2013. március 12., kedd

A zászlóözön margójára

Napjainkban egyre több önkormányzat és közintézmény homlokzatán tűnik fel a székely lobogó. Az előzményeket, ha máshonnan nem is, a médiából biztosan ismerik, így ezzel foglalkozni, most nem szeretnék, sem pedig kronológiai sorrendbe állítani a történéseket.
Egy kérdésre azonban senki nem keresi a választ, és ez hatványozottan igaz az úgynevezett nemzeti körökre. Ez pedig az idő! Miért most?
Azzal illik tisztában lenni, hogy az önkormányzatokra azért kerülhet ki a zászló, mert a jelenleg regnáló Fidesz kormány, és természetesen a mögötte húzódó szabadkőműves páholyok erre „áldásukat” adták, pontosabban fogalmazva jelenleg ez áll az érdekükben. A jelenlegi pártok közvetve, vagy közvetetten az úgynevezett rendszerváltás idején gyökereznek, így tehát jogos a kérdés, hogy miért nem akkor kezdtek el aggódni Székelyföld autonómiájáért. Ha visszapörgetjük az idő kerekét, akkor azt sem szabad elfeledni, hogy a Fidesz 1990-ben még kirohant a Parlamentből, amikor trianoni megemlékezés lett volna napirenden.
Nos, tudom, hogy az emberek feledékenyek, de ennyire?
Érdemes azonban kirakni a mozaikot, mert a mai világban semmi nem az, aminek látszik. Kezdjük talán a tavalyi évben nagy port kavart magyar-izraeli barátságos labdarúgó mérkőzéssel, ahol a zsidóknak egy gólos vereséggel kellett elhagyniuk kiszemelt új hazájukat. A fordulat csak ezután következett, ugyanis zokon vették, hogy lezsidózták, és elküldték a szurkolók „táborozni” őket. Nos, aki járt már focimeccsen, az tudja, hogy a szurkolás közben fűt-fát kiabálnak egymásnak, mégsem kell olyan retorziókkal számolni, mint esetünkben. De legyünk biztosak benne, hogy ez így volt eltervezve. Azt mindenki tudhatta, hogy a radikális tábor ki fog menni a meccsre, és elküldi a zsidókat oda, ahová valók.
Nem kellett túl sokat várni a FIFA döntésére, mely minden bizonnyal „közel-keleti” ráhatásra született meg. Magyarországnak a következő vb-selejtező mérkőzését zárt kapuk mögött kell lejátszania, ami teljesen „véletlenül” pont a Románia elleni. Ez már önmagában is elegendő ahhoz, hogy a két ország között feszültség generálódjon, amit a Jobbik úgy igyekszik megoldani, hogy olajat önt a tűzre. Politikai érdekből, a stadion elé hívja a szurkolókat, és a szimpatizánsait. Ezzel addig nem is lesz probléma, amíg néhány busznyi román drukker is erős késztetést érez arra, hogy ők is a stadion előtt szurkoljanak, mert azt hiszem, abból semmi jó nem fog származni.
Nem sokra rá, pedig beindult a székely zászló „háború”. Azt, hogy hogyan is kezdődött, szintén nem ennek a cikknek a témája, de a folytatás, az mindenképp megér néhány gondolatot. Miután Martonyi János szolidaritást vállalt a székelyekkel, gyakorlatilag rohamtempóban elkezdődött a zászlók kirakása. Volt olyan település, ahol még a község zászlaját is levették, és helyébe rakták a székely lobogót.
Románia élesen bírálta a kialakult helyzetet, és válaszokat követelt hazánktól. Martonyi nemrég kint járt Bukarestben, ahol a zászlóval kapcsolatban is tárgyalt a két fél. A találkozótól a két ország közötti feszült viszony enyhülését várják.
Azzal mindenképp tisztában kell lenni, hogy külügyminiszterünk is akolbeli, aki már a pártállami időkben is fontos szerepet játszott a politikában. Ha valamit nem támogatott a hazai és nemzetközi cionizmus, az a székely, felvidéki, délvidéki, vagy bármilyen autonómiát, egyáltalán bármit, ami a Trianon előtti Kárpát-medence egységet idézné. Hogyan is lehetne, amikor ezek a cionista férgek darabolták fel az országot.
Nos, két oka lehet ennek a hirtelen „nemzeti” köntösnek, és a székely autonómia melletti markáns kiállásnak. Az egyik, hogy a focimeccs és a „zászlóháború” kapcsán megpróbálják összeugrasztani a két népet, amiből természetesen hasznot tudnak kovácsolni.
A másik talán kézenfekvőbb megoldás, hogy Székelyföld megkapja az autonómiát, ami precedens értékű lehet a felvidéki, délvidéki, valamint kárpátaljai magyarok számára. Ezzel két legyet is ütnek egy csapásra, egyrészt befogják a politikában még bízó radikálisok száját, előkészítik a terepet a betelepülő zsidók számára, és ami talán a legfontosabb, hogy a Fidesz ezzel a lépéssel bebetonozza magát a hatalomba a külhoni szavazatok jóvoltából.
Mielőtt bárki azzal vádolna meg, hogy nem szeretném, ha Székelyföld autonómiát kapna, erről szó nincs, azonban nem mindegy milyen áron, és ki kínálja azt fel. Zsidóval üzletet kötni amúgy sem érdemes, mert arra csak ráfaragunk.
A legszomorúbb az egészben az, hogy politikai érdekből ismét felhasználják a székely népet, mint már megannyiszor a történelem viharaiban.
Horváth László

Az EU és a „jéghegy” katasztrófája

Mára az EU, az eurozóna, a süllyedő Titanichoz hasonlatos leginkább, mely egy alattomos jéghegynek ütközött, minden irányban billeg, – mostanság leginkább hátra – és a nagy billegéstől pedig lassan mindenki tengeri beteg lett. A víz is be-beömlik a repedéseken, és elkezdett merülni, bár ezt még nem mindenki látja.
Majd, ha a nyakáig ér a dermesztő hideg víz.
A jéghegy nem más, mint a cionista bankoligarchia, mely alattomosan, láthatatlanul irányítja az eseményeket.
Németországban létrehozzák „Alternatíva Németország számára” nevű pártot, programjának főpontja: az ország kilépése az euróövezetből. A németek negyede mutat érdeklődést arra, hogy visszatérjenek a német márkához, melyet a Daily Express 2011-es információja szerint újranyomtatták, tehát csak a visszavezetésre vár.
Németországban még 2012-ben is fizethettünk régi márkával és a váltópénzével, a pfenniggel, sőt a Deutsche Telekom németországi utcai telefonfülkéinek 90 százaléka még most is elfogadja a márka és a pfennig-érméket! Németország-szerte havonta körülbelül százötvenezer márka kerül a C&A kasszáiba. A németek ragaszkodását a márkához, mi sem mutatja jobban, mint hogy 2011-ben még mindig 13 milliárd német márkát nem váltottak be.
Nem csak a mi meglátásunk szerint, sem az EU, sem az euró nem szolgálja annak a Németország érdekét, mely a legfőbb húzó országa az uniónak.
Egy felmérés szerint az öt bevont öt európai állam (Görögország, Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország) lakosságának 55 százaléka helyeselné, ha népszavazás lenne a jelenleg használt közös valuta sorsáról. A németekben és az olaszokban fogalmazódik meg a legtöbb kétely náluk, 43 százaléknyian búcsút vennének az eurótól.
EU_taállamokA franciák is függetlenségre vágynak, no meg az import cigány bűnözőkből is elegük lett. Le Pen attól tart ugyanis, ha a románokra és bolgárokra is érvényes lesz az Európán belüli szabad mozgás, akkor a már jelenleg is tarthatatlan cigányprobléma meg fog sokszorozódni. Marine Le Pen, a Nemzeti Front elnöke Franciaországnak az Európai Unióból való kilépéséről szeretne 2014 januárjában népszavazást rendezni. Azt mondta arra kérnek majd mindenkit, hogy az Európai Unióból való kilépésre szavazzon, feltéve, ha addig a kormánynak sikerül elérnie a négy minimális reformot, a nemzeti valutákhoz való visszatérést, a schengeni övezet megszüntetését, a gazdasági patriotizmus engedélyezését és a nemzeti jog elsőbbségét az európai joghoz képest. Le Pen azonban nincs egyedül ezzel az elképzelésével, mert még 2011-ben Sárközy is azt hangoztatta, hogy Franciaország egy új európai szerződésért küzd (Németországgal), amellyel újraalapítja és újragondolja Európa működését. Több szolidaritás, több felelősségvállalást sürgetett az emberek előtt egy valódi gazdasági kormányzással. Európa újraalapítása nem azt jelenti, hogy elindultunk az államok felettiség felé.
Mivel Németország után Franciaország a második húzó erő az EU-ban, ezért Sárközy anno joggal mondhatta, ha Németország és Franciaország egységes, akkor egész Európa egységes és erős. Ha Franciaország és Németország széthúz, egész Európa széthúz és meggyengül.
A harmadik erősségnek számító Nagy-Britannia sem túl elégedett.
A brit lakosság körében David Cameron szerint minden eddiginél nagyobb a kiábrándultság az EU-val szemben. A cél az, hogy Nagy-Britannia egy olyan Európai Unió tagja legyen, amelynek központi eleme az egységes piac, és amelyben az egyes tagállamok kormányai elsősorban saját nemzeti parlamentjeiknek tartoznak beszámolással. A legnagyobb veszélyt az EU fennmaradására nem a változtatásokat sürgetők jelentik, hanem azok, akik ezt eretnekségként bélyegzik meg. Hosszú történelme során Európa már megtapasztalhatta, hogy vannak olyan eretnekek, akikről kiderült, hogy igazuk van – mondta ugyanő. Hozzátéve, hogy a brit választók megítélése szerint az Európai Unió által célba vett politikai integráció már messze túlmegy azon szinten, amelyben még jól éreznék magukat. 2012-ben egy közvélemény-kutatás során azt a kérdést tették fel, hogy miképp voksolnának az EU-ból való kiválásra, a válaszadók 51 százaléka kilépne, 15 százalékuk pedig nem tudja.
EU_tagállamokAz EU-ból való kilépés épp így joggal megfogalmazódott a görögöknél is, nálunk is. Az EU-ban a “PIGS” (Portugália, Írország, Görögország és Spanyolország) országokkal kapcsolatban külön is foglalkoztak az esetleges kilépés vagy kizárás következményeivel.
A törökök sem erőltetik nagyon az EU-ba való belépést 1987-ben nyújtottak be kérelmet, és 2005 óta tárgyalgatnak róla, ahogyan, több európai ország sem lépett be. Svájc például leállította a tárgyalásait az EU-val, mivel népszavazáson elutasították a svájciak, Norvégiában szintén népszavazással akadályozta meg a nép – kétszer is – , Grönland, mihelyst autonómiát kapott a dánoktól, máris távozott az EU-ból, Andorrának szándékában áll, de felvételi kérelmet azóta sem adott be. Aztán meg vannak még jelölt országok, és olyanok is akik be sem adták a kérelmüket.
De lássuk be az egyre inkább elhatalmasodó EU vezetés csak kolonc a legtöbb ország nyakán.
Zöld_foki_szigetek_Marokko_IzraelUgyanakkor némely más Európától igen csak távol eső országok, mint a Zöld-foki szigetek, Marokkó is szerettek volna EU-tagságáért folyamodni, de őket azzal utasították el, hogy nem európai ország.
No és ne feledkezzünk el ama bizonyos “jéghegy” terrorállamáról, Izraelről sem, amely voltaképpen már nem csak hogy betette a kezét-lábát, de irányít is.
2010-ben Liberman Budapesti látogatása során úgy vélte Izraelnek mindenképpen az Európai Unió teljes jogú tagjává kell válnia. Eme látogatásán a (be)fogadó felek, Balázs Péter, Bajnai Gordon, Orbán Viktor és a magyarországi zsidó vezetők tárgyaltak vele, nyilván támogatásukról biztosították eme cionista zsidó törekvést. A megbeszéléseken Liberman rendíthetetlenül azt hangoztatta, hogy a Palesztina és Izrael megoldás hiányáért a palesztinok a felelősek. Hosszan sorolta, hogy a múltban mennyi engedmény tettek, hány megállapodást írtak alá, s minden erőfeszítés bukásáért a palesztinokat tette felelőssé. Szerinte a nemzetközi közösség hibát követ el azzal, hogy megpróbálja a békét ráerőltetni. Majd utasította partnereit, mondván, Magyarországtól, úgyis mint az EU jövendő soros elnökétől előítéletek nélküli, kiegyensúlyozott megközelítést vár. És még sok egyébről is esett szó, de azokkal most nem foglalkozunk. Amúgy e kérdéshez csak annyit teszünk hozzá az igazság kedvéért, hogy csak a Jobbik nem szavazta meg az EU és Izrael közötti társulást az Országgyűlésben. Az pedig senkit nem zavart, hogy ahogyan Afrika, úgy a Közel-Kelet sem tartozik Európához. Igaz, nem ez az egyetlen dolog, ami nem zavar senkit az országgyűlésben, no meg az EU-ban sem.
Szász Gerda

Fizetés tenyérleolvasással elsőként az UniCredit ügyfeleinek Európában

A Fujitsu Technolgy Solutions bejelentette, hogy az európai UniCredit bank lesz az első komoly ügyfél, amelyik használatba állítja a cég tenyérleolvasásos személyazonosító technológiáját, amit az érdeklődők a múlt héten tekinthettek meg a Hanoveri CEBIT kiállításon.
Az UniCredit a rendszert a digitális fizetések alkalmával szükséges személyazonosításhoz fogja használni Olaszországban. A rendszerbe regisztrált felhasználók a POS terminálok leolvasója fölé helyezik a tenyerüket és a tranzakcióhoz egyáltalán nem lesz szükség kártyára vagy PIN-kódra, nyilatkozta a bank. A rendszer már a próbaüzemnél tart és Papillon-nak, azaz pillangónak hívják. Federico Ghizzoni, a bank elnök-vezérigazgatója volt az első vásárló, aki az új rendszeren keresztül fizetett a Kiko luxuskozmetikumokat forgalmazó olaszországi bolthálózat egyik üzletében, még december közepén.
A Japánban már kipróbált PalmSecure („tenyérbiztos”) rendszer infravörös érzékelőt használ a tenyérben futó erek mintázatának 5 centiméterről történő leolvasására, majd a kapott képet digitális kóddá alakítja. A rendszer az ereken áthaladó vért is érzékeli, megakadályozva az ujjlenyomat leolvasó rendszerek kijátszására képes „hamis-ujj” módszer alkalmazását, így a tolvajoknak értelmetlen levágni egy testrészt a hozzáférés megszerzéséhez, nyilatkozta Joseph Reger, a Fujitsu Technology Solutions technikai igazgatója.
Az érzékelőket nem szükséges megérinteni, így olyan környezetben is alkalmazhatók, ahol a higiénia elsődleges fontosságú.
A PalmSecure sokkal pontosabb, mint az ujjlenyomat-leolvasó rendszerek, állítja Reger.
Az ujjlenyomat leolvasók esetében minden százezer leolvasásra jut egy hiba, amikor a rendszer tévesen állapítja meg a jogos hozzáférést, az 1,25 millióból egy tévedéshez képest a PalmSecure esetében. A téves hozzáférés megtagadás, amikor a hozzáférést a jogos felhasználónak tagadja meg a rendszer, körülbelül ezerből egy az ujjlenyomat és tízezerből egy a tenyér-érleolvasók esetében.
A nagyobb pontosságnak azonban ára van. A leolvasó komponens ára jelenleg 100 dollár, míg egy csatlakoztatható leolvasó 200 dollárba kerül. A kereslet növekedésével azonban a gyártó szerint 20 dollárra (4400 forint) csökkenthetik a vételárat.
A próbaüzemet több ezer különböző korú, nemű és etnikumú felhasználó segítségével végzik. A cég szerint a tenyérben futó erek minden ember esetében egyediek, így kicsi a tévedés kockázata.
Bizonyos területeken azonban, mint például a bankoknál, az egyfaktoros azonosítás nem elegendő. A Fujitsu is a kétfaktoros azonosítást pártolja, azonkívül számos európai országban, mint például Németországban ez eleve kötelező.
A PalmSecure leolvasókat hozzá lehet kapcsolni egy külön regisztrációs rendszerrel működő központi back-end adatbázishoz, ami inkább megfelel egy banki környezetnek, vagy a regisztrációs és azonosítási funkciókat be lehet ágyazni. A Fujitsu azt tervezi, hogy a jövőben a rendszert akár autókban is használhatják a slusszkulcs vagy RFID chipes védelem helyett.

