2011. november 14., hétfő

Fehéroroszország felkészül a NATO ellen

November 4-én Alexander Lukasenko, Fehéroroszország elnöke újságíróknak nyilatkozott. Elmondta, hogy véleménye szerint a NATO egy terrorista szervezet. Az a szervezet, amely elrabolhatja egy szuverén állam vezetőjét, azt megkínozza és kivégzi, az nem normális szervezet, hanem terroristák.
"Volt egy agresszió, amelynek során egy nemzetet megtámadtak, és vezetőjét megölték. Esélyt sem hagytak neki, hogy katona létére a harcmezőn essen el. Elrabolták, és megkínozták. Ezután fejbe lőtték. Ilyet még a nácik sem csináltak"
Az elnök felszólalt a NATO és az ENSZ ellenében is.
"Azt láthatjuk, hogy a folyamatok a világban rendkívül negatívak. Az ENSZ szemet huny a NATO vandalizmusa felett. A Biztonsági Tanács megsértette a saját megbízatását. Nem túlzok ha azt mondom, ez egy esztelen és őrült tanács. Ugyan ez a véleményem az ENSZ-ről. Nézze meg, elért valamit Afganisztánban vagy Irakban, hogy megfékezze az esztelen öldöklést? Vagy akár az egész arab világban. Semmit nem tud tenni."
Lukasenko elnök kijelentette, jól tudja, hogy kormánya az USA célpontjai között szerepel. Azt is tudja, hogy már előkészületek történtek országa ellen. Most azonban új stratégiát állítottak fel.
"Területi egységeket hoztunk létre. Sokkal olcsóbb fenntartani, mint egy profi hadsereget. A legjobb kiképzést fogja a nép megkapni. Saját lakóterületén sokkal hatékonyabb lesz, mint akármilyen hadsereg. Hétköznapi emberek, akik dolgoznak, élik a mindennapi életüket. Háborúban azonnal hadrendbe állnak."
"Ezek az emberek hazájukat, családjukat, gyermekeiket, házukat fogják védeni. Ezek között az emberek között nagyon sokan voltak sorozott vagy hivatásos katonák."
Lukasenko elnök bejelentette a hadsereg mellett egy 120 000 fős polgári haderő felállítását.
"Ha valaha is kell háborúznunk, akkor mi férfiak megvédjük földünket családunkat, mert ez a kötelességünk."
A második világháború óta ez az első alkalom, hogy az országban a vezetés nyíltan a Nyugat fenyegetését jelenti be.
Fehéroroszország volt annak idején a Szovjetunió legfejlettebb régiója, mondhatjuk az ország legszínvonalasabb régiója. Lukasenko elnököt éppen ezért egyre többet éri az a vád, hogy poszt-szovjet vezető. Tény, hogy annak idején már pozícióban volt. 1994-ben lett elnök, és azóta a posztján van.
Az elmúlt 16 évben azonban Lukasenko elnök kifejezetten nemzeti politikát folytat, éppen emiatt néha Oroszországgal is szembe került, annak ellenére, hogy erős szálak fűzik Moszkvához. A gazdaság azóta folyamatosan fejlődik, nőttek a bérek, javultak a közállapotok, a szociális háló magas szintű. Az ország jó kapcsolatokat ápol Venezuelával, Kubával, Szíriával, és eddig Líbiával is. A világon a legmagasabb összeget, a GDP 6 százalékát költi a szociális rendszerre. Teljesen ingyenes a kórház és az oktatás is.
Mondani sem kell, hogy az elnök kitartása, szembehelyezkedése a Nyugat pénzügyi manővereivel, és a hazugságok folyamatos leleplezése miatt célponttá vált. Személyét, családját, erkölcsét, becsületét folyamatosan támadják és kritizálják. Minden hibát felnagyítanak és szétkürtölnek, a jó dolgokat elhallgatják.
A National Endowment for Democracy évek óta próbál egy ellenzéket létrehozni a civil szférában eddig sikertelenül. A jelenlegi elnök támogatottsága rendkívül magas. Ez a szervezet közvetlenül a CIA irányítása alatt áll, és az pénzeli. Célja, hogy más országokban USA-barát ellenzékeket hozzon létre, és kormányokat döntsön meg.
Az ország elleni kampány már odáig is terjedt, hogy a WTC elleni merényletet először Fehéroroszország nyakába akarták varrni. Mielőtt az Al-Kaida szál került felszínre ezt elvetették, de még 2003-ban tartottak olyan konferenciát, melyen Fehéroroszország mint a hiányzó láncszem szerepelt az üggyel kapcsolatban. John McCain szenátor többször támadta az ország vezetését, és fenyegette meg, mert szerintük nemzetbiztonsági veszélyt jelent az USA-ra nézve.
2004-ben az ENSZ szervezetében is megtámadták az országot, és elfogadtattak egy ENSZ állásfoglalást, mely szerint nem tartják be az emberi jogi törvényeket, és ilyen jogokat sértenek. Ezt az aljas támadást akkor a Fehérorosz ENSZ küldöttség nagyon ügyesen hárította, majd visszatámadt, meghátrálásra kényszerítve az Egyesült Államokat, ugyanis mint kiderült az Egyesült Államokban még megengedett a hadifoglyok kínzása, a 18 év alattiakkal szembeni halálbüntetés, és még egy sor hasonló jogszabály él. Ez a visszatámadás különösen kínos volt az akkori vezetésnek, és több törvényt ennek hatására meg is változtattak, legelőször a 18 év alattiakkal szembeni halálos ítéletet.
2010 december 19-én lengyel, német, amerikai felbujtásra a sikertelen ellenzéki szavazók megpróbáltak behatolni a kormányzati épületbe és puccsot végrehajtani, miután a Nyugat támogatta jelölt szinte semmi eredményt sem ért el a választásokon.
2011 januárjában a Fehérorosz KGB több személyt letartóztatott és házkutatást tartott náluk. Rengeteg információhoz jutottak, és bizonyítékokat találtak arra, hogy a német és a lengyel hírszerzés milyen mélyen érintett az ügyben, és durván beavatkoztak az ország belügyeibe. Az ellenzék támogatására pedig nyugati érdekeltségű oroszországi cégek felől táskaszám hordták a pénzt befelé.
Lukasenko elnök rendszere jó kapcsolatot ápolt a meggyilkolt líbiai vezetővel. Lukasenko ellenzéke ezt folyamatosan próbálja meglovagolni, olyannyira, hogy Fehéroroszországot ugyan olyan színben akarja bemutatni, mint Líbiát. Még egy saját népe elleni NATO támadást is elképzelhetőnek tartana.
Lukasenko azonban kijelentette, tudomása van az országa elleni szervezkedésről, és felkészíti az országot, hogy megvédhessen határait és függetlenségét.
"Bármilyen NATO terrortámadást visszaverünk, és felkészülve fogadjuk őket" - mondta az elnök.
Tálas András

Az IMF nagyon sajnálja, hogy elveszti az orosz prédát

Christine Legarde, az IMF ügyvezető igazgatója sürgette az orosz kormányzatot, hogy az ne növelje a közkiadásokat. Legarde szerint ő csak baráti tanácsot adott Oroszországnak, majd hozzátette, hogy az orosz adminisztráció is hasonlóképp viszonyult hozzá.
Szerinte a közkiadások jelenlegi mértéke nem egészséges jelenség, különösen nem a választások előtt. Mindazonáltal egyértelmű, hogy Legarde nem csak a választásokkal kapcsolatos kiadásokról beszélt. Az IMF elnöke nem szereti a lakosság legkiszolgáltatottabb rétegeivel kapcsolatos kiadásokat, ahogy a védelmi- és bűnüldöző szervekre irányuló kiadások növelését sem. Eltekintve attól, hogy Christine Legarde Oroszország teljes közúti infrastruktúrájának átalakítása miatt is aggódik.
Mielőtt az IMF ügyvezető igazgatója ezeket a kijelentéseket tette, Medvegyev elnök aláírta a törvényt a hadsereg anyagi forrásainak nagyarányú növeléséről, ami a szerződéses állomány fizetését 2,5-3-szorosára, a veteránok nyugdíját 1,5-1,7-szeresére növelte.
Vlagyimir Putyin miniszterelnök korábban kijelentette, hogy a kormány késlelteti a természetes monopóliumok viteldíjának növelését, ami alól csak az RZD (Orosz vasutak) kivétel. A tarifa növelést januárról 2012 júliusáig tolták ki. Az elektromos árammal kapcsolatos tarifák az inflációs ráta szintjéhez lesznek igazítva. A kormányzati bizottság költségvetési projektje később úgy alakult, hogy a természetes monopóliumok tarifája nem emelkedik az inflációs ráta fölé - ami 2012-ben 6%-ot jelent. A földgáz ára kivételt jelent ez alól: az üzemanyag ára 2012 júliusától 15%-ot fog emelkedni.
Putyin elmondta november 8-án, hogy az orosz kormányzat célja a közlekedésfejlesztés volumenének duplájára növelése az elkövetkező 10 évben - erre a célra nem kevesebb, mint 8 milliárd rubelt különítenek el.
Nyílt titok, hogy az orosz kormányzat szándéka a szociális szféra és a szállítási rendszer terén való befektetések felpörgetése, ami rendszerint olyan nemzetközi pénzügyi központok ellenkezését váltja ki, mint például az IMF.
Tavaly az IMF receptek teljes listáját címezte az orosz kormánynak. Ezek a receptek ugyanúgy néztek ki, mint azok, amiket a valutaalap az 1990-es években adott Oroszországnak. Akkor a Gaidar és Chernomyrdin kormányzatoknak ezek elsődleges irányelvekké váltak.
Ez a recept-sorozat a már megszokott dolgokból állt. Tartalmazta a privatizációt (kifejezetten a nyersanyagszektor terén) és a szociális juttatások csökkentését, valamint a fegyveres erők és valamennyi hatalmi ág által elérhető források csökkentését. Cserébe Oroszország szerény ajánlatot kapott arra, hogy vásároljon élelmiszereket a nyugati országoktól, számolja fel a védelmi vállalkozásokat, zárja be a szénbányákat, stb. Ez akkor meghatározó irányelvvé vált, de szerencsére Oroszország és az IMF "gyümölcsöző" együttműködése 1998-ban véget ért.
Oroszország azt követően kezdett talpra állni. Természetesen az IMF nem lehetett boldog. A valutaalap látványosan aggódni kezdett amiatt, hogy Oroszország eláll az "alapelvektől". Az IMF szakértői akkor elkezdték hangoztatni, hogy Oroszországnak nincs stratégiája, amivel támogathatná a romokban heverő gazdaságot.
Másként szólva, a nemzetgazdaság támogatása nem volt helyes dolog az IMF szempontjából. Ráadásul a valutaalap azt ajánlotta Oroszországnak, hogy a reformok terén erősítse meg az állami tőke szerepvállalását.
A reformok felvetették az állami kiadások jelentős csökkentését az egészségügyre költött összegek csökkentésével és a szociális juttatások megvonásával. Az IMF szakértői szerint Oroszország nyugdíjrendszere működésképtelenné válik a reformok nélkül, amik természetesen tartalmazták a nyugdíjkorhatár növelését is. (nyugdíj a halottaknak - erre nem lehet mást mondani)
Christine Legarde moszkvai látogatása alatt azt mondta, Oroszországnak inkább a tartalékok felhalmozására kellene törekednie, nem pedig drága beruházásokra, mikor az olaj ára továbbra is magas szinten marad - ami természetesen a Tartalék Alap és a Nemzeti Jóléti Alap feltöltéséről szól.
Maksim Khrustalev - Pravda.Ru
Jövőnk.info megjegyzés: Az orosz példán is jól látható, hogy az IMF stratégiája minden ország felé ugyanaz. Korszaktól, történelmi helyzettől és a gazdaság állapotától függetlenül. Az ország állami vagyonának magánkézbe adása, az életkörülmények gyors lerontása az egészségügy leépítésével és a szociális juttatások megvonásával, valamint a hadsereg anyagi forrásainak csökkentése (az ország lefegyverzése) és a rendfenntartó szervek elérhető forrásainak csökkentése.
Az egészségügy lerombolása és a szociális juttatások megszüntetése fokozza a lakosság kifárasztását, a rendfenntartó szervek meggyengítése könnyebbé teszi az idegen titkosszolgálatok tevékenységét az ország területén és felszámolja a közbiztonságot, az ország haderejének leépítése pedig védtelenné teszi a prédát a NATO agressziójával szemben.
Az IMF feltételei Oroszország esetében főként az ország erőforrásainak békés úton való megszerzésére összpontosulnak. Mivel az orosz kormányzat ebben nem működik közre, Oroszország a védelmi erők hatékonyságának növelésére törekszik. Az orosz vezetés számára egyértelműek a NATO tervei. Christine Legarde számára pedig egyértelmű, hogy a nyugati gazdaság motorja nemsokára leáll, ha nem tudják megszerezni az orosz erőforrásokat.
Isten óvja Oroszországot, és adjon erőt, kitartást az elkövetkezendő harcokhoz!