2013. december 6., péntek

Épül az internetcenzúra? - Ostrom alatt a UPC

November elején a UPC előfizetői számára egyik pillanatról a másikra elérhetetlenné vált a legtöbb torrent oldal. Az ügyfélszolgálat véletlen hibára hivatkozott, a kommunikációs igazgató szerint nem tudni, mi a jelenség oka. A kommunikációs zűrzavart követően órákra leállt a UPC lakossági internet-szolgáltatása.
A reklamációk szerint a UPC hálózatán keresztül mintegy fél napon át nem volt elérhető a Hotmail, a Youtube, valamint a Facebook esetében nem működött a képletöltés.
Tegnap délután négy óra körül újra bedőlt a UPC internete. A Facebook-on kiadott közlemény szerint az internethálózatukon DNS hiba keletkezik, dolgoznak a probléma megoldásán. Öt körül kiírták, hogy minden rendben, a problémát megoldották, majd egy órán belül újra tömeges bejelentések érkeztek teljes leállás miatt. A mintegy másfél órán át tartó leállás alatt nem működtek a telefonok se. A UPC ekkor szintén DNS hibára hivatkozott.
Eddigre elkezdett terjedni az információ, miszerint a UPC teljes hálózata túlterheléses (DDoS) támadás alatt van, amit a szolgáltató nem tud elhárítani. Este 9 körül a Facebook-on megjelent újabb közlemény még mindig csak az időhúzást szolgálta, azt mondták, akinél nem működik az internet, indítsa újra a modemet, ha az nem használ, jelezze újra a hibát az ügyfélszolgálaton.
Felmerül a kérdés: milyen túlterheléses támadás lehet az, ami egy nemzetközi szolgáltató országos lefedettségű hálózatát térdre kényszeríti. Értelemszerűen, a szolgáltató fel van készülve egyidejűleg több millió ember internet-elérésének biztosítására, így a kisebb szerverparkok kiütésére alkalmas, szokványos túlterheléses támadást meg se érezne egy ilyen hálózat. Egy ilyen méretű támadás kiterjedtebb eszközállományt, szaktudást, szervezett apparátust igényelne. Ilyen eszközrendszerrel hazai viszonylatban nem-kormányzati szervezet aligha rendelkezik.
Mindeddig egyetlen példa nem volt rá, hogy egy hacker-csoport egy országos szolgáltató hálózatát térdre kényszerítette volna (többnyire csak a weblapokat ütik ki). Ilyen lehetőségekkel kormányzati szervek, illetve nemzetközi szinten működő szolgálatok rendelkezhetnek, vagy a hodudvarukban működő magánérdekeltségek.
Felmerül az újabb kérdés: jelen helyzetben milyen érdeke fűződik az ilyen szolgálatoknak ahhoz, hogy egy országos szolgáltatót térdre kényszerítsenek? Tekintettel arra, hogy a szolgáltató átmenetileg elérhetetlenné tette a torrent oldalakat, később pedig a közösségi hálók voltak elérhetetlenek, levonhatjuk a logikus következtetést, hogy a szolgáltatói cenzúra kialakítása körül pörögnek az események.
Mintegy másfél éve az Orbán-kormány bejelentette, hogy a közeljövőben az internet-szolgáltatóknak vállalniuk kell, hogy a magyar felhasználók számára elérhetetlenné teszik a kormány által szélsőségesnek nyilvánított, külföldi szerverről üzemelő honlapokat. Ennek legitimálását szolgálta a kurucz.info körül keltett hisztéria.
Ha a szolgáltató ezt bármilyen működési szabályzatra, vagy elvi okokra hivatkozva megtagadja, a kormány vagy alul marad egy közönséges internet-szolgáltatóval szemben, vagy kényszerhez kell folyamodnia. Két lehetőség van: vagy jelenleg is folyamatban van egy radikális szolgáltatói internetcenzúra kiépítése, aminek törvényi hátterét csak a technikai háttér megszilárdítása után alakítják ki - ez esetben hihetetlen amatőr módon csinálják, és a belső átalakítások a szolgáltatás rovására mennek, - vagy a UPC nem tanúsított együttműködést, és a kormány kénytelen volt erőt demonstrálni.
Bármelyikről legyen is szó, az ilyen cenzúra kialakítása annak érdekében zajlik, hogy a hazánkhoz közelítő frontvonal (pl. ukrán helyzet) instabillá válása esetén a kormány irányítás alatt tudja tartani az ellenzéket. A torrent oldalak elérhetetlenné tétele az ürügy a törvényi háttér elfogadtatásához, de az intézkedés lényege, hogy a kormány utasítására az internetszolgáltató elérhetetlenné tegyen bizonyos weboldalakat; rendszerellenes honlapok, és mint a fenti példa is mutatja, szükség esetén a Facebook, valamint más, civil szervezkedésre alkalmas közösségi hálók.
Utólag előállhatnak bármilyen magyarázattal a teljes leállás kapcsán, - csakhogy közönséges hibák, vihar okozta károk nem lehetnek magyarázat arra, hogy előbb miért csak a torrent oldalak, a későbbiekben pedig miért csak a közösségi hálók váltak elérhetetlenné.
Molnár István

