Bőrfoteltől a börtöncelláig

Ez a cikk elsősorban bankár elnök vezérigazgatóknak szól és az államot képviselő felügyeleti szervek vezéreinek, másodsorban az adósoknak. Látszólag ezek mind képtelenségek, de a történelem igazolja majd valóságtartalmát. A nagy dolgokat mindig kétkedések előzik meg, de ez természetes, az lenne furcsa ha nem így lenne. Mindig kevesebben vannak azok, akik megelőzik a tömegeket és időben felismerik a várható történéseket, valamint alakítják azokat.

Mai témánk az újdonság kedvéért a „devizahitelek”. Akik ezeket létrehozták és kivitelezték több ezer ember életéért felelősek, hogy a többi kárt meg se említsem. Olyan csalássorozatot követtek el, amely a „rendszerváltás” óta a legnagyobb emberáldozatot követelte. Az hogy ennek mi lesz a pontos büntetőjogi definíciója, nálamnál képzettebb szakemberek feladata kell hogy legyen, de erősen hajlok afelé, hogy a nyereségvágyból, csoportosan és előre megfontolt szándékkal elkövetett kifejezéseket magába foglalja majd a vádirat. A most még befolyásos milliárdosokként pöffeszkedő vezérigazgatók lesznek majd nagyon kicsik a vádlottak padján.

A „devizaadósoknak” illik elsajátítani a következő ismereteket.

Semmilyen jogi háttere és felhatalmazása nem volt a Magyarországon felfuttatott devizahitelek ilyesfajta kivitelezésének. Ugyanis a pénzintézetek megcsinálták azt amit a világon még sohasem tette meg senki. A saját szolgáltatásukat átnevezték, mintha mást szolgáltattak volna. Nem a deviza nyilvántartással van a legnagyobb baj, bizonyos esetekben ismert fogalom. A Polgári törvénykönyv lehetőséget biztosít, hogy bizonyos körülmények között, egy pénztartozást devizában vagy aranyban hogyan kell teljesíteni. Pontosan a Ptk. 231.§ rendelkezik erről, abban az esetben ha a felek megállapodtak ebben. De a törvény arról is rendelkezik, hogy a szerződő feleknek csak abban kell megállapodni, amiről a törvény nem rendelkezik, márpedig a pénzkölcsönnyújtásról a Ptk. 523§ és a Hpt. 2-es számú melléklet 10.2.A-es bekezdése rendelkezik, amelyek egyértelműen kimondják, hogy pénzkölcsönnyújtásnál az adós mit kell visszafizessen. Ebben az esetben a szerződő feleknek csak annyi szabadságot biztosít a törvény hogy a kamat létéről és mértékéről határozzanak, de azt nem teszi lehetővé, hogy mást fizessenek mint amit kaptak, vagy adtak. Ez az egyetlen eset amikor a törvény konkrétan határoz, a visszaszolgáltatás tárgyáról vagyis azt kell visszaadni amit kapott, kamattal vagy anélkül és nem mást.

Azáltal, hogy a pénzintézetek a kölcsöntőkét devizában állapították meg és forintot teljesítettek, nemcsak a visszafizetés pénznemét határozták meg, hanem ezzel egy időben, a valós gazdasági esemény helyett egy más gazdasági eseményt tüntettek fel, mintha azt teljesítették volna, ezzel megsértve, keresztülhágva az összes idevonatkozó törvényt, úgy a Ptk, mint a Hpt. és a Számviteli törvényt is, amelyek kötelező érvénnyel bírnak a bankokra.

A polgári törvénykönyv több tucat szerződésfajtáról rendelkezik, olyan szerződésekről ahol a szerződő felek szabadon megállapodhatnak a pénztartozás devizaneméről. Például egy házépítésről szoló szerződés esetében a két szerződő fél megállapodhat abban, hogy a kivitelező épít egy házat és a megrendelő azt devizában fizeti ki, ezt lehetővé teszi a Ptk. 231§. De ebben az esetben a teljesítés nincs kificamítva, megmásítva, letagadva és elhazudva. A szerződésben a teljesítés jogcíméhez az van beírva, hogy egy darab ház építése, amelynek ellenértéke devizában lett megállapítva.

Mit csináltak ezzel ellentétben a pénzintézetek? A szerződésben a kölcsöntőke feltüntetésénél beírták hogy X CHF, holott forintot teljesítettek. Visszavetítve a házépítéses szerződésre, olyan mintha a kivitelező épített volna egy kalyibát de a szerződésben palota lenne belefoglalva, vagyis nem a valós eseményt rögzítették benne. Éppen ezért törvénytelen az összes jelzálog bejegyzés is.

Tehát nemcsak azzal vétettek, hogy mást követelnek mint amit adtak, holott erre pénzkölcsönnyújtás esetén a törvény nem nyújt lehetőséget, hanem teljesítésnek is mást jelöltek meg, mint ami valójában megtörtént.

Azok a felügyeleti szervek, bírák, ügyészek és egyéb hatóságok valamint politikusok , akik ennek falaznak, ugyanúgy törvényszék elé lesznek állítva mint maguk a bankárok. Ha ehhez rendszerváltást kell csinálnunk, akkor rendszerváltás lesz!

Kelt,Gyulán 2012.09.11-én

Kásler Árpád BAÉSZ elnöke,        Töviskesné Dsupin Judit BAÉSZ főtitkára

A Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezete örömmel értesült dr. Léhmann György elsőfokú ítéletének híréről, további sikereket és kitartást kívánunk. Reméljük ez egy újabb szeget jelent a törvényeket lábbal tipró, nyerészkedő bankok koporsójába!

Kásler Árpád
Kelt: Gyulán, 2012. 09. 10-én

Így működött az “árfolyamtrükk”

A hitelnyújtók az elmúlt években milliárdokat kerestek a devizahiteles árfolyamtrükkön ([origo] Csernátony Csaba, 2010.07.06.).
A hitelnyújtók az árfolyamtrükk segítségével törvényellenesen tudták növelni bevételeiket.

A PSZÁF tudott az árfolyamtrükkről, de ennek ellenére tétlenül nézte, hogy a hitelnyújtók törvényellenesen nyerészkednek a fogyasztók kárára ([origo], 2010.08.05).

Olvassa el ebben a bejegyzésben, hogyan működött az “árfolyamtrükk”, és hogy melyik bank milyen ütemben emelte a legnagyobb titokban a fogyasztók költségeit.

1. Az árfolyamtrükk működési elve

Az árfolyamtrükk lényege, hogy a hitelnyújtók a saját maguk által meghatározott árfolyamon állapították meg a devizahitelesek havi törlesztőrészleteit.

Deviza alapú hiteleknél a devizában meghatározott és nyilvántartott hitelösszeg folyósítása és törlesztése forintban történt. Folyósításkor a hitelnyújtók a devizavételi árfolyamot alkalmazták a folyósított hitelösszeg forintra váltása céljából; a törlesztőrészletek megfizetésekor pedig devizaeladási árfolyamon számolták ki a törlesztés forint értékét.

A devizavételi  és a devizaeladási árfolyamok eltértek egymástól. Az eladási árfolyam mindig nagyobb volt mint a vételi árfolyam. Az eltérés százalékban kifejezett értékét nevezik árfolyamrésnek. Ez az árfolyamrés a bank bevétele a deviza adásvétele során. Minél nagyobb az árfolyamrés mértéke, annál nagyobb a bank bevétele.

Részletek a PSZÁF weboldalán.

A lenti táblázat (2. pont) és árfolyamadatok (3. pont) mutatják, hogy melyik hitelnyújtó mekkora árfolyamrést használt az elmúlt években, és hogy mikor, mekkora mértékben módosította egyoldalúan az árfolyamrés mértékét.*

2. Táblázat

Ez a táblázat összefoglalja, hogy a vizsgált hitelnyújtók 2005-2010 között összesen mekkora mértékben nyerészkedtek törvényellenesen a fogyasztók kárára.

Hitelnyújtó	Módosítások mértéke
Budapest Bank Zrt.	+193%
CIB Bank Zrt.	+20%
FHB Bank Zrt.	+33%
K&H Bank Zrt.	+173%
MKB Bank Zrt.	+122%
OTP Bank Nyrt.	+100%
Raiffeisen Bank Zrt.	+53%
UniCredit Bank Zrt.	+325%

3. Árfolyamadatok

Az alábbi grafikonok két értéket mutatnak: (1) az alkalmazott árfolyamrés értékét és (2) az alkalmazott eladási árfolyam eltérését az MNB deviza középárfolyamtól.**

3.1. Budapest Bank Nyrt.

A Budapest Bank Nyrt. 2006–2008 között négy alkalommal módosította az árfolyamrést (2006.01.25., 2008.03.03., 2008.09.17. és 2008.12.03.). Egy fogyasztó, aki 2006. január 25. napja előtt vett fel devizahitelt, ma193%-kal magasabb árfolyamrést fizet, mint a szerződés megkötésekor.

3.2. CIB Bank Zrt.

A CIB Bank Zrt. 2008. február 15. napján módosította az árfolyamrést. Egy fogyasztó, aki 2008. február 15. napja előtt vett fel devizahitelt, ma 20%-kal magasabb árfolyamrést fizet, mint a szerződés megkötésekor.

3.3. ERSTE Bank Hungary Zrt.

Az Erste Bank Hungary Zrt. az egyetlen a vizsgált hitelnyújtók közül, amelyik nem módosította az árfolyamréstaz elmúlt években.

3.4. FHB Bank Zrt.

Az FHB Bank Zrt. 2007–2008 között két alkalommal módosította az árfolyamrést (2007.02.01. és 2008.08.01.). Egy fogyasztó, aki 2007. február 1. napja előtt vett fel devizahitelt, ma 33%-kal magasabbárfolyamrést fizet, mint a szerződés megkötésekor.

3.5. K&H Bank Zrt.

A K&H Bank Zrt. 2005–2008 között három alkalommal módosította az árfolyamrést (2005.11.03., 2007.05.10 és 2008.09.10.). Egy fogyasztó, aki 2005. november 3. napja előtt vett fel devizahitelt, ma 173%-kal magasabb árfolyamrést fizet, mint a szerződés megkötésekor.

3.6. MKB Bank Zrt.

A MKB Bank Zrt. 2007–2008 között négy alkalommal módosította az árfolyamrést (2007.03.08., 2007.08.21., 2008.06.02. és 2008.10.13.). Egy fogyasztó, aki 2007. március 8. napja előtt vett fel devizahitelt, ma122%-kal magasabb árfolyamrést fizet, mint a szerződés megkötésekor.

atok

3.7. OTP Bank Nyrt.

Az OTP Bank Nyrt. 2008. október 13. napján módosította az árfolyamrést. Egy fogyasztó, aki 2008. október 13. napja előtt vett fel devizahitelt, ma100%-kal magasabb árfolyamrést fizet, mint a szerződés megkötésekor.

3.8. Raiffeisen Bank Zrt.

Az Raiffeisen Bank Zrt. 2007. szeptember 18. napján módosította az árfolyamrést. Egy fogyasztó, aki 2007. szeptember 18. napja előtt vett fel devizahitelt, ma 53%-kal magasabb árfolyamrést fi zet, mint a szerződés megkötésekor.

