2014. február 18., kedd

130 diákból 130-at megbuktattak egy középiskolában, avagy újabb bizonyíték Esztergom sötétségére

Egy esztergomi intézmény 9. osztályában 24 gyerekből 23 négy vagy annál is több tárgyból bukott meg. A legjobb tanuló négynél kevesebb tantárgyból kapott egyest. A pedagógusok szerint a jelenség oka a gyerekek kiválasztódása, a 18 évig tartó tankötelezettség korábbi előírása, valamint a korszellem. Az ügyben rendőrségi vizsgálat indult.
Az esztergomi Balassa Bálint Szakközépiskola és Szakiskola 9. évfolyamának 130 diákjából 130-an megbuktak félévkor – írta a 444.hu. Közülük 88 gyereket négy vagy több tárgyból húztak meg.
A 9. B osztályban 24 gyerekből 23 négy vagy több tárgyból bukott meg, a maradék 1 diák csak háromnál kevesebb tárgyból. Az osztályban összesen 142 bukás volt.
A gyerekek 3,5-ös vagy annál is jobb átlaggal jönnek az általános iskolából, vannak köztük kitűnők is, a középiskola első évében mégis megbuknak.
A matematikatanár 23 gyerekből 21-et buktatott meg, az igazgató felmentette, de most ugyanez a tanár fizikára tanítja a diákokat – mondta az egyik szülő, Endrédi József, aki feljelentette az iskolát az ügyészségen közokirat-hamisítás miatt. Az ügyben rendőrségi vizsgálat indult.
A bukott gyerekeket a vérengző iskolából kivenni is bajos, mert egyik intézmény sem vesz át szívesen olyan tanulókat, akik az előző helyen több tárgyból buktak. Fotó: Túry Gergely
Meszes Balázs igazgató szerint a szakközépiskolákban 70-80 százalék a bukások normális aránya, mert a gyerekek hátrányos helyzetből jönnek, rosszak a szociális körülményeik, a szülők nem tartják a kapcsolatot az iskolával. Szerinte a félévi jegyek jelzésnek számítanak, arra intik a gyereket, hogy szedje össze magát. A nagyarányú buktatás fő oka azonban, hogy a 18 éves korig tartó tankötelezettség miatt olyan gyerekek is járnak oda, akiknek nem ott lenne a helyük – tette hozzá az igazgató.
A 444.hu egy másik szakközépiskolát is megkeresett. A II. Rákóczi Ferenc középiskolában a 9. osztályban 33-an vannak, 24-en buktak meg közülük, volt, aki 7 tárgyból. Tanáruk szerint a szakközépiskolák nem tudnak válogatni a gyerekek között, a jókat elviszik az elit gimnáziumok, a resztli marad nekik. Ezek a diákok nem tudnak tanulni, a figyelmük szétszórt, a Facebookot is úgy használják, hogy egyszerre tíz ablakban csetelnek.
HVG

