Nyugdíjkatasztrófához vezethet a közmunka
Öt
év múlva már a nyugdíjrendszerben is komoly problémát okozhat a mai
foglalkoztatáspolitika – hívta fel a figyelmet Barát Gábor. Az Országos
Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt vezetője szerint egyebek között a
munkavállalók kivándorlása, és az itthon maradók munkanélkülisége,
illetve az egyre csökkenő születésszám miatt van ok aggodalomra.
Azokra,
akik alacsony bérért, rövid ideig tudtak dolgozni, az időskori
elszegényedés vár. Ők aktív korukban is sokat nélkülöztek, nyugdíjasként
még rosszabb helyzetbe kerülnek. “Ha ez a tendencia így marad, vagy
erősödik”, akkor számolni kell a tömeges időskori elszegényedéssel,
illetve a nyugdíjkassza súlyos apadásával, ezzel a kérdéssel foglalkozni
kell” – jelentette ki a szakember.
Az
itthon maradt aktív korúak közül sokan munka nélkül tengődnek, az
ország jelentős részén az alternatívát kizárólag a közmunka jelenti,
amiért havonta 50 ezer forint jár. A Világbank adata szerint 462 ezer
magyar dolgozik külföldön, ez a lakosság 4,6 százaléka. Vagyis ennyien
nem ide fizetnek nyugdíjjárulékot, ezzel a hiánnyal kell számolni a
nyugdíjkasszában.
Barát
Gábor szerint vannak más megoldásra váró feladatok is, “bárhogy alakul a
politikai paletta az áprilisi választás után”, az, amit a Fidesz tett a
korkedvezménnyel és a rokkantnyugdíj rendszerrel, nem tartható. A
korhatárt rugalmassá kell tenni, a nem rehabilitálható rokkantaknak
pedig újra nyugdíjvédelmet kell adni.
Szólt
arról is, hogy korábban nem tartotta jó megoldásnak az alapnyugdíj
bevezetését, ám mára olyan helyzet alakult ki, hogy megfontolná a
mindenkinek járó minimális ellátást. Ugyanakkor megjegyezte, vannak,
akik szerint az időskori szociális problémát nem a nyugdíjrendszeren
belül kellene kezelni. “Ezen lehet vitatkozni, de meg kellene kezdeni
végre az erről szóló egyeztetéseket” – fogalmazott. Barát Gábor szerint
legkésőbb 2017-re ki kell dolgozni egy erre a helyzetre választ adó
nyugdíjkoncepciót, sőt, több megoldást kell felvázolni. Minderről pedig a
társadalom véleményét is ismerni kell, “hiszen az új nyugdíjrendszer
értékrendet is kifejez”.
Ezzel
kapcsolatban emlékezetes, hogy a jelenlegi kormány egyik elképzelése az
volt, hogy a jelenlegi (62-ről fokozatosan 65 évre emelkedő) korhatár a
jövőben csak azokra a házaspárokra legyen érvényes, akik legalább két
gyereket felneveltek, és szakmához juttatták őket. Akik ezt nem
“teljesítették”, az azóta elbukott elképzelés szerint még tovább
dolgozhattak volna.
Az
MSZP megállítaná a munkavállalók tömeges elvándorlását a többi között
azzal, hogy kiemelten támogatná a pályakezdők álláshoz jutását.
Gazdaságfejlesztési, munkahelyteremtési programokkal, az infrastruktúra
fejlesztésével és adókedvezményekkel segítenék, hogy a leghátrányosabb
helyzetű térségekben is legyen munka. A DK pedig egyebek mellett
eltörölné a kötelező nyugdíjkorhatárt, 55 éves kortól, a korábban
teljesített befizetésekkel arányos nyugdíjjal lehetővé tennék a
nyugdíjba vonulást.
(Népszava)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése