Kijev
fegyveresesei tüzet nyitottak az ukrajnai EBESZ-misszió szabadon
engedett tagjaira, miután Szlavjanszkban az önvédelmi alakulatok
elengedték őket. A csoportra a Donyeckbe vezető úton lőttek rá, - erről a
csoportban részt vevő cseh alezredes, Josef Přerovský számolt be a
helyi médiának.
"Kiléptünk
Szlavjanszkból és Donyeck irányába vettük az irányt. Az ukrán csapatok
első vonalának elhagyását követően Kramatorszk irányába haladtunk
tovább, ahol az ukrán hadsereg egy másik ellenőrzőpontjához érkeztünk
meg, ami megtagadta a belépést. Azonnal tüzet nyitottak ránk. Ezen a
ponton az események a legrosszabb irányt vették."
Az alezredes beszámolt róla, hogy nagy nehezen elérték Kijevet telefonon, de ez semmin nem változtatott.
"Végül Kramatorszkon haladtunk át és a szántóföldeken utaztunk, ami
különösen veszélyes. A legdühítőbb, hogy az ukrán hadsereg állta
utunkat, aminek az lenne a feladata, hogy támogasson minket."
Přerovský
elmondta, hogy valós segítséget a donyeck rendőrség adott - azok az
emberek, akik a Kijev-ellenes felkeléseket támogatták. A cseh alezredes
elmondása szerint egy busszal szállították el őket, ami előtt a rendőrök
tisztították meg az utat.
Az
EBESZ 12 katonai megfigyelője április 25-én esett fogságba, és
kémkedéssel vádolták őket. Korábban a cukorbetegségben szenvedő svéd
tisztet már szabadon engedték, a csoport többi tagja valamivel több mint
egy hetet volt fogságban.

A
Donyeckbe érkezést követően Igor Turanszkij, az EBESZ ukrán katonai
missziójának vezetője elmondta, hogy a fogságban végig tisztességesen
bántak velük a felkelők, nem volt okuk panaszra. Az EBESZ csoportot
azért vették őrizetbe a helyi önvédelmi alakulatok, mert tevékenységük
alapján úgy tűnt, hogy a civilek közt szervező tevékenységet folytatnak.
Felmerül
a kérdés, hogy az ukrán csapatok tudatában voltak-e, hogy az EBESZ
misszióra nyitnak tüzet. Ha igen, az esetben valószínű, hogy az
atlantisták meg akarták ölteni az EBESZ misszió tagjait, hogy később a
gyilkossággal az orosz felkelőket vádolják meg és arra hivatkozva
folytatódhasson a lakosság elleni megtorló akció. Az EBESZ misszió
kivégzése az ENSZ egyes országaival is elhitette volna, hogy a
Kelet-Ukrajnában szerveződő önvédelmi alakulatok valóban terroristák. Ez
esetben az ENSZ tagállamok nagyobb többsége támogatta volna a
NATO-beavatkozást Ukrajnában.
A
nyílt és hivatalos NATO-beavatkozás lehetősége fennáll, amit az is
alátámaszt, hogy az Ipsos közvélemény-kutató intézet a nyugati
országokban arról végzett egy felmérést, hogy a lakosság támogatna-e egy
"védelmi jellegű" nemzetközi katonai beavatkozást Ukrajnában. A magyar
lakosság 60%-a elutasítaná a NATO-beavatkozást, amit láthatóan a nyugati
országokban sem támogat a közvélemény.
http://www.hidfo.net/2014/05/08/ralott-az-ebesz-missziora-az-ukran-hadsereg-nyugat-elvarrna-szalakat