Először is meg kell élni, másodszor addigra észrevehetőbben látszani fog a háború

Hazánk demokratikus és alkotmányos berendezkedésének fundamentumát a szabad választás joga és lehetősége jelenti.
Az általános választások időpontjának kitűzését az Alaptörvény a köztársasági elnök kizárólagos jogkörébe utalja, meghatározva annak alkotmányos feltételeit is. Alaptörvényünk kimondja: “az országgyűlési képviselők általános választását – az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével – az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani”. További törvényi megkötés az is, hogy a szavazást vasárnap kell tartani, és a választás napja nem eshet a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, továbbá húsvét- és pünkösdvasárnapra.
Az utóbbi három országgyűlési választás alkalmával Magyarország polgárai minden egyes alkalommal április első felében juttathatták kifejezésre akaratukat. Amikor a 2014-es választások kiírásáról döntöttem – e hagyomány tisztelete mellett – az alábbi négy szempont vezérelt:
1. Magyarország polgárainak jogos elvárása, hogy a választási kampány időszaka ne nyúljon a szükségesnél és indokoltnál hosszabbra. Ezt a szempontot tiszteletreméltó elődeim is fontosnak tartották, amikor kiírták a választások időpontját.
2. Magyarország érdeke – demokráciánk közel két és fél évtizedes történetének közös tapasztalata alapján –, hogy politikai nemzetünk tagjaitól a 2014-ben felhatalmazást kapó új Országgyűlés mielőbb megalakulhasson, és az új kormány mielőbb munkához láthasson.
3. Magyarország pillanatai drágák, ezért hazánk polgárai szempontjából kiemelten fontosnak tartom, hogy az Európai Unió új költségvetésében rendelkezésünkre álló, több ezer milliárd forintnyi fejlesztési forrás felhasználását semmi se hátráltassa. Minél előbb lesz új felhatalmazással bíró kormány, a vállalkozások, intézmények, önkormányzatok és családok annál előbb juthatnak hozzá az ország gyarapodását és polgárainak jólétét szolgáló forrásokhoz.
4. Egy ország élete azonban nemcsak a pénzről, a gazdasági lehetőségekről szól, hanem az itt élők békéjéről és nyugalmáról is. Ezért a választások időpontját meghatározó döntésemmel azt is elő kívánom segíteni, hogy – túljutva a politikai pártok versengésével szükségszerűen együtt járó zajos kampányidőszakon – a húsvéti ünnepek lehetőleg már olyan békés és nyugodt keretek között telhessenek, ami mindannyiunk személyes és közös reménye, jogos óhajtása – bármi legyen is a hitünk.
Mindezt figyelembe véve, élve az Alaptörvényben a köztársasági elnökre ruházott jogokkal és kötelezettségekkel, a mai napon meghozott elnöki határozatommal az országgyűlési választás időpontját 2014. április 6. napjára tűzöm ki.
Áder János
Magyarország köztársasági elnöke

El a kezekkel a kartelltől:az USA segítene Mexikónak lefegyverezni…a civileket

A minap John Kerry, a észak-amerikai külügyi tárca vezetője országa segítségét ajánlotta fel a Mexikói kormánynak a drogkartellek uralma ellen fellázadt civil közösségi rendőrök lefegyverzéséhez.
A nagy kérdés azonban továbbra is az, hogy akkor végül ki fegyverezi majd le a Michoacánt markában tartó Templomos lovagok-kartellt, akik uralmát megelégelve a múlt héten fegyvert fogott a szövetségi állam lakossága.
Több mexikói elemző szerint az Egyesült Államok által felajánlott segítség a civil önvédelmi erők lefegyverzéséhez, nem egyéb, mint a legális szervezett bűnözéssel szövetkezett mexikói kormánykörök érdekeltségeinek támogatása. A hadsereg bevetése során ugyanis Michoacántban a kartell-tagok haja szála sem görbült, még a széles tömegbázisra támaszkodó közösségi rendőrök közül többen is életüket vesztették a szövetségi erők „pacifikáló” műveletei során.


Adrián Jurado mexikói blogger szerint a Drogháború, valójában kitűnő üzlet néhány prominens washingtoni cég és részvényeseik számára, illetve a mexikói üzleti körök is jelentős hasznot húznak a kábítószer-kereskedelem ellen vívott szélmalomharcban.
A fő kérdés tehát az, hogy vajon kinek segítene valójában az USA, hiszen a Michoacánt korábban ellenőrző Templomos lovagok-kartell nyaka körül leginkább azóta szorult a hurok, hogy az autodefensa – azaz a civilekből szerveződött önvédelmi erők – szó szerint sorra visszafoglalták az állam fontosabb településeit.
A mostani michoacáni feszültségek nem pusztán az állam jelenlétének hiányára vezethetők vissza. A mexikói közszéfra kóros korrupciója és összefonódása a drog biznisszel az egyik legfontosabb oka annak, ami most Michoacánban zajlik.
Az elképzelhetetlen hasznot termelő kábítószer-kereskedelemben érdekelt körök olyan vásárlóerővel rendelkeznek, amely alapjaiban rohasztja el a demokratikus intézményrendszert, a rendfenntartó erőket és az igazságszolgáltatást, ugyanis a drog bizniszben érdekelt elemek szinte mindenki árát képesek megfizetni a mai Mexikóban.
Mindez a néhány évvel ezelőtt lezajlott kartelek között bandaháborúk nyomán az országba – többnyire az USA-ból – áramlott nagy mennyiségű fegyverrel karöltve roppantul kényes belpolitikai helyzetet teremtett, ahol, ha tetszik, ma a hadsereget vetik be, hogy megvédjék a kartelleket a türelmét vesztett lakosságtól.

Hardy Márton

Elmenekült magyarok javitják a döbrögista statisztikákat!

A Világbank adatai alapján tavaly októberig 2043 millió dollárt küldtek haza az itthon maradtakhoz a külföldön dolgozó magyarok. Az összeg forintban 530 milliárd, ami magyar GDP 1,8 százaléka (összehasonlításképpen ez több mint a fele a teljes mezőgazdasági szektor GDP-hez való hozzájárulásának). A hazautalás a kelet-közép-európai országokban a második legnagyobb külső pénzügyi forrást jelenti. Csehországban az arány 1 százalék, Lengyelországban 1,4, valamint Romániában és Szlovákiában 1,8. A hazautalások 2004-ben, az uniós csatlakozás után ugrottak meg, de a 2008-as gazdasági válság visszavetette ezt is valamivel. Idén viszont már újra a válság előtti szinten utalnak haza a külföldön dolgozó (és élő) magyarok. Azonban az éremnek van egy másik oldala is: a nemzetgazdaságnak is károkat okozhat a kieső munkaerő.
A külföldön munkát vállalók enyhítik az itthoni szociális feszültséget, hiszen a foglalkoztatást főleg a közmunka húzza és maguk a külföldön dolgozók. Így a kivándorlás szociális szelepként szolgál, ami csökkenti az itthoni munkaerő-piaci feszültségeket. A kint dolgozók a hazaküldött összegekkel pedig a sokszor itthon maradó rokonság szociális, anyagi helyzetét is valamelyeset kezelni tudják.
A nyugati országokban megfogalmazott kritikák a munkaerőpiac szélesre nyitásáról, illetve annak szűkítéséről inkább a belpolitikai feszültségeket hivatott csökkenteni, mint valós veszélyt jelentene például a Nagy-Britanniában dolgozókra. A nyugati országok nagyrészt a túlságosan bőkezűnek tartott szociális juttatásokat faraghatják lejjebb.

Hazautalások
A Világbank adatai alapján 2013 októberéig 2043 millió dollárt küldtek haza az itthon maradtakhoz a külföldön dolgozó magyarok. Az összeg forintban 530 milliárd, ami magyar GDP 1,8 százaléka. A hazautalás a kelet-közép-európai országokban a második legnagyobb külső pénzügyi forrást jelenti. Csehországban az arány 1 százalék, Lengyelországban 1,4, valamint Romániában és Szlovákiában 1,8.
2011-ben így oszlottak meg a hazautalások a GDP-arányában az európai országokban:

Az érem másik oldala
Annak ellenére, hogy Matolcsy György egyik nyilatkozatában „rejtett nemzeti kincsnek” nevezte a külföldön dolgozó  honfitársainkat, többféleképpen lehet árnyalni a képet. A Napi Gazdaság egy korábbi cikkében arról írt például, ha 500 ezer kieső munkavállalóval számolunk, az éves szinten több száz milliárd forintot jelentene a GDP-ben adó és fogyasztás formájában.
Ha csak minimálbérrel számolunk, akkor is havonta 31 milliárd forint adó- és járulékbevétel keletkezne félmillió alkalmazott után, ami éves szinten 370 milliárd forint. Ez a GDP 1,4 százaléka. Ha pedig bruttó 250 ezer forinttal számolunk, éves szinten majdnem ezermilliárd, ami a GDP három százalékát is meghaladja.
Az adó mellett a jövedelem sem jelenik meg fogyasztás formájában, ami nagyjából ugyanakkora nagyságrendű összességében. Minimálbéren számolva 740 milliárd, 250 ezer forintnál pedig majdnem kétezer milliárd forintról van szó.
A kieső fogyasztást és az itthoni kieső adóforintokat összeadva akkor is legalább ezermilliárd forint, ha minimálbéren számolunk. Hiába javítja tehát a foglalkoztatottsági statisztikát a kint élők munkavállalása, hiába lehet kozmetikázni ezzel a statisztikákat, az ország így is rosszabbul jár, mintha ezek az emberek itthon termelnének és itthon fogyasztanának.
A munkaerőpiac vajon mekkora?
A KSH sem képes pontos adatokat adni. A külföldön dolgozókról csak akkor tudunk információt, ha a háztartása itthon tovább él. Ha viszont külföldre költözik, válaszai nem kerülhetnek be a statisztikába. Vagyis a külföldön dolgozókat megkérdezni nem tudjuk, de a mintavételt követő kivetítésbe őket is beleszámoljuk. Ezért is lehetséges az, hogy a csaknem százezer külföldön dolgozó magyar az itthoni foglalkoztatási statisztikákat javítja.

A kormányzati propaganda ellenére tehát csak a közfoglalkoztatottak és a külföldön dolgozók egy része javítja a statisztikát, nem pedig a versenyszférában létrejött új munkahelyek. Azok ugyanis nincsenek. Sőt, minimális csökkenést tapasztalhatunk.
A kivándorlás szociális szelepként szolgál, ami csökkenti az itthoni munkaerő-piaci feszültségeket. És a hazaküldött összegekkel pedig az itthon maradt családok anyagi, szociális helyzetét is valamelyeset kezelni tudja. De ezek az emberek nem jókedvükben mentek külföldre dolgozni, és nem is a tenger közelébe vágytak. Ezek az emberek a gazdaság jelenlegi állapota miatt itthon nagyrészt bizony munkanélküliek lennének. Nem azért, mert nem akarnak dolgozni, hiszen külföldre is azért mentek, most pedig a megtermelt bérüket utalják haza. Egyszerűen azért, mert a gazdaságban nincs elég pénz a foglalkoztatásukra.
Az Orbán-kormány legjobb ötlete erre pedig nem más, mint a vagyoni kilátástalanságot fenntartó közmunka, az unortodox gazdaságpolitika, na meg a statisztikák kreatív értelmezése lett. Foglalkoztatottnak számít a fizetés nélküli önkéntes munkás, a szakmai gyakorlatot teljesítő tanuló, a külföldön dolgozó és a közmunkás is. Az egymillió új munkahely víziójából tehát 20 hónap alatt, a 2010-es kormányváltás időszakához képest nemhogy több, de kevesebb munkahely található hazánkban.
Ellenben gazdasági menekültből sajnos sokkal több lett.
(tenytar)

Bal-Rad komm : A döbrögista számmisztikusok kizárólag a pozitiv előjelet ismerik csak. Ami emögé nem illeszthető be?-arról nem is hajlandóak beszélni!
Igy történhet meg, hogy a horda zsonglőrei “…a negativ növekedés is növekedés!-csak legföljebb…”
A döbrögista retorika egy általuk elképzelt világról szóló “tündérmese”-amit ugyan a tények a nap minden percében cáfolnak-de a mesemondók megállás nélkül darálják és darálják!
“Az egymillió új munkahely víziójából tehát 20 hónap alatt, a 2010-es kormányváltás időszakához képest nemhogy több, de kevesebb munkahely található hazánkban.”
-Ám a statisztikák kreativ döbrögista értelmezése szerint kell vizsgálni a dolgokat!
Oszt’ jónapot!

Ne nézz oda! Lehajtott fejjel baktatok az utcán. A mondat nem nekem szól, fiatal anyuka inti rendre kislányát

Persze azonnal körülnézek, hová nem nézhet a gyerek. Nem találok semmi különöset. Aztán meglátom. Fiatal férfi, tolószékben. Mindkét lába csonkolt. Ügyesen manőverezve kerülgeti a járda egyenetlenségeit, kukákat, villanyoszlopokat. Maga elé néz, a földet figyeli. A járókelők tekintete elsiklik felette, meg sem látják talán.

Őt nézhette a kislány, ameddig az édesanyja rá nem szólt. A férfinak fel sem tűnik a dolog. Hozzászokhatott. Láthatatlan. Felnőtt, izmos, jóképű férfi. Mégis, egy gyerek szemével nézi a világot, hiszen ha felnőtt arcába tekintene, ha bármit meg akar nézni a környezetében, hátra kellene hajtania a fejét. Mint egy gyereknek.

Különös, eddig ez eszembe sem jutott. Nem néztem oda. Mit nem látok, látunk még?

Nem nézünk oda, ha sérült embert látunk.

Nem nézünk oda, amikor papírdobozból eszkábált vackán alvó hajléktalan fekszik az utcán.

Elfordítjuk a fejünket a koldustól.

Nem látjuk meg, ha nehezen mozgó, idős ember igyekszik utolérni a buszt.

Átlépjük a járdán fekvőt, meg sem bizonyosodva arról, szívroham, vagy az ital lökte elénk.

Nem nézünk oda, ha néhány növendék bűnöző üt egy gyereket.

A padon ülő, tompa tekintetű asszonyt sem látjuk, aki egy ócska szatyorral az ölében talán éppen felad mindent.

Nem halljuk meg a kifosztott kiáltását.

Nem nézünk oda, ha véres, összevert ember hever a parkban.

Jobb nem látni semmit.

Persze van, amikor felnézünk. Ha elég erős az inger. Ha ezrek állnak sorba egy tányér levesért. Ha valaki végső elkeseredettségében kiugrik az emeletről. Azt meglátjuk. Még le is fotózzuk, felposztoljuk a Facebookra.

Meglátjuk az interneten a szívszorító képeket. Koszos, hatalmas szemű gyerekek a semmi szélén. Kenyeret majszoló kislány. Reménytelen tekintetű fiatal anya. Ezen nagyon meg tudunk hatódni, fel tudunk háborodni. Akkor is, ha az a  fotó történetesen Romániában, vagy Bangladesben készült. Elég azt gondolni, nálunk örökítette meg valaki a nyomort. Akkor tudunk hördülni, megosztani, kommentelni. Ha a szomszédunk kerül bajba, az nem annyira érdekes.

Magunk tesszük élhetetlenné a napjainkat.

Nem nézünk oda, ha Horthy szobrokat avatnak.

Nem nézünk oda, ha egész falvakat fosztanak meg a megélhetéstől, elrabolván a környező termőföldet.

Nem nézünk oda, ha családokat lakoltatnak ki, mert nem tudták fizetni a törlesztőt, a rezsit.

Nem nézünk oda, ha meghamisítják a történelmünket, a múltunkat.

Nem nézünk oda, ha a nyomor szélére gőgös stadionokat épít az eszelős önkény.

Nem nézünk oda, ha kétségbeesett orvosok üvöltenek a betegeikért.

Nem nézünk oda, ha sok embernek nincs már hová hátrálni.

Nem nézünk oda, ha a szerencsétleneket földönfutóvá teszi a hatalom.

Nem nézünk oda, ha a nincsteleneket elüldözi az önző város.

Nem nézünk oda, ha a pökhendi senkik a segítséget is megtagadják az éhezőktől, kitiltva az ételosztó szervezeteket. Takarodjanak valahová, el a vezetés szeme elől. Ahol nem kell szembesülniük a nincstelenséggel, az éhezéssel, a bűzzel, a reménytelenséggel.

Nem nézünk oda, ha kifosztanak, megnyomorítanak mindenkit körülöttünk. Nem nézünk oda, mert abban bízunk, úgy mi majd megússzuk.

Pedig nem fogjuk megúszni. Ami körülöttünk történik, akkor is ott van, ha nem akarjuk látni.

Tenni ellene senki nem fog helyettünk. Mert a mi dolgunk. Nézzünk szét és ha nem tetszik a látvány, változtassunk rajta. Ostoba nép az, akit néhány száz hatalmaskodó senkiházi képes meghunyászkodásra bírni. Nem tetszik, ami körülvesz minket? Hát változtassuk meg! A következő hatalmaskodók sem lesznek jobbak? Kényszerítsük ki, hogy jobbak legyenek!

Nem nézünk oda, hanem inkább félreforditjuk tekintetünket, vagy lehajtjuk fejünket. Hogy ne lássuk mások tönkremenetelét. Mert velünk ilyesmi úgysem…

Aztán egyszercsak már ránk sem néznek! Mert bekövetkezett, hogy mi is…!

Lehajtott fejjel élünk-amennyiben életnek nevezhető ez a katyvasz-amibe belemásztunk.

Hogyan is élhet egy egész ország lehajtott fejjel?

ÉBREDJ MÁR FEL VÉGRE MAGYAR!  EMELD FEL A FEJED!  LÁSS!

TPP avagy a multik totális hatalomátvétele

A WikiLeaks újabb bombája. A legnagyobb titokban tárgyalt Transz-Csendes-óceáni Partnerség a profitéhes óriásvállalatok jogait az emberek és kormányok jogai fölé helyezi.

A nekik nem tetsző rendeleteket és törvényeket jogi úton megtámadhatják, weboldalakat blokkolhatnak. Akár olvasunk, írunk, publikálunk, gondolkodunk, figyelünk, táncolunk, énekelünk vagy feltalálunk, akár gazdálkodunk vagy ételt fogyasztunk, betegek leszünk most vagy később, a TPP célkeresztjében vagyunk. Mindez persze a csendes-óceáni régióra vonatkozik, de ugyanúgy működnek más kereskedelmi paktumok is.

A teljes dokumentum itt tölthető le: http://wikileaks....lease.html

Az RT engedélyével. With the kind permission of RT Channel.
http://www.youtube.com/channel/UCpwvZwUam-URkxB7g4USKpg

NSA-botrány: Obama látszatreformja

Barack Obama amerikai elnök semmit sem tett volna Edward Snowden informatikus és más, előtte megszólaló közérdekű bejelentők leleplezései nélkül - jelentette ki pénteken a CNN-nek nyilatkozva Julian Assange, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója. Az MTI tudósítójának írása.

Assange, aki az elnöknek az elektronikus hírszerzés reformjáról mondott beszédére reagálva szólalt meg, úgy fogalmazott, kínos lehet egy államfő számára, hogy 45 percig így beszéljen és közben szinte semmit sem mondjon.

A 42 éves ausztrál aktivista, aki 2012 júniusában Ecuador londoni nagykövetségére menekült, hogy elkerülje az Egyesült Államoknak történő kiadatást, úgy vélekedett, hogy az Obama által meghirdetett reformok meglehetősen gyengék, egyszerűen a kongresszusra és felügyelő bizottságokra hárították át a teendőket. Assange azt is kifogásolta, hogy a változások nem hoznak majd nagyobb nyilvánosságot a külföldi hírszerzést felügyelő titkos bíróság munkájába.

Kattintson és nézegessen képeket is!

"Sok hazugságot hallottunk Obamától ebben a beszédben" - állította.

Julian Assange kijelentette, hogy noha az Egyesült Államokban jelentések szerint leállították az ellene folyó nyomozást, egy virginiai szövetségi ügyész továbbra is szorgalmazza felelősségre vonását. A WikiLeaks alapítójának szövetségesei egyébként segítséget nyújtottak Snowdennek, amikor tavaly Moszkvába szökött.

A WikiLeaks azáltal vált világszerte közismertté, hogy leközölt több mint 700 ezer titkos amerikai katonai és kormányzati iratot, amelyet egy Irakban szolgáló amerikai katona, Bradley Manning szolgáltatott ki a számára. Manningot tavaly augusztusban 35 évre ítélte a katonai bíróság.

Mit is mondott Obama?

Barack Obama amerikai elnök a jelfelderítés (rádió, elektronikus és egyéb műszaki eszközökkel végzett hírszerzés) gyakorlatának átalakításáról pénteken mondott beszédében ígéretet tett arra, hogy a jövőben nem fogják lehallgatni a baráti kormányok vezetőit.

"Egyértelművé tettem a hírszerző szolgálatok számára, hogy - hacsak ennek nincsen kényszerítő nemzetbiztonsági oka - nem fogjuk megfigyelni közeli barátaink és szövetségeseink állam- és kormányfőinek kommunikációját" - hangoztatta az elnök az igazságügyi minisztériumban tartott beszédében.

Elmondta: arra utasította nemzetbiztonsági tanácsadó csapatát és a hírszerző szerveket, hogy külföldi partnereikkel mélyítsék el az együttműködést a bizalom helyreállítása érdekében.

"Hadd legyek világos: hírszerző ügynökségeink világszerte folytatni fogják az információgyűjtést a kormányok - nem az egyszerű állampolgárok - szándékaival kapcsolatban, ugyanúgy, ahogy azt minden más ország hírszerző szolgálatai teszik" - hangsúlyozta Obama.

"Nem fogunk bocsánatot kérni pusztán azért, ha a mi hírszerzésünk esetleg jobb. De az olyan állam- és kormányfőknek, akikkel szoros együttműködést folytatunk, és akiknek az együttműködésétől függünk, biztosnak kell érezniük magukat afelől, hogy valós partneri minőségükben nem fenyegetjük őket. A változások, amelyeket elrendeltem, ezt a célt szolgálják" - mondta.

"Közeli barátaink és szövetségeseink vezetői megérdemlik, hogy tudják: ha meg akarom tudni, hogy mit gondolnak, akkor fel fogom emelni a telefont, hogy felhívjam őket, nem pedig a megfigyelőkhöz fordulok majd" - mondta.

Beszédében Obama azonban elsősorban az amerikaiakat igyekezett megnyugtatni arról, hogy az Egyesült Államok hírszerzése mérlegelni fogja a magánélet sérthetetlenségével kapcsolatos aggályokat az adatgyűjtés során, amelyet a Moszkvába szökött amerikai informatikus, Edward Snowden leplezett le.

Az elnök kijelentette, hogy az általa megismert tények alapján az amerikai hírszerzésnek nem volt célja a törvénysértés vagy az amerikaiak polgárok szabadságjogainak megsértése. Mint mondta, a hírszerző szervek, beleértve a Nemzetbiztonsági Ügynökséget (NSA) is, következetesen betartják a hétköznapi emberek magánéletének sérthetetlenségére vonatkozó előírásokat.

Az elnök nem kívánt találgatásokba bocsátkozni - az általa név szerint említett - Snowden tetteiről vagy indítékairól, de rámutatott, hogy az is több évbe telik majd, amíg teljes mértékben sikerül majd felfogni, milyen károkat okozott a kiszivárogtatás. Hangsúlyozta, hogy az ország védelme részben azoktól függ, akikre rábízták az államtitkokat.

Obama elrendelte, hogy kezdődjön meg az átmenet a tömeges adatgyűjtés jelenlegi gyakorlatától egy olyan mechanizmus felé, amely anélkül is fenntartja majd az Egyesült Államok jelenlegi hírszerzési képességét, hogy a metaadatokat a kormányzatnak kellene tárolni. Az elnök ugyanakkor - az általa felállított szakbizottság ajánlása ellenére - nem kezdeményezte, hogy a metaadatokat egy harmadik fél tárolja.

Az elnök a hírszerzési programok átláthatóságát célzó reformok keretében felhatalmazást kért a kongresszustól egy nem kormányzati szószólói testület felállítására, amely a jelentősebb terrorgyanús esetekkel kapcsolatban hallathatná hangját a külföldi hírszerzést felügyelő titkos bíróság (FISC) előtt.

Közölte, hogy megnöveli a hírszerzés feletti kormányzati ellenőrzést, a rendkívüli helyzetek kivételével a FISC engedélyhez köti a szakszolgálatoknak a metaadatokhoz történő hozzáférését és előírja a hírszerzési prioritások évenkénti felülvizsgálatát. A kommunikációs cégek ezentúl több információt oszthatnak meg a nyilvánossággal a feléjük irányuló kormányzati adatkérelmekkel kapcsolatban.

Obama hangsúlyozta, hogy az amerikai hírszerző szolgálatok a metaadatokat kizárólag terrorelhárításra, az amerikai és a szövetséges erők megvédelmezésére és a szervezett bűnözés elleni harc céljaira használhatják fel.

"A lényeg az, hogy az emberek szerte a világon - függetlenül a nemzetiségüktől - tudják, hogy az Egyesült Államok nem kémkedik az olyan egyszerű emberek ellen, akik nem jelentenek veszélyt a nemzetbiztonságunkra, és a magánéletük sérthetetlenségével kapcsolatos aggályaikat figyelembe vesszük. Ez a külföldi vezetőkre is igaz" - mondta Barack Obama.

Pogány Demeter

Senkinek sem tetszenek Obama ötletei

Egy nappal azután, hogy a német kormány üdvözölte Barack Obama javaslatait az Egyesült Államok hírszerzői tevékenységének felülvizsgálatára, az igazságügyi miniszter már úgy fogalmazott, hogy az elnöki javaslatok nem kielégítőek Berlin számára.
Az Angela Merkel vezette nagykoalíciós kormány szociáldemokrata igazságügyi tárcavezetője, Heiko Mass egy lapinterjúban kijelentette, hogy az amerikai hírszerzői-lehallgatói tevékenység kilátásba helyezett korlátozása nem megy elég messze. Mass szerint az elveszett bizalmat Washington csak akkor nyerheti vissza, ha az Egyesült Államokkal sikerül egy olyan jogilag kötelező megállapodást aláírni, amely védi valamennyi állampolgár személyes adatait.

ATV

Lázár: széles sávú internetet viszünk minden magyar háztartásba

2018-ra széles sávú internetnek kell lennie minden magyar háztartásban, ez a kormány egyik célja a következő négy évre – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető államtitkár pénteken Csanádalbertin.

Lázár János az ötszáz lakosú Csongrád megyei településen, a községházán rendezett lakossági fórumon, mintegy száz ember előtt azt mondta, hogy nem lehet annyi buszjáratot indítani vagy olyan közel hozni a szolgáltatásokat a kistelepülésekhez, amely versenyképes lenne az infokommunikációs technológiával.

A világháló használatához szükséges eszközök egyre olcsóbbak lesznek, és az ehhez nélkülözhetetlen ismeretek is alapkészségé válnak. Egyre többen vannak, akik otthonról intézik ügyeiket, fizetik be a gáz- vagy villanyszámlát, ráadásul ezzel megtakarítást is tudnak elérni – tette hozzá.

A kistelepülések számára kulcskérdés a gyors internetelérés kiépítése, amellyel közelebb lehet hozni a világot az itt élőkhöz. Az internet segítheti a munkavégzést, egyszerűbbé teszi a köz- vagy akár az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést – hangsúlyozta az államtitkár.

Ahhoz, hogy a széles sávú internet eljusson minden háztartásba, négy év kemény munkára és több száz milliárd forintos beruházásra van szükség, de a program előkészítése már folyik – mondta Lázár János.

(Origo)

Tízezer helyszínen, 854 ezer amerikai végez titkosszolgálati munkát

A Voronszovszkij park Moszkva délnyugati részén, felkapott környéken található. Ryan Fogle ezt a helyszínt választotta, hogy találkozzon célpontjával 2013 májusában. A 29 éves Fogle papíron az amerikai nagykövetség politikai osztályának egyik titkára volt, valójában a CIA speciális ügynökeként dolgozott Moszkvában. Parókában, nyolcvanezer euróval a zsebében indult a találkozóra. „Évi egymillió dollárt is kereshetsz” – mondta korábban telefonon az orosz titkosszolgálat egyik munkatársának. „Százezer dollárt adunk előre, de csak ha most azonnal tudunk találkozni. Igen vagy nem?” A távolban, az esti árnyékok között már ki tudta venni egy várakozó férfi alakját. „Igen, már látlak. Mindjárt ott leszek” – súgta a mobiljába Fogle, akit pillanatokkal később az orosz titkosszolgálat munkatársai elfogtak, egy várakozó autóba tuszkoltak és elvittek. A Hetek cikke.

Az amerikai hírszerzés centrumában sokáig emberek álltak, olyan kémek, mint Fogle vagy az a Nathan Hale, akit még a függetlenségi háború idején, az ellenséges vonalak mögött fogtak el és akasztottak fel az angolok. Habár bizonyos mértékig mindig is szükség lesz kémekre, a hangsúly más irányba tolódott el. A hidegháború vége felé az amerikai kémek a Szovjetunió területén már katasztrofális eredményekkel működtek. A CIA-s Aldrich Ames és az FBI-os Robert Hanssen kettős ügynököknek köszönhetően a szovjetek a CIA által beszervezett tucatnyi kém mindegyikét elfogták és kivégezték. Az aktívan tartott ügynököket pedig az oroszok szisztematikusan dezinformálták.

Így kezdett egyre nagyobb szerepet kapni a technikai hírszerzés, és alakult át a CIA egy elsődlegesen kémek alkotta hivatalból egy kiberháborúkat vívó és drónokat működtető titkos katonai szervezetté. Ma már a technokémek teszik ki a hírszerző ügynökségek személyzetének túlnyomó részét – ilyenek a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatói és kódfeltörői, a Nemzeti Felderítési Hivatal műholdakat készítő és működtető mérnökei, az Állami Geoinformációs Szolgálat képelemzői és digitálistérkép-készítői.

A sokszor automatizált és mára rendkívül kiterjedt hírszerző tevékenység azonban sokakban komoly aggodalmakat kelt. Egy amerikai állampolgár ma nem tud anélkül telefonálni, hogy az NSA ne rögzítené a hívással kapcsolatos adatokat – ötven évre.

Ugyanazok a műholdak, amelyek naponta kétszer haladnak el Irán fölött, az Egyesült Államok egén is átrepülnek. A nemzetközi telefonhívásokat hordozó optikai kábelek, amelyeket az NSA lehallgat, helyi hívásokat is közvetítenek. Milyen mértékű adatgyűjtés szükséges és megengedhető? És ki tartja szemmel a megfigyelőket? Ezek egy demokrácia velejéig ható kérdések, a rossz válaszok pedig nagyon hamar a diktatúrához vezető pályára állíthatnak rá egy országot – figyelmeztet James Bamford, a Time magazin titkosszolgálatokról szóló különszámában.

A Fort Meade katonai bázis Maryland államban található. A bázishoz tartozó English Avenue sugárút végéhez közeledve fákkal körülvett, szigorúan őrzött telken található egy gyönyörű viktoriánus kastély. A telek bejáratát kicsiny ágyúk, az épületét dór oszlopok jelzik. Ez a ház ad otthont Keith Alexander tábornoknak, aki a Nemzetbiztonsági Ügynökség igazgatója és az amerikai történelem legnagyobb hatalommal rendelkező titkosszolgálati vezetője.

Öt kilométerre innen található az ő szupertitkos birodalma, egy elektromos kerítésekkel és tűzfalakkal, retinaszkennerekkel és ujjlenyomat-leolvasókkal felszerelt állam az államban. A biztonsági kamerák mindent rögzítenek, a Nemzetbiztonsági Ügynökség fehér rendőrautói járőröznek a területen. De mindezen biztonsági intézkedések ellenére az NSA féltve őrzött titkai mára napvilágra kerültek – nem egy külső behatolás, hanem Edward Snowden belső szivárogtatása következtében. A Snowden által nyilvánosságra hozott dokumentumokból derült ki, hogy az NSA széles körben figyeli az emberek mobiltelefon-hívásait és internetes tevékenységét az Egyesült Államokban és világszerte. Sokak szerint az ügynökségnek ez és más tevékenysége is törvénytelen és az amerikai alkotmányba is ütköző. Mások szerint Snowden volt az, aki önkényes akciójával megtorpedózta az amerikai hírszerzés munkáját, és veszélybe sodorta mindazok életét, akiket a hírszerzés védeni próbál.

Az NSA 35 ezer alkalmazottal dolgozik, éves költségvetése 10,8 milliárd dollár. A nemzetközi szintű lehallgatások mellett az NSA az interneten zajló minden adatforgalmat igyekszik átcsatornázni a saját szerverein, hogy így ellenőrizni tudja a globális digitális kommunikációt. Az amerikai telefontársaságokkal állítólag titkos háttérmegállapodások jöttek létre, amelyek révén az NSA le tudja hallgatni a telefonbeszélgetéseket. A PRIZMA-program pedig arról szólt, hogy a kilenc legnagyobb internetes vállalat, köztük a Google és a Yahoo is elérhetővé tegyék az NSA számára az ügyfeleik adatait, a keresőrendszerek és az e-mailek alapján.

A Nemzetbiztonsági Ügynökség telefonos adatgyűjtő programja eddig „semmilyen kimutatható hatással nem volt a terrorista cselekmények megelőzésére” – állítja a New America Foundation washingtoni székhelyű kutatócsoport tanulmánya. A jelentés 225, az Egyesült Államok területén elkövetett vagy tervezett terrorista cselekmény körülményeit vizsgálta. Michael Morell, a CIA egykori igazgatója és a jelentést publikáló öttagú bizottság egyik tagja azonban rámutatott: ha a fontos adatgyűjtő program egy évtizeddel korábban létezett volna, akkor valószínűleg megelőzhető lett volna a szeptember 11-ei merénylet. „Ez a program jó eséllyel megakadályozhatja a következő szeptember 11-ét – egyetlen egy siker is felbecsülhetetlen értékűvé teszi.” December végén egy szövetségi bíróság kimondta, hogy az NSA telefonos adatgyűjtése törvényszerű, ugyanakkor egy másik bíró megkérdőjelezte a program alkotmányosságát. Várhatóan az ügy nemsokára az amerikai Legfelsőbb Bíróság elé fog kerülni.

A Washington Post munkatársai két éven keresztül kutattak az amerikai titkosszolgálatokkal kapcsolatban. Dana Priest és William Arkin jelentése szerint a szeptember 11-ét követő években a hírszerzési tevékenység annyira nagyra nőtt, hogy annak mind a költségvetését, mind a hatékonyságát lehetetlen megállapítani. Amerika-szerte 1271 kormányzati hivatal és 1931 privát cég végez terrorelhárító, nemzetvédelmi vagy hírszerző tevékenységet, összesen tízezer helyszínen. 854 ezer amerikai állampolgár végez titkosszolgálati munkát. 2001. szeptember 11-e óta csak Washingtonban vagy környékén 33 épületet, három Pentagonnyi területet húztak fel a szolgálatok számára.

Szintén a Washington Post hozta nyilvánosságra, hogy a NSA olyan számítógép fejlesztésén dolgozik, amely szinte bármilyen kódot képes lesz feltörni. A hipergyors kvantumszámítógép a jelenlegi számítógépek lineáris számolási technikájával szemben képes lesz több kalkuláció egyidejű elvégzésére. Az ügynökség eddig 80 millió dollárt költött erre a projektjére.

ATV

Okos fegyverek oktalan embereknek a pusztításhoz

Okosfegyverek: már ilyen kategória is van. Linux operációs rendszer fut rajtuk és lényegében majdnem mindent elvégeznek a lövész helyett.

Nemrég még fantasztikus filmekben láthattunk megoldásokat arra, hogy a célzás folyamatának leggyengébb láncszemét, tehát az ember teljesítményét javítsa fel valamilyen nagytudású szuperfegyver. Manapság viszont már létezik konkrét példa is arra, hogy okostelefon, okosóra és egyéb kütyük után sajnos mesterlövész puskákban is okos bővítéseket találhatunk. Naná, hogy az Egyesült Államokban fejlesztették...

A TrackingPoint nevezetű cég bejelentette, hogy hat olyan úgynevezett okosfegyvert szállított le kipróbálásra az Egyesült Államok hadseregének, melyek közül a legolcsóbb 10 ezer dollárba (2,25 millió forint), a legdrágább pedig 27 ezer dollárba (6 millió forint) kerül. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy mitől okosak ezek a fegyverek, illetve, hogy miért kerülnek ilyen sokba?

Nos, a TrackingPoint okosfegyvereiben egy miniatűr számítógép teljesít szolgálatot, mely Linux operációs rendszert futtat. A csúcstechnológiás lőfegyverek a lövések leadása előtt monitorozzák a helyszíni körülményeket, így például a légköri adatokat, a hőmérsékletet, a nyomást, a célpont távolságát, majd pedig ezek ismeretében kiszámolják, hogy pontosan hogyan, s milyen módon kell elvégezni a lövést. A felhasználónak lényegében nincs más dolga, mint virtuálisan megjelölni a célpontot, ezt követően a rendszer elvégzi a szükséges beállításokat, végül pedig csak meg kell húzni a ravaszt. Az alábbi, erkölcsileg megkérdőjelezhető videón egy 12 éves kislány talál el egyszerűen különféle célpontokat, akár 1000 yardnyi, azaz majdnem egy kilométeres távolságból. Akadnak egyébként a cégnek olyan kisfilmjei is, ahol afrikai vadászatokkal promózzák a fegyvert, ezt már végképp nem akartuk használni a cikkben.

A puskákba integrált kamerák képét akár egy távoli tableten, vagy okostelefonon is figyelemmel lehet kísérni, illetve akár videófelvétel is készíthető magáról a lövésről és annak hatásáról. Egyelőre csak bízni tudunk abban, hogy az elkövetkezendő években a YouTube-on nem szaporodnak majd el az ilyen és ehhez hasonló videók, illetve kíváncsian várjuk, hogy az USA katonaságánál vajon mennyire válnak majd be az első okosfegyverek.

TechNet

Nyiljon az a bicska!

A tavaly év végén életbe lépett rendeletet követően – miszerint a főváros legtöbb közterületén megtiltották az fedél nélküliek életvitelszerű tartózkodását – újabb intézkedés keserítheti meg a hajléktalanok életét egy rendelettervezet szerint: korlátoznák ugyanis a közterületi ételosztás és jótékonysági események engedélyezését.

Már megszokott kép…VOLT! A tavaly év végén életbe lépett rendeletet követően – miszerint a főváros legtöbb közterületén megtiltották az fedél nélküliek életvitelszerű tartózkodását – újabb intézkedés keserítheti meg a hajléktalanok életét egy rendelettervezet szerint: korlátoznák ugyanis a közterületi ételosztás és jótékonysági események engedélyezését.
Ha lenne fizetésük, eszükbe sem jutna ingyen ételért ácsorogni, de egy “rendes munkahelyre” be sem engedik őket. Ezt mondták lapunknak azok az emberek, akik a szegénység elleni küzdelem világnapján októberben a Blaha Lujza téri szökőkút mellett ácsorogtak egy zsák krumplira várva. Ez egy népszerű és könnyen megközelíthető hely, ám lehet, hogy hamarosan nem lehet majd ott ételt osztani. A Főpolgármesteri Hivatal ugyanis úgy döntött, egységes koncepciót készít a közterületi ételosztások engedélyezéséről, ennek elkészültéig viszont az egyedi, közterületen történő ételosztási kérelmeket egyelőre nem bírálják el. Ennek állítólag a lakossági panasz az oka: “az ételosztások kapcsán közegészségügyi, köztisztasági problémák is felmerültek: ugyanis az oda kihelyezett mobil illemhelyek környékén elviselhetetlen bűz terjengett”. Ez az érvelés furcsán hat, hiszen sok rendezvényen alkalmazzák, de eddig arról nem lehetett hallani, hogy például a főváros által támogatott Nemzeti Vágtát, vagy más nagyszabású szabadtéri rendezvényt hasonló indokkal megtiltanának, pedig a mobilvécé szaga valószínűleg ott is ugyanolyan.
Eközben tegnap és ma a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Baptista Szeretetszolgálat kétezer adag meleg étellel és forró teával várja a rászoruló embereket, igaz nem közterületen, hanem a máltaiak Bem rakparti központjának udvarán terítettek meg a szegényeknek.
A fővárosnak nem ez az első intézkedése a szegények és a hajléktalanok ellen. Tavaly év végén Budapest legtöbb közterületéről kitiltotta a fedél nélkülieket. A rendelet értelmében a hontalanok tartózkodása jogellenes a világörökségi területeken, a megállókban, az utasvárókban, a hidakon és lépcsőkön, a Liszt Ferenc repülőtéren, a Népligetben, e mellett tiltott terület 29 kiemelt aluljáró és 50 méteres körzetük. A tilalom kiterjed a játszóterekre, a köztemetőkre, valamint 100 méteres körzetükre is, de már több kerület is tiltást kért saját területére. A fedél nélküliek elzárásra és bírságra számíthatnak, ha az intézkedő rendőr tiltott területen találja őket, aki először a terület elhagyására kéri a renitenseket. Ha az illető ennek nem tesz eleget, a rendőr azonnal szabálysértési eljárást kezdeményezhet ellene, és a hajléktalant előállítják a kormányhivatalba. Ha ünnepnapon, éjszaka vagy más munkaszüneti időszakban ,,érik tetten” a hajléktalant, a területileg illetékes hajléktalanszállóra kell őt előállítani.
(NÉpszava)