3.9. UniCredit Bank Hungary Zrt.

A UniCredit Bank Hungary Zrt. 2005–2009 között négy alkalommal módosította az árfolyamrést (2005.06.01., 2008.03.03., 2008.12.01. és 2009.05.15.). Egy fogyasztó, aki 2005. június 1. napja előtt vett fel devizahitelt, ma 325%-kal magasabb árfolyamrést fizet, mint a szerződés megkötésekor.

Magyarázat
* Az alkalmazott árfolyamrést egyetlen hitelnyújtó sem tette/teszi közzé hirdetményeiben. Az árfolyamrésre vonatkozó adatokat a hitelnyújtók által nyilvánosságra hozott árfolyamadatokból számoltuk ki.

** A bankok saját használatra többféle átváltási árfolyamot határoztak meg, melyeket különböző fantázianevekkel jelöltek (pl. „Deviza 1”,„Számlakonverziós deviza”, „Hitelkonverziós deviza”, vagy „Devizaárfolyamok privát ügyfelek részére”). Egységes és közérthető elnevezések hiányában a különböző árfolyamok felhasználási módja kívülállók számára teljességében nem ismert, ezért egyes esetekben csak találgatni lehet, hogy a devizaalapú lakáshitelek törlesztő részleteinek átváltásakor melyik bank melyik saját devizaárfolyamot alkalmazta. A fentiek ellenére minden igyekezetet megtettünk, hogy az alábbi grafi konok helyesen tükrözzék a bankok által alkalmazott árfolyamadatokat, azonban a tévedés lehetősége nem kizárt.

http://nobank.hupont.hu

A gazdasági elit lázadása

A szupergazdagok nem éreznek közösséget hazájuk népével. Külön világban élnek, és gond nélkül viszik tőkéjüket más országba. Ráadásul kezükben van Amerika mindkét nagy pártja – írja – nem egy marxista, hanem egy volt republikánus kongresszusi tanácsadó.

„Plutokráciánk úgy él Amerikában, mint egykor a brit gyarmatosítók Indiában” – állapítja meg az American Conservative Magazinban Mike Lofgren, aki tizenhat évet töltött a republikánus képviselők és szenátorok stábjában, mint költségvetési szakértő.

A gazdagok persze mindig is elkülönültek a többségtől. Máshol laktak, más iskolába járatták gyermekeiket, más orvosi ellátást vettek igénybe. De a két világháborúban a tehetősek gyermekei is bevonultak katonának, mert a családok úgy érezték, hogy tartoznak ezzel az országnak. Alapítványokat hoztak létre, könyvtárakat alapítottak, és az ötvenes években még magas adót fizettek, jövedelmük legfelső sávjában 90%-nál is többet. Eisenhower elnököt nagy nyomás alá helyezték, mivelhogy vége volt a háborús időknek, de ő nem engedett. 1950-ben a bérek jövedelemadója és nyugdíjjárulékai a szövetségi költségvetés bevételeinek nem egészen 11 százalékát tették ki, 2007-ben viszont már egyharmadát. Ezzel szemben a cégtulajdonosok jövedelemadójának részaránya 26%-ról 14-re esett vissza.

Lofgren tragikusnak tartja, hogy a Republikánus Párt a globalizációt, az állások külföldre szervezését árnyalatlanul üdvös jelenségnek tartja, és szocializmust lát minden olyan törekvésben, amely az egyenlőtlenség mérséklését célozza. Ideológusai úgy gondolják, hogy ez a megújulás útja, és a szenvedés, amely kíséri, voltaképpen egy nagyobb jó velejárója. Lofgren ezt egyszerűen a lenini felfogáshoz hasonlítja: a kommunisták is úgy vélik, hogy a társadalmi törvényszerűségek érvényesülése szükségképp szenvedéssel is jár, de a végeredmény bőven kárpótol ezért.

Lofgren cikkével egy időben közölte a New York Review of Books Timothy Snyder történészprofesszor írását, amely szintén azt fejtegeti, hogy a republikánusok mai ideológiája egyfajta fordított marxizmus.

A republikánus jobboldal, így a most hivatalosan is alelnökjelöltté nyilvánított Paul Ryan képviselő előszeretettel hivatkozik Friedrich Hayekre, akinek elméletét Snyder némi leegyszerűsítéssel úgy összegzi, hogy minél több az állami beavatkozás a gazdaságba, annál rosszabb. Az utóbbi időben e körökben igen divatossá vált Ayn Rand is, akit talán még nagyobb leegyszerűsítéssel úgy jellemez a szerző, mint aki a szegényeket élősködőnek tartotta.

Snyder mindenesetre Hayek szülőhazájának példájára hivatkozik: Ausztria szerinte a húszas-harmincas években azért lett a radikalizmus prédájává, mert az állam tartózkodott a gazdasági beavatkozástól. Ennek következtében különösen súlyosak lettek a nagy gazdasági válság következményei. A háború után viszont az Osztrák Köztársaság nem hallgatott Hayekre, jóléti államot hozott létre, és politikai stabilitás lett az eredmény – nem pedig totalitárius diktatúra, mint ahogyan azt Hayek az Út a szolgaságba című könyvében jósolta. Annak idején Amerika is tudta, hogy a szükséget szenvedő polgárokon már csak azért is érdemes segíteni, mert ezzel lehet elejét venni a bal- és a jobboldali szélsőség előretörésének.

Egyébként sem Snyder, sem Lofgren nem gondolja, hogy most az amerikai demokrácia van veszélyben. Mindketten úgy látják, inkább az a tét, hogy mennyire lehet bevonni a leggazdagabbakat a közteherviselésbe. Lofgren azonban attól tart, hogy hosszabb távon az oly befolyásos plutokrácia veszélybe sodorhatja a stabilitást azzal, hogy nem érez közösséget hazájának társadalmával. Azt írja, hogy ma nem az Ortega y Gasset által leírt „tömegek lázadása” fenyegeti a társadalmat, mint a húszas-harmincas évek Európájában, hanem az áruló elit lázadása.

(metazin)

Hol vannak a valós influenzaadatok?

Oknyomozó riporterként nem először fordul elő, hogy arról kell meggyőzzem olvasóimat, hogy legalapvetőbb feltételezéseik helytelenek voltak.

Az egészségügyi küzdőtéren ezt tovább nehezítik az orvostudománnyal kapcsolatban megdönthetetlen tényként elfogadott hazugságok. Az igazság azonban az, hogy erről a „tudományról” sok esetben derült már ki, hogy nem egyéb, mint szándékosan létrehozott illúzió. Ez a cikk is egy hasonló esettel foglalkozik. A valóság szöges ellentétben áll az egészségügyi hatóságok propagandaüzeneteivel, amelyek célja a lakosság hatékony agymosása.

Közeledik az influenzaszezon és természetesen egyre gyakrabban halljuk majd az illetékesektől, amint arra bíztatják a szülőket, hogy szófogadó robotként oltassák be egész családjukat a vírus ellen.

Hallani fogjuk a szokásos figyelmeztetéseket és előrejelzéseket a hatóságok hivatalos fórumain és a médiában egyaránt.

Az egyik adat, amit nem mulasztanak el hangoztatni, hogy (az Egyesült Államok esetében) évente 36 ezer ember hal meg az influenza következményeként. Ezt a számot nagyon sokszor hallhatjuk, olvashatjuk, hiszen oly nélkülözhetetlen az illetékes hatóság számára az oltás népszerűsítéséhez.

A lakosság nagy része nem fogja fel, hogy ez egy rendkívül torz adat, aminek nem sok köze van a valósághoz.

2005. decemberben a British Medical Journal (brit orvosi folyóirat) online verziójában egy megdöbbentő riport jelent meg, amelyben Peter Doshi, a John Hoskins Orvostudományi Egyetem kutatója leleplezi az amerikai járványügyi hatóság berkeiben gyártott, a lakosságból komoly reakciókat kiváltó illúziókat.

Doshi a következőket írja:

„A CDC (amerikai járványügyi hivatal) statisztikái szerint az ’influenza és a tüdőgyulladás’ együttesen 62.034 halálesetért voltak felelősek 2001-ben, amelyből 61.777 ember tüdőgyulladásban, 257 pedig influenzában halt meg, de csupán 18 esetben tudták az influenzavírust egyértelműen azonosítani.”

A hatóság szándékosan egyetlen kategóriába sorolta az influenzához és a tüdőgyulladáshoz köthető haláleseteket. Miért is? Azt feltételezték, hogy a tüdőgyulladás minden esetben az influenza mellékhatásaként alakult ki. Ez azonban teljesen abszurd feltételezés. A tüdőgyulladás kialakulásának számos oka lehet, de ami ennél is szembetűnőbb, hogy az összes tüdőgyulladás és influenza haláleset közül mindössze 18 esetben tudták kétséget kizáróan megmondatni, hogy az elhunyt valóban influenzás volt.

Ebből kiindulva a hatóság összesen 18 olyan esetről tud 2001-ből, ahol a halált az influenzavírus okozhatta.

Doshi a következő írja még a CDC influenzaadatokról:

„A CDD 1979 és 2001 közötti adataiból kiderül, hogy átlag évi 1348 (257 és 3006 között), az influenzának betudható halálesetről vannak adataik.”

Akárhogy is nézzük, ez lényegesen kevesebb, mint a CDC által hangoztatott harminchatezres szám. És ahogy a fenti idézetből kiderül ezek a számok csupán becslések, hiszen a CDC mindössze a feltételezett áldozatok nagyon kis százalékában tudja kimutatni magát az influenzavírust. Más szóval találgatnak és találgatásaik furcsa módon erősítik a hisztériát és népszerűsítik az oltásokat.

Sajnos azonban a lakosság jelentős része elhiszi, amit a hatóság mond, hiszen olyan gyakran és olyan meggyőzően mondják.

Jelentésében Doshi megemlít egy 2004-es, a CDC és az Amerikai Orvosszövetség által szervezett influenzaoltási konferenciát. A konferencia egyik fontos felszólalója Glenn Nowak volt, aki az influenzaoltás iránt mutatott igényről beszélt.

Elmondta, hogy az igény a lakosság részéről akkor erősödik, ha a hatóságok és szakértők „kifejezik aggodalmukat és jelzik a veszélyt (megjósolva a következményeket), az influenza elleni oltásra bíztatva. Elmondta, hogy folyamatosan hírt kell adni arról, milyen súlyos betegséget okozhat az influenza, illetve milyen sok embert érinthet, azt az érzetet keltve, hogy sok embernél alakulhat ki súlyos lefolyású betegség.”

Természetesen az igények növekedésében fontos szerepe van a varázslatos harminchatezres számnak. Ez nem egyéb, mint jó „reklámfogás”.

Amikor valaki megkérdőjelezi a CDC által közvetített adatokat, a hivatal azzal védekezik, hogy az influenzavírus izolálása nagyon bonyolult feladat.

Azonban ha figyelembe vesszük, hogy a CDC éves költségvetése 10 milliárd dollár (2226 milliárd forint) körül mozog, elvárható lenne, hogy kicsit hatékonyabban dolgozzanak és nagyobb pontossággal tudják megállapítani miben is halt meg valaki, főleg, hogy legfőbb feladatuk a betegségekkel és elhalálozással kapcsolatos statisztikák készítése lenne.

A szomorú valóság azonban, hogy a hivatal, mint ebben az ágazatban oly gyakran, a gyógyszeripar kezében van, tehát az onnan érkező információk egyáltalán nem tekinthetők megbízhatónak.

