A Kúria döntését törvénybe foglalja, az öt éves
elévülést kiiktatja, s az összes devizaalapú hitelre kiterjeszti az
intézkedéseket a kormány - erről Varga Mihály miniszter beszélt a
kabinet szerdai ülését követően.
A
kormány azért, hogy ne kelljen több százezer ügyfélnek pert indítania,
és hogy ne bénuljon meg a magyar igazságszolgáltatás, átvezeti a
jogrendbe a Kúria döntését. Varga Mihály azt is bejelentette, hogy a
törvény hatálya az összes devizaalapú lakossági hitelre és pénzügyi
lízingszerződésre kiterjed majd.
Ezen kívül a kormány javaslatot fog tenni az elévülés kérdésének világos meghatározására is, amelynek kérdésében eltérő az értelmezése a kormánynak a bankszövetséggel szemben. Törvényi erővel rögzítenék, hogy az 5 éves elévülési időszak csak a szerződés lejártával indul el.
Az elszámolás és a devizahiteles csomag következő lépcsője szeptemberben lesz esedékes.
Ugyanakkor meg akarják adni a lehetőséget az ügyfeleknek és a bankoknak, hogy egy-egy szerződésről bírósági per útján mondják ki, hogy az tisztességes volt-e vagy sem. Lehetnek olyan ügyek, amikor a bankok bírósághoz fordulhatnak, de kevés olyan szerződés lehet Varga szerint, amely végül tisztességesnek bizonyul - vélte a miniszter, hozzátéve, hogy a kormány viszonylag szűk határidőket szab majd a határozatok végrehajtására.
Ezen kívül a kormány javaslatot fog tenni az elévülés kérdésének világos meghatározására is, amelynek kérdésében eltérő az értelmezése a kormánynak a bankszövetséggel szemben. Törvényi erővel rögzítenék, hogy az 5 éves elévülési időszak csak a szerződés lejártával indul el.
Az elszámolás és a devizahiteles csomag következő lépcsője szeptemberben lesz esedékes.
Ugyanakkor meg akarják adni a lehetőséget az ügyfeleknek és a bankoknak, hogy egy-egy szerződésről bírósági per útján mondják ki, hogy az tisztességes volt-e vagy sem. Lehetnek olyan ügyek, amikor a bankok bírósághoz fordulhatnak, de kevés olyan szerződés lehet Varga szerint, amely végül tisztességesnek bizonyul - vélte a miniszter, hozzátéve, hogy a kormány viszonylag szűk határidőket szab majd a határozatok végrehajtására.
A devizahiteleseket segítő törvényjavaslat mihamarabbi parlamenti
tárgyalása érdekében házszabálytól való eltérést kér majd az
Országgyűlésben a Fidesz-frakció, amely erről szerdán tájékoztatta az
MTI-t.
A Kúria határozata
A Kúria még június 16-án hozott határozatában állapította meg, hogy tisztességtelen az árfolyamrés. A többi kérdésben nem határozott ennyire egyértelműen a testület.
A határozat szerint az árfolyamrés, vagyis a vételi és az eladási árfolyamok alkalmazása tisztességtelen, hiszen emögött nem áll szolgáltatás. A szerződés részeként az MNB hivatalos árfolyamát kell használni, amíg előíró jellegű törvényi rendelkezés nem lép a helyébe.
A lakossági devizahitelek azon rendelkezése viszont, amely szerint a fogyasztó viseli az árfolyamkockázatot, a főszolgáltatás körébe tartozik, így tisztességtelensége kizárólag akkor vizsgálható, ha az átlagos ügyfél számára a tartalma a szerződéskötéskor nem volt világos, érthető. Ha a tájékoztatás nem volt egyértelmű, vagy a tájékoztatás elmaradt, lehet részben vagy egészben érvénytelen.
Az egyoldalú szerződésmódosítás (praktikusan kamatemelés) pedig akkor tisztességtelen, ha nem felel meg a Kúria által korábban meghatározott elveknek. Akkor nem tisztességtelenek, ha azok a fogyasztó számára világosan és egyértelműen meghatározzák, hogy az egyes körülmények változásai milyen módon és mértékben hatnak ki a fogyasztó fizetési kötelezettségére. Az arányosság, a ténylegesség és a szimmetria elvét kell betartani.
Az árfolyamkockázatnál ilyen eset lehet, ha az ügyintéző megígéri az ügyfélnek, hogy egy adott árfolyamon túl nem fog megnőni a törlesztő részlet. A Kúria hangsúlyozta, hogy ilyen esetekben az ügyfélnek kell a megtévesztést bizonyítani, ami praktikusan nézve eléggé valószínűtlennek tűnik.
Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője szerint a második kérdés, ami az egyoldalú szerződésmódosításokra vonatkozik sokkal komolyabb következményekkel járhat. A Kúria korábbi joganyagokat figyelembe véve szigorú átláthatósági követelményeket írt elő a bankoknak, és Wellmann szerint ezek alapján komoly esély van rá, hogy tömegesen történtek tisztességtelen szerződésmódosítások.
