Barack
Obama amerikai elnök semmit sem tett volna Edward Snowden informatikus
és más, előtte megszólaló közérdekű bejelentők leleplezései nélkül -
jelentette ki pénteken a CNN-nek nyilatkozva Julian Assange, a WikiLeaks
kiszivárogtató portál alapítója. Az MTI tudósítójának írása.
Assange,
aki az elnöknek az elektronikus hírszerzés reformjáról mondott
beszédére reagálva szólalt meg, úgy fogalmazott, kínos lehet egy államfő
számára, hogy 45 percig így beszéljen és közben szinte semmit sem
mondjon.
A
42 éves ausztrál aktivista, aki 2012 júniusában Ecuador londoni
nagykövetségére menekült, hogy elkerülje az Egyesült Államoknak történő
kiadatást, úgy vélekedett, hogy az Obama által meghirdetett reformok
meglehetősen gyengék, egyszerűen a kongresszusra és felügyelő
bizottságokra hárították át a teendőket. Assange azt is kifogásolta,
hogy a változások nem hoznak majd nagyobb nyilvánosságot a külföldi
hírszerzést felügyelő titkos bíróság munkájába.
"Sok hazugságot hallottunk Obamától ebben a beszédben" - állította.
Julian
Assange kijelentette, hogy noha az Egyesült Államokban jelentések
szerint leállították az ellene folyó nyomozást, egy virginiai szövetségi
ügyész továbbra is szorgalmazza felelősségre vonását. A WikiLeaks
alapítójának szövetségesei egyébként segítséget nyújtottak Snowdennek,
amikor tavaly Moszkvába szökött.
A
WikiLeaks azáltal vált világszerte közismertté, hogy leközölt több mint
700 ezer titkos amerikai katonai és kormányzati iratot, amelyet egy
Irakban szolgáló amerikai katona, Bradley Manning szolgáltatott ki a
számára. Manningot tavaly augusztusban 35 évre ítélte a katonai bíróság.
Mit is mondott Obama?
Barack
Obama amerikai elnök a jelfelderítés (rádió, elektronikus és egyéb
műszaki eszközökkel végzett hírszerzés) gyakorlatának átalakításáról
pénteken mondott beszédében ígéretet tett arra, hogy a jövőben nem
fogják lehallgatni a baráti kormányok vezetőit.
"Egyértelművé
tettem a hírszerző szolgálatok számára, hogy - hacsak ennek nincsen
kényszerítő nemzetbiztonsági oka - nem fogjuk megfigyelni közeli
barátaink és szövetségeseink állam- és kormányfőinek kommunikációját" -
hangoztatta az elnök az igazságügyi minisztériumban tartott beszédében.
Elmondta:
arra utasította nemzetbiztonsági tanácsadó csapatát és a hírszerző
szerveket, hogy külföldi partnereikkel mélyítsék el az együttműködést a
bizalom helyreállítása érdekében.
"Hadd
legyek világos: hírszerző ügynökségeink világszerte folytatni fogják az
információgyűjtést a kormányok - nem az egyszerű állampolgárok -
szándékaival kapcsolatban, ugyanúgy, ahogy azt minden más ország
hírszerző szolgálatai teszik" - hangsúlyozta Obama.
"Nem
fogunk bocsánatot kérni pusztán azért, ha a mi hírszerzésünk esetleg
jobb. De az olyan állam- és kormányfőknek, akikkel szoros együttműködést
folytatunk, és akiknek az együttműködésétől függünk, biztosnak kell
érezniük magukat afelől, hogy valós partneri minőségükben nem
fenyegetjük őket. A változások, amelyeket elrendeltem, ezt a célt
szolgálják" - mondta.
"Közeli
barátaink és szövetségeseink vezetői megérdemlik, hogy tudják: ha meg
akarom tudni, hogy mit gondolnak, akkor fel fogom emelni a telefont,
hogy felhívjam őket, nem pedig a megfigyelőkhöz fordulok majd" - mondta.
Beszédében
Obama azonban elsősorban az amerikaiakat igyekezett megnyugtatni arról,
hogy az Egyesült Államok hírszerzése mérlegelni fogja a magánélet
sérthetetlenségével kapcsolatos aggályokat az adatgyűjtés során, amelyet
a Moszkvába szökött amerikai informatikus, Edward Snowden leplezett le.
Az
elnök kijelentette, hogy az általa megismert tények alapján az amerikai
hírszerzésnek nem volt célja a törvénysértés vagy az amerikaiak
polgárok szabadságjogainak megsértése. Mint mondta, a hírszerző szervek,
beleértve a Nemzetbiztonsági Ügynökséget (NSA) is, következetesen
betartják a hétköznapi emberek magánéletének sérthetetlenségére
vonatkozó előírásokat.
Az
elnök nem kívánt találgatásokba bocsátkozni - az általa név szerint
említett - Snowden tetteiről vagy indítékairól, de rámutatott, hogy az
is több évbe telik majd, amíg teljes mértékben sikerül majd felfogni,
milyen károkat okozott a kiszivárogtatás. Hangsúlyozta, hogy az ország
védelme részben azoktól függ, akikre rábízták az államtitkokat.
Obama
elrendelte, hogy kezdődjön meg az átmenet a tömeges adatgyűjtés
jelenlegi gyakorlatától egy olyan mechanizmus felé, amely anélkül is
fenntartja majd az Egyesült Államok jelenlegi hírszerzési képességét,
hogy a metaadatokat a kormányzatnak kellene tárolni. Az elnök ugyanakkor
- az általa felállított szakbizottság ajánlása ellenére - nem
kezdeményezte, hogy a metaadatokat egy harmadik fél tárolja.
Az
elnök a hírszerzési programok átláthatóságát célzó reformok keretében
felhatalmazást kért a kongresszustól egy nem kormányzati szószólói
testület felállítására, amely a jelentősebb terrorgyanús esetekkel
kapcsolatban hallathatná hangját a külföldi hírszerzést felügyelő titkos
bíróság (FISC) előtt.
Közölte,
hogy megnöveli a hírszerzés feletti kormányzati ellenőrzést, a
rendkívüli helyzetek kivételével a FISC engedélyhez köti a
szakszolgálatoknak a metaadatokhoz történő hozzáférését és előírja a
hírszerzési prioritások évenkénti felülvizsgálatát. A kommunikációs
cégek ezentúl több információt oszthatnak meg a nyilvánossággal a
feléjük irányuló kormányzati adatkérelmekkel kapcsolatban.
Obama
hangsúlyozta, hogy az amerikai hírszerző szolgálatok a metaadatokat
kizárólag terrorelhárításra, az amerikai és a szövetséges erők
megvédelmezésére és a szervezett bűnözés elleni harc céljaira
használhatják fel.
"A
lényeg az, hogy az emberek szerte a világon - függetlenül a
nemzetiségüktől - tudják, hogy az Egyesült Államok nem kémkedik az olyan
egyszerű emberek ellen, akik nem jelentenek veszélyt a
nemzetbiztonságunkra, és a magánéletük sérthetetlenségével kapcsolatos
aggályaikat figyelembe vesszük. Ez a külföldi vezetőkre is igaz" -
mondta Barack Obama.
Pogány Demeter
Senkinek sem tetszenek Obama ötletei
Egy nappal azután, hogy a német kormány üdvözölte Barack Obama
javaslatait az Egyesült Államok hírszerzői tevékenységének
felülvizsgálatára, az igazságügyi miniszter már úgy fogalmazott, hogy az
elnöki javaslatok nem kielégítőek Berlin számára.
Az Angela Merkel vezette nagykoalíciós kormány szociáldemokrata igazságügyi tárcavezetője, Heiko Mass egy lapinterjúban kijelentette, hogy az amerikai hírszerzői-lehallgatói tevékenység kilátásba helyezett korlátozása nem megy elég messze. Mass szerint az elveszett bizalmat Washington csak akkor nyerheti vissza, ha az Egyesült Államokkal sikerül egy olyan jogilag kötelező megállapodást aláírni, amely védi valamennyi állampolgár személyes adatait.
ATV
Az Angela Merkel vezette nagykoalíciós kormány szociáldemokrata igazságügyi tárcavezetője, Heiko Mass egy lapinterjúban kijelentette, hogy az amerikai hírszerzői-lehallgatói tevékenység kilátásba helyezett korlátozása nem megy elég messze. Mass szerint az elveszett bizalmat Washington csak akkor nyerheti vissza, ha az Egyesült Államokkal sikerül egy olyan jogilag kötelező megállapodást aláírni, amely védi valamennyi állampolgár személyes adatait.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése