 |
Niccoló Machiavelli |
A nyelvész és filozófus
Noam Chomsky azok a
baloldali nézeteket valló amerikai értelmiségiek egyike -Chomsky a
IWW nemzetközi munkás unió tagja-, akik hisznek abban, hogy egy igazságosságra törekvő társadalom csak
szolidaritás
alapon működhet, vagyis a források rendszerinti átcsoportosításával a
tehetősebbektől az alacsonyabb jövedelműek irányába. A magyar valóságra
vetítve, a jelenleg aktuális
"akinek nincs semmije, az annyit is ér" lázári eszme, az
egykulcsos adórendszer
és a nagytőkét kiszolgáló földosztás, valamint a vadkapitalista
munkatörvények a szolidaritás egyenes ellentétei. A 20. század
nyolcvanas éveiben, amikor az Egyesült Államokban tombolt a demagóg,
nemzeti jelszavakba és hazugságokba burkolt neoliberális
reaganizmus, Noam Chomsky összefoglalta tíz pontban a
tömegmanipuláció stratégiáját.
A politika egy művészet, jelentette ki nemrég miniszterelnökünk egy osztrák utazás során s ezzel bizonyára egyetértett volna
Machiavelli, a
politikai művészet mestere aki a mai média társadalomban maga is a Chomsky által rávilágított manipulatív eszközöket alkalmazná:
1/ Figyelemelterelés
A közvélemény figyelme el van vonva a valódi társadalmi és gazdasági problémáktól.
Nálunk: focimánia... közlekedési balesetekkel, sport
eseményekkel, bulvár hírekkel és egyéb jelentéktelenségekkel töltött
hírmédia... lottó médiakultusz... díszalkotmány... korrupció-elleni
"elszámoltatási" handabanda... stb.
2/ Problémagyártás megoldással
Egy előidézett helyzet elé van állítva a közönség, hogy maga kérje azt a megoldást, amit a hatalom óhajt. Például, a hatalom hagyja egy terrorista
merénylet szervezését, hogy utána a többség, a félelem és a gyűlölet
hatása alatt, hajlandó legyen lemondani a szabadságjogairól... vagy
például, egy gazdasági válság előidézése réven, a hatalom elfogadtatja
a szociális jogok visszavételét és a közszolgáltatások megcsonkítását.
Nálunk: egy jól müködő állami cég csődbe van kergetve forrás
megvonással majd az-állam-rossz-gazda jelszóval privatizálva van...
miután tömeges munkanélküliséget idézett elő a gazdaság kifosztása,
munkahelyteremtés címen jobbágyi munkatörvények jönnek létre... a
"nemzetközi terrorizmus" -elleni küzdelem címén titkosszolgálati
módszerek vannak szinte nyíltan bevetve a lakosság megfigyelésére...
mesterségesen keltett hatalmas államadósság törlesztése után következik
a nemzeti gazdaság újjáépítését megakadályozó adósságtörlesztésre
fordított adórendszer és egyéb "megszorítások"... stb.
3/ Lépcsőzetesség
Egy elfogadhatatlan intézkedés fokozatosan van bevezetve. Az Egyesült Államokban ez történt a neoliberális
gazdasági politika megvalósításával a reaganizmus alatt. Tömeges
munkanélküliség, prekaritás, rugalmasság, kiszervezések, alacsony
bérek, mindez egyidejűleg valószínűleg forradalmat okozott volna.
Nálunk: nincs igazán jelentős lépcsőzetesség, az
életszínvonal úgy romlik ahogy puffan, a hatalom csupán arra ügyel,
hogy folyamatosan letagadja a valóságot, például kisminkelt
munkanélküliség, bűnözés vagy infláció adatokkal.
4/ Megkönnyebbültség keltése
A hatalom a közönség beleegyezését kéri előre egy jövőben bevezetendő fájdalmas-de-szükséges
intézkedéshez. Ugyanis, mindig könnyebb egy jövendő, mint egy jelenlegi
áldozathozatal és közben az emberek hozzászokhatnak a gondolathoz.
Nálunk: a megrettentés-megkönnyebbülés
változat működik inkább, amikor szörnyű-de-szükséges előre
bejelentett intézkedéseket követően végül is enyhébbek vannak bevezetve
megkönnyebült (vagy akár hálás) sóhalyok közepette.... például az
"elveszik-a-rokkantnyugdíjat” rémhíresztelés után "csak" a
felét-harmadát vonja el a hatalom... vagy az "elveszik-az
ösztöndíjjakat" rémhíresztelés után "csak" arra kötelezi a diákokat a
hatalom, hogy diplomaszerzés után itthon szolgálják az alacsony
munkabérekkel és rabszolga munkatörvénnyel ide csalogatott
multinacionális cégeket... stb.
5/ Infantilizálás
A reklám ipar mintájára, a hatalom infantilisan kezeli a polgárokat, tudván hogy ez elaltatja kritikus gondolkodásukat.
Nálunk: ez (még?) nem szokás, legalábbis nem olyan mértékben
mint az Egyesült Államokban, talán mert a magyar ember intellektuális
színtje gyakran túl magas ilyen trükk bevetéséhez.
6/ Érzelmek pengetése
Klasszikus módszer ami rövidzárlatként blokkolja a rációt, a kritikus gondolkodást.
Nálunk: ez a stratégia rendkívül fontos... például, amikor a
"szocikra" vagy a "ballibekre" tereli a frusztrációt a jelenlegi
hatalom... vagy amikor a nemzeti érzéseken zongorázik azzal, hogy
"szabadságharcosnak" önjelöli magát... vagy amikor a vallásos érzéseket
kihasználva, a katolikus egyházat és egy "keresztény" kamupártot hű
szövetségesekként szerepeltet... vagy amikor a holokószt túlélők
fájdalmas érzéseit kihasználva hírtelen kétszeresére emeli a
nyugdíjjukat, hogy megszerezze a zsidó szavazók szimpátiáját... stb.
7/ Tudatlanságban tartás
A közönséget olyan állapotban igyekszik tartani a hatalom, hogy
képtelen legyen átlátni a tömegmanipuláció szitáján miközben az
alacsony színvonalú közoktatás elszigeteli a többséget az "elit"
osztálytól.
Nálunk: a közoktatás színvonala folyamatosan csökkent,
például azzal az indokkal, hogy a "hátrányos" helyzetű tanulók ne
szakadjanak le... a felső oktatást illetően pedig, ösztöndíj ide vagy
oda, a legtöbb család már nem képes állni a velejáró és folyamatosan
növekvő költségeket (albérlet, tömegközlekedés, étkezés, tankönyvek,
stb.)... a tévéműsorok intellektuális színvonala köszönő viszonyban
sincs azzal, ami által húsz évvel ezelőtt a magyar televízió
programjait a nyugat-európai szakemberek is dicsérték... stb.
8/ A középszerűség dicsérete
Arra van biztatva a közönség, hogy ne lógjon ki a sorból, hasonlítson a hasonszőrűekhez, tartozzon a többséghez.
Nálunk: ez egyelőre nem téma, mert az átlag magyar
ember úgyis erősen konformista és, ami különösen a politikai
szemléleteket illeti, nem rendelkezik olyan politikai kultúrával, hogy
képes legyen "kilógni a sorból".
9/ Felháborodás helyett önhibáztatás
Azzal van győzögetve a közönség, hogy szerencsétlenségéért ő maga a
felelős, azaz nem elég "jó" vagy nem tesz elég erőfeszítést. Ekkor,
ahelyett hogy a fennálló rendszer ellen háborodnának fel az emberek,
saját magukat vádolják.
Nálunk: talán ezt a szemléletet próbálta
népszerűsíteni a már híres fideszes "akinek nincs semmilye, az annyit
is ér" kijelentés 2011-ben, valamint a jelenlegi elnök is, aki újévi
köszöntőjében arra utalt, hogy "mindenki a maga sorsának a kovácsa"...
a jelenlegi hatalom mindenképpen ezt a világszemléletet sugallja a
baloldali "szolidaritás" eszmével (ami egyébként a keresztény eszme
alapja is!) ellentétesen.
10/ Pszichológia
Az elmúlt 50 év folyamán, az alkalmazott pszichológiának köszönhetően, a rendszer
az ember megismerése magas fokára érkezett. Ez a rendszer jobban ismer
Téged, mint Te magadat s így gyakran nagyobb ellenőrzést gyakorol az
egyéned felett, mint Te magad.
Nálunk: tudjuk, hogy a "rendszerváltás" óta hemzsegnek a
"tanácsadók" a hatalom körül és köztük akad feltehetően képzett
pszichológus is de az biztos, hogy a jelenlegi hatalom különös
szorgalommal és nem kevés pénzből gyüjti a polgárok személyes adatait
ilyen-olyan "kormánykommunikációs" anonim-de-mégsem-annyira kérdőívek
alkalmazásával, amik alapanyagként szolgálhatnak pszichopolitikai
műveletekhez, különösen választás-előtti időszakban.
Szélvéső