Amennyiben egy rendszer hazugságra épül, úgy az önfenntartása
egy idő után lehetetlenné válik. Nem képes újratermelni a számára
szükséges energiát, mentálisan és fizikailag is szennyezi környezetét.
Esetünkben az energiát az emberi gondolkodás fejlődésének elnyomásából
és Földünk élővilágának pusztításából veszi. Az emberektől elveszi azt
az időt amit szellemi fejlődésükre használhatnának. Csak a legelemibb, a
fajfenntartáshoz szükséges ösztönöket és az egót erősíti. A média
összehangolt alkalmazásával már gyerekkorban elkezdi az egyén
veleszületett szellemiségének leépítését. A gyermekekben ösztönösen
jelenlévő pozitív emberi értékek, a tisztelet a természet és az élővilág
irányába, a jóindulat, és minden ami emberré tesz lerombolásra kerül.
Ezeket az értékeket az ömlesztett, erkölcsi többlettartalom nélküli,
erőszakkal átitatott mesefilmek rombolják. A folyamat során a gyermek
serdülő korára a szülei ellen fordul, már csak az anyagi világ érdekli. A
társadalom alappillérét jelentő család mint közösség megszűnik
létezni. A valódi csillagokhoz tartozó történetek melyek átszövik az
összes mitológiát és vallást a gyermek számára már nem is léteznek. A
városi környezetben a szmog és a fényszennyezés miatt nem is látja
őket. Számára a csillagok azok a személyek akik a médiában mint
“sztárok” jelennek meg. Lehet tőlük zenét vásárolni, csengőhangot és
posztert, esetleg bábot is vetethet szüleivel. A magazinokból a sztárok
a fényűzést mutatják, a jahtok, villák, limuzinok, drága sportautók,
paloták, és a testi örömök dominálnak. Valójában ez nem más mint
bálványimádás…
Hogyan lesz a mesék tündéréből vagy gyönyörűséges királykisasszonyából az erkölcsi fertőt megtestesítő kabbalisztikus bálvány?
A titkos társaságok szimbolikájába nyerhetünk betekintést. Ma már nem
kell titkosan kezelniük az információt. A szimbólumok erejét
kihasználva a legnagyobb nézettségű műsorokban láthatjuk a rituálét.
Nézzünk meg egy “megvilágosodott” illuminátus szertartást, melyet a
világon az egyik legismertebb női előadó vezet le. Találkozni fogunk a
szabadkőművesség 13 lépcsős piramisával, a már fel sem tűnő erkölcstelen
öltözködéssel és a homoszexualitás népszerűsítésével. A beavatás
pillanatát a csók és a kézmozdulatok jelzik. A “hölgy” napjaink egyik
legnagyobb “csillaga” ráadásul neve is vallásos mondanivalóval bír:
Madonna. Elmondása szerint a kabbalát (a miszticizmus zsidó tanait)
tanulmányozza és követi.
A globalizáció létrehozta azokat a hálózatokat melyek az egész
bolygón lehetővé teszik a direkt, kézzel fogható, és gyors
információáramlást. Na de milyen áron épült?! A televíziócsatornák a
mozihálózatok, a hordozható fényképezős mobiltelefonok és az internet
világát éljük. Lehetőségünk van arra, hogy ezen dolgokat mostantól a
valódi értékek megosztására használjuk: A különböző kultúrák és
hagyományok, a természet tiszteletének népszerűsítésére és élményeink
megosztására. Az egyetemes tudás előhívása és az emberi kulturális
evolúció folyamatának elindítása a feladatunk! Egy teljesen ellentétes
dologra kell ezt a rendszert használni mint amire eddig alkalmazták.
Mert mire is használják jelenleg ezt az összetett rendszert?
Először is a különböző kultúrával rendelkező országok egymás ellen
hangolására, a vallásokat felületesen ismerő emberek egymás ellen
uszítására. Legyünk résen! A világhálón már terjedőben lévő “Új
világrend”-ellenes irányzatok sem tökéletesek. A világméretű
összeesküvést, az emberek chippel való szabályozását elítélik ugyan, de
például a vallásos kérdésekben igencsak “mellé nyúlnak” egyes követői.
Csak egy, viszont nagyon fontos dolgot emelünk ki ezek közül, hogy ne
essünk újra egy történelmi hibába: A Nap tiszteletét magában foglaló ősi
vallások nem azt a hagyományosan elterjedt “napimádatot” jelentik amit
a felületes tanulmányozója elsőre lát benne! Napunk a vallásos
megközelítésben, egy Föld központú gondolkodásban a Teremtés első
központja. A fény, az éltető hőenergia és a helioszférikus védőmező
forrása. A Végtelenben, a kozmosz felé a következő ilyen központ
galaxisunk: a Tejút magja. “Lefelé” tekintve ebben a rendszerben a
Földnek is van egy hasonló magja mely szintén életünk egyik
alapfeltétele. Ez egy fejlett gondolkodásmód, az Univerzum tiszteletének
tanítása… A különböző vallások sokszínűségükkel kiegészítik egymást
és egy irányba mutatnak: a Végtelen felé.
Most pedig térjünk vissza napjaink globális médiájához!
Gyermekeink a televízión, a magazinokon, a köztéri reklámokon
keresztül korántsem a hagyományos szépség és a pozitív erkölcsi példák
bemutatásával találkoznak! A valódi értékrendszer helyett a szexualitás
és az erőszak eltúlzott, direkt megjelenítésével kell szembesülniük. A
reklámok és a szórakoztató ipar a nőt mint szexuális eszközt, csak a
testiség hangsúlyozásával használja (!), és teszi ezt bármely termék
népszerűsítése érdekében. Kihívóan, sokszor leplezetlen tálalásban, az
igazi emberi értékek: mint az pozitív érzelmek, a családközpontú
gondolkodás, az anyaság megjelenítése helyett csak a szexualitás és az
ego dominál. Sajnos egyre gyakrabban utcáinkon, tereinken is
találkoznunk kell a kendőzetlenül bemutatott homoszexualitással!
Alapvetően mindenkinek magánügye a szexuális beállítottsága, viszont a
társadalmilag elfogadott normáktól való eltérés erőteljes népszerűsítése
már közügy! Az állatvilághoz hasonlóan az ember is rendelkezik a
párosodásra felhívó, figyelemfelkeltő kommunikációs képességekkel. Amit
például a rovarvilágban megfigyelhetünk, mint speciális mozgások vagy
hanghatások keltése (például a pókok, lepkék párzási tánca vagy tücskök
ciripelése) ugyanúgy jelen van az emlősök, így az emberek szintjén is a
metakommunikáció, a tánc és az „érzéki” hang formájában. A vizuális
hatások keltése amit az állatok párzási táncuk alkalmával használnak
szintén megfigyelhető az emberek szintjén is. A médiában mindezeket
súlyozottan alkalmazzák mert a leghatékonyabb reklámok olyan, a
legelemibb ösztönökre hatnak amiket még az állatvilágból hoztunk
magunkkal. Ilyenek a fajfenntartással kapcsolatos: a szexualitással, a
táplálkozással, és az erőszakkal összefüggő pszichológiai hatások. A
képkockák közé rejtett, tudatalattira ható „felvillanó” reklám mára
ugyan már etikátlannak minősül, de pl. autóból nézve egy óriásplakát
ugyanazt a hatást éri el. A mai filmsorozatok alapvető témái az
eltúlzott érzékiség, a végletekig fokozott szépségimádat, sokszor
fetisizmussal vegyítve. Az összes szereplő válogatott kinézetű, túlnyomó
részt műtétekkel és (“photoshoppal”-speciális számítógépes
retusálással) „feljavított” ember, vagy az arcát sminkkel is „eltakaró”,
a híreket sztoikus nyugalommal illetve manipulatív érzelmi hatásával
együtt tálaló hírbemondó. Amennyiben minimális érzelmi megnyilvánulásait
(hírbemondás esetén) vagy akár eltúlzott kinyilvánulásait
(szappanoperákban) magas szinten tudja “játszani”, úgy az erős hatással
lehet a nézőre. Sokan hajlamosak arra (az alapvető bizalom jegyében),
hogy mindent elhiggyenek csak azért mert az előadó(művész) szimpatikus,
szépen és választékosan fogalmaz. Valójában ma már szakosodott
iskolákban lehet tanulni különböző manipulációs eszközök használatát, a
mondanivaló tartalmától teljesen független meggyőző előadásmód
elsajátítását. Szintén jellemző az idegen szavak eltúlzott mértékű
használata, mely a nézőben (mivel legtöbbjének jelentését nem ismeri)
kisebbségi érzést alakíthat ki. A magyar nyelv ragozó szerkezeténél
fogva kitűnően alkalmas arra, hogy a lehető legkevesebb idegen
kifejezéssel kommunikáljunk. Ezen kívül az úgynevezett szógyök rendszer
logikájának köszönhetően még olyan összefüggésekre is rámutat nyelvünk
melyeket ma hivatalosan nem is tanítanak. Két szógyök pl.:
pír,piros,pirul,pirít,pirkad,parázs
-tap,tapasz,tapos,tapod(tat),tapint,tapasztal. Ezek a kifejezések egy
vizuális gondolkodásmóddal összekötve szoros kapcsolatban állnak
egymással. A rendszer megfelelő ismerete tanítja használóját.