Kontraszt - kelet és nyugat ma

Két területe van jelenleg a világnak, ahol éles kontraszt alakult ki a nyugat és a keleti partnerség hatásai között. Az egyik Líbia és Szíria, a másik Ukrajna és Örményország.
Ukrajna és Örményország vonatkozásában:
Mindkét ország a volt Szovjetunió tagállama volt. Kapcsolati rendszere tehát mindkét esetben moszkvai orientációjú volt. Mindkét volt tagállam független lett a Szovjetunió széthullása után. Moszkva ugyan aláírt egy megállapodást az atlantista körökkel (NATO, EU, USA) hogy a volt tagállamokban és volt szövetségesek területén semmiféle terjeszkedés nem lesz, de természetesen a nyugat csak addig állta a szavát, amíg alá nem írták a megállapodásokat. Az atlantista gazdasági és katonai terjeszkedés azonnal kezdetét vette.
Az atlantista terjeszkedés következő lépcsője lett volna Ukrajna és Örményország bekebelezése. Míg Örményország önként kívánt csatlakozni az EU-hoz, addig Ukrajna rendkívül drasztikus atlantista nyomásának volt kitéve. A televízióból más sem folyt mint az EU csatlakozás előnyei, a rádiók reggeltől estig ezt harsogták, az újságok, szórólapok, óriásplakátok szinte másról sem szóltak. Örményországban nem kellett ekkora nyomást gyakorolni, mivel ez az ország területi és politikai helyzete miatt kénytelen valamely nagyobb gazdasági tömbhöz csatlakozni. Helyzetéből adódóan (grúz és török szomszéd országok) logikusnak látszott az EU csatlakozás. Mindkét ország a mostani vilniusi csúcson írta volna alá a csatlakozást jelentő társulási szerződést. Mindkét ország az aláírás előtt egy-két héttel jelentette be, hogy nem írja alá a megállapodást.
Örményország rendkívül jó érzékkel politizált. Moszkvával hosszútávú katonai megállapodást írt alá. A tervezett EU csatlakozás után felszámolásra ítéltetett orosz katonai bázist most kibővítik, és a legmodernebb harci egységekkel látják el, többek között Mi28 as helikopter századok, S300 légvédelmi rendszer, Szu35 bombázók, Jak és Mig repülő ezred települ Örményországba. A meglévő katonai kontingenst 5000 fővel bővítik. Ezzel Moszkva szakított a csupán gazdasági alapú társulásokkal, és amerikai mintára a gazdasági együttműködéssel együtt politikailag és katonailag is terjeszkedik. Örményország így biztosította magát Azerbajdzsán felé, és a törökök felé is. Örményországban nem volt olyan erő a nyomás, a nyugatnak nem sikerült olyan mély beépülést kiviteleznie mint Ukrajnában. A társulási szerződés visszamondásával nem kezdődtek demonstrációk, az ország nyugodt és békés maradt. Moszkva egy héttel később megállapodott Jerevánnal. Moszkva ugyanis elfogadta az örmények Eurázsiai Vámunióba való belépési kérését, és a vámkedvezményeket azonnal életbe léptette. Így most Örményország szinte féláron kapja a gázt és egyéb energiahordozókat. A vámunió jelentős könnyítést jelent a több mint 1300 darab orosz-örmény vegyes cégnek is.
Ezzel szemben Ukrajnában, ahol a nyugati behatás erősebb, teljesen máshogy alakultak a dolgok. Rendbontás, lázongás, etnikai feszültségkeltés, és folyamatos zűrzavar a fővárosban. Ahova a Nyugat a lábát beteszi, ott két irányba mozdulhatnak el a dolgok, vagy totális kizsákmányolás, vagy anarchia. Ukrajnában jelenleg a második próbál elhatalmasodni atlantista felbujtásra. Míg Örményország stabilitást és komoly előnyöket szerzett magának, Ukrajna éppen a széthullás felé indult meg. Délkeleten, az orosz lakta területeken (8 millió orosz) kezdett szervezkedésbe, hogy ha kell elszakadnak Ukrajnától.
A másik hasonló kontraszt Líbia és Szíria.
Mindkét országot a nyugat által pénzelt tízezerével oda csempészett terrorista próbálta megdönteni. Líbiában még Moszkva nem tudta akaratát megfelelő szinten érvényesíteni, ráadásul az atlantista csürhe újra csak felülmúlva önmagát hazudott, csalt a tárgyalóasztaloknál (legfőképpen azzal, hogy a repüléstilalmi övezet bevezetése nem jogosított fel egyetlen bomba ledobására sem) Megölik Kadhafit, megdöntik a fennálló rendszert, és anarchiába döntik azt az országot, amely jóformán az egész Észak és Nyugat-afrikai régiót stabilizálta. Egy olyan országot döntöttek nyomorba, amely a leggazdagabb volt egész Észak-Afrikában. Most a nyugat felelőssége lenne, hogy rendet tegyen valahogy, de képtelen rá. Az ország mára (még nem hivatalosan) három részre szakadt. Nincs elegendő élelem, víz, a nyersanyag kitermelő lehetőségek tönkrementek, vagy egymással csatázó hadurak kezében van. Líbia lassú léptekkel halad a teljes megsemmisülés felé. Ezzel szemben Szíriában hasonlatos módon folyt a harcok megkezdése mit Líbiában, csak éppen itt már észnél voltak más országok is. Összefogva átsegítették át a hatalmat a legkritikusabb időszakon, így Szíriába a helyzet lassan de biztosan stabilizálódik. Mára a visszafoglalt területeken megkezdődött a normális élet, kinyitottak a boltok, visszaköltöztek az elvándoroltak, megkezdődtek a külpolitikai tapogatózások, mivel a hatalom láthatóan túl fogja élni a felforgatást. Az ország így is nagy veszteségeket szenvedett, de stabilitása, és a normális kerékvágásba visszakerülése ezerszer gyorsabb és biztosabb lesz.
Ezen a két régión felmérhető az oldalak közötti hatalmas különbség, mely alapvetően a két régió közötti hatalmas erkölcsi különbözőségen nyugszik. A Nyugat rettentően felelőtlen, kapzsi és felkészületlen, ezzel szemben a keleti régiós tömb céltudatos, megfontolt és az egyensúlyra törekszik. Elutasít mindenfajta drasztikus gazdasági alapú hatalmaskodást, de ha kekeckednek vele, akkor rettenetesen odavág. Míg a Nyugat pont fordítva viselkedik. Rablott vagyonból felépített potenciálja rombol és pusztít, építeni, krízist kezelni, helyretenni pedig képtelen. Válságmegoldó képessége nulla. Csak felforgatni bír.
Reméljük a felforgatott területek népei is mielőbb megtalálják a kivezető utat, de egy biztos, hogy annak a Nyugathoz semmi köze nem lesz.
Kemény Gábor

„Mindent elérünk” – áll a Felderítő Hivatal új logóján

Időkjelei : Az elit egyre arrogánsabban terjeszti ki hatalmát a világ felett,, és egyre kevésbé veszi a fáradtságot, hogy leplezze céljait, nyilván arra számítva, hogy az „igazi” káosz kirobbanását követően a tömegek minden biztonságot ígérő eszközt és intézkedést tárt karokkal fogadnak majd. 

