Azóta Szíria szerte megszaporodtak a terrorista akciók.

Sólyom Gábor

ACTA: A szabad Internet vége?

Miközben a világ a SOPA és PIPA törvények miatti felháborodásra figyelt az EU és Japán képviselői szép csendben aláírtak az említett két törvénynél is sokkal veszélyesebb egyezményt. Az Egyesült Államok és Japán kezdeményezésére és a nyilvánosság informálása nélkül készült Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (ACTA) drámai módon megváltoztathatja az Internet globális felügyeletét. Az egyezménnyel kapcsolatos tárgyalásokat kizárólag az ágazat és a kormányok képviselőinek részvételével és a média teljes kizárásával tartották, fittyet hányva a demokratikus folyamatoknak.
A megállapodás olyan intézkedéseket vezet be a szerzői jogok védelmének ürügyén, ami az Internet tartalmak feletti átfogó beleszólási joggal hatalmazza fel a privát szektort. Az ACTA minden korábbi jogi felügyeletet eltöröl és lehetővé teszi a szerzői jog tulajdonosoknak, hogy bírósági végzés nélkül követelhessék az általuk kifogásolt tartalmak törlését, az Internet szolgáltatókat pedig jogi úton felelősségre vonhatják, illetve megbüntethetik, amennyiben nem tesznek eleget a felszólításnak. Elvileg egy oldalt azért is törölhetnek, ha egy cég logóját engedély nélkül megjeleníti, vagy csupán egy szerzői joggal védett tartalomra mutató hivatkozást jelenít meg. Az ilyen vétkekért a felhasználók ellen büntető eljárás indulhat, eltilthatják az Internet használatától és még börtönbe is kerülhetnek.
A megállapodás súlyos következményekkel járhat a szólás szabadságára nézve. Az nyilvánvaló, hogy az igazi cél az információ feletti hatalom visszaszerzése, hiszen az Internet segítségével egyre több ember botlik bele a globális elit örök bosszúságába: az igazságba.
Az SOPA törvénynél tapasztalt heves tiltakozásból tanulva, Barack Obama, aki mint tudjuk alkotmányjogász, a törvényhozói folyamatot ügyesen megkerülve „végrehajtói megállapodásként” írta alá az ACTA-t, mivel így ennek törvényerőre emelkedéséhez nem szükséges a kongresszus jóváhagyása. A Fehérház nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva semmilyen információt nem volt hajlandó szolgáltatni a megállapodással kapcsolatban.
Az Internetszolgáltatókra vonatkozó büntetőjogi szankciók mellett, az ACTA arra is kötelezi őket, hogy a felhasználók személyes adatait átadják a szerzői jog tulajdonosoknak. Az intézkedés által bevezetendő jogi folyamatok ellentétben állnak az aláíró országok jogi szabályozásával, és többek között azt is lehetővé teszi, hogy a bevándorlási hivatal alkalmazottai átkutassák az utasok laptopjait, külső merevlemezeit, vagy bármilyen böngészésre alkalmas eszközt a repülőtereken vagy határátkelőkön.
A magyarországi aláírás nem érte el a hazai fővonalas média ingerküszöbét. A nemzetközi egyezmény még nem emelkedett törvényerőre hazánkban, mivel azt előbb az Országgyűlésnek ratifikálnia kell. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület közleményben tudósított az aláírás tényéről, a jogvédő szervezet szerint az aláírás illetve a ratifikáció nyomán nem változik a magyarországi jogi környezet, ellenben könnyebbé válik a magyar jogtulajdonosok érdekeinek külföldi védelme. Ellenben az aláíró országok bármelyike kifogással élhet magyar oldalak ellen, és kérheti azok lekapcsolását, törlését, illetve a tulajdonos jogi felelősségre vonását.
Az ACTA megállapodás akkor emelkedik törvényerőre az EU országokban, miután azt az Európai Parlament júniusban aláírja. Hivatalos tiltakozással és a társadalom felvilágosításával van némi halvány remény, hogy a megállapodást elutasítják. Az ACTA létezésének ténye önmagában bizonyítja, hogy globális világunk teljes gőzzel robog a rendőrállamiság és központosított hatalom felé, ahol az emberi innovációnak és önfenntartó technológiáknak nincs helye.
Zbigniew Brzerzinski, volt amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó, a Trilaterális Bizottság társalapítója már 2010-ben a Külkapcsolatok Tanácsa előtt a globális politikai ébredés veszélyeire figyelmeztetett. Egyes technológiákban, mint a fájlmegosztó rendszerekben, a blogokban vagy a nyílt forráskódú szoftverekben megvan a potenciál, hogy aláássák a központi hatalomra vágyó, a társadalmat saját áruiktól való függésre kényszerítő oligarchikus kormányérdekeket. Zbigniew Brzerzinski alábbi, saját könyvéből való idézete is ebbe a törekvésbe enged bepillantást:
„A technotronikus kor sajátossága az irányított társadalom megjelenése. Ezt a társadalmat egy elit irányítaná, amit nem korlátoznak a hagyományos értékek. Hamarosan lehetséges lesz szinte folyamatos megfigyelés alatt taratani minden állampolgárt és mindenkiről naprakész, a legszemélyesebb információkat is tartalmazó megfelelőségi naplót vezetni. A hatóságok mindenkor hozzáférhetnek majd ezekhez az adatállományokhoz.”
 Forrás: Activist Post

Bill és Ted zseniálisan álcázott kalandja













2012. január 29., vasárnap

A balassagyarmati ellenállás

2005. óta Balassagyarmat a Civitas Fortissima címet viseli: a legbátrabb város. A szégyenletes trianoni országvesztés idején a Rongyos Gárda és a Székely Hadosztály mellett a balassagyarmati vasutasok által kezdeményezett ellenállás volt csak, amire büszkén emlékezhetünk. E momentumok nélkül az egész országvesztés csupán szégyenfolt lenne nemzetünkön, melyet illetőleg a legkisebb okunk nincs melldöngetve hangoskodni, vagy önsajnáltatva siránkozni.
1919. január 15-én a cseh csapatok a demarkációs vonalat átlépve bevonultak Balassagyarmatra is. Az ott állomásozó honvéd csapatok Aszódra és Magyarnándorra vonultak vissza.
A megszállás a város lakosságának ellenállását váltotta ki. Először a vasutasok tagadták meg munkájuk elvégzését, majd kapcsolatba léptek a visszavonult honvédcsapatokkal. A városi köztisztviselők szintén az ellenállás mellett döntöttek. Ezzel elkezdődött Balassagyarmat szabadságharca.
Január 29-én hajnalban kezdődtek a fegyveres harcok. Az első rohamokat a csehek visszaverték. A honvédség csapatai soraikat rendezendő, újfent visszavonultak Magyarnándorig. Következő nap a helyi lakosság folyamatos harcokkal tartotta fenn a katonai jelenlét látszatát. Az újabb támadásra délután került sor, melyben közel kétszáz honvéd, köztük az iglói géppuskások harcoltak a városlakók mellett. Estére a város felszabadult. A harcokban négy magyar honvéd, hat civil és nyolc cseh katona vesztette életét. 78 cseh katona fogágba esett.
A harcok kiterjedtek az egész Ipoly völgyére, több falu került újra magyar kézre. Egy cseh ezredet felmorzsolt az ellenállás. Ezt követően a csehek fegyverszünetért folyamodtak a magyar kormányhoz.
Az eredményes ellenállásból adódó kedvező lehetőségeket a magyar kormány ezúttal sem használta ki, így marad a történészek által nem kedvelt kérdés: mi lehetett volna…? A Trianont megelőző folyamatok, az országvesztés körülményei, valamint az azután elkövetett árulások nemzetünk szégyenfoltjai. Amit csupán e párszáz ember hősies helytállása ellentételez. Ezért különös jelentősége van történelmünkben ezen kevesek igazi népi ellenállásának!
Dicsőség a hősöknek!

Bükkfalvi Roland
Frissítés: 2009-ben játékfilm is készült Balassagyarmatról, A legbátrabb város címmel.
Bízom  csendesen




Uram, mert erősen tart
hű kezed,
Bízom csendesen.





Mert szereteted hordoz
és vezet,
Bízom csendesen.





A bátorságot,
erőt Te adod.


 
Dicsérlek ! 
   Szent a Te
akaratod.





Uram,
mert megváltottad
életem,
Bízom csendesen.





Mert vérző bárány lettél
érettem,
Bízom csendesen.





Veled győzök le poklot
és halált.
Formálj engem
bárány-arcodra át!





Mert Atyádnál
közbenjársz
érettem,
Bízom csendesen.





Mert győzelmesen
Te jársz énvelem,
Bízom csendesen.





Rád nézek, ha ellenség
ostromol.
Jobb menedéket
nem lelnék sehol.






Bár a
jövendő
 újra
ködlepett,
Bízom
csendesen.





Tudom, Te
véghez viszed tervedet,
Bízom
csendesen.





Ha nem
látok, csak
egy lépésre még,
Te magad
jársz velem, és az elég.


2012. január 28., szombat

Csődbe ment Spanyolország negyedik legnagyobb légitársasága

Spanyolország negyedik legnagyobb légitársasága, a Spanair működése leállt, mivel nem sikerült megmenteni a vállalatot a pénzügyi csődtől. A Spanair péntek éjjel beszüntette minden járatát, miután az utolsó pillanatban sem sikerült megállapodni a katari légitársasággal a vállalat finanszírozásával kapcsolatban.
Több mint 3500 alkalmazott veszítette el az állását a döntés miatt. A csőd közvetlen érint mintegy 22000 utast is, mivel csak ezen a hétvégén 380 belföldi és nemzetközi járatot töröltek.
A Spanairt működtető térségi kormányzatok nyomás alatt vannak, mivel a forrásaik egy részét a központi kormányzat költségvetésének megsegítésére kell átcsoportosítaniuk, hogy teljesítsék az éves hiánycélt. A Spanair már évek óta próbál olcsóbb gépeket működtetni, de a hitelezőkkel rendszerint nem tudnak megállapodni, saját forrásból pedig nem tudják fedezni a kiadásokat.
Az európai gazdasági válság kezdete óta a Perzsa-öböl térségének országai jelentős befektetéseket eszközöltek az eurózóna vállalataiba.
Molnár István

Portugáliában munkabeszüntetés miatt akadozik a tömegközlekedés

 

Portugáliában a tömegközlekedési vállalatok munkásai egy napos munkabeszüntetést hirdettek tiltakozásul az ellen, hogy az állam módszeresen leépíti a szektort, és emiatt tömeges elbocsátásokra, illetve fizetéscsökkentésekre kell számítani. A munkabeszüntetés már kora reggel megbénította a közlekedést a fővárosban, Lisszabonban hatalmas dugók alakultak ki.
A kormány a tömegközlekedés átalakítására készül, mivel az állami közlekedési vállalatok 17 milliárd euró hitelt halmoztak fel, ami az ország éves termelésének közel 10%-a, és nem tudják fizetni tartozásaikat. A tömegközlekedés helyzete miatt Portugália az IMF-hez fordult újabb hitelekért - az IMF pedig mi mást kért volna cserébe, mint megszorításokat, és "költségcsökkentést". (tömeges leépítések)
Molnár Istvá

Gyakorlatilag görög államcsőd

A görög tisztviselők a hitelezőkkel tárgyalnak a hiteltörlesztés átmeneti beszüntetéséről, hogy elkerülhessék az államcsődöt és az eurózónából való kilépést. A kommunikációjukban már hallani mindent, az adósság átütemezésétől kezdve a görög államadósság (mintegy 130 milliárd euró) felének elengedéséig. Egyelőre még kerülgethetik a tények közlését, de akkor majd mi kimondjuk helyettük: egy ország fizetésképtelensége gyakorlatilag államcsőd.
Hogy ezt még a totális államcsőd előtt letárgyalják, csak annyit jelent, hogy az államcsőd irányított, és Görögország megmarad gyarmatnak. Egy államcsőd esetén az állami források már nem elégségesek ahhoz, hogy az állam alapvető (létfontosságú) feladatait ellássa. Jelen kiszolgáltatott helyzetben az európai államoknak az adósságtörlesztés legalább annyira feladatává lett téve, mint maga az államigazgatás apparátusának fenntartása.
Mit láthatunk Görögországban? Újabb és újabb megszorítások, a szociális kiadások visszatartása majd megvonása, a közigazgatás gépezetének lassú leépülése. Tömeges elbocsátások a pénzhiány miatt. Az ország most érte el a fizetésképtelenséget. Ez csak annyit jelent, hogy a görög kormánynak választania kellett: vagy újabb tömeges leépítések lesznek egészen odáig, hogy államapparátus híján már nem tudja fenntartani a hatalmat, vagy elkezd tárgyalni a hiteltörlesztés szüneteltetéséről. Így annak a reménye megmarad, hogy a jövőben majd újra fizetni tud, ellenkező esetben már az sem. Tehetnek a hitelezők mást, minthogy elfogadják? Nem, mivel nekik is érdekük, hogy a görög állam előbb vagy utóbb de törlesszen.
Hogy a törlesztést tárgyalásos úton szüntetik be, a görög kormány ezzel egyben kijelentette, hogy a hiteltörlesztés számára elsődleges, az állampolgárok sorsa másodlagos. Ugyanis a lakosság terheit nem csökkentik, hanem minden marad a jelenlegi szinten és amint lehet, folytatják az államadósság törlesztését.
Angela Merkel német kancellár figyelmeztette Görögországot, hogy nem kapják meg a következő segélyt, ha nem történik előrelépés az államadósság csökkentése terén. De mégis miből, Merkel asszony? Ahhoz működőképes gazdaság kellene, valós termeléssel, általános foglalkoztatottsággal. Ami volt, azt elvitte az Európai Unió, közönséges turistaparadicsommá, az uniós vezetők nyaralóhelyévé züllesztve Görögországot. Ismerős a helyzet? Minden más EU tagállamban az uniós csatlakozás feltétele volt a nemzetgazdaság módszeres leépítése. Most meg törlesztést akarnak? Dehogy akarnak törlesztést! Görögországot akarják.
A brüsszeli folyosókon már korábban is terjedt az ötlet, miszerint Görögországot közvetlen Brüsszel irányítása alá kell helyezni. Németország már hivatalosan is "javasolta", hogy a görög költségvetést kezelhetné közvetlen az Európai Unió. Ennek értelmében az uniós pénzügyminisztereknek vétójoga lenne minden, a görög költségvetés tárgyát képező kiadás ellen. Természetesen, csak hogy elkerüljenek egy újabb államcsődöt...
A görög kormányzat egyelőre kijelentette, hogy "megőrzik a nemzeti szuverenitást". Hogy ez alatt mit értett, azt nem lehet tudni. Ha Görögország független lenne, nem függene. Függ Görögország? Az államadósság a GDP 160%-a. Már hogyne függene. A görög vezetés mégsem meri elfogadni az uniós pénzügyi felügyeletet, mert tudja, hogy azonnal elsöpörné a népharag. Helyette beetetés megy. Majd visszautasítják, aztán a helyzet "sajnálatos módon" rosszabbodni fog, és "kénytelenek lesznek" elfogadni, mert "nincs más kiút".
És ha egy állammal megteszik, megteszik a többi periféria állammal is. Magyarország egy ilyen periféria állam, és a cionista kormányzat ennél fogva különösen elkötelezett a nyugati integráció mellett. Még a SOPA/PIPA amerikai törvénytervezeteket is kérdés nélkül törvénybe iktatják. Valakinek még számít valamit, hogy más a neve? Elfogadják, mert az IMF feltételül szabta. Az EU még látványosan vitatkozni fog a törvény alkotmányellenességéről, mikor nálunk már rég törvénybe van iktatva (a kormány az Európa Parlamentben tartott vita előtt titkos megállapodással iktatta be az amerikai internetcenzúra kezdeményének európai megfelelőjét).
Egy éve lehetett tudni, hogy Görögország idén februárban fizetésképtelenséget jelent, mégse tettek semmit. Az újabb és újabb hitelfelvétel nem megoldás egy olyan gazdaságnak, ahol gyakorlatilag alig van termelés, a kormány pedig nem elkötelezett a munkahelyteremtés mellett. Egy év alatt a kormány a szociális juttatások visszavágása mellett a felvett hitelekből vállalatokat hozhatott volna létre, hogy a gazdaság növekedésnek induljon és hosszú távon legyen miből fizetni. De nem tette, mert a cél az államcsőd volt, és az uniós gyámság. Ez a nagy "nemzeti szuverenitás", amit nemsokára több periféria állam is megtapasztal.
Molnár István


