Az elmúlt évek során egyértelművé vált, hogy az Internet a
szabadságért folytatott harc egyik legfontosabb eszközévé vált, lehetővé
téve az azonnali kommunikációt, a fontos információk többségi
konszenzustól független megosztását, és a lehetőséget, hogy bárki
létrehozhasson saját platformot.
Ezek a viszonyok egyre komolyabb kockázatnak számítanak a hatalmi
elit számára, így komoly erőkkel küzdenek a jelenleg még létező
szabadságok és lehetőségek korlátozásáért vagy megszüntetéséért.
Nézzük meg, mik a főbb támadási pontok:
1. Az online semlegesség vége
Az Egyesült Államok Szövetségi Kommunikációs Bizottsága (FCC)
elfogadta azt a tervezetet, ami véget vethet az Internet
semlegességének, mivel a szolgáltatók külön felárat kérhetnek az adatok
gyorsabb továbbításáért, ami egyenes utat jelent a több osztályos
világháló kiépülése felé és drasztikus változásokat hozhat.
A tervezet elfogadása
azt eredményezheti, hogy az Internet is a televíziós kommunikáció
sorsára juthat, ahol a nagy társaságok monopóliumot élveznek az
információ felett és ezzel korlátozzák a fogyasztók választási
lehetőségeit.
„A kisebb cégek, amelyek nem engedhetik meg maguknak a gyorsabb
továbbítás költségeit, még nehezebb helyzetbe kerülnének a nagy
riválisokkal szemben. Valószínűleg a fogyasztók is megéreznék ennek
hatását, mert bizonyára sok cég rájuk hárítaná a megnövekedett
költségeket,” írja a
Washington Post.
Az elmúlt évek során többször írtunk az
Internet v.2 bevezetésére irányuló tervekről, amelyeknek szintén az információ korlátozása a legfőbb célja.
2. A titkosszolgálatok tudatosan manipulálják az Internetet és dezinformációt terjesztenek
Az Edward Snowden által kiszivárogtatott
dokumentumok
megerősítették, hogy a nyugati titkosszolgálatok szándékosan
dezinformációval árasztják el az Internetet, hogy tönkretegyék bizonyos
célpontok szavahihetőségét.
Glenn Greenwald szerint ezzel a taktikával „irányítani, manipulálni
és megrontani akarják a netes párbeszédeket, és természetesen
beszivárogni ezekbe. Az eredmény az Internet integritásának aláásása”.
3. Az állam bértrollokat alkalmaz a közvélemény manipulálására
Többek között a török, izraeli és kínai kormányok is hasonló
programokat vezettek be, míg az amerikai légierő a HBGary
biztonságtechnikai céget bízta meg, hogy nagymennyiségű hamis fiókot
hozzon létre a közösségi oldalakon, saját propagandájuk terjesztésére és
az Amerika ellenes retorika semlegesítésére.
A
Raw Story
arról írt, hogy a program célja „egyértelműen a közvélemény
manipulálása volt a legfontosabb kérdésekben, mint például a hírek
esetében,” hogy ezzel a „konszenzus látszatát keltsék”.
4. A főáramú oldalak sorra szüntetik meg a hozzászólás lehetőségét.
Bár egyelőre még viszonylag ritka a jelenség, egyre több főáramú
oldal kapcsolja ki vagy korlátozza jelentősen a hozzászólás funkciót a
cikkek alatt.
Több tanulmány
is állítja, hogy a hozzászólások jelentős mértékben képesek
befolyásolni a közvéleményt. A Popular Science például nemrég
bejelentette, hogy megszünteti a hozzászólás lehetőségét az oldalán,
hogy ezzel elhallgattassa a klímaszkeptikusokat. A BoingBoing.net
hasonló utat követ. A
New York Times is jelezte, hogy visszavesz a hozzászólási lehetőségekből, bizonyos cikkek alatt pedig kikapcsolja a funkciót.
