Az első klónozott állatot,
Dolly-t létrehozó Roslin Intézet tudósai bejelentették, hogy az első
„génszerkesztéssel” módosított malac megszületésével igazi mérföldkőhöz
érkeztek a fertőzéseknek ellenálló állatok létrehozására irányuló
legújabb kutatásukban.
A
kutatók szerint a génszerkesztés elvileg százszor pontosabb és
hatékonyabb, mint a korábbi génmódosító technológiák és nem alkalmazza a
sok kritikát kapott, antibiotikumokkal szemben rezisztens géneket.
A 26-os malac tavaly augusztusban született és a „jelenleg létező legkisebb genetikai mutációk” segítségével hozták létre.
„A 3 milliárd alapból pontosan azt az egyet vettük ki, amelyiket akartuk és ez egy rendkívül egyszerű művelet,” nyilatkozta Bruce Whitelaw professzor a Roslin Intézettől az Independent-nek.
„Minden
nyom nélkül el tudjuk végezni. Amennyiben nem folytat le valaki egy
nyomvonal ellenőrzést, nem fog kiderülni, hogy a mutáció miként ment
végbe. Akár természetes úton vagy egy DNS szerkesztővel is történhetett
volna,” tette hozzá.
A
tudósok azt mondják, hogy ez a módszer nem alkalmazza a korábban
használt, bonyolult klónozási folyamatot, nem vesz igénybe antibiotikum
rezisztens markereket és a közönséges szövetsejtek helyett a
megtermékenyített petesejten is el lehet végezni műveletet.
Whitelaw
professzor elmondta, hogy a módszerrel a korábbi 1 százalékos
sikerarányhoz képes 10-15% százalékos a hatékonyság és a kívánt mutáción
kívül nem hagy más nyomot az állat génállományán.
„Az
új módszerrel közvetlenül a megtermékenyített petesejten dolgozhatunk
és a 10-15 százalékos hatékonyság azt jelenti, hogy minden alomban lesz
legalább egy állat, amelyik hordozni fogja az editált DNS-t. Nincs
szükség az antibiotikum rezisztenciára és bizonyos esetekben a maganyag
átviteli technológiára sem. Azt hiszem a klónozás elég sok származékos
folyamattal jár,” mondta a professzor a sajtótájékoztatón.
A
26-os malac egy olyan projekt része, aminek célja a betegségekkel,
például az afrikai sertéspestissel szemben rezisztens egyedek
létrehozása.
A tudósok azt remélik, hogy a mutáns DNS-sel rendelkező állatokról a rezisztencia idővel átterjed az afrikai vadmalacokra is.
A
genetikailag módosított élelmiszerekkel szembeni ellenállás
lelassította a fejlesztési folyamatot, de az Egyesült Államokban
tapasztalható fejlemények miatt az első termékek hamarosan a polcokra
kerülhetnek. Az amerikai élelmiszerbiztonsági hatóság (FDA) például várhatóan hamarosan megadja az engedélyt a genetikailag módosított lazacra.
A
Massachusetts-it Aquabounty Technologies által a Chinook lazac génjével
módosított hal kétszer gyorsabban éri el a kívánt sújt, mint
genetikailag nem módosított társai. Az FDA döntése az idei év végére
várható, de azt már kijelentették, hogy a genetikailag módosított lazac
semmilyen komoly veszélyt nem jelent az egészségre és a környezetre
nézve.
Forrás: RT.com