A csendes Anschluss: Németország hivatalosan is kéri a görög pénzügyek feletti irányítást

 Már többször próbálkoztak ezzel korábban sikertelenül, a jelenlegitől kissé eltérő körülmények között. Németország Angela Merkeljének azonban sikerülhet, ami elődjeinek nem: vérontás nélkül leigáznia egy országot és állampolgárait adós rabszolga sorba hajtani. A Reuters kizárólagos híradása szerint „Németország egyre komolyabban követeli, hogy Görögország adja át a saját költségvetési politikája feletti irányítást az európai intézményeknek, a második mentőcsomag folyósítása fejében.” A Reuters hozzáteszi: „Az eurózónán belül folyamatos tárgyalások zajlanak arról, hogyan lehet az országok számára nyújtott, folyamatosan célt tévesztő mentőprogramokat helyes vágányra terelni, valamint, hogy az ilyen esetek felett vajon szemet hunyjanak-e vagy keményen reagáljanak.”

Miközben a Charles Dallara és a fedezeti alapok közötti elterelő tárgyalások (mivel kimenetelük lényegtelen a görög csőd szempontjából, ami szinte elkerülhetetlen) folynak, az igazi fejlemények, mint megszokhattuk, a színfalak mögött zajlanak, ahol Németország orvosi precizitással veszi át a hatalmat Görögország felett. Hiszen miközben ma még csak a fiskális gépezetről beszélnek, holnap már a törvényhozás következik. Ami pedig az ügyvezető hatalmat illeti: kit érdekel? Amikor arra kerül a sor, a Goldman egyszerűen kinevezi egyik nyugdíjas üzlettársát Görögország miniszterelnökének és Görögország lesz a XXI. század első német, azaz bocsánat európai gyarmata. De legalább megmentették becses eurójukat. Alig várjuk, hogy a görögök tudomást szerezzenek erről a csendes puccsról.
Még több a Reuterstől:
A forrás hozzátette, hogy a javaslat szerint a Görögországban már most is tevékenykedő Európai intézményeket „bizonyos döntéshozói hatalommal” kellene felruházni a fiskális politikával kapcsolatos kérdésekben.
„Ezt külső szakértőkön keresztül szigorúbban végre lehet hajtani,” mondta a forrás. 
A görög költségvetési politika fölötti nagyobb befolyásra való német igény éppen a második, 130 milliárd eurós mentőcsomag részlet folyósítása előtt érkezett. Görögországnak többszöri nekifutásra sem sikerült teljesíteni a folyósítás elindítása fejében kikötött fiskális célokat.
A fejlemény bizonyára heves reakciókat vált majd ki a választások előtt álló Görögországban.
„Heves reakciókat?” Ezek szerint ez a politikailag korrekt kifejezés manapság a polgárháborúra. Úgy látszik lemaradtunk a zsargonban.
Görögországban bizonyára ilyen hangvételű cikkekkel töltik meg a címlapokat az elkövetkezendő napokban:
A költségvetés konszolidációját szigorú irányítórendszer alá kell vonni. Figyelembe véve az elkeserítő eredményeket, Görögország kénytelen lesz elfogadni költségvetési szuverenitásának fokozatos átadását Európának, legalábbis egy időre. Az eurózóna egy költségvetési biztost kell kinevezzen, a költségvetési kontrol betartatására. A biztosnak felhatalmazással kell rendelkeznie a) a központosított jelentéstétel és felügyeleti rendszer bevezetésére a görög költségvetés valamennyi fő ágazata felett, b) a Troika által meghatározott költségvetési céloknak nem megfelelő döntések megvétózására valamint c) hogy biztosíthassa az adósságok kiszolgálásának prioritását.
Görögországnak biztosítania kell az új felügyeleti mechanizmus törvényi alapjait, ha kell a görög alkotmány megváltoztatásával.
Közben a görögök már gyakorolják nemzeti táncuknak a megváltozott körülményekhez alkalmazkodó átalakítását:
Eddig: Most:

Közben érkeznek az első cikkek a médiában. A Spiegelből: Griechenland soll Kontrolle über Haushalt abgeben, azaz Gögörországnak fel kell adnia a saját irányítását, és a Kathimerini görög portál is hasonlókat ír. 