Hír érték manipuláció: a különböző hírek súlyozása esetén a valójában
kisebb horderejű hír helyi tudósítással és érzelmileg (vagy
politikailag) manipulált szöveggel bemutatva mélyebb emléket (benyomást)
kelthet az emberben mint egy számára sokkal fontosabb esemény amit
csak néhány mondatban, képek és videóanyag nélkül tálalnak. Pl: Szörnyű
háborús eseményekről csak egy két mondat hangzik el, miközben emberek
ezreit ölik meg és további tízezrek életét lehetetlenítik el. Már azt
is szörnyű átélni ha hetekig tiszta víz és villany nélkül éhezve kell
élni, a néző ebbe persze bele sem gondol mert sehol egy érző emberi arc
amiből kiolvasható a szenvedés…aztán már jön is a következő „megrázó”
hír: Tűzoltók mentették meg a fa tetején rekedt kiscicát –mindez helyi
tudósítóval hang és képanyaggal na és aggódó megfigyelők
arckifejezésének bemutatásával. A mélyebb érzelmi hatás következtében az
előző hír szinte „törlődik”.
A különböző filmprodukciókban nagyon ritka a hétköznapi, átlagos
megjelenésű szereplő. Egy filmben a mindennapi, az utcán velünk bármikor
szembejövő arc bemutatása szinte már meghökkenti a nézőt. A „fősodrású
média” alap tevékenysége a különböző erőszakos cselekmények
bemutatásán alapuló, bűnügyi témájú filmek ömlesztése. A lenyűgöző
effektek, mint az emberi szöveteket, és akár sejteket bemutató trükkök
és kameraállások, melyek segítségével a nézőt a képernyő elé szegezi,
miközben brutális gyilkosságokat mutat be. Nem ritkán minden
képzeletet, és régebben az „erős horror” kategóriába sorolt filmeket is
felülmúlóan. Hiába a 12-es karika, ha a szülőnek nincs ideje
elmagyarázni a látottakat! Valójában sokan értékelés és gondolkodás
nélkül, kikapcsolódás gyanánt, agyukat szinte ténylegesen kikapcsolva
nézik a televíziót. Ez a globalista rohanó világban persze érthető
valamilyen szinten, hiszen sokan több mint 10 óra munka után csak
elalváshoz „használják” a TV-t. Ilyenkor agyunk egy része a
pszichológiai hipnózishoz hasonlóan azonban ébren marad és nyitottabb
az információra mint éber állapotban!
Mára már idejétmúlttá váltak az egyszerű, erős hatásokkal (lövések,
robbantások, fékcsikorgás, üvegtörés, sikoly, stb.) „dolgozó” filmek. Az
eszköztár a nézők viselkedésének megfigyelésével a nézettségi adatok
elemzésével, és a jegyeladások nyomon követésével sokkal
„kifinomultabbá” vált. A recept egyszerű: A történet több szinten
zajlik, valójában több esemény-szál van egymásra építve, így még több
néző érdeklődését ragadja magával. A néző nem szereti a
kiszámíthatóságot, ha előre tudja az eseményeket, ezért megfelelő
időközönként fordulatokat alkalmaznak. A valódi szórakoztató és
meghökkentő fordulatok mára mintha elfogytak volna. Ha kell akkor egy
szokatlan ötlet köré írják meg az egész forgatókönyvet, közben az épp
aktuális „beállítású” pszichológiai hatáskeltések beépítésével. Ezek a
hatások a hang és képi elemek akár több produkción átívelő átfedésével,
azok osztályozásával készen állnak, ott vannak a producerek polcain,
csak arra várnak hogy beépítsék őket.
Hogy jobban érthető legyen, képzeljünk el egy 7 oszlopos equalizert,
mellyel a különböző hangsávok erejét állítgathatjuk. Most cseréljük ki a
frekvenciák értékeit a szereplőkre vonatkozóan pl. a hét főbűnre.
Megfelelő pszichológiai ismeretekkel egy film átlagos értékelése könnyen
nyomon követhető sőt visszafelé működtetve a hatásokat manipulálva
beállítható. A szituációtól függő filmrészletek is „pontozhatók”. Így
már egy nagyobb felbontásban láthatjuk egy-egy film időben folyamatosan
változó hatásgrafikonját… Pont mint a zenében a frekvenciák kijelzése.
Megfelelő idő és anyagi ráfordítás esetén egy adatbázis alakítható ki
és keresésekkel a hatás érdekében a „műsor” pszichológiailag
szerkeszthető.

Persze előfordul az is, hogy a speciális „effektekkel” több különálló
de legtöbbször azonos stúdió termékeként bemutatott sorozatokat kötnek
össze. A néző nagy eséllyel már látta az egyiket, majd később a
másikban azonos hanghatások kíséretében az „élményt” újra eladják neki.
Az „effekt” újabb észlelésekor a már rögzült (valószínűleg nagy sikerű
film által keltett) érzelmi állapotot ismételten átéli. Így a
minimális üzleti hatás mellett (mivel az újabb filmet a kelleténél
jobbra értékeli) a filmsorozatok nézettségi adatainak elemzésével
gyakorlatilag személyiségi profilokra optimalizált bonyolult
pszichológiai tömegkísérleteket lehet végezni. Nagyon leegyszerűsítve a
dolgot: A filmek a hangerő és speciális hatások által létrehoznak vagy
aktiválnak az agyban bizonyos neuronhálózati helyeket. Ezek a helyek a
mai átlagosnak nevezett gondolkodás mellett hamarosan leépülnének (TV
nélkül nincs folyamatos használatban, hiszen az életben nagyon ritkán
előforduló szituációkról van szó), azonban egy újabb film ugyanoda
vezeti a tudatalattit, „kinyitja” az elmében azt a helyet ahol a néző
pl. egy életveszélyes esemény átélése közben akár a hang által
beállított szívműködése mellett egy még váratlanabb szituációval (pl.
.kaszkadőr jelenet) találkozik. Ilyenkor a tudatalatti, a kívülről
érkező vegetatív idegrendszert befolyásoló tényezőkkel „harcolva”
(villanó fények, sötétség, árnyékok, szokatlanul mély és magas hangok,
szívdobogás-hang, szabálytalan lélegzés, „zihálás”, stb….) közben újra
több dimenziós* területi fedésbe jön a neuronhálózatának mesterségesen
kialakított részével. A művelet bonyolultnak hangzik, *gyakorlatilag az
időtényező miatt több mint 3 dimenziós kiterjedésről beszélünk. A
vegetatív idegrendszer befolyásolásával a néző „feszültségének”,
összpontosításának befolyásolásával az időérzéket (leegyszerűsítve: a
tudatos és a tudatalatti agyműködés frekvenciáját) is változtatják. A
„rendszer” bonyolult, de felhasználójának nem kell teljesen ismernie
ahhoz, hogy a magas hatásfokkal használja. TV-adások alkalmával nagyon
hasonló (profilokba rendezhető) agyi tevékenységeket figyelhetünk meg
egymástól eltérő helyen tartózkodó embereken, de nem ez a legrémísztőbb.
Ezek a neuronhálózati területek, illetve struktúrák amik hasonlóan
gondolkodó, egymástól független emberekben is (mesterségesen) jelen
vannak, akár azonos időszakban és hosszabb távon is aktivizálhatók. A
rendszer „felbontása” illetve hatékonysága csak szakértelem,
összeköttetés és pénz (na meg a lelkiismeret hiányának) kérdése. Nem
kell feltétlenül arra gondolni, hogy egyszer csak elindítják a filmekből
ismert programozott „biorobot” vagy “tudat-zombi” hadsereget. Elég ha
csak vásárlási szokásokra és a politikai beállítottságra tudnak
hatással lenni… A társadalom jelentős részének átlagos „agresszivitási
hajlama” mindenesetre már egy egyszerűbb de nagyobb felületen működő
médiahálózattal vagy filmstúdióval is könnyen befolyásolható.
A megfigyelő beleéli magát a filmbe, ezáltal természetes módon, tudat
alatt valamilyen szinten azonosulhat a szereplőkkel. Ugyanez
figyelhető meg hírműsorok nézése közben is: a néző nehezebben tud
azonosulni a háborús helyzetekben bemutatott, vagy éhínség által
sújtott emberekkel, hiszen ők koszosak, általában más nyelven beszélnek
és az öltözködésük is teljesen eltérő.
Mivel a produkciókban a legtöbb karakter negatív tulajdonságokkal is
bír (még a pozitív főszereplő hős is) ezért a film hatására a nézőben
bűntudat alakulhat ki. A túlhangsúlyozott szexualitás és az erőszak a
szereplők alaptevékenysége, a mai filmekben folyamatos és eltúlzott.
Egyes sorozatokban még extrém helyzetekben is, pl. boncolás közben
direkt témaként vetődik fel a szexualitás, nem csak a testbeszéd útján, a
parafília csoportjába tartozó nekrofília természetességét sugallva
(romantikus zenei aláfestés mellett a két pozitív szereplő a fiatal
áldozat, a boncasztalon fekvő hulla számukra vonzó testéről beszél. Ez
persze kórboncnokok között akár életszerű és humoros is lehet, de ha
hazamennek nyilván nem erről mesélnek a gyerekeiknek –egy helyszínelők
sorozat a sok közül-). Az ilyen és ehhez hasonló hatások helyes
feldolgozásához nem elég az átlagos műveltségű, pszichológiai
ismeretekkel nem rendelkező szülő felügyelete! Valójában még maga a
szülő is veszélyben van.
Mint azt megfigyelhetjük, a „szabados” gondolkodásmód mára a
legfiatalabb korosztályt sem kíméli! Egyes politikusok és közéleti
szereplők szerint a szabad gondolkodásmód többek között azt is jelenti,
hogy az ember szabadjára engedheti a testébe kódolt, a fajfenntartáshoz
szükséges egyik legerősebb túlélési ösztönét a szexualitást. Nem
kímélve ettől a fiatalkorúakat sem, mindezt pedig a legkifinomultabb
pszichológiai eszközökkel, több társadalmi rétegen és beteggé vált
emberek millióin tesztelt módszerek segítségével. Mindent az áru eladása
érdekében…
A pszichiátria “tudományára” épülő gyógyszeripar: A mentálisan sérült
tömegek gyógyszeres kezelése újabb bevételi forrást jelent a nyugati
társadalmakban. Maguk a pszichológusok is betegek lesznek a sok
eltorzult gondolkodásmóddal való találkozástól…
Azok akik a valódi kultúra elnyomásával keresik a pénzüket valójában
hosszabb távon az egész társadalom szellemi bomlasztása érdekében
cselekednek! Az ember a szexualitásra vonatkozó időzítését rég óta nem a
természet diktálja, a gyermekek megkímélése a felnőttek szellemiségére
van bízva. Ezzel is szemben áll a globális média! A médiaszereplőknél,
színészeknél, nem ritka a fel nem dolgozott gyermekkori traumák okozta
szellemi sérülés, melyet egész életük során próbálnak palástolni.
Ennek megfelelően nem hétköznapi színészi képességekre tesznek szert,
így az átlag ember számára igen megnyerő kommunikációs képességekkel
rendelkeznek. Visszaélve ezen adottságnak tűnő képességükkel nem ritkán a
szórakoztató iparon keresztül az emberek politikai nézetének
befolyásolásra is felhasználják őket. Az „előadás” során a megfigyelő
tudatalattija azonban „látja” az igazságot, és mivel a társadalom
többsége tudatosan ezt a fajta viselkedést helyesnek véli, a tudatalatti
alkalmazkodik, megpróbálja a valójában beteg, helytelen
viselkedésmintát a többséghez hasonlóan utánozni a jobb beilleszkedés (a
tudatalatti számára az életbenmaradás) érdekében. Így, a televízión
keresztül valójában szellemileg sérült, valódi értékrendszerrel nem bíró
vagy az ellen működő deviáns emberek mutatnak példát a társadalom nagy
részének.
Mindezek után felmerülhet a kérdés, hogy mit lehetne tenni ezen
hatások kiküszöbölése érdekében. A probléma leegyszerűsíthető: agyunk
tudatos és tudatalatti része egyaránt kíváncsi, újdonságokra, új
információkra „éhes”. Ezért szinte mindent megőriz, de ha memóriánk csak
reklámokkal és pszichológiai módszerekkel manipulált információval van
tele, akkor nagy eséllyel alakulnak ki mentális zavarok és betegségek.
Mindez persze kisebb problémát jelent egy olyan közösségben ahol a
hagyományok és tradíciók még a „fejekben vannak” és a mindennapok részét
képezik. Ismerjük a manipulatív tényezőket, amik sajnos a médián
keresztül mindennapi életünk részévé váltak! Ezen kívül szükség van a ma
még csak kialakulófélben lévő civil kontrollra is, az emberek
megfelelő tájékoztatása érdekében!
Forrás: vilagbiztonsag.hu