Az amerikai egészségügyi hatóságok által kommunikált információk jelentős részét semmilyen valós adat sem támasztja alá.

Az influenzaoltással kapcsolatban lásd még: http://vedooltas.com/influenza/influenza-tanulmany.html

Forrás: NaturalNews.com, Jon Rappoport riportja

Így szárad ki Magyarország

Sopron környékét leszámítva nincs olyan csücske Magyarországnak, ahol ne hiányozna legalább 25 liter eső a sokévi átlaghoz képest. Nagykanizsa és Fehérgyarmat környékén a legnagyobb a baj, de a Dél-Balatonnál is katasztrofális a szárazság. Jövő tavaszig a lehető legtöbb esőnek kellene lehullnia ahhoz, hogy többé-kevésbé helyreálljon az egyensúly. (Képekkel és térképekkel):
A csapadékhiány Szatmár keleti részén, Fehérgyarmattól keletre és Zalában, Nagykanizsa és Letenye térségében a legnagyobb - derül ki arról a térképről, amelyet az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) szakemberei állítottak össze az [origo]-nak. A lassan másfél éve tartó országos szárazságot jól jellemzi, hogy augusztus végéig a szokásos mennyiségnek csupán a kétharmada hullt le.

A pirossal jelölt térségben hiányzik a legtöbb víz a talajból. A magyarországi évi átlagos csapadékmennyiség 600-800 mm

A sárga és halványsárga jelzi, hol esett a legkevesebb eső

A meteorológusok milliméterben mérik a csapadékot, praktikusan ahány milliméter, annyi liter esik egy négyzetméternyi földre. Nagykanizsa környékén több mint 265 milliméterrel kevesebb csapadék volt, mint amennyi az éghajlati átlag alapján, az 1971 és 2000 közötti időszak tapasztalatai szerint elvárható lett volna. A Felső-Tisza vidékén kívül nagy a csapadékhiány Somogyban és a Dél-Balaton vidékén is.

"Ne feledkezzünk meg arról, hogy 2011 volt az utóbbi évszázad legszárazabb éve. Az amúgy is jelentős csapadékhiány tovább fokozódott az idén" - mondta a probléma kialakulásáról Lakatos Mónika, az OMSZ éghajlati szakértője az [origo]-nak. Márciusban leginkább az Alföldet sújtotta az elmaradó csapadék, a lehullott mennyiségnek a kétszeresére lett volna szükség. Az aszályos tavaszra jellemző, hogy az extrém száraz március után áprilisban a szokásos csapadéknak csak a kétharmada érkezett.

Némi túlzással ezután meg is kezdődött a nyár. Május elején már erőteljes hőhullám jött, azután júniusban öt napon át, júliusban kilenc, augusztusban további öt napig volt hőségperiódus. "Az eddigiek szerint az idei nyár különösen meleg volt, az országos átlaghőmérséklet 2,3 Celsius-fokkal magasabban alakult a sokévi átlagnál" - mondta a klímakutató.

Zsáka, Hajdú-Bihar megye: elszáradt napraforgó a szikes talajon

Gyorsan lefolyt a júniusi víz

Júniusban a szokásos esőnek a 85 százaléka hullt a záporoknak, zivataroknak köszönhetően, de a csapadék szeszélyesen oszlott el az ország területén. Így aztán nem javult az aszályhelyzet: az Alföld déli részén például a sokévi átlagnak csupán 30 százaléka volt a csapadék, átlag körüli mennyiségben csak az Alpokalja és az ország északi része kapott esőt. A heves zivatarok, felhőszakadások, jégesők csapadéka ráadásul gyorsan elfolyt a felszínen (meteorológiai szakkifejezéssel a lefolyást növelte).

"Augusztusról még csak előzetes adataink vannak, de az máris megállapítható, hogy országos átlagban a 10 millimétert sem éri el a csapadék" - magyarázta Lakatos Mónika. Az OMSZ automata hálózatában a dél-balatoni, Tamási környékén található Iregszemcse tartja a negatív rekordot. Az itteni mérőállomás mérője szerint csupán 185,5 milliméter csapadék volt, ami messze elmarad a Magyarországon átlagosan szokásos 600-800 millimétertől. Az idei legtöbb csapadékot, 517,6 millimétert, a soproni Kurucdombon mérte az OMSZ.

Nem csak Magyarországon óriásiak a károk

A szárazság miatti kár országosan elérheti a 400 milliárd forintot az MTI összegzése szerint. Az elmaradó csapadékot leginkább a kukoricaföldek szenvedték meg, de megsínyli az aszályt a napraforgó, a zöldség, a gyümölcs, valamint a szőlő is (csak a villányi borvidéken egyötödével kevesebb szőlő termett, mint tavaly). A jelentősen dráguló takarmány miatt csődbe mehet az állattartók egy része, a vásárlók valószínűleg emelkedő húsárakkal szembesülnek ősszel.

Az aszály egész Kelet- és Dél-Európát sújtja. Magyarországhoz képest még rosszabb a helyzet Romániában (pontosabban Belső-Erdélyben), Moldova Köztársaságban és Ukrajnában. Moldovában például az idei termés 49-73 százaléka veszett oda az elmaradó esők miatt. A Vajdaságot valószínűleg katasztrófa sújtotta vidékké kell nyilvánítaniuk a szerbiai hatóságoknak a szárazság miatt.

A szárazság mértéke Délkelet-Európában. A színskála azt jelzi, hol maradt ugyanakkora növényborítás, mint az utóbbi 5 évben (kék színnel), és hol lett gyérebb a növényzet (akár a pirossal jelölt 30%-os csökkenésig)

A Délkelet-európai Aszályügyi Központ (DMCSEE) fenti térképe azt mutatja meg, hol a legnagyobb a katasztrófa. Az ábrán a zöld, a sárga és a piros színek azt jelzik, hol borította a legkevésbé növényzet a földfelszínt július közepe és augusztus közepe között az ötéves átlaghoz képest. Ott, ahol a legsúlyosabb a szárazság, a felszínt a szokásosnál 20-30 százalékkal kevesebb helyen borítja növényzet (ebbe természetesen nem csak a megművelt térségek értendők bele).

Nem javul a helyzet

A szeptember valószínűleg nem enyhíti a szárazságot. A Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központjának (ECMWF) friss előrejelzése szerint a hónap közepéig Európa-szerte folytatódik az átlagosnál melegebb, nagyrészt száraz idő. A trend alól a Kárpát-medence sem kivétel, vagyis nem lehet számítani a csapadékhiányt mérséklő, áztató esőkre. Ráadásul már melegebb van az előre jelzettnél, és a sok napsütés tovább szárítja a talajt.

A vízügyi szakemberek és a klímakutatók évek óta hangoztatják: nem csak az elmaradó esőkkel lesz gond Magyarországon a következő évtizedekben, hanem a szeszélyes eloszlással is. Vagyis lesznek olyan térségek, ahol aszály van, míg másutt a felhőszakadások miatti villámárvízzel küzdenek. Ezért az MTA vízgazdálkodási stratégiájában azt javasolja, hogy a víz visszatartására és tárolására kell berendezkedni. (A kormány konzultáció alatt álló aszálystratégiája is kitér ugyanerre.)

Most a legfrissebb hosszú távú előrejelzés szerint (lásd a táblázatot) akkor következne be fordulat, ha októbertől 2013 márciusáig mindig a maximális mennyiségű csapadék hullna, vagyis hónapról hónapra kivétel nélkül a sokévi átlagnál jelentősen több eső esne. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a másfél éves szárazság után valószínűleg olyan sok esőre lenne szükség, mint a másik rekordévben, az áradások, belvizek és tartós esőzések jellemezte 2010-ben. (Az értékek országos átlagban értendők, így nem irányadók egyes tájegységekre nézve.)

(Sipos Géza, origo)

Ez aztán jól betesz a finnugrista nyelvészeknek - már ha tartalmilag bizonyíthatóan igaz .

HUN  SZOTAR
    < kivanok nagyon sok-sok turelmet, DE MEGERI.>

Hun szótár került elő Iránból ie: 5-700-ból

 

Ajánlom Mellár Mihály krétai és Borbola János egyiptomi kutatási
eredményeinek megtekintését is. (rendkívüliek)

                Hun-magyar nyelv

 Félelmetes.... /!!!

 Áttörés a nyelvészetben!

 Hosszú ideig ismeretlen volt a nyelvészek számára a hun nyelv, mert mindössze 3 ital nevét ismertük.
Az Iránban nemzeti kincsként őrzött Iszfaháni kódex és a Krétai kódex azonban most feltárja a hun nyelv rejtelmeit. A kódexek i.sz. 500 körül illetve 700 táján készültek. Végtelenül érdekes a két kódex által feltárt hun nyelv összevetése a mai magyar nyelvvel:

Szavak:

Nap = napi
víz = vezi
tenger = tengir
rengeteg, tengernyi = tegngirdi
só = sava (v.ö. sava borsa)
tó = tava
hó = hava, havas
szél = szele
száraz = sziki (v.ö. "Ég a napmelegtől a kopár szík sarja")
lejtő = lüthü
völgy = vüldi
folyómeder = tur (v.ö. "hol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek
anyja kebelére")
erdős hegyvidék = kert
hegyalja = soprun
ország, uralom: urruság
lakatlan határsáv = gyepű (v.ö. honfoglalás utáni gyepű rendszer)
kapu = kapu
vár = vara
szó = szava
had = hada
kard = szurr (v.ö. "szúr is dőf is" :-)
nyil = neil
tegez = thegisz
balta = balta
sisak = sisak
sarló = sarlagh
harcos = vitesi
kincs = küncse
kéz = kézi
szem = szöm, szüm
száj = szá(h)
kopasz, tar = tar
ősapa = ise (v.ö. a halotti beszédben: "terümtevé miü isemüköt,
Ádámut" = teremté ősapánkat Ádámot)
felmenők = elüd (v.ö. előd)
úrnő = aszuni (v.ö. asszony: a korábbi emelkedettebb jelentésű szó módosulata)
(halotti) tor = tor
bor = bor
sör = ser
vásár = vásár
por = poura
göröngy = bog
sár = sár
szar = sara
út = utu
kút = kutu
lyuk = liku
szag = szaghu
gömb = theke (v.ö. "nincs nálam boldogabb e földtekén")
piramis = gula
vm.-nek a fele = vele
ma = ma
szám = szán
nem = nen
igen = éjen
kicsi = kücsü
baj = bű (v.ö. bűbáj mint rossz irányú báj)
ész = esze
eszes, okos = eszisi
régi = avesi (v.ö. avitt, avas)
kettő = keltü
tíz = tíz
tizenkettő = tiz hen keltu
húsz = khuszi
hatvan: hotu ben tiz
én = ejn
mi = minkh
ti = tikh
engem(et) = inkmüt
minket = minkhüt
nekem = nikhüm
én leszek = ejn leszim
mi leszünk = minkh leszinkh
te leszel = ti leszil
ti lesztek = tikh lesztikh
ez = ejsz
az = ajsz
ez itt = hit
az ott = hot
az ott távol = oti
kívül = küivüle
belül = béivüle
külön = klün
élő, eleven = eleved
bogár = mütür (v.ö. mütyür)
ló = lú
kutya = kutha
sáska = saska
légy = ledzsi (v.ö. "madzsar")
béka = béka
bagoly = bagialu
sas = sas
hal = kala
teve = tüve
sás = sás
virág = viragh
moha = muha
alma = alma
árpa = árpa
fa = fo(a?)
tő (növény töve) = tüvi
fű = föve (v.ö. föveny)
falevél = zize (v.ö. hangutánzó szavak)
menni = menin
jönni = jüven
járni = járin
teremni = termin
tűrni, elviselni: türen
szagolni = szaghin
tudni = tondin
(fel)avatni, felkenni = kenin
fújni = fuvin
közösülni = batten (v.ö. b@-ni)
ha = cha
hol? = chol
hová? = chowrá
mi? = mi
ki? = ki
hány? = kháni
be = béh
át, által = alta
szét = szeit
rá = wra
Ragozás:
-on, -en, -ön = hen
-ban, -ben = ben
-ba, -be = be
-ra, -re = wra