Forrás: Zerohedge


Görögország Brüsszel irányítása alá került

 

Lucas Papademos görög miniszterelnök vasárnap bejelentette, hogy Görögországnak szembe kell néznie az államcsőddel és annak minden következményével. Ha az Európai Unió nem biztosít egy azonnali, az eredetileg tervezetthez képest magasabb összegű segélycsomagot, az ország nem tudja fizetni adósságait. Az ország az Európai Unió közvetlen pénzügyi felügyelete alá kerül.
Görögország felszámolja magát...
Papademos világosan fogalmazott: vagy 145 milliárd eurót kapnak a 130 helyett, vagy azonnal összeomlik a gazdaság. Az Európai Unió azt a feltételt szabta a görög államnak, hogy pénzért cserébe a görög állam átadja az adóztatással és a költségvetési kiadásokkal kapcsolatos döntési jogát egy euróövezeti "költségvetési biztosnak". Az európai pénzügyminiszterek által megválasztott "költségvetési biztos" vétójogot kap a görög kormány költségvetési döntéseivel szemben. Ha a görög kormány egy döntése nem felel meg Brüsszel elvárásainak, a döntést egyszerűen felülbírálják.
A Reuters hírügynökség az Európai Bizottság egy meg nem nevezett képviselőjét idézte: "A bizottság elkötelezett ellenőrző képessége további erősítése mellett, és a helyszínen már fejleszti is e képességét. A végrehajtás azonban teljes mértékben a görög kormány felelőssége, amely az állampolgárainak és a saját intézményeinek tartozik elszámolással. A felelősség az övék, és az övék is kell maradjon".
A képlet egyszerű. Brüsszel diktál, a görög kormány végrehajt, és viseli érte a felelősséget. Ha az állampolgároknak nem tetszik, amit a kormány művel, megválaszthatnak egy új kormányt - aminek ismét Brüsszel diktál. A görög államiság ezzel megszűnt létezni.
A németországi politikusok által előterjesztett javaslat szerint ez a sors vár minden periféria államra, köztük Magyarországra is. Amint az államadósság meghaladja azt a szintet, hogy az ország nem tud törleszteni, a gazdasági összeomlás elkerülésére kiutalt pénzért cserébe a kormány egyesével valamennyi téren átadja döntéshozási jogosultságát az Európai Uniónak.
Végvári Ákos

Elengedik a görög államadósság egyharmadát

 

Az új király bevonult a várba, a trónfosztást követően a földesurak behódolnak és biztosítják új urukat támogatásukról. Ez most a helyzet Görögországban, csak fattyú királlyal, földesurak helyett meg szűk látókörű korrupt politikusokkal. A király sem lovon jön, hanem frissen nyomott euró formájában. A görög államiság megszűntével a kollaboráns kormány be akarja vonni az országban működő szinte összes politikai erőt, hogy megnyerje támogatásukat a brüsszeli fennhatóságnak.
Lukász Papadímosz miniszterelnök, akik 1994 és 2002 között a Görög Nemzeti bank elnöke volt, azt követően meg az Európai Központi Bank elnöke - aki mellesleg a Harvardon is oktatott és minden egyéb helyen megjelent, ami egy ilyen funkcionárius előmeneteléhez szükséges - most úgy mondja, hogy ő egy görög egységkormány élén áll.
Ennek jegyében most minden politikai vezetőt megkeres az országban, hogy a politikai vezetés valóban egységesen sarcolhassa tovább a lakosságot. Találkozna a konzervatívokkal, a szocionistá a szocialistákkal, illetve a jobboldali vezetőkkel, hogy sorban meggyőzze őket arról, meg kell állapodni a nemzetközi hitelezőkkel. (korábbi munkatársaival az EKB-ból, de ezt nem illik így mondani)

Görögország a már korábban is megnyirbált önrendelkezés feladásáért cserébe természetesen pénzt kap, olyan pénzt, amit Görögország már nem állíthat elő, ezért az Európai Uniótól kell kérni. Napokon belül fogadják az IMF delegációját, addigra Papadímosznak mindenkit szép sorban fel kell állítani az Egyesült Európa Nagy Terve mellett. A görög miniszterelnök már bejelentette a hitelezőknek, hogy az állam nem tud törleszteni, és azok egy új megállapodás értelmében elengednék a görög államadósság közel egyharmadát - mivel mást úgysem tudnak tenni. A kormány által felhalmozott 340 milliárd euró adósságból 100 milliárdot engednének el, az újabb hitelcsomagért cserébe pedig az IMF újabb lakosságnyúzást, reformokat és kiadáscsökkentést kér.
Fenyvesi Áron

2012. január 27., péntek

Iráni politikus: Az olajháború térdre kényszeríti az Európai Uniót

Seyyed Emad Hosseini, az iráni parlament Energiaügyi Bizottságának szóvivője bejelentette: a háború már megkezdődött az Európai Unió és Irán közti olajháború formájában, ami nemsokára sorban térdre kényszeríti az Európai Unió tagállamait.

"Az Iráni Iszlám Köztársaság a világ harmadik leghatalmasabb olajtartalékával rendelkezik, és nem törölhető ki a globális energia-körforgásból." Az Energiaügyi Bizottság ülésén felszólalva az iráni politikus kijelentette, hogy a világ harmadik olajhatalmával való játszadozás drasztikus hatással lesz a nemzetközi olaj- és földgáz-kereskedelemre, és az Európai Unió kezdetben bár ellensúlyozni tudja, idővel nem fogja tudni kivonni magát az árfolyam ingadozások hatása alól.

Kijelentette, hogy "a nemzetgyűlés most tárgyalja azt a tervezetet, aminek értelmében Irán teljes egészében beszünteti az olajexportot az Európai Unió tagállamai felé, ami kezdetben Olaszország, Spanyolország és Görögország gazdaságát bénítja majd meg.

"Irán hatalmas, és az európai államok olaj-szankciói csak az Európai Uniónak ártanak, mert Irán könnyűszerrel bizonyítani tudja olaj-fölényét a Közel-Kelet térségében".

Hozzátette, hogy az Európai Unióban az alapokat megrengető politikai átrendeződés várható, mert az unió számos fokozódó belső problémája, és az iráni olajexport beszüntetése együttesen a belpolitikai nyomás fokozódását és az európai uniós tagállamok közötti együttműködés válságának elmélyülését okozza majd.

Molnár István


Khatami: az olajembaró célja Irán dél-európai befolyásának csökkentése

 

Seyyed Ahmad Khatami iráni vallási vezető kijelentette, hogy az ország ellen hozott gazdasági kényszerítő intézkedések és maga az olajembargó sem gyakorol jelentős hatást az iráni gazdaságra, az intézkedések sokkal inkább az iráni választópolgároknak szólnak.
Azt mondta, az Európai Unió intézkedései annak tudhatók be, hogy az EU döntéshozói befolyásolni akarják a március 2-án tartott iráni választásokat. Khatami szerint szó nem lehet gazdasági nyomásgyakorlásról, mivel az európai államok, különösen Spanyolország, Olaszország, Görögország és Franciaország maga is olyan mértékben el van adósodva, hogy ha az intézkedésnek határozott célja van, akkor az az iráni gazdasági befolyás csökkentése a térségben.
Az Európai Unió döntéshozóinak sikertelen olajembargóját követően az iráni nemzetgyűlés pénteken ennek szellemében tárgyalja meg az európai export leállítására tett javaslatokat.
Molnár István


70 európai olajfinomítót fenyeget a csőd

 Piero De Simone, az Unione Petrolifera olasz kőolajipari szövetség vezetője szerint az iráni olajszektor kiesése esetén 70 európai olajfinomító azonnali bezárásával kell számolni. "Olaszország már így is 5 olajfinomító bezárását kockáztatja, európai szinten ez 70 üzemet jelent" De Simone a Bloombergnek adott interjújában kijelentette, hogy az Iszlám Köztársaság ellen hozott kényszerítő intézkedések az ázsiai olajimportőröket fogják segíteni, melyek így még erősebbé válnak és nagyobb nyomást tudnak gyakorolni európai ügyfeleikre. "Azok az ázsiai országok, melyek nem fogadták el az olajembargót, tovább veszik majd az iráni olajat szinte diszkontáron, és nekünk adják majd el a ráterhelt haszonnal".

Ez az, amiről korábban beszéltünk - a szakértői körök kicsit lassan reagálnak az eseményekre. Szándékosságról érthető módon nem beszélnek, az az állásukba kerülne. Mit jelent, hogy "az olajháború térdre kényszeríti az Európai Uniót"? Azt, hogy ha Irán leállítja az Európába irányuló olajexportot, az Európai Unió nagyrészt ugyanazt az olajat fogja megvenni. Csak előbb az végigmegy a közvetítő országokon (többek között Törökországon), és ide már a haszon miatt megemelkedett áron érkezik meg. A kínaiak már így is a szokványos mennyiség feletti rendeléseket adtak le, ami utalhat arra is, hogy elhúzódó olajválságra készülnek és növelik a stratégiai tartalékokat, de jelentheti egyszerűen azt is, hogy kiveszik majd a részüket az európai kormányok megsarcolásából. Az Európai Unió kiszolgáltatott helyzetbe kerül, és mint a történelem folyamán mindig, Magyarország most is nyugati segítség nélkül fog maradni.
Periféria állam vagyunk, és az üzemanyagárak emelkedése adhatja meg a kegyelemdöfést a magyarországi gazdaságnak, ami már most is egy szokványos BKV járat állapotában van: az út közepén bedöglik, majd a sofőr bejelenti, hogy a jármű nem közlekedik tovább, kérjük szálljanak le.

Molnár István

 

Kaotikussá válik az üzemanyagellátás Angliában

 

A brit autósoknak egyre növekvő benzinárakkal kell szembenézniük, mivel az ország legnagyobb olajfinomítói benzin, gázolaj és fűtőolaj szállítása nélkül csődbe mennek, és több olyan vállalatnál is, ami egyébként nem menne csődbe, szakszervezeti tüntetések vannak.
Az üzemanyagárak hirtelen megemelkedtek, mivel a Coryton olajfinomító csődbe ment a forrásellátás felfüggesztése miatt. A helyzet fokozódása esetén az árak további, robbanásszerű emelkedése várható az Egyesült Királyságban, és az RMI Petrol elnöke kijelentette, hogy a hó végére a dízel ára rekordot fog dönteni, mivel az Európából történő beszállítás akadozik.
A brit kiskereskedők korábban figyelmeztették a kormányt, hogy az autósoknak az EU döntését követően országszerte káosszal kell majd szembenézniük. A Coryton termelésének mintegy 80 százalékát közlekedési célú tiszta üzemanyagok teszik ki és London üzemanyag-felhasználásának 20%-át adja, így a zavar azonnal jelentkezett az üzemanyagárakban is. A brit kormány kijelentette, mindent megtesz azért, hogy a csődbe ment cégre vevőt találjon. A csőd miatt az országban az építkezések is akadoznak, mivel a Coryton létesítmény működésének leállása óta bitument sem szállítanak ki a megrendelőknek.
Az adandó alkalmat kihasználva a Unite szakszervezet munkásai is bejelentették, hogy elfogyott a türelem. A sztrájkok az egész ország üzemanyag ellátottságát megakaszthatják. A Warwickshire olajterminál dolgozói megkezdték a munkabeszüntetést, a Kingsburyben, Imminghamben, Lincolnshireben dolgozó kollégák már csatlakoztak a kezdődő sztrájkhoz.
Molnár István

Big Brother a valóságban - Az FBI lekövetne a Facebookon keresztül


A pályaművek követelményei között szerepelnek a következő kitételek: Facebookon és a Twitteren megjelent üzenetek összegyűjtése és kereshetővé tétele, az idegen nyelvű posztok angolra fordítása,a terrorizmussal kapcsolatos információk rendszerezése,valamint a fenyegetések elhelyezése Google Mapsen.
Internetes közösségi hálózatokról szerzett információk felhasználásával akar korai előrejelző rendszert kiépíteni az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) - írta honlapján a BBC brit közszolgálati médium csütörtökön.
Az FBI honlapján január 19-én megjelent felhívásban a hatóság stratégiai információs és műveleti központja olyan közösségi média-alkalmazás kifejlesztésére hirdet pályázatot, amely az interneten szabadon hozzáférhető információk összegyűjtésével és rendszerezésével segítené a rendőrök munkáját.
A rendszerrel szemben támasztott követelmények közé tartozik a Facebookon és a Twitteren megjelent üzenetek összegyűjtése és kereshetővé tétele, az idegen nyelvű posztok angolra fordítása, a terrorizmussal kapcsolatos információk rendszerezése, valamint a különböző szintű fenyegetések Google vagy Yahoo Maps térképeken való elhelyezése.
Az FBI szerint az információkat a gyanús személyek cselekedeteinek előrejelzésére, a rendészeti szerveket tudatosan félrevezetők lefülelésére és bűnözői csoportok gyengeségeinek feltérképezésére akarják használni.
A pályázat kiírására három héttel azután került sor, hogy az amerikai belbiztonsági minisztérium jelentést adott ki a közösségi hálózatok megfigyeléséről. A jelentés szerint a hálózatokon szabadon hozzáférhető információk felhasználása jogszerű, mivel azokat "önkéntesen hozzák létre, és a közzétételt megelőzően a felhasználónak lehetősége volt az információközlés megtagadására".
Civil szervezetek ugyanakkor aggodalmaiknak adtak hangot a tervezett megfigyelésekkel kapcsolatban. A londoni Privacy International jogvédő csoport arra hívta fel a figyelmet, hogy egy gyanús személy közösségi oldalakon való követése óhatatlanul is több tucat ártatlan ember megfigyeléséhez vezetne, az így begyűjtött rengeteg személyes információ döntő része pedig valószínűleg teljesen feleslegesnek bizonyulna a nyomozások során.
(MTI)

A SOPA és a PIPA még mindig támad, ráadásul már hárman vannak

Sokan fellégeztek, látva mennyire sokan tiltakoznak és tesznek is valamit az online kalózkodás elleni (SOPA) és a szerzői jogot védő (PIPA) törvénytervezetek ellen.
Rengeteg oldal elsötétült egy-két napra, sok Facebook felhasználó SOPA-ellenes felhívásra cserélte profilképét vagy más módon tiltakozik az internetet ért támadás ellen.
Sokan azt gondolták, hogy az eredetileg január 24-re tervezett szavazás elhalasztása kapitulációt jelent a tervezet benyújtói részéről, de úgy tűnik a lépéssel nem ez volt a törvényhozók szándéka.
Miközben a tiltakozások felkeltették a kongresszus figyelmét, úgy tűnik a szenátorok egyszerűen visszatértek a tervezőasztalhoz, hogy türelemmel kivárják, amíg az emberek figyelme a törvények iránt lankad. Sok cikk arról írt, hogy a SOPA halott, mivel Lamar Smith, a törvény főtámogatója nyilatkozatában kijelentette, hogy addig nem tesznek semmit a törvénytervezettel kapcsolatban, „amíg nincs széleskörű egyetértés a megoldást illetően.”
Sajnos Lamar-t nem igazán érdekli, mit mondanak az emberek. „Egyértelmű, hogy át kell gondolnunk milyen taktikát kövessünk, hogy megvédhessük az amerikai találmányokat és termékeket a külföldi tolvajokkal szemben,” nyilatkozta.
A SOPA törvényt februárban fogják átdolgozni, a PIPA törvényt pedig az elkövetkezendő néhány hét során tervezik módosítani. A lényeg, hogy még mindig mindkét törvényt szavazásra akarják bocsátani, még mindig minden lehetséges. Egyik törvénytervezet sem halott, egyiket sem törölték, és ha ez nem elég, egy harmadik is csatlakozhat hozzájuk.
Dejavu: Itt az OPEN törvény
A SOPA és PIPA törvények alternatívájaként Darrell Issa képviselő, 24 társszponzorral közösen, múlthét szerdán, pont a Wikipedia elsötétülésének napján, új törvényjavaslatot nyújtott be a digitális kereskedelem védelmének betartatása (Online Protection and Enforcement of Digital Trade – OPEN) néven.
A PCWorld a következőket írja:
Az inkább külföldről működő weboldalakra koncentráló OPEN törvény az igazságügyi minisztérium helyett a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságnak (ITC) adná át a felügyeleti jogkört, azonkívül tartalmaz egy fellebbezési folyamatot is és csak olyan honlapokat érintene, amelyeket „szándékosan” a szerzői jogok megsértését támogatják.
A törvénytervezet azt a látszatot kelti, hogy kizárólag külföldi honlapokra koncentrál és az amerikaiak számára továbbra is biztosítja a szabad böngészést és hozzászólást, de a törvény megfogalmazása annyira homályos, hogy könnyen lehetővé teszi, hogy azt amerikai oldalakra is alkalmazzák. Egyetlen példa: A sértő oldalak a törvény megfogalmazásában azok a weblapok „amelyek nem-hazai domain néven keresztül érhetők el,” de utána a (8)(A)(ii) részben úgy folytatja, hogy ez lehet bármely oldal „ami az Egyesült Államok lakosait célozza meg.”

Első ránézésre úgy hangzik, hogy panaszt a szerzői jog tulajdonosa nyújthat be a bizottsághoz egy oldal ellen, de a törvény szövege ezt a kérdést nyitva hagyja, és tulajdonképpen bárki megteheti. Az ITC továbbra is megtehetné, hogy a fizetési és reklámszolgáltatókat rávegye, hogy a vádlott számláját letiltsák, illetve a neki irányuló kifizetéseket elvágják. Ki határozza meg, hogy mi számít „szándékos” jogsértésnek?
A szóban forgó törvények elfogadása még meg sem történt, az Egyesült Államok kormánya mégis letiltotta az újzélandi Megaupload.com oldalt a nagy felfordulás közepette, amire az Anonymous hekker csoport számos kormányoldal feltörésével és lekapcsolásával válaszolt.
„Az igazságügyi minisztérium intézkedése világosan demonstrálja, hogy a SOPA törvényre egyáltalán nincs szükség,” írja Tony Bradley a PCWorld oldalán. A kormány egy korábbi törvény, a Bush által még 2008-ban aláírt PRO-IP törvény alapján tudta végrehajtani az akciót.
Az OPEN törvény egyre nagyobb támogatottságot kap a Google, Facebook, LinkedIn, Twitter és hasonló oldalaktól.
Bár a törvényjavaslat átláthatósága, valamint az, hogy a nyilvánosság véleményét is megkérdezik dicséretre méltó, a legtöbb ilyen jellegű törvény annyira általános, hogy később komolyabb, széleskörű büntetésekre, szigorításokra vagy oldalak lekapcsolására is lehetőséget ad. Azt se felejtsük el, hogy egy-két jelentéktelen engedménnyel meg tudják békíteni vagy inkább elaltatni a közvéleményt, arra hivatkozva, hogy ők „meghallgatták az ellenvéleményeket” és megették a szükséges változtatásokat.
Amikor majd egyes szervezeteket sikerült kibékíteniük, idézzük emlékezetünkbe a törvényhozók taktikáját: célozz minél magasabbra, készülj fel a heves ellenállásra, majd változtass meg egy-két tételt a javaslatban, végül észrevétlenül vedd elő ismét a törvényt, amikor senki nem figyel. Ezt addig folytasd, amíg sikerül megszavaztatni a törvényt. Esetleg adj neki új nevet, ha kell, alkudozz.
Most úgy tűnik készek a kompromisszumra és hallgatnak a józan észre, de amint a törvényt elfogadják, a józan ész repül és egyedül nekünk kell megalkudni.
A lopás valós probléma, bár az egyre növekvő szórakoztató ipart nem igazán veszélyezteti, azonkívül halálos áldozatai sincsenek. Amennyiben Hollywood, pályafutása legnagyobb hisztijét produkálva, süllyed, miért süllyedjünk vele mindannyian?
Ennél sokkal nagyobb baj, hogy az emberek kénytelenek folyamatosan éberen ügyelni, hogy online tevékenységüket megvédhessék azoktól a törvényhozóktól, akik a gazdaságot tönkretették.
Az Internet szabadsága elleni harc nem ért véget.

Forrás: Activist Post