Az amerikai Nemzeti Felderítő Hivatal egy új műholdat állított pályára a múlt hónapban. Az esemény azért is említésre méltó, mert a hivatal egy új, igencsak beszédes logót és mottót választott küldetése pontosabb meghatározására.
Az új logón a világot karjaival átszorító, óriási polip látható a következő rövid felirattal: „Semmi sem elérhetetlen számunkra.”
Christopher Soghoian, az ACLU vezető fejlesztője és irányelv elemzője a következőképpen reagált a hírre:
„Egy jó tanács a @ODNIgov-nak: mostanság inkább lapítani kéne ezzel a hatalmas, mindent behálózó kémkedéssel kapcsolatban és ez a logó nem segít ebben.”
Az ügynökség szóvivője szerint azonban jó okuk van az új logó bevezetésére: A polip egy intelligens állat, így pontosan jellemzi a titkosszolgálati szervet.
Kilövés előtt
„Az NROL-39-et a polip szimbolizálja a legjobban, mert ez egy intelligens, sokoldalú, jól alkalmazkodó állat. Azt üzeni, hogy az Egyesült Államok képes elérni ellenségeit, akárhol rejtőzzenek is,” mondja Karen Furgerson, a Felderítő Hivatal szóvivője. „A ’Semmi sem elérhetetlen számunkra’ pontosan leírja küldetésünk lényegét és egyértelműen kifejezi, micsoda értéket képviselünk hazánk és az általunk támogatott, a föld különböző pontjain bátran háborúzó, a mi hazánkat védő emberek számára.”
Az NROL-39 műhold küldetése, a hivatal által felküldött többi műholdhoz hasonlóan titkos. A NASAspaceflight.com szerint a műholdat a kaliforniai Vandenberg Légitámaszpontról 2013. december 3-án kilőtt United Launch Allience rakéta segítségével állították pályára. Mivel a kilövési pálya korábbi kilövésekkel megegyező volt, a rakéta valószínűleg egy harmadik műholdat is szállított, a hivatal radar felderítő flottájának bővítésére.
A titkos szállítmány mellett az Állami Kísérleti Multi-Műhold (GEMSat) 12 nano-műholdja is a rakéta fedélzetén utazott, amelyek különböző tudományos kísérletekben vesznek majd részt.
A Nemzeti Felderítő Hivatal küldetése amúgy az Egyesült Államok felderítő műholdjainak tervezése, megépítése, pályára állítása és karbantartása.
A hivatal saját weboldalán a következőképpen fogalmazza meg feladatait:
„Miközben a legmodernebb műhold technológia kiépítésén, a legköltséghatékonyabb beszállítók felkutatásán, a kilövések pontos időzítésén és a legmagasabb minőségű termékek biztosításán dolgozunk, soha nem felejtjük el, hogy kiket védünk: a hazánkat és annak állampolgárait.”
Úgy tűnik a nyolckarúak is ezek közé tartoznak…
Mindenesetre megbocsátható, ha az NROL-39 logóját egyesek összekeverik Lovecraft Cthulhu istenének ábrázolásával, aki egészben akarja lenyelni a földet. A mostani amúgy nem az első olyan logója a hivatalnak, ami kérdéseket ébreszt az emberben. Láttunk már szabadkőműves és szuperhős motívumokat is, illetve akadtak olyanok, amiknek elemzésére most nem vállalkoznánk.



Forrás: foxnews.com, RT.com

Töviskesné Dsupin Judit Ibolya : És mi lesz a hatályos törvényekkel?

Először kezdjük azzal, ki is Bodnár Zoltán, akinek kezei alatt az alábbi linken található írás létrejött és engem válaszra késztetett? Magyarország történelmében, mely helyeken hagyta lábnyomát, mely helyeken volt befolyása? Nézzük csak a teljesség igénye nélkül:
Pénzügyi jogász, egyetemi docens,
az állam- és jogtudományok kandidátusa,
1991-93, 1995, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke,
1998-2002 a CIB Bank volt vezérigazgatója,
1995-97 a MNB londoni leánybankjának a Hungarian International Banknak volt elnöke,
1997-98 a Világbanknak és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak volt alelnöke
2002 Nemzeti Autópálya Rt. elnök-vezérigazgatója
2005 Magyar Export-Import Bank Rt. vezérigazgatója

Nemzetközi Társaságok, melyeknek tagja:
1995-2002 Londoni Central European Growth Fund befektetési alap igazgatóságának
Budapesti Értéktőzsde vezető testületének(Tőzsdetanács)
1996-1998 GIRO Elszámolásforgalmi Rt. elnöke
1997-1998 Befektetővédelmi Alap tagja
2002-2003 Konzumbank igazgatóságának
2006-tól tagja a Malév igazgatóságának

