2013. június 22., szombat

Vigyázz a pénztárcádra! Vajon ki állja majd az új bankmentések számláját?

Amikor az év első felében a ciprusi kormány a számlatulajdonosokra hárította a bankveszteségek finanszírozását a világ nagy része azt gondolta, hogy egyszeri esetről van szó.
Bár sokan figyelmeztették a betéteseket, hogy vegyék ki megtakarításukat a bankból, ezt csak kevesen vették komolyan.
Talán most más a helyzet.
Mindenki hallotta már a „mentőcsomag” vagy „kimentés” kifejezéseket, a bajba jutott pénzintézetek (bankok) dollár milliárdokkal való feltőkésítésével kapcsolatban.
A „bementés” kifejezéssel azonban valószínűleg csak kevesen találkoztak eddig.

Japán Pénzügyi Szolgálatok Hivatala új szabályokat készül bevezetni, ami a banki veszteségeket a befektetőkre hárítaná, az egyre gyakrabban „bementésnek” nevezett mechanizmuson keresztül, írja a Nikkei. A Mitsubishi UFJ (MTU), Mizuho Financial (MFG) és Sumitomo Mitsui (SMFG) javaslatára kidolgozott szabálymódosítás lehetővé tenné olyan elsőbbségi részvények vagy hátrasorolt kötvények kibocsátását, amelyeket ilyen helyzetekben használnának.
A ciprusi eset csupán egy próbaüzem volt. És bevált.
Japánban mostantól ez a hivatalos eljárás és az eurózónában valamint az Egyesült Államokban is komolyan fontolgatják az alkalmazását.

Az EU pénzügyminiszterei többek között azt is tárgyalták a héten, hogy mely hitelezők és milyen sorrendben veszítenének pénzükből egy újabb bankmentés során az eurózóna mentőalapján, az Európai Stabilitási Mechanizmuson keresztül.
Fontos érteni, hogy a hivatalos meghatározás értelmében mindannyian banki hitelezők vagyunk, így a létrejövő szabályozások nem csupán a nagyrészvényeseket érintik, hanem minden egyes betétest is.
A megfogalmazásra is érdemes figyelni. Nem azt mondták, hogy „amennyiben szükség lesz bankmentésre”. Tudják, hogy mi jön még.
A globális pénzrendszer összeomlása egy eldöntött kérdés, amit a pénzügyminiszterek csupán megerősítettek.
Amikor a következő bankválság beüt, biztosak lehetünk benne, hogy a hitelezők (értsd: betétesek) fogják állni a számlát.
Figyelembe véve, hogy a bennfentes befektetők milliószámra próbálnak megszabadulni részvényeiktől és értékpapírjaiktól a napokban, ez az eshetőség hamarabb valósággá válhat, mint gondolnánk.

Minden likviditási válság eladási hullámmal kezdődik. Mindent eladnak, ami eladható. A grafikonokat nézve pedig pontosan ezt látjuk. Hihetetlen sebességgel szabadulnak meg a részvényektől, kötvényektől, értékpapíroktól és nem csupán átcsoportosításról van szó. Eladnak, és nem vesznek helyette semmit. (http://www.zerohedge.com/news/2013-06-21/guest-post-everything-being-sold)
Vajon mennyire van a pénzünk biztonságban? Persze „itt ilyen soha nem történhet”.
Fed elnök Ben Bernanke mindenkit megnyugtatott, amikor kijelentette, hogy „a válságot kordában tartjuk” és a gazdaság egésze vagy a pénzpiacok nincsenek veszélyben.
Marc Faber tegnap valami egészen mást mondott a Bloomberg tévének nyilatkozva:

“Aki elhiszi, amit Fed elnök Ben Bernanke mond, az olyan, mintha a Mikulásban hinne. … Simán el tudom képzelni, hogy az S&P 20-30%-ot zuhanjon… Egy dologban vagyok biztos: muszáj, hogy legyen aranyam, mert nem tarthatom minden befektetésem pénzeszközökben.”
Szóval aggodalomra semmi ok. Csupán Japán van bajban, az pedig nagyon messze van…

http://idokjelei.hu/2013/06/vigyazz-a-penztarcadra-vajon-ki-allja-majd-az-uj-bankmentesek-szamlajat/

Forrás: shftplan.com

A C-vitamin minden ember által eddig ismert vírust megöl


Ha fáradtságtól, izomgyengeségtől, fájó izmoktól és ízületektől, fogínyvérzéstől vagy lábon megjelenő kiütésektől szenved – lehet, hogy csak C-vitamin hiányos.
Manapság egyre többször látnak napvilágot az olyan tudományos vélemények, hogy a náthától a rákig semmilyen betegség sem tud ellenállni a C-vitamin gyógyító erejének. A kutató orvosok körében ez már tény, hogy nincs olyan ismert vírus, amely képes lenne életben maradni e fontos antioxidáns jelenlétében.

Hogyan segít a C-vitamin megölni a vírusokat és megelőzni a betegségeket?

A C-vitamin szakértő, Dr. Thomas Levy szerint: “a C-vitamint antioxidánsnak is nevezik és mint ilyen, feladja saját elektronjait. Másrészt, egy toxin bekerülése, fertőzés vagy bármi, ami tüneteket produkál a szervezetben oxidatív stressz vagy elektronok hiányából fakad.
Szóval, állítólag tényleg nagyon egyszerű, ha testünkben nincs elegendő mennyiségű elektron – akkor betegek leszünk.
Dr. Thomas E. Levy kardiológus eddig hat könyvet írt egészséggel kapcsolatos kérdésekben. Munkájának középpontjában az áll, hogy hogyan kell visszaállítani és fenntartani jó egészségünket a mai különböző toxinokkal szemben, amelyekkel sajnos mindannyian, általában napi rendszerességgel szembesülünk. Az orvos mára már nem praktizál kardiológusként. Egész idejét kutatással és írással tölti. Jelenleg hetedik könyvén dolgozik, amelynek címe “Death by Calcium: The Supplement that Kills “: ” Kalcium általi halál: Az étrendkiegészitő, ami öl”.
Az elmúlt tíz évben munkája középpontjában a szervezetben lévő egészséges antioxidáns szint állt, amelynek eléréséhez liposzómális technológiát használ. Ennek lényege a C-vitamin, glutation és más tápanyagok optimális mennyiségben való szervezetbe juttatása szájon át.
A betegségek megelőzéséhez meg kell értenünk azt, hogy az egészséges - bio gyümölcsökben és zöldségekben gazdag - táplálkozás mennyire fontos, és hogyan segít testünknek abban, hogy a szó szoros értelmében nem is hogy legyőzzük, hanem megelőzzük a betegségeket. Antioxidánsokban gazdag ételek teszik gyakorlatilag lehetetlenné a celluláris gyulladás kialakulását a testünkben a sejtek szintjén. A gyulladás lényeges eleme majdnem minden krónikus, degeneratív betegségnek – beleértve a rákot is.

A C-vitaminról kimutatták, hogy méregteleníti az ólmot és megöli a rákos sejteket

Linus Pauling ( és a Linus Pauling Intézet) kutatásai szerint a C-vitamin terápiáról bebizonyosodott, hogy súlyos egészségi állapotok kialakulását akadályoz meg, vagy akár fordít vissza (mint pl. a rák). Általánosságban elmondható, hogy a Linus Pauling Intézet azt javasolja, hogy az egészséges férfiak és nők legalább öt adag, vagyis kb 500 ml zöldséget és gyümölcsöt fogyasszanak naponta. Nyilvánvaló, ha valamilyen krónikus betegségben szenved, akkor ennél nagyobb mennyiségre van szükség, ami több ezer mg C vitamin fogyasztásához kötődik.
Azonban kutatások azt is kimutatták, hogy mindössze 10 mg C-vitamin naponta megelőzi a skorbutot. Természetesen olyan betegségek, mint a rák és a szívbetegségek esetén, ettől sokkal nagyobb mennyiségre van szükség. A lényeg viszont az, hogy az olyan egészségügyi problémák, mint a rák, a szívkoszorúér-betegség, cukorbetegség, köszvény, magas vérnyomás és a stroke mind-mind gyógyítható lenne C-vitamin terápiával.
Itt látható egy 60 perces video a nagy kontrentrációjú liposzomális és intravénás C vitamin alkalmazásáról. A fantasztikus video azt mutatja be, ahogy egy új-zélandi farmer fia megmentette édesapját a biztos haláltól azzal, hogy meggyőzte orvosait a nagy dózisú C-vitamin hatékonyságáról.
[gn_media url="http://www.youtube.com/watch?v=vTXSTGGRvKY " width="600" height="400"]
Amennyiben valaki megtalálja ezt a videot magyarul, a kommentár részben kérjük tegye közzé a hozzá tartozó linket.
Natura Hírek

A világ internetes adatforgalmát is figyeli London

A brit kormány kommunikációs figyelőszolgálata (GCHQ) a nemzetközi telefonos és internetes adattovábbító kábelhálózatok forgalmát is rögzíti, ezért globális szinten rálát magánszemélyek elektronikus adatforgalmára, az így gyűjtött információkat pedig megosztja a hasonló profilú amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökséggel (NSA) - írta a The Guardian.

A brit napilap írása szerint ez az értesülés is attól az egykori CIA-alkalmazottól származik, aki az utóbbi hetekben információkat szivárogtatott ki a The Guardiannek és a The Washington Postnak az amerikai és a brit kormány titkos adatgyűjtési tevékenységéről. A 29 éves Edward Snowden - aki időközben Hongkongba menekült - hatalmas mennyiségű dokumentumot adott át a két lapnak az NSA és a GCHQ egymáshoz kapcsolódó, kiterjedt adatgyűjtési programjáról.

A The Guardian által pénteken megszellőztetett újabb bizalmas iratok szerint a brit szolgálat hatalmas mennyiségű adatot figyel és rögzít a globális száloptikás kábelrendszerre rácsatlakozva egy új technológia segítségével. A rögzített adatokat a GCHQ 30 napig tárolja, hogy szakértői szortírozhassák és elemezhessék a befutott információkat.

Ez a művelet a brit lapnak átadott értesülések szerint mintegy másfél éve folyik. A GCHQ 300, az NSA 250 szakértőt állított rá az adatok kiértékelésére.

A The Guardian szerint az így rögzített adatok között telefonhívások, email-üzenetek, a Facebook-bejegyzések szerepelnek, sőt az is, hogy az egyes internethasználók az elmúlt időszakban milyen honlapokat töltöttek le.

Snowden a The Guardiannek nyilatkozva kijelentette: a GCHQ és az NSA tevékenysége "az emberiség történetének legnagyobb megfigyelési művelete". "Ez nemcsak amerikai probléma, Nagy-Britannia is hatalmas mértékben benne van ebben ... a GCHQ még rosszabb is, mint az amerikaiak" - idézte Snowdent pénteken a brit lap.

A The Guardian ugyanakkor megszólaltatott egy névtelenül nyilatkozó, "a hírszerzés világában jártas" forrást is, aki elmondta, hogy az adatgyűjtés megfelelő biztosítékok alkalmazásával, törvényes módon zajlik, és az így nyert információk segítségével jelentős áttörést sikerült elérni a súlyos bűncselekmények felderítésében és megelőzésében.

A The Guardiannek átadott újabb dokumentumok tanúsága szerint a GCHQ tavaly már naponta 600 millió "telefonos esemény" kezelésére volt képes az alkalmazott technológiával, kétszáznál több száloptikás kábel forgalmát figyelte, és ezek közül egyszerre legalább 46-nak az adatforgalmát tudta feldolgozni.


MTI

Melyik a világ legerősebb hadserege?

A második világháború óta jószerivel nem volt olyan fegyveres konfliktus a világban, ahol két nagyhatalom a teljes haderejével egymásnak feszült volna. A hidegháború végével szerencsére annak közvetlen veszélye is elmúlt, hogy ilyesmi bekövetkezzen, viszont hiába ért véget a fegyverkezési verseny, a világ országai azóta is eszement pénzeket ölnek a hadseregeik fenntartásába és fejlesztésébe. Hogy melyek ma a világ legerősebb hadseregei, azt csak megtippelni lehet - ebben segít a Global Firepower statisztikája, ami többek között az ENSZ és a CIA publikus adataira támaszkodva számolta ki, mennyire ütőképes egy-egy ország hadereje.

A haditechnikai szakértők minden ország haderejének értékelésekor több mint 40 faktort vettek számításba. A nyilvánvalóakon (mekkora a hadra fogható lakosság, mennyi és milyen fejlett repülő, tank, és hadihajó áll rendelkezésre) túl egy sor olyan nézőpontot is értékeltek, amelyek egy valós konfliktusban a harctereken túl eldönthetik a háború sorsát. Milyenek az adott ország nyersanyagkészletei, az energiafogyasztása, mekkora az aranytartaléka, hogy teljesít a gazdasága, milyen a közlekedési infrastruktúrája, a földrajzi adottságai, és így tovább. A lista összeállítói egyetlen döntő tényezőt hagytak figyelmen kívül, a bevethető nukleáris arzenált (és persze egy sor egyéb faktort is, a moráltól az általános hadi készültségig). Az alábbiakban tehát kizárólag a hagyományos hadviselés szempontjából mutatjuk be a világ tíz legerősebb haderejét. A top10-es listából kimaradt többek között Japán, Irán, Izrael, és Észak-Korea is - utóbbi csak a 29. helyen szerepel a listán, és a számok azt mutatják, hogy papíron az etióp és a lengyel haderő is ütőképesebb Kim Dzsongun hadseregénél. A teljes, 68 országot rangsoroló listát és az összes statisztikát itt nézheti meg, de most szólunk, Magyarországot hiába is keresné rajta.

10. Brazília

Bár egy átlagos magyar történelemtanár alighanem bajban lenne, ha fel kellene sorolnia három olyan háborút, amiben Brazília részt vett, a Wikipedia segít: az ország függetlenségének kikiáltása óta 17 háborút vívott, és ezekből 17 alkalommal győztesen került ki. Igaz, általában magánál gyengébbekkel kezdett – mentségére szóljon, hogy Dél-Amerikában Brazíliánál csak kisebb és szegényebb országok vannak. Ma a nagyhatalmi pozícióra törő ország csak tessék-lássék tart fenn aktív hadsereget (a 370 ezres létszám kisebb, mint például a jemeni haderőé), de azért a háttérben az 1,3 millió tartalékos tiszteletet parancsol.
Az évi 31 milliárdos hadügyi büdzsé elköltésekor a cél láthatóan csak annyi, hogy minden fegyvernemben lehetőleg két-háromszor annyit tudjon felmutatni, mint Argentína. Az igazi erejét a hatalmas nyersanyagkészlete, és félelmetesen pörgő gazdasága jelenti. A brazil lakosság vásárlóereje már nagyobb, mint a briteké, és egyszerre van az élvonalban a világ legnagyobb és leggyorsabban fejlődő gazdaságainak listáján - sokak szerint Brazília az új Kína.

9. Olaszország

Olaszország évi 32 milliárd dollárral a világ tizedik legmagasabb hadügyi költségvetésével rendelkezik, miközben az aktív hadseregének létszáma (293 ezer) csak a 18., a légiereje 770 géppel a 17., a haditengerészete 179 hajóval a 13. A technikai fejlettség mellett az is az olasz sereg javára szól, hogy benne vannak a gyakorlatban.
Igaz, nem úgy, mint mondjuk az izraeliek vagy az amerikaiak, akik egy sor konkrét háborút vívtak az elmúlt évtizedekben, de az olasz sereg az a brit és az amerikai mellett, ami 1980 óta a legtöbb ENSZ-békefenntartó misszióban vett részt.

8. Dél-Korea

Az északi fenyegetés miatt hatvan éve harckészültségben élő ország méreteihez képest hatalmas hadsereget tart fenn, minden tizedik dél-koreai vagy katona, vagy tartalékos. Ez az arány az izraelinél is magasabb, viszont az észak-koreainál nem: ott ezer emberből 386 valamilyen formában a hadsereghez kötődik.
A tüzérség és az önjáró lövegek kivételével minden fronton az északiaké a számbeli fölény a két Korea között, amit Dél azzal kompenzál, hogy négyszer annyit költ védelmi kiadásokra (évi 28 milliárd dollár), és úgy általában véve összehasonlíthatatlanul fejlettebb és gazdagabb, mint az éhínség sújtotta északi szomszéd.

7. Németország

Két vesztes világháború után a német haderő gyorsan újra a világ élvonalába emelkedett, bár a jó helyezését ma már inkább a háttérben Európa legerősebb gazdaságának köszönheti, mint a serege létszámának.
A légierő a bevethető harci gépeket tekintve a szaúdival és a tajvanival van egy súlycsoportban, a haditengerészete pedig csak a 33. a világon, a chilei és a dán mögött. Szintén eléggé elmarad az élvonaltól a szárazföldi sereg egyik legfontosabb mérőszámában, a harckocsik számában, a 408 német tankot a thaiföldi és a mongol sereg is übereli. Összehasonlításképpen (és annak illusztrálására, mekkorát változott a hadviselés fél évszázad alatt), a második világháborúban a Panzer- és Tigris-sorozat harckocsijaiból több mint 25 ezret gyártottak.

6. Franciaország

Bár a francia hadsereg a napóleoni háborúk jelentette csúcspont óta inkább csak rosszízű tréfák célpontja, mint rettegett armada, az ország éves hadügyi büdzséje egész Európában a legnagyobb (58 milliárd dollár, nagyjából annyi, mint a létszámban négyszer nagyobb orosz haderőé). Ahogy a többi európai ország, a franciák is elsősorban technikai fejlettséggel ellensúlyozzák a létszámbeli hátrányt.

Érdekesség, hogy ha összegezzük az európai országok hadseregeinek számait, a kínaival és az amerikaival összemérhető, néha azokat simán le is pipáló adatokat kapunk a légierő és a haditengerészet oldalán.

5. Nagy-Britannia

Európa legütőképesebb hadserege létszámban ugyan nem veheti fel a versenyt a nála nagyságrendekkel nagyobb és népesebb szuperhatalmakkal, de egyes összehasonlításokban még nem éppen katonai nagyhatalomként elkönyvelt országok is megelőzik.
Tankból például csak 227 van szolgálatban a brit seregben (ami éppen csak több, mint a háborút 200 éve nem vívott svájciban), a légiereje pedig a repülők számát tekintve a törökkel van egy szinten. A világtengerek egykori korlátlan ura ma 77 hadihajót tart fenn, ami kevesebb mint a katari vagy a lengyel haditengerészeté. Ennek ellenére magasan végzett a listán, amit technológiai fejlettségével, rengeteg pénzzel és erős gazdasági háttérrel ért el.

4. India

A több szomszédjával, különösen Pakisztánnal feszült viszonyban álló hatalmas ország 1,3 milliós hadsereggel, és 1,7 millió bármikor mozgósítható önkéntessel bír, a legnagyobb ereje mégis az, hogy évente 23 millió indiai fiatal éri el a besorozható kort.
A szárazföldi hadsereg legnagyobb ütőerejét a tankelhárító lövegek (51 ezer) és a tüzérség (6500 ágyú) adja, a haditengerészet és a légierő már elmarad tőlük - bár utóbbi a maga 1900 bevethető harci repülőgépével és 600 helikopterével ott van a közvetlen élvonal mögött.

3. Kína

Bár a 2010-es évek sok szempontból Kína szuperhatalommá válásáról szólnak, haderőben még nem ért el az ország a csúcsra. A kínai hadsereg legfőbb erőssége természetesen a tömege: a 2,3 milliós aktív létszám a világ legnagyobbja.
972 hadihajóval a kínai a legnagyobb haditengerészet a világtengereken, de a hátország is iszonyúan erős, 800 millió munkára fogható ember és 3000 milliárd dolláros arany-, illetve államkötvény-tartalék pörgetheti a kínai hadigépezetet szükség esetén. Az infrastruktúra és a technikai fejlettség az, amiben egyelőre elmaradnak a nyugattól, de már abban sem túl sokáig.

2. Oroszország

Az orosz hadsereg hagyományosan nyers erőben, a létszámban volt mindig is a világ legnagyobbja - ma azonban már csak a negyedig legnagyobb létszámú aktív hadsereget tudja felmutatni, hadra fogható népességben pedig csak a nyolcadik a világon.
A szárazföldi hadsereg felszerelése azonban több szempontból világelső, ilyen a 2600 önjáró löveg és a 112 ezer logisztikai jármű, vagy a haditengerészet 72 korvettje. Az orosz haderő legnagyobb erejét azonban mégis csak az ország puszta nagysága és gigászi nyersanyagkészlete jelenti, ezekben egy ország sem ér a nyomába.

1. USA

Amerika egyértelműen a technikai és gazdasági-pénzügyi fölényének köszönheti, hogy a lista élére került. Az évi 700 milliárd dolláros védelmi kiadások ötszörösen múlják felül a kínait és tízszeresen az oroszt, és hasonlóan nyomasztó az amerikai fölény a légierő területén is: 15 ezer az amerikai harci gépek száma, a következő legerősebb országnak alig 5 ezer van.
A súlyos olajfüggőség (napi 18 millió hordós fogyasztással szemben csak 10 milliós hazai termelés) ugyan ront az összképen, de összességében így is az amerikai a világ legerősebb hadereje. Ami természetesen csak játék a számokkal, és a gyakorlatban nem jelent sokat, ezt maguk az amerikaiak tudják a legjobban Vietnam óta.

http://index.hu/tech/2013/06/22/melyik_a_vilag_legerosebb_hadserege/

Kiürítették Calgary belvárosát

Az árvíz miatt kiürítették a kanadai Calgary egész belvárosát; mintegy 75 ezer embernek kellett elhagynia a lakhelyét helyi idő szerint még pénteken.
Az áradó folyók utakat és hidakat sodortak el az ország nyugati felében, a Sziklás-hegység keleti oldalán, Alberta államban fekvő, több mint egymillió lakosú város térségében. A rendőrség szerint legalább négy ember vesztette életét az árvíz következtében.

A kanadai védelmi minisztérium 1300 katonát vezényelt ki a helyzet kezelésére. A tartomány más településein is voltak kitelepítések. Vidéken sok embert csónakon vagy helikopteren kellett kimenteni az elárasztott, járhatatlan utak miatt. Lezárták az ország keleti és nyugati részét összekötő főutat is.

A hatóságok szerin évtizedek óta nem volt hasonló nagyságú árvíz a térségben. A helyzet érzékeltetésére felhozott példa szerint Calgary jégkorong stadionjában a lelátó 14. soráig ér a víz. Az áradást az okozza, hogy Alberta déli részén két nap alatt 100 milliméter eső esett a hegyekben.

Calgary állatkertjében tervek készültek arra, hogy szükség esetén a városi börtön celláiban helyezzék el a tigriseket és oroszlánokat, ha az ő lakhelyüket is eléri a víz.


MTI



560 ember halt meg az indiai áradásban
Katonák is mentik az embereket, akiket körbe zárt az áradás India északi részén. Szombaton már 560 volt a katasztrófában bizonyosan meghaltak száma, több mint 13 ezer embert eltűntként tartanak nyilván - közölték tisztségviselők.
A katasztrófamentők folyamatosan újabb és újabb holttesteket találnak az indiai áradás miatt. A himalájai Uttarakhand szövetségi államban mintegy 50 ezer embert kell még kimenteni a víz által körbezárt lakhelyéről.

Helikopterrel is mentik az embereket, de ez lassú folyamat, ezért mozgósítottak több ezer katonát, akik utat vágnak az árvíz által leginkább sújtott Kedarnath hindu zarándokhelyhez. A legjelentősebb kedarnathi templomban 250 ember lelt menedékre, és várja, hogy elszállítsák.

A hadsereg helikopterekről élelmet és ivóvizet dob le azoknak, akiket egyelőre nem tudnak kimenteni. Harmincháromezer embert már biztonságba helyeztek.

A monszuneső idén a vártnál két héttel korábban érkezett az ázsiai országba, és felkészületlenül érte a lakosságot. Uttarakhand és Himácsal Prades államban az utóbbi évek hasonló időszakához képest háromszor annyi eső hullott az idén. Az indiai főváros, Újdelhi számos körzetében is súlyos a helyzet, mert a Gangesz és a Dzsammu folyó kilépett medréből.

MTI

Szántai Lajos - amerikai interju New Yorkban

1941. június 22.

Ezen a napon eldőlt Európa sorsa. A katonai kérdésekben képzetlen Hitlert megtévesztették vezérkarának a véleményei, valamint a nyugati front sikerei, és elrendelte a Barbarossa hadműveletet, a Szovjetunió megtámadását. Villámháborúra számítottak, még az év vége előtt le akarták zárni ezt a műveletet. A nemzetiszocialista elvek érvényesítése helyett a hódító, imperialista rablóháborútól várták a felemelkedést, amely azonban teljes kudarccal, a németség gerincének megtörésével és szolganéppé alacsonyodásával végződött. 
Ez a háború megsemmisítette a legértékesebb európai korosztályokat, a rendkívül pozitív jellegű európai átalakulásokat, és óriási nyereséget jelentett a cionistáknak, illetve az USA-nak. A hamis erőfölény érzés, az ellenfél lekezelése, alsóbbrendűvé nyilvánítása, a tér kihívásainak a figyelmen kívül hagyása, különösen pedig a diktatúrában rejlő erő nemismerése/félreismerése törvényszerűen vezetett a megalázó vereségig. 
Az igazi tragédia az, hogy Hitlernek semmi oka nem volt a támadásra. Vannak mesék holmi preventív háborúról, de ezek semmiféle alappal sem bírnak. Sokkal közelebb áll a valósághoz az a feltételezés, hogy a világzsidóság és a német vezetés titkos egyessége vette rá Hitlert a Szovjetunió elleni támadásra. Semlegességet ígértek, és esetleg titkos támogatást is. A cionistákat nem zavarta különösebben a Németországi deportálás, mert a túlélési esély a deportálási helyeken sokkal nagyobb volt, mint a frontokon, és későbbiekben a hátországban. Ez a deportálás sem volt általános, mert Berlinben még 1944-ben is működött a Zsidó Színház (nyilván nem üres nézőtérrel). Sztálin viszont valóban komolyan gondolta a zsidótlanítást. Megkezdődtek a perek, a kivégzések, majd a tömeges leszámolások. 1941 végére tervezte a művelet kiterjesztését az egész országra. Ezt akadályozta meg a háború. Sztálin kihozatta a gulág-táborokból a még életben maradottakat, mert minden emberre szüksége volt, különösen azokra, akik esetében az ellenséggel való tárgyalás, egyezkedés nem volt elképzelhető. Sok millió zsidó köszönheti Hitlernek az életét és egzisztenciáját. 
A sors furcsa fintora az, hogy ma Oroszország szabad ország, erősödő nemzeti öntudattal, és fogyatkozó cionista befolyással. A németek által lekezelt, alsóbbrendűnek nyilvánított szlávság bizonyította és minden nap bizonyítja, hogy mennyivel különb -mint ember- a németségnél. A német ma a világ leggyávább szolganépe, a cionizmus lakája. Még megél a múlt technikai vívmányaiból, de csak akkor, ha kiszolgálja a megrendelőit, mindenekelőtt Kínát. Egyetlen vigasza az, hogy a hasonló európai "demokráciák" között még vezető szerepe van. A vakok között a félszemű a király - alapon.
Ha Hitler vaskézzel szétzúzta volna Franciaországot és Angliát (Szovjetunióval szövetségben), ma egészen más lenne a világunk. De amikor hagyta elmenekülni a 350 ezer franciát, angolt Dünkirchennél, és nem kezdte meg azonnal az inváziót Anglia ellen, el is veszítette a háborút. Sztálin ekkor értette meg Hitler valódi szándékát, mely szerint a nyugati háborúnak csak a hátország biztosítása volt a célja.
1941. június 22. hatása mind a mai napig terheli világunkat. Azonban egyre kisebb mértékben. A valódi nyertes, a cionizmus és a cionisták képtelenek voltak egy általánosan elfogadható világot létrehozni, mert az iszonyatos önzésük ezt megakadályozta. Most ők a világ ellenségei, és ez egyre nyilvánvalóbbá válik az emberiség előtt. Még talán el lehetne simítani az általános elégedetlenséget, és az ebből fakadó súlyos összecsapásokat, de ehhez le kellene mondani a világ kizsarolásáról. De nem teszik, ők is inkább a saját "Barbarossa-tervükhöz" ragaszkodnak. Pedig látják, hogy az ilyesmi hová vezet. Elkerülhetetlenül.
Kassai Ferenc