Oroszország a BRICS befolyásának növelését javasolja

Oroszország azt javasolja, hogy erősítsék meg a BRICS informális klub globális befolyását, amelyhez rajta kívül tartozik Brazília, India, Kína és Dél-Afrika. A kezdeményezést az orosz szakértők beszámolójában fogalmazták meg, amelyet a BRICS csúcstalálkozójára készítettek. A csúcsértekezletre március 26-án – 27-én kerül sor a dél-afrikai Durban-ban.

A szakértők szükségesnek tartják a BRICS állandó titkárságának létrehozását. Először az virtuális lehet, majd pedig teljes formátumú. Tavaly India javasolta a Fejlesztési Bank létrehozását. A beszámoló továbbfejleszti a kezdeményezést, és javasolja, hogy a bank székhelye Moszkvában legyen, alaptőkéje 50 milliárd dollár.

Tavaly tavasszal a New Delhi-ben megtartott csúcstalálkozón úgy döntöttek, hogy a partnerek közötti kereskedelmi és egyéb elszámolásokat nem dollárban, hanem nemzeti valutában végeznek majd. Ehhez az orosz szakértők javasolják a Nemzetközi Elszámolási Bank létrehozását, hogy megvédjék a BRICS-tagok gazdaságát a dollár éles ingadozásától és a „deviza háborúktól”. Megfogalmaztak egy másik kezdeményezést is: a 240 milliárd dolláros válságkezelő alap létrehozását.

Az orosz kezdeményezések lényege: az integráció megerősítése, vélik a szakértők. Az is javasolják, hogy a gazdasági integrációt bővítsék a biztonsági problémák közös megoldásával. Ide tartozik, többek között, tömegpusztító fegyverek elterjedése, a számítógépes bűnözés, a kábítószer-kereskedelem és a kalózkodás elleni küzdelem.

A szakértői beszámoló felhívja a figyelmet a BRICS-en belüli ellentmondásokra. A beszámoló szerzői késleltetett aknáknak nevezik Kína és India közötti területi vitákat, a nyersanyagok-forrásokért folytatott versenyt, kereskedelmi konfliktusokat, és azokat a különbségeket, amelyek az éghajlatváltozás problémája terén tapasztalhatók. A beszámoló szerzői azonban nem kételkednek benne, hogy Moszkva képes „semlegesíteni” ezeket az aknákat. Tekintélyének köszönhetően Oroszország ösztönözheti a BRICS-beli partnereit arra, hogy számolják fel a súrlódásokat, véli Joszif Gyiszkin politológus:

Oroszország partnerei kívánják, hogy az aktív állást foglaljon a gazdasági és külpolitikai kérdésekben. A kérdés most az, hogy milyen mértékben felelnek meg Oroszország javaslatai ezeknek az igényeknek.
Szakértők rámutatnak, hogy a Nyugat geopolitikai riválisát látja a BRICS-országokban. Ezért mindent megtesz, hogy az ötök ne erősítsék meg pozícióikat a nemzetközi porondon. Az orosz szakértők dokumentuma javasolja, hogy akadályozzuk meg ezt a helyzetet. A beszámoló Oroszország nemzeti stratégiája alapját képezi majd a BRICS keretein belül.
Oroszország Hangja