Már
a cím is érdekes, a minap erre kaptuk fel a fejünket egy fenntartható
fejlődésről tudósító orgánumon és utána néztünk egy kicsit ennek a
témának. Mivel Magyarországot kiváltképpen érinti a háztartási hulladék
megoldatlansága és a méhészeti ősi szakág örökkévalósága. Amúgy is megy a
vita ezen a síkon az Eu és a magyar szakszervek között az akácfák
témájában is. De térjünk a tárgyra! Meglepő a méhek rugalmassága,
alkalmazkodóképessége, ahogy az emberekkel zsúfolt városokban műanyag
szatyrokból és építési hulladékból építkeznek. Meglepő? Talán dobtál
mindjárt egy hátast is? Ezek szerint létezik olyan természetes enzim
vagy valamilyen más reakciós anyag, ami bontja/átalakítja a szervetlen
anyagokat? Igen, ez a kérdés ami elsőre felvetődik a laikusban. A
második: a méhek csodaállatok?
„Elönti
a világot a műanyag hulladék” – mondta Scott MacIvor, a Yorki Egyetem
doktorandusza. Míg a tudósok immár sokadszorra kimutatják a műanyag
ártalmas hatását az ökoszisztémára, néhányan arra vállalkoznak, hogy
megfigyeljék, hogyan alkalmazkodnak a rovarok a mesterséges anyagban
bővelkedő környezethez. „Találtunk két méhfajt, amely az eredeti,
természetes kaptárépítő anyag helyett műanyagot használt, innovatív
módon hasznosítva a közönséges városi hulladékot” – magyarázta MacIvor.
Az egyik méhfaj, a Megachile campanulae kaptárjában valami szürke,
ragacsos anyagot talált a kutató, azt gondolta, rágógumi. Az analitikai
mikroszkóppal való gondos vizsgálat kiderítette, hogy poliuretán bázisú
külső szigetelőanyag, a méh ezt használta az építkezéshez a növényi
ragasztóanyag helyett – és alkalmas volt lárvabölcsőnek. Egy másik
méhfaj, a Megachile rotundata, amelyik egyébként lucerna-levélvágó
(lucerna leveléből készíti a kaptárat), a talált műanyag szatyrokból
vágott le darabkákat, és abból építette a sejteket. A levelek mellett a
sejtek negyede ebből készült. Nem mellékes, hogy a műanyag darabokat a
méhek másként rágták meg, mint a leveleket, ami azt jelenti, hogy nem
véletlenül gyűjtöttek műanyagot. Egyébként nem lett volna nehéz
megfelelő leveleket találni a fészeképítéshez. „Összegyűjtötték a
műanyagot, aztán feldolgozták: megrágták, kiköpték, hogy létrehozzanak
valami újat, használhatót. Mindkét esetben sikeresen kikeltek a lárvák a
plasztikkal bélelt bölcsőből, méghozzá parazitamentesen, ami arra utal,
hogy a műanyag bölcső távol tartja a parazitákat – állapította meg a
kutató. – A plasztik felhasználásának innovatív módja ökológiailag
adaptív vonásra utal a méheknél, amely segíti a túlélésüket az egyre
inkább ember által uralt környezetben.”A műanyagot tartalmazó fészkeket
abban a kétszáz vizsgált méhkasban találták, amelyekben egy nagyszabású
projekt során városi méhek és darazsak viselkedését figyelték meg -
közli az Útajövőbe-portálja. Torontóban és környékén helyezték el ezeket
a ládákat, parkok és közösségi kertek mellett.
Drótos Tamás - Tóth János
Hernád Völgye Háztáji Közösség
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése