Bőrfoteltől a börtöncelláig

Ez a cikk elsősorban bankár elnök vezérigazgatóknak szól és az államot képviselő felügyeleti szervek vezéreinek, másodsorban az adósoknak. Látszólag ezek mind képtelenségek, de a történelem igazolja majd valóságtartalmát. A nagy dolgokat mindig kétkedések előzik meg, de ez természetes, az lenne furcsa ha nem így lenne. Mindig kevesebben vannak azok, akik megelőzik a tömegeket és időben felismerik a várható történéseket, valamint alakítják azokat.

Mai témánk az újdonság kedvéért a „devizahitelek”. Akik ezeket létrehozták és kivitelezték több ezer ember életéért felelősek, hogy a többi kárt meg se említsem. Olyan csalássorozatot követtek el, amely a „rendszerváltás” óta a legnagyobb emberáldozatot követelte. Az hogy ennek mi lesz a pontos büntetőjogi definíciója, nálamnál képzettebb szakemberek feladata kell hogy legyen, de erősen hajlok afelé, hogy a nyereségvágyból, csoportosan és előre megfontolt szándékkal elkövetett kifejezéseket magába foglalja majd a vádirat. A most még befolyásos milliárdosokként pöffeszkedő vezérigazgatók lesznek majd nagyon kicsik a vádlottak padján.

A „devizaadósoknak” illik elsajátítani a következő ismereteket.

Semmilyen jogi háttere és felhatalmazása nem volt a Magyarországon felfuttatott devizahitelek ilyesfajta kivitelezésének. Ugyanis a pénzintézetek megcsinálták azt amit a világon még sohasem tette meg senki. A saját szolgáltatásukat átnevezték, mintha mást szolgáltattak volna. Nem a deviza nyilvántartással van a legnagyobb baj, bizonyos esetekben ismert fogalom. A Polgári törvénykönyv lehetőséget biztosít, hogy bizonyos körülmények között, egy pénztartozást devizában vagy aranyban hogyan kell teljesíteni. Pontosan a Ptk. 231.§ rendelkezik erről, abban az esetben ha a felek megállapodtak ebben. De a törvény arról is rendelkezik, hogy a szerződő feleknek csak abban kell megállapodni, amiről a törvény nem rendelkezik, márpedig a pénzkölcsönnyújtásról a Ptk. 523§ és a Hpt. 2-es számú melléklet 10.2.A-es bekezdése rendelkezik, amelyek egyértelműen kimondják, hogy pénzkölcsönnyújtásnál az adós mit kell visszafizessen. Ebben az esetben a szerződő feleknek csak annyi szabadságot biztosít a törvény hogy a kamat létéről és mértékéről határozzanak, de azt nem teszi lehetővé, hogy mást fizessenek mint amit kaptak, vagy adtak. Ez az egyetlen eset amikor a törvény konkrétan határoz, a visszaszolgáltatás tárgyáról vagyis azt kell visszaadni amit kapott, kamattal vagy anélkül és nem mást.

Azáltal, hogy a pénzintézetek a kölcsöntőkét devizában állapították meg és forintot teljesítettek, nemcsak a visszafizetés pénznemét határozták meg, hanem ezzel egy időben, a valós gazdasági esemény helyett egy más gazdasági eseményt tüntettek fel, mintha azt teljesítették volna, ezzel megsértve, keresztülhágva az összes idevonatkozó törvényt, úgy a Ptk, mint a Hpt. és a Számviteli törvényt is, amelyek kötelező érvénnyel bírnak a bankokra.

A polgári törvénykönyv több tucat szerződésfajtáról rendelkezik, olyan szerződésekről ahol a szerződő felek szabadon megállapodhatnak a pénztartozás devizaneméről. Például egy házépítésről szoló szerződés esetében a két szerződő fél megállapodhat abban, hogy a kivitelező épít egy házat és a megrendelő azt devizában fizeti ki, ezt lehetővé teszi a Ptk. 231§. De ebben az esetben a teljesítés nincs kificamítva, megmásítva, letagadva és elhazudva. A szerződésben a teljesítés jogcíméhez az van beírva, hogy egy darab ház építése, amelynek ellenértéke devizában lett megállapítva.