A főnevek többes száma végmagánhangzó nélküli tő + -ekh. A
mássalhangzóra végződő szavak nál tő + -kh.
A tárgy ragja: magánhangzóra végződő szavaknál -t végződés;
mássalhangzóra végződő szavaknál -et végződés.
A birtokjel: magánhangzóra végződő szavaknál -je végződés;
mássalhangzóra végződő szavaknál -é végződés.
A részeshatározó ragja: egyes szám: -neki; többes szám: szótő +
-ekhneki. A hely- és képeshatározó ragja: tő + -étül szóvégződés.
Birtokos személyragos főnevek:

nyilam = neilim nyilaim = neiliam
nyilad = neilit nyilaid = neiliat
nyila = neilej nyilai = neiliaj
nyilunk = neilinkh nyilaink = neiliankh
nyilatok = neilitekh nyilaitok = neiliathakh
nyiluk = neilekh nyilaik = neiliakh

A fellelt hun szavak mintegy fele mutat magyar nyelvi rokonságot. A
fenti válogatás közülük is csak azt a keveset tartalmazza, amelyek
most 1500 évvel később a mai magyar fülnek egyértelműen
beazonosíthatóak. A fenti kivonat Dr. DETRE CSABA írása alapján
készült. A felfedezés mind a nyelvészetnek, mind az őstörténet
kutatásnak hatalmas lökést ad.

Mérvadó nyelvészi vélemények szerint a kódexekből napvilágot látott
részek egy olyannyira egyedi nyelvi rendszert fednek fel, hogy
gyakorlatilag kizárt a hamisítás lehetősége. A Magyar Tudományos
Akadémia nagyon hallgat a témáról. Én egyetlen reakciót tartok
elfogadhatónak részükről:

"Minden követ megmozgatunk, és ha léteznek ezek a kódexek, akkor a
föld alól is előkerítjük őket."

De ezt sajnos még nem mondták. Bármi más válasz pedig mellébeszélés.
Mert ha már a nyomára bukkantunk ennek az anyagnak, akkor az MTA
feladata az eredeti kódexek felkutatása. (A neten megjelent, hogy az
MTA egy irodistája küldött valahova Iránba egy levelet, amire nemleges
választ kapott, vagyis lerázták, és az MTA ezzel lezártnak tekinti az
ügyet.)

Tény, hogy az MTA nem tett közzé hivatalos állásfoglalást az ügyben.
Noszogassuk őket emberek, hogy dolgozzanak a pénzükért!!!
És hogy ne kelljen annyi évet várni, mint amennyit a Tárih-i Üngürüsz
krónika napvilágrahozására kellett.

Források:
http://www.varga.hu/OSKOR_ELO_NYELVE/HUN%20szavak_%20hun%20szotar.htm
http://www.dobogommt.hu/dobogo/cikk.php?id=20050101092756&evfolyam=IV&szam=4
http://corpuscuit.us/joma/index.php?option=com_content&view=article&id=677:dr-detre-csabahun-szavak-szoevegek&catid=63:figyeloe-2009&Itemid=45
http://www.magyarrovas.hu/files/Tortenelmunkhoz_magyarul_4_kiadas.pdf
http://www.magyartaltos.info/index.php/irasok/draga-magyar-anyanyelvunkrol/964-lajdi-peter-a-hun-magyar-testveriseg-ujabb-bizonyitekai
http://www.magyarmegmaradas.eoldal.hu/cikkek/nyelvunkrol---irasunkrol/4676

Ennek a villámlevélnek a célja az elhallgatás falának áttörése.

Kérhetem, hogy küldd tovább a mi nyelvünket beszélőknek?!!!

Egyenesen az agyukból lopták el a PIN kódot

Az agyhackelés ma már valóság: egy kísérletben úgy lopták el emberek bankkártyakódját, hogy agyhullámaikat pásztázták.

A módszer nem hibátlan, de sokkal megbízhatóbb, mint a hazugságvizsgálat. Ráadásul ugyanez a technika számos más területen is bevethető: épülhet belőle aggyal vezérelt játékgép, lehet alkalmazni kínvallatásnál, de alkalmas a nikotinfüggőség megszüntetésére is.

Néhány nappal ezelőtt mutatták be a Usenix Security nevű biztonsági konferencián azt a programot, amely egy agy-számítógép interfésszel (Brain Computer Interface - BCI) összekötve fontos információkat képes kihalászni az emberi agyból - olvasható az Extremetech nevű technológiai portálon. Az eszköz ráadásul úgy csinálja ezt, hogy az illető észre sem veszi, hogy megszerezték a bankkártyaadatait, a lakcímét vagy más, számára fontos információkat. Az eszköz egyébként a jövő számítógépes játékainak agyhullámok által irányított vezérlőjeként is működhet, de számos más felhasználási módja lehet még.

