2012. május 24., csütörtök

Gazdag István: USA: a totalitarizmus kísértése

Ahogyan növekszik az arroganciája, úgy válik az amerikai birodalom egyre inkább rendőrállammá. Logikus módon a hadserege által idegenek megsemmisítésére használt módszereket a „haza” határain belül is alkalmazzák. Napjainkban az FBI ugyanúgy vizslatja az amerikai háztartásokat, mint a McCarthy-korszakban tette, csak most kommunista-szimpatizánsok helyett pacifista aktivistákra vadásznak, akiknek tevékenységét a „terrorizmus támogatásával” azonosítják. Az FBI hazai rajtaütései az amerikai haderő tengerentúli rajtaütéseit imitálják. Az USA kiterjedt - csaknem 2,5 millió (!) amerikait fogva tartó - börtönrendszere ahhoz a gulag-hálózathoz hasonlítható, amelyet külföldre telepített. Samu bácsi ma a világ börtönőre.
Egyáltalán nem számít újdonságnak, hogy az amerikai birodalom által előbb külföldön kipróbált rendőrségi módszereket utóbb amerikai állampolgárokra is alkalmazzák. Amikor a filippínók fellázadtak az USA ellen, miután 1898-ban „felszabadította” országukat Spanyolország uralma alól és ugyanazzal a lendülettel az egykori gyarmattartó helyébe lépett, az elfogott ellenállókat az ún. vizes tortúrának vetették alá, vagyis szétfeszített szájukba gumicsövön keresztül vizet öntöttek. Húsz évvel később a bebörtönzött amerikai békeaktivistákat ugyanígy kínozták.
Noha az amerikai alternatív média rendszeresen leleplezi a titkos hadseregek, titkos hadműveletek, offshore kínzóközpontok, ellenőrizetlen katonai kiadások, robotflották által viselt háborúk és célzott likvidálások gyakorlatát, az Egyesült Államokat uraló reakciós elit pozíciói megingathatatlannak tűnnek. A Kongresszus csaknem egyöntetűen támogatta Obama öt támadó háborúját és rendre megszavazza az egyéni szabadságjogokat szűkítő törvényeket. Maguk az amerikaiak pedig többnyire tiltakozás nélkül elfogadják, hogy a „nemzetbiztonság” nevében egyre inkább kordába szorítsák a magánéletüket. A Bush-rezsim összeállította a „megfigyelés alá vont” és a „repüléstől eltiltott” személyek listáját. Az egyéni szabadság ilyen fokú korlátozása még a második világháború leghisztérikusabb időszakában is elképzelhetetlen lett volna.
A kormány félelme ragályos, és egyre inkább átterjed a lakosságra is. Tavaly májusban a Kongresszus engedélyezte az ún. Hazafias törvény (Patriot Act) egyes részeinek ismételt alkalmazását, és a korábban idegen államok kémei vagy terrorszervezetek elleni megfigyelési módszereknek és eszközöknek az ún. „magányos farkasokkal” - vagyis idegen kormányokkal vagy terrorcsoportokkal semmiféle kapcsolatban nem álló amerikai állampolgárokkal - szembeni bevethetőségét. Ez valamiképpen az ECHELON-rendszer elfajulása, amelyet USrael és angolszász szövetségesei a második világháború óta az egész világ lehallgatására, politikai disszidensek nyomon követésére és gyártási titkok ellopására használnak.
Immáron az USA főügyésze engedélyezni fogja az FBI ügynökeinek, hogy kikutassák az állampolgárok szemeteskukáit, hogy behatoljanak számítógépeik adatbázisaiba, és hogy ismételten felderítő osztagokat használjanak olyan állampolgárok zaklatására, akiket egyébként a legcsekélyebb vétséggel sem gyanúsítanak, és mindezt anélkül, hogy törvényes engedélyre lenne szükségük (ahogyan a buszmegállókban várakozó utasok megmotozásához sem). A törvényes engedély hiánya különösen jelentőségteljes, mert az igazságszolgáltatás az állampolgár egyedüli bástyája a rendőri hatalom visszaéléseivel szemben. És Amerikában most ez a bástya eltűnt.
Alig hét hónappal azután, hogy a Nobel-békedíjas Obama aláírta az Egyesült Államokat lényegében rendőrállammá változtató Hazafias Törvény megújítását, egészen pontosan december 31-én, hogy minél kevésbé szúrjon szemet, Obama áldását adta az ún. Nemzetvédelmi Felhatalmazás Törvényére (NDAA) is, amelynek az 1031. és 1032. cikkelye engedélyezi a terroristaként azonosított egyénekkel vagy csoportokkal való együttműködéssel gyanúsított amerikai állampolgárok bármiféle jogi eljárás mellőzésével történő és korlátlan ideig tartó fogva tartását.
Ezentúl tehát az amerikai fegyveres erők és titkos szolgálatok az elnök parancsára nemcsak megölhetik bármelyik amerikai állampolgárt (és persze nem amerikait is, de az újdonságot az amerikaiak lehetséges likvidálása jelenti), hanem a saját kezdeményezésükre börtönbe is vethetnek - guantanamói vagy Abu Ghraib-i körülmények közé - minden terroristagyanús amerikait. Tekintettel a „terrorista” kifejezés meglehetősen laza értelmezésére és a védelem lehetőségének hiányára, ez valójában azt jelenti, hogy bármilyen ellenzéki vagy tiltakozó mozgalomhoz való tartozást terrorizmusnak nyilváníthatnak. Ma az USA majdnem ugyanott van, ahol a Szovjetunió volt a KGB-vel, az NDK a Stasival vagy Magyarország az ÁVH-val. Ráadásul az NDDA mögött már körvonalazódik egy másik liberticid törvény is, az Ellenség Kitoloncolásának Törvénye (Enemy Expatriation Act), amely megfosztaná állampolgárságuktól az „ellenséggel” való együttműködéssel vádolt (és nem szükségképpen elítélt) amerikaiakat.
Kérdés, hogy az amerikai civil társadalom tud-e és egyáltalán akar-e valamit tenni a sztálinista buldózer ellen, vagy a mindent elsöprő kormánypropaganda és médiadrill hatására a „nemzetbiztonság” oltárán feláldozza a maradék szabadságjogait is. Amikor egy birodalom hadat üzen valakinek, akkor az állampolgár élete leértékelődik, és nemcsak a csatamezőn, hanem az anyaországban is. Az imperializmus törvényszerűen ugyanolyan gyorsan teremt zsarnokságot az országon belül, ahogyan a háborút terjeszti külföldön. Az Amnesty International szerint „attól a pillanattól fogva, hogy egy kormánynak hatalmában áll korlátlanul bebörtönözni embereket, megvan a kockázata annak, hogy majdnem lehetetlenné válik e hatalom ellenőrzése. Obama elnök képtelennek mutatkozott egy tettre, adott esetben egy vétóra, amely leblokkolta volna az NDDA-ban lévő veszélyes rendelkezéseket. Ezzel még inkább hozzájárult az emberi jogok meggyöngüléséhez, és igazat adott az al-Kaida propagandájának.”
MD 2012. V. 23.


Diktatúra épül - Vegyi fegyvereket hordozó drónok Amerika felett


Egy texasi rendőrfőnök nemrég botránykeltő interjút adott a "The Daily" hírszolgáltatónak. Kiderült, hogy az amerikai vezetés a rendőri erők korszerűsítését tervezi, csakhogy nem az emberi tényezőt akarják tökéletesíteni, hanem a tömeggyártásban lévő emberi irányítás nélküli gépeket fogják bevonni a rendfenntartásba. Erről a tagállamok rendőri felső vezetéseit már értesítették is, így történhetett, hogy az információ részletei kiszivárognak.
A tervek szerint a drón haderőt nem csak háborús helyzetekben és felderítésre fogják bevetni, hanem az UAV egy típusának városi terepen történő leszállásra optimalizálják a szerkezeti felépítését és nagy mennyiségű könnygáz hordozására teszik alkalmassá. Persze, adott esetben nem csak könnygáz kibocsátására lesz alkalmas.
Az UAV ezen típusa folyamatosan jelen lesz az Egyesült Államok légtere felett. A városi használatra optimalizált drónok kisebb méretűek, így alkalmasak bejutni bármilyen épületbe, hogy vegyi fegyvereket bármilyen célponthoz eljuttassanak, és az amerikai vezetés a rendőri erők helyett ilyen gépek használatával képzeli el a tömegoszlatást is. A nagy amerikai "demokráciában" a tüntetők gyakorlatilag semmit nem tehetnek, mert a magasból kiengedik rájuk a könnygázt. Vagy ideggázt, ez innentől már csak az amerikai vezetés jellemén múlik - ami jelenleg csak a zsidót tartja embernek, a gójokat (nemzsidókat) pedig állatoknak. A helyzetet csak fokozza, hogy ezeket a gépeket izraeli és amerikai cégek közösen állítják elő, bizonyos típusokra pedig az amerikai kormány tisztán izraeli cégeknek adta ki a megrendelést.
A drónok amerikai légtérben használatának törvényi hátterét a kongresszus már februárban elintézte, a rendfenntartó erők számára pedig a napokban engedélyezték. A hangoskodó emberjogi szervezeteknek persze nem azzal van gondja, hogy robotrepülőgépek gyakorlatilag bármikor ideggázt engedhetnek az újabb adóemeléseket, vagy kilakoltatásokat ellenző tüntető tömegre, hanem azzal, hogy "mi van, ha hackerek átveszik az irányítást a gépek felett".
Ez egyben azt is előrevetíti, hogy a jövőben zajló rendszerváltások már egészen más jellegűek lesznek. A nemzeti oldalon terjedő összeesküvés elméletek a legyőzhetetlen sátáni ellenség képét betonozzák be, és ez az igazán veszélyes tényező, nem az épülőben lévő, eddigi legmodernebb eszközökre támaszkodó diktatúra - mert a helyzet soha nem kilátástalan.
Egy újfajta hadviselés van kialakulóban, és háborúban olyan nincsen, hogy az egyik fél alkalmazkodik, a másik pedig marad a kőbaltánál. A kényszer mindig megszüli a leghatékonyabb megoldásokat, és ezt a nemzeti oldalnak jól eszébe kell vésnie. Ami programok által irányított, afelett át lehet venni az irányítást. A cionista vezetésnek számolnia kell azzal, hogy adott esetben akár az ő ablakukon is berepülhet egy olyan vendég, amit a tömegtüntetések elgázosítására dollár-milliárdokért fejlesztettek ki.
Molnár István


Népesedési helyzet az Egyesült Államokban

 

A tavalyi év legújabb népszámlálási adatai szerint a kisebbségekhez tartozó újszülöttek száma a történelem során először felülmúlta a fehér csecsemőkét, közölte az Egyesült Államok Népszámlálási Hivatala.
Nem kell sokat hozzáfűzni, hiszen a számok magukért beszélnek.
50,4% etnikum [főként spanyolajkúak (26%), feketék (15%), ázsiaiak (4%) és egyéb (kevert fajú) kisebbségek – szám szerint ez 2,02 millió gyermeket jelent]
40,6% fehér amerikai
1990-ben ez az arány 73%-os többséget jelentett a nem spanyolajkú, fehér nők gyermekeinek számára.
Habár a gazdasági válságnak köszönhetően az újszülöttek száma csökkent, a kisebbségek körében ez nem számottevő. 2008 óta a fehér újszülöttek száma 11,4%-kal, míg a kisebbségi gyermekek száma csupán 3,2%-kal lett kevesebb. Négy államban (Hawaii, Kalifornia, Új-Mexikó, Texas) a kisebbségek száma már meghaladta az 50%-ot. De a többi állam is ezt a tendenciát követi…
A fehér emberekre jellemző a kiöregedés, ezzel szemben a spanyolajkúak termékenységi rátája 7 születés 1 halálesetre.
Az oktatás kérdése is fontos az Egyesült Államokban, hiszen a világpiacon Kínával kell versenyeznie, s ehhez elengedhetetlen a megfelelő szakképzetséggel rendelkező társadalom. A színesbőrűeknek évekbe telt asszimilálódni az oktatásba, de mindent egybevetve jelenleg az USA-nak nincs ennyi ideje, hogy versenyképes maradhasson.
Az egyetlen hivatalosan elfogadott álláspont a dologgal kapcsolatban pedig az, hogy ez egy rendkívül jó dolog és fontos mérföldkő, hiszen ez a generáció már úgy fog felnőni, hogy sokkal jobban hozzá van szokva a „sokszínűséghez”, mint elődeik. (Költői kérdés: ki veszi ezt be?)
Összességében ez az egész azt jelenti, hogy a társadalom egyharmada (36,6%) hozza világra az újszülött gyermekek több mint ötven százalékát!
Mindenki tisztában van ezzel, hogy hová vezet a folyamat, nem kell hozzá tudományos magyarázat, sem diploma…
Békési Balázs

Bezárathatja az ajkai timföldgyárat az állam

A környezetvédelmi államtitkár szerint akár végleg be is zárathatják a Mal Zrt. timföldgyárát, ha a cég nem akadályozza meg a vörösiszap-tározók porzását. Valószínűbb azonban, hogy a hatóságok kikényszerítik a porszennyezés megszüntetését.
Az állam végső esetben akár be is zárathatja az ajkai timföldgyárat, ha a gyárat üzemeltető Mal Zrt. nem szünteti meg a vörösiszap-tározókból szálló por terjedését - jelentette be Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár szerdán. A politikus közölte: a cégnek el kell kezdenie a Kolontár melletti tározók lefedését, hogy megakadályozza a porszennyezést. Ha nem teljesíti a hatósági előírásokat, a bányakapitányság több szankciót is alkalmazhat.
A további szennyezés megakadályozására a hatóság többek között dönthet úgy, hogy saját hatáskörben kiválaszt egy céget, amely megszünteti a porzást, majd a munka költségét ráterheli az üzemeltetőre. A környezetvédelmi államtitkár szerint további intézkedésként előfordulhat a gyár bezárása is, bár ebben az esetben a munkahelyek fennmaradását is mérlegelnie kell az államnak. Mint megjegyezte, nemcsak a bányakapitányság dönthet a gyár bezárásáról, hanem a környezetvédelmi felügyelőség is, ha az üzem nem teljesíti az egységes környezethasználati engedélyben foglalt előírásokat.
Az ajkai timföldgyár hétfőn öt napot kapott arra, hogy megszüntesse az üzemeltetésében álló vörösiszap-tározók kiporzását. A Veszprémi Bányakapitányság a IX-es és X-es tározókra írta elő a határidőt. A hatóság azután döntött erről, hogy a tározókból szálló por koncentrációja szeles időben a riasztási küszöbértéket lényegesen meghaladta a környéken.
A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A gátszakadást követően mintegy 300 hektár termőterületről kellett összegyűjteni a szennyezést, a kármentesítés 800 hektárt érintett. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt - az ügyben folyó büntetőper vádirata nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel -, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált.
A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) szerdán jelentette be, hogy környezetkárosítás bűntett megalapozott gyanúja miatt nyomozást folytat a a vörösiszap kolontári kiporzása ügyében. A közlemény szerint a nyomozóhatóság eljárása még áprilisban indult, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség feljelentése alapján. Jelenleg a nyomozás lefolytatásához szükséges adatok beszerzését végzik.
MTI

Akar Ön a saját kútjából ingyen vizet?

Nem győzik a munkát a kútfúrók: a csapadék-szűke időjárás és a már-már ezerforintos köbméterenkénti vezetékesvíz-ár (a csatornadíjjal együtt) csapdájából sokan a saját kúttal próbálják kivágni magukat (hogy legalább az öntözővíz után ne fizessenek annyit). Ami – egyszeri befektetésként – nem olcsó mulatság, ámde hosszú távon valóban megéri.

Noha Papp Lászlónak, mint mélyfúró-ipari szakmunkásnak, 2500 méter mélységig szól a jogosítványa, mostanság csak 10-15 méteres kutakat fúr. Az esetek többségében ugyanis ebből a mélységből már öntözésre alkalmas víz nyerhető. Legalábbis az ő tevékenységi körzetében: Szigetszentmiklóson és környékén.
Kis kút, kerekes kút…
Még jó ötven esztendeje is általánosak voltak az ásott kutak a falusi portákon, kerekes vagy gémes változatban. Sok helyen ittak is belőle, ám a vezetékes ivóvíz terjedésével egyre inkább csak mosásra, illetve a jószágok itatására használták. Nyáridőben a mélyén ott hűlt a görögdinnye, s békésen hűsölt benne a béka… Napjainkban ritkán készülnek ásott kutak, még leginkább a hegyvidéken, ahol gyéren jön a víz a rétegből, s nagyobb felület kell neki, hogy a szükséges mennyiség összegyűljön.
Tizenhatezer forintot kér méterenként, de profi anyagokkal és előírásszerűen dolgozik. Társaihoz hasonlóan ő is megerősíti: 15–25 ezer forintos méterenkénti összeg alatt nem lehet megúszni a fúrást (az ár attól függően kúszhat fölfelé, hogy milyen talajjal kell megbirkózni). Akik ennél olcsóbban (méterenként 6-8 ezerért) vállalják a munkát, engedéllyel nem rendelkező kontárok. Velük azonban könnyen be lehet fürödni – figyelmeztet a szakembereket tömörítő Magyar Vízkútfúrók Egyesülete –, például úgy, hogy a kút vize pár év alatt elapad.
Ami az engedélyeztetést illeti, az valóban időigényes procedúra – erősíti meg Papp László az általános tapasztalatot. De a költségei elviselhetőek: önkormányzattól függően 5-10 ezer forinttal lehet számolni. S hogy kell-e fizetni a fúrt kútból származó víz után? A kútfúró mester ilyen esettel még nem találkozott – mármint azzal, hogy az önkormányzat vízórát szereltetett volna föl a kútra. Így gyakorlatilag a szivattyút működtető elektromos áram költsége az, ami a továbbiakban a vízkinyerést terheli.
Egészen más a helyzet, ha valaki ivóvíz kinyerésére szánja el magát. Tekintve, hogy az ilyen minőségű vízért jó esetben legalább 60 méterre kell lefúrni (rosszabb esetben akár 130-ig is), a fúrás költségei megtöbbszöröződnek. És itt már az ellenőrzés, illetve az engedélyeztetés árai sem kíméletesek: túlszárnyalhatják akár a félmillió forintot is.


Oroszországban sikeresen tesztelték az új interkontinentális ballisztikus rakéta prototípusát

Arhangelszk megyében, a pleszecki űrrepülőtéren sikeresen elvégezték az új interkontinentális ballisztikus rakéta prototípusának próbafellövését. A gyakorlótöltet eltalálta a Kamcsatka félszigeten, a Kura lőtéren kijelölt célpontot. Ezt a hadászati rakétacsapatok hivatalos szóvivője közölte.
A fellövést mobil kilövőről együttesen végezték a rakéta- és a kozmikus csapatok. A fő feladat az volt, hogy kísérleti adatokkal igazolják a ballisztikus rakéta kidolgozásakor alkalmazott tudományos, műszaki és technológiai megoldások helyességét. Adott esetben manőverező töltetekről lehet szó – mondta Viktor Jeszin, a Biztonsági, Védelmi és Rendfenntartási Akadémia alelnöke.
- Ezek a harci töltetek képesek mind a magasban, mind pedig oldalelhajlással megváltoztatni a repülési pályát. Ezért nehéz előre jelezni, hol „találkozhat” azzal az elfogórakétával, amely igyekszik „elkapni” a töltetet. Így a röppálya megjósolhatatlan lesz a rakétavédelmi komplexumok számára, ezzel csökken képességük az ilyen harci töltetek elfogására.
A rakétavédelem leküzdésében új lehetőségeket ad a sebesség és a harci töltetek mennyiségének növelése. Annak a rakétának, amelyet nem egy, hanem tíz harci blokkal szerelnek fel, jóval több a lehetősége a rakétavédelmi rendszer leküzdésére. Ezért hoznak létre ilyen több töltetű interkontinentális ballisztikus rakétákat. Amint Viktor Baranyec, a Komszomolszkaja Pravda katonai szemleírója elmondta, régóta folynak munkálatok arra vonatkozóan, hogyan lehet áttörni az ellenfél meglevő és perspektivikus rendszereit.
- Nem titok, hogy vannak náluk manőverező hiperszonikus robbanófejek. Most ezek lehetőségeinek a fejlesztésével foglalkoznak, figyelemmel arra a rakétavédelmi rendszerre, amelyet az Egyesült Államok és NATO akar kidolgozni Európában. A mostani kísérlet reális előkészület az USA és a NATO terveire való adekvát reagáláshoz.
A szakértők szerint a sikeresen tesztelt prototípusnál alkalmazzák azokat az újdonságokat, amelyek megvannak a Topol-M, a Jarsz és a Bulava rakétáknál.
ruvr.ru

A svájci bank nem rendelkezett ügyfele aranyával

Egon von Greyerz, a King World News-nak adott interjú során elmondta, hogy amikor egyik ügyfelük át akarta szállítani vagyonkezelő cégéhez a saját tulajdonában lévő aranyát, kiderült, hogy a svájci bank, ahol eddig tartotta nem rendelkezett az arannyal.
Egon von Greyerz a svájci Matterhorn Vagyonkezelő alapítója és társtulajdonosa. Greyers szerint „óriási kockázatot jelent aranyat a bankrendszerben tartani.”
Először azonban lássuk mi a véleménye az európai bankrohamokról:
„Ez hihetetlen, Eric. Írni sem lehetne ’jobb’ történetet. Bankrohamok Görögországban, Spanyolországban, most már egy francia bankban is. Az egyik legnagyobb jelzálogbanknál alakultak ki gondok. Írország. Azt gondolták, ők rendben vannak, erre kiderül, hogy még több pénzre van szükségük.”
„A dominók tovább dőlnek. Ez még csak a kezdet. Európában nem vagyunk messze attól, hogy a félelem elhatalmasodjon és a mostaninál komolyabb bankrohamok kezdődjenek. Több olyan ország van, amelyik azt gondolja, hogy rendben van, pedig nem ez a helyzet. Vegyük Németországot például. Akárhogyan is alakulnak a dolgok, Németország problémákkal fog szembenézni.”
„Voltak ugye a G8-as találkozók, és Angela Merkel-nek rossz kedve volt, mert mindenki irányából rá nehezedett leginkább nyomás, hogy több pénzt teremtsen elő Európa és Görögország megmentésére…”
„Természetesen ez számára politikailag teljesen elfogadhatatlan. Nem teheti meg.  Már most is rengeteg szavazatot veszített a választásokban. Természetesen Görögország pisztolyt tart Németország fejéhez azzal, hogy azt mondja ’Több pénzt akarunk, de megszorítások nélkül.’”
Egon von Greyerz, a King World News-nak adott interjú során elmondta, hogy amikor egyik ügyfelük át akarta szállítani vagyonkezelő cégéhez a saját tulajdonában lévő aranyát, kiderült, hogy a svájci bank, ahol eddig tartotta nem rendelkezett az arannyal.
Egon von Greyerz a svájci Matterhorn Vagyonkezelő alapítója és társtulajdonosa. Greyers szerint „óriási kockázatot jelent aranyat a bankrendszerben tartani.”
Először azonban lássuk mi a véleménye az európai bankrohamokról:
„Ez hihetetlen, Eric. Írni sem lehetne ’jobb’ történetet. Bankrohamok Görögországban, Spanyolországban, most már egy francia bankban is. Az egyik legnagyobb jelzálogbanknál alakultak ki gondok. Írország. Azt gondolták, ők rendben vannak, erre kiderül, hogy még több pénzre van szükségük.”
„A dominók tovább dőlnek. Ez még csak a kezdet. Európában nem vagyunk messze attól, hogy a félelem elhatalmasodjon és a mostaninál komolyabb bankrohamok kezdődjenek. Több olyan ország van, amelyik azt gondolja, hogy rendben van, pedig nem ez a helyzet. Vegyük Németországot például. Akárhogyan is alakulnak a dolgok, Németország problémákkal fog szembenézni.”
„Voltak ugye a G8-as találkozók, és Angela Merkel-nek rossz kedve volt, mert mindenki irányából rá nehezedett leginkább nyomás, hogy több pénzt teremtsen elő Európa és Görögország megmentésére…”
„Természetesen ez számára politikailag teljesen elfogadhatatlan. Nem teheti meg.  Már most is rengeteg szavazatot veszített a választásokban. Természetesen Görögország pisztolyt tart Németország fejéhez azzal, hogy azt mondja ’Több pénzt akarunk, de megszorítások nélkül.’”
Forrás: King World News

Travolta szerint homokos zsidók ellenőrzik Hollywoodot. Mit nem mond?

John Travoltát beperelte egy masszőr, azt állítva, hogy a színész megpróbálta nemi aktusra kényszeríteni. Az affér igazi pikantériáját azonban az adja, hogy a férfias hancúrozás közben a Ponyvaregény sztárja súlyosan antiszemita kijelentésre ragadtatta magát. Nagyon úgy néz ki tehát, hogy az integrista katolikus Mel Gibson után egy másik hollywoodi nagyágyú, a szcientológus John Travolta is kihúzta a gyufát Jahve kedvenceinél. Az ilyen esetekben szokásos meakulpázás borítékolható.
A vád szerint Travolta meglátta a masszőr online-hirdetését, és találkozót kért tőle óránként 200 dollárért. A masszőr nem tudta, hogy kiről is van szó, és beszállt a színész által vezetett fekete Lexusba, majd együtt a Beverly Hills hotelbe mentek.
Travolta ott teljesen meztelenre vetkőzött, és félig erektált állapotba kerülve lefeküdt az asztalra, a masszőr pedig munkához látott. Az első óra incidens nélkül telt el, később azonban Travolta elkezdte simogatni és tapogatni a masszőrt, aki azzal védekezett, hogy nem szokott lefeküdni a klienseivel. Travolta azonban megingathatatlan maradt, és felajánlotta, hogy cserében ő is megmasszírozza, sőt kézzel ki is elégíti partnerét.
A vizsgálati jelentés szerint Travolta maszturbált és azt mondta a masszőrnek, hogy "a Welcome Back Kotter (a filmes karrierje kezdetét jelentő szappanopera) korszakában általa nyújtott szexuális szívességek miatt" jutott idáig, ahol van, hozzátéve: "Hollywoodot homoszexuális zsidók ellenőrzik, akik kegyeket várnak szexuális tevékenységért cserébe".
A John Doe álnéven bemutatott masszőr azt állítja, hogy Travolta "vesztesnek" titulálta őt, de végül megduplázta az óradíját és engedte elmenni.
A panaszos kétmillió dollárt kér plusz büntető kártérítést.
http://www.tmz.com/2012/05/07/john-travolta-sued-masseur-sexual-assault-...
__________________________________
Megbízható források szerint a szcientológia a nyolcvanas évek elején került a Zsidó Világkongresszust uraló Bronfman klán tulajdonába, amikor a - "holokauszt-túlélők" védelmével elhíresült - Lawrence Heller zsidó ügyvéd által vezetett ügyvédcsoport átvette a szcientológia törvényes ellenőrzését. Ugyanezen zsidó ügyvédek jutottak megállapodásra az amerikai kormánnyal, amelynek eredményeként a szcientológia megkapta az egyházi státuszt (és a velejáró adókedvezményt), cserébe állítólag együttműködött a CIA (Moszaddal és az ADL nevű zsidó lobbival közös) műveleteiben, nevezetesen az amerikai "hazafias" mozgalom (nacionalista, populista, revizionista csoportok) ellen.

http://antidogma.hu/node/3507


A különböző tehetségkutató és 'sztár kereső' televíziós kezdeményezések során ismert zsidó és homoszexuális 'művészek' (a kettő gyakran együtt jár...) válogatják ki a saját deviáns értékrendjük szerint azokat, akikből országos és nemzetközi ismertségű előadót kívánnak faragni: cigányok túlfuttatása, lányos hangú 'buzis' fiúk népszerűsítése, a lányok nézzenek ki kurvásan és szexuális célpontként viselkedjenek a színpadon, stb., - ez jellemzi azt a társadalmi és kulturális bomlasztást, amit ezek a senkiháziak művelnek. Ez teljes mértékben a ránk erőltetett szabadkőműves 'átprogramozás' szerint történik, és nem véletlen, hogy a nyugati 'szellemi' befolyás alatt álló országokban egyaránt megfigyelhető.
Oroszország ebből a szempontból is üdítő kivétel, ugyanis az Euróvíziós dalfesztiválra elküldték a Buranovói Nagyikat - Buranovszkije Babuski -, akik nagy népszerűségre tettek szert az egész világ előtt, az európai korcsok által által kinevelt sztárocskákkal szemben.
Jövőnk.info

Dr Kovácsné Pósfay Zsuzsanna: A NYUGDÍJASOK HELYZETE 2011. ÉVBEN (A KORMÁNYZATI INTÉZKEDÉSEK HATÁSA) A KSH FOGYASZTÓI KOSÁR JELENTÉSEI ÉS AZ ONYF ADATBÁZISA ALAPJÁN

NYUGDÍJASOK ORSZÁGOS KÉPVISELETE
KÖZGAZDASÁGI BIZOTTSÁG




A NYUGDÍJASOK HELYZETE

2011. évben

(A KORMÁNYZATI INTÉZKEDÉSEK HATÁSA)


KÉSZÍTETTE
Dr Kovácsné Pósfay Zsuzsanna
2012-03-16





A NYUGDÍJASOK HELYZETE 2011. ÉVBEN
(A KORMÁNYZATI INTÉZKEDÉSEK HATÁSA)
A KSH FOGYASZTÓI KOSÁR JELENTÉSEI ÉS
AZ ONYF ADATBÁZISA ALAPJÁN
BEVEZETÉS
A tanulmány célja az, hogy időközi tájékoztatást adjon az időskorúak tényleges helyzetéről, életviszonyainak alakulásáról, az elmúlt években és a 2011. évben történt kormányzati intézkedések rájuk gyakorolt hatásáról. A tényfeltáró munka azért szükséges, mert fontos megbízhatóan bemutatni az idős korúak valós pénzügyi- és életviszonyait az érdekelteknek és a döntéshozóknak. A törvényhozók a nyugdíjrendszerre vonatkozó rendelkezéseket mélyrehatóan módosítják minden évben. A törvénymódosítások szigorító hatásai összeadódnak és lényegesen befolyásolják a nyugdíjasok életviszonyait.
A tanulmány két témakört fog át:
• bemutatja a főbb makro adatokat (létszám, ellátás összege) és elemzi alakulásukat,
• számba veszi az állami intézkedéseket, valamint azoknak a nyugdíjakat, a fogyasztást és kiskereskedelmet befolyásoló közvetlen hatásait, anélkül, hogy törekedne teljes körűen feltárni a tartalmi összefüggéseket.
Az elemzés időszerűségét indokolják
• a gazdaságban ténylegesen végbement (válság) folyamatok,
• az Országgyűlés által hozott, 2010 évtől hatályos nyugdíj törvény változtatások hatásai, továbbá
• a 2011. évi új törvények és tényleges gazdasági folyamatok
• az Országgyűlés által elfogadott 2011. évi költségvetési törvény.
Hivatkozás: a 2011 évet illetően a törvény 58.§-a rögzítette
• az 58 § (1) bekezdésében, hogy a Tbj 24 §-ának (2) bek. szerinti járulékfizetési felső határ 1 naptári napra jutó összege 2011. évben 21.000.- forint.
• az 58 § (2) bekezdésében: a 2011 januárjában esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62 § (1) bek. b.) pontja szerint a 4,9%-os országos nettó átlagkereset növekedést, 3,5%-os fogyasztói áremelkedést kell figyelembe venni
E szerint, –a 2010. évi 0,6%-os kiegészítő nyugdíjemelés után – 3,8%-os nyugdíjnövelés történt 2011. január 1-től
Egyszeri 6%-os mértékű nyugdíj kiegészítést fizettek minden öregségi nyugdíjasnak a 2011. november nyugdíjjal együtt, aki 2011-01-01- előtt megállapított öregségi nyugdíjban részesül, ide értve a baleseti ellátottakat is.
A 2012 évi költségvetési törvény 4,2%-os, inflációt követő nyugdíjemelést tartalmaz .
Előzmény: a Nyugdíjasok Országos Képviselete 2002 év óta évente elkészítette jelentését a nyugdíjasok fogyasztói kosara szerinti árak, a fogyasztás és a nyugdíjak alakulásáról, vagyis a nyugdíjasok helyzetéről a kormányzati intézkedések hatására. Az elemzés alapját a Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatói és fogyasztói árkosár tájékoztatói, továbbá az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatbázisa és a Nemzetgazdasági Minisztérium publikációi képezik.
A TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK SZÁMBAVÉTELE
Nyugdíjemelés és- kifizetés: kinek, mikor, mennyit?
2010. I. 1.-től a nyugdíjemelés érvényes szabályai, a kifizetés feltételei és menete az alábbiak szerint változott.

A korábbi, 2001-2009 között érvényes törvények szerint az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedés és a tervezett nettó átlagkereset növekedés átlagával kellett emelni az előző évben megállapított nyugdíjakat. 2010. január 1-jétől a nyugdíjak emelését a vonatkozó szabályok a GDP (Gross Domestic Product=bruttó hazai termék) növekedésének tervezett mértékéhez kötik.
Ha a GDP
• növekedésének mértéke nem éri el a 3%-ot, akkor a fogyasztói árnövekedés mértékének megfelelően,
• ha, legalább 3%, de nem éri el a 4%-ot, akkor a tervezett fogyasztói áremelkedés és a tervezett (országos netto) átlagkereset-növekedés 80/20%-os arányban súlyozott átlagának megfelelően,
• legalább 4%, de nem éri el az 5%-ot, akkor a tervezett fogyasztói árnövekedés és a tervezett (országos netto) átlagkereset-növekedés 60/40%-os arányban súlyozott átlagának megfelelően,
• legalább 5% vagy annál több, akkor a tervezett fogyasztói árnövekedés és a tervezett (országos nettó) átlagkereset-növekedés 50/50%-os
arányban kell emelni a nyugdíjakat.
A 2009. évben a törvényhozás a nyugdíjrendszer „tartós fenntarthatósága” érdekében
megváltoztatta a nyugdíjszámítás indexálását, ugyanis
= eltörölte a nyugdíjak vásárló értékének megőrzését szolgáló u.n. svájci indexálási rendszert, ami törvényben biztosította, hogy a nyugdíjak kövessék az éves inflációt és az aktív munkavállalók nettó átlag bérének emelkedését; és helyette
= bevezette az inflációt követő nyugdíjemelés mellett, az ország gazdasági növekedését megjelenítő GDP (bruttó hazai termék) 5%-ot meghaladó növekedése esetére az ezzel arányos nyugdíjemelési szisztémát, (ami gazdasági válság idején valójában befagyasztja a nyugdíjakat);
• felemelte 65 évre a nyugdíjkorhatárt 2012-től (férfi és nő számára egyaránt);
• nem fizette ki a 13. havi nyugdíj 2009. II. félévi részét;*
• 2010-től megszüntette a 13. havi nyugdíjat valamennyi nyugdíjast illetően;*
• eltörölte 2009 II. félévben esedékes (árkövető) korrekciós nyugdíjemelést;
• a 2010. évre halasztotta az 1997 előtt megállapított nyugdíjak 4%-os emelését (2005:CLXXIII: tv);
• az általános fogyasztási adót 5%-kal felemelte, az ÁFA mértéke 20%-ról 25%-ra nőtt. Kivétel ez alól a távhő, amelynek ÁFA-ja 5% lett.**

**Az ÁFA emelés nemcsak a nyugdíjasokat, hanem minden fogyasztót érint, hátrány viszont, hogy a személyi jövedelemadó kulcsok mérséklése a nyugdíjasoknak nem használt, hanem csak a jövedelemmel rendelkezőknek.
• A 13. havi nyugdíj fokozatos bevezetésére azért volt szükség, mert –a jogszabály változások miatt- a nyugdíjak reálértéke csak 2003-ban érte el rendszerváltás előtti nyugdíjak reálértékét. Megjegyzendő hogy a 2000-2008 között működött vegyes indexálást (50% kereset, 50% infláció) teljesen egyetlen évben sem hajtották végre. 2001-2002-ben a törvény 3-3% emelést biztosított. A „svájci” indexálás fokozatos alkalmazásának 4 éve alatt évi 2%-kal, azaz összesen 8%-kal növelte a nyugdíjak összegét. Más megközelítésben: a nyugdíjak értékvesztése 1998-2008 között mintegy 30% volt a rapid infláció részleges kompenzálása miatt. Ez oda vezetett, hogy 2009-ben a nyugdíjak átlag összege már 36,3%-kal elmaradt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak nettó átlag keresetétől.
Minden nyugdíjasra érvényes az, hogy a fogyasztói árak folyamatos emelkedése mellett különösen nagymértékű a közmű és az energia árak, azaz általánosan a lakhatás költségeinek emelkedése, amit nem tudnak elhárítani a nyugdíjasok. Jelentősen nőtt az ára a telefon és az informatikai szolgáltatásoknak is. Legrosszabb az egyszemélyes háztartásban élő régi (kis összegű) nyugdíjból élők helyzete. A tendencia folytatódik. A NYOK-nak ezért törekednie kell arra, hogy a tényleges áremelések, a reálinfláció nem kompenzált részéből sok éve felhalmozódott elmaradás miatt a nyugdíjkorrekciót folytassa a Kormány és a törvényhozás.
A nyugdíjasokra az intézkedések nagyobb része azonnal és sokkolóan hatott, más része a nyugdíjba menőkre fog hatni.
A szociális ügyekért felelős miniszter (2009 évi) nyilatkozata szerint ezek a törvényi szigorítások hosszú távra biztosítják a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságát, pénzügyi fedezetét. A parlamenti választásokat követően 2010. május 14.-től új kormány lépett hivatalba és mélyrehatóan átalakította a nyugdíj rendszert.
Megtörtént 2010 évben:
• a nyugdíj- és nyugdíjszerű ellátások emelése, amelynek átlagos mértéke 2010. évben 3 %, továbbá
• a kiegészítő 0,6% nyugdíj kifizetése egész évre a tervezettnél magasabb árnövekedés miatt. (átlagosan 500.- Ft/fő/hó, évi összege 6.000.- Ft/fő)
• az 1997 előtt megállapított nyugdíjak 4%-os emelése (2005:CLXXIII: tv).
• Visszaállították a méltányossági nyugdíjemelést, és az 1090/2010 (IV. 9.) Kormány határozat 400 millió Ft-tal megemelte a méltányossági kifizetésekre fordítható keretösszeget
2011. évben
• emelték 3,8%-kal a -2010. január 1-je előtt megállapított- tárgyévi nyugellátás és a baleseti járadék összegét. (Az 1997:LXXXI.tv. 62.§ 2011-01-01-től hatályos (5) bek. alapján), de azt, a tárgyévi emelés előtt meg kellett emelni az egyösszegű kifizetés összegének alapjául szolgáló, kormányrendeletben meghatározott (0,6) százalékos mérték egytizenketted részével,
• öregségi teljes nyugdíjba mehetnek azok a nők, akik legalább 40 évi tényleges nyugdíjbiztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyt igazolnak, függetlenül attól, hogy betöltötték-e a törvényben előírt nyugdíjkorhatárt; (Tny. 1997:LXXXI. tv. 2011-01-01-től hatályos 18.§ (2a)-(2d) bekezdése alapján). Ennek pénzügyi fedezetére 0,5%-kal megemelték a munkavállalók által fizetendő nyugdíj-járulék mértékét,
• egyszeri 6% nyugdíj kiegészítést fizettek a 2011. november havi nyugellátással együtt minden nyugdíjasnak, aki 2011-01-01-et megelőző időponttól megállapított öregségi nyugdíjas volt, ide értve a baleseti ellátásában részesülőket is;
• a kormány átalakította a nyugdíjrendszert. Megszűntette a kötelező magánpénztári tagságot. A „nyugdíjreform végrehajtásának koncepcionális irányairól és a szabad nyugdíjpénztár választással összefüggő feladatokról” szóló 1281/2010 (XII.15.) Korm. hat./MK190/2010(XII.15) a szerint a nyugdíjrendszer:
- a közép és hosszú távú finanszírozhatóság megteremtése érdekében a hárompilléres rendszerből visszatér az Európai Unió 18 tagországa által működtetett munkafedezeti (szolidaritási) és önkéntes tőkefedezeti alapú, kétpilléres rendszerbe,
- az állami pillér mellett fenntartja és erősíti az önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárakat,
- tehermentesíti a Nyugdíjbiztosítási Alapot a nem nyugdíj, hanem szociális alapú kifizetésektől és azokat a központi költségvetés keretei között kezeli,
- törvényben rögzített módon biztosítja, hogy nyugdíjat csak nyugdíj céljára befizetett összegekből lehet finanszírozni, a költségvetés egyéb bevételei terhére nyugdíj nem fizethető, egyúttal a társadalombiztosítási nyugdíjalapba befizetett járulékokat kizárólag nyugdíj kifizetésekre lehet fordítani.,
- a reform költségét az állami és fél-állami pillérek egyesítéséből finanszírozza azzal, hogy egyéb költségvetési forrás erre a célra nem használható fel.
- Ez azt jelenti, hogy
= a munkavállalók visszatérhettek az állami nyugdíjpénztárakba a magán nyugdíjpénztárakból 2011 évben,
= a visszatérő pénztártag befizetéseit egyéni megtakarítási számlán vezeti az állami nyugdíjbiztosító,
= az állami nyugdíjrendszerbe visszatérők által az elmúlt időszakban nyugdíj célra befizetett, felhalmozott összeg a Nyugdíjreform és Adosságcsökkentő Alapba kerül. Az Alapból az ország költségvetési törvényében meghatározott részt, az államadósság csökkentésére, illetve a törvényben előírt költségvetési előirányzat javára kell befizetni,
= a magán-nyugdíjpénztári tagságot választó személynek az öngondoskodás elve alapján – a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben és a magán-nyugdíjpénztári rendszerben azonos mértékű- munkavállalói nyugdíjjárulékot kell fizetnie, amely 2011. december 31. napját követően a pénztártag magán-nyugdíjpénztári számlájára kerül átutalásra. Ezen időpontot követő időszakra a pénztártag nem szerez ellátásra jogosultságot a Nyugdíjbiztosítási Alapból, hanem e személyek részére az állam a szociális biztonsághoz fűződő jog érvényesítése érdekében a szociális intézmények útján- törvényben meghatározott feltétek szerint- ellátást biztosít.
= Az átállás részletes végrehajtási szabályait az illetékes minisztereknek (nemzeti erőforrás miniszter, nemzetgazdasági miniszter) kellett megalkotni. 2011. május 31.-ig;
Végrehajtása eredményeként 2.678 milliárd Ft tőketranszfer került át a magán-nyugdíjpénztáraktól az államhoz 2011. július végéig.
• 98%-os különadó megfizetésére kötelezte a 2010. évi CXXV törvény a 2005. január 1.-et követően megszerzett jövedelmek után (tehát, visszamenőleges hatállyal) a költségvetési szervnél, állami önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott, vagy működési támogatásban részesített más szervezetnél foglalkoztatott magánszemélyt, ide értve a nyugdíjasként munkabérben részesülőket is. Nyugdíjba vonuló u.n. sétáló idejére munkavégzés alóli felmentés (általában 6-8 havi) idejére adott átlagbére is adóalap. Az Alkotmánybíróság -az érintettek tiltakozására- megsemmisítette a visszamenőleges külön adót elrendelő jogszabályhelyet, de fennmaradt az adófizetési kötelezettség a 2010. évi kifizetések után, mert az nem minősült lezárt adóévnek.

ÁLLAMHÁZTARTÁS
A Nemzetgazdasági Minisztérium által (2012-01-23.-án) publikált 2011. évi államháztartási mérleg szerint az államháztartás központi alrendszerének hiánya a GDP (Bruttó Hazai Termék) 6,2%-a volt. Az Európai Uniós módszertan szerint számított államháztartási egyenleg az egyszeri tételekkel együtt mintegy 976 milliárd forint többletet mutat, amely a GDP 3,5%-a.
AZ Euró-övezet adósságválsága a magyar gazdaságra is kedvezőtlenül hat, emiatt a nemzetközi befolyással bíró pénzemberek továbbra is (az euró és) a svájci frank magas forint árfolyamát (260- 280-300 Ft/1 schfr) prognosztizálták a többszázezer magyar devizahiteles számára.
A magyar Kormány rendkívüli intézkedésekre kényszerült. A lakosság nagy mértékű svájci frankban történt eladósodása, a svájci frank árfolyamának gyors erősödése (a forinthoz képest) miatti adósságnövekedés ellen, az adósok és a bankok közötti elszámolásra végtörlesztést és rögzített svájci frank árfolyamot vezetett be. A pénzügyi stabilitás érdekében megadóztatta a bankokat, a biztosítókat és a lakosságot is (11 féle új adót rótt ki). A költségvetésbe bevételként a pénzügyi szervezetek különadójából 186,5 milliárd, az ágazati különadókból 171,9 milliárd, összesen 358,4 milliárd forint érkezett. Egyszeri bevételként összesen 459 milliárd (két tételben 95,6 milliárd, és 363,4 milliárd) forint érkezett a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból. A 2011. évi egyszeri bevételi (speciális) tételek összege 817,4 milliárd forint.
Az államháztartás 2011. évi pénzforgalmi hiánya 1.734,4 milliárd forint volt a részletes adatok szerint, az önkormányzatok nélkül. Ez 2,5-szerese az éves eredeti előirányzatnak, és 110%-a a törvényi módosított 1.577,1 milliárd forint előirányzatnak.(Az eredeti 2011. évi pénzforgalmi előirányzat 687,4 milliárd forintot írt elő).
Egyszeri kiadások is voltak: a MOL részvények megvásárlása 498,6 milliárd Ft, az Európai Bizottság döntése alapján történő ÁFA visszatérítés 250 milliárd Ft, a Magyar Fejlesztési Bank tőkeemelése 120 milliárd Ft, majd az év végén újabb 60 milliárd Ft, a MÁV Zrt. adósságának átvállalása 196 milliárd Ft egyszeri kiadás volt.
Mindezek együttes hatására decemberben az államháztartás deficitje 486,5 milliárd forint volt. Az egyszeri tételek nélkül az államháztartás hiánya 619,8 milliárd Ft, kissé kedvezőbb az eredeti előirányzatnál, ami 687,4 milliárd Ft volt, a helyi önkormányzatok nélkül.
A 2012. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNY tervezete:
• 1,5%-os gazdasági növekedéssel (korábban 5-6% vártak),
• 2,5%-os hiánnyal,
• 3,7%-os folyó fizetési egyenlegtöbblettel,
• 4,2%-os inflációval és nyugdíjemeléssel (a nyugdíjak csak az inflációt követik),
• 8,4%-os exportnövekedéssel,
• 1-1,5%-os foglalkoztatottság bővüléssel,
• 17%-os GDP (Gross Domestic Product = Bruttó Hazai Termék) arányos beruházási rátával számolt, miközben a lakossági fogyasztás stagnálása várható.
A prognózist többször módosították (2011.évi CLXIX.tv.) Oka: az Euró monetáris övezet adósságválsága, valamint amiatt, hogy Magyarország ellen belépésétől, azaz 2004 óta túlzott deficit-eljárás folyik, ami EU szankciókat von maga után (felfüggesztik a Kohéziós Alapból járó támogatást 2013.-tól), ezért a kormánynak minden eszközzel a hiány csökkentésére kell törekedni.
Folytatódik az adórendszer átalakítása, miszerint 2012-re kivezetik az adójóváírásokat és a félszuperbruttó intézményét a(z aktív) munkavállalók 202 ezer Ft/hó összegű fizetéséig, de az e fölötti bértartományban két lépcsőben vezetik ki a szuperbrutto rendszerét. Ezzel forrás marad a rendszerben, amit azok bérének kompenzálására használnak, akik kevesebbet keresnek, mint 202 ezer Ft/hó. (az ellenzéki pártok szerint a 2012 évi költségvetés ismét az alacsony és közepes jövedelműeket sújtja, a magas jövedelműeknek viszont kedvez.)
Az EU konvergencia (felzárkózási) program végrehajtásához 2012-ben 950 milliárd Ft kiigazítás szükséges a költségvetésben.
A nyugdíjrendszer átalakítása:
2012.-ig a Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozták a nyugdíj és nyugdíj jellegű kiadások többségét, ezután
• a nyugdíjkasszából csak biztosítás alapú nyugdíjat és a korhatár feletti rokkantak nyugdíját fizetik, de oda nem folyik be a munkáltatók által fizetett 27% korábbi társadalombiztosítási járulék, amit 27% szolidaritási hozzájárulási adóvá változtattak a törvényhozók. Az adó megosztása: 24% a Nyugdíj Alapba, 2% az Egészségbiztosítási Alapba kerül;
• a korhatár alatti, és a korkedvezményes nyugdíjak szociális ellátássá változnak, ez 53 milliárd Ft kivétele a nyugdíjalapból, az ellátásra nem vonatkoznak a nyugdíj törvények garanciái és a nyugdíjasoknak más törvényekben biztosított nyugdíjas kedvezmények. Ez hátrányos az érintettek számára. A korhatár alatti rokkantsági ellátások pénzügyi fedezete a Nemzeti Szociális Alap, amit a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) közvetlenül kezel.
• a rokkantak nyugdíja helyett rokkantsági ellátás, illetve rehabilitációs ellátás jár (a minimálbér 30-150%-a); pénzügyi fedezete az Egészségbiztosítási Alap. (2011. évi CXCI tv., 335/2011 (XII.29.).Korm.r.) A rokkantsági ellátást a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban kell növelni. A rokkantsági és rehabilitációs ellátást az állam akkor is biztosítja, ha az ahhoz szükséges kiadások az Egészségbiztosítási Alapból nem fedezhetők. Munkaadó rehabilitációs hozzájárulást fizet, összege 964.500.-Ft/év. Új rehabilitációs hatóságot hoztak létre, neve: Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal. Bevezették a Rehabilitációs Kártyát.

Az egészségügyben:
• 1%-kal emelkedett (7%-ra) a munkavállalók által fizetendő egészségbiztosítási járulék, ez bevétel. 2011.-ben jelentősen csökkentették a táppénz kifizetést (az egyenleg kb.73-75 milliárd Ft/2012év), tehát az egyének többlet befizetéseiből finanszírozzák az Egészségbiztosítási Alapú ellátásokat,
• az Egészségbiztosítási Alap finanszírozza az „egészségkárosodási járadékokat” (58 milliárd Ft/2012. év )
• állami kezelésbe veszik az önkormányzati kórházakat és egészségügyi intézményeket (180 milliárd Ft adóssággal 756 intézmény lesz az állam tulajdona vételár nélkül),

• 2011-10-01-től csökkent 500 gyógyszer ára, nőtt az ára 1600 készítménynek

( a fogyasztói ár = OEP támogatás+ térítési díj). A betegnek az OEP támogatással csökkentett összeget kell fizetni, de nem biztos, hogy olcsóbb lett, mint korábban, mert ha az OEP támogatást is csökkentik, akkor akár nőhet is a fizetendő összeg. A támogatás mértéke függ a referencia terméktől és a betegségtől. Ez azt jelenti, hogy az OEP (Országos Egészségügyi Pénztár) kiválasztja a legolcsóbb, de a drágábbakkal megegyező hatóanyagú készítményt, a beteg választhatja a drágábbat, akkor azonban többet kell fizetnie. A nyugdíjasok többségének krónikus betegsége van, emiatt életük végéig gyógyszerre szorulnak, ezért számukra létkérdés a gyógyszerek ára.
Összefoglalva: az átrendezések miatt átláthatatlanná vált a társadalombiztosítási járulék fizetés és az ellátások kapcsolata, ez megingatja Magyarország 100 éve működő társadalombiztosításába vetett bizalmat.

TÉNYEK ÖSSZEGZÉSE
Nyugdíjasok, nyugdíjszerű ellátásban részesülők létszáma és teljes ellátásának átlag összege az év januárjában
Mindösszesen
2008. év 3 053 827 fő 69 598.- Ft/hó 100,0%
2009. év 3 030 671 fő 76 751.- Ft/hó 110,3%.
2009. emelés után 3 030 671 fő 79 033.- Ft/hó 103,0%
2010. év XII. hó 2.925.449 fő 84 033.-Ft/hó 106,80%
2011. év XII. hó 2.910.734 fő 89.272.-Ft/hó 106,23%
2012. január emelés után nincs állománystatisztikai adat!

A magyar társadalombiztosítási nyugellátás széleskörű volt, az ellátásban részesülők jogosultsági szempontból különböző csoportjaira terjedt ki és döntő részét a Nyugdíjbiztosítási Alapból fizették.
Nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban összesen 2,9 millió fő részesült,
ebből öregségi és öregségi jellegű nyugdíjra jogosult, 2,1 millió fő
korbetöltött öregségi nyugdíjas 1,5 millió fő,
korhatár feletti rokkant 396,4 ezer fő,
korhatár alatti rokkant 305,3 ezer fő, a többi egyéb jogcímen ellátott.
A teljes nyugellátásra jogosult 2.692.424 főnek átlagosan 94.098.- Ft/hó összegű volt a nyugdíja 2011. év XII. hóban. Ebből a főellátások 86.401.- Ft/hó, a kiegészítő ellátások 27.678.-Ft/hó összegűek (ebben 748.757 fő részesült).
Járadékban (baleseti, mezőgazdasági, rokkantsági, egészség-károsodotti szociális, házastársi) valamint jövedelempótlékban, egyéb ellátásban összesen 218.310 fő részesült. Velük együtt az egy főre jutó teljes ellátások összege 89.272.-Ft/hó volt, ebből a főellátás 82.100.-Ft/hó, a kiegészítő ellátások összege átlagosan 27.628.- Ft/hó (ebben 755.648 fő részesült).
Az infláció 2010.-ben 4,3% volt. (A gazdasági elemzők korábban 3,5%-4,2% közötti inflációt vártak. A változatlan adótartamú árindex 102,6% volt.) A fogyasztói árak 2010.-ben 4,9%-kal nőttek 2009 azonos időszakához képest.
Az átlagos áremelkedés 5,1% volt az előző év azonos időszakához képest.
A maginfláció 103%.
A nyugdíjas fogyasztói kosárra számított 12 havi árindex 104,5% volt.

A 2011. évi költségvetési törvény alapján, 3,8%-kal emelték a nyugdíjakat. Érvényesült az a szabály miszerint, ha a várható gazdasági növekedés 3-4% közötti, az infláció és a foglalkoztatottak nettó átlagkeresetének növekedése közötti 80% és 20 % arányban súlyozott átlagának megfelelő arányban kell növelni a nyugdíjakat. A Kormány 3%-os gazdasági növekedéssel és 3,5%-os inflációval számolt és hogy 2011-ben átlagosan 4,9 % bérnövekedés lesz. (Novemberben 6% egyszeri havi összeget fizettek ki a nyugdíjak és nyugdíjszerű juttatások után, és évi 0,6%-ot a tervezettet meghaladó éves infláció miatt.) A teljes öregségi nyugdíjak összege a 2000. év előtt nyugdíjba vonult férfiaknál 97,5 ezer Ft/hó/fő alatti, nőknél 88,2 ezer Ft/hó/fő alatti volt 2011. január hóban.
A 2011. ÉVI GAZDASÁGI FOLYAMATOK
Magyarország GDP-je (Gross Domestic Product=Bruttó Hazai Termék) 2011. I. félév átlagában 2%-kal nőtt az előző évhez képest, de április-június hóban megállt a másfél éve tartó növekedés és stagnált a gazdaság. Majd 2011. IV. negyedévben a GDP 1,4%-kal nőtt a KSH adatai és az ECOSTAT gyorsbecslése szerint. Az év végi növekedést a mezőgazdaság és az ipari export okozta. A gazdaság teljesítménye 1,7%-kal bővült.
Nemzetközi összehasonlítás: az Eurózóna GDP-je 0,3%-kal csökkent 2011. IV. negyedévben a megelőző negyedévhez képest. Az EU-ban ezt az államok adósságválsága okozta, és először két és fél év után vált negatívvá a dinamika. Az éves index 0,7%-os bővülést jelzett. Az USA-ban 0,7%-kal nőtt, Japánban 0,6%-kal esett vissza a gazdaság október-novemberben.(KSH)
Keresetek 2011. évben
A bruttó átlagkeresetek 5,2%-kal, a családi kedvezmény figyelembe vétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 6,4%-kal haladták meg az előző évit 2011 január-decemberben.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók brutto átlagkeresete 213.100.- forint,
ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 217,900.- forintra nőtt,
a költségvetési szervezeteknél dogozóké 3,8%-kal 203,500.- forintra emelkedett 2011 január-decemberben.
Decemberben a bruttó átlagkeresetek 10,1%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. Ezen belül a versenyszférában 9,5%-kal, a költségvetési szektorban 10,7%-kal nőttek.(KSH)
A 2011 évi adó és járulékszabályok változtatása miatti, a keresetbe nem tartozó átlagosan 5.300.-Ft/fő/hó ellentételezés következtében, amit a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 43%-a kapott, a szféra átlagkeresete változatlan maradt, illetve a kompenzációt nem számítva 1,1%-kal csökkent.
A keresetek reálértéke + 1,4%-kal nőtt a többgyerekeseknél, (0,8%-12,3%-ig a gyermekek számától függően).
A gyermekteleneknél -1,2%-kal csökkent
Foglalkoztatottak száma 2011 évben: 3.816 ezer fő volt.
Az 5 főnél nagyobb vállalatok, valamint a közszféra 2011 decemberében 2 millió 663 ezer főt foglalkoztatott, amely 1,2%-kal alacsonyabb a tavaly ilyenkor mértnél. (NGM)
Jelentős mértékben, 25 ezer fővel nőtt a versenyszférában alkalmazottak száma a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, míg a költségvetési intézményekben csökkenés mutatkozott.
A foglalkoztatottak száma decemberben 0,3%kal csökkent az előző év azonos időszakához képest a versenyszféra 5 főnél nagyobb vállalkozásai körében. Ettől függetlenül az elmúlt időszakban az év elejétől számítva 1,3%-os volt a létszámbővülés.
Munkanélküliség: tavaly november és 2012. január között 475 ezer fő volt munkanélküli, ami megegyezett az előző év azonos időszakával, a munkanélküliségi ráta 11,1 %. Többségük több mint egy éve keres munkát.
2011. november- 2012 januárban a 15-74 év közötti férfi népességből 255 ezren voltak munka nélküliek, 9 ezerrel kevesebben, mint az előző év azonos időszakában, és ezzel a munkanélküliségi rátájuk 0,5%-kal 11 %-ra csökkent.(KSH)
Népesség alakulása 2011 évben
Többen házasodtak, kevesebb gyerek született és kevesebben haltak meg tavaly. Az elmúlt évben 2,5%kal kevesebb gyerek született Magyarországon, ugyanakkor a halálozási arány is csökkent 1,3%-kal 2010-hez képest. A házasságkötések száma 0,6%-kal nőtt, a természetes fogyás üteme kismértékben nőtt, így az ország lélekszáma december végén 9 millió 962 ezer fő volt. 2011-ben 88.050-en születtek és 128.700-an haltak meg. (KSH)
Fogyasztói árak: összességében 3,9%-kal nőttek 2011. évben. (KSH)
A növekedési ütem 2011 decemberében 4,1-ra csökkent az előző évihez képest.
Az átlagosnál kisebb mértékben 2,7%-kal nőtt a szolgáltatások ára.
1,2%-kal kevesebbet kellett fizetni a tartós fogyasztási cikkekért.
Az élelmiszerek 6,6%-os áremelkedése meghaladta az átlagot.
A gyógyszerek, gyógyáruk ára 4,6%-kal nőtt.
Átlagnál kisebb volt az áremelkedés (2,5%) a ruházati cikkeknél.
Jelentősen nőtt az ára 2011. évben az

Élelmiszereknek Lakhatási és energia tételeknek
41,9%-kal a cukor
25,7%-kal a margarin 5,6%-kal a vezetékes gáz
20,5%-kal a sertés zsiradék 9,1%-kal a távfűtés
14,4%-kal a kávé 10,0%-kal a csatornadíj
11,1%-kal a marhahús 6,4%-kal a szemétszállítás
10,3%-kal a sertéshús 4,3%-kal a vízdíj
10,2%-kal a csokoládé, kakaó 5,9%-kal a háztartási energia
9,6%-kal a tojás 10,7%-kal a palackos gáz
4,1%-kal a dohányáru, szeszes ital 15,9%-kal az üzemanyagok esetében

Az élethez szükséges alapvető élelmiszerek és lakhatás árai mind átlag felett nőttek.
Ehhez képest az éves statisztika szerinti általános fogyasztási árindexek az alábbiak.

Megnevezés 2011. december 2011 év
Előző hó Előző év azonos hó Előző év . =100% =100% =100%

Fogyasztói árindex* 100,2 104,1 103,9
Harmonizált fogy.árindex 100,2 104,1 103,9
Maginfláció szezon.kiig. 100,4 103,3 102,8
Változatlan adótartalmú árindex 100,1 103,3 103,8
Nyugdíjas fogyasztóiár-index 100,3 104,3 104,4


*A januárban bevezetett módszertani változás (idényjellegű termékek fix súlyozása) az előző év azonos hónapjához viszonyított fogyasztóiár-indexet 0,1 százalékpontnál kisebb mértékben változtatta.
Nemzetközi összehasonlítás
Az EU 27 tagországában: 2011 novemberében a fogyasztói árak 3,4%-kal voltak magasabbak, mint 2010 novemberében, az előzetes harmonizált adatok szerint. A legkisebb áremelkedést Svédországban (1,1%) és Máltán (1,5%) , a legnagyobbat az Egyesült Királyságban (4,8%), Szlovákiában (4,8%), valamint Észtországban (4,4%), Litvániában (4,4%), és Lengyelországban (4,4%) mérték.
Hazánkban a 2011. évi nyugdíjas fogyasztóiár-index 104,4% volt, azaz 0,5%-kal meghaladta az általános fogyasztóiár-indexet (103,9%). Folytatódott a sokéves trend, a nyugdíjasok fogyasztói kosarába tartozó termékek és közszolgáltatások árai átlag feletti mértékben emelkedtek. A nagy áremelések már április hónapban megtörténtek, amire év közben nem volt fedezet a nyugdíjakban. A háztartási és közüzemi számlákat akkor kell kifizetni, amikor benyújtják. Ez azt jelenti, hogy az áprilisi nagy áremelések miatt a nyugdíjasoknak maguktól kellett megvonni az év végéig a többlet kiadásokra a pénzt.
A lakások állandó költségei elérik az átlagnyugdíj 60%-át. A díjak a szolgáltatók által diktáltak, azokat a nyugdíjasok nem tudják csökkenteni. A nyugdíjasoknak tehát az élelmiszer, a fűtés (ha lehet), továbbá a ruházati és egyéb szükségleteiket kellett még tovább korlátozni.
Minden fontos cikk drágult, de legnagyobb mértékben az élelmiszerek és a lakhatás költségei nőttek. Ezek alapvető szükségletek, kikerülhetetlenek, vagyis az áremelések a napi megélhetéshez szükséges állandó kiadásokat növelték.
2012. január 1.-től további 4,2%-kal nőttek a közüzemi díjak, és 2%-kal emelték az általános forgalmi adót, amelynek mértéke jelenleg 27%. A nyugdíjakat és nyugdíj jellegű ellátásokat 0,5%-kal, majd 4,2%kal emelték.
2013. január 1.-től (egy 1997. évi törvény alapján) a nettó havi átlagkereset helyett a havi bruttó kereset lesz a nyugdíj kiszámításának alapja, de egy szolgálati év már csak 1,65 százalékot ér majd. Így a ledolgozott 40 évvel számolva, a helyettesítési ráta 66 százalék lesz, szemben a mostani 70-80 százalékkal, ha a törvényhozók nem változtatnak a számítási modellen.
Az alacsonyabb helyettesítési ráta összhangban lenne az európai gyakorlattal, de ott a munkabérek magasabbak, ezért megtakaríthatók öngondoskodásként az öregkorra jelentős összegek. Ezekben az országokban működik az első, (az állami nyugdíj) mellett a második (magán nyugdíjpénztár), harmadik (önkéntes nyugdíjpénztár), esetenként a negyedik pillér (időskori foglalkoztatás) is, amelyek biztosítják a méltó öregkori életet.
Magyarországon a nyugdíjtörvény értelmében 2012.-től évente fél évvel nő a nyugdíjba meneteli korhatár egészen 65 éves korig. Ez a korhatár vonatkozik tehát az 1957.-ben és azután születettekre.
A nyugdíjkorhatár emelésével együtt nő az öregkori elszegényedés veszélye is. A legnagyobb gond, hogy a munkáltatók inkább a fiatal munkavállalókat keresik, 55 év fölött nagyon nehéz munkát kapni.
A munkáltatói járulék átformálása szociális adóvá azzal a következménnyel jár, hogy mivel nem járulék, a befizetésből nem következik nyugdíjjogosultság. Így 2012.-től állami nyugdíjfizetési kötelezettség a munkavállalói nyugdíjjárulékból keletkezik. Az adóvá átnevezett 24% más célokra is felhasználható a költségvetésből. Ha nem nő a foglalkoztatás és a befizetett járulékok összege, a Nyugdíjbiztosítási Alapból fedezett nyugellátásokra nem jut több pénz.

Budapest, 2012-03-30

Fogalmak (ONYF 2010)
Az adatok értelmezéséhez ismertetjük az adatszolgáltatásban használt fogalmakat.
A nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások: a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (NYUFIG) által folyósított pénzbeli ellátások, amelyek az alábbiak lehettek.
Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozott ellátások, és egyben saját jogú nyugdíjak: az öregségi nyugdíjak (ide értve az előre hozott öregségi nyugdíjat, a korkedvezményes idő beszámításával megállapított öregségi nyugdíjat, a szolgálati nyugdíjat is) a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék.
Hozzátartozói nyugellátások: ideiglenes özvegyi nyugdíj, özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, baleseti hozzátartozói nyugellátások.
A Nyugdíjbiztosítási Alapon kívüli, külső forrásból finanszírozott ellátások: a foglalkoztatáspolitikai nyugdíjak (korengedményes nyugdíj, bányásznyugdíj, előnyugdíj – ez utóbbi 1998-ban megszűnt), az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja, a polgármesteri nyugdíj. Az eddig felsorolt u.n. korai öregségi nyugdíjak a korhatár betöltéséig külső finanszírozásúak. További külső finanszírozású ellátások: baleseti járadék (forrása az Egészségbiztosítási Alap), a mezőgazdasági járadékok, a rokkantsági járadék, az egészségkárosodott személyek pénzbeli ellátásai, a házastársi pótlék és jövedelempótlék, hadigondozotti ellátások stb.