Mit csináltak ezzel ellentétben a pénzintézetek? A szerződésben a kölcsöntőke feltüntetésénél beírták hogy X CHF, holott forintot teljesítettek. Visszavetítve a házépítéses szerződésre, olyan mintha a kivitelező épített volna egy kalyibát de a szerződésben palota lenne belefoglalva, vagyis nem a valós eseményt rögzítették benne. Éppen ezért törvénytelen az összes jelzálog bejegyzés is.

Tehát nemcsak azzal vétettek, hogy mást követelnek mint amit adtak, holott erre pénzkölcsönnyújtás esetén a törvény nem nyújt lehetőséget, hanem teljesítésnek is mást jelöltek meg, mint ami valójában megtörtént.

Azok a felügyeleti szervek, bírák, ügyészek és egyéb hatóságok valamint politikusok , akik ennek falaznak, ugyanúgy törvényszék elé lesznek állítva mint maguk a bankárok. Ha ehhez rendszerváltást kell csinálnunk, akkor rendszerváltás lesz!

Kelt,Gyulán 2012.09.11-én

Kásler Árpád BAÉSZ elnöke,        Töviskesné Dsupin Judit BAÉSZ főtitkára

A Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezete örömmel értesült dr. Léhmann György elsőfokú ítéletének híréről, további sikereket és kitartást kívánunk. Reméljük ez egy újabb szeget jelent a törvényeket lábbal tipró, nyerészkedő bankok koporsójába!

Kásler Árpád
Kelt: Gyulán, 2012. 09. 10-én

Így működött az “árfolyamtrükk”

A hitelnyújtók az elmúlt években milliárdokat kerestek a devizahiteles árfolyamtrükkön ([origo] Csernátony Csaba, 2010.07.06.).
A hitelnyújtók az árfolyamtrükk segítségével törvényellenesen tudták növelni bevételeiket.

A PSZÁF tudott az árfolyamtrükkről, de ennek ellenére tétlenül nézte, hogy a hitelnyújtók törvényellenesen nyerészkednek a fogyasztók kárára ([origo], 2010.08.05).

Olvassa el ebben a bejegyzésben, hogyan működött az “árfolyamtrükk”, és hogy melyik bank milyen ütemben emelte a legnagyobb titokban a fogyasztók költségeit.

1. Az árfolyamtrükk működési elve

Az árfolyamtrükk lényege, hogy a hitelnyújtók a saját maguk által meghatározott árfolyamon állapították meg a devizahitelesek havi törlesztőrészleteit.

Deviza alapú hiteleknél a devizában meghatározott és nyilvántartott hitelösszeg folyósítása és törlesztése forintban történt. Folyósításkor a hitelnyújtók a devizavételi árfolyamot alkalmazták a folyósított hitelösszeg forintra váltása céljából; a törlesztőrészletek megfizetésekor pedig devizaeladási árfolyamon számolták ki a törlesztés forint értékét.

A devizavételi  és a devizaeladási árfolyamok eltértek egymástól. Az eladási árfolyam mindig nagyobb volt mint a vételi árfolyam. Az eltérés százalékban kifejezett értékét nevezik árfolyamrésnek. Ez az árfolyamrés a bank bevétele a deviza adásvétele során. Minél nagyobb az árfolyamrés mértéke, annál nagyobb a bank bevétele.

Részletek a PSZÁF weboldalán.

A lenti táblázat (2. pont) és árfolyamadatok (3. pont) mutatják, hogy melyik hitelnyújtó mekkora árfolyamrést használt az elmúlt években, és hogy mikor, mekkora mértékben módosította egyoldalúan az árfolyamrés mértékét.*

2. Táblázat

Ez a táblázat összefoglalja, hogy a vizsgált hitelnyújtók 2005-2010 között összesen mekkora mértékben nyerészkedtek törvényellenesen a fogyasztók kárára.

Hitelnyújtó	Módosítások mértéke
Budapest Bank Zrt.	+193%
CIB Bank Zrt.	+20%
FHB Bank Zrt.	+33%
K&H Bank Zrt.	+173%
MKB Bank Zrt.	+122%
OTP Bank Nyrt.	+100%
Raiffeisen Bank Zrt.	+53%
UniCredit Bank Zrt.	+325%

3. Árfolyamadatok

Az alábbi grafikonok két értéket mutatnak: (1) az alkalmazott árfolyamrés értékét és (2) az alkalmazott eladási árfolyam eltérését az MNB deviza középárfolyamtól.**

3.1. Budapest Bank Nyrt.

A Budapest Bank Nyrt. 2006–2008 között négy alkalommal módosította az árfolyamrést (2006.01.25., 2008.03.03., 2008.09.17. és 2008.12.03.). Egy fogyasztó, aki 2006. január 25. napja előtt vett fel devizahitelt, ma193%-kal magasabb árfolyamrést fizet, mint a szerződés megkötésekor.

3.2. CIB Bank Zrt.

A CIB Bank Zrt. 2008. február 15. napján módosította az árfolyamrést. Egy fogyasztó, aki 2008. február 15. napja előtt vett fel devizahitelt, ma 20%-kal magasabb árfolyamrést fizet, mint a szerződés megkötésekor.

3.3. ERSTE Bank Hungary Zrt.

Az Erste Bank Hungary Zrt. az egyetlen a vizsgált hitelnyújtók közül, amelyik nem módosította az árfolyamréstaz elmúlt években.

3.4. FHB Bank Zrt.

Az FHB Bank Zrt. 2007–2008 között két alkalommal módosította az árfolyamrést (2007.02.01. és 2008.08.01.). Egy fogyasztó, aki 2007. február 1. napja előtt vett fel devizahitelt, ma 33%-kal magasabbárfolyamrést fizet, mint a szerződés megkötésekor.

3.5. K&H Bank Zrt.

A K&H Bank Zrt. 2005–2008 között három alkalommal módosította az árfolyamrést (2005.11.03., 2007.05.10 és 2008.09.10.). Egy fogyasztó, aki 2005. november 3. napja előtt vett fel devizahitelt, ma 173%-kal magasabb árfolyamrést fizet, mint a szerződés megkötésekor.

3.6. MKB Bank Zrt.

A MKB Bank Zrt. 2007–2008 között négy alkalommal módosította az árfolyamrést (2007.03.08., 2007.08.21., 2008.06.02. és 2008.10.13.). Egy fogyasztó, aki 2007. március 8. napja előtt vett fel devizahitelt, ma122%-kal magasabb árfolyamrést fizet, mint a szerződés megkötésekor.

atok

3.7. OTP Bank Nyrt.

Az OTP Bank Nyrt. 2008. október 13. napján módosította az árfolyamrést. Egy fogyasztó, aki 2008. október 13. napja előtt vett fel devizahitelt, ma100%-kal magasabb árfolyamrést fizet, mint a szerződés megkötésekor.

3.8. Raiffeisen Bank Zrt.

Az Raiffeisen Bank Zrt. 2007. szeptember 18. napján módosította az árfolyamrést. Egy fogyasztó, aki 2007. szeptember 18. napja előtt vett fel devizahitelt, ma 53%-kal magasabb árfolyamrést fi zet, mint a szerződés megkötésekor.

3.9. UniCredit Bank Hungary Zrt.

A UniCredit Bank Hungary Zrt. 2005–2009 között négy alkalommal módosította az árfolyamrést (2005.06.01., 2008.03.03., 2008.12.01. és 2009.05.15.). Egy fogyasztó, aki 2005. június 1. napja előtt vett fel devizahitelt, ma 325%-kal magasabb árfolyamrést fizet, mint a szerződés megkötésekor.

Magyarázat
* Az alkalmazott árfolyamrést egyetlen hitelnyújtó sem tette/teszi közzé hirdetményeiben. Az árfolyamrésre vonatkozó adatokat a hitelnyújtók által nyilvánosságra hozott árfolyamadatokból számoltuk ki.

** A bankok saját használatra többféle átváltási árfolyamot határoztak meg, melyeket különböző fantázianevekkel jelöltek (pl. „Deviza 1”,„Számlakonverziós deviza”, „Hitelkonverziós deviza”, vagy „Devizaárfolyamok privát ügyfelek részére”). Egységes és közérthető elnevezések hiányában a különböző árfolyamok felhasználási módja kívülállók számára teljességében nem ismert, ezért egyes esetekben csak találgatni lehet, hogy a devizaalapú lakáshitelek törlesztő részleteinek átváltásakor melyik bank melyik saját devizaárfolyamot alkalmazta. A fentiek ellenére minden igyekezetet megtettünk, hogy az alábbi grafi konok helyesen tükrözzék a bankok által alkalmazott árfolyamadatokat, azonban a tévedés lehetősége nem kizárt.

http://nobank.hupont.hu