Forrás: Emotiv
Két-háromszáz dollárért lehet agyi interfészt venni

Az agyhackeléshez nem kell más, csak egy bolti forgalomban is kapható BCI, amelyet negyven-ötvenezer forintos áron bárki megrendelhet, illetve egy olyan szoftver, amelyet az oxfordi, kaliforniai, genfi és a Berkeley egyetem kutatói fejlesztettek ki. Az agy jeleit egy fejre helyezhető elektroenkefalográf (EEG) berendezés méri, amelyet egy szenzorokkal ellátott headsetbe építettek bele. A módszert korábban az ára miatt csak az egészségügyben használták betegségek, mozgáskoordinációs zavarok és egyéb rendellenességek precízebb feltérképezésére. A tesztek során a kutatók programja olyan képeket mutatott a kísérletben részt vevő személyeknek, amelyek között voltak ismerős elemek is: például a felhasználó bankjának neve, PIN kódok, címek.

Akár negyven százalékban használható információkat lehet vele lopni

A kutatók programja az idegtudósok által P300-asnak nevezett agyhullámot kereste: ezt akkor produkálja az agy, ha valami ismerőset (például arcot) vagy az épp megoldandó problémához kapcsolódó ábrát, formát észlel. Az alanyoknak megmutatott képekből és a hozzájuk társuló agyhullámokból könnyen ki lehetett következtetni, mi lehetett a saját PIN kódjuk, vagy éppen hol laknak.

A kutatók huszonnyolc emberrel végezték el a tesztet, közülük senki sem tudta, hogy éppen adatokat szeretnének kihalászni a fejéből. Az eredmények meglepően jónak bizonyultak: az első agy-számítógép interfészt használó kísérlet során az esetek tíz-negyven százalékában sikerült használható adatokhoz jutni.

szólj hozzá: A BCI orvosi használat közben

Egészségügyi agyvezérlés az Európai Unió támogatásával

Egyre népszerűbb a végtagok nélküli mozgatás az egészségügyben

Szemmel vezérelhető, kijelzővel ellátott elektronikai eszközökkel már próbálkoznak egy ideje az egészségügyben. A svéd Tobii Technology nevű cég által idén piacra dobott IS-2 szériaszámú eszköznél két infravörös fény világítja meg a felhasználó pupilláit, az infrákhoz kapcsolt két kis kamera pedig követi a szem fókuszának mozgását, és rögzíti annak pozícióit - olvasható az [origo] korábbi cikkében. A gép a pupilla tágulásából - és összehúzódásából érzékeli és tudja, hogy a használója éppen lapozni szeretne a könyvben, rá akar kattintani egy linkre, gépeléskor melyik betűket nyomná le, vagy éppen melyik fegyvert venné elő egy számítógépes szerepjátékban. Ilyen eszközöket elsősorban valamilyen súlyos idegrendszeri betegségben szenvedőknél, például bezártság szindrómás emberekkel használnak jelenleg, főleg kommunikációs célokra.

Háborús vallatásnál is bevethető

Egy frissen megjelent tanulmány rámutat arra, hogy bár a játékipar (konzolgyártók) mellett leginkább az egészségügyben alkalmaznak vagy alkalmaznának BCI-t, több más, aggályos felhasználási módja is lehet a gépnek. A pennsylvaniai egyetem két neuroetikusa szerint az említett területeken kívül legfőképp a marketingben lehet haszna a neurokísérleteknek.

A hatásos reklámok során a készítőik számára az a legfontosabb, hogy tisztában legyenek a célközönség érzelmi reakcióival és motivációival. Ezeket a marketingesek korábban fókuszcsoportos beszélgetésekkel, mélyinterjúkkal és kérdőívekkel térképezték el, azonban ezeknél a módszereknél jóval hatékonyabb, ha bizonyos képek felvillanásakor vagy például ízek kóstoltatásakor megfigyelik a tesztalanyok agyi aktivitását. Így viszonylag pontos tudást szerezhetnek arról, hogy érzelmi döntések meghozatalakor (például több hasonló termékből való választáskor) milyen agyi folyamatok játszódnak le az emberekben.

A kutatók szerint a BCI egy másik felhasználási területe a hadászat lehet, a harcra való szellemi felkészítés mellett vallatáskor jöhet még jól ez a konstrukció. Egyrészt, mert az agy manipulálásakor úgy lehet fájdalmat okozni valakinek, hogy közben nem történik fizikai bántalmazás, másrészt, mert a poligráfos hazugságvizsgáló túl nagy hibaszázalékkal működik, ráadásul többször kiderült már, hogy ki lehet játszani. Csak úgy, mint más területeken, a hadi jog sem alkalmazkodott még ehhez az újfajta technikai lehetőséghez.

Forrás: Europress/Getty/Sean Gallup
Flipperezés agyhullámokkal

A nikotinról is leszoktathat

A neurojogról és neuroetikáról írt korábbi cikkünkben részletesen elolvashatja, hogy az általános jogrendszer számára milyen anomáliát jelent a BCI megjelenése, illetve alkalmazása büntetőjogi eseteknél. Például a BCI-vel történő kutatások rámutattak arra, hogy pszichés betegségben szenvedő embereknél túlműködik az agyi jutalmazási központ, amelyet bármi áron ki akarnak elégíteni. Feltételezhető, hogy bűnelkövetéskor tisztában vannak tettük következményeivel, a jutalmazási szükségletük azonban sokkal erősebb annál, mint hogy ezekkel a jövőbeli problémákkal foglalkozzanak.

Felmerül a kérdés, hogy pszichiátriai betegségben szenvedő embereket bármilyen mértékben is felment-e, ha kiderül, hogy agyuk rendellenes működése okozott egy gyilkosságot. A BCI segítségével az eddigi kutatások szerint hatásosan lehet majd kezelni a szenvedélybetegségeket, a nikotin- és alkoholfüggőséget is.

http://magyarnemzetikormany.com/pi-klub/news.php?readmore=1222