Most egy kissé rendhagyóvá válik ez a cikksorozatunk, de
adott helyzetben lehetnek "pozitív" tulajdonságai is ennek az elfajzott
növénynek a számunkra, mivel a túlélő/harcos/ellenálló hazafiaknak a jó
környezet és helyismeret lehet a segítségére, ha elszánt, ádáz harcokra
kerülne sor hazánkban. Tehát ennek lehetőségével is számolni kell.
Vagyis ismeretterjesztő írásunkat ebben a szellemben értékeljétek a
realitás talaján. A hazai ellenállásnak viszonylag kevés használható
biológiai/kémiai eszköz állhat csak rendelkezésére mind a gyógyítás
területén, mind bevethető fegyverzet révén(kizárólag csak ha
szükséges), ezért a természet segítségül hívása kiemelt szerepkör.
ELEMZÉSEK
A Nébih gyombiológiai mérnökszakértője, Novák Róbert elmondta, hogy az
ernyős virágzatúak családjába tartozó medvetalpnak három faja fordul elő
Magyarországon. A másik két fajnál jóval kisebb termetű, közönséges medvetalp
elterjedt növény Magyarországon. Bár ez a faj is mérgező növény, megbetegedést
ritkán okoz. Ugyanakkor a Felső-Tisza vidékén az 1980-as években megjelent a
Sosnowsky-medvetalp, amely a kaukázusihoz nagyon hasonló, szintén veszélyes
gyom. A Sosnowsky-medvetalp takarmánynövényként való hasznosításával
próbálkoztak Kárpátalján, ahol elvadult, és betelepült a Felső-Tisza
vidékére is. Emiatt tavaly már a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei KH NTI
növényvédelmi felügyelői végeztek felderítést. A kaukázusi medvetalp, valamint a Sosnowsky-medvetalp azért veszélyes,
mert nagy mennyiségben tartalmaz furanokumarinokat. Ezek a vegyületek már a
növény megérintése esetén is sérülést okoznak, az adott területen erősen
fényérzékennyé válik a bőr. Ha az érintett bőrfelületet UV-sugárzás éri, a bőr
kipirosodik, viszketni kezd, és 24–48 órán belül égési sérülésekre emlékeztető
hólyagok jelennek meg rajta. Szembe kerülve átmeneti vagy akár végleges
vakságot okozhat.
Balogh Lajos botanikus azt
mondta, ha valaki megsérül a növény miatt, célszerű orvosi segítséget kérnie. „A
növény nedvének a bőrre kerülésével, vagy egyáltalán a növény érintésével okoz
heves bőrgyulladást, hólyagosodást, égési sérüléseket, amelyeket ha
megtapasztalunk, mindenképpen orvoshoz kell fordulnunk."
A növény nedve súlyosabb esetben vakságot, sőt akár bőrrákot is okozhat. A kaukázusi medvetalp azért is veszélyes, mert nagyon gyorsan szaporodik. Magyarországra valószínűleg Kárpátaljáról került, a Tisza sodorhatta idáig a magvait. Rendkívül igénytelen, igazi túlélő növény, ezért bárhol megtelepszik, viszont csak nehezen lehet kiirtani.
Ha a növény a bőrünkhöz ér, szappanos vízzel alaposan mossuk le az érintett területet, és forduljunk orvoshoz!
A növény nedve súlyosabb esetben vakságot, sőt akár bőrrákot is okozhat. A kaukázusi medvetalp azért is veszélyes, mert nagyon gyorsan szaporodik. Magyarországra valószínűleg Kárpátaljáról került, a Tisza sodorhatta idáig a magvait. Rendkívül igénytelen, igazi túlélő növény, ezért bárhol megtelepszik, viszont csak nehezen lehet kiirtani.
Ha a növény a bőrünkhöz ér, szappanos vízzel alaposan mossuk le az érintett területet, és forduljunk orvoshoz!
Gergelyiugornyán lakossági bejelentést
követően szakemberek azonosították a kaukázusi medvetalpat, a hatóság pedig
megtette az elsődleges intézkedést. A kaukázusi medvetalp érintése veszélyes,
apró szőrei révén heveny bőrgyulladást, fényérzékenységet okozhat, melyek
nyomán komoly égési sérülésszerű tünetek jelentkeznek a bőrünkön. Vas megyétől
még messze van, de érdemes rá odafigyelni!
Kaukázusi medvetalp virágzáskor mérgező. Gyulladásos égési tüneteket okoz –
ez tudható meg a növényről, ha fellapozzuk a lexikonokat.
Sipos Tibor a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság vezetője számára nem újdonság a szabolcsi “lelet”. A növényvédelmi szakemberek ugyanis már az elmúlt évtől végzik a veszélyes invazív növények, köztük is kiemelten a kaukázusi medvetalp felderítését. Ahol megtalálnak ilyen növényeket, azokat nyomban izolálják.
Sipos Tibor a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság vezetője számára nem újdonság a szabolcsi “lelet”. A növényvédelmi szakemberek ugyanis már az elmúlt évtől végzik a veszélyes invazív növények, köztük is kiemelten a kaukázusi medvetalp felderítését. Ahol megtalálnak ilyen növényeket, azokat nyomban izolálják.
Virágzása idején veszélyes, viszont egész nyáron virágzik. Az orvosok azt
tanácsolják, a növénnyel való érintkezés után a bőrfelületet azonnal mossuk le
szappanos vízzel és óvjuk a fénytől. E túlélőművész növény kiirtását nehezíti,
hogy rendkívül invazív faj, s ha kivágják, újra kihajt és regenerálódik. Bár a
Tisza mellett eddig is találtak medvetalpat, Magyarországon– még Keszthely és környékét
kivéve – kevésbé elterjedt, ezért is rossz jel, ha megjelenik valahol.
A kaukázusi medvetalp (másképp óriás medvetalp)
a zellerfélék családjába tartozó évelő növény. A Kaukázus vidékéről Európába a
19. században telepítették be dísznövényként. Figyelemreméltó
szaporodóképességének és igénytelenségének köszönhetően gyorsan kiszabadult a
kertekből, és mára szinte az egész kontinensen elterjedt. Hazánkat
többé-kevésbé elkerülte, bár a Tisza egyes szakaszain, illetve Keszthely
környékén már tömegesen előfordul. Általában 2–5 méter magasra nő meg, ritkán a 7 métert is elérheti. A liláspiros
foltokkal tarkított, vaskos szár és a levélnyél üreges. A szár átmérője 3–10
cm, az 1-2 méter
széles levelek páratlanul szárnyaltak mély bemetszésekkel osztottak. A nyár
végéig nyíló sok kicsi, fehér virág csomókban helyezkedik el a 80 cm átmérőjű ernyős
virágzaton. A termése 1 cm
hosszú, ovális alakú, lapos. A magvak ősszel érnek meg, egy növény több
százezer termést hozhat. Erősen invazív faj, az összes többi növényt kiszorítja
az adott területről. A kaukázusi medvetalp igazi túlélőművész: ha kivágják, azonnal újrahajt, és 4–6
hét alatt gyakorlatilag teljesen regenerálódik. Ezt mélyre nyúló karógyökerei
teszik lehetővé. A szabadon megvásárolható gyomirtók csak a hajtásokat
pusztítják el, a gyökerek ellen hatástalanok. A gyökerek kiásásán kívül hatásos
a bennük tárolt tápanyagkészlet rendszeres vágással történő kimerítése. A növény közelében csak teljesen zárt ruházatban és védőszemüvegben szabad
dolgozni! Németország évente majdnem 13 millió eurót költ a veszélyes jövevény
kordában tartására.
Nem
is fűznénk hozzá egyebet, hiszen ez a három elemzés pontosan körülírja,
miért veszélyes, mik a tünetek, hogyan hatástalanítható, hogyan
védekezzünk ellene és vele, ha kell!!! Sajnos a tisztességes bajvívások
kora lejárt, ezért minden eszköz bevethető...mint látható/hallható a
világ különböző konfliktusövezeteiben - ezt nem mi mondtuk, hanem a
világ legádázabb cionista vezérei és cselekedetei bizonyítják nap mint
nap... Az ellenállás pedig jogunk és kötelességünk!
Bíró Dalma