A magyar jövő tudatos felszámolása


A magyar társadalom rendszerszinten lemond egy-egy generáció 20-30 százalékáról – nagyjából így összegezhető a szakiskolával foglalkozó szakemberek véleménye. Bár a napokban megjelent hírek nem teljesen igazak az esztergomi iskola bukási arányairól, ott is, és az egész országban is tragikusan felkészületlenül érkeznek a gyerekek a szakiskolákba. Az új rendszer pedig végképp lemond a fejlesztésükről. Vegyük a matematika órákon szokásos „játékgép”-hasonlatot! Dobjunk be nagyjából 100 ezer gyereket évente (sajnos már nincs ennyi egy-egy évfolyamon), majd négy, illetve hat év után vegyük ki ezek közül a legjobbakat, nyolc év után pedig a maradék legjobbjait, és a maradék közepeseit.
Aki marad (aki se 8, se 6, se 4 éves gimnáziumba, se szakközépiskolába nem jut be), na abból lesz a szakiskolás. A magyar iskolarendszerben példátlanul hamar megindul a szelekció, s “játékgépünk” e legvégül kidobott csoportja nagyjából az adott generáció 30 százalékát teszi ki.
Ráadásul ezt az arányt a kormány – nem utolsó sorban iparkamarai súgásra, illetve a „munkaalapú társadalom”-szlogenre hivatkozva, és költséghatékonysági szempontokat szem előtt tartva – egyre inkább növelné.
Már születéskor eldől
A statisztikák szerint jelenleg 127 ezren járnak szakiskolába. Ebben az iskolatípusban a legnagyobb a lemorzsolódás (jelenleg 20-23 százalék), és itt vannak a „legproblémásabb” gyerekek. Szinte valamennyien halmozottan hátrányos helyzetűek, 43 százalékuk sajátos nevelési igényű tanuló, többségük cigány. Óriási tudásdeficittel érkeznek, olyan családi környezetből, mely szinte behozhatatlan hátrányt jelent – összegzi az iskolatípusba járók jellemzőit az osztályfőnökök szakmai egyesületének oldala egyik vitaindító tanulmánya.
Az, hogy a szakiskolások szinte mindegyike hátrányos helyzetű, azt jelenti, gyakorlatilag születésükkor eldől e gyerekek sorsa. Nekik sem a közoktatás előtti szakaszban, sem az iskolában nincs esélyük, hogy megfelelő tudást szerezzenek, és felfelé mobilizálódjanak. A magyar iskola negatív világelső a gyerekek szociális helyzetének konzerválásában (sőt, időnként a különbségek növelésében) – erre a PISA-jelentések például rendre figyelmeztetnek.
A PISA hazai „megfelelője”, az Országos Kompetenciamérés pedig tanulói teljesítményadatokkal is bizonyítja a szakképzés zsákutcajellegét. A 10. évfolyamos szakképzősök matematikából és szövegértésből is rosszabb eredményt értek el 2011-ben, mint az általános iskola 6. évfolyamára járó tanulók átlaga. A szakképzősöknek gyakorlatilag „kimarad” a felső tagozat: nem képesek elérni a 6. évfolyam átlagos szintjét sem.
Brutális bukások
„Megsértették iskolánk jó hírnevét” címmel honlapján árnyalja az esztergomi Balassa Bálint Szakközépiskola és Szakiskola a brutális bukási adatokról szóló állításokat. A szakiskola 9. évfolyamára járó 130 diák mindegyike megbukott félévkor, közülük 88 gyereket négy vagy több tárgyból húztak meg-állitjá néhányan. Az iskola szerint valaki torz képet fest az iskolában folyó munkáról. Megjegyzik azt is, hogy az elégtelen félévi osztályzat csak egy „eszköz, amely nem ismeretlen az oktatási rendszerben”, ami „nem a büntetés, a fegyelmezés eszköze, és nem feltétlenül szégyen, ahogy azt a szélesebb közvélemény még gondolja”. Leszögezik, hogy a Balassa – a kompetenciamérések szerint – az átlagos teljesítményű középiskolák sorába tartozik.
Ami a konkrét számokat illeti: a 9. évfolyam hat osztályának 197 tanulója közül 140 tanuló (71 %) – ezen belül a szakiskolai képzés két osztályának 69 tanulójából 52 (75 %) kapott valamely tantárgyból elégtelen osztályzatot – sorolta a hvg.hu kérdésére Meszes Balázs igazgató. Mint mondta, az állításokkal ellentétben egyetlen olyan osztály sem volt, amelyikben mindenki elégtelen bizonyítványt vitt volna haza. Az összes elégtelenek száma kétségtelenül magas, de ha osztályonként akad 4-5 olyan tanuló, aki már több éve bukdácsol, sokat hiányzik, az órai munkában nem vesz részt, az akár 10-12 tárgyból is elégtelen osztályzatot kaphatott – ami osztályonként eleve 50-60 elégtelent jelent.
A tanárokon múlik, hogy nem bukik meg mindenki
Egy másik szakiskola, a 17. kerületben működő úgynevezett „utolsó esély iskola” tanára, gyógypedagógusa, oktatási szakértője egyenesen úgy fogalmaz, „ha a kollégák nem lennének ennyire toleránsak, akkor majdnem minden szakiskolában 100 százalékos lenne a bukás”. Leiner Károly szerint ennek oka az, hogy az általános iskola nyolc év után olyan felkészületlenül bocsátja ki magából ezeket a gyerekeket, hogy a minimális szintet sem tudják teljesíteni a továbblépéshez. Ha valahol 100 százalékos a bukási arány, ott már odáig jutottak a pedagógusok, hogy kimondják: elég volt. „A színvonalat adhatjuk lejjebb és lejjebb, de egy idő után már nincs tovább”. Konkrét példát is mond a tanulók felkészültségére: „jelenleg nekem 24 diákom van, és ebből kettő képes – nem a kezén – 100-ig biztonsággal számolni. Így hogy tanítsuk meg nekik gazdasági számításokat a leendő szakmájukhoz?”
Leiner felhívja a figyelmet arra, hogy a helyzet egyre súlyosbodik. A mai politika egyre több gyereket terelne a szakképzőkbe, és ráadásul megjelentek azok a diákok is, akiket a rossz, erőszakos, nem átgondolt, feltételek nélküli integrált nevelésben vittek végig az általános iskolában. Az integráció egy nagyon fontos pedagógiai elv, hatékony és helyeslendő – teszi hozzá gyorsan –, de csak akkor, ha megvannak hozzá a feltételek. A legtöbb helyen azonban nem voltak meg, és most kerülnek be a szakiskolákba azok a gyerekek, akik ennek elszenvedői. Ők végképp nem rendelkeznek azokkal a képességekkel, amik kellenek egy szakma elsajátításához. E csoportra már szakkifejezés is született: ők a befőttek. Akik nyolc évig ültek (“elvoltak, mint a befőtt”) a többségi iskolában kellő megsegítés nélkül. Megbuknak egyszer-kétszer, de végiglökdösik az iskolán őket. „Most itt vannak a szakiskolákban, mert nincs más lehetőségük.”
Az utolsó esélyt is elvették
Korábban a szakiskolákban volt két előkészítő év, amelyben a szakmákhoz szükséges alapkészségeket, alaptudást kaphatták meg a gyerekek (gyakorlatilag az általános iskola hiányait próbálták ekkor pótolni), de most ezt lecsökkentették egy évre. Ráadásul a szakmai képzésben a közismereti tárgyakat hét (!) órában maximalizálták. Hogy képes az a gyerek tanulni, aki nem képes olvasni és számolni? – teszi fel a kérdést Leiner. A köznevelési törvényben elvileg szerepel egy olyan átmenti év, ami pont azoknak a gyerekeknek a felkészítését célozza, akiket nem vettek fel sehova az általános iskola után. A Híd-program azonban Leiner szerint nem alkalmas a felzárkóztatásra. „Általában a magyar oktatásügyben azok írnak ilyen programokat, akik iskolákat még csak nem is láttak. Nincsenek rendes tankönyvek, ami van, az hibáktól hemzseg. A „befőtteknek”, a sajátos nevelési igényű gyerekeknek egyáltalán nincs is tankönyvük – mondja.
A szakiskolai reformot – bevallottan – az iparkamara szorgalmazta, aki azt is elérte, hogy az kikerüljön a közoktatásból, az Emmi fennhatóságából, és hogy átvegye a nemzetgazdasági minisztérium. Parragh László elnök úgy fogalmazott, hogy „szakiskolába nyilván nem azért megy a gyerek, hogy József Attilát és Babitsot olvasson”, ezért a képzés időtartamát 4 évről 3-ra csökkentették, és gyakorlatilag lenullázták a közismereti képzést. Vállalkozók előtt persze más érveket is felhozott Parragh: „Ha valaki ügyesen foglalkoztat tanulót a saját cégében, már az egy versenyelőnyt jelenthet neki, hiszen egy tanulót fel tud használni vagy alkalmazni tud árufeltöltésre, polcfeltöltésre, egy csomó munkának az elvégzésére, ami mindenkinek hasznos.”
Leiner azonban úgy véli, akkor lesz valaki jó szakember, ha van bizonyos műveltsége, de minimum nem funkcionális analfabéta. Nemrég Ferge Zsuzsa szociológus arról beszélt, hogy lassan 4 millió valós vagy funkcionális analfabéta lesz Magyarországon. Leinerék ezt a mindennapokban tapasztalják: „a felvételinél már nemcsak a gyerek nem tud olvasni, hanem a szülő sem”. Nem azért kell a közismeret, hogy a szakik ismerjék Babitsot, hanem azért, hogy el tudják olvasni az eléjük tett szöveget – szögezte le. Jelenleg viszont – mondja – úgy szabadítunk évente 30-40 ezreket a társadalomra, hogy se írni, se olvasni, se számolni nem tudnak, és a szakmájukat sem tanulták meg, ráadásul esélyük sem lesz a munkaerőpiac változásait követniük.
Kutatás egyelőre nincs
Teljesen abszurd, hogy egy nagyon felkészületlen réteget további felkészítés nélkül rendes, a munkaerőpiacon tartósan keresett szakmunkássá képezzenek – véli Mátfonfi György oktatáskutató. Mint mondja, a mai hozzáállás az, hogy „hulljon a férgese, hagyják ott az iskolát a legnehezebben kezelhetők, a többiekből pedig legfeljebb kétes minőségű szakmunkás lesz”.
A 2012-es PISA-vizsgálat is azt mutatta, mindhárom vizsgált területen romlott a magyar diákok átlagteljesítménye, és – ami a szakiskola szempontjából különösen aggasztó – épp a legrosszabbul teljesítők aránya nőtt meg. A 2-es szint alatti teljesítményt nyújtókra azt lehet mondani, nem készültek fel arra, hogy megfeleljenek a középfokú képzés követelményeinek. Ezekből a gyerekekből 3 év alatt nem lehetséges rendes szakmunkásokat képezni.
Hogy az új szakiskolai rendszer milyen változásokat hozott, milyenek a tanulói teljesítmények, arról egyelőre nincsenek kutatási adatok, talán néhány hónap múlva jelennek meg az első vizsgálati eredmények. Mártonfi úgy véli azonban, hogy nem várható javulás. Mint mondja, intő jel, hogy míg egész Európában, szinte minden országban évek óta csökken a korai iskolaelhagyók aránya, addig Magyarországon 2011-ben és 2012-ben egymás után kétszer is nőtt, és várhatóan 2013-ban is folytatódik ez a tendencia. Sok iskolából hallani, hogy 16 éves korban sokan kiiratkoznak.
Mártonfi felhívja a figyelmet arra, hogy az uniós országokban sokkal felkészültebben mennek a diákok a szakiskolákba. Németországban például minimum 9, de inkább 10 év alapozás után, átlag 16-17 éves korban kezdik, Dániában pedig átlagban 19-20 évesen.
Ő is arra vezeti vissza a katasztrofális képet, hogy az oktatási kormányzatok évek óta nem tudták megerősíteni az általános iskola felső tagozatát. Sem a mostani vezetésnek, sem a korábbiaknak nem volt erre politikája. Egyébként, ha hozzá is nyúlnának a felső tagozathoz, akkor is csak pár év múlva lenne eredménye. Ehhez még érdemes hozzátenni, hogy az oktatási szakemberek évtizedek óta hangoztatják: a helyzet nem kizárólag oktatási kérdés, komplex szociális, egészségügyi, munkahelyteremtési programokkal lehetne némi esélyt adni azoknak a gyerekeknek, akik már a közoktatásba lépve akkora hátrányból indulnak, amit már soha nem tudnak behozni.
Egyelőre az biztos, hogy évekig felkészületlen fiatalok fognak érkezni a szakiskolába, s onnan a munkaerőpiacra – vagy inkább a közmunkába és a segélyezettek táborába.
Csökkenteni kell a gimnáziumi létszámot, mert több szakmunkásra van szükség – olvasónk írta
„Gyerekeim iskolájában (egy IX. kerületi gimnázium) a lányomék osztályában 15 gyerekből 9 bukott történelemből, továbbá 6-an két tárgyból is, legtöbben fizikából és matematikából. A történelemtanárral nem lehet mit kezdeni, minősíthetetlen. OKTV-n nyert gyerek nála 2-est alig kapott, majd mikor megtudta az eredményt (az igazgató a tanár tudta nélkül küldte versenyezni a fiút), azóta hajlandó jobb jegyet adni neki. De van egy kislány, aki mindenből nagyon jó tanuló, a történelem a kedvenc tárgya volt, egészen addig, míg tavaly vissza nem kapták ezt a töritanárt, az addig ötös kislány, most félévkor már megbukott a tárgyból.
Most volt tanári fogadóóra, ahol az egyik normálisabb tanár elmondta, ne lepődjünk meg semmin, az az utasítás, hogy csökkenteni kell a gyereklétszámot. Kevesebb gimnázium kell, és több szakmunkásképző. Nem akarnak annyi diplomást, mert sokba kerül a képzésük.
Ezt az állítást persze nem tudom ellenőrizni, de a jelenlegi kormány oktatáspolitikában véghezvitt eddigi cselekedetei alátámasztják.
Sajnos, a hithű tanárok, nem fogják fel, hogy saját maguk alatt vágják a fát. Ha nincs gyerek és nincs iskola, nekik sem lesz hol dolgozniuk.”
(Forrás: HVG)

Lenne megoldás a borzalmas magyar utakra


b_200_200_16777215_00___images_watermarks_a_a_aszfalt.jpgSajnos Magyarországot gyarmati sorba züllesztették. Irányításba idegeneket raktak, akik kiszolgálják elnyomóinkat. Szem előtt tartják, hogy semmiben sem engedjék, hogy sikeresek legyünk. Minden eredményünket elnyomják, az előrevivő fejlesztéseket szándékosan hanyagolják. Így van ez ezzel az útfajtával is.
Alig volt tél, mégis sok a kátyú az utakon. A környezetbarát útburkolat strapabíróbb, biztonságosabb, és nem is drágább, mint a hagyományos, Magyarországon mégis csupán csak néhány tíz kilométer van belőle. Pedig hazai fejlesztők is bőven javítottak a technológián, és több ezer kilométer közút szorul felújításra.
Miért hasznos az ökoaszfalt? Leginkább azért, mert öt-tíz százalékkal kevesebb bitumen kell hozzá, tartósabb, és a hajszálrepedések önjavító módon beforrnak a napfényben. Ráadásul, ha műanyag hulladékot adagolunk az aszfalthoz, akkor csökkentjük a szeméthegyeket. Magyarországon is elérhető többféle energiatakarékos, környezetbarát útburkolási technológia.
Az egyik a használt gumiabroncsok őrleményével szaporított elegy. Az 1960-as években fejlesztették ki az Egyesült Államokban, abból kiindulva, hogy a kopott abroncsok túl értékesek ahhoz, hogy egyszerűen csak elégessük őket. Alkalmazását eleinte az korlátozta, hogy gyorsan kellett felhasználni, nehogy a gumiszemcsék kiülepedjenek, vagyis muszáj volt az útépítés helyszínén előállítani. Később a magyar Mol laboratóriumában fejlesztettek ki egy olyan vegyi stabilizációs eljárást, amellyel a gumibitument ma már szállítani lehet (az olajcég kísérleti üzeme a Zalai Finomítóban működik Zalaegerszegen).
Egy kilométernyi utat lefedő gumibitumenhez körülbelül ezer használt abroncs szükséges. Az így burkolt út jobban tapad, mint a hagyományos, 5-10 százalékkal rövidül a féktávolság, kevésbé repedezik és nyomvályúsodik, hosszabb az élettartama, nagyobb a terhelhetősége, kisebb menetzajt kelt (ez településen belül fontos). Emellett a gyártásához kevesebb víz szükséges, a kész felület jobban ellenáll a környezeti hatásoknak. Fenntartása 29-32 százalékkal olcsóbb a megszokott aszfalthoz képest a burkolatok egész életciklusát vizsgálva.
Előállítása nagyjából ugyanannyiba kerül, mint a hagyományos bitumenes burkolaté – közölte a Mol az Origóval. Már csak azért sincs jelentős árkülönbség, mert a burkolatnak csupán 5 százaléka a bitumen, a többi szervetlen összetevő ugyanaz, és a kivitelezési költségek is hasonlók.
De miért nem használunk több gumis burkolatot? A cég szerint hiányzik a hosszú távú szemlélet, az útépítéseknél eddig nem a teljes életciklust, hanem csak a megépítés költségeinek csökkentését tartották szem előtt az illetékesek. Hátráltató tényező még a szabályozások, engedélyeztetések lassúsága is.
Hidegen is lehet olcsóbb az aszfalt
A hagyományos forró, öntött aszfaltokat 230-260 Celsius-fokon gyártják, és 190-220 fokon építik be. Egy tonna forró aszfalt előállításához 7-10 kilogramm olajat vagy azzal egyenértékű egyéb fűtőanyagot (gáz, szénpor stb.) kell elégetni. Az aszfaltbedolgozás nagy teljesítményű terítő- és tömörítőgépekkel történik, amelyek általában zajos, szennyező dízelmotorral működnek.
Ezen segít az úgynevezett alacsony energiafelhasználású és alacsony hőmérsékletű aszfalt, angol rövidítéssel a LEA (Low Energy Asphalt). A LEA-t legfeljebb 150 Celsius-fokon keverik, 80 és 130 fok között öntik az úttestre. A technológiával akár a felére csökkenhet az energiafelhasználás, és 50–60 százalékkal a szén-dioxid-kibocsátás.
Ilyen aszfaltot is gyártanak itthon, mégpedig a tiszakécskei Duna Aszfalt Kft. keverőtelepén, Dunaharasztiban. A keverék esőben is beépíthető, a hagyományos aszfalthoz képest annyi a különbség, hogy többször kell végigmenni rajta az úthengerrel, vagyis jobban kell tömöríteni, de ezt még akkor is lehet végezni, ha a keverék 60 fokra hűlt. Felmart aszfaltőrleményt is lehet adagolni hozzá, tovább csökkentve a gyártási költségeket.
A cég másik terméke az Eco-aszfalt nevű energiatakarékos, újrahasznosított aszfaltkeverék. Egy polimeralapú hideg kötőanyagot, az Ecobondot adagolják hozzá. Hatására víztaszítóvá válnak a kőváz finom szemcséi között képződött „csatornák”, így a réteg jobban szigetel. Az úttest alapja száraz és stabil marad még nedves időjárás esetén is, miközben a burkolat rugalmasan eloszlatja a terhelést. Az Eco-aszfalt nem zsugorodik, és nem repedezik. „Az ára azonos a normál aszfaltéval” – mondta az Origónak Lehel Zoltán, a Duna Aszfalt innovációs főmérnöke.
A zöld aszfalt elterjedésének legfőbb akadálya Lehel Zoltán szerint a következő. Az útépítésekre rendszerint pályázni kell, és a műszaki specifikációkban a megrendelőknek (kormányintézmények, önkormányzatok) kellene lehetőséget adniuk arra, hogy a kivitelezők ökoaszfaltot is használhassanak, azzal a kitétellel, hogy a végső termék elérje a normál aszfalt paramétereit. Hiányzik továbbá a zöld közbeszerzés: „ez a Lajtától nyugatra már sok országban működik, és előnyben részesíti a környezetet kevésbé igénybe vevő technológiákat” – magyarázta.
Miért nem használunk zöld aszfaltokat, ha Arizonától Svédországig a legkülönfélébb környezeti tényezők mellett alkalmazzák őket? „Még nem telt el elég idő a használatuk kezdete óta” – mondta erről Rétháti András, a Magyar Útügyi Társaság ügyvezetője az Origónak. Teljes életciklus-vizsgálatot ugyan végeznek a különböző útburkolatokról, ám szerinte a környezetbarát technológiák iránt „feltehetően bizonytalanság van a megrendelők részéről, és nem is lenne szerencsés kizárólag konkrét aszfalttípusokat alkalmazni. A megrendelőnek meg kell hagyni a döntés jogát.”
Pedig bőven volna mit felújítani. Az EU 28 tagállama közül Magyarországon a negyedik legsűrűbb az úthálózat: 100 négyzetkilométerre 211 kilométer közút jut (2009-es adat). A teljes magyar közúthálózat 201 ezer kilométeres. 170 ezer kilométernyi út van önkormányzati tulajdonban, 73,5 százalékuk pedig földút. Vonjuk le a teljes hosszból a koncessziós (autópálya) és az önkormányzati utakat! Így 31 ezer kilométer állami közút marad, ezen bonyolódik le a forgalom 65 százaléka. 14 ezer kilométeren viszont a pályaszerkezet teherbírása nem felel meg az uniós elvárásoknak: a 115 kN érték helyett még 100 kN tengelyterhelést sem bír el, áll a Nyugat-magyarországi Egyetem összefoglalójában. A KSH adatai szerint 2012-ben az úthálózat közel negyede, hétezer kilométer volt teljesen tönkrement állapotban. A közutak bő egyharmada tűrhetetlenül nyomvályús, ezen belül kétezer kilométer kifejezetten veszélyes mértékben.
Évente 2000 kilométernyi utat kellene rendbe hozni – derül ki akkor, ha egybevetjük a kormány által meghirdetett 15 éves felújítási ciklust az állami úthálózat hosszával. Ehhez képest 600-800 kilométernyit javítunk meg egy év alatt. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy ilyen tempót alapul véve három év múlva a jelenlegi kétszeresére, 14 ezer kilométerre nőhet a legrosszabb állapotban lévő, szakszóval „túlhasznált” utak hossza, mert mialatt kijavítják a legsúlyosabb hibákat, a kevésbé súlyosak tovább romolhatnak. Ha a 31 ezer kilométernyi utat egy csapásra fel akarnánk újítani, 385 milliárd forintra lenne szükségünk – mondta 2013 októberében Takács Miklós, a közlekedés- és közműtervezéssel foglalkozó Főmterv Zrt. igazgatója a Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencián.
2012-ben csak az EU-ban 276,4 millió tonna aszfaltot gyártottak az európai aszfaltgyártók szövetsége (EAPA)friss jelentése szerint. A forró aszfalt előállítása tonnánként 275-430 megajoule-t igényel (összevetésül: egy köbméter földgáz fűtőértéke átlagosan 34 MJ). A folyamat tehát hagyományos módszerekkel egészen biztosan energiapazarló.
Az útépítéseknél változatos módszerekkel lehet takarékoskodni az erőforrásokkal. Az ökoaszfaltok mellett mit ajánl Tárczy László, a Budapesti Műszaki Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékének tanára? Az útalap alatti töltésekhez például a hőerőművekből kikerült pernyét, amelyből 184 millió tonna fekszik hazai lerakókban. Az aszfaltgyártásnál a mészkőlisztet bizonyos építési hulladékokkal lehet kiváltani. Ülepítés után újra fel lehetne használni azt a vizet, amivel a gépeket lemosták, sőt víz nélkül, fillérekbe kerülő szódabikarbónával is lehet tisztítani a berendezéseket.
Ahol használják az ökoaszfaltokat
Hiába az olaj- és földgázüzlet, az Egyesült Arab Emirátusokban egyre inkább alkalmazzák az újrahasznosító technológiákat. A Dubajt Abu-Dzabival összekötő E311-es országút egy szakaszát aszfalt- és gumiabroncs-őrleménnyel dúsított keverékkel burkolják, a sávok mentén napelemes világítást építenek ki; a beruházás a jövőben építendő utak mintaprojektje.
Egyiptomban és Indiában PET-palack-őrleménnyel kevert aszfalttal kísérleteznek, mert olcsóbb és tartósabb lesz tőle. A technológián van még mit finomítani, mert a kritikusok szerint a burkolat kopásával finom műanyagpor kerül a levegőbe, ami veszélyes a környezetre.
Portugáliában 2007 óta kormányrendelet támogatja a gumibitumen alkalmazását. Az EU-ban viszont nincs sem uniós előírás, sem hathatós ösztönzés a környezetkímélő technológiák bevonására, csupán néhány ajánlás.
Origó
Kép: Magyarország legrégebbi gumibitumenes burkolata 2004-ben, Zalaegerszegen épült. Az út most is kiváló állapotban van a Mol közlése szerint, Forrás: Mol

Cigánykérdés: Kasztrendszer vagy nyitott társadalom – összeurópai integráció?


A cigányság a világ több mint 40 országában szétszóródva él. Lélekszámukra vonatkozóan nincsenek pontos statisztikai adatok. A cigányok Európa minden országában megtalálhatóak, a Közel-Keleten, az egykori Szovjetunió több utódállamában éppen úgy, mint Észak-Afrikában, Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is. Az Európában vándorlók számát minimum 7, maximum 8,5 millióra becsülik. Egy híres francia antropológus szerint a cigányságot együttesen jellemzi egyfajta „mozgalmas változatosság”, amelynek a történelmi oka a vándorlás és szétszóródás. Ez a lényegi vonás nem magában a vándorlásban rejlik, hanem a környezethez való viszonyulás módjában, vagyis a jellemben – ez a fajkutatás álláspontja. Az, hogy léteznek különbségek az egyes cigány csoportok között, történelmileg a nagyszámú különböző vándorlási útvonallal magyarázható és az erős kötődésű kasztrendszerrel, mely máig sem tudta teljesen felaprózni az ő „társadalmukat”. Minden egyes cigány csoport olyan, amilyenné az útvonala (azok a vidékek, amelyeken áthaladt, és az az idő, amit ott töltött) tette – valják az antropológusok. Ebből az is következik, hogy minden cigány csoport történelme annak a népnek a történelméhez kapcsolódik sokszor, amellyel az adott közösség – a vándorlása során – éppen érintkezésbe került.
A 19. század közepétől meginduló polgárosodás nem érintette a cigányságot, a cigány társadalom továbbra is ebben az ősi állapotban maradt, és a magyar állam beolvasztási kísérletei sorra csődöt mondtak. Egy újabb kitörési kísérlet a 20. század legelején azért akadt el, mert azokat a kismesterségeket, amelyekre szakosodtak, tönkretette a gyáripar. Az 1930-as évekre továbbra is jellemzőek maradtak a kóborló cigánykaravánok. A csendőrségi szabályzat külön kitért a karavánok ellenőrzésére. A kommunista rendszernek sikerült először letelepítenie a cigányságot, és munkát adni nekik. A munkakerülést börtönnel büntették. A cigányság elsősorban az építőipari és a nehézipari alacsony képzettséget igénylő munkaköreiben dolgozott. A rendőrség napi rendszerességgel használta a cigánybűnözés fogalmát, és erre vonatkozó statisztikák is készültek akkoriban 1971-től 1988-ig, amelyek nem voltak tekintettel emberi, kisebbségi jogokra, adatvédelemre: etnikai alapon is folytak. A cigány bűnügyi statisztikát az Antall-kormány kisebbségi jogi megfontolásokból megszüntette. Az OKRI (Országos Kriminológiai Intézet) állásfoglalása a cigánybűnözésről a következő: „Magyarországon a bűnügyi statisztika legutóbb a szocializmus idején, 1971 és 1989 között, vette számba külön a cigány származású bűnelkövetőket. Ezt ma már az adatvédelmi rendszer jogszabályai nem teszik lehetővé. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény az etnikai hovatartozást - az európai gyakorlatnak megfelelően - fokozottan védett, ún. különleges adatnak nyilvánította, így azt az érintett írásbeli hozzájárulása nélkül nem lehet nyilvántartani vagy közzétenni. Hasonló rendelkezést tartalmaz az ilyen különleges adat kezelésére a bűnüldözési tevékenység vonatkozásában a rendőrségi törvény.” A kisebbségek bűnözésének (bár ez sem helyénvaló megállapítás, hiszen a több mint egy tucat hazai kisebbségi fajtából csak a cigányság mutatói kimagaslóak a nem hivatalos, mégis vezetett reprezentációk szerint) vizsgálata során az embereket különböző etnikai csoportokba osztják, a kisebbségeket eltérő külső, öröklött fizikai jellemzők alapján különböztetik meg egymástól. A különböző csoportokhoz eltérő bűnözési struktúrákat, bűnelkövetési-módozatokat társítanak. A bűnözés ezen megközelítését a jogvédő libsik tévesen faji megközelítésnek is nevezik, noha nincsen köze a faj fogalmához. E megközelítés legfőbb problémája szerintük, hogy így az egyes csoportokat általában a bűnözéssel kapcsolatos előítéletekkel sújtja, stigmatizációs mechanizmusokkal terheli és nem emberjogi jogorvoslattal. A cigányok magasabb bűnözési arányának alapvető oka az adott társadalomba integrálódásuk hiányos volta – írja az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A gazdasági körülményeik általában rosszabbak, többségük szakképzetlen, munkanélküli, ebből is következően jövedelmük alacsony. Ezen kisebbségek kétféle civilizáció között élnek: saját kultúrájukat részben már elvesztették, a többségi középosztály kultúráját azonban még nem vették át. Elvesztették hagyományos kisközösségi kapcsolataikat, így megszűnt azok hatékony szabályozó funkciója. Még ezen előbbi sorokban van is némi igazság, ez az ők hiányosságuk és akkor sem varrható a többségi társadalom nyakába. Több száz év állt rendelkezésre, erre az un. integrációra, ami még egyetlen más társadalomban sem működött velük kapcsolatban és elsőként válik etnikai ütőkártyává nem kívánatos hatalmi játszmákban. Hiszen csak kis százalékuk tud egy adott többségi társadalom hasznos és elismerésre méltó tagjává válni. Ennek legfőbb oka meglátásunk szerint a náluk még mindig fennálló kasztrendszer. Ami nem rossz dolog saját társadalomban megvalósítva, hiszen Európa más nemzetei is e szerint a norma szerint rétegződött, míg a bevéső felforgatás ki nem alakította a mai társadalomképet. Ezt szándékosan nem nevezem rendnek! És ebbe a mai képbe nem illeszkedik a cigányság pornépe bele, akár mennyi erőlködés lesz a későbbiekben. Nem véletlen, hogy csak az un. „muzsikus cigányok” és a porcigánynál magasabbrendű kasztbeli cigányság (tulajdonképpen ez a cigányság „arisztokráciája”) tudta magát elhelyezni a mai viszonyhelyzetben és velük nincs is semmi baj az adott gazdatársadalomra nézve. Sőt mondhatnók, elismert nemzetrészként vannak nyilvántartva, azt hiszem, ebben megegyezhetünk. Hiszen kinek a szívének ne lenne kedves egy-egy siratós cigánydallam vagy egy lakodalmi mulatós cimbalmos banda, mégha a szagukat a kutya sem bírja. De visszatérve a bűnözési mutatókra a cigány kisebbség körében témakörbe, az látszik, hogy Európában Magyarország kivételével – hazánkban 1974 és 1989 között a kriminálstatisztika külön számba vette a cigány származású bűnelkövetőket – nincs hivatalos statisztika e bűnözési formáról csak az ember saját bőrén számbavett tapasztalat – mondhatná az egyszerű ember. 1970-ben Franciaországban Berry vidékén folytattak kutatást, mely 275 család kriminalitását vizsgálta. A francia kutatás a következő megállapításokat tette:
-A cigányok által elkövetett bűncselekmények általános képét a kisebb súlyú bűncselekmények jellemezték (lopások). A kiemelkedően súlyos bűncselekmények aránya nem magasabb, mint más népességben.
-Leggyakoribb bűncselekménytípusok:
-emberölések – legjellemzőbb a féltékenységi indítékból vagy bűnszövetkezetben, kivégzésszerű aljas indokból elkövetett
-hivatalos személy elleni erőszak
-vagyon elleni bűncselekmények
1977 és 1979 között a csehszlovák ügyészség átfogó vizsgálatot végzett a fiatalkorú cigány származású bűnelkövetőkről. A csehszlovák felmérés szerint az összes cigány bűnelkövető aránya 3-4-szer magasabb volt, mint a nem cigány bűnelkövetőké. A fiatalkorú cigányok kriminalitása 10-szerese volt a nem cigány fiatalkorúak bűnözésének. A leggyakoribb bűncselekmények a lopás, testi sértés, megrontás, rablás volt.
Finnországban 1977-ben Grönfors vizsgálta a cigányoknál előforduló vérbosszú jelenségét. Azonban a vasfüggönyi álca lehullása után az uniózidáló vadkapitalista joggyakorlat megtíltotta bárminemű lajstromozás, összegzés kinyerését és az olvasztótégely-politikát hegyezte a mai végletekig. 2007-es olasz rendőrségi adatok szerint a lopások, gyilkosságok és nemi erőszak gyanújával letartóztatottak 75 százaléka romániai (többségében cigány) bevándorlók közül került ki.
Magyarországon 1986-ban publikálták egy közel tíz évig tartó kutatás eredményeit., azóta hasonlóan átfogó vizsgálat nem zajlott, mivel az 1992-es adatvédelmi törvény az európai gyakorlatnak megfelelően fokozottan védett személyes adatnak nyilvánította az etnikai hovatartozást, így az érintett hozzájárulása nélkül nem lehet nyilvántartani vagy közzétenni. Magyarországon 1975 és 1979 között 10 000 lakosra jutó bűnelkövetők száma a nem cigányoknál 69,7, míg a cigányok esetében 133,3 fő volt. A fiatalkorúaknál ez a szám 118,3 míg a cigányoknál 342,7 fő. Tekintettel a két populáció eltérő korstruktúrájára, ténylegesen a cigányok esetében az összes elkövetőnél 2,2-szer, a fiatalkorúaknál 3,3-szor nagyobbak voltak ezek a mutatók. 1975 és 1979 között 5,1%-ról 5,6%-ra nőtt a cigány gyanúsítottaknak az összes gyanúsítotton belüli aránya. A fiatalkorúak aránya kétszer magasabb a cigány gyanúsítottak körében. 1975 és 1986 között az összes gyanúsított száma 20%-kal, míg a cigány gyanúsítottak száma 70%-kal emelkedett.

Várhegyi Kálmán

Szerződésben rögzítette a bank az ügyfelek zaklatását


A Capital One bank - Amerika 10 legnagyobb bankjának egyike - úgy módosította a szerződési feltételeket, hogy az új szöveg szerint a bank képviselőinek joga van az ügyfél otthonában vagy munkahelyén bármikor "látogatást tenni". A módosított szerződési feltételek szerint a Capital One bank képviselői gyakorlatilag bármikor, bárhol felkereshetnék ügyfeleiket, ami egyben arra is felhatalmazná őket, hogy szerződésszegés, nemfizetés esetén egyszerűen besétáljanak az ügyfél otthonába és önhatalmúan lefoglaljanak dolgokat.
Korábban ehhez bírósági végzést kellett igénybe vennie a bankoknak, ami nemfizetés esetén sokszor ellehetetlenítette a behajtást. Úgy tűnik, a problémát az emberek figyelmetlenségét kihasználva oldanák meg, és a szerződést alaposan át nem olvasó ügyfél aláírásával felhatalmaznák magukat a bárhol és bármikor történő zaklatásra.
Ez lehetővé tenné, hogy a bank végrehajtói a rendőrség jóváhagyása nélkül is behatoljanak az emberek otthonaiba, ami így nem sérti a törvényeket, mivel a szerződő fél "beleegyezését adta".

Beleegyezésüket adták
A szerződés szövege egyben azt is lehetővé tenné, hogy a bank ezt előre meg nem határozott módon és időpontban hajtsa végre, vagyis megtörténhet, hogy a gyanútlan amerikai otthonában egy-egy hitelkártyás túlköltekezés után megjelenik a bank embere, aki az ajtóban még jótékonysági szervezet tagjának adja ki magát, majd a lakásba lépve bejelenti, hogy lefoglalja a tévét.
Szemmel láthatóan egy veszélyes trend vette kezdetét az Egyesült Államokban, és mivel nyugatról keletre terjed a "pénzügyi kultúra", könnyen lehet, hogy a behajtási statisztikák javulása után egyes európai bankok is alkalmazhatják ezt a gyakorlatot. Az átlag amerikai mentalitását figyelembe véve pedig valószínű, hogy nyugaton a bankok semmilyen ellenállásba nem ütköznek majd. Emiatt a közeljövőben az európai bankok is fokozhatják az agresszivitást, ami megint a magyar adósokon fog csattanni.

http://www.hidfo.net/2014/02/18/szerzodesben-rogzitette-bank-az-ugyfelek-zaklatasat

Kitört Ukrajnában a polgárháború?


A kormányzó Régiók Pártjának képviselői az oldalsó bejáratokon keresztül elhagyták kedden a kijevi parlamentet, amelyet a felforgatók elkezdtek ostromolni.

Eközben a bűnözőkből összeverbuválódott csőcselék a kormányt kívülről támogató kommunista képviselőket megakadályozta abban, hogy ők is elhagyják az üléstermet. A vandál erőszaktevők követelik, hogy a Régiók Pártjának képviselői térjenek vissza, és hozzák meg azokat a döntéseket, amelyeket ők követelnek.
Ellenzéki képviselők állítják, szemtanúi voltak annak, hogy rohamrendőrök pisztollyal lábra célzott lövéseket adtak le a pusztitókra. Az összecsapások a parlament körül több utcára kiterjedtek. A belügyiek oldalán kormánypárti demonstrálók is bekapcsolódtak a hordák elleni harcba.
Leszakadt a keze egy banditának
Ma reggel a vandálok felgyújtottak a kijevi parlamentnél egy rendőrségi teherautót, amely elzárta a parlamenthez vezető utat, a kormányzó Régiók Pártjának székházába pedig Molotov-koktélokat és köveket dobáltak, betörve az épület több ablakát
Közben már legalább tíz felheccelt nyugatbérenc sérült meg a rendőrökkel folytatott összecsapásban. Egy fiatal férfinak egy rendőr által elhajított gránát csuklóból leszakította a kezét. A felheccelt banditák behatoltak a kormánypárt székházába, egyesek attól tartanak, hogy a parlamentet is elfoglalják, ahol plenáris ülése lett volna.
Helyszíni jelentések szerint a vandálok kövekkel dobálják a rendfenntartókat, akik válaszul könnygázt, fény- és hanggránátokat vetettek be, és gumilövedékeket lőnek a tömegbe. A Reuter brit hírügyökség fotóriportere gránáttól sérült meg a mellkasán, két nőt pedig gumilövedékek sebesítettek meg.
Tegnap este Vitalij Klicsko és Arszenyij Jacenyuk Berlinbe rohantak, ahol találkoztak Angela Merkellel, és a német kormány támogatását kérték hatalmi ambicióik eléréséhez.
A jelek szerint Ukrajnában döntéskényszer állt elő! Bármily nehéz is, de ki kell jelenteni: UKRAJNA A POLGÁRHÁBORÚ KÜSZÖBÉT KÉSZÜL ÉPPEN ÁTLÉPNI!

http://balrad.wordpress.com/2014/02/18/kitort-ukrajnaban-a-polgarhaboru/
Túszejtési akció Kijevben


Alig 24 órával azután, hogy a hatóságok szabadon engedtek mintegy 250 ellenzéki tüntetőt és ejtették az ellenük felhozott vádakat, az atlantista ellenzék azonnal "beleharapott a kenyeret adó kézbe". Kijevben a tüntetők megrohanták a kormányépületeket védő rendőri erőket, újult erővel dobálják a Molotov-koktélokat. A tüntetők behatoltak a kormánypárt székházába és ott túszokat ejtettek, egy rendőrt és egy civil ruhás személyt, akinek kiléte egyelőre ismeretlen. Eközben az ellenzéki képviselők blokád alá vonták a törvényhozást, ellehetetlenítik a kormánypárti képviselők munkáját és követelik az előrehozott választások azonnali kiírását.
Az Európai Unió terroristái (túszokat ejtettek és követelőznek, vagyis terroristák) ezúttal nem atomerőmű felrobbantásával fenyegetőznek, hanem előrehozott választásokat akarnak. Ezt a műveletet sikerült kiötleni, miután Angela Merkel német kancellár Berlinben tárgyalt az ellenzék vezetőivel. Bizonyára a kancellár asszonyság támogatásával lett kivitelezve az ominózus túszejtő akció is, amit várhatóan az Európai Unió nem fog elítélni. Miért is ítélnék el? Hiszen láthatóan hozzátartozik az európai normákhoz és demokratikus értékekhez, hogy más országokban az ellenzéket kormánypárti politikusok és rendőrök túszul ejtésére bíztassák.

http://www.hidfo.net/2014/02/18/tuszejtesi-akcio-kijevben


http://www.youtube.com/watch?v=IpQ8H6WSQJ0

Gyorshír: Kijevben több tüntetőt lelőttek


Kijevben a tüntetők megrohanták a parlament épületét és behatoltak az országgyűlés üléstermeibe, a képviselők alternatív útvonalakon menekülve hagyták el az épületet. A helyszíni tudósítók szerint a kiérkező biztonsági erők és a behatolók közti összecsapásban több tüntetőt is lelőttek, eddig minimum hárman haltak meg.
Az Európai Unió elérte a célját, az Angela Merkellel folytatott tárgyalást követően az ellenzék fegyveresek által őrzött területen feláldozta saját aktivistáinak életét.
Mostmár van elég civil áldozat? Indulhat a NATO-beavatkozás? Ez volt a cél, most elérték, van mire hivatkozni. Kíváncsian várjuk az Európai Unió és a magyar külügy nyilatkozatait!

http://www.hidfo.net/2014/02/18/gyorshir-kijevben-tobb-tuntetot-lelottek


Az Európai Unió felelős a halálesetekért


Az ukrán rendőrség a büntető törvénykönyvben foglaltak alapján megnyitotta a büntetőügyet tömeges zavargások miatt. Ezzel megtörtént a tüntetések felszámolásának jogi előkészítése. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat ultimátumot adott a felforgatóknak, hogy abban az esetben ha két órán belül nem hagynak fel a hatóságok elleni támadásokkal, megkezdik a tömeges tüntetések felszámolását. A rendőrségnek a fentiek alapján minden jogi alapja megvan, hogy minden, az utcákon tüntető személyt őrizetbe vegyen. Elképzelhető, hogy a következő napokban több ezer embert tartóztatnak le és helyeznek vád alá.
A nap folyamán a tüntetők betörtek a Régiók Pártjának székházába. Az épület környékén több autót gyújtottak fel ott, ahol feltételezték, hogy a Berkut alakulatait állomásoztatják (a Berkut csapatszállító járművei voltak a feltételezett célpont). Utólagos médiajelentések szerint a párt székházába behatolás során meggyilkoltak egy biztonsági őrt, az épületet pedig felgyújtották, a tűzoltók azóta is próbálják eloltani, valamint minimalizálni az okozott kárt.
Mostanra az összecsapásoknak több tucatnyi halálos áldozata van. A napokban rendőrök, bírók lettek merénylet áldozatai, ma a Berkut alakulatai elleni támadás és a parlamentbe behatolást követően szabadultak el az indulatok. Bizonyára a Berlinbe érkező ellenzéki vezetők tárgyalásain születtek meg a mai összehangolt műveletnek a tervei, így az Európai Unió vezetőit felelősség terheli több ukrán rendőr és civil haláláért. Korábban Catherine Ashton Kijevbe érkezését (és távozását) követően történtek hasonlóan összetett és szervezettebb támadások a rendőri erők ellen, ami azt mutatja, hogy az Európai Unió vezetői aktívan részt vesznek a kriminalizálódó ukrán ellenzék lázításában és szervezésében.
Lényegtelen, milyen megállapodás történt a berlini tárgyalásokon. Az ukrán ellenzékiek és az uniós vezetők közti újabb személyes találkozó tagadhatatlanul bizonyítja, hogy az Európai Uniónak már előzetesen tudomása volt arról, ami a mai nap történik Kijevben. Az Európai Unió és az ukrán ellenzék közti személyes kontaktus vezetett a mai halálesetekhez. Az Európai Unió vezetői felelősek a halálesetekért, és az Európai Unió vezető bűnhődni fognak!

http://www.hidfo.net/2014/02/18/az-europai-unio-felelos-halalesetekert



Fotók: Oroszország Hangja – Hlas Ruska – Szlovák verzió


Gyorshír: Lelőttek hat rendőrt Kijevben


Mostanra 13 halálos áldozata van a Kijevben zajló összecsapásoknak. A halálos áldozatok közül 6 rendőr, mindegyikükün lőtt sebek. Lassan körvonalazódik a berlini megállapodás: a felforgatók éles lőfegyverrel tüzelnek a rendfenntartó erőkre. Eddig 39 rendőr került kórházba lőtt sebekkel. Ukrajnában megkezdődött az atlantista forradalom, Kijev belvárosa mostanra lángokban áll.

http://www.hidfo.net/2014/02/18/gyorshir-lelottek-hat-rendort-kijevben


Éjszakai csata! – A rendőrség ostromolja a tüntetők főhadiszállását – Élő közvetítés


Kijevben kedden, február 18-án este, a az ukrán rohamrendőrség, a Berkut különleges egységei megkezdték a Majdanon fölállított ellenzéki tábor ostromát.

Szándékuk minden bizonnyal, a banditák főhadiszállásának a végleges felszámolása. Ehhez hang,- fény,- és füstgránátokat vetnek be, – a szélsőségesek erre Molotov koktélokkal dobálják őket.

Az éjszakai csata, ezen bejegyzés idején is tart. - A lejátszó élő közvetítést ad a jelen pillanatban folyó eseményekről.

Szabad Riport


A városi méhek szatyorból építkeznek!?

Már a cím is érdekes, a minap erre kaptuk fel a fejünket egy fenntartható fejlődésről tudósító orgánumon és utána néztünk egy kicsit ennek a témának. Mivel Magyarországot kiváltképpen érinti a háztartási hulladék megoldatlansága és a méhészeti ősi szakág örökkévalósága. Amúgy is megy a vita ezen a síkon az Eu és a magyar szakszervek között az akácfák témájában is. De térjünk a tárgyra! Meglepő a méhek rugalmassága, alkalmazkodóképessége, ahogy az emberekkel zsúfolt városokban műanyag szatyrokból és építési hulladékból építkeznek. Meglepő? Talán dobtál mindjárt egy hátast is? Ezek szerint létezik olyan természetes enzim vagy valamilyen más reakciós anyag, ami bontja/átalakítja a szervetlen anyagokat? Igen, ez a kérdés ami elsőre felvetődik a laikusban. A második: a méhek csodaállatok?
„Elönti a világot a műanyag hulladék” – mondta Scott MacIvor, a Yorki Egyetem doktorandusza. Míg a tudósok immár sokadszorra kimutatják a műanyag ártalmas hatását az ökoszisztémára, néhányan arra vállalkoznak, hogy megfigyeljék, hogyan alkalmazkodnak a rovarok a mesterséges anyagban bővelkedő környezethez. „Találtunk két méhfajt, amely az eredeti, természetes kaptárépítő anyag helyett műanyagot használt, innovatív módon hasznosítva a közönséges városi hulladékot” – magyarázta MacIvor. Az egyik méhfaj, a Megachile campanulae kaptárjában valami szürke, ragacsos anyagot talált a kutató, azt gondolta, rágógumi. Az analitikai mikroszkóppal való gondos vizsgálat kiderítette, hogy poliuretán bázisú külső szigetelőanyag, a méh ezt használta az építkezéshez a növényi ragasztóanyag helyett – és alkalmas volt lárvabölcsőnek. Egy másik méhfaj, a Megachile rotundata, amelyik egyébként lucerna-levélvágó (lucerna leveléből készíti a kaptárat), a talált műanyag szatyrokból vágott le darabkákat, és abból építette a sejteket. A levelek mellett a sejtek negyede ebből készült. Nem mellékes, hogy a műanyag darabokat a méhek másként rágták meg, mint a leveleket, ami azt jelenti, hogy nem véletlenül gyűjtöttek műanyagot. Egyébként nem lett volna nehéz megfelelő leveleket találni a fészeképítéshez. „Összegyűjtötték a műanyagot, aztán feldolgozták: megrágták, kiköpték, hogy létrehozzanak valami újat, használhatót. Mindkét esetben sikeresen kikeltek a lárvák a plasztikkal bélelt bölcsőből, méghozzá parazitamentesen, ami arra utal, hogy a műanyag bölcső távol tartja a parazitákat – állapította meg a kutató. – A plasztik felhasználásának innovatív módja ökológiailag adaptív vonásra utal a méheknél, amely segíti a túlélésüket az egyre inkább ember által uralt környezetben.”A műanyagot tartalmazó fészkeket abban a kétszáz vizsgált méhkasban találták, amelyekben egy nagyszabású projekt során városi méhek és darazsak viselkedését figyelték meg - közli az Útajövőbe-portálja. Torontóban és környékén helyezték el ezeket a ládákat, parkok és közösségi kertek mellett.

Drótos Tamás - Tóth János
Hernád Völgye Háztáji Közösség

Mire véljük a sorozatos bankár öngyilkosságokat és haláleseteket?

Mire véljük, hogy néhány hét leforgása alatt csaknem 20 bankár és/vagy fontos üzletember lett öngyilkos vagy veszítette életét? Jelent ez valamit vagy egyszerű véletlenről van szó? Nehéz kérdés. Van azonban néhány közös részlet, ami mindenképpen összeköti, legalábbis az esetek némelyikét.
Először is a legtöbb érintett egészséges, élete csúcspontján járó férfi volt. Másodszor, a legtöbb „öngyilkosság” a semmiből, minden előzetes figyelmeztetés nélkül történt, az érintett családok teljes döbbenetére. Harmadszor, három elhunyt a JP Morgannál dolgozott. Negyedszer, a bankárok közül többen is devizával vagy derivatívákkal kereskedtek valamilyen formában. Így amikor kedd reggel ismét a JP Morgan egyik devizakereskedője ugrott le a bank hongkongi központjának tetejéről, sokan felkapták a fejüket. A halálesetek száma egyre nő és a körülmények több mint gyanúsak.
Mi késztet egy jól kereső fiatalembert arra, hogy leugorjon egy 30 emeletes épület tetejéről? A South China Morning Post a következőket írta az esetről:
A JP Morgan egyik befektetési bankára leugrott a bank központi székhelyének tetejéről tegnap.
Szemtanuk elmondása szerint a férfi felment a Hongkong központjában található, 30 emeletes Chater Ház tetejére és annak ellenére, hogy megpróbálták szándékától eltéríteni leugrott.
Amennyiben ez lenne az egyetlen eset, senki sem foglalkozna vele.
Ez azonban csupán egy az elmúlt hetekben történt 8 gyanús esetből:
- Január 26-án Willian Broeksmit-et, a Deutsche Bank volt ügyvezetőjét holtan találták dél kensingtoni otthonában, miután a rendőrség lakossági bejelentésre a helyszínre érkezett, ahol a férfit felakasztva találta. Jelentések szerint az ügyvezetőt szoros szálak fűzték a bank ügyvezető helyetteséhez, Anshu Jain-hoz.
- Karl Slym-et, a Tata Motors 51 éves igazgatóját szintén január 27-én találták meg a bangkoki Shangri-La egyik szállodájának negyedik emeletén.
- Január 27-én Gabriel Magee, a JP Morgan európai központjának igazgatója leugrott a bank 150 méter magas londoni központjának tetejéről és egy szomszédos kilencemeletes épület tetejére zuhant.
- Szintén január 27-én Mike Dueker, a Russell Investment gazdasági igazgatója leesett egy 15 méter magas töltésről. A rendőrség öngyilkosságot állapított meg. A férfi eltűnését barátai jelentették be két nappal később, akik szerint Dueker-nek „munkahelyi problémái” voltak.
- Richard Talley, az American Title Services alapítója 57 éves volt. A hónap elején holtan találták, miután a jelek szerint egy szögbelövővel meglőtte magát.
- Ryan Henry Crane, a JP Morgan 37 éves ügyvezető igazgatója a múlt héten halt meg.
- Tim Dickenson, a Swiss Re AG kommunikációs igazgatója a múlt hónapban halt meg, bár halálának körülményei a mai napig ismeretlenek.
Mi történt valójában ezekkel a férfiakkal?
Bizonyos körülmények arra engednek következtetni, hogy legalább egy esetben nem öngyilkosság történt.
Gabriel Magee, mielőtt leugrott a JP Morgan Londonban található központjának tetejéről, terveket készített aznap estére:
Semmi sem jelezte, hogy Magee öngyilkosságra készül. A halála előtti estén a barátnője emailt kapott tőle, amiben azt írta, hogy hamarosan végez a munkával és nemsokára otthon lesz.
Richard Talley-t pedig „egy szögbelövőből származó nyolc fej és testsérüléssel találták meg” a saját garázsában. Vajon hogy csinálta? Elég furcsa.
Eközben szerte a világon a pénzügyi helyzet egyre aggasztóbb. Az elmúlt néhány nap eseményeiből:
- A Bangkok Post cikkéből megtudhatjuk, hogy Thaiföldön az emberek „megrohamozták a bankokat, hogy kivegyék betéteiket”.
- Venezuelában egyre nagyobb káosz uralkodik. Elég, ha megnézzük a Zerohedge cikkének képeit a kormányellenes tüntetések jelenlegi helyzetéről.
- Ukrajna pedig a teljes összeomlás szélén áll.
A háromhetes fegyverszünetet követően kedden ismét elindultak az erőszakos tüntetések Ukrajnában. Mára 28-ra emelkedett a halálos áldozatok száma. A hatóságok azzal fenyegetőznek, hogy keményebb eszközökkel fognak fellépni a tüntetők ellen, hogy helyreállítsák a rendet. A védelmi minisztérium is közölte, hogy a hadsereg készen áll segítséget nyújtani az akciókban. Washington és a NATO európai erőinek parancsnoka is jelezte, hogy ezzel nem értenek egyet. (forrás, forrás)
- Eközben Kína szép csendben megszabadul amerikai papírjaitól, amelyek teljes állománya egyéves mélyponton áll jelenleg.
- Soros György pedig megduplázta tétjét az S&P 500 összeomlására. Fogadásának teljes összege 1.300.000.000.000 dollár.
A kérdés tehát, hogy a fenti haláleseteknek lehet-e köze egy érkező pénzügyi válsághoz. Természetesen erre a kérdésre nem fogjuk megtudni a választ, hiszen az érintettek már nem élnek.
Egyet viszont tudunk, a bankrendszerben hihetetlen korrupció uralkodik. Ha ez egy napon napvilágra kerülne és az érintetteket bíróság elé állítanák, igen sok fontos ember kerülne börtönbe. Az sem titok, hogy a Wall Street egyetlen óriási kaszinóvá vált, a nagy bankok pedig ezermilliárdokkal játszanak naponta. Ilyen környezetben elvárják a játékosoktól, hogy tartsák a szájukat és hűek maradjanak munkaadójukhoz. Ha őszintén nézzük a helyzetet, nem sok különbség van a maffia és a Wall Street működése között.
Aki átlépi a tiltott vonalat nagy árat fizet.


Forrás: The Economic Collapse

http://idokjelei.hu/2014/02/mire-veljuk-a-sorozatos-bankar-ongyilkossagokat-es-halaleseteket/

Hatszorosára nőtt a születési rendellenességek száma Washingtonban

Az amerikai szövetségi hivatalok dokumentumokból kitűnik, hogy 2013. januárja óta eltelt időszakban feltűnően megszaporodtak Washingtonban a születési rendellenességek.
Statisztikai arányukat tekintve 10000 születésből 8,4 eset mutat születési és fejlődési rendellenességeket, ami azt jelenti, hogy az esetek száma megsokszorozódott. Ez olyan arány, ami év végére az egészségügyi szakértők figyelmét is felkeltette. Csak az utóbbi egy évben 23 eset anencephalia (a csecsemő az agyának vagy koponyájának egy része nélkül születik meg), de nem ez vezeti a listát a rendellenességek közt, egyre több nyitott gerinccel született újszülöttet regisztrálnak, feltűnő mértékben szaporodnak az agy és a gerinc fejlődésében bekövetkező rendellenességek.
Már a 2013-as adatok is pánikot csaptak az egészségügyi szakértők körében. Csakhogy azt követően a Central Washington Genetics Program jelentéséből kiderült; csak az idei év első hónapjában fele annyi születési rendellenességet regisztráltak, mint az azt megelőző évben 6 hónap alatt. Vagyis a születési és fejlődési rendellenességek száma tavaly év vége óta megsokszorozódott.
A Centers for Disease Control and Prevention a januári adatokat követően a szülőket kezdte zaklatni, azt akarták kideríteni, nem áll-e fenn olyan összefüggés, hogy a családok ugyanarról a farmról származó termékeket vásároltak. Csakhogy a vizsgálatok során semmilyen, a családok közti összefüggést nem tudtak kimutatni.
Pedig két, kézenfekvő magyarázat is adódik, mindkettő egyirányba hat. A tavalyi év második felében attól volt hangos a nemzetközi média, hogy a japán fukushimai atomreaktorból a tengerbe szivárgó radioaktív szennyeződés decemberre eléri az Egyesült Államok nyugati partvidékét. Ezek után decemberben a szakértők rekord sebességgel bejelentették, aggodalomra semmi ok, az államok területén sehol nem észleltek kiemelkedő értéket. Pedig 2013-ban a születési rendellenességek száma megnőtt, majd idén januárban hatszorosára ugrott. (!) Ugyanolyan adatok ezek, mint ami Japánban az atomkatasztrófát követően látott napvilágot, - idővel erre ráadásként megjelentek más, a hétköznapi életben jelentkező panaszok, például a 90 napos menstruációs ciklus.
Gyanítható, hogy a tömeges pánik elkerülése miatt nem értesítik az állampolgárokat, de az Egyesült Államok egyébként is egyetlen hatalmas genetikai kísérleti telep. Az amerikaiak újabb generációja már genetikailag módosított alkotóelemeket tartalmazó élelmiszereken nőtt fel. A genetikailag módosított élelmiszerek használatával kapcsolatos állatkísérletek pedig szinte kivétel nélkül alátámasztják, hogy a GMO-fertőzött étel fogyasztása több generáció után születési és fejlődési rendellenességeket, az egyedek többségénél még kifejlett kor előtt rákos megbetegedéseket idéz elő.


http://www.hidfo.net/2014/02/18/hatszorosara-nott-szuletesi-rendellenessegek-szama-washingtonban


Kína idén 10 százalékkal emeli katonai kiadásainak összegét, és a következő években is a költségvetés tizedét fordítja erre a célra.

A China Times jelentése szerint Peking 10 százalékkal, mintegy 792 milliárd jüanra (130,6 milliárd dollár) növeli idén katonai kiadásait, ezzel az Egyesült Államok 582,4 milliárdos védelmi büdzséje után a világon a második legtöbbet költi erre a célra. Kínai elemzők szerint a következő öt évben tartani fogják ezt a tempót, hogy a katonai kiadások stabilan a költségvetési kiadások 10 százaléka körül maradjanak.

Ugyanakkor folytatják a hadsereg létszámának csökkentését, viszont többet költenek a legkorszerűbb harceszközök beszerzésére és a katonák kiképzésére, hadgyakorlatokra. Tajvani lapok szerint a kínai hadsereg 6-12 évenként esik át jelentősebb reformon, a legújabb kezdetét tavaly novemberben jelentették be. A három előző reform (1985-ben, 1997-ben és 2003-ban) mintegy 1,7 millió fővel csökkentette a hadsereg létszámát.

Az egész térségből Japán mellett India – amely a kínai ráfordítás harmadát sem költi védelemre – az az ország, ahol a legnagyobb figyelemmel kísérik Kína fegyverkezését, hiszen a két ország között már volt háború, és több határszakasz hovatartozása még mindig vita tárgya. Így nem véletlen, hogy a The Times of India hívta fel a figyelmet arra: miközben az Egyesült Államok és a NATO tagországai csökkentik katonai kiadásaikat, Kína növeli azokat. Az újság az IHS Jane’s, a világhírű hadiipari tanácsadó és elemző társaság jelentése alapján 148 milliárd dollárra teszi az idei kínai katonai kiadások összegét. A hivatalos pekingi adattól való eltérés indoka, hogy a társaság a védelmi kiadásokhoz számolja, amit a kínai kormány kihagy, mint a kutatás-fejlesztésre és a katonai nyugdíjakra szánt pénzek. Bár az összeg még így is eltörpül az amerikai mellett, több mint amennyit Nagy-Britannia, Németország és Franciaország együtt költ védelmi célokra, 2024-re pedig meg fogja haladni egész Nyugat-Európáét.

Hatalmas erőfeszítéseket tesznek korszerű harceszközök hazai kifejlesztésére, az interkontinentális rakétáktól a lopakodó vadászgépeken át a hadihajókig. Ugyanakkor egyetlen, 2012-ben átadott repülőgép-anyahajójuk, a Liaoning egy félbehagyott orosz hajó törzsére épült, pilótái még csak gyakorolják a fedélzeti le- és felszállást, és a hírek szerint sok a műszaki problémája. Egyes amerikai szakértők úgy vélik, óriási létszáma és tűzereje dacára a kínai hadsereg még Tajvant se lenne képes elfoglalni – nem utolsó sorban azért, mert az egyetlen Liaoninggel szemben az USA 10 nukleáris meghajtású repülőgéphordozóval rendelkezik. Azonban különösen szomszédait nyugtalanítja a kínai haderő vártnál gyorsabban haladó korszerűsítése, különösen mert az új fegyverek mögött még mindig a világ legnagyobb, több mint 2,3 milliós hadserege áll. Ráadásul azt gyanítják, hogy az ország tényleges katonai kiadásai a hivatalos adat legalább kétszeresét érik el.

Természetesen mint üzlet és a politikai befolyás terjesztésének eszköze a kínai hadiipar nem csak a hazai hadsereg igényeit szolgálja ki: Kína már 2012-ben átvette Nagy-Britanniától az ötödik helyet a világ legnagyobb fegyver exportőreinek listáján, amit a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) évente ad ki.

A kínai hadsereget sem kíméli a korrupció, sőt, állítólag komoly problémákat okoz. Egy kínai lap hozta nyilvánosságra a Népi Felszabadító Hadsereg egyik tábornokának, a logisztikai osztály parancsnokhelyettesének ügyét, akinek a villájában lefoglalt holmik között nemcsak egy színarany mosdót, de egy ugyancsak színarany Mao Ce-tung szobrot is találtak. Emellett tíz lakás volt a tulajdonában Peking belvárosában, ahol az ingatlanárak általában 1 millió dollárnál kezdődnek.

Barabás T. János

A nem reklámozott valójában szégyelnivaló Való Világ


Értelmiségi, analfabéta, potyázó és az optimista – velük találkoztunk, amikor a nyíregyházi munkaügyi központba látogattunk. Megszólalóink még nem érzik azt, amiről a statisztika beszél: ezek szerint egy év alatt jelentősen javultak a megyei álláskeresők esélyei. Jól öltözött, ápolt nő ül az egyik sor szélén. Megtudom: kereskedelmi iskolát végzett, majd négy évig Görögországban dolgozott, egy hotelben. Eredetileg csak gyakorlatra jelentkezett, mert itthon tízezer forintot fizettek volna egy hónapra, a görögöktől ugyanezért havi 400 eurót kapott, sőt a teljes ellátást, a szállást, és még a repülőjegyét is fizették. Végül négy évig maradt odakinn. „Akármit mondanak a görögökről, a külföldiekkel korrektek” – állítja, őket például mindig időben kifizették. Ráadásul ő a fizetését félre tudta rakni, mivel megélt a heti 120 eurós borravalóból. Most 23 éves: megtanult angolul, és jól beszél görögül is. Nemrég hazajött, mert új tervei vannak. De nem marad itthon – mondja –, most is csak kihasználja a lehetőséget, bejelentkezik az álláskeresési támogatásra.
Képünk illusztráció Barátai ugyanis Angliába csábítják, igaz, hallotta, hogy a britek nem várják tárt karokkal a külföldi munkavállalókat. Ezért is számít ismerősei segítségére, akik pár éve már Londonban dolgoznak, egyikük egészen jó beosztásban. A fiatal nő még nem tudja, végül melyik országban, de biztos benne, hogy külföldön fog letelepedni. A családja támogatja az elképzeléseit, szülei is látják, hogy külföldön több eséllyel boldogul.
Albérlet minimálbérért
A fiatal nő esete nem egyedi. Az ország keleti szegletéből egyre többen kénytelenek külföldön szerencsét próbálni, mert helyben nem találnak munkát. Tünde, akinek két gyereke már külföldön él, a legkisebb harmadik jövőjét is tőlünk nyugatra tudja most már elképzelni. Itthon ugyanis csúnyán átverték. Nemrég nagy nehezen találtak egy állást a lánynak egy nemzeti dohányboltban, a két megyével arrébb található Egerben. Havi 80-95 ezer nettó volt a lány keresete, ami éppen fedezte az albérletet és a rezsit. A főbérlő ugyanis kereken 80 ezer forintot kért havonta. „Kaphatott volna albérleti támogatást a munkaügyi központtól, csakhogy a főbérlő nem volt hajlandó számlát adni” – panaszolja a timári asszony. Mikor szóvá tették, a nő ígérgetett fűt-fát, aztán a családnak lett elege abból, hogy a gyerek gyakorlatilag azért dolgozott napi 8 órát, hogy a főbérlője jobban éljen. Feljelenthetnék a nőt, de nem akarnak bíróságra járni. Három hónap után inkább hazahozták a gyereket, s amint a testvérei munkát találnak a húguknak Ausztriában, őt is útnak indítják.
Timáron az egyetlen lehetőség, hogy eljár napszámba, de ha már taníttatta, nem ezt az utat szánja lányának a középkorú asszony. Búcsúzóul Tünde még elmeséli: korábban fia Tokajban napi négyezer forintot keresett szakácsként. Most ennek többszörösét kapja Ausztriában, egy autókereskedésben. És közben még meg is tanult németül.
Úgyis visszavesznek!
Van, aki optimista a nyíregyházi munkaügyi központban. Az Angliába készülő hölgy mellett magabiztosan állítja egy bajszos, szakállas férfi, hogy szerinte holnap már hívják is vissza a volt munkahelyére, mert a főnök meggondolja magát. CNC-esztergályos, szerinte ezért nélkülözhetetlen. Nem egy vándormadár, 41 év munkaviszonya alatt ez volt a harmadik munkahelye. Nemrég azonban magánéleti problémái után jöttek a munkahelyi zűrök. Ideges volt, beszólt a főnöknek, aki ezt nem tolerálta. „Ülepedjen egy kicsit” – így szólt búcsúzóul a munkáltató. A férfi sajátosan ezt úgy értelmezi: „arra játszik a főnök, hogy nyugodjak meg, aztán úgyis visszavesz”, mondja bizakodva.
Mérséklődik – a számok nyelvén
Öt év távlatában nem volt olyan alacsony a munkanélküliek száma Szabolcs-Szatmár-Beregben, mint 2013 decemberében, amikor 45 ezer fő alá csökkent az álláskeresők száma – tudtuk meg. „A munkavállalói korú népességhez viszonyított relatív munkanélküliségi szint 11,6 százalékra csökkent, mely a 2008. decemberi 14,4 százalékos értéknél jóval kedvezőbb” – közölte Rezsőfi István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója. A munkavállalói korú népességen belül a nyilvántartott álláskeresők száma Nyíregyházán egy év alatt 2,8 százalékponttal 6,18 százalékra mérséklődött. „A pozitív munkaerő-piaci adatok a kormány elmúlt években indított foglalkoztatási programjainak eredményeit tükrözik. A csökkenésben szerepet játszott a közfoglalkoztatás is, de a bővülés döntő többségben a versenyszférában létrejött munkahelyeknek köszönhető” – tette hozzá az igazgató. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a megye a legrosszabb mutatókkal rendelkezik a munkanélküliség terén: az országban egyedül B.-A.-Z. megyét sikerül ezen a listán megelőzni.
Az 59 éves férfi elárulja: „a válás miatt lelkileg teljesen a padlón vagyok”. Házasságukat 34 év után nemrég bontották fel párjával, közös megegyezéssel. Szerinte az asszonyt a munkahelyén ellene hangolták, mivel „nem volt szalonképes a munkás férj”. A lakást a válás után megosztotta köztük a bíróság. Egyik szoba az övé, másik volt feleségéé, a többi helyiséget közösen használják. Kerülgették egymást, a gyerekek már felnőttek, korábban kirepültek. Az asszony állítólag most azon mesterkedik, hogy kivásárolja volt párját a lakásból.
Ennek ellenére a férfi még nem érzi, hogy borotvaélen táncol, és egy hajszál választja el a hajléktalanságtól. Most még van mit ennie, van hol aludnia. A kirúgása a munkából péntekre esett, a hétvégén pedig szokás szerint fociztak a haverokkal.
Hét gyerek apja
Nem sok esélye van azonban a munkaerőpiacon annak a 47 éves férfinak, aki még a nevét sem tudja leírni. Egyetlen osztályt sem végzett, ha elé tesznek egy papírt, X-et rak az aláírás helyére. Tulajdonképpen bármit aláír. Nem különösebben közlékeny, így azt sem sikerül megtudni, hogy úszta meg a múlt rendszerben az iskolát. Különben nős, hét gyermek apja. A gyerekek közül öten már önállóak, a két kicsi még iskolás. A férfi azt mondja: beteges, asztmás, allergiás, emiatt nem veszik fel sehová, most abban reménykedik, hogy leszázalékolják. Nem tudja megmondani, hány év munkaviszonyt szerzett mostanáig. Legutóbb egy éve dolgozott: közhasznúként, a városüzemeltetésen. Most feleségét vették fel ugyanide. Havi negyvenezerből élnek, ebből húszezer hitelt fizetnek. Maga sem tudja, hogy jönnek ki a maradékból.
Képünk illusztráció Egy széksorral arrébb kiderül, hogy a munkanélküliségnek vannak előnyei is – csak tudni kell élni velük. Egy nyakigláb férfi meséli: kizárólag azért lett munkanélküli, hogy a részleteit könnyebben tudja fizetni. Vett egy új autót, és olyan biztosítása van, hogy kétszer fél évig havi 100 ezer forintot helyette törlesztenek, ha elveszti a munkáját. Bolond lenne kihagyni! Elvált, havi 300 ezer forint a hitele, azaz ez most nagy segítség. A naiv kérdésre, hogy álláskeresési támogatásból, segélyből hogyan törleszt ennyi pénzt, elmosolyodik: segítenek a nyugdíjas szülei. Amúgy sem munkája, de állása nincs. Jövedelme viszont van! Csak számla nincs róla, ugyanis az építőiparban dolgozik.
Jutalompont nem jár
Már törzsvendégnek számít itt Kati, aki tragédiaként élte meg, amikor újdonsült főnöke öt éve közölte vele: átveszi a munkáját, így rá már nincs szükség. „Válság van” – hangzott az indoklás. Az addig elismert, ötvenes évei elején járó, kétdiplomás, három nyelvet beszélő nő még abban a korban szocializálódott, amikor szégyen volt munkanélkülinek lenni. Úgy érzi a mai napig. Tartós munkanélküli, alkalmi munkákból kapirgál össze havi pár tízezer forintot. Semmilyen ellátásra nem jogosult, de a szabály szerint háromhavonta meg kell jelennie a munkaügyi központban, hogy ne töröljék a nyilvántartásból. Gyűlöli ezeket a napokat. Úgy érzi magát, mint egy feltételesen szabadlábra helyezett elítélt: a pecsételős ember a tartótisztje, akinél rendszeresen jelentkeznie kell, különben mehet vissza a hűvösre.
Kati azt gondolta, a leghasznosabb, ha a munka nélküli időszakot tanulással tölti. Diplomája mellé szerzett egy újat, letett egy nyelvvizsgát. Keserűen mondja: tanult volna inkább kosárfonást, és most árulhatna a piacon. Álláshirdetésekre hiába pályázik, válaszra sem méltatják. Egyszer szobaasszonynak is jelentkezett. Azt hitték, viccel. Arcán kesernyés mosollyal meséli: nemrég majdnem nyert 1000 forint értékű extra pontot az egyik áruházlánc vásárlókártya-akcióján. Végül mégis elbukta, mert az adatlapon a „munkahelye neve, címe” rubrikába nem tudott mit diktálni. A kis hosztesz, aki addig viccelődve töltögette az adatlapot, sajnálkozva tépte csíkokra a papírt.
„Munkanélkülinek nem jár jutalompont.” Több férfi, mint nő
A tavaly decemberi megyei adatokból kiderül: az álláskeresők 54 százaléka férfi, 46 százaléka nő. A megyei álláskeresők 49 százaléka legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezett, 48 százaléknak középfokú, 3 százalékuknak pedig felsőfokú iskolai végzettsége volt. A diplomás állástalanok köre 27 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban, míg a középfokúaké 23, a legfeljebb alapfokú végzettségűeké 25 százalékkal csökkent. Pénzbeli ellátásra minden második személy volt jogosult (22,6 ezren), jelentős részük szociális, kisebb hányaduk álláskeresési támogatásban részesült. A megye munkaügyi kirendeltségein 10 100 fős új munkaerőigényt jelentettek be decemberben a foglalkoztatók, négyszer többet, mint egy évvel korábban. Decemberben a nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességen belüli aránya a 2012. decemberi 25 százalékról 18,6 százalékra csökkent, a munkavállalási korú népességhez viszonyított relatív munkanélküliségi szint pedig – 3,7 százalékpontos éves javulás révén – 11,6 százalékra mérséklődött a megyében.

https://balrad.wordpress.com/2014/02/18/dobrogi-egyetlen-ellensege-a-valo-vilag/