A hozzászólások lekapcsolása egyértelműen része a hatalom
tulajdonában lévő média törekvésének, hogy az emberek által elfogadott
valóságot alakítani tudja és ezáltal mesterséges konszenzust hozzon
létre az egyre erősödő és a szólás szabadságának legfőbb eszközeinek
számító független média és az Internet jelentette erővel szemben.
5. „Kognitív beszivárgás”
2010-ben napvilágra került az a
Fehérház által kezdeményezett program,
aminek célja az összeesküvésekre specializálódott csoportokba való
beszivárgás volt, hogy az ott közzétett félrevezető hozzászólásokkal
aláássák ezeket. Cass Sunstein, az Obama kormány Információs és
Szabályozási hivatalának vezetője állt a kezdeményezés élén, aki azóta
is rendszeresen a program sikereiről számol be.
Sunstein rámutatott, hogy a kormány megbízottjai saját nevükben nem
lennének képesek cáfolni az összeesküvés elméleteket, mert az emberek
alapvetően nem bíznak bennük. Ehelyett inkább az államtól „független
személyeket bíznak meg ezzel a feladattal”.
Sunstein azt javasolta, hogy „a kormány ügynökei (és szövetségesei,
megbízottai) lépjenek be online chat szobákba, közösségi oldalakra, sőt a
fizikai világban működő csoportokba is, és próbálják aláásni az éppen
keringő összeesküvés elméletek hitelességét mindenféle kételyek
elhintésével, ok-okozati érvekkel és politikai ellenlépések kockázatára
vonatkozó célzásokkal.”
6. Megrendezett kibertámadások a világháló szigorúbb ellenőrzésének indoklásaként
Miközben az Internet védelmének ürügyén az Egyesült Államok
folyamatosan hangoztatja a sok területet korlátozó kiberbiztonsági
intézkedések szükségességét, ő maga állt a legtöbb eddigi nagy
kibertámadás mögött.
Alex Jones
és az alternatív média már 2010 szeptemberében Washingtonra és
Tel-Avivra mutogatott a Stuxnet vírus kapcsán, miközben a CNN, az
Economist és hasonló médiumok kigúnyolták a feltevést, alaptalan
összeesküvésnek nevezve. Hónapokkal később azonban már a
New York Times
is arról írt, hogy „amerikai és izraeli titkosszolgálatok közösen
fejlesztették ki a destruktív számítógép féregvírust, hogy ezzel
szabotálják Irán atombomba építési erőfeszítéseit,” ezzel tulajdonképpen
elismerve, hogy az „összeesküvés elmélet” igaz volt.
A
Washington Post pedig arról számolt be, hogy az Egyesült Államok és Izrael volt felelős a Flame vírus kifejlesztéséért is.
A Stuxnet felbukkanását agresszív médiakampány kísérte, amelyben
számos politikus követelte, hogy a kormány, Kína példájára,
felhatalmazást kapjon „az Internet bizonyos részeinek háborús
körülmények közötti lekapcsolására.”
Arról kevesebb szó esett, hogy Kína esetében az intézkedések az
eltérő vélemények elfojtását célozzák és semmi közük a
kiberbiztonsághoz.
7. A korrektség elve az Interneten
Az Internet semlegessége ellen folytatott harc közben a Szövetségi
Kommunikációs Bizottság egy amolyan „korrektség elv” bevezetésén is
dolgozik.
Tim Cavanaugh
szerint a „Kritikus Információs Igények Több Piacos Felmérése” nevű
kezdeményezés keretében a „médiahatóságok komoly és tolakodó
vizsgálatnak vetnék alá a tartalomszolgáltatókat a munkájukkal és
tartalmaikkal kapcsolatban,” ami az Interneten található politikainak
minősített tartalmak felülről történő irányításához vezetne.
Bár a tanulmányt heves kritika fogadta és egyelőre úgy tűnik, az
abban foglalt javaslat nem kerül bevezetésre, maga a tény, hogy a
hatóságok ilyen programok bevetését szeretnék, mutatja, hogy a szólás
szabadságát inkább csak megtűrik, mint elfogadják.
8. Az amerikai nemzetbiztonság Internet „kikapcsoló gombja”

Az
elmúlt években többször felvetődött a kérdés, hogy az állam
rendelkezik-e az Internet teljes vagy részleges lekapcsolását szolgáló
eszközökkel és/vagy felhatalmazással. A Standard Operating Procedure 303
(SOP 303, magyarul Szabvány Működési Eljárás 303) felhatalmazza az
amerikai Nemzetbiztonsági Minisztériumot (DHS), hogy vészhelyzet
kihirdetése esetén felügyelje „a privát vezetéknélküli hálózatok
lekapcsolását, helyi szinten, például egy adott alagút vagy híd
területén, vagy az egész fővárosban.”
Amikor az Elektronikus Adatvédelmi Információs Központ további
adatokat akart megtudni erről, a DHS azt állította, hogy nem talált
egyéb részletet a programmal kapcsolatban.
A Fehérház pedig at FCC-t megalapító 1934-es törvényre hivatkozva azt
állítja, hogy rendelkezik az Internet lekapcsolására feljogosító
hatalommal. A törvényben az áll, hogy „szükséghelyzetben vagy
katasztrófa illetve országos vészhelyzet esetén” az elnöknek „joga van
bármilyen állomást vagy eszközt használni illetve irányítása alá vonni.”
9. Az új adók visszafogják a webes kommunikációt és értékesítéseket
A Wall Street Journal egyik cikke szerint új adók egész áradata
veszélyezteti az Internetszabadságot és rámutat, hogy a törvényhozók
intézkedései a webes adószabadság felszámolását célozzák.
A hatalmas kereskedelmi láncok lobbistái nyomást gyakorolnak a
kongresszusra, hogy nagyobb hatalmat szerezzenek a hozzávetőleg 9600
helyi önkormányzatra az e-kereskedelem felett. Tervük része egy email adó is, ami komoly visszatartó erő lenne az online kommunikációval szemben.
10. SOPA, CISPA és az FBI webes hátsó ajtaja
A SOPA, CISPA és
ACTA törvényjavaslatok a szerzői jogok védelmével próbálják igazolni az online szabadság elleni támadásokat.
Ezek mellett az FBI, egy 1994-es törvényt kihasználva próbál legális
hátsó kapukat építeni valamennyi Internet és email szolgáltató és
közösségi oldal rendszerébe, miközben megpróbálják elhitetni az
emberekkel, hogy az online tevékenységek folyamatos
megfigyelése
és rögzítése teljesen normális eljárás, elérve, hogy egyre kevesebben
emelik fel hangjukat az ilyen szabadságcsorbító törekvésekkel szemben.
Észtországban már digitális azonosítóval lehet szavazni az Interneten.
A cél
A felsorolt törekvések célja egyértelműen egy
globális Internetazonosító-rendszer bevezetése,
hogy a világhálót csak az állam által kibocsátott jogosítvánnyal
lehessen igény bevenni. Egy ilyen rendszerrel az állam rendkívül
egyszerűen megvonhatja a hozzáférést a „rosszalkodó” felhasználóktól,
más szóval állami jóváhagyáshoz kötné az Internet használatát.
Időkjelei: A Bibliából tudjuk, hogy „az egész föld csodálni fogja a
fenevadat [és] megadatik neki a hatalom minden törzs és nép, minden
nyelv és nemzet felett” (Jelenések 13:3, 7), ehhez pedig szükséges, hogy
minden kommunikációt irányítani tudjanak, hiszen Sátán is tisztában van
a szavak és az Ige erejével.
Forrás:
Infowars.com
http://idokjelei.hu/2014/05/10-modszer-az-online-szabadsag-korlatozasara-utban-a-globalis-internet-jogositvany-fele/