A harmadik pontban a Kúria ismételten megállapította az árfolyamrés tisztességtelenségét. Ez egybecseng a két héttel ezelőtti, Kásler ügyben hozott döntéssel, amire Simonné dr. Gombos Katalin szóvivő elmondása szerint a jogegységi döntésben is tekintettel volt a testület.
Wellmann felhívta a figyelmet, hogy a jogegységi döntés alapvető funkciója az, hogy iránymutatásul szolgáljon a folyamatban lévő devizahitelekkel kapcsolatos perek ügyében. Visszamenő hatálya nincs, és létrejötte nem jelent semmilyen automatikus kötelezettséget a bankok számára. Egyúttal megteremti a lehetőséget a jogalkotónak, hogy a tisztázott jogállás fényében meghozza megfelelő jogszabályi intézkedéseket.
A Kúria még június 16-án hozott határozatában állapította meg, hogy tisztességtelen az árfolyamrés. A többi kérdésben nem határozott ennyire egyértelműen a testület.
A határozat szerint az árfolyamrés, vagyis a vételi és az eladási árfolyamok alkalmazása tisztességtelen, hiszen emögött nem áll szolgáltatás. A szerződés részeként az MNB hivatalos árfolyamát kell használni, amíg előíró jellegű törvényi rendelkezés nem lép a helyébe.
A lakossági devizahitelek azon rendelkezése viszont, amely szerint a fogyasztó viseli az árfolyamkockázatot, a főszolgáltatás körébe tartozik, így tisztességtelensége kizárólag akkor vizsgálható, ha az átlagos ügyfél számára a tartalma a szerződéskötéskor nem volt világos, érthető. Ha a tájékoztatás nem volt egyértelmű, vagy a tájékoztatás elmaradt, lehet részben vagy egészben érvénytelen.
Az egyoldalú szerződésmódosítás (praktikusan kamatemelés) pedig akkor tisztességtelen, ha nem felel meg a Kúria által korábban meghatározott elveknek. Akkor nem tisztességtelenek, ha azok a fogyasztó számára világosan és egyértelműen meghatározzák, hogy az egyes körülmények változásai milyen módon és mértékben hatnak ki a fogyasztó fizetési kötelezettségére. Az arányosság, a ténylegesség és a szimmetria elvét kell betartani.
Az árfolyamkockázatnál ilyen eset lehet, ha az ügyintéző megígéri az ügyfélnek, hogy egy adott árfolyamon túl nem fog megnőni a törlesztő részlet. A Kúria hangsúlyozta, hogy ilyen esetekben az ügyfélnek kell a megtévesztést bizonyítani, ami praktikusan nézve eléggé valószínűtlennek tűnik.
Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője szerint a második kérdés, ami az egyoldalú szerződésmódosításokra vonatkozik sokkal komolyabb következményekkel járhat. A Kúria korábbi joganyagokat figyelembe véve szigorú átláthatósági követelményeket írt elő a bankoknak, és Wellmann szerint ezek alapján komoly esély van rá, hogy tömegesen történtek tisztességtelen szerződésmódosítások.
A harmadik pontban a Kúria ismételten megállapította az árfolyamrés tisztességtelenségét. Ez egybecseng a két héttel ezelőtti, Kásler ügyben hozott döntéssel, amire Simonné dr. Gombos Katalin szóvivő elmondása szerint a jogegységi döntésben is tekintettel volt a testület.
Wellmann felhívta a figyelmet, hogy a jogegységi döntés alapvető funkciója az, hogy iránymutatásul szolgáljon a folyamatban lévő devizahitelekkel kapcsolatos perek ügyében. Visszamenő hatálya nincs, és létrejötte nem jelent semmilyen automatikus kötelezettséget a bankok számára. Egyúttal megteremti a lehetőséget a jogalkotónak, hogy a tisztázott jogállás fényében meghozza megfelelő jogszabályi intézkedéseket.
http://www.napigazdasag.hu/cikk/16115/
Banki adósok, devizaadósok!
A kifosztottaknak kártérítési lehetőség!
Azon adóstársainknak, akiknek elárverezték a házát, kocsiját, stb. az alábbi lehetőségek nyíltak meg:
A Kúria döntése értelmében az
árfolyamrés és a kamat utólagos változása érvénytelen. Ez jobb esetben
a kölcsönszerződés teljes semmisségét vagy legalább részbeni
semmisségét jelenti.
A fentiek miatt nem volt olyan
érvényes követelés, amely alapján a kölcsön szerződést fel lehetett
volna mondai és végrehajtást lehetett volna kezdeményezni és árverést
lefolytatni.
A semmisségre bármikor határidő nélkül
lehet hivatkozni, ezért a NET-en és a médiában keringő 5 éves elévülési
idő, – mint megtévesztő jogi tájékoztatás figyelmen kívül marad.
Továbbá még, ha lenne is elévülési
idő, – az nyugodott addig, amíg a Kúria a legalább a részbeni
érvénytelenséget ki nem mondta 2014. 06.16-án. Ennek alapján az
elévülési idő folytatódik vagy újrakezdődik.
A kártérítési pereket el lehet kezdeni benyújtani!
Bp. 2014.06.25.
Czirmes György
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése