2011. december 5., hétfő

Az Eurázsiai Unió mellett küszöbön áll a latin-amerikai államok uniója

A rengeteg energiáját felemésztő kemoterápiás kezelések után Hugo Chavez, Venezuela elnöke ismét a tőle megszokott lendülettel tért vissza a nemzetközi politikába. Caracasban a hétvégén megtartotta alakuló ülését az új latin-amerikai országokat tömörítő szervezet, a CELAC.
A 33 latin-amerikai és karibi ország két napos csúcstalálkozón írta alá a Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségének (CELAC) alapító okiratát. A találkozó jelentőségét mi sem mutatja jobban, hogy Costa Rica, Salvador és Peru kivételével minden ország államfői szinten képviseltette magát. A létrehozók nem titkolt szándéka végre olyan szervezetet létrehozni, mely fel tudja venni a verseny az amerikai befolyással szemben. Ezért sem kaphatott helyet a két északi óriás az USA és Kanada.
Az, hogy Kuba is tagja a tömörülésnek, külön fricska a washingtoni vezetésnek.
Valamint, hogy végre egységesen és közösen tudjanak fellépni az érdekeikért a latin-amerikai országok. Hiszen a nyelvi, kulturális azonosságoktól egészen a gazdasági, földrajzi és politikai egymásra utaltságon keresztül nincs más útja ezen országok felemelkedésének, főleg a 'nagytestvér' árnyékában.
Ezt foglalta össze egy rövid mondatban Felipe Calderón Mexikó államfője: „Ez Latin-Amerika évtizede”. Ezzel a tömörüléssel esélyünk nyílhat a biztonságos kereskedelem, a javak, szolgáltatások és személyek szabad mozgásának, a szegénység és az egyenlőtlenségek felszámolásának, a hathatós környezetvédelemnek, valamint a szervezett bűnözés felszámolásához és az erőszak leállításához szükséges lépéseknek a megtételére, fejtette ki megnyitó beszédében a mexikói elnök.
Ezt egészítette ki Daniel Ortega - Nicaragua elnöke, akinek meglátása szerint „Ez a Monroe-doktrína halálos ítélete”. Emlékezetes, hogy a majd 200 éve meghirdetett elv szerint Amerika az amerikaiaké. Azonban az Egyesült Államok így felhatalmazva érezte magát, hogy kontinentális kényúrként bármikor beleszóljon a többi állam belügyeibe. Ezzel jóformán gyarmati sorba taszítva a latin-amerikai országokat.
Az egy évtizede megindult változások során egyre inkább kezdenek magukra találni a térség országai, s kezdenek kilépni az USA árnyékából. Azonban a már jó pár éve elindított és lassan, de biztosan zajló folyamatok egyre inkább a végéhez közelednek. Már ami az Egyesült Államok elleni „egységfrontot” illeti.
A CELAC 33 tagállama közel 600 millió embert tömörít, éves hazai összterméke pedig 6 billió dollárra rúg, ami kereken harmada az Egyesült Államok és Kanada összesített GDP-jének.
Elemzők szerint az új szervezet létrehozása azt mutatja, hogy Latin-Amerika és a karibi térség ki akar és ki is tud lépni az Egyesült Államok árnyékából.
A CELAC csúcstalálkozójának legközelebb Chile (2012), Kuba (2013) és Costa Rica (2014) ad majd otthont.
A tudjuk kik által uralt fősodratú média természetesen erről a hírről sem fog beszámolni, kiemelve az esemény jelentőségét és fontosságát.
Forrás: latin-amerika.hu


CELAC: eszköz az imperializmus ellen

A Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC) egy eszköze a tagállamoknak, hogy politikailag és gazdaságilag függetlenedjenek az imperalizmustól, nyilatkozta Bolívia elnöke, Evo Morales.
Egy nemzetközi sajtótájékoztatón fejtette ki véleményét Morales, mely egy állami kézben lévő országos napilapban jelent meg.
Kifejezve azon reményét, hogy ezzel az új tömörüléssel várhatóan felgyorsul az egykori „gyarmatbirodalom” lebontása. Hozzátéve, hogy ezzel rendkívül jó helyzetet teremtettek, hogy az őslakosok 500 éves ellenállása és a 200 éves függetlenségük végleg elérje célját, s felszabadítsák egymást az imperialista törekvések alól.
Hangot adott azon elképzelésének is, hogy ez az új regionális szervezet az Egyesült Államok nélkül képessé válhat, hogy a tagállamok hathatós vitát folytassanak az őket kínzó energetikai, gazdasági, és élelmezési krízisek sikeres kezeléséről.
Sürgette még továbbá a csatlakozott országokat, hogy legyenek ők is részesei a 'dekolonizációs” folyamatoknak, mely folyamatoknak zászlóshajói a CELAC szervezetét életre hívó nemzetek.
A CELAC 33 Latin-amerikai és karibi országot tömörít, melynek nem tagja se az Egyesült Államok, se pedig Kanada.
Morales hangsúlyozta, ez a most létrehozott szövetség is jelzi, az Andok Nemzeteinek Közössége (CAN) szervezet megszületése óta Dél-Amerikában zajló integráció folyamatos térhódítását. Hozzátéve, hogy a CELAC-nak első lépésben egy Általános Titkárságot kellene felállítania, amely összehangolná a tagállamok illetékes minisztériumainak munkáját a közös célok elérése érdekében.
E tekintetben még megjegyezte, ezt a munkát a szervezet vezető testületének, a kancelláriának el kell végeznie, hogy többek között a gazdaságot és egyéb kérdéseket illetően előre tudjanak lépni.
Külön kiemelte, a legszükségesebb, hogy a térség képes legyen magára találni az az erő és a hatalom.
Végül Morales leszögezte, hogy a CELAC az egyetemes jólét és oktatás biztosítására hivatott, mivel ezek emberi jogok, nem pedig magán vállalkozások.
Forrás: Pravda.ru

Amerikai paktum a Muzulmán Testvériséggel

Az Egyesült Államok és a ”Muzulmán testvérek” szervezet megtalálta a közös nyelvet: utóbbiak megkapják a Közel-Keletet cserébe az alacsony olajárakért. A radikális iszlám bástyái a régióban Egyiptom, Líbia és Szíria lesznek.
”A megállapodás még novemberben született meg a CIA magas rangú tisztviselőinek és a ”Muzulmán Testvérek” képviselőinek megbeszélésein. A tárgyalások semleges területen, a Majna melletti Frankfurtban folytak az egész ősz folyamán, a megállapodás pedig november elején született meg, amikor a biztosítékokat maga David Petraus, a CIA vezetője adta”, - mondta Peter Beynchli brit katonai szakértő az Argumenti.ru hírportálnak.
Elmondása szerint a tárgyalások a ”testvérek”-kel már néhány éve folytak. ”A globális régiót kérték és megígérték, hogy nem követnek el terrorcselekményeket az Egyesült Államok területén. Most egy politikai döntést meghozatalára került sor: nekik adják a Közel-Keletet, cserébe pedig a ”testvérek” megígérték, hogy csökkentik a szénhidrogének árát.”
"Egyiptom, Líbia és a katonai műveletek után Szíria lesznek a radikális iszlám előőrsei a régióban. Szaúd-Arábia és Katar támogatja ezt”, - mondta Beynchli.
Alekszandr Grigorjev - Argumenti.ru

A szenátus 93-7 arányban megszavazta a „határozatlan idejű fogva tartásról” szóló törvényt

A Nemzetvédelemi felhatalmazásról szóló 1867. számú törvény elfogadásával az amerikai szenátus múlt csütörtökön törvénybe iktatta az amerikai hadsereg felhatalmazását arra vonatkozóan, hogy amerikai állampolgárokat vádemelés, tárgyalás és bármilyen felügyelet nélkül határozatlan ideig fogva tarthasson. Bár a Fehérház kilátásba helyezte a törvény megvétózását, az a tény, hogy az Obama kormány jogászai ismételten megerősítették támogatásukat amerikai állampolgárok ellen, állami finanszírozással elkövetett merényletek iránt, ennek az ellenkezőjét sugallja. A kormány számos alkalommal kihangsúlyozta, hogy a törvény nem megszavazása, tehát az alkotmány tiszteletben tartása, „politikai öngyilkosság” lenne.
„A törvény „hatalmi-szteroiddal” látja el a hadsereget, jelentősen megnövelve annak veszélyét, hogy amerikai állampolgárokat vádemelés nélkül börtönbe zárhassanak,” mondja Christopher Anders, az ACLU vezető jogtanácsadója törvényhozási ügyekben. Spencer Ackerman kiemelte, hogy a törvény megsérti az amerikai alkotmány hatodik kiegészítését, mivel lehetővé teszi, hogy amerikai állampolgárokat határozatlan ideig fogva tarthassanak, akár külföldön is, a bűnösségi bizonyításának kényszere nélkül. Nem kell mást tenniük, mint egy utcai ellenőrzés, igaztoltatás során terroristának nyilvánítani valakit és az illetőt akár soha többé nem látják viszont.
A határozatlan idejű fogva tartás körüli vita egyértelművé tette, hogy a kormány szerint az Egyesült Államok területe maga is háborús övezetnek számít. Egyesek azt gondolják, hogy ezzel nincs semmi gond, annak ellenére, hogy egy ilyen döntéssel sárba tiporják az alkotmányt, megsértik a hadsereg és a rendőrség, valamint a kül- és belpolitika szétválasztásának elvét.
Ez egy rendkívül veszélyes döntés, különösen egy olyan országban, ahol terroristának nyilváníthatnak valakit, pusztán azért mert megkérdőjelezi egy háború jogosságát, vagy tüntetni mer, esetleg megkérdőjelezi a környezetszennyezési politikát vagy a Wall Street-i banda tevékenységeit, támogatja Ron Paul-t, szabadságpárti elveket vall, befektetési aranyat vagy 7 napnál több időre elegendő tartalékélelmiszert vásárol.

Forrás: Infowars.com