2008. október 15., szerda

Berlusconi népszerűbb, mint valaha


La Repubblica, Corriere della Sera
A nemzetközi válság, az infláció és a munkanélküliség növekedése, a nehézségek dacára Silvio Berlusconi kormányfő népszerűsége töretlen. Száz olaszból 62 bízik benne, helyesli döntéseit, illetve meg van győződve arról, hogy ő a legalkalmasabb a jelenlegi helyzet kezelésére. A Berlusconival szemben igen gyakran kritikus római lap, a La Repubblica szinte megmagyarázhatatlannak tartja a jelenséget.
Bár az ellenzék komoly érvekkel támasztotta alá, hogy a Berlusconi-kormányzat milyen mértékben ássa alá az olasz demokráciát, szavait a választók egyelőre meg sem hallják. Eközben a kormányfő olyan változtatást hajtott végre nem csak a vezetési stílusban, de a konkrét kormányzati mechanizmusokon is, amelyeket a politikai elit eddig elképzelhetetlennek tartott.
Áthelyezték a kormányzati döntések színhelyét, a törvényalkotást egyre nagyobb mértékben váltja ki rendeletekkel történő kormányzás stb. Berlusconi az egész minisztertanácsot úgy mozgatja – írja a lap – mint egy nagy, nemzetközi konszern igazgatótanácsát. Lehet, hogy ez az, ami az egyszerű választót megfogta. A kormányfő május 8-án alakította meg kabinetjét, népszerűsége pedig – júliust leszámítva – állandóan emelkedett.
Az IPR marketing-cég által végzet közvélemény-kutatást nem csak Berlusconi népszerűségét látszik alátámasztani, de a kormány egész működésével való állampolgári elégedettséget is, ez most 54 százalék. Szintén jó osztályzatot kaptak a kulcstárcák vezetői, így Giulio Tremonti gazdasági és pénzügyi, Roberto Brunetta közigazgatási és beruházásügyi, Roberto Maroni belügyminiszter.
Egyedül Mariastella Gelmini oktatásügyi miniszter megítélése rendkívül rossz. Az ő nevéhez fűződik az egyébként sok racionális elemet tartalmazó, mégis ellentmondásos tanügyi reform bevezetése, mely mind az oktatók, mind pedig a diákok részéről ellenállásba ütközik; már-már lázadás van kitörőben – írja a Milánóban megjelenő Corriere della Sera. Mind a római, mind pedig a nápolyi egyetemeken a diákok elfoglalták a tanintézmények épületeit, melyeket éjszaka is megszállva tartanak („fehér éjszakák”).
Mindennek fényében érthető Gelmini népszerűségének elpárolgása, sőt sokan a reformok megvalósulásának sem jósolnak biztos jövőt.

http://www.repubblica.it/2008/01/sezioni/politica/sondaggi-2008/fiducia-governo/fiducia-governo.html

A Google-érem két oldala

Környezetkárosító avagy környezetbarát a webipari üstökös?
Jonathan Leake és Richard Woods számos kutatóra, szakemberre hivatkozva a Sunday Timesban megállapítják, hogy elég két keresést indítunk a Google-lal, máris annyi energiát fogyasztunk, mint ha vizet forralnánk egy csésze teához, ami nagyjából 15 gramm szén-dioxid kibocsátásával jár. Ennek oka épp a keresőmotor sajátos működési elve: kérdésünket a rendszer nem egy, hanem több (gyakran a világ különböző pontjain lévő), a válaszadásban egymással versengő szerverhez juttatja el, hogy a lehető leggyorsabban választ kapjunk, ezzel azonban növeli az energiafogyasztást.
A Google nem hozza nyilvánosságra, mennyi energiát fogyaszt és mekkora a szén-dioxid-kibocsátása vagy „lábnyoma" (carbon footprint). Azt is vonakodik elárulni, hol vannak az adatközpontjai. De ha belegondolunk, hogy becslések szerint naponta világszerte 200 millió keresést végzünk az interneten, akkor valóban aggaszthat minket, hogy az internet sok energiát fogyaszt és „nagy lábon" működik.
Az iparelemző Gartner nemrégiben készült jelentésében megállapítja, hogy a világ infokommunikációs ipara összességében annyi üvegházhatású gázt „termel", mint a légitársaságok együttvéve (a globális kibocsátás mintegy 2 százalékát). Evan Mills, a kaliforniai Lawrence Berkeley National Laboratory kutatója szerint az adatközpontok hihetetlenül sok energiát emésztenek fel, hiszen a több milliárd weboldalt tároló szerverek üzemeltetéséhez áram kell.
Alex Wissner-Gross fizikus, a Harvard University kutatója a számítógép-használat környezeti hatását vizsgálva szintén rámutatott, hogy a hatalmas adatközpontok, amelyeket a Google világszerte (az Egyesült Államokban, Európában, Japánban és Kínában) működtet, rengeteg villamos energiát fogyasztanak. Kutatási anyagát felajánlotta kiadásra a villamosipari-informatikai szakma amerikai alapszervezetének (Institute of Electrical and Electronics Engineers) és elindította a CO2Stats internetes vállalkozást, amely segít a gépüzemeltetést zöldebbé tenni és megújuló energiaforrásokat felkutatni. A fizikus kiszámította, hogy egyetlen weboldal megtekintésekor másodpercenként 20 milligramm szén-dioxid szabadul fel, és ez akár tízszeresére is nőhet, ha összetett - sok képet, animációt, videót tartalmazó - oldalakat nézegetünk.
John Buckley, a brit környezetvédelmi tanácsadó carbonfootprint.com vezetője szerint egy Google-keresés 1-10 gramm szén-dioxidot szabadít fel attól függően, hogy éppen akkor indítjuk-e számítógépet, de a gép működése során is 40-80 gramm szabadul fel óránként. Nicholas Carr amerikai író meghökkentő hasonlata, hogy a Second Life egyetlen játékalakjának, avatarjának megelevenítéséhez évente 1752 kilowattóra kell - ennyi áramot használ egy átlagember Brazíliában. A British Computer Society adatközpont-szakértője, Liam Newcombe szerint ez jól érzékelteti, hogy a nyugatiak mennyi energiát használnak fel csupán szórakozásra, miközben más országok csak szűkös energiaforrásokból gazdálkodhatnak. Sok múlik azon, hogyan használjuk a számítógépet: jó, ha az autónk helyett (például vásárlásra), de az már gond, ha üres fecsegésre pazaroljuk az energiát (például a Twitteren keresztül szétkürtöljük ország-világnak csip-csup ügyeinket).
A teafőzéssel példálózó újságírók „vádját" azonnal cáfolta a Google üzemeltetési elnökhelyettese, az infrastruktúrafejlesztés egyik irányítója, Urs Hölzle cége hivatalos weblogjában. Szerinte erős túlzás ekkora szén-dioxid-kibocsátást tulajdonítani egy-egy keresésnek, hiszen ilyenkor maga a számítógép több energiát fogyaszt, mint a Google a válaszadással. Ha a teljes, átlagosan 0,2 másodpercig tartó keresési folyamatot tekintjük, akkor is csak 0,0003 kWh vagy 1 kJ jut egy-egy lekérdezésre. (Nagyjából akkora energiamennyiség, amennyit testünk tíz másodperc alatt eléget.) Ez 0,2 gramm szén-dioxid-kibocsátásnak felel meg. Egy átlagos autó egy kilométer megtételével annyi üvegházhatású gázt termel, mint ezer Google-keresés. A cég közcélú ága, a Google.org 45 millió dolláros befektetéssel támogatja a környezetkímélő technológiák fejlesztését és külön csoportot hoztak létre a megújuló energiaforrások feltárására. 2007-ben a Google részt vett annak a csoportnak a megalapításában, amelynek célja a hatékonyabb, energiatakarékosabb számítógép-használat ösztönzése (Climate Savers Computing Initiative). A számítógépek energiafogyasztását 2010-ig a felére, a szén-dioxid-kibocsátást pedig évi 54 millió tonnával szeretnék csökkenteni. Ehhez mérve valóban eltörpül az a bizonyos teáskanna.
A TechNewsWorld január 12-i cikkében Renay San Miguel igyekezett tisztázni, mi az igazság. A Sunday Times-cikkben fő forrásként idézett Alex Wissner-Grosshoz fordult, akitől megtudta, hogy kutatási anyagában a világháló egészéről, a számítógépek energiafogyasztásáról írt. Sejtelme sincs, honnan vette a két újságíró a Google-ra vonatkozó statisztikákat. A cég szóvivője, Jamie Yood szerint a cikk megjelenése remek alkalom arra, hogy megmutassák: oroszlánrészt vállalnak iparáguk éghajlatváltozást fékező „kizöldítésében". Példaként említi, hogy nemcsak adatközpontjaik kialakításában törekedtek a legkedvezőbb energiafelhasználásra, hanem telephelyüket is újrahasznosított anyagokból építették, dolgozóik pedig biodízel-hajtású vagy elektromos autókkal és kerékpárral közlekednek. Ezekről a lépésekről a Greenpeace szóvivője, Daniel Kessler is elismeréssel beszél. Roger Kay, az infokommunikációs szektort környezetvédelmi szempontból vizsgáló Endpoint Technologies Associates vezetője felhívja a figyelmet, hogy ma a villamos energiát széntüzelésű erőművekben lehet előállítani a legolcsóbban, ezért furcsa, hogy épp a „tiszta energiát" pártoló Google-t emelik ki nagyfogyasztóként - ráadásul vigyázni kell az efféle statisztikákkal, hiszen a fogyasztás attól is függ, mennyire „mély" a keresés, mennyire nehéz megtalálni és a felhasználóhoz eljuttatni a választ. Tehát igaz, hogy Wissner-Gross szerint egy Google-keresésnek is van környezeti hatása, de ez érvényes mindenre, ami „online". A fizikus hozzáteszi, hogy a Google-nak anyagi érdeke is, hogy az energiafelhasználás szempontjából minél hatékonyabban működtesse infrastruktúráját. A Sunday Times is valószínűleg azért foglalt a cikk címébe egy nagy nevet, hogy többen vegyék a lapot. „A Google nagyon sikeres vállalat, ezért könnyen szerezhetnek olvasókat, ha nagyokat mondanak róla."
http://technology.timesonline.co.uk/tol/news/tech_and_web/article5489134.ece