Bodnár Zoltán életrajzi adatai a www.ecopedia.hu oldalról származnak.
Forrás: Világgazdaság online
“TÖRTÉNELMI FELELŐSSÉG TERHELI MOST A KÚRIÁT”
“Az adós tartozása nem a lerovó pénznemben, azaz forintban áll fenn, hanem devizában.”
Igen. De ez a tartozás nem lehet kölcsöntartozás, mert kölcsön az, amit vissza kell fizetni. Át nem adott összeget pedig nem lehet megfizetni. A devizaösszeget nem visszafizeti az Adós, hanem megfizeti a folyósított forint ellenében. De akkor nem kölcsönt adott a Bank, mert a deviza ellenértéke a kapott forintnak, hiszen a forint ellenében követeli a bank. Tehát a vételár ellenében történő devizakövetelésről van szó, ami nem más, mint deviza vétel. De akkor jogtalan a devizára felszámított kölcsönkamat.
“A perekben gyakran hivatkoznak arra, hogy devizaalapú kölcsönszerződés jogszabályba illetve nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütköző, uzsorás vagy más jogügyletet leplező színlelt szerződés. Nem az. Ezt a kölcsönfajtát számos jogszabály szabályozza, közel egy évtized alatt több százezer ilyen szerződést kötöttek az állami felügyeleti jóváhagyással a bankok.”
Attól, hogy számos jogszabály szabályoz valamit, még lehet jó erkölcsbe ütköző, hiszen a szabályozás nem jelenti azt, hogy a szabályokat be is tartották.
A pénzkölcsön nyújtást a törvény szabályozza, mégis, a Bankok csak az Adós kötelezettségét kérik számon, de azt sem a szerződés szerint. Ugyanis hiába kérik a devizaösszeg megfizetését az Adóstól, mint ahogyan a szerződésben rögzítve van a követelt devizaösszeg, a kölcsön jogcímen történő követelésnek nem képesek eleget tenni a saját hibájuk miatt. Amiatt, hogy NEM ADTÁK KÖLCSÖNBE AZ ADÓSNAK A KÖVETELT DEVIZAÖSSZEGET. Képtelenség kölcsön jogcímen beszedni egy pénzösszeget az Adóstól, ha a Bank, aki köteles a követelt összeget az Adós rendelkezésére bocsátani, ezt nem teszi meg.
“Az adós által eleve vállalt árfolyamkockázat okán a változatlan összegű devizatartozás törlesztéséhez az adósnak több forintra van szüksége. Az árfolyamváltozásból a banknak semminemű előnye nem származik.”
Eleve vállalt árfolyamkockázat a csalás okán szedhető. Az Adós azt gondolta, pénzkölcsönt fog kapni. De ha a devizaösszeget pusztán követeli a Bank, miközben kifizeti a szerződéskori áron a követelt összeget, nem történik pénzkölcsön nyújtás, adásvétel történik. Ezt a gazdasági eseményt kölcsönnyújtásként könyvelni csalás. Az át nem adott, de követelt devizaösszegre ezért ügyleti kamatot a törvény értelmében nem lehet felszámítani.
igazságMost pedig olyan sorok következnek, amiknek olvasása gyengébb idegzetűeknek nem ajánlott:
“Történelmi felelősség terheli most a Kúriát. Amiről dönt, az valójában nem kevesebb, mint hogy Magyarország jogállam-e. Ahol jogbiztonság van. Ahol a szerződésben vállalt kötelezettségeket teljesíteni kell. …”
A Kúriának nem kell arról döntenie, hogy Magyarország jogállam-e, mert mi tudjuk, hogy Magyarország nem jogállam. Tudjuk, hogy Magyarországon nincs jogbiztonság, mert a közjegyzők, bírók, ügyészek, politikusok a Bankok minden szeszélyét, kérését kiszolgálva áldozzák be a magyar családokat és vállalkozásokat a Bankok oltárán.
Nem lehet jogállam egy olyan országban, ahol kölcsönnek nevezett pénzügyi termék miatt a magyar nemzet tagjainak élete közvetlen veszélyben van, mert elvonják a munkájáért kapott bérét olyan ügylettel, amire nem akart szerződni soha.
“…a játékszabályokat utólag határozzák meg a politika kedve szerint. “
Bizony! A játékszabályokat nem kell utólag meghatározni. A játékszabályok szerint csalás történt, Magyarország gazdaságának tönkretételével, a magyar emberek kifosztása által, a magyar családok vagyonának elvétele történik, a munkahelyek leépítése, a születések számának csökkenése, a halálozás indokolatlan növekedése, az ország elhagyása.
Ezt kell nekünk, magyar embereknek megfékezni. A Kúria erre nem képes. A Kúriának már volt lehetősége megfékezni az ámokfutást. Nem tette. Nem tette Kásler Árpád OTP-s perében, aminek tegnap volt Luxemburgban a tárgyalása. Az árrés a devizakereskedelem döntő bizonyítéka, ezért arról gondolkodni, hogy jogosan merült-e fel, vagy sem, lényegtelen kérdés, ha fel sem merülhetett pénzkölcsön nyújtás esetén.
Kásler Árpád évekkel ezelőtt tisztán látta, hogy olyan költségről van szó, aminek semmi köze nincs kölcsön nyújtáshoz. Erre fel a Kúria azon gondolkodik, hogy jogos-e kölcsön nyújtáskor felszámolni olyan költséget, ami azért merülhetett fel, mert az Adós nem a kölcsönt kapta meg,
hanem Magyarország árát.
Nekünk ez az ár kevés Magyarországért.
Kedves Bodnár Zoltán Docens Úr!
Ha Ön nem tudná, A HAZA NEM ELADÓ SEMMI PÉNZEN
Utóirat:
A kirovó és a lerovó pénznemmel mindig valaminek a pénzzel történő rendezése történik. De ehhez szükség van valamilyen megfizetendő szolgáltatásra, megfizetendő termékre, dologra.
Ezen szolgáltatás, termék, dolog értékállandósági kikötéssel történő megfizetését biztosítja a pénznem kirovása a hazaitól eltérő devizában. Ellenben esetünkben maga a CHF vagy egyéb idegen deviza az, amelyet a Bank, mint pénzkölcsönt szolgáltatja, HA KÖLCSÖNNYÚJTÁS ESETÉN EZEN MEGHATÁROZOTT PÉNZÖSSZEG MEGFIZETÉSÉRE VAGYUNK KÖTELEZVE.
Kölcsöntartozás miatt akkor követelhető az idegen deviza, ha maga az idegen deviza van rendelkezésre bocsátva.
Ha ellenben az idegen deviza ELLENÉRTÉKE VAN RENDELKEZÉSRE BOCSÁTVA ,
AKKOR KI VAN FIZETVE FORINTTAL,S EZÉRT AZ ÜGYLET NEM KÖLCSÖNÜGYLET. TEHÁT AZ IDEGEN DEVIZA NEM SZOLGÁLTATVA VAN, MINT PÉNZKÖLCSÖN, HANEM MEGVÉVE VAN, MINT IDEGEN DEVIZA. EZÉRT HA FORINTOT KAP AZ ADÓS AZ IDEGEN DEVIZA HELYETT, akkor csak adásvétel miatt tartozhat vele, és ezt a kötelmi jog egy másik szerződéstípusa szerint lehet követelni. Adásvétel szerint. Ott viszont nincs kölcsönkamat felszámítására lehetőség. Mivel mi kölcsönszerződést kötöttünk, ezért az idegen deviza helyetti forint folyósítást kölcsönadásként felkönyvelni:
CSALÁS,
ÉS NEM KEVERENDŐ ÖSSZE AZ ELLENÉRTÉK IDEGEN DEVIZÁBAN TÖRTÉNŐ KIROVÁSÁVAL, AMIT AZTÁN FORINTBAN KELL LERÓNI (adásvétel, különböző szolgáltatási szerződések esetén, mint ellenérték meghatározása).
Az idegen devizában meghatározott tartozás rendelkezésre bocsátás nélkül nem lehet pénzkölcsönnyújtás. Felkönyvelése hiteltartozásként lehetőséget biztosít a valóság szerinti adásvétel miatt az árfolyam különbözet felszámítására, az árrés képzésére a kétféle árfolyam alkalmazása miatt (folyósításkori vételi és törlesztéskori eladási árfolyam), miközben az ügylet nem kölcsönügylet, hanem deviza adásvétel.
A kölcsönnyújtásként történő könyvelés miatt kölcsönkamatot is követelhetnek a Bankok, miközben a valóságban nem történt pénzkölcsön nyújtás. Az idegen devizát, mint kölcsönadottat követeli a bank, miközben maga az adós fizeti azt meg a folyósított forint helyett, ami valójában a deviza vételára volt. A devizaösszeg úgy van kiróva az Adósra, mint megfizetendő kölcsöntartozás, hogy soha nem kapta azt meg, és az ügyletben a Bank vevőként szerepel, és nem szolgáltat pénzkölcsönt.
Mi, devizaalapú hitelesek, akik nem kaptunk hitelt, és nem kaptunk pénzkölcsönt, szintén a józan belátás erejében bízunk.
Tesszük ezt azért, mert Magyarország a magyaroké, mert az emberi életet nem írhatják felül sem a politikai pártok, sem a Bíróságok, sem az Ügyészségek, sem a Kúria, sem a közjegyzők.
Ugye, Bodnár Zoltán Docens Úr?
A HAZA NEM ELADÓ !

http://kaslerarpad.hu/?p=5828




Európai Bíróság: beleszólhat a devizahitelek árfolyamába a Kúria

Vizsgálható az árfolyamrés kérdése a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló uniós szabályok alapján, sőt a Kúriának a tisztességtelenség megállapításakor – bizonyos esetekben – az átváltási árfolyam meghatározására is lehetősége lenne – írja a Magyar Nemzet pénteki számában az Európai Bizottság állásfoglalására hivatkozva.
A napilap beszámol arról, hogy a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság magyar devizahitel-perben tartott csütörtökön tárgyalást, az ítélkező fórum az úgynevezett Kásler-ügy részleteit tekintette át.
Lehóczki Balázs, az Európai Bíróság sajtóosztályának munkatársa a lapnak elmondta: az elmúlt hónapokban, az eljárás kezdeti szakaszában a peres felek, valamint az Európai Unió tagállamai, egyes uniós szervezetek tehettek észrevételt, a hazai devizavitáról az OTP és a magyar kormány mellett az Európai Bizottság, és több uniós ország is elküldte írásos véleményét.
A csütörtöki tárgyalások Magyarország, Németország, az Európai Bizottság képviselői szóban is kifejtették álláspontjukat a bíróság előtt – írja az újság.
Lehóczki Balázs közölte a lappal, hogy az ítélkező fórum csütörtökön nem hozott döntést, a határozat kihirdetése – az eljárási rendnek megfelelően – három-négy hónap múlva várható.
Az európai eljárás előzménye, hogy Kásler Árpád és felesége devizahitel ügyben tavaly jogerősen pert nyert a Szegedi Ítélőtáblán az OTP-vel szemben. A pénzintézet a döntés felülvizsgálatát kérte a Kúriától, és a magyar legmagasabb ítélkező fórum ez év elején három kérdést tett fel az uniós bíróságnak – emlékeztet a napilap.
(Erről bővebben kifejtem véleményemet hétfő reggel 7óra 25 perckor az M1 Televízió élő adásában, Kásler Árpád)
http://kaslerarpad.hu/?p=5826#post-5826

Nagytestvér már a hálózaton kívüli eszközökhöz is hozzáfér

Az informatikusok egy olyan malware-t (rosszindulatú szoftvert) fejlesztettek ki, amelyik képes kapcsolatot létesíteni olyan eszközökkel, amik nincsenek rákötve egyetlen hálózatra sem. A felfedezés megmutatta, hogy az utolsó védelmi vonal, tehát az önálló eszközök közötti térbeli távolság sem jelenthet biztos védelmet a nem kívánt behatolók ellen.
A számítógépeken található beépített mikrofon és hangszóró felhasználásával egy olyan szoftvert állítottak elő, ami emberi füllel nem hallható audio jelek segítségével apró adatcsomagokat továbbít a gépre bizonyos titkos csatornákon, akár 20 méteres távolságból. A távolságot szükség szerint növelni is lehet, ha több eszközt kötnek össze, amelyek megismétlik a jeleket.
A Journal of Communications folyóiratban közölt megvalósíthatósági példaszoftver bizonyítja, hogy az Internetkapcsolat hiánya nem képes megvédeni egy belső számítógép hálózatot a külvilágtól. A kutatást azért indították, hogy fény derüljön egy nem olyan régen észlelt rejtélyes malware működési mechanizmusára, ami magas frekvenciájú jelek segítségével ugrált egyik eszközről a másikra, amelyek egyike sem volt a hálózatra kötve.
A kutatók két Lenovo T400 mikrofonjainak és hangszóróinak segítségével úgy alakították át az eredeti szoftvert, hogy erőteljes víz alatti kommunikációra is képesek legyenek. A Víz alatti Akusztikus és Tengeri Geofizikai Kutatóintézet által kifejlesztett, nyílt forráskódú fejlesztői jelfeldolgozó eszköztárakon alapuló alkalmazkodó kommunikációs rendszermodem 20mps sebességes adatátvitelre volt képes 19,7 méteres távolságból. Nagyobb távolságot hálószerűen összekötött akusztikus hálózattal lehetne elérni.
A kutatók figyelmeztettek, hogy az alacsony átviteli sebesség és átvitt adatmennyiség is bőven elég ahhoz, hogy egy keylogger (billentyűzet aktivitás rögzítő) segítségével érzékeny információkat, például jelszavakat szerezzenek meg.
„Az akusztikus hálózat koncepciója számos hagyományos biztonsági módszert tesz használhatatlanná, mivel ezek az ilyen jellegű támadások ellen nem védenek,” írják a kutatók.
Védelemként egy helyi, az audio jeleket elemző behatolásjelző rendszer, valamint egy olyan filter telepítését javasolják, ami az alacsonyabb frekvenciájú jeleket átengedi, a magasabb tartományok erejét viszont csökkenti vagy szűri.
Időkjelei: A kérdés, hogy az új módszert Nagytestvér vagy a hekkerek (amennyiben az első különbözik a másodiktól) veti majd be elsőként. Azt tudjuk, hogy a mobiltelefonok hangszóróit és mikrofonját, mindegy, hogy okosak vagy „buták”, távirányítással is aktiválni lehet, tehát valószínűleg az audio jelek leadásához nem lesz szükség arra, hogy egy külön eszközt helyezzenek el a közelben, csupán a legközelebbi mobilt kell lokalizálni a művelethez. Egyes szakemberek szerint a mobiltelefonok operációs rendszereibe olyan kódot telepítettek, ami mintát vesz a felhasználó hangjából és képes mások mobiltelefon mikrofonján keresztül lokalizálni az illetőt, ha netán a saját telefonja teljesen ki lenne kapcsolva (az akkumulátor kivételével).
A hatalmi elit és Sátán kizárólag ilyen technológiák segítségével tud „isteni” erőkre szert tenni, hiszen Lucifer, mint teremtett lény, nem mindentudó és nincs mindenhol jelen, viszont mindenről tudni akar, azt remélve, hogy így átveheti Isten helyét.
„Ez majd ellene támad, és fölébe emeli magát mindennek, amit istennek vagy szentnek mondanak, úgyhogy beül az Isten templomába is, azt állítva magáról, hogy ő isten.” – II. Thesszalonika. 2:4

Forrás: cnet.com



“A felfedezés megmutatta, hogy az utolsó védelmi vonal, tehát az önálló eszközök közötti térbeli távolság sem jelenthet biztos védelmet a nem kívánt behatolók ellen. …”
Az lesz majd még az igazi meglepetés mikor kiderül hogy az NSA-féle lehallgatás, az adatcsomagok szűrése (…) csak az első vonal (!), a jégyhegy csúcsa a megfigyelésünkre és egyfajta álcázása, elfedése is egy másik rejtett technológiának mellyel minden adathordozó, kamera, számítógép, telefon, “okos” téve stb. elérhető bármiféle hálózat nélkül (!), leárnyékolhatatlanul.
A fáma szerint egy hasonló elven működő adatátviteli módszer van beépítve minden mikroprocesszort, memóriát tartalmazó technikai eszközbe be a “Nagytestvér” által, melyet az összes fejlett földönkívüli faj használ a közlekedési eszközeikben (“UFO-k”).
Ez a “száluniverzumon” keresztüli villámgyors kommunikáció, mely nem függ a térbeli helyzettől (1000 fényévre is azonnali az átvitel) és egyszerű elveken alapul, s a fizika és biológia is rájött már valamilyen szinten az alapelvekre (alagúteffektus; biológiai kísérletek az ún. “fluidszálas” kapcsolatra két élőlény között…), de az ide vonatkozó kutatások katonaiba mentek át.
Mert hogy nézne ki a világ antennák nélkül, ráadásul úgy hogy nem lehet lehallgatni ki mit egyeztet a másikkal…? Elvileg tehát kis hackelés és a “központ” engedélye után a Galaxis túloldaláról is valós időben (real-time) tudnánk hazatelefonálni egy ócska mobiltelefonnal… 8)
Amit Orwell 1948 magasságában a maga kőműves kapcsolatai és rálátása révén “megjövendölt”, az lopakodva de már rég megvalósult.

Vándor

Meghalt a kommunista terrorista Mandela, aki bizonyíthatóan 70000 fehért gyilkolt le,de magasztalják


Fehérek mészárosa, kommunista, terrorállam létrehozója - rá emlékezzünk?
Kilencvenöt éves korában meghalt csütörtökön Nelson Mandela, a Dél-Afrikai Köztársaság első fekete bőrű elnöke, aki 27 évet sínylődött börtönben felforgató tevékenysége miatt, de a vadliberálisok (és sajnos egyes polkorrekt hazafias körök) az elnyomás elleni küzdelem példaképévé tették. Arról nem beszélnek, hogy a Dél-Afrikai Köztársaságból terrorállamot csinált, ahol percenként van gyilkosság, nemi erőszak, a fehéreket szószerint kiirtják. Nem mellesleg "természetesen" kommunista rendszert épített Mandela...
Dél-Afrikai Köztársaságban eredetileg kis számban éltek négerek, főleg fehér lakosok építették fel, iparosították és vitték el oda a fehér ember civilizációját. A négerek, Afrika belsejéből azonban egyre nagyobb számban jöttek, így a békés egymás mellett élést meg kellett oldani. Létrehozták az aparthaid-rendszert, ami bár lehet, hogy a vadliberális, négerimádó modernek szemében elnyomó volt (pl. nem utazhattak egy buszon a fehérekkel, vagy csak hátul szállhattak fel), azonban rend volt, az ország fejlődött minden szempontból. Jött Mandela, akit méltatnak most szinte mindenhol a halála kapcsán, mintha meghalni erény lenne, és fellázította a feketéket, jogokat kezdtek el követelni a négereknek. Megdöntötték a fehér államvezetést, és beköszöntött a terror korszaka: a fehérek nagyrészét szószerint kiirtották, lemészárolták, vagy egyszerűen elüldözték (A 6 milliós fehér lakosságból 3,6 millió maradt). Manapság a fehér lakosság szinte menekültként kénytelen élni, kis közösségbe szerveződve. Mondanunk sem kell, hogy a gazdaság gyakorlatilag megsemmisült: sem szakértelem, se akarat nem volt az ipar fenntartására, az úthálózat karbantartására, a közlekedés megszervezésére stb., így a tipikus néger "kultúra", a lemúriai szubsztrátum jellegzetéssége vált uralkodóvá. A munkanélküliség 13%-ról 50% fölé emelkedett az apartheid-rendszer megbuktatása után.
Nézzük, milyen államot is hozott létre Mandela. Halálát inkább ünnepelni kellene ennek nyomán, mintsem gyászolni, de legalább hallgatni róla.
Hírek a fehérek elüldözéséről, kiirtásáról, a tomboló járványokról, a bűnözésről - Mi ezzel a kis hír- és videócsokorral emlékezünk meg Mandeláról:
Dél-Afrika: Forró vízbe fojtották a fiút, mialatt anyját halálra erőszakolták a rasszista négerek (katt - SZKR hír) - Az egyik legbrutálisabb családirtásról szóló hír. A bíróságon aztán jól mulattak a niggerállatok.
A nyílt utcán megerőszakolják, majd megkövezik a fehér nőt Dél-Afrikában (katt - harcunk.info hír) - Az egyik legbrutálisabb videó. Csak saját felelősségére nézze meg.
Dél-Afrika: Folytatódik a fehérek lemészárlása (+dokumentumfilm) (katt - SZKR hír) - Tizenhét másodpercenként újabb rablás,naponta 1700 AIDS-el fertőzött ember, Fidel Castro és vörös terror.
Meggyilkoltak egy búr vezetőt Dél-Afrikában (katt - SZKR hír) - Amiről nem voltak ilyen szép hírek akkoriban.
A grúz jövőben bíznak a dél-afrikai farmerek (katt - SZKR hír) - Inkább Grúziába vándorolnának a búrok, annyira reménytelenek látják a négerekkel való együttélést.
Dél-Afrikában 169 évre ítélték a fehér fiút, amiért lelőtte néger szomszédjait (katt - SZKR hír) - Ottani "Temerini fiúk", csak kicsit durvább kiadásban. Tipikus: ha négerek ölnek fehéreket, akkor ejnye-bejnye jó esetben,
Dél-Afrika, a szivárványos rémálom (katt - SZKR hír) - Mi is lett a Dél-Afrikai Köztársaság gazdaságával, és hova tart az ország?
Mi történik Dél-Afrikában? (katt - SZKR hír) - Cikk a szűz kislányok megerőszakolásáról, a napi szintű nemi erőszakról és egyéb borzalmakról.
2013.12.06. 10:17
Forrás:

Kína betiltotta a Bitcoint - zuhan az árfolyam

Kína száműzte a Bitcoin virtuális pénzt a banki és fizetési rendszerekből. A Bitcoin árfolyama a hírre 1280 dollárról 870 dollárra esett.
A kínai jegybank szerint a Bitcoin nem tekinthető devizának, de magánszemélyek saját felelősségükre és kockázatukra tovább kereskedhetnek vele. "A Bitcoin a virtuális javak kategóriájába tartozik, nem rendelkezik jogi státussal vagy pénzügyi egyenértékkel, így nem lehet devizának tekinteni" – fogalmaz a kínai jegybank közleménye.
A Bitcoint és más virtuális pénzeket (cryptocurrency - titkos pénz; cybercurrency - kiberpénz) a bankoktól és kormányoktól független rendszerben hozzák létre, hitelesítik és kereskednek vele a kibertérben. A rendszer anonimitása be nem azonosítható fizetési forgalom lebonyolítását teszi lehetővé az interneten és biztosítja annak "valós pénzzé tételét" is.
A kínai jegybank közleménye szerint a pénzügyi intézményeknek és a fizetési rendszereknek ezentúl tilos lesz árakat Bitcoinban megadni, nem tarthatnak számlán Bitcoint és nem fizethetnek, nem kereskedhetnek vele. Magánemberek viszont saját kockázatukra szabadon részt vehetnek Bitcoin-tranzakciókban – szögezi le a közlemény. Az idén júliusban a thaiföldi jegybank tiltotta be a kiberpénzek használatát.
A Bitcoint szélsőséges árfolyam-ingadozása ellenére is egyre szélesebb körben fogadják el fizetőeszközként még gazdálkodó szervezetek is. A Bitcoin árfolyama a hírre 1280 dollárról 870 dollárra esett a bitcoin.clarkmoody.com kereskedési portálon.
Asiaport

Már 160 milliárd sincs a 3 000 milliárdos nyugdíjvagyonból

Szeptemberben ismét jelentősen csökkent a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap vagyona. Az MNV-hez került eszközökből az államadósságot is csökkentették.
Mindössze 157,9 milliárd forint volt már csak szeptember végén az egykori magánnyugdíj-pénztári megtakarításokat kezelő Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapban (NYRA) – derül ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) honlapjára feltöltött adatokból. Az NYRA-ban maradt vagyonból szeptember végén csaknem 120 milliárdnyi volt a forinteszköz, ennek csaknem a kétharmadát számlapénz adta, a maradék főleg befektetési jegyekben és részvényekben volt. A 38,1 milliárd forintnyi devizaeszköz legnagyobb része részvénybefektetés volt.
Augusztus óta több mint 66 milliárd forinttal csökkent az alap vagyona. Ez az államadósság-kezelő közlése szerint főleg annak köszönhető, hogy az alap ismét eszközöket adott át az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) részére. Szeptemberben 39,1 milliárd forintnyi forinteszköz került át a nemzeti vagyonkezelőhöz, ennek csaknem a kétharmada tőzsdén kereskedett alap (ETF), illetve befektetési alap volt, egyharmadát részvények, egy kis részét pedig jelzáloglevelek tették ki. Az alap ezen kívül 25,5 milliárd forint értékű devizaeszközt is átadott az MNV-nek. A NYRA a szeptemberi tranzakciót megelőzően tavaly decemberben is adott már át eszközöket az MNV-nek. Akkor 132,6 milliárd forintnyi befektetés került át a vagyonkezelőhöz. Az MNV-nek úgy adhatja át az eszközeit az NYRA, ha a vagyonkezelő azt később az államadósság csökkentésére fordítja. Szeptemberben történt is ilyen ügylet: az MNV részére átadott értékpapírokból 3,17 milliárd forintnyit bevontak.
(vg.hu )

Több klinikai gyógyszervizsgálat jöhetne Magyarországra

A kormány jószándékú terveit veszélyezteti, hogy leállt az új készítmények befogadása.
Évente mintegy 50-60 milliárd forint bevétele származik a magyar nemzetgazdaságnak abból, hogy a gyógyszerfejlesztés egyes szakaszaihoz szükséges klinikai vizsgálatokba a gyógyszercégek itteni klinikákat, kórházakat is bevonnak. A résztvevő kórházak és egészségügyi dolgozók ebből nagyjából 15 milliárdos pluszbevételre tesznek szert, a többi kiadás a cégek magyarországi költéseiből (irodabérlet, foglalkoztatás, szolgáltatás- és áruvásárlás) tevődik össze. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke rámutat: az intézetek bevételre tesznek szert, a vizsgálatot végző klinikusoknál megjelenő vizsgálói díj pedig olyan kereset-kiegészítést jelent az orvosok és nővérek számára, amely nélkül még nagyobb lenne az elvándorlás. A klinikai vizsgálatok emellett óriási szakmai presztízst jelentenek, a szakmai fejlődésre, az új technológiák megismerésére is lehetőséget nyújtanak, ami közvetve az ellátás színvonalát javítja. 2008 és 2012 között csak Magyarországon 90 ezer beteg jutott általuk a legkorszerűbb terápiákhoz – mutat rá Jakab Zoltán. A leglényegesebb azonban mégis az, hogy a klinikai vizsgálatok a legtöbb esetben úgy biztosítják a magyar betegek hozzáférését az innovatív, sokszor mással nem helyettesíthető gyógyszerekhez, hogy ez egyben nem ró plusz terhet az államra, illetve sokszor a drága vizsgálati készítmények, diagnosztikumok, beavatkozások költségeinek megbízók általi átvállalása nagyban tehermentesíti a biztosítói kasszát.
Mindezek után érthető, hogy világszerte óriási a verseny az országok és a centrumok között. Magyarországnak eddig sikerült megőrizni a korábban kiharcolt pozícióit, és most arra is esély mutatkozik, hogy legalább 15, de akár 30 százalékkal is növelje a klinikai gyógyszervizsgálatokból származó bevételeit. Az Egészségügyi Államtitkárság ugyanis, mondja Jakab Zoltán, olyan változtatásokra készül, amelyek, ha maximális körültekintéssel és kellő óvatossággal történnek, segíthetnek e cél elérésében. Ugyankkor a klinikai vizsgálatok további szabályozása addig szolgálja a betegek és az egészségügyi szektor érdekeit, amíg nem gátolja a hazai vizsgálóhelyek részvételét a nemzetközi vizsgálatokban, hiszen a hosszú évek alatt kialakult pozitív megítélést hamar megváltoztathatja egy nem eléggé körültekintően átgondolt központi beavatkozás, amely akár a klinikai vizsgálatok jelentős átirányítását is okozhatja más országokba!
Az IGYE elnökének tájékoztatása szerint az államtitkárság egyrészt a szerződéskötések egységesítését tervezi, ami jó irány, mert meggyorsítja az engedélyeztetési folyamatot. A másik fontos lépés a vizsgálóhelyek számának növelése. Ennek érdekében először a vizsgálóhelyeket kell felfejleszteni arra a technológiai és adminisztrációs színvonalra, amelyek előnyöket jelentenek a a pályázásban. „Nagyon fontos leszögezni: miután a klinikai vizsgálatok mindig szerződéseken alapulnak, arra nincs lehetőség, hogy már zajló vizsgálatokat egyik centrumból egy másikba vigyünk. A jövőre vonatkozóan látni kell: "nem arra kell törekedni, hogy az egyik magyar centrum egy másik kárára kapjon meg egy munkát, hanem arra, hogy a nemzetközi versenyben szlovák, cseh, osztrák vizsgálóhelyet előzzön meg” – szögezi le Jakab Zoltán. Ha kell képzésekkel, ha kell, jobb betegadat hozzáféréssel lehet segíteni a centrumokat abban, hogy alkalmassá váljanak erre a feladatra. Az Innovatív Gyógyszergyártók Szövetsége felajánlotta a szakállamtitkárságnak és a GYEMSZI-nek is a rendelkezésére álló iparági tudást és az aktív közreműködést is egy sikeres program bevezetésében és lebonyolításában. A magyarországi megrendelések 95-97 százaléka külföldi gyógyszergyáraktól, illetve vizsgálatszervező cégektől származik. Az innovatív gyógyszercégek hazánkban 2008-2012 között 880 törzskönyvezés előtti klinikai vizsgálatot zártak le eredményesen. Döntő részben ezek a cégek azok is, amelyek új készítményei évek óta hiába várnak itthon társadalombiztosítási befogadásra. „Nagyon jó lenne, ha ezeknek a cégeknek nem kellene emiatt a Magyarországról, mint vizsgálóhelyről lemondaniuk, azért mert a magyar befogadáspolitika miatt sok készítménynek esélye sincs arra, hogy törzskönyvezés után bekerüljön a támogatásba” – vélekedik az IGYE elnöke. Aki szerint akár figyelmeztető jelnek is tekinthető, hogy hosszú évek óta idén először drasztikusan csökkent az úgynevezett Fázis II. vizsgálatok száma Magyarországon: míg 2012-ben még 138 ilyen vizsgálati kérelmet adtak be, idén már csak 78-at. Jakab Zoltán úgy látja: annak érdekében, hogy ez a tendencia megálljon, illetve az ellenkező irányba forduljon, rendszeres és konstruktív párbeszédre lenne szükség a magyar állami szereplők, a szövetség és a vizsgálatokat kiíró cégek külföldi döntéshozói között. A folyamatot elősegítheti, ha a gyógyszeripari szövetségek és a kormány között is megszületik az előbbiek részéről rég óta szorgalmazott stratégiai megállapodás, amivel a nemzetközi gyógyszeripari klinikai vizsgálatok és a gyógyszeripari innováció szerepét is meg lehet erősíteni. Ezzel a kormány egyrészt deklarálná, hogy a gyógyszerek az egyik legbiztonságosabb hozzájárulás az egészségi állapot javításához, és ennek érdekében az állam hatékony támogatási rendszert működtet, a cégek pedig elköteleznék magukat az egészségügy további tudományos és technológiai fejlesztése és az etikus gyakorlat folytatása és erősítése mellett. „A megállapodást a hírek alapján a jövő év elején megköthetjük. Ezzel nagyon fontos lépést teszünk a két fél közötti bizalom helyreállítása felé” – mondja Jakab Zoltán.
Szerző: H. É.

http://www.vg.hu/vallalatok/egeszsegugy/tobb-klinikai-gyogyszervizsgalat-johetne